Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. február l Egy somogyi „nehéz ember” A somogyi »nehéz ember«: Baranyai Lajos, a Beruházási Iroda épületgépésze. Drágának találva a kaposvári északnyu­gati városrész 4/1—9, 3/3—2, G/l—2 jelű lakóépületek for- róvíz-távfűtési terveinek ki­vitelezését, készített ' egy új tervet melegvíz-fűtő közegre. Ezzel 979 000 forintot takarí­tott meg, és újabb tizennyolc lakás építését tette lehetővé. A tizennyolc lakásnál 949 000 forint a megtakarítás. A fű­tőberendezést 1964 decembe­rében átadták rendeltetésének. Készülnek a lakások is. Baranyai Lajos most az iga­zát keresi. Ésszerűsítés 'éri még csak egy baráti kézfogást sem kapott. ta­Hallgassuk meg először vélemények első részét. Sugár Imre, a megyei nács vb-elnokhelyettese: — Ismerjük Baranyai Lajos munkáját. Ésszerűsítése rend­kívül komoly megtakarítást jelentett. Annak örülnénk, ha sok ilyen emberünk lenne. Lövétei Lajos, a Beruházá­si Bank Somogy megyei fi­ókjának vezetője: — Nagyon örülök ennek a megtakarításnak. Ügy vélem valamilyen formában hono­rálni kell Baranyai Lajos munkáját. Ebben a dologban nem értek egyet központom a Beruházási Bank illetékesei­nek határozatával... Bálint József, a megyei ta­nács tervosztályvezetője: — Ha az eredeti terv sze­rint csináljuk, 1 928 000 fo­rint elveszik. Azért senkit sen' vontak volna felelősségié. A paragrafusok szerint több vagy kevesebb, egyre megy. Sajnálatos, hogy a bank pa­ragrafusai nem adnak módo* rá, hogv azt az embert, aki ertiivi pénzt megtakarított, va­lamilyen formában megjutal­mazzuk ... Györfi Endre, a Beruházási Iroda vezetője: — A bankot csak a parag­rafusok érdeklik. Én kezdet­től Baranyai okos elképzelés mellett foglaltam állást. A.mit tettem, az már több volt a hivatali kötelességnél Má majdnem a gvanúsithatóság1 ? elmentem. Vegye át a szót Baranyai Lajos. — Érdekből tette? A válasz nyugodt: — Szeretem a munkámat... — Tudta, hogy ezért pénz is jár? — Természetesen. De azt hi­szem, ebben nincs semmi ki­vetnivaló ... Az előzmények: — Amikor megkaptam a Budapesti Lakóépület Terve­ző és a Mélyép-Tervező készí­tette terveket, munkaköri kö­telességem volt, hogy mindent jól átnézzek. Akkor jöttem rá, hogy a tervezettnél gazdaságo­sabb megoldást is lehet vá­lasztani. Javaslatot is tettem erre. Hogy az általam ajánlott megoldás újítás vagy éssze­rűsítés, ezt én elbírálni nem tudom. Javaslatom megtétele után a Beruházási Iroda meg­beszélésre hívta a Budapesti Lakóépület Tervező Vállala­tot. Kértük, hogy a javasló szerint dolgozzák át a tervet. A tervező vállalat a záros ha­táridő miatt 1964. auguszbi 15-én jegyzőkönyvben jelen te:- te ki, hogy nem vállalja a ter­vezést. Tudomásom szeri n- sem a kaposvári, sem a pécsi tervezőiroda nem tudta határ­időre vállalni a munkát. Ek­kor én vállaltam a tervezés erre különben megbízást kaptam. Szabadságom i alatt és még sok éjszakán dolgoztam, és határidőre adtam a terveket. A Bzr> ' zási Irodával 1964. október I- én újítási (megváló í'.zsí) «m- ződést kötöttem a 29 (1959' V 10. kormányrendelet 8. par g rafusa alarián. Esz^r'^t a v' ható megtakar;tásból eg.