Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Péntek, 1965. február 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jelent az ügyeletes: — Százados elvtárs! Az er­dész értesített bennünket, hogy négy fiatalkorú személy a ha­tár felől érdeklődött.. • B. százados egy pillanatig gondolkodik, majd kiadja a parancsot: — Razziariadó! Szempillantás alatt megele­venedik az eddig néma határőr őrs; dobognak a csizmák, kéz­ben van már a fegyver is. Semmi kétség: a négy érdek­lődő személy határsértésre ké­szül. A cél: elfogni őket. A ku­tatócsoport percnyi késedelem nélkül megindul, fölnyergeit már a lovas járőr is; a falu la­kói pedig megszakítják az ebé­det: a határvédelem közös fel­adat. Nem telik bele sok idő, a járőr már kíséri a szökevénye­ket: négy diákfiú vágott neki a határnak, a nagyvilágnak. Fáznak, dideregnek, úgy rebe- gik el szökésük okát: rossz jegyet kaptak az iskolában, féltek a következményektől, inkább a »menekülést« válasz­tották. A razziariadó sikerrel járt. Nem történt határsértés. De mindig így van-e? — Ha a faluban a határ fe­löl érdeklődnék mi történne? — kérdezem a riadó után B. századost, az őrs parancsnokát. Kint viharos erejű a szél, be­fütyül a kéményen, a parancs­noki szobában azonban kelle­mes meleget áraszt a kályha, jólesik a forrósáig, az elgém­beredett végtagoknak. — Nem javaslom, hogy meg­próbálja. Nagyon könnyen el­láthatják a baját az emberek. Nem szeretik azokat az idege­neket, akik a határról vagy a határőrökről érdeklődnek. Sej­tik, hogy rosszban sántákéinak. Elmond egy történetet, jel­lemző az éberségre. — Fát vágott az egyik ház­nál egy férfi. Munkadíjként nem pénzt, hanem régi ruhát, ócska cipőt kapott. Visszauta­sítani nem akarta, de kiérve az útra, mindjárt bedobta a csomagot az árokba. Úttörők vették észre a »gyanús« hol­mit; olyan határsértőre gyana­kodtak, aki átöltözött, s ria­dóztatták az őrsöt. Kiderült- persze a ruhadarabok erede­te: jó szimatéi kutyánk mind­járt az ajándékozó lakásához vezetett bennünket. Hiába fá­radtunk ez esetben, de örül­tünk is az éberségnek. — Milyen az élet ilyenkai- a határon? — Győződjék meg róla — mondja, és mutatja az utat a hálótermek, a klubszoba felé. Olvasó, tanuló katonák ülnek az asztaloknál. Néhány rapja érkeztek, most barátkoznak a környezettel. A kiképzés si­kerrel befejeződött, a gyakor­lat, az igazi határőrizet követ­kezik ezután. Ök vették át a fegyvert a leszenelcktől, ők A lovas járőr. »Erre a szakaszra kell különösen vigyázni.. •« vállalták magukra hazánk ál­lamhatárainak őrzését. — Nagy élmény volt az el­ső őrszolgálat... — ez az első szavuik, amikor benyomásaik­ról faggatom őket. — Most láttuk először, hogy milyen is tulajdonképpen a határ. Megtudom, hogy az őrs be­nevezett a kiváló alegység cí­mért folyó mozgalomba; ta­valy már elnyerték egyszer, s az új kollektíva sem szeretne rosszabbul szerepelni elődeik­nél. Már kapcsolatot teremtet­tek a falu KlSZ-alapszerveze- tével is; itt járt az őrsön a község művelődési házának igazgatója, és megállapodott a határőrökkel, hogy közös mű­sorral készülnek hazánk fel- szabadulásának 20. évforduló­jára. Nem könnyű az élet a ha­táron. A nap minden percében készenlétiben kell állniuk a határőröknek. Hófúvás vagy tűző nap nem csökkentheti az éberséget. S a fiatal katonák esküjük­höz híven teljesítik is köteles­ségüket, Polesz György Szolgálat után a klubban. Negyven újítást adtak be az idén a Pamuífonó-spari Vállalat Kaposvári Gyárának dolgozói A Bamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának dolgozói az idén negyven újítást adtak be. Eddig huszonhét javaslatot vizsgáltak meg, ebből kilencet bevezetésre, tízet kísérletezés­re el is fogadtak. Az elfogadott újítások egy része a dolgozok egészségvé­delmét szolgálja, másik része pedig a gazdaságosabb terme­lést mozdítja elő. Scheffer Já­nos újítása például megtisztít­ja a hüvelyfestő helyiség leve­gőjét az egészségre ártalmas szennyeződéstől. Csontos Ist­ván és Tóth János újítása a nyersanyagoknak a tüztól és a szennyeződéstől való megvédé­sét és a minőség javítását se­gíti elő. Kőhalmi András a kazánoknál fellépő gőzveszte­ség pontos megállapítására dolgozott ki eljárást. Kovács József és Veres Zoltán újítása megszünteti a kártológépekné' keletkező port és meleget A két hete kifüggesztett újítási feladatterv minden bi­zonnyal tovább növeli az újí­tókedvet A feladaterv alap­ján eddig már hárman adtak be újítási javaslatot ifi téri jó a homokszenlgyörgyiZöldmező Tsz? (2) TII l> O .»1Á \ t OíSAHÍ & A gazdaság mintegy négy és fél ezer holdas területén az első években olyan termelő tevékenységet folytattak, amely az adott körülmények között a legkifizetődőbb volt. A falu állattenyésztése árutermelés szempontjából nem játszott számottevő szerepet s a kö­zösbe vitt jószág — főként a szarvasmarha-állomány — na­gyon vegyes összetételű volt. Ezek közül az egyedek közül ma már alig találni a szövet­kezet tehenészetében, többsé­güket zömmel saját tenyész­tésű szaporulatból kicserélték. Egységes állományt először a sertéseknél sikerült kialakíta­niuk, ezt azonban csaknem tel­jesen kipusztította egy beteg­ség. A kedvezőtlen időjárás meg a talajerő egyenetlensége csökkentette eleinte a növény- termesztés hozamait. Hiányoz­tak az állattenyésztés eredmé­nyeinek fokozásához szükséges íehérjedús, értékes szálas ta­karmányok: a pillangósoknak nem kedvezett a talaj. Pedig nagy szükségük lett volna lu­cernára, vörösherére, hiszen célul tűzték ki a jószágállo­mány további fejlesztését. Kel­lett az állat: a hús, a tej, a gyapjú pénzt hozott a számlá­ra, a szerves trágyát pedig várta a föld. A növények — főként a burgonya — igényel­ték az istállótrágyát, enélkül nagyon gyenge termést adtai: volna. Az egyik feladatból kö­vetkezett a másik, s mivel a szükség úgy kívánta, kocká­zatos vállalkozásba kezdtek. Megjelennek a pillangósok A szövetkezet ben mezőgaz­dasági mérnökök látják el a szakvezetés tennivalóit. Fiatal, tervekkel és munkakedvvel teli emberek, akik sohasem késlekednek a kezdeményezé­sekkel. Exner Zoltán főagro- nómus, Papp János főállatte­nyésztő és Nagy László üzem­egységvezető így emlékszik vissza: — Jó ta karmán yalapot akar­tunk biztosítani nemcsak szá­lasban, hanem abrakban is. A szövetkezet vezetősége, de fő­ként az elnök — aki egyéb­ként nagyon sok szakmai ja­vaslattal segít munkánkban — osztotta véleményünket, s hoz­záfogtunk a lucerna telepítésé­hez. Nagy merészségnek lát­szott ez akkor, akárcsak a szuperelát vetőburgonya ter­mesztése, amelynél köztudomá­súan sok minden befolyásol­hatja az eredményt. Tíz hold lucernát vetettünk el. Előtte meszeztünk, bőségesen ellát­tuk szerves- és műtrágyával a talajt. Nem rajtunk múlott, hogy nem maradt meg a teljes terület, s felét ki kellett szán­tani. Aztán húsz holdat is­mét telepítettünk. Akik inten­zív állattenyésztéssel foglal­koznak, azok tudják, mit ér ez a pillangós takarmány, bár­hogyan etetjük is, zölden, szé­naként vagy lisztként. Még a kockázatot is megéri! Meg vamiak róla győződve, hogy náluk nem olyan hosszú életű ez az évelő növény, mint a kedvezőbb talajú gazdaságok­ban, de ha egy-két évvel előbb kell is feltörniük a lucerna­tarlót, akkor is megérte elvet­ni. Mint ahogyan megérte^ az itatásos borjúnevelő létesítése is. Ennek érzékeltetésére áll­janak itt a fejlődést mutató adatok. 1961-ben még súlyos veszteséggel zárt az állatte­nyésztés, tavaly pedig a nyere­ség megközelítette a másfél milliót.' Egy liter tej előállítá­si költsége 1962-ben több mint három forint, a múlt évben 2,67 forint volt. Vitathatatlan, hogy az eredmiényjavullásiban része van a jó minőségű takar­mánynak és általában az új, korszerű módszereknek. Eredményesen alkalmazzák a pénzbeli munkadíjazást is. Tavaly 35 forint garantált elő­leget fizettek ki havonta min­den ledolgozott munkanormá- i'a, s ezt év végén további 21 forinttal egészítették ki. Igénylik mindazt, ami korszerű XXIII. Az egyik üzemegységvezető lelkesen magyarázta, hogyan képzeli el a Zöldmező Tsz jö­vőjét. Elmondta, hogy a jelen­leginél magasabb fokú gépesí­tés, a kemizálás és a premizá­lás eredményeképpen jelentő­sen erősödhetne a gazdaság. A tagság megteszi a magáét, többre már nemigen képes, te­hát géppel és vegyszerrel kel­lene még inkább pótolni a ké­zierőt. Ha a burgonyát öntöz­hetnek, 130—140 mázsás ter­més is lejönne holdjáról. S ha ráadásul még a szerves trágya mennyiséget is fokoznák ... Valóra váltható elképzelések ezek, s fáradoznak is megva­lósításukon. Addig is, amikor csak lehetőségük van rá, gya­rapítják ismereteiket. Nagyon egyszerű és követésre méltó a Zöld­mező Tsz vezetői. Gyakran mennék tapaszta­a burgonya, természetesen ez­zel kapcsolatos ismereteiket igyekszenek leginkább bővíte­ni. A Lábodi Állami Gazda­ságban tanulmányozták a vegyszerezést, állandó kapcso­latuk van a mariettapusztai fajt^minősítő teleppel, és több­ször ellátogatnak Keszthelyre is. Ebben az évben megtekin­tik a szabolcsiak burgonyater­mesztését is. De ugyanilyen szakmai kíváncsiság viszi őket a fejlett állattenyésztéssel ren­delkező gazdaságokba. Mielőtt például bevezették a mester­séges borjúnevelést, megnéz­ték tíz tsz-ben is, hogyan vált be ott ez a módszer. Meghív­nak neves szakembereket a szövetkezetbe, hogy tartsanak előadást egy-egy olyan témá­ról, ami leginkább érdekli a tsz-tagokart és a vezetőket. Mindez megkönnyíti munkáju­kat, a szerzett ismeretek birto­Molnár Anti, az újdonsült fő- birtokos nős fiúgyermeke is. egyszerre eltűnt. Visszasietett atmái+Su- «r«. jegyző már rendezgette is a Előnyben részesülnek a fasiz- hintóhoz, de ott sem találta. imociszen: uuauaK erre Minél beljebb értek a város- közbiztonságiakat, és Biri lát- mus elleni harc részvevői.« — Megszökött... Itt hagyott ba, annál kellemetlenebbül tán pattogó parancsszavakkal Az újság másik oldalán: a nyomorult az utolsó pillanat-r. . , _ . , , , , ------- ---------- ----­é rezte magát az elnök. Ha em- erