Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

áMóniink, Apró tanácsok a tejről és a húsról Nem kozmásodik le a tej, ha az edényt előzőleg kiöblítjük nideg vízzel. * * * A mélyebb edény megfele­lőbb, mint a széles és sekély. CSAYAltOU A MVIüRHK ADDIG NEM IS VOLT BAJ, marad, hazakísémi. Természe- amíg a fiú másodikos nem tesen, ha nem megfelelő a ba­lett. A szülők már az első év­ben hozzászoktak, hogy fölös­legesen aggódnak: gyermekük mindig rendesen megy az is­kolába, és idejében tér haza. Szülői értekezleten, amikor egyik-másik anya arról pa­naszkodott, hogy bizony az ő gyereke elcsavarog, önelégül­ten mondogatták maguknak: «■Hja, nevelni tudni kell!« A második évben azonban minden megváltozott. A kisfiú néha későn tért haza, s ezt az­zal magyarázta, hogy a tanító néni sokáig foglalkozott velük. Máskor meg azt mondta, hogy az udvaron eljátszottak. Egy téli este szokatlan idegesség lett úrrá a családban. A fiú késő estig nem tért haza. Any­ja már felöltözött, hogy nya­ltába vegye a várost, s közben is.* szörnyű víziók gyötörték: autó­gázolás vagy más szerencsét­lenség. Útnak indult az apa és a nagylány is. Bejárták az ismerősöket, rokonokat, bará­tokat. Sehol semmi! Már ép­pen a rendőrségre akartak te­lefonálni, amikor nyugodtan, táskáját lóbálva megérkezett rátság, ha a két gyermeket csak közös csínytevések kötik össze, a nevelő tanácsára meg is lehet szüntetni a gyermekek közt spontán kialakuló kapcso­latot. Gyakori eset, hogy a gyer­mek azért csavarog el, mert sohasem kap megbízást az eb­ben a korban már kifejlődő tevékenységi igényének kielé­gítésére. Túlságosan féltik folytan csak otthon, a lakás­ban vagy az udvaron van. leg­följebb elviszik sétálni. Pedig csak akkor válik belőle igazán tevékeny, bátor, élelmes gyer­mek, ha különféle megbízást kap: elküldik vásárolni, ön­álló feladatokat bíznak rá, s nem kísérik folyton aggodal­masan a legközelebbi üzletig AZ ISKOLAI ÉLETTEL a gyermek már kilépett a család vonzásköréből a világba, bizo­nyos mértékig saját elképze­lései irányítják. Megtette an­nak az útnak első lépését, amely majd felnőtt korában az önállóság végállomásáig visz eL A családi nevelésnek ilyenkor az a feladata, hogy bölcs mérséklettel engedje meg egy kissé a féltés gyeplő- szárát, s az apró kis engedé­lyeket kössük össze a gyermek felelősség- és pont.osságérzeté- neito kialakításával. Tegyük nróbára, hogv ideiében haza­jöjjön barátjától, neveljük akaratát, hogv a kötelesség és szófogadás idejekorán kiala­kuljon benne, s akkor a későb­bi. kritikus korban is bízha­tunk lelkiisimeretében és tuda­tosan kialakított szokásaiban. T. J. Sokan hájjal edényt, nehogy a tej. kenik be az lekozmásodjon A tej feltétlenül leég, ha az edényt előzőleg hamuval mos­tuk, illetve főztük ki. ♦ * * A tejet, tejes ételt enyhe tű­zön forraljuk. * * * Az öreg tyúk húsa is meg­puhul, ha kívülről is, belülről is bedörzsöljük olajjal, és 12 órán át állni hagyjuk. Egy évnél idősebb tyúkot nem ajánlatos megsütni, csak megfőzni. Diós kifli tojás nélkül 28 deka vajat elkeverünk 14 deka törött cukorral, 14 deka őrölt dióval, és 35 deka lisztet gyúrunk hozzá. Jól kidolgoz­zuk, kiflialakokat formálunk belőle, és lassú tűzön megsüt­ve, még melegen megforgatjuk cukorban. Az orvos válaszol Mit tehetünk az érelmeszesedés ellen? a fiú. Vallatták, fenyegették, az apa a pálcát is elővette. Bün­tetésből három napig nem en­gedték hozzá a barátait. «-Ilyen csavargó engedély nélkül az utcára se léphet ki« — mond­ta ki az apa a szigorú ítéletet. VAJON TÉNYLEG CSA­VARGÓ LETT A FIÚBÓL? Helyes-e, hogy engedély nél­kül az utcára se engedik ki egy ideig? Mi történt a gye­rekkel? Az iskola első osztályában a fiú még csak ismerkedett az új világgal. Megtanulta, hogy a tanító néni egyszerre szigo­rú és elnéző is. Megköveteli a fegyelmet, néha meg csak ne­vet csínjaikén. De a legna­gyobb élményt a pajtások je­lentették. Volt köztük olyan, akitől félt, aki idegen maradt neki; akadtak számára közö­nyösek, különösen a lányok közt, de két fiú úgy megtet­szett neki, hogy szinte minden percét együtt töltötte volna velük. Egyik mindig tréfás volt, tele a zsebe mindenféle kacattal, s ha elment vele a lakásukra, ott még ezerféle ér­dekes holmit mutatott neki. A másik fiúval meg nagyon megértették egymást. Ügy be­szélgettek egymással, mintha testvérek volnának. Ehhez a két fiúhoz szokott elmenni, felváltva, iskola után. Gyakori baj, hogy a szülők nem ismerik eléggé a gyerme­ket, azt a világot, amely az is­kolai élettel kitárul előtte. A gyerekek, különösen a fiúk, másodikos-harmadikos koruk­ban olyan pajtásokra találnak, akik jobban megértik őket. mint a szüleik, mert hasonló a gondolkodásuk, azonosak a vá­gyaik, játékaik. A közösség1 élet egyik elsődleges jele a pajtásság kialakulása. A jó barát mérhetetlenül nagy kincs, különösen a családban egyedül élő gyermeknek vagy olyannak, ahol a testvérek már nagyobbak. A magánvos gyer­meket elragadja ez az új vi­szony, ez a baráti érzés, ame­lyet azelőtt alig ismert, képes érte tagadni, hazudni, s akár büntetés kockázatát is vállalja, csakhogy kielégítse a közös együttlét.ben megtestesülő vá­gyait. MIT KELL TENNI ilyen esetben a szülőnek? Hasznos megvizsgálni, hogy a választott barát, megérdem- li-e a bizalmat. A szülő helye­sen tes'7'. ha a gyermek taní­tójához fordul, aki megfelelő tanácsot tud adni. De az is jó módszer, ha a szülők meg­ismerkednek egymással, s ha szükséges, megbeszélik azokat a szabályokat, amelyek a ba­rátságot kormányozzák: idejé­ben hazaküldeni a gyereket, s ha esetleg engedéllyel későig Mindenki tapasztalhatja ba­rátai és ismerősei körében, hogy vannak fiatal öregek és öreg fiatalok. Minthogy in­kább azt szeretnénk, hogy »■fiatalosak« legyünk, röviden felvázolnánk azokat az élet­módi és étrendi tanácsokat, amelyeknek segítségével a fia­talság alapja, az érrendszer rugalmassága sok-sok évtized múlva is megtartható. Több mozgás, ésszerű táplálkozás Az elmúlt ötven évben az életkor a duplájára emelke- dett. A technikai fejlődés eredményeképpen a fizikai munka jelentékenyen csök­kent. A táplálkozási lehetősé­gek is jelentősen megjavultak. Kényelmessé és csábítóvá vált, hogy az ember sokat egyék, ugyanakkor alig mo­zogjon. Pedig a szervezet egészségét csak a fizikai mun­kával — vagy ami ezzel tel­jesen azonos — sporttal, tor­nával, úszással, turisztikával érhetjük el. Éppen ezért ne tekintsük se falun, se váro­son fölösleges pénzkiadásnak, ha a művelődési házak mellé tornatermet vagy sportpályá­kat is építenek. Természete­sen az egészség megóvásához nem elég, ha csak a fiatalok jelennek meg a sportpályákon az idősebb nemzedéknek foko­zatosan szüksége van több mozgásra érrendszere rugal­masságának megtartásáért. Korunk emberénél a kevés mozgás mellett elsősorban a helytelen táplálkozás okoz ér­elmeszesedést. »Mi rossz van abban, ha bőségesen eszünk?« — kérdezik többen. A jó ma­gyaros konyha — különösen ha bőséges táplálkozással is párosul — sajnos túl sok álla­ti zsiradékot és túlcukrozott ételeket tartalmaz. Általában a túltáplálás — különösen a mértéktelen zsír- és cukor- fogyasztás — gyakran vezet a 40—50. év után elhízásra. Az elhízás viszont kedvez az ér­elmeszesedés kialakulásának. Az elmeszesedett erek veszé­lyeztetik létfontosságú szer­veink, az agy, a szív, a vesék működését, ugyanakkor a hájfölösleg csontjainkra is ízületeinkre sokszor elviselhe­tetlen terhet ró. Ezért is kívá­natos a mértékletesség és az ésszerű táplálkozás. Fiatalító étrend Már most sokat tehetünk az évtizedek múlva öregkorba kerülő iskolás gyermekeink fiatalos öregkoráért, ha meg­tanítjuk őket arra, hogy té- len-nyáron fogyasszanak sok főzelék- és gyümölcsfélét. Ne múljon el nap, hogy valami­lyen formában ne szerepeljen asztalunkon tej, tojás, túró. Az állati zsiradékok fogyasztá­sát viszont a lehetőségekhez mérten korlátozzuk. Az étel ízletességének vagy jóságának jellegzetessége ne a zsírosság legyen. Ha a gyermek hozzá­szokik a zsírtól csepegő éte­lek kerüléséhez, máris sokat tett az érelmeszesedés meg­előzésére. Konyhatechnikánk­ban lehetőleg kerüljük a konyhasó mértéktelen fogyasz­tását is. Nemcsak a gyermekek ese­tében van értelme a helyes étrend kialakításának, de legalább annyira hasznos, ha a felnőttek is áttérnek erre, mert ezzel elejét veszik az érelmeszesedés súlyosbodásá­nak. Különösen olyan csa­ládokban, ahol gyakori volt az agyvérzés, a szú koszorúér- trombózis, a vesezsugorodás — tehát az érelmeszesedés nyilvánvaló következményei —, érdemes áttérni a zsírról az étolaj fogyasztására. Aki gyermekkorától ezt eszi, alig tud ízbeli különbséget tenni a disznózsírral és a növényi olajjal készült étel között. De legtöbbször még a felnőtt sem veszi észre a különbséget a zsír és olaj között, ha az étel egyébként ízletes. Különösen falusi lakosságunk — amely a mezőgazdaság fokozott gé- .pasítése következtében hova­áriát ha tó Mindazoknak, akik szeretik a recehorgolást, közöljük a mellékelt mintát. Változatos módon, sokféleképpen hasz­nálható fel. Egy négyszögle­tes terítő negyedrésze. Leszá­molható, s ha eszerint ké­szítjük, Honleány-pamutból horgolja televízió-, étkezö- vagy dohányzóasztalra illő té­rítőt kapunk. Alkalmas azonban a minta kis és nagy függönyre is. Gyöngyfonálból készítve erős, klöplniszerű anyagot kapha­tunk. Ha pedig 60-as vagy 80- as horgolócérnát használunk, s csak egy minta csíkot köve­tünk, szekrénycsík készülhet. Térítőnek a modern bútor­ral berendezett lakásban a narancsszínű vagy citromsár­ga, esetleg — világos bútor­hoz — fekete horgolópamut- bó! készített a legalkalma­sabb. tovább egyre több nehéz fizi­kai munkától fog megszaba­dulni — szorul arra, hogy változtasson eddigi táplálko­zási szokásain. Sok falusi ember télen egyáltalán nem fogyaszt gyümölcsöt és zöld­ségfélét, sőt, ezeket még nyá­ron sem veszi egészen étel­számba. Pedig a rendszeres, téli-nyári gyümölcs., zöldség- és főzelékfogyasztás nélkül semmiképpen sem fedezhet­jük vitaminszükségletünket- A vitaminok hiánya pedig ugyancsak kedvező föltétele­ket teremt az érelmeszesedés kialakulására. Különösen idősebb embe­reknek hasznos, ha bőségesen fogyasztanak tejet, tejtermé­ket, és tartanak gyümölcsna­pokat, mert ez az érrendszer épségéhez nélkülözhetetlen napi vitarrinmennyiség mel­lett biztosítja a létfontosságú fehérjéket is. A helyes étrend mellett kü lönösen a dohányzás kerülése tehet nagyon sokat érrendsze­rünk épségének megőrzésé­ben. Dr. Sz. A. V Háztartási újdonságok A korszerű háztartásban különféle kisgépek könnyítik meg a dolgozó nők második műszakját. Ezekről készüli híradásunk — képekben. A villanyvasa­lóval tiszta és gyors a munka. Amióta azon­ban a szinteíi kus anyagok i3 bevonultak öl­tözködésünkbe, a vasalás gon dot okoz. Más hőfokon vasalha­tó a pamut­anyag, és mást kíván a nylon, a perion, az őr­lőn, a bánion. £ KERAVIL-bol- tokban meg je lent a hőfoksza­bályozóval el­látott, tetszetős külsejű villany­vasaló. A tetején kapcsológomb segítségével kü­lönféle textil­anyagokat meg felelő hőfokon vasalhatunk. A Kukta igen népszerű főző­edény, percek alatt készíti *1 a különféle éte­leket. Most el­készült i új vál­tozata: modern forma, tűzálló műanyag fül és szelep, s a lég fontosabb . hogy burgonya, zöld­ségféle vagy bús készítése szerint a szükséges hő­fokra szabályoz­ható. l Az elektromos háztartási kis­gépek családjá­ban a legtöbbet tud a robotgép. Burgonyát, gyü­mölcsöt tisztít, kávét, diót, má­kot, száraz zsem­lyét darál, ha­bot ver, és meg­felelő üvegbe­téttel turmixot is kever. A nő természetes dísze A hosszú, szép, fényes haj minden nő természetes éke, dí­sze. Ám hogy ezt elérjük, sok mindent kell megjegyeznünk a haj helyes ápolásáról. A hajhullás: A reggeli fé- sülködéskor általában ötven szál hajat veszítünk. Ez még nem hajhullás, hanem termé­szetes folyamat, hiszen a sejt­tevékenység pótolja. A na­gyobb mérvű hajhullásnak azonban rendszerint valami­lyen betegség az oka. Különö­sen gyulladásos betegség — mandula-, vakbél-, petefészek- vágy akár ínygyulladás — ide­jén fokozódik a hajhullás. A betegség ha elmúlik, a haj is­mét rendbe jön, kinő. Ehhez természetesen ismerni kell ha­junkat és egészséges kezelését. Általában két-háromhetenként mossuk hajunkat. A heti haj­mosás nem egészséges, növeli a farrgvúképződést. Ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol a hajat por vagy egyéb szeny- nyeződés éri, a fejbőrt kendő­vel, sapkával védjük. A helyes hajmosás: A haj­mosás tulajdonképpen a’ kor eredményes, ha a fejbőrt ka­parás vagy egvszerű lemosás helyett masszírozva mossuk. Ez serkenti a bőr vérbőségét, s ennek következtében a haj több tápanyagot kap. A száraz vagy zsíros haj és fejbőr azon­ban különleges ápolást igényel. A száraz hajat zsíros szap­pannal mossuk. Mosás előtt jó az olaj- vagy tojáspakolás, bo­rogatás. Tojássárgáját és lan­gyos kamillafőzetet elkeve­rünk. Ezt a hajra dörzsöljük, s legalább egy fél órán át raj­ta hagyjuk. Aztán bő vízben többször megmossuk megfelelő olajsamponnal, s törülközőbe burkolva nedves hajunkat szik- kadás után berakjuk. A szá­raz hajnak nem tesz jót az elektromos szárítás, sőt a nyá­ri napozás sem. Hajolajat hasz­náljunk. Zsíros hajhoz készült a kén­vagy kátrányszappan. A zsíros haj színe sötét, a hajszálak összecsomósodva a fejbőrhöz tapadnak. Helyes naponta al­koholos hajvizet használni, mégpedig úgy, hogy hajvizes vattával reggeli fésül ködöskor bekenjük a fejbőrt, törülköző­vel jól átdö»zsöljük, maid kézi hajszárítóval szárítjuk. Erre a hajra jó a tojásfehérje-pakolá* A szappanos mosás után har­minc percig a fejen hagyjuk, majd bő vízben samponnal megmossuk. Jó a C-vitamint tartalmazó német tojássampon is. Azoknak, akiknek korpás a fe’bőPük, érdemes a Caola sa vauvá sampont használniuk, é' jól bevált a különféle hajszesz. A higiénikus hajápoláshoz tartozik a haj naponta történő kefélése. Különösen fontos ez azoknak, akik meleg kendőt, kucsmát viselnek télen.

Next

/
Thumbnails
Contents