Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1965 február 7. 5 SOMOGYI NÉPLAP Ha lázas a beteg Ki mondja, és mii mond? Az egészséges emberi test- nek állandó hőmérséklete 36— 37 Celsius fok. Ha a test hő- mérséklete 37 és 37,5 között van, akkor hőemeiked ésről, ha pedig 37,5 fölött, akkor lázró. beszélünk. Mi a láz oka? Az emberi szervezet hőmars ' ki e _melke- dését rendszerint bizonyo, lázkeltő anyagoknak a szerve­zetre gyakorolt közvetlen in gerlő hatása okozza. Amikor az ember lázas, akkor légin kább valamilyen fertőző betegségben szenved. Ilyen betegség többek között az influenza, a tüdőgyulladás, a tífusz, a várhas, a bárány­himlő, a kanyaró. De lázkeltő anyagok keletkezhetnek az em­beri szervezetben akkor is, ha a bór égési sérülést szenved, vagy ha súlyos, nagy kiterje­désű roncsolás éri a szerveze­tet, és így tovább. Keletkezhet láz úgy is, hogy az agyban levő úgyneve­zett höszabályozó központ megsérül. Ez a központ állítja be és tartja fent a normális 36—37 Celsius fok közötti hő­mérsékletet. Ha ezt a közpon­tot például agyvérzés roncsol­ja, hőmérsékletet-beállító ké­pessége kárt szenved. Előfordul, hogy az orvos gyógyító célzattal szándéko­san kelt lázat például tejinjek­ciókkal. Ebben az esetben az idegen fehérjék lázkeltő hatá­sa jelentkezik. Szándékos láz­keltésnek kell számítanunk, amikor oltással a szervezet védekező erejét akarjuk nö­velni. De lázat okozhat a hőpan­gás is, az az állapot, amikor a szervezet a termelt fölösle­ges meleget valamilyen okból nem tudja a környezetnek le­adni, például a környezet hő­mérséklete és páratartalma magas. A lázcsillapítási módok kö­zül a legszélesebb körben és gyten a legrégebben ismert az állott, hűvös vizes boroga­ss, amelyet az egész testre zagy a törzsre, esetleg csak a mellkasra szoktak helyezni, általában az igen magas, 39 Celsius fok fölötti láz esetén alkalmazzuk. Hatása gyors, és a hatás elmúltával a boroga- ús megismételhető. Ez a láz­csillapító mód, bár a beteg számára eléggé kellemetlen, megfelelően fűtött szobában nem ártalmas. A lázas mindig komoly be­tegnek tekintendő. Szükséges számára az ágynyugalom, a sem túlfűtött, sem nem hideg helyiség. Vigyázni kell, hogy amikor izzad — és a helyiség nem kellő hőmérsékletű — ki ne takarózzon. Lázas betegünk számára mindig bőségesen gon­doskodnunk kell megfelelő hőfokú folyadékról, lehetőleg citromos teáról, amely — ma­gas C-vitamintartalma mellett üdít és frissít is. Lázas betegünk ételei semmi esetre sem származhat­nak az úgynevezett nehéz éte­lek közül, mint amilyen pél­dául a bab és a káposzta vagy a borsó és a lencse, étele egyébként se legyen zsíros. Legajánlatosabb a tej, a tört burgonya, a rizs, a párolt gyü­mölcs, valamint kevés és köny- nyű — szárnyas — hús. A ke­nyeret vagy pirítsuk meg vagy legyen helyette kétszer­sült, de ne adjunk friss ke­nyeret. Helytelen az is, ha a A JÖVEDELEMELOSZTÁS MÓDSZERE, a premizálási terv szerepelt a sávolyi Uj Élet Tsz küldöttgyűlésén. Leginkább a kukoHcakapálás javadalmazá­sa körül forgott a vita. Azt ugyanis valamennyi gazdaem­ber tudja, hogy ha kukorica van, akkor szinte minden van: lehet állatot nevelni, vagy köz­vetlen értékesítéssel is ad pénzt ez a termény. A kukorica meg­szerzésének indítéka tehát is­meretes. Hogyan juthatnak mi­nél többhöz? — ez a fő gond, s ezért az elosztás módjáról meg­oszlanak a vélemények asze­rint, hogy ki milyen helyzetből vizsgálja a kérdést. Tánczos Gézáné, Domsa Jó- zsefné és még néhányan pél­dául azt szeretnék, ha a mun­kaegységtől független lenne az elosztás. Mondta is egyikük fel­szólalásában, hogy adják ki ré­széből a kapálást. Nem lepőd­hetett meg azon, hogy indítvá­nyát a hallgatóság elutasította. A küldöttgyűlés ugyanis szinte csalhatatlan bíró. A közösség képviselői meg tudják pontosan ítélni, hogy az egyik vagy a má­sik mit mond, és azt is józanul mérlegelik, hogy ki mondja. A fő figyelem természetesen a ja­vaslat tartalmára irányul, de az indítványozó kiléte utal az illető meggondolására, szándé­kára és érdekére is. EBBEN AZ ESETBEN pél­dául olyan asszonyok együttes kívánsága kapott hangot, akik a munkaegységszerzésben — eny­hén szólva — nem az elsők kö­zé tartoznak. Hogy a küldött­ne eljárni a kukoricaelosztás­ban. Vállalnának a területből jókora darabot, van legelő is. háztáji föld is, a rétről jönne elegendő részes széna — hízna, gyarapodna a háztáji jószág. Ezzel a maguk részéről befeje­zettnek is tekintenék a dolgot. Érdekelné is őket, hogy lesz-e értéke az egységnek, hogy elké­szül-e a szövetkezet többi kö­zös munkája? Ez az egyik ok, amelyért javaslatukat el kellett vetni. A másik ok meg a jól dolgo­zók, a mindennapos munkások érdekének egyéb módon való védelme. Ha részes a kukorica, akkor elmegy a termés csak­nem egyharmada, s nem jut be­lőle azoknak, akik a kapálás­ban ugyan nem vehetnek részt, de más beosztásban naponta dolgoznak munkaegységre. így van ez, számolni kell vele: az állandó munkások se a részből, se egységre nem kaphatnának kukoricát, mert a termés meg­maradó kétharmadára szüksé­ge van a közös állatállomány­nak. Árpából sem oszthatná­nak ebben az esetben. ÖSSZESSÉGÉBEN EZÉRT NEM SZAVAZOTT a küldött- gyűlés a harmados kapálás mel­lett. Helyette a már eddig is alkalmazott, bevált módszert fogadta el: az össztermésből tíz százalékot adnak pré­miumként a kapálásban szer­zett meghatározott számú munkaegység mellé. Ez felel meg a közös gazdaság egyete­mes érdekének. S benne az találja meg jobban a számí­tását, aki a szövetkezetben lázas beteggel egyszerre na­gyobb mennyiséget etetünk. Ilyen esetben helyes eljárás a gyakori kicsiny étkezések, mert így a betegséggel küzdő szervezetet nem terheljük meg külön az emésztéssel járó műn- kával. Dr. M. S. gyuaesre mégis megmviaK OKei is, annak az a magyarázata, hogy lehetőséget igyekezett te­remteni számukra a vezetőség, hogy hallják meg a többség vé­leményét, fejtsék ki elgondolá­sukat, és érzékeljék, véssék em­lékezetükbe mindazt, ami ja­vaslatuk előadása után fülük hallatára elhangzik. Lássuk csak, szerintük hogyan is kelle­dolgozott. Hogy ezt viszont ki mondja? Mindenki, aki egész évben helytáll, aki munkájával naponta hozzájá­rul a közösség anyagi javai­nak gyarapításához. Csakis ez a vélemény lehet mérvadó. K. J. Mit kell tenni, ha környeze­tünkben valaki lázas lesz? Említettük mar, hogy a láz va­laminek a következménye. Eb­ből adódik, hogy nem elegen­dő csillapítani, hanem a lá­zat kiváltó okot kell megszün­tetni. Ez azonban az orvosra tartozik! De vannak esetek, amikor mégiscsak elsősorban csillapí­tani kell a lázat. Ez pedig ak­kor szükséges, ha a láz önmagában is veszélyes. Akkor, ha túl magas — álta­lában 39 Celsius fok fölött, de 40 Celsius fok fölött feltétle­nül —, akkor, ha a lázat oko- zón kívül a beteg valamely más betegségben is szenved, és erre a betegségre a láz ve­szélyt rejt magában. De csil­lapítjuk a lázat akkor is, ha a csillapító gyógyszer kettő» hatású, azaz nemcsak a lázat csökkenti, hanem a lázat ki­váltó betegséget is gyógyítja. Csecsemőnél a láz gyorsan fel­szökik, erősen igénybe veszi a zsenge szervezetet. Náluk kü­lönösen fontos a gyors beavat­kozás, lázcsillapítás és folya­dék — sacharinos, citromos tea — adása, valamint az or- -s azonnali értesítése. A pogácsás katona szerencséje KEDVEZŐ FFLTI-TÉlKl MAGAS XTI/ÉTELI/foí A mikor először hallottam, azt hittem, valamelyik fegyvernemet keresztelték el így a jókedvű honvédek. Pe­dig csak Szabó Gyulát hívták így, a Finommechanikai Vál­lalat tekercselőüzemének fiatal dolgozóját, aki nemrég cserél­te föl az egyenruhát a kék overallal. — Azért hívtak így mert itthon töltöttem a szolgálati idő nagy részét Kaposváron, és bármikor hazaszala dhattam volna meleg pogácsáért. — Két év elég nagy idő. nem okozott kiesést a szakmában? — Egy kicsit sem, sőt mond­hatom bátran, hogy fejlődés volt számomra. Ott aztán iga­zán kedvemre dolgozhattam, alkalmam volt rá bőven. Jó iskola is volt, önállóan kellett elvégezni a munkát. Egyszer nagyon nehéz tere­ljen, a Bakony sűrű erdőren­getegében ért utol bennünket az este. Kocsink egyenáram­fejlesztője felmondta a szol­gálatot. Nagyon nehéz dolgom volt, autólámpák fényénél tudtam csak végezni a mun­kám, de mire a Bakony hegy­gerincén hajnalodni kezdett, már működött az áramfejlesz­tő. Mégis nagyon vártam már a leszerelés napját. Másnap munkába mentem, de a régi g'rdából csak hárman voltak a műhelyben. Tóth Péter az új munkahellyel dicsekedett. Kocsis Feri egy tervet tolt elém. Csupa új elgondolás, újabb lehetőségek. Ennek iga- án örültem. — Egyszóval zökkenő nélkül épett vissza a civil életbe? — Ezt azért nem mondhat­nám. Bármennyire ismertek is a bevonulás előtt, s tudták, hogy megbízható munkás va­gyok, most, amikor visszajöt- em, újra kellett bizoayíta­Űgy látszott, már teljesen eovenesbe jött az üzemben, amikor egymást érték a továb­bi meglepetések. Behívták az irodába, hogy közöljék: emel­tek az órabérén. Ma délelőtt pedig brigád vezetőjükké vá­lasztották a többiek. Elmond­ta, hogy ugyanúgy fogadták a munkatársak, mintha katona se lett volna, de így is sokáig idegenül mozgott a vadonatúj, csupa ablak műhelyben. A szigorú szellem pedig még ma is kísért. — Otthon ebédeltem, és a leves után elmostam a kana­lat, aztán a nadrág szárába akartam tűzni a helyére. Mert a honvédségnél ott volt a he­lye evés után. Azt mondták, a katona sohasem tudja, hol éri utol az ebéd. Még az a szeren­cse, hogy nem a menyasszo­nyom szüleinél történt mc£ velem. így itthon csak édes anyám mosolygott rajta. A mokány, kreol bőrű fiatal­ember, amíg beszél, addig is a motorokra figyel. Ott várják a munkapadon a tekercselést, heg}’ a szakmunkás keze mun­kája után megizmosodva to­vább foroghassanak. Gzabó Gyula huszonhá- rom éves, tele akarat­tal, erővel, és amerre jár, nyo­mában a szerencse. Tanulni akar, mert neki a szakma és az érettségi nem elég. Az üzem irodájában Károly János rész­legvezető fiókjában értékes újításai várják a megvalósítás napját. A vezetők a létesítendő üzemek tervezésébe már őt is bevontál:, hogy megfelelő kö­rülmények között, korszerű eszközökkel dolgozhasson majd a jövő műhelyében a jövő em­bere. Nagy József FÉLÉV UTÁN Interjú a siófoki gimnázium igazgatójával Félév, bizonyatvánvosztás... Visszatérő epizódja minden is­kolaévnek. s így volt most is — igaz, némi változtatással: a félévi jegyek nem a bizonyít ványban, hanem az ellenőrző könyvben tudatták a szülőkkel a tanulók érdemjegyeit. Csu­pán a forma változott, a lé­nyeg nem. Milyen képet nyújtanak ezek az osztályzatok a Siófoki Perczel Mór Általános Gimná­zium tanulóinak munkájáról? Erről beszélgettünk az iskola igazgatójával, Bállá Zoltánnal. Elmondta, hogy némileg emel­kedett a bukások száma az el­múlt tanévhez képest: tavaly a tanulók 13 százaléka, most 14,6 százaléka kapott elégte­lent. Miből adódik a hanyat­lás? — A félévi értekezlet sok érdekes problémát hozott fel­színre. S mivel a bukások szá­ma az első osztályos bukottak miatt emelkedett, ez a kérdés külön figyelmet érdemel. Egyfelől általános tapaszta­lat az, hogv az új környezet, a nagyobb követelmények miatt sokan visszaesnek a tanulás­ban. Itt azonban nem csak er­ről van szó. Akadnak olyan el­ső osztályos tanulók, akiknek nincs határozott céliuk, ked­vetlenek, és nem találják he­lyüket a gimnáziumban. — Mi okozza, és a gyakor­latban miből látják ezt? — Vannak divatos szakmák, ahová sokan az általános is­kola elvégzése után szívesen elhelyezkednének. Ilyen pél­dául a fodrászszakma. Azon­ban itt a járásban mindössze két fodrásztanulóra volt szük­ség. Egy tizennégy éves lány­nak nem könnyű elhelyezked­ni, s hogy «-valahol legyen«, a szülők beíratták a gimnázium­ba. Hasonló jelenség a fiúknál is tapasztalható, ott is vannak »népszerű« szakmák. Az ipa- rítanuló-iskolában pedig hiába keresnek például sütőipari ta­nulót, s kevés a bádogos, a vízvezeték-szerelő is. Eljönnek *ehát a gimnáziumba — köze­pes eredménnyel. A tanulás­hoz nincs ambíciójuk. Amihez kedvük lenne (s ez a -kedvük« többnyire külsőségekből kere­kedik), ott nincs szükség rá­juk. Ahol pedig szívesen fo­gadnák őket, oda nem akar­nak menni... A gimnázium szükségmegoldás számukra. Jellemző esetet mondott el egv osztályfőnök. Kérdésére az egyik »problémás« tanuló az­zal indokolta hiányzását, hogy »munkát keresett«. »Kima­radsz?« — kérdeztük. »Nem, mert nem kaptam munkát« — válaszolta. Kiemelt példa, mégis jellemző az I/a osztály esete. Osztályfőnökük — osz­tályfőnöki órán — megkérdez­te tőlük, hogy ki készült fel a mai naoon teljesen, minden tárgvból. Hárman jelentkeztek. Huszonkettőn érezték úgy, hogy olyan közepesformán tud­tak volna felelni; tizenhat-ti­zennyolc tanuló pedig gyen­gén vagy egyáltalán nem ké­szült fel. Mindez természete­sen nem jellemző általában az első osztályos tanulókra, de egy részüknél, sajnos, tapasz­talható a tanulás iránti pasz- szivitás, lehangoltság és vá­gyakozás a »divatos« szakma iránt. — Ezek szerint nem lát­nak maguk előtt perspektí­vát az ilyen első osztályos tanulók, noha egyre több szakma elsajátítását már érettségihez kötik. Hogyan sikerül küzdeni helytelen szemléletük ellen? — Sok gondot okoznák az osztályfőnököknek és a szak­tanároknak ezek a tanulók. Reméljük azonban, hogy egy részükkel sikerül megértetni év végéig, hogy érdemes ta­nulniuk. Ehhez azonban szük­séges lenne a szülők segítsége is. Viszont a legutóbbi szülői értekezleten azt tapasztaltuk, hogy éppen azok maradtak tá­vol többségében, akiknek gyermekénél már mutatkoztál: az említett jelenségek. Megne­hezíti a nevelők munkáját a zsúfoltság is: kettős műszak­ban tanítanak, dé’előít a vi­déki, délután a helybeli tanu­lókkal foglalkoznak. A második, harmadik és ne­gyedik osztályokban — bár részletes statisztika nem ké­szült — nagyjából az előző évihez hasonló maradt az ered­mény. A negyedikeseknél ja­vult a munkához való viszony. A IV,/b osztályban például mindössze hárman buktak meg egy-egy tárgyból; míg a II— III. évben még hatan-heten készültek közülük nyáron a javítóvizsgákra. — Az új rendtartás sze­rint most osztályozták elő­ször külön a magatartást és a szorgalmat. Mik a tapasz­talatok ezén a téren? — Hasznos volt ez az intéz­kedés, megkönnyítette a ma­gatartás érdemjegy megélte-» pítását is. A jobb elömeneteiü osztályok szorgalomból is job­bak. A szorgalom jegyét a föl­készülés, tehát a feleletek és az iskolai munkában kifejtett aktivitás alapján állapítottuk meg. Ebben voltak viták, hi­szen a szorgalom, az érdeklő­dés egy-egy tárgy iránt ugyan­annál a tanulónál rendszerint nem egyforma. Közepes rendű tanulónak is lehet »példás« a szorgalma, viszont a jeles ren­dűnek is — hogyha hanyatlott — alapos figyelmeztetés a szor­galomból »jó« érdemjegy. Egy bizonyos, és ennek örülünk: általában érzékenyen érintette a tanulókat ez az új érdemjegy. Komolyan veszik ezt a jelzést, s reméljük, ered­ménnyel. tV. E. Negyvenezer forintos kártérítés az elvett kilátásért A Veszprém megyei Tanacs Ba- latonfüred egyik legszebb részén — közel a magyar tenger part­jához — orvosi lakásokat akart építtetni. A tervek szerint az egyes épületek között széles tér­köz lett volna, s így a lakások nem zavarták volna a kilátást abból a házból, amely a terve­zett új épületek mögött van. A ház tulajdonosa mint a szom­szédos telek tulajdonosa hozzá­járult az építkezéshez. Később azonban tudta nélkül megváltoztatták a terveket. így az újonnan emelt épületek elvet­ték a kilátást a Balatonra; a ko­rábbi szép panoráma helyét egy függőfolyosókkal teli fal foglal­ta el. Ezért az ingatlan értéke lényegesen csökkent, s a tulaj­donos kártérítési pert indított a megyei tanács tervosztálya el­len. A Legfelsőbb Bíróság ítéleté­ben rámutatott, hogy az^ alperes megszegte a Balaton környéké­nek építési rendjére vonatkozó előírásokat. Az illetékes állam- igazgatási szerv engedélye alap­ján építkezett ugyan, ez azonban nem mentesíti attól, hogy az építkezéssel másnak okozott kárt meg ne térítse. A kártérítés Ösz- szegét — 16 százalékos érték- csökkenés figyelembevételével — 40 ooo forintban állapította meg. (MTI) FELHÍVÁS A LATINRA SÍNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ február 15-151 OROSZ, NÉMET, ANGOL ÉS FRANCIA TÁRSALGÁSI KLUBOT szerre*. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klub­szerűén óhajtják magukat tovább képezni, je­lentkezhetnek a művelődési ház igazgatóságánái. az 50-es számú szobában Ráez J. Zoltánné elő­adónál munkanapokon reggel 8-tól du. fél 5-ig A LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ igazgatósága. (3888)

Next

/
Thumbnails
Contents