} forintot kaptam volna. A tér vek készítésében közreműkö­dő tervezők, a költségvetést gépelő gépírónők, fénymáso­lók munkájának» bérével ma is adós vagyok. Megtakarítot­tunk csaknem kétmillió forin­tot. Örülök anak, hogy tehet­tem valamit. Ma már mind- ös ze annyit kérek, hog • az alapköltségeimet térítsék meg — Ha azt mondták volna, hogy díjtalanul készítse el az ön által módosított terveket, mit válaszol? — Ugyanúgy nekiláttam vol­na a munkának. Kivettem volna a szabadságomat... 3 A vélemények második ré­sze: — Mi a véleménye Baranyai Lajos munkájáról? — kérdez­tem Szigetvári Györgytől, a tervezőiroda vezetőjétől. — Nagyon szép dolog. — Tudták volna vállalni a tervezést? — Nem. Ezt akkor is meg­mondtuk. — Ha önök készítik a ter­veket, mikor és mennyit kel­lett volna fizetni érte? — A tervek átadásakor 26 565 forintot számítottunk volna fel. — Baranyai Lajos megvaló­sított elképzelése újítás vagy nem újítás? — Szerintem újítás jellegű ésszerűsítés. Munkáját min­den körülmények között meg kell fizetni. Bálint József tervosztály­vezető: — Bizonyos, hogy újítás. Baranyai Lajos egy somogyi -nehéz ember«. — ön szerint Baranyai La­josnak munkaköri kötelessége volt a tervek elkészítése? — Nem volt az. önszántá­ból készítette el, hogy elkép­zelései megvalósuljanak.... Lövétei Lajos, a bank fiók­vezetője: — A munka díjazásává csu­pán a megyei tanácsnak van idle tősége. A beruházási hi- ,el terhére fizetni nem lehet. Györfi Endre irodavezető: — Baranyai munkájú sze­rintem technológiai újítás, te ■iát jogosan követelhet. Azt javasol iám neki, hogy pea-él­jen be bennünket. A bíróság csak neki adhat igazat. — Milyen munkaerőnek tartja Baranyai Lajost? — Rendkívül agilis ember. Mindent vállal. Ez néha már a túlzást súrolja. — Ön szerint mi a furcsa ebben az ügyben? — A bank műszaki embere különös módon járt el. Nem _rta alá a javaslatot, és nem merte vállalni a felelősséget. Kiss Ferenc, a bank műsza­ki embere: — Nekem a rendeletek az .rányadok. Nem mertem vál­lalni a felelősséget. Vélemé nyem szerint Baranyainak eszmei díj jár. — Ha az órás megjavítja az ön óráját, fizetni kell érte? — Igen, ez természetes. — Baranyai nemcsak a meg­takarításért, hanem a terve­zéséért sem kapott egy fillért sem. ön szerint ez is terrné­zetes? — A Beruházási Kódex mást ír elő. Megkérdeztem azokat, akiknek rugalmassá­gi joguk van. Ök sem döntöt­tek. — ön azt várja, hogy sok lyen, nagy megtakarítást je­lentő újítás vagy ésszerűsítés "gyen? Egyetért a párt és a Vormány idevágó határozatai­val? — Igen. — ön szerint nevezhető-2 : Arokratikusnak a Beruházá- ' Kódex néhány paragrafu- a_? A válasz kitérő. Sugár Imre vb-elnökhelyet­3s: — Igyekszünk rövid időn be. rU lezárni ezt az ügyet. Sze­riem Baranyai tízezer fo­nt körüli díjat kell hogy apjon. — Nem lehetett volna előbb számi? Úgy, hogv 'smerő jellegű legyen? — De igen. Ha valamennyi­en egy nyelven beszéltek vol­na ... — Vitathatatlan tény, hogy Baranyai Lajos elgondolása és munkája 1 924 000 forintos hasznot hozott. Ezt mindenki elismeri. A megtakarítás azon­nal jelentkezett. Az eredeti terv készítőjét soha senki sem vonhatta volna felelősségre azért, hogy ezt a pénzt kidob­ta az ablakon. Mindenki Ba­ranyai mellett áll. És mégsem történik semmi. Az egész ügyben ez a leg­furcsább. — Ügy érzem, jogosan kér­dezem: Jól értelmezik-e az il­letékesek a párt és a kormány határozatait? Avagy minden­ki fél egy kicsit, mert meg mertünk takarítani egymillió- kilencszázhuszonnégyezer fo­rintot?! .,. I tavalyinál több építőanyag lesz az idén az tmsz-i telepeken (Tudósítónktól.) A múlt évben a földműves- szövetkezeti telepeken 47 000 000 forint értékű építő­anyagot vettek át a falusi épít­tetők, a többi között 15,5 mil­lió téglát, 2 millió cserepet, 38 00 négyzetméter palát, 5500 mázsa cementet, 57 000 mázsa meszet, 1100 köbméter fenyő fűrészárut és 5700 ajtót, abla­kot. Tehát csak az fmsz-ek körzeteiben (a járási székhe­lyeken és Homokszen ‘gyor­gy ön állami telepek vannak) mintegy 3—400 családi házra val l építőanyagot vásároltak. A legtöbb anyagot a böhönyei, a kiskorpádi, a balatonmáriai és balatonszemesi telep adta el. A telepvezetők közül Ágh Pál és Lapath Géza munkája volt kiemelkedő. A termelő- szövetkezetek ellátását a ba- bócsai telepvezető. Hajdú Jó­zsef szervezte meg legjobban. Az idei ellátás jobb lesz a tavalyinál. 56 millió forint ér- - tékű, tehát 9 millióval több Németh Sándor ' áru kerül az fmsz-i telepekre. Hogyan könyveljük el? Hallottam már sokféle kér­dést közgyűlésen. Az egyikre így, a másikra úgy válaszol- gattak az érdekeltek. Az utób­bi időben mind a kérdésfölve­tés, mind a válaszadás magán visel egy új vonást: egyre bát­rabb, határozottabb és szóki­mondóbb. Az egészséges köz­szellem erősödésének bizonyí­téka ez. Nemrégiben Niklán figyel­tem föl egy ilyen közgyűlési párbeszédre. Ügy igyekszem leírni, ahogy elhangzott. Az egyik felszólaló szóvá tette: — Sokan és sokat beszélünk az utcán, az istállóban, a műhely­ben és másutt több olyan do­logról. ami nem tetszik, amit nem helyeslünk, amire magya­rázatot kérünk. Ma meg, úgy veszem észre, hogy nem akar itt senki ilyesmit előhozni. Pe­dig nemcsak jogunk van hoz­zá, hanem kötelességünk is szólni. Ha másért nem, akkor legalább azért, hogy figyel KORSZERŰ ÜZLET POLÁNYBAN |MHH§§§ f" Egészségtelen hodályban volt az élelmiszerbolt Polányban. A földművesszövetkezet kor­szerű üzletházat adott át a nyáron a község központjában. A falubeliek nak az új üzletbe. szívesen jár­Szókimondás és fegyelem Megkérdeztem egy asszony­tól Somogyudvarhelyen: mi a véleménye az új vezetőségről? — Nekem jó — mondta váll­rándítva. — S a tagok hogyan véle- kednek? — Csodát az új elnök sem tud csinálni. Nem is csodára vártak a fa­luban, hanem arra, hogy az új elnök tegyen meg mindent a szövetkezet talpraáliításáért. Együtt az emberekkel Kozma Gézát, az új elnö­köt jól ismerték Somogyud- varhelyen. Már a tsz megala­kulása után egy évre brigádve­zetőnek jelölték. S amikor jöt- tek-mentek a vezetők, sokszor megszólították. — Vállald el az elnökséget. Most van alkalom arra, hogy iskolára küldjünk. — Nem mehetek — mondta ilyenkor. — Elég gondom van nekem a családomban is. De a szavak mögött az az aggodalom húzódott meg, hogy a megsokszorozódott munka hátha meghaladja erejét Sze­rette a falut. Az embereket is hiszen itt nőtt fel köztük, i í - zott bennük. Mint brigád. j- zető mindig’ megtette a kőié lességét. Az ő területén soha nem maradt gazban a kuko. rica, s munkacipőben sem vol. hiány. Értett az emberek nyel­vén. Azt tartotta, az a jó bri- ádvezető, aki állja is, amit mond. — Meg kell találni az em- • hez vezető utat. Csak ■ g' ellünk, ha a vezető é> u ; együtt tesz mindent. A faluban sokan mérlege1 ték: maradjanak-e vagy el­menjenek. Ö mindig maradt. Nem csábította el semmi a fa­luból. A föld szeretete ide kö­tötte. Volt olyan év, hogy két­szer cserélt vezetőséget a szö­vetkezet. Mellette mindig ki­álltak az emberek. S amikor 1963 őszén megint lemondott az elnök, megkérdezték a ta­gokat, kit akarnak helyette. — Valakit közülünk kellene választani. A választás rá esett. Ez egy éve történt Az első eredmény Most együtt ülünk az irodá tan. Az íróasztal mellett Iái. hatóan nem érzi jól magát. A határban otthonosabban mo­zog. Életeleme, hogy minden­nap lássa, mi történik a földe­ken. Naponta hajnalban :r du! el hazulról, s a késő este veti haza. Napközben gondol; s< 'kasaga szakad rá, de baráz­dált arca soha sem tükrözi i be'ső vívódásokat. — Mi vo’t az első nagy vív mánya mint olr.ökn.-k? — A lopások megszüntetése Két évvel ezelőtt harminc­hat embert vontak felelősségre lopásért, az idén már csak ti­zenkettőt kellett, őz; is az ev elején. Év véeére .megszűnte: a lopások. A határozott fellépés hasz nalt Az emberek meilé álltak, < n őst is maga me ett érzi ő A tsz fennállása óta talán r> M ha nem ment olyan jól munka, mint tavaly. Csak a '"»járás volt hozzájuk mosio­» Nem sikerült a vetőbu • '/a. a paradicsom is kévés? ó bet hozott a tervezettnél, s iesést az állattenyésztés sen. pótolja. A múlt év mérlege A múlt év sok változást ho­zott. Addig nem fordult elő a szövetkezet történetében hogy a tagok mentek volna a vezetőséghez munkát kérni. Tavaly igen. Egyoldalú volnék azonban, ha csak ezt jegyezném föl. A munka közben akadt hiányos­ság is, s ez nem kevés fejfá­jást okozott az elnöknek. Azt mondja, sokszor úgy érezte hogy összecsapnak feje fölöt. a hullámok. De türelmét ilyen­kor sem veszítette el. — Szerettem dolgozni. Am törekedtem mindig, hogy csa­ládomnak mindene meglegyen. A szövetkezet is egy nagj család, s érte is szívesen dol­gozik. S a problémák? A nyá­ron például arra kérte az egyik vezetőt, nézze meg, milyen e burgonya. Az illető reggel el­ment, délután jött vissza. — Nincs semmi baj — mondta. — Nem bántják a bo garak. Két nap múlva arra járt már csonkig lerágták a levele két. Kiderült, hogy a megbí­zott ember nem is nézte me[ a táblát... Töprengő embernek ismer, tem meg Kozma Gézát. A h!. '.iáknak mindig az okát keret .e, s közben arra jött rá, ho"; ez új szebb, jobb a réginél. É,. / elemes harcolni érte. Ez ad , neki erőt a sikertelenség lát c ez tette mértéktartóvá a eredmények értékelésében. S ebből szükségszerűen kö v?7ik a haladás. Nem mér- ■ ugrásokkal, meglepetés- ; ü tettekkel, hanem apró, de biztos lépésekkel. Kercza Imre meztessük a vezetést. Én el­mondok most néhány dolgot. Itt vannak a drága gépek, mind az udvaron, a szabad ég alatt áll. Miért nem csinálunk gépszínt? Azt látom, hogy a Rapitox kerekén nincs gumi. Hová tűnt el róla, mert az ősz­szel még megvolt? A termelőszövetkezet elnöke a legilletékesebb, hogy nyilvá­nosan feleljen a kérdésekre. Felelt is, mondván: — A gép­színnel kezdem. Az állam nem adott rá keretet, s nekünk nincs annyi saját pénzünk. Tudjuk, hogy a szabadban tönkremennek a drága gépek, de hát az építkezésre nem fut­ja erőnkből. Ami pedig a gu­mit illeti: rátettük a vontató­ra. Máskülönben állna, mert egyszerűen nem kapunk gu­mit. Kellene tizenkettő, de csak kettőt igazoltak »vissza. Tessék ezzel úgy gazdálkodni, hogy mehessen valamennyi gép. Ha a traktorokhoz vala­milyen alkatrész vagy tartozék kell, akkor már égnek áll az ember haja. Igényelünk — tíe mégcsak ígéretet sem kapunk. Megrendelünk valamit — nincs. Mit tehetünk ilyen szo­rult helyzetben? Kénytelenek vagyunk íeketézéshez folya­modni. Hiszen jól tudhatják, hogy az ősszel is hogyan jár­tunk. Amikor a legjobban szo­rított a munka, két hétig állt a Szuper-Zetor. Nem volt nagy baja, csak egy csapágya rom­lott el. Próbálkoztunk, de nem tudtunk szerezni. Azt mondtuk egyik tagunknak: indulj el, ha kell, országjáró körútra, ke­rüljön, amibe kerül, de csap­ágy nélkül haza ne gyere. Szerencsére nem bolyong még most is az országban, hanem két nap múltán vissza­tért. Meghozta, ami kellett. — Máskor is sokszor va- .gyünk így — folytatta az el­nök. — Nem szándékosan ke. rül az ember ilyen korrupciós dolgokba, hanem kényszerű­ségből. Ha azt akarjuk, hogy minél előbb munkába álljon az elromlott gép, akkor ezen az áron is föl kell kutatni, meg kell szerezni a hiányzó és szükséges alkatrészt. Ekkor ingerülten közbeszólt egy asszony. — Miért tűrik ezt a járásnál, a megyénél meg lent, Pesten? Ha adtak gépet a tsz-nek, akkor intézzék el, hogy alkatrészt is kapjunk — feketézés nélkül. Így vélekednek a szövetke­zetekben az anyag- és alkat­részellátók munkájáról. Nem köntörfalazás, hanem nyílt beszéd ez. Mi a hiba a dolog­ban? Alapjában véve az, hogy ez vagy az hiánycikk. A becsü­letes, dolgos emberek azon há­borodnak fel leginkább, hogy miért feketén juthatnak hoz­zá olyan alkatrészhez, ami van, de csak így van, rendes úton- módon viszont nincs. A kenés­hez pé.iz kell. Az ilyen vásár­lásról nincs bizonylat. Az el­nök, meg a főkönyvelő törheti a fejét, hogy hogyan szerepel­tessék, hogy minek nevezzék el a korrupciós vételt. Kétszer csalnak. Először a vásárláskor, másodszor a hiteles bizonylat nélküli bizonylatoláskor. Nem egyszerű számviteli ügy ez csupán, sokkal jelentősebb an­nál ... Kutas József Építkezők, figyelem! \ balatonszent­györgyi és a b latonkereszturi TÜZÉP-telepen nesz, cement, jetonelem és egyéb építőanyag jelenleg korlátlan mennyiségben kapható. (3896)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents