Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. február IS. FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézségek, hibák, amelyek megszüntetéséhez kellő figyelemre és nem kevés erőfeszítésre van szükség. A négy év alatt az ipari termelés növekedése elérte, a mezőgazdasági nem érte el a tervezettet. Az import a tervezettnél gyorsabban, az export Lassabban növekedett. Az önköltség kisebb mértékben csökkent a tervezettnél; ennélfogva a termelés gazdaságos- sági mutatói rosszabbak a kívánatosnál. A kormány mindezt figyelembe vette az idei népgazda- s' terv előkészítésénél. Ebben az évben a termelés növelésének előirányzata kisebb az előző évinél, viszont nagyobb szerepet kapnak a gazdaságosabb termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását, a takarékosságot elősegítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bizonyítják, hogy gazdaságpolitikánk alapvetően helyes, azon változtatnunk nem kell. A gazdasági fejlődés mai, magasabb szintje azonban újabb, az eddiginél bonyolultabb követelményeket támaszt. Most —• amint ezt helyesen a folyó költségvetési vitában a felszólalók mindvégig hangoztatták — a szocialista építés r.inden területén döntő szerepeket kell kapnia a gazdálkodás hatásfokának, a reálisan mérhető és kiszámítható eredményeknek, a minőségi munkának. A gazdasági munkát minden téren, a tervezés, az irányítás, a kivitelezés, a szállítás és az értékesítés minden területén javítani kell. Ennek érdekében megfelelő . intézkedések történtek a középfokú irányító szerveknél és a kormányszerveknél is. A kormány az év eleji pénzügyi takarékossági intézkedéseken kívül előterjesztést tett a Munka Törvénykönyvének módosítására is, többek között -azért, hogy ott, ahol tényleges lét-számi el esleg van, elbocsátásokat lehessen eszközölni. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy míg a munka legtöbb területén évek óta hallatlan munkaerőhiánnyal küzdünk, helyenként fölös a létszám, s ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Intézkedés történt arra is, hogy rendezzék a normákat ott, ahol ez indokolt. A végrehajtás a gazdasági vezetők kötelessége. Az irányító szerveknek, a helyi párt- és szak- szervezeti szerveknek feladatuk ellenőrizni, hogy a végrehajtásban érvényesüljön az emberség és az igazság, a szociális szempontokat és a végzett munkát egyaránt vegyék figyelembe. Ellenőrizni kell azt is, hogy senki se legyen gavallér a becsületes dolgozók, szocialista közösségünk kárára. A kormány úgy véli, hogy a munka hatékonyságának növelése, a helyenként megtalálható megengedhetetlen lazaság felszámolása, a munkafegyelem megjavítása szükségessé teszi ezeket az intézkedéseket és biztosak vagyunk abban, hogy ezt megértik és helyeslik a becsületes dolgozók. A becsületes dolgozók azok, akik munkájukkal előteremtik a munkaképtelen öregek, rokkantak, betegek, s a gyermekek eltartásához szükséges anyagiakat. Senki sem kötelezheti azonban őket arra. hogy még ezen felül tartsanak el ép, egészséges, munkaképes, de nem dolgozó vagy a munkát csak imitáló embereket. Meg kell javítani a munkaerkölcsöt és a fegyelmet más vonatkozásban is. A Munka Törvénykönyvének módosított rendelkezései értelmében a tartósan egy helyen dolgozók az eddiginél nagyobb kedvezményben részesülnek, az úgynevezett vándormadarakat pedig az eddiginél erőteljesebb kedvezménymegvonással és bérszíntcsökkentéssel lehet é= kell fegyelmezni. Rendet kell teremteni a másodállásoknál és mellékfoglalkozásoknál is. Továbbra, is szükséges és hasznom hogy azok a jó szakemberek, akik erre képesek, fő állásuk mellett az építő munka javára másutt is .kamatoztassák tudásukat, s ezért megfelelő díjazást kapjanak. De meg kell szüntetni azt, hogy bárki a főállásában az általa elvállalt munka rovására vállaljon másod-, sőt harmadállásokat. Bizonyos, hogy azok, akiket az intézkedések hátrányosan érintettek — amely pedig végső fokon az ő érdekükben is történik —, most nem fogják ezért dicsérni a kormányt, de ez számunkra elviselhető. Az intézkedések szükségesek és ez a döntő! Az egész nép érdeke mindennél előbbre való. Nem kétséges, hogy ha előre akarunk haladni, jobban érvényt kell szerezni a gazdaságosságnak és javítani kell a munkafegyelmet Nálunk a társadalom szükségleteinek megfelelően külön-kü- lön és a maga helyén vannak otthonai az aggoknak, az elhagyott gyermekeknek, klubok és eszpresszók a felnőtteknek. Az ilyenféle otthonokra és betérőkre szükség van. De nincs szükség arra, hogy megengedjük akár egyetlen helyen is, hogy a munkájukról és kötelességükről könnyen megfeledkező emberek munkahelyükön, az irodában vagy a műhelyben munkaidő alatt klubéletet éljenek, s men- helyt vagy kávéházat rendezzenek be maguknak, A munkahelyén álljon helyt mindenki magáért emberül, s munka után, az arra való helyen pihenjen, szórakozzék vidáman, kedve szerint, de nem havi fixért vagy órabérért, hanem a maga költségére. , A fontos az, hogy a vezetők, a becsületes dolgozók megértsék mindezt, ebben is határozottak legyenek és támogassanak bennünket. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban egy jogos bírálatot elismerek, ezt önmagámnak is mondom: miért nem csináltuk mindezt előbb? Tisztelt országgyűlés! Mint ismeretes, mi az utóbbi években az iparvállalatok összevonásán kívül nem változtattunk gyökeresen gazdasági szervezetünkön, gazdasági irányító apparátusunkon, részben azért, mert kielégítően működött, részben, mert helyesen, stabilitásra törekedtünk. Most azonban már mind több jel mutat arra, hogy alapos vizsgálatnak kell alávetni gazdasági irányítási rendszerünket, és ki kell dolgoznunk az észszerű továbbfejlesztéshez szükséges elgondolásokat. Az erősen központosított gazdasági irányítás lassú, nehézkes, nem mozgékony. Gazdasági vezetési, tervezési rendszerünket tovább kell fejleszteni, hogy mind a központi irányítás hatékonysága, mind az üzemek önállósága növekedjék. Ebben természetesen sem a kapkodásnak, sem a kalandos kísérletezésnek nincs helye. Illetékes szerveink alapos vizsgálat és“ előkészítés után, körülbelül egy év múlva napirendre tűzik a kérdést és meghatározzák a szükséges tennivalókat. A gazdasági munka hatásfokának javítása a feltétele az életszínvonal további emelésének is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átlagos, országos emelkedés nem minden kategóriánál érvényesült egyformán, s vannak dolgozó rétegek, amelyeknek helyzete nehezebb az átlagnál és javításra szorul. Kevés országról mondható el az, ami a miénkről; hogy az utóbbi 15 évben a munkások és alkalmazottak reálbére közel 68 százalékkal, a parasztok fogyasztásának reálértéke valamivel több, mint 68 százalékkal. emelkedett. Jelenlegi lehetőségeinknek megfelelően az 1965-ös terv csak kismértékű átlagos élet- színvonal emelkedést irányoz elő. Munkával, a munka termelékenységének emelésével, önköltségcsökkentéssel, gazdaságossággal, népgazdasági megtakarítással lehet és kell megteremteni az életszínvonal további fejlesztésének reális feltételeit. Az országgyűlés napirendjén levő, az 1965. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat éves népgazdasági tervünket, gazdasági céljainkat jól szolgálja a pénzügyileg biztosítja azok megvalósulását. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársák! A következőkben külpolitikai kérdésekkel kívánok foglalkozni, A nemzetközi helyzet ellentmondások közepette alakul. Legfőbb jellemzője a szocialista országok erőinek, a kapitalista országok haladó erőinek, a gyarmati igái napjainkban végképp lerázó Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőinek szakadatlan növekedése, az imperializmus válsága, befolyási övezetének zsugorodása. Az imperialisták mégis mind újabb agresszív terveket szőnek és a következményekkel nem számolva veszélyes lépésekkel növelik a nemzetközi feszültséget. A magyar közvélemény mély felháborodással értesült és mélységesen elítéli, hogy az amerikai repülőgépek ismételten bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Kormányunknak az az álláspontja, hogy végre kell hajtani és mindenkinek el kell ismernie az indokínai fegyver- szünetre és Vietnam békés egyesítésére vonatkozó 1964. évi genfi egyezmény rendelkezéseit, meg kell szüntetni a Laosz és Kambodzsa belügyei- be való amerikai imperialista beavatkozást, véget kell vetni az Amerikai Egyesült Államok gyarmati háborújának Dél-Vietnam népe ellen. Tiszteletben kell tartani a szocialista Kuba nemzeti szuverenitását, népének önrendelkezési jogát. Meg kell szüntetni a Kongó belügyeibe való imperialista beavatkozást. A Magyar Népköztársaság, s annak kormánya lehetőségei szerint ma is, s a jövőben is becsülettel kiveszi részét a békéért és a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemből. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alaptétele a szoros baráti viszony és az együttműködés szüntelen erősítése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E törekvéseink jegyében találkoztunk, tárgyaltunk és megfelelő megállapodásokat kötöttünk az elmúlt évben is számos testvéri szocialista ország vezetőiveL A közelmúltban, régebbi meghívásunknak eleget téve, néhány napra látogatóba hozzánk érkezett B rezsnyev és Podgornij elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, illetve titkára. E látogatás kapcsán Nyugaton a legképtelenebb találgatások voltak és részben vannak ma is. Arról fantáziáinak, hogy váratlan ellentétek keletkeztek volna közöttünk és legvégül arról, hogy — sok más mellett — a szoviet csapatok kivonásáról tárgyaltunk volna. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Fontos esemény volt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének néhány héttel ezelőtt Varsóban megtartott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgynevezett sokoldalú NATO- atomütőerő létrehozására irányuló Imperialista terveket, s mint ez a közleményből is kitűnik, megfelelő határozatokat hoztak. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának, különösen a Német Szövetségi Köztársaság kormánya által támogatott ezen terve, ha megvalósulna, gyakorlatilag az atomfegyverek további elterjesztését, a revansvágyó nyugatnémet militarista körök atomfegyverig juttatását jelentené, új. lyos akadályt emelne a n' kérdés békés megolcLárá útjába, növelné Európa térségében a feszültséget és a kalandor provokációk lehetőségét. A Varsói Szerződés államai ennek megfelelő határozottsággal küzdenek a tervezett többoldalú NATO-atom- ütőerő ellen. A Magyar Népköztársaság a Német Szövetségi Köztár.sa ■ sággal is a békés egymás mellett élésre, a mindkét félnek előnyös kapcsolatok bővítésére törekszik, de határozottan ellene van a nyugatnémet militarista körök kalandor terveinek, a náci háborús bűnösök mentegetésének, és teljes mértékben a Német Demokratikus Köztársasággal szolidáris. Kormányunk szilárd meg- gvőződése. hogy az egyesülés felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. Tisztelt országgyűlés! A napokban volt Prágában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszaka, mint erről Avró elvtárs tegnapi felszólalásában már beszámolt. Az ülésszak határozatot hozott a tagállamok együttműködésének további bővítésére. Meggyőződésünk, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés megkönnyíti és gyorsítja mind a Magyar Népköz- társaság, mind a többi tagország, valamennyi szocialista ország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a szocialista rendszer győzelméhez a kapitalista rendszerrel folyó versenyben. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A Szovjetunió, az első szocialista ország sokáig egyedül állott, és az imperialista országok gyűrűjében elszigetelve harcolt. A világrendszerré vált szocializmus 14 országa azonban már három világrészen helyezkedik el, s számos népet foglal magában. A szocialista országokat ösz- szekapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek közössége, az azonos cél. Figyelembe véve közös történelmi feladatainkat, mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősítéséért. Feltétlen elvtár- sjas-sággal és nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon, hogy az elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jó együttműködés leg"511 közöttünk az állami és gazdasági kapcsolatok területén. A Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szocialista országgal, s nem sajnálja a fáradtságot, hogy ez így legyen azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi üléséről kiadott közös nyilatkozat óv a téves számításoktól, s figyelmeztet arra, hogy a szocialista országok egységesen állnak szemben az imperialistákkal. Tisztelt országgyűlés! Külpolitikai tevékenységünkben nagy jelentőséget tulajdonítunk Ázsia és Afrika újonnan függetlenné vált, fejlődő országaihoz fűződő kapcsolatainknak. A legtöbb felszabadult ázsiai és afrikai ország a fejlődés nem kapitalista útját, sőt közülük számos kimondottan a szocializmus útját hirdeti és gyakorlati lépéseket is' tesz ezen az úton. M’nden ország népének saját belső ügye, hogv a társadalmi fejlődés melyik útját választja. A szocialista országok, így a Magyar Népköztársaság is, ettől függetlenül, lehetőségeikhez képest, megkülönböztetés nélkül minden segítséget megadnak a fejlődő országoknak, támogatják harcukat a gyarmatosítás régi és új formái eliL len. Segítünk azzal is, hogy lehetőségeinkhez mérten gaz- ’^ági téren mozdítsuk elő ön- > fejlődésüket. Segítünk, .zt ez elveinkből, a népek ránt érzett testvériségből, an- tiimperialista politikánkból és internacionalizmusunkból következik. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy kormányunk a békés egymás mellett élés elve alapján normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is. A legutóbbi .időben magyar—osztrák és magyar—francia viszonylatban voltak közvetlen találkozók, amelyek során történt előrehaladás a gazdasági és más kapcsolatok fejlesztése irányá. ba. Az osztrák—magyar találkozások keretében Pittermann alkancellár úr, Kreisky külügyminiszter úr részéről s a mi részünkről egyaránt hangzottak el Közép-Európára vonatkozó utalások, Péter János külügyminiszter elvtárs pedig Párizsba érkeztekor kijelentette, hogy meg akar ismerkedni az »európai Európádra vonatkozó francia elgondolásokkal. Ez sokakban meglepetést keltett. Pedig ezen nincs csodálkozni való. A békés egymás mellett élés szerintünk azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes tehát, hogy érdekei bennünket a másik felet vezető elgondolás is. Az osztályharc azonkívül nem helyezte hatályon kívül a földrajzi fogalmakat. A földrajzi közelségből sok irányú és hasznos együttműködési lehetőség adódik, népeinknek pedig közös érdekeik vannak a béke fenntartásában. A békés egymás mellett élés elve, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás a szuverenitás tiszteletben tartását is jelenti, de szerintünk az is hozzátartozik, hogy két fél közeledése nem irányulhat harmadik fél ellen:"'? nem lehet a kapcsolat áraként előírni, hogy ki kivel s hogyan barátkozzék. A Magyar Népköztársaság kész normális, jó viszonyt kialakítani minden országgal, de ezt mint a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista ország, mint minden szocialista országgal szoros kapcsolatban álló ország, mint a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép igazi barátja teszi. Mi elsősorban a szocialista országokká! törekszünk hatékony nemzetközi gazdasági munkamegosztásra, kooperációra — ez nem titok —, de teljesen lehetségesnek tartunk nemzetközi gazdasági megosztást a szocialista és a tőkés országok között is. A gazdasági kapcsolatokat azonban ez idő szerint akadályozzák a Közös Piac országai által bevezetett, s más tőkés országok által pedig fenntartott és a szocialista országokat hátrányosan sújtó magas vámtételek, nem is szólva az Egyesült Államok által bevezetett és más országokra is rákény- szerített, mindmáig létező embargóról. Ha a tőkés országok valóban fejleszteni akarják a kereskedelmi kapcsolatokat, akkor ezeknek a korlátozásoknak meg kell szűnniük, és a szocialista országok számára is érvényesülnie kell a legnagyobb kedvezmény elvének a vámpolitikában. A békés egymás mellett élést szolgálja az is, ha a népek jobban megismerik egymást. Ezért vagyunk hívei a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban az utazási könnyítéseknek, a turistaforgalomnak. Hívei vagyunk a kulturális érintkezéseknek, és vállaljuk az összehasonlítást, a versenyt a kapitalizmussal ezen a téren is. Tudjuk, hogy a vezető tőkés országok uralkodó körei taktikát dolgoztak ki arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai között, a külo-k"~ő karc a.,k útján »fellazíts' a sz . "'ía országok tömörülését és a szocialista országok belső társadalmi rendjét. Ez ugyan nem vall részükről a legbékésebb szándékokra, de mi résen vagyunk. Csalódniuk kell azoknak is, akik újabban arra számítanak, hogy — mint mondják — az ébredező nemzeti öntudat fogja szembeállítani a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval. A nemzeti öntudatunk mindinkább szocialista öntudat, internacionalista öntudat. A nemzeti érzés, a hazafiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. A szocialista hazafiság egyúttal szolidaritás valamennyi más szocialista országgal, testvériség a világ minden népével. Erre a nemzeti érzésre hiába számítanak a szocializmus ellenségei. A tőkés országok vezető köreinek bele kell törődniük, hogy alakuljanak bárhogy is a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink örökre szólóak és visszavonhatatlanok. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársák! A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete megerősödött, tekintélye megnövekedett. Az ország megnövekedett nemzetközi tekintélyének alapja mindenekelőtt belpolitikai fejlődésünk, szilárd szocialista rendünk, azok az eredmények, amelyeket népünk a legutóbbi években a gazdasági és kulturális építésben elért. Társadalmunk életét a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítja. Társadalmi rendünk a politikailag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Szocialista állami és társadalmi rendünket, annak egyes intézményeit nem megmerevedett, hanem élő, fejlődő rendszernek kell tekintenünk, amely állandóan előrehalad a demokráci a elmélyülésének és kiszélesítésének útján. Szükség van arra, hogy társadalmunk valamennyi szervezett erejének, mind a pártnak, mind a népfrontnak, valamennyi tömegszervezetnek és az állam-néphatalmi szerveknek belső életét, munkáját az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, légkörét még szabadabbá és demok- ratikusabbá tegyük. Valamennyi társadalmi szervezet vezetőségének, a választott állami és néphatalmi szervek vezetőinek komolyan és alaposan tanulmányozniuk kell. hogy a munkamódszerek javításéval, a szervezet, a testület belső életének további demokratizálásával mi módon lehet még jobban aktivizálni és még jobban bevonni a kérdések eldöntésebe a tagságot, az odatartozókat. Amikor a további demokratizálás szükségességét aláhúzzuk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át kell hatnia szocialista állami fegyelemnek is. Most, hogy nálunk szocialista ^ törvényesség és szabad légkör van, akadnak olyanok, akik •sak a jogokat tartják számon, mintha sohasem hallottak volna a jogokkal együttjáró, azoktól el válás zthata dán kötelezettségekről. Széles körben nagy megelégedéssel emlege tik nálunk, milyen jó az, hogy szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell, hogy vannak, akik ezt félreértik, és vissza is élnek vele. A visszaéléseket a közvélemény erejére támaszkodva meg kell szüntetni, és a nehéz felfogásúa- kat is meg kell tanítani arra. hogy joga csak annak van. aki eleget tesz kötelezettségeinek is. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Alkotmányos szocialista társadalmi rendünk elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kötelességsze rűen és ingadozás nélkül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra, amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkalmazott, amikor a h~! /zet azt megengedte. Ez (Folytatás a 3. oldalúit)
