Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

A Rippl-Rónai Múzeum terveiről Magyarország múzeumlá­togatásban a második helyen áll a világranglistán. Tavaly négy és fél millió ember for­dult meg a tárlatokon, a ki. állításokon. Műemlékekben meglehetősen szegény me­gyénkben 46 000 múzeumláto­gatót jegyeztek föl. A muzeo­lógusok 373 tárlatvezetést, ti­zenegy tudományos előadást és negyvenhárom népszerűsítő ismertetést tartottak Somogy­bán. Az utóbbi tíz évben megöt­szöröződött a múzeumlátoga­tók száma Kaposváron. Az érdeklődés különösen az utóbbi években nőtt meg. 1961-ben a megye hét múzeu­mának összesen huszonhárom- ezer látogatója volt, tavaly ennek kétszerese. Negyedik éve ünnepi hónappal emlé­kezünk meg a múzeumokról. A Rippl-Rónai Múzeum idei terveiről Takáts Gyula igaz­gató beszélt: — Legnagyobb tervünk az emeletráépítés. Most még csak a tervrajzok készülnek, de a gyűjtőmunkában már ezt is számításba kell venni. Arra törekszünk, hogy az új eme­letre, a kiállítótermekbe a tá­ji jellegű szoba-konyhaberen- dezést és a hagyományos gaz­dálkodás anyagát gyűjtsük. Ezzel az emeletráépítéssel szinte minden gondunk meg­oldódik: a raktár, a kőtár, az állandó Rippl-Rónai képtár kérdése. Ezt sürgeti az egyre növekvő idegenforgalmi ér­deklődés is. — Mi határozza meg az idei kutatómunkát? — Néprajzi kutatásunk most kétirányú. Az Országos Néprajzi Társaság a Magyar néprajzi atlasz kiadására ké­szül, ennek somogyi részét ránk bízták. Ezt a gyűjtőmun­kát összekapcsoljuk saját ku. tatásainkkal. A régészetben a kutatás középpontja a lelet, mentés. Jó szolgálatot tesznek a múzeum baráti kör tagjai és a honismereti szakkörök: évente sok leletbejelentés ér­kezik tőlük. Bárhol, bármi előbukkan, arról tudomást szerzünk. je, A Somogy megyei muzeo- lógia története, a Rippl-Ró- :iai Múzeum száz időszaki ki­állítása és Adatok Somogy megye felszabadulás kori tör­ténetéhez címmel jelennek meg kiadványaink. — Mire készülnek az isme­retterjesztő és a népszerűsítő munkában? — Több száz tárlatvezetést és negyven-ötven népszerűsítő előadást tartunk ebben az évben. A plakátokon, hirdeté­seken kívül néhányszor más propagandaeszközzel is pró­bálkoztunk, de nem sok ered­ménnyel. Elmentünk például a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárába, ismertet­tük a programot, beszélget­tünk a dolgozókkal, és dél­után kettőtől négyig vártuk őket idegenvezetővel a mú­zeumban, de nem jött senki sem. — Állandó falukiállítás'kát készítenek-e a megyében, s ha igen, segít-e ebben a Rippl-Rónai Múzeum? — Nemrégiben volt egy ta­nácskozásunk Budapesten, ott is szó esett erről. Ha a tanács helyet ad a falukiállításnak, ha jóváhagyott költségvetést is biztosít, s ha megjelelő szakembert állítanak oda, ak­kor van értelme. Eddig az történt, hogy nagy lelkesedés­sel begyűjtötték a táji jellegű anyagot, aztán otthagyták, nem törődött vele senki sem. A honismereti szakköröket minden esetben támogatjuk, hiszen nagy segítséget adnak ők is nekünk. — Az új múzeumi törvény j-nuár 8-án jelent meg. Ez milyen feladatot szab meg a múzeum számára? — A legfontosabb: földerí­teni és jegyzékbe venni a gyűjteményeket. Minden gyűj­teményt be kell jelenteni, ezt kötelezővé teszi az új tör­vény — válaszolta Takáts Gyula. S. N. G. A Csurgói Járási NEB megvizsgálta a napközi otthonokat (Tudósítónktól.) A járási népi ellenőrzési bi­zottság a napokban fejezte be utóvizsgálatát a csurgói járás napközi otthonaiban. Azt vizsgálták, hogy meny­nyit javult a napközi otthonok helyzete egy év alatt. Megálla­pították, hogy az igényeket nem tudják mindenütt kielé­gíteni. A csurgói I. sz. Általá­nos Iskola napközijét bővítet­ték: hetvenegy helyük volt, de társadalmi szervezéssel, önköltséges csoport indításá­val további harmincöt gyer­mek elhelyezését biztosították. Étkeztetésre az előszobát és a zsibongót használják. Általában javultak a tanulók tisztálkodási és étkeztetési le­hetőségei. A csurgói, a záká- nyi és az iharosberényi nap­közik körzetesítésével a tanu­lók jobb körülmények közé ke­rültek. Hiányosságként állapították meg a népi ellenőrök, hogy nem kielégítő a szülői munka- közösségek támogatására Ugyanakkor több segítséget várnak a termelőszövetkeze­tektől is. Megjelent a Magyar Testnevelési Főiskola 1965—66# tanévi fölvételi tájékoz­tatója, amely módszertani útmu­tatót is tartalmaz. A tájékoztató a főiskola portáján kapható 5 forintos árban. (MTI) Újabb feladatok előtt Szétszedhető házgyár A podporozsszki fémipari kombinátban szétszedhető házgyára­kat készítenek. A képünkön látható panelgyártó berendezést a burstini vízi erőmű dolgozói városának építésénél próbálták ki. Az új szovjet házgyár kitűnő munkát végzett, és különösen az új települések építésénél nyújt majd nagy segítséget a gyorsan fölszerelhető épületele lem-gyártó berendezés. A puszta boltosa (Tudósítónktól.) Tizenkét éve örvend köz­szeretetnek Kakpusztán a kis település boltosa, Molnár György. Munkájában az a cél vezérli, hogy a vásárlók min­dent megkapjanak az üzlet­ben; motoron, kerékpáron, a zord téli időben pedig nem­egyszer gyalog indul áruért, csak hiányt ne szenvedjenek a puszta lakói semmiben. A nagybajomi földművesszö­vetkezet kollektívája értékel­te Molnár György eredményes munkáját, és »Kiváló dolgo­zói-jelvénnyel tüntette ki. A földművesszövetkezeti mozga­lom kakpusztai eredményei igazolják, hogy a boltvezető méltó volt a kitüntetésre: csaknem minden felnőtt tagja az fmsz-nek. A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletéire indított munkaversenyben újabb hét taggal gyarapította a földművesszövetkezetet, és 700 forint értékű részjegyet szervezett. A megye első új iskolájában — Hol végeznek ásatásokat? — Folytatjuk,' amit tavaly megkezdtünk: az andocsi avartemető, a nagytoldipusz- tai, az eperfási rézkori tele­pülés feltárását. Négyszáz népművészeti és ezer régésze­ti tárgyra számítunk. — Milyen kiállításokat ren­deznek az idén a Rippl-Rónai Múzeumban? — A képtárban most te­kinthető meg a dél-dunántúli képzőművészek tárlata. Ápri­lisban Somogy népe a szocia. lizmus útján címmel rende­zünk kiállítást. Ezenkívül a XX. század magyar mesterei­nek, Martyn Ferenc, Simon Béla, Szász Endre festőművé­szeknek lesz külön-külön ki­állításuk. Még egyszer ren­dezünk tárlatot a dél-dunán­túli művészek munkájából. Üj szerzeményeinket is bemu­tatjuk, és a tizenkilencedik somogyi őszi tárlatot is meg­rendezzük. — Mit terveznek a megye hat vidéki múzeumában? — Siófokon felújítják a vízgazdálkodási kiállítás anyagát modern szemléltető­eszközökkel és automata tár­latvezetővel. Üj anyaggal je­lentkezik a Kunffy-képtár So- mogytúron. Megszervezzük, hogy a Balatonról több kül­földi vendég jöjjön ide és a zalai Zichy Emlékmúzeumba. A niklai Berzsenyi Dániel Emlékmúzeumot teljesen át­építik, az idén itt nem lesz kiállítás. — Milyen kiadványokat je­lentet meg 1965-ben a mú­zeum? — A Somogyi múzeumok füzetei az idén is megjelen­nek. A Rippl-Rónai Múzeum a somogyi sajtóban, a József Attila Emlékmúzeum vezető­női lehet az iskola, amely a felszabadulás után elsőként épült fel Somogybán? A kérdésre sokféle választ kaptunk az illetékesektől. A leghitelesebb információ alap­ján az első új iskola Fonóban épült fel T950-ben, méghozzá nem is költségvetési keretből, »•ütemezés« szerint, hanem a véletlen hozta így. A véletlen, amely néha meglepő jelképeket szül. Összedől a régi szerkezet Somogyból ered ez az anek­dota, még a húszas évekből: Hittanóra, százharminc ta­nuló egyetlen teremben. A ka­tekizmus egyik fő kérdésére: »Mi végre vagyunk a földön?« — így válaszolt egy kisiskolás: »Mert nem férünk a paciban...« A poén mély és szomorú igazságot takar. Egyházi iskolák ... Vizes fa­lú, ütött-kopott épületek: egy tanterem meg egy tanítólakás málló vakolaté templomok ár­nyékában. »Szegény az eklé­zsia ...« Itt tanulta emberöl­tőkön át száa-százhúsz kis ma­gyar az ábécét meg az úr di­cséretét egy falkában elsőstől a hatodikosig — ki meddig járhatott... — szinte vala­mennyi somogyi faluban. Ez az örökség maradt a nép államára. Az új ifjúság ne­velése a falun régi, rozoga is­kolákban kezdődött, mert újak csak az ötvenes évek első fe­lében épülteit. Ilyen volt Fo­nóban is az az udvarba nyúj­tózó falusi ház, a volt római katolikus elemi iskola. Kalmár Sándor tanító, a fa­lu népművelője így emlékszik n: — Egy tanerő egy tanterem­ben kilencvenhat gyereket ta­nított. Még a dobogón is ül­tek ... Később ketten, a fele­ségemmel végeztük ezt a mun­kát. Hideg, füthetetlen volt a helyiség, még pokrócokkal az ablakon is csak négy-öt fok volt a »meleg«... Nagy hideg­ben nem is tanítottunk. — ötvenben történt: egy tikkadt augusztusi délután, mintha téglák potyognának, úgy hallottam. Azután egy óriási robaj, porfelleg... Be­omlott a mennyezet, összedőlt az iskola, vele a lakásunk is. Szerencsére — hármunk közül — senki sem sérült meg. A vizsgálat szerint az összeeresz­tő gerendavégek elkorhadtak, és nem bírták a terhelést... ... és felépül az új Hogyan épült fel a felszaba­dulás utáni első új somogyi is­kola? Spontán társadalmi akcióval, helyi anyagból és némi újjal is — a régi romok helyén. — Megmozdult az egész fa­lu, az állam csak a munkabé­reket fizette. A másik termet ötvenhat után építettük fel. Nádorfalvi József tanácsel­nök ácsmesterként dolgozott az építkezésen. Emlékezete sze­rint 40—50 000 forint értékű társadalmi munkát végzett ez az alig hatszáz lelkes falu. Az építkezés terveit is társadalmi múnkában készítették el. S alig két hónappal később, 1950 novemberében új iskola- épületet avattak Fonóban. Űj épületben folytatódott az 1950—51. tanév. Az, amelyben a párt és a kormány kiadta a fejlődés akkori szakaszában szükségszerű jelszót: »Munká­sokat, parasztfiatalokat a kö­zépiskolákba!« Tízből nyolc középiskolás Egy megsárgult, régi osztály­naplót nézegetünk. Kalmár Sándor neveket, arcokat idéz: — Igali József ötvenben ment el. öccse, György később. Mindketten agronómusok, Gö­döllőn végeztek. Cséplő Márta ötvenötben volt nyolcadikos, ma gyógyszerész Kaposváron. Dr. Pintér János jogász; Ko­vács Mária könyvtáros Siófo­kon; Tóth Fónai Imre techni­kumot végzett; Szántó Kálmán iparművész... Mindegyiket ismeri ma is. Sorolja a neveket, a foglalko­zásokat; tanárak, könyvelők, állattenyésztő, orvos, újságíró, állatorvos ... Szinte mindegyik foglalkozást képviseli valaki; sokan most végzik az egyete­met, a főiskolát. Egy alig hat­száz lelkes faluból, osztatlan, illetve részben osztott iskolából indultak el... Új iskolából — új értelmi­ség ... És kik maradtak otthon, a faluban? Csaknem tizenöt éve jófor­mán senki. Átlag tíz nyolcadi­kosból nyolc-kilenc tovább ta­nult középiskolában vagy ipa­ri tanulóként. Többségben jó­fejű, értelmes, szorgalmas gye­rekek voltak, és megálltak he­lyüket. Ez öröm, a község ve­zetői mégis gondterheltek, ha szóba kerül a helyi tsz, amely ugyan legutóbb 36 forintot osz­tott a munkaegységre, de jelen­leg nincs 15—25 éves tagja, s amelyben kevés a középkorú dolgozó — a többség ötven éven felüli... Mai nyolcadikosok A Göllei Körzeti Általános Iskolában meglátogattam a hét fonói nyolcaäikost. Közülük ketten gépszerelő szakközépis­kolába (vagy technikumba), ketten motorszerelőnek, ketten gimnáziumba jelentkeztek, egy kislány pedig művészeti gimná­ziumba készül. Jó és jeles ren­dűek. Lehetőségeiket, jövőjü­ket reálisan látják. Perspektí­vájuk elérhető. — Mi szeretnél lenni érettsé­gi után? — kérdezem tőlük. — Tanár vagy mérnök; gra­fikus; agronómus stb. — fele­ik. A falu súlyos gondja felől érdeklődöm, s azt tapasztalom, ismerik, érzik azt. Komolyan és pontosan fogalmaznak: »Nincs utánpótlás ...« »El­öregszik a tsz-ünk ...« Ketten kijelentik: a technikum után visszatérnek Fonóba a tsz-be. Ez biztató jel, s a megoldást valahol itt kellene keresni Fo­nóban is. Már azok (s azok szü­lei) között, akik még az iskola­padban ülnek. Helyesebben: már a 8—10 éves korban és a tizennégy éveseknél... Az első újonnan felépített somogyi iskolából kikerülve eddig harminc-negyven fiatal szerzett diplomát az utóbbi tizenöt évben. Egyikük sem él a faluban. A fonói iskolára most újabb feladatok várnak ... Wallinger Endre SOJZOK A jugoszláviai választások előtti hangulatra jellemző esetecske történt a minap egy autóbuszon. Növi Sad egyik képviselője is az autó­buszon utazott, és egy másik utas véletlenül éppen a fá­jós tyúkszemére lépett. A képviselő sziszegve kapott a lábúhoz, majd az utasra né­zett, és kíváncsian érdeklő­dött: — Szóval, elvtársam, mar tudja, hogy engem nem je­lölnek? * * * A Magyar Szó szatirikus mellékletében olvastuk, hogy a fogházból ment esküvőjé­re Milutin Bulatovié zren- janini autómechanikus. Az esküvő után visszatért a fog­házba. Ügy tudjuk, még há­rom hónapig lesz fogházban, és akkor vége a szabad élet­nek. * * * Örült történet Az elmegyógyintézetben három ápolt elhatározta, hogy a kulcslyukon keresztül szöknek meg az intézetből. Az elhatározást tett követte. Az első nekirontott a fejé­vel a kulcslyuknak, és ájul- tan esett össze. A második is így járt. A harmadik, mi­előtt nekifutott volna, ala­posan megvizsgálta a hely­zetet, és í gy Sizólt: — Ezek őrültek! Nem vet­ték észre, hogy a kulcs ben­ne van a zárban! * * * Sértés Egy sokszoknyás falusi néni menyecskelányával le­telepszik a presszóba. Ká­vét kér a felszolgálótól két »pohárral«... — De néniként, nálunk nincs tejeskávé!.., Talán itt nem messze, a tej boltban .. — Hová gondol, lelkem?!... — csattan fel a néni. — Én feketekávét kértem!... Na­hát! Gyere, lányom, itt nincs rendes kiszolgálás!... Vérig sértve távoznak. * $ * Bill, a kis huligán katom, szolgálatot teljesít az egyik amerikai városban, levelet küld a nagymamájának, mel­lékel egy kézigránátot. A le­vélben ez áll: »Drága napi' mama, ezt a kis zsinórt if oldalt tessék meghúzni. p* én kapok háromnapi szabad súgót.« Morzsák A zsugorinak az apja te metésén is az jut eszéb« hogy nem földelte el otthe- a rádiót, pedig vihar készü1. * « * A telefonoskisasszony sok­kal jobban tartja a saját vonalát, mint a felekét. * * * A szél a legderekabb jel- ■ lem. Mindenkinek kalapol emel. * * * i Ha valaki azzal köszönt ránk reggel: »Hogyan aludt > az éjjel?«, el lehetünk ké- i szülve, hogy szörnyű éjsza- I kája volt, és ezt töviről he- i gyire lefesti nekünk. Somogyi Nép!at> \z MSZMP Somogv megyei ’izottsága ps a Somont megve- Tan Ars lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. SzerkesztAsee Kaposvár. Latinka Sándor u. í. Telefon tS-t# 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S o. 2. Telefon 1516 Felelfis kiadó: Szabó Gábor •ekAldfitt Kéziratot nem ArzOt . mez. es nem adunk vissza, erteszti a Waevar Posta fii izethetö a helvi postait vatatoirní és postáskézbesitö!:nél. előfizetést dij est nőnapra 12 Ft index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemeben. Kaposvár, Latin ka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents