Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
Péntek, 1965. február 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szórjet—vietnami kosos nyilatkozat (Folytatás a 2. oldalról.) rendszerünk szocialista és humánus jellegéből következik, s helyes volt. Az általános amnesztia elrendelése idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatóságaink felfedtek néhány kisebb, rendszerellenes cselekményt elkövető, összeesküvő csoportot Törvényesen eljártak ellenük, s a bűnösök megkapták a bíróságtól azt, amit a törvény szerint megérdemeltek. A közelmúltban olvastam egy nyugati lapban megjelent cikket, amely aként filozofált, hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondolom, helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség.) Akik államunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára összeesküvéssel, kémkedéssel és hasonlóval válaszoltak. azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenék minden állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocialista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Szólni kívánok még néhány, társadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista éjhtő munkának velejárója, egyben nélkülözhetetlen feltétele a marxizmus—leninizmus elméletének tömeges elsajátítása, a műveltség, a képzettség színvonalának általános emelkedése, a szocialista közgondolkodás és erkölcs kialakulása. Ügy vélem, e téren is érezhető és mérhető az előrehaladás. Mind a felnőtt dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladunk. Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; van előrehaladás, de az új, szocialista közgondolkodás és , erkölcs érvényesülése még nem kielégítő. Még nem tűntek el a régi burzsoá rend maradványai sem teljesen nyomtalanul, s némileg beszivárogtak a haladó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Ügy látszik, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok, amelyekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik minden becsületesen dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a közpénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jo- gjos felháborodással értesült közvéleményünk Járay József operaénekes vámcsalásairól, Onódy Lajos éttermi-vállalati igazgató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigazgató és bűntársaik különböző visszaéléseiről. A bűnösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Onódy is, Róna is vezető beosztású állami alkalmazottak voltak, akiknek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztását néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatellizálják a bűn- cselekményt ténylegesen elkövető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell cselekedeteiért. Szűnjék meg végre az az elég gyakori rosszul értelmezett presztizs-védelem, amelyik oda vezet, és az egyik esetben tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett visszaélésre, vagy valamelyik beosztottjuk túlságos költekezésére, helytelen fellépésére, az első szavuk — szinte szabály szerint — kijelenti, hogy ez rágalom, ahelyett, hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli, s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is érvényt kell sze- rezni. Tisztelt országgyűlés! Gyakran találkozunk tűrhetetlen felelőtlenséggel, könnyelműséggel más vonatkozásban és más területeken is, s ennek következtében a népgazdaság súlyos károkat szenved, sőt emberek tömegeinek élete és testi épsége is veszélybe kerül. Szeretném az illetékesek és a közvélemény figyelmét felhívni egy-két ilyen kérdésre is. 1964-ben 60 millió forintos tűzkárt szenvedett a népgazdaság. Ennek körülbelül a fele, több mint 31 millió forintnyi kár megállapítottan a kötelező elemi gondosság elmulasztása miatt következett be. Most a napokban volt például egy tűzeset Baján, 10—12 millió forint a kárösszeg. Vizsgálatot indítottak, hogyan keletkezett a tűz. Ügy keletkezett, hogy egy ember befűtött egy kályhát, a helyét elhagyta és a kályha tüze felgyújtotta az épületet. Az illetőt őrizetbe vették, de ki fogja ezeket a 10 milliókat megtéríteni? Üzemi balesetek következtében évente másfél millió munkanap esik ki a termelésből. Ez baj. A legnagyobb baj azonban az, hogy emberek ezrei sérülnek meg és sokan meghalnak. Üzemi baleset ért 1963- ban 92 ezer embert és közülük 354 meghalt. 1964-ben a balesetet szenvedettek száma 95 ezer volt, életét vesztette 305 ember. Az üzemi balesetek körülbelül kétharmada gondatlanság következtében fordul elő, vagyis nem tartják be az előírt óvórendszabályokat, könnyelműségből nem szerelik fel, illetve nem használják az előírt védőberendezést, Még inkább felelőtlenségről van szó a közúti közlekedési baleseteknél, amelyek szemünk előtt válnak újfajta, burjánzó veszedelemmé. Az újságokból mindenki ismeri a legkirívóbb eseteket, a legtöbben szemtanúi is voltak már az emberek ilyen váratlan és értelmetlen pusztulásának. Az adatok szerint a közlekedési balesetek száma a közutakon a következőképpen alakult: 1958-ban 6500, 1961-ben 9800, 1964-ben több mint 20 ezer volt. A balesetek következtében 1958-ban meghalt 576, 1961-ben 666, 1964-ben 1100 ember. Sokan azt mondják erre, növekedett a gépkocsik száma, természetes, hogy növekszik a balesetek száma is. Én pedig azt mondom, növekedett az emberek felelőtlensége, önmagukkal szemben is. Az összes közúti balesetek 25—30 százaléka — ideértve a halálos végűeket is — rendszerint szombat dél és hétfő reggel között, tehát a hét végi pihenő alatt történik Meg kellett szigorítani a gépkocsivezetői vizsgát, a közlekedés ellenőrzését, de úgy látszik ez nem elég, még többször kell alkalmazni a jogosítvány megvonását is, és más erélyes és célravezető intézkedéseket kell tenni. És nem szabad tűrni, hogy az ön- és közveszélyes emberek ilyen módon közlekedhessenek útjainkon. Tisztelt országgyűlés! Mi a szocializmus építésében értékeljük és alkalmazzuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, azaz a jó munka kitüntető és nyilvános elismerését. Helyeseljük, ha valaki becsületes munkájával keresett pénzét megtakarítja és televíziót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, autót vagy bármi egyebet vesz magának, utazik vagy családi házat épít. De nem helyeselhetjük, ha valakinek az élet- szemlélete annyira eltorzul, hogy nem a becsülettel végzett munka emberi öröme, az annak révén elnyert tisztesség adja élete értelmét, hanem fő dolog lesz számára a szerzés, a hörcsögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek vannak más, súlyosabb következményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a születések számának nálunk az elmúlt években bekövetkezett csökkentésével, a népszaporult kedvezőtlen alakulásával. A kiváltó okok kö- zött természetesen szerepet játszott mind a háború, mind az 1956-os ellenforradalmi felkelés összes következményeivel együtt, nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezreinek időleges, vagy végleges széthullásával jártak. Volt ebben szerepe a nagyarányú iparosításnak és bizonyos mértékig a mezőgazdaság szocialista átalakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együtt jártak jelentős tömegele, különösen fiatalok városba költözésével. 1957 után az életszínvonal is gyorsabban emelkedett. Az életnívó emelkedése — ez ismert dolog — törvényszerűen mindenütt együtt jár a születési arányszám csökkenésével. A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiatal házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy sokan könnyelműen és ismételten szánják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi leendő anyák egésszégét. Az orvosi bizottságot arra hozták létre, hogy orvos ítélje meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyermeket hozzon világra. (Taps.) Az orvosi bizottságok vegyék komolyan feladatukat. Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalmazott kényszer- intézkedéseket. Nyilvánvaló viszont, hogy komolyan és sokoldalúan kell foglalkozni a kérdéssel állami szerveinknek, egészségügyi, anya- és ifjúság- védelmi szerveinknek, és társadalmi szerveinknek is. Nem utolsó sorban a társadalmi-nevelés, a korlátolt önzés elleni eszmei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges népszaporulati arány eléréséért. Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, közelebbről a szocailista közgondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Közvélemény-formáló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett propagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az úrhatnámság ellen, a szocialista áldozatkészségért, az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért. Mint tanú állítom, vannak pozitív hőseink. Van nekem egy újságíró ismerősöm, ilyen karakterek, jellemek, személyek leírásával foglalkozik és ezért kér engem arra, hogy szóljak, ha érdekes emberrel találkozom Én csak érdekes emberekkel találkozom. Minden ember érdekes. Meghívtam, jöjjön el velem egyszer egy vidéki útra, s ha én őt az úton annyiszor oldalba lököm, ahányszor érdekes emberrel találkozunk, akkor csak hordágyon hozhatják haza. Egyébként el is jött velem vidékre, és sok érdekes emberrel találkozott. Vannak pozitív hőseink — vannak nagyszerűen dolgozó kollektívák, ilyenek például a Bábolnai Állami Gazdaság, a döbröközi Zöldmező, a zsámbéki Petőfi, a nádudvari Vörös Csillag és sok más, a legkülönbözőbb területeken dolgozó kollektívák vezetői és dolgozói. Biztosítsunk több propagandát a tömegesen létező szocialista munkának, erkölcsnek, életformának. Elképzelésem szerint lehetséges lenne több helyet biztosítani e fontos kérdéseknek a sajtóban, a televízióban és a rádióban és más hasonló helyeken, még a folyóiratokban is. A személyi kultusz idején a sporton kívül úgyszólván minden emberi vonatkozású dolog tilos volt. Erre mindenki emlékszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy most, mintha kicsit túl sok helyet kapnának egyedi problémák, extrém esetek. Túl sok a divat, meg kell mondani, az erőltetett erotika, a modernkedés. Népszerűsítik a kártyát, még a sporttal is most mintha megint az egészségesnél kicsit többet foglalkoznánk. Mi szeretjük a sportot általában, én is szeretem, de már megint olyan helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösszekötő hogylé- téről hétfőn is, kedden is, szerdán is, pénteken is értesül az egész ország, de önfeláldozó, dolgozó munkásokról, parasztokról, értelmiségiekről, tudósokról nem lehet eleget hallani és olvasni. Állítsuk helyre a megfelelő arányokat, és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyreállítjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista embernek, a szocialista erkölcsnek és a szocialista eszmének Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Felszólalásomat befejezem. Köszönöm figyelmüket. Különböző fontosnak vélt kérdésekről szóltam valójában azonban egy ügyről, még ha helyenként szenvedélyesen is, a közös ügyről, a szocializmusról beszéltem. Ez van ránk bízva. Nagy a feladat, nagy a felelősség is, de nagy az erő is — pártunk, munkásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje —, amely támogat bennünket munkánkban. Ha gondolatban visszatekintünk a húsz év alatt megtett nagy útra, honnan indultunk el, milyen akadályokat küzdött le és milyen magaslatokra jutott el népünk, nagy erőt érzünk és bizakodva nézhetünk az 1965-ös év, a jövő elé. (Hosszan tartó, nagy taps.) Az elnöklő Vass Istvánná ezután javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatására és napirendjére. Az országgyűlés által elfogadott javaslat értelmében pénteken délelőtt folytatják az 1965. évi állami költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, majd az ország- gyűlés külügyi bizottsága tesz jelentést. (MTI) Szovjet küldöttség érkezett Zanzibarba, hogy részt vegyen a forradalom első évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségeken. A küldöttséget Kulatov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese vezeti. Sok millió olasz dolgozó tüntetett és sztrájkolt csütörtökön, hogy így támogassa az ötmillió olasz nyugdíjas harcát. Szerdán este a mauritániai fővárosban megkezdte munkáját a 14 volt francia gyarmatból és mandátumos területből álló gazdasági együttműködés afrikai és Malgas Uniójának közgyűlése. Az UAMCE az 1961. szeptember 6-a és 12-e között Franciaország égisze alatt megalapított Afrikai és Malgas Unió utóda. Lengyelországban tömeggyűléseken több millió ember tüntetett az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikája ellen. A gyűlésekről küldött tiltakozó táviratok ezrei követelik az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból és a VDK elleni bombatámadások azonnali beszüntetését. A nyugat-egyiptomi sivatagban levő Beharija oázisok környékén — mintegy 400 kilométerre Kairótól — vasércrétegekre bukkantak. A készleteket mintegy 200 millió tonnára becsülik. A szovjet küldöttség Hanoiból történt elutazása után közzétették a látogatás alkalmából aláírt szovjet—vietnami közös nyilatkozatot, amely a többek között ezeket mondja: A két kormány megvizsgálta az Egyesült Államok részéről a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen ismételten végrehajtott provokációk és közvetlen agressziós cselekmények következtében kialakult helyzetet Mindkét kormány határozottan elítéli az Egyesült Államok agresszív lépéseit, megállapítja, hogy azok összeegyeztethetetlenek a nem. zetközi joggal és az 1954-ben megkötött genfi egyezményekkel. A szovjet kormány újból megerősítette, hogy a ;a- lista internacionalizmus cl cinek megfelelően nem marad közömbös a szocialista testvér- ország biztonságának szavatolása tekintetében, s megadja a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a szükséges segítséget és támogatást. A Szovjetunió teljes mértékben támogatja azt a hősies harcot, amelyet Dél-Vietnam lakossága a függetlenségért, a demokráciáért, a békéért és semlegességért folytat a délvietnami nemzeti felszabadítá- si front vezetésével. A két fél egyöntetűen kijelenti, hogy a dél-vietnami kérdés megoldásának egyetlen helyes útja a következő: az Egyesült Államok feltétlenül hajtsa végre a genfi egyezmé- nyékét; haladéktalanul szüntesse be az agresszív háborút Dél-Vietnamban, vonja ki onnan csapatait, katonai személyzetét és fegyvereit, vessen véget a dél-vietnami ügyekbe való mindennemű beavatkozásnak, tegye lehetővé, hogy a dél-vietnami nép maga döntsön belső ügyeiben. A felek leszögezték, hogy halaszthatatlan feladat az egyetemes béke megvédéséért folyó küzdelem erősítése, az imperialisták veszedelmes terveinek, agresszív cselekményeinek meghiúsítása. Mindkét fél támogatja a Kínai Népköztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy hívják össze a világ összes or- szágainak legmagasabb szintű értekezletét a nukleáris fegyverek teljes eltiltásának és végleges megsemmisítésének megvitatása céljábóL Valamennyi hanoi lap teljes szövegében közli a szovjet— vietnami közös nyilatkozatot. — A vietnami és a szovjet küldöttség tárgyalásai — írja vezércikkében a Nhan Dán — jó eredménnyel végződtek. Ezt tanúsítja a közös nyilatkozat. A tárgyalások megszilárdították a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió barátságát, kölcsönös támogatását és testvéri együttműködését, megerősítették a vietnami—szovjet szolidaritást az Egyesült Államok vezette agresszív imperializmussal szemA Kongóban törvénytelenül fogva tartott Hohlov szovjet újságíró ügyét a hatóságok átadták a léopoldville-i főügyészségnek. Az átadás újabb kéthetes halasztást jelent az Izvesztyija tudósítójának ügyében: ez alatt Hohlovot továbbra is fogva tartják. A A két kormány kifejezi szilárd elhatározását, hogy küzd a NATO sokoldalú nukleáris haderejének terve ellen, melynek segítségével hozzáférhetővé akarják tenni a nukleáris fegyvereket a nyugatnémet re- vansvágyók számára. A két kormány támogatja a Varsói Szerződés tagországainak azon intézkedéseit, amelyeknek cél« ja a tagországok védelmi képességének biztosítása és az európai biztonság megóvása. A Szovjetunió és a Vietna- mi Demokratikus Köztársaság határozottan elítéli a Laosz és Kambodzsa belügyeibe történő imperialista beavatkozást, sík- raszáll az imperialista hatalmak ama próbálkozása ellen, hogy Malaysiát a délkeletázsiai nemzeti felszabadító mozgalom elleni harc eszközéül használják fel. A két kormány támogatja Észak-Kali- mantán lakosságának felszabadító harcát, a kínai nép igazságos törekvését Tajvan visz- szacsatolására, a koreai nép küzdelmét hazája egységének békés helyreállításáért. Mindkét kormány kijelenti, hogy továbbra is lankadatlanul küzd a szocialista testvérországok összeforrottságának erősítéséért a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség elvei alapján, a szocialista országok egyenjogú együttműködéséért és kölcsönös segítségéért az elvtársi as- ság szellemében, a szocializmus és kommunizmus építéséhez szükséges békés viszonyok biztosításáért. A két kormány minden tekintetben támogatja az elnyomott népek forradalmi harcát, fejleszti a baráti kapcsolatokat, az együttműködést és a kölcsönös segélynyújtást a független afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokkal, határozottan harcol az agresszióra és háború kirobbantására irányuló imperialista politika ellen, védelmezi a világ békéjét és folytatja a külböző politikai és társadalmi rendszerű országok békés együttélésének politikáját. Mindkét fél nagy megelégedését nyilvánítja a lezajlott baráti találkozók és megbeszélések fölött és úgy vélekedik, hogy a szovjet küldöttség látogatása fontos hozzájárulás volt a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság baráti kapcsolatainak és testvéri együttműködésének további erősödéséhez. (MTI) Hanoi lapok a közös nyilatkozatról ben, előmozdították a szocialista tábor szolidaritásának Hohlovot továbbra h börtönben tartják Léopoldville-beo erősödését a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján. — A két fél közös nézeteket vall a nemzetközi problémákat illetően, ami kedvezően segíti a harcot az imperializmus, a gyarmati rendszer ellen, előmozdítja Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjének fenntartását, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek függetlenségének kivívását, illetve megszilárdítását, a szocialista országok békés építőmunkáját. (MTI) szovjet újságíró egészségi állapota az utóbbi időben rosz- szabbodott, és ezért szerdán a léopoldville-i kórházba vitték. A kongói hatóságok még mindig nem közölték, hogy tulajdonképpen mivel vádolják a szovjet újságírót. (MTI)
