Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
Vasárnap, 1965 február 7. 5 SOMOGYI NÉPLAP Ha lázas a beteg Ki mondja, és mii mond? Az egészséges emberi test- nek állandó hőmérséklete 36— 37 Celsius fok. Ha a test hő- mérséklete 37 és 37,5 között van, akkor hőemeiked ésről, ha pedig 37,5 fölött, akkor lázró. beszélünk. Mi a láz oka? Az emberi szervezet hőmars ' ki e _melke- dését rendszerint bizonyo, lázkeltő anyagoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen in gerlő hatása okozza. Amikor az ember lázas, akkor légin kább valamilyen fertőző betegségben szenved. Ilyen betegség többek között az influenza, a tüdőgyulladás, a tífusz, a várhas, a bárányhimlő, a kanyaró. De lázkeltő anyagok keletkezhetnek az emberi szervezetben akkor is, ha a bór égési sérülést szenved, vagy ha súlyos, nagy kiterjedésű roncsolás éri a szervezetet, és így tovább. Keletkezhet láz úgy is, hogy az agyban levő úgynevezett höszabályozó központ megsérül. Ez a központ állítja be és tartja fent a normális 36—37 Celsius fok közötti hőmérsékletet. Ha ezt a központot például agyvérzés roncsolja, hőmérsékletet-beállító képessége kárt szenved. Előfordul, hogy az orvos gyógyító célzattal szándékosan kelt lázat például tejinjekciókkal. Ebben az esetben az idegen fehérjék lázkeltő hatása jelentkezik. Szándékos lázkeltésnek kell számítanunk, amikor oltással a szervezet védekező erejét akarjuk növelni. De lázat okozhat a hőpangás is, az az állapot, amikor a szervezet a termelt fölösleges meleget valamilyen okból nem tudja a környezetnek leadni, például a környezet hőmérséklete és páratartalma magas. A lázcsillapítási módok közül a legszélesebb körben és gyten a legrégebben ismert az állott, hűvös vizes borogass, amelyet az egész testre zagy a törzsre, esetleg csak a mellkasra szoktak helyezni, általában az igen magas, 39 Celsius fok fölötti láz esetén alkalmazzuk. Hatása gyors, és a hatás elmúltával a boroga- ús megismételhető. Ez a lázcsillapító mód, bár a beteg számára eléggé kellemetlen, megfelelően fűtött szobában nem ártalmas. A lázas mindig komoly betegnek tekintendő. Szükséges számára az ágynyugalom, a sem túlfűtött, sem nem hideg helyiség. Vigyázni kell, hogy amikor izzad — és a helyiség nem kellő hőmérsékletű — ki ne takarózzon. Lázas betegünk számára mindig bőségesen gondoskodnunk kell megfelelő hőfokú folyadékról, lehetőleg citromos teáról, amely — magas C-vitamintartalma mellett üdít és frissít is. Lázas betegünk ételei semmi esetre sem származhatnak az úgynevezett nehéz ételek közül, mint amilyen például a bab és a káposzta vagy a borsó és a lencse, étele egyébként se legyen zsíros. Legajánlatosabb a tej, a tört burgonya, a rizs, a párolt gyümölcs, valamint kevés és köny- nyű — szárnyas — hús. A kenyeret vagy pirítsuk meg vagy legyen helyette kétszersült, de ne adjunk friss kenyeret. Helytelen az is, ha a A JÖVEDELEMELOSZTÁS MÓDSZERE, a premizálási terv szerepelt a sávolyi Uj Élet Tsz küldöttgyűlésén. Leginkább a kukoHcakapálás javadalmazása körül forgott a vita. Azt ugyanis valamennyi gazdaember tudja, hogy ha kukorica van, akkor szinte minden van: lehet állatot nevelni, vagy közvetlen értékesítéssel is ad pénzt ez a termény. A kukorica megszerzésének indítéka tehát ismeretes. Hogyan juthatnak minél többhöz? — ez a fő gond, s ezért az elosztás módjáról megoszlanak a vélemények aszerint, hogy ki milyen helyzetből vizsgálja a kérdést. Tánczos Gézáné, Domsa Jó- zsefné és még néhányan például azt szeretnék, ha a munkaegységtől független lenne az elosztás. Mondta is egyikük felszólalásában, hogy adják ki részéből a kapálást. Nem lepődhetett meg azon, hogy indítványát a hallgatóság elutasította. A küldöttgyűlés ugyanis szinte csalhatatlan bíró. A közösség képviselői meg tudják pontosan ítélni, hogy az egyik vagy a másik mit mond, és azt is józanul mérlegelik, hogy ki mondja. A fő figyelem természetesen a javaslat tartalmára irányul, de az indítványozó kiléte utal az illető meggondolására, szándékára és érdekére is. EBBEN AZ ESETBEN például olyan asszonyok együttes kívánsága kapott hangot, akik a munkaegységszerzésben — enyhén szólva — nem az elsők közé tartoznak. Hogy a küldöttne eljárni a kukoricaelosztásban. Vállalnának a területből jókora darabot, van legelő is. háztáji föld is, a rétről jönne elegendő részes széna — hízna, gyarapodna a háztáji jószág. Ezzel a maguk részéről befejezettnek is tekintenék a dolgot. Érdekelné is őket, hogy lesz-e értéke az egységnek, hogy elkészül-e a szövetkezet többi közös munkája? Ez az egyik ok, amelyért javaslatukat el kellett vetni. A másik ok meg a jól dolgozók, a mindennapos munkások érdekének egyéb módon való védelme. Ha részes a kukorica, akkor elmegy a termés csaknem egyharmada, s nem jut belőle azoknak, akik a kapálásban ugyan nem vehetnek részt, de más beosztásban naponta dolgoznak munkaegységre. így van ez, számolni kell vele: az állandó munkások se a részből, se egységre nem kaphatnának kukoricát, mert a termés megmaradó kétharmadára szüksége van a közös állatállománynak. Árpából sem oszthatnának ebben az esetben. ÖSSZESSÉGÉBEN EZÉRT NEM SZAVAZOTT a küldött- gyűlés a harmados kapálás mellett. Helyette a már eddig is alkalmazott, bevált módszert fogadta el: az össztermésből tíz százalékot adnak prémiumként a kapálásban szerzett meghatározott számú munkaegység mellé. Ez felel meg a közös gazdaság egyetemes érdekének. S benne az találja meg jobban a számítását, aki a szövetkezetben lázas beteggel egyszerre nagyobb mennyiséget etetünk. Ilyen esetben helyes eljárás a gyakori kicsiny étkezések, mert így a betegséggel küzdő szervezetet nem terheljük meg külön az emésztéssel járó műn- kával. Dr. M. S. gyuaesre mégis megmviaK OKei is, annak az a magyarázata, hogy lehetőséget igyekezett teremteni számukra a vezetőség, hogy hallják meg a többség véleményét, fejtsék ki elgondolásukat, és érzékeljék, véssék emlékezetükbe mindazt, ami javaslatuk előadása után fülük hallatára elhangzik. Lássuk csak, szerintük hogyan is kelledolgozott. Hogy ezt viszont ki mondja? Mindenki, aki egész évben helytáll, aki munkájával naponta hozzájárul a közösség anyagi javainak gyarapításához. Csakis ez a vélemény lehet mérvadó. K. J. Mit kell tenni, ha környezetünkben valaki lázas lesz? Említettük mar, hogy a láz valaminek a következménye. Ebből adódik, hogy nem elegendő csillapítani, hanem a lázat kiváltó okot kell megszüntetni. Ez azonban az orvosra tartozik! De vannak esetek, amikor mégiscsak elsősorban csillapítani kell a lázat. Ez pedig akkor szükséges, ha a láz önmagában is veszélyes. Akkor, ha túl magas — általában 39 Celsius fok fölött, de 40 Celsius fok fölött feltétlenül —, akkor, ha a lázat oko- zón kívül a beteg valamely más betegségben is szenved, és erre a betegségre a láz veszélyt rejt magában. De csillapítjuk a lázat akkor is, ha a csillapító gyógyszer kettő» hatású, azaz nemcsak a lázat csökkenti, hanem a lázat kiváltó betegséget is gyógyítja. Csecsemőnél a láz gyorsan felszökik, erősen igénybe veszi a zsenge szervezetet. Náluk különösen fontos a gyors beavatkozás, lázcsillapítás és folyadék — sacharinos, citromos tea — adása, valamint az or- -s azonnali értesítése. A pogácsás katona szerencséje KEDVEZŐ FFLTI-TÉlKl MAGAS XTI/ÉTELI/foí A mikor először hallottam, azt hittem, valamelyik fegyvernemet keresztelték el így a jókedvű honvédek. Pedig csak Szabó Gyulát hívták így, a Finommechanikai Vállalat tekercselőüzemének fiatal dolgozóját, aki nemrég cserélte föl az egyenruhát a kék overallal. — Azért hívtak így mert itthon töltöttem a szolgálati idő nagy részét Kaposváron, és bármikor hazaszala dhattam volna meleg pogácsáért. — Két év elég nagy idő. nem okozott kiesést a szakmában? — Egy kicsit sem, sőt mondhatom bátran, hogy fejlődés volt számomra. Ott aztán igazán kedvemre dolgozhattam, alkalmam volt rá bőven. Jó iskola is volt, önállóan kellett elvégezni a munkát. Egyszer nagyon nehéz tereljen, a Bakony sűrű erdőrengetegében ért utol bennünket az este. Kocsink egyenáramfejlesztője felmondta a szolgálatot. Nagyon nehéz dolgom volt, autólámpák fényénél tudtam csak végezni a munkám, de mire a Bakony hegygerincén hajnalodni kezdett, már működött az áramfejlesztő. Mégis nagyon vártam már a leszerelés napját. Másnap munkába mentem, de a régi g'rdából csak hárman voltak a műhelyben. Tóth Péter az új munkahellyel dicsekedett. Kocsis Feri egy tervet tolt elém. Csupa új elgondolás, újabb lehetőségek. Ennek iga- án örültem. — Egyszóval zökkenő nélkül épett vissza a civil életbe? — Ezt azért nem mondhatnám. Bármennyire ismertek is a bevonulás előtt, s tudták, hogy megbízható munkás vagyok, most, amikor visszajöt- em, újra kellett bizoayítaŰgy látszott, már teljesen eovenesbe jött az üzemben, amikor egymást érték a további meglepetések. Behívták az irodába, hogy közöljék: emeltek az órabérén. Ma délelőtt pedig brigád vezetőjükké választották a többiek. Elmondta, hogy ugyanúgy fogadták a munkatársak, mintha katona se lett volna, de így is sokáig idegenül mozgott a vadonatúj, csupa ablak műhelyben. A szigorú szellem pedig még ma is kísért. — Otthon ebédeltem, és a leves után elmostam a kanalat, aztán a nadrág szárába akartam tűzni a helyére. Mert a honvédségnél ott volt a helye evés után. Azt mondták, a katona sohasem tudja, hol éri utol az ebéd. Még az a szerencse, hogy nem a menyasszonyom szüleinél történt mc£ velem. így itthon csak édes anyám mosolygott rajta. A mokány, kreol bőrű fiatalember, amíg beszél, addig is a motorokra figyel. Ott várják a munkapadon a tekercselést, heg}’ a szakmunkás keze munkája után megizmosodva tovább foroghassanak. Gzabó Gyula huszonhá- rom éves, tele akarattal, erővel, és amerre jár, nyomában a szerencse. Tanulni akar, mert neki a szakma és az érettségi nem elég. Az üzem irodájában Károly János részlegvezető fiókjában értékes újításai várják a megvalósítás napját. A vezetők a létesítendő üzemek tervezésébe már őt is bevontál:, hogy megfelelő körülmények között, korszerű eszközökkel dolgozhasson majd a jövő műhelyében a jövő embere. Nagy József FÉLÉV UTÁN Interjú a siófoki gimnázium igazgatójával Félév, bizonyatvánvosztás... Visszatérő epizódja minden iskolaévnek. s így volt most is — igaz, némi változtatással: a félévi jegyek nem a bizonyít ványban, hanem az ellenőrző könyvben tudatták a szülőkkel a tanulók érdemjegyeit. Csupán a forma változott, a lényeg nem. Milyen képet nyújtanak ezek az osztályzatok a Siófoki Perczel Mór Általános Gimnázium tanulóinak munkájáról? Erről beszélgettünk az iskola igazgatójával, Bállá Zoltánnal. Elmondta, hogy némileg emelkedett a bukások száma az elmúlt tanévhez képest: tavaly a tanulók 13 százaléka, most 14,6 százaléka kapott elégtelent. Miből adódik a hanyatlás? — A félévi értekezlet sok érdekes problémát hozott felszínre. S mivel a bukások száma az első osztályos bukottak miatt emelkedett, ez a kérdés külön figyelmet érdemel. Egyfelől általános tapasztalat az, hogv az új környezet, a nagyobb követelmények miatt sokan visszaesnek a tanulásban. Itt azonban nem csak erről van szó. Akadnak olyan első osztályos tanulók, akiknek nincs határozott céliuk, kedvetlenek, és nem találják helyüket a gimnáziumban. — Mi okozza, és a gyakorlatban miből látják ezt? — Vannak divatos szakmák, ahová sokan az általános iskola elvégzése után szívesen elhelyezkednének. Ilyen például a fodrászszakma. Azonban itt a járásban mindössze két fodrásztanulóra volt szükség. Egy tizennégy éves lánynak nem könnyű elhelyezkedni, s hogy «-valahol legyen«, a szülők beíratták a gimnáziumba. Hasonló jelenség a fiúknál is tapasztalható, ott is vannak »népszerű« szakmák. Az ipa- rítanuló-iskolában pedig hiába keresnek például sütőipari tanulót, s kevés a bádogos, a vízvezeték-szerelő is. Eljönnek *ehát a gimnáziumba — közepes eredménnyel. A tanuláshoz nincs ambíciójuk. Amihez kedvük lenne (s ez a -kedvük« többnyire külsőségekből kerekedik), ott nincs szükség rájuk. Ahol pedig szívesen fogadnák őket, oda nem akarnak menni... A gimnázium szükségmegoldás számukra. Jellemző esetet mondott el egv osztályfőnök. Kérdésére az egyik »problémás« tanuló azzal indokolta hiányzását, hogy »munkát keresett«. »Kimaradsz?« — kérdeztük. »Nem, mert nem kaptam munkát« — válaszolta. Kiemelt példa, mégis jellemző az I/a osztály esete. Osztályfőnökük — osztályfőnöki órán — megkérdezte tőlük, hogy ki készült fel a mai naoon teljesen, minden tárgvból. Hárman jelentkeztek. Huszonkettőn érezték úgy, hogy olyan közepesformán tudtak volna felelni; tizenhat-tizennyolc tanuló pedig gyengén vagy egyáltalán nem készült fel. Mindez természetesen nem jellemző általában az első osztályos tanulókra, de egy részüknél, sajnos, tapasztalható a tanulás iránti pasz- szivitás, lehangoltság és vágyakozás a »divatos« szakma iránt. — Ezek szerint nem látnak maguk előtt perspektívát az ilyen első osztályos tanulók, noha egyre több szakma elsajátítását már érettségihez kötik. Hogyan sikerül küzdeni helytelen szemléletük ellen? — Sok gondot okoznák az osztályfőnököknek és a szaktanároknak ezek a tanulók. Reméljük azonban, hogy egy részükkel sikerül megértetni év végéig, hogy érdemes tanulniuk. Ehhez azonban szükséges lenne a szülők segítsége is. Viszont a legutóbbi szülői értekezleten azt tapasztaltuk, hogy éppen azok maradtak távol többségében, akiknek gyermekénél már mutatkoztál: az említett jelenségek. Megnehezíti a nevelők munkáját a zsúfoltság is: kettős műszakban tanítanak, dé’előít a vidéki, délután a helybeli tanulókkal foglalkoznak. A második, harmadik és negyedik osztályokban — bár részletes statisztika nem készült — nagyjából az előző évihez hasonló maradt az eredmény. A negyedikeseknél javult a munkához való viszony. A IV,/b osztályban például mindössze hárman buktak meg egy-egy tárgyból; míg a II— III. évben még hatan-heten készültek közülük nyáron a javítóvizsgákra. — Az új rendtartás szerint most osztályozták először külön a magatartást és a szorgalmat. Mik a tapasztalatok ezén a téren? — Hasznos volt ez az intézkedés, megkönnyítette a magatartás érdemjegy megélte-» pítását is. A jobb elömeneteiü osztályok szorgalomból is jobbak. A szorgalom jegyét a fölkészülés, tehát a feleletek és az iskolai munkában kifejtett aktivitás alapján állapítottuk meg. Ebben voltak viták, hiszen a szorgalom, az érdeklődés egy-egy tárgy iránt ugyanannál a tanulónál rendszerint nem egyforma. Közepes rendű tanulónak is lehet »példás« a szorgalma, viszont a jeles rendűnek is — hogyha hanyatlott — alapos figyelmeztetés a szorgalomból »jó« érdemjegy. Egy bizonyos, és ennek örülünk: általában érzékenyen érintette a tanulókat ez az új érdemjegy. Komolyan veszik ezt a jelzést, s reméljük, eredménnyel. tV. E. Negyvenezer forintos kártérítés az elvett kilátásért A Veszprém megyei Tanacs Ba- latonfüred egyik legszebb részén — közel a magyar tenger partjához — orvosi lakásokat akart építtetni. A tervek szerint az egyes épületek között széles térköz lett volna, s így a lakások nem zavarták volna a kilátást abból a házból, amely a tervezett új épületek mögött van. A ház tulajdonosa mint a szomszédos telek tulajdonosa hozzájárult az építkezéshez. Később azonban tudta nélkül megváltoztatták a terveket. így az újonnan emelt épületek elvették a kilátást a Balatonra; a korábbi szép panoráma helyét egy függőfolyosókkal teli fal foglalta el. Ezért az ingatlan értéke lényegesen csökkent, s a tulajdonos kártérítési pert indított a megyei tanács tervosztálya ellen. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rámutatott, hogy az^ alperes megszegte a Balaton környékének építési rendjére vonatkozó előírásokat. Az illetékes állam- igazgatási szerv engedélye alapján építkezett ugyan, ez azonban nem mentesíti attól, hogy az építkezéssel másnak okozott kárt meg ne térítse. A kártérítés Ösz- szegét — 16 százalékos érték- csökkenés figyelembevételével — 40 ooo forintban állapította meg. (MTI) FELHÍVÁS A LATINRA SÍNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ február 15-151 OROSZ, NÉMET, ANGOL ÉS FRANCIA TÁRSALGÁSI KLUBOT szerre*. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klubszerűén óhajtják magukat tovább képezni, jelentkezhetnek a művelődési ház igazgatóságánái. az 50-es számú szobában Ráez J. Zoltánné előadónál munkanapokon reggel 8-tól du. fél 5-ig A LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ igazgatósága. (3888)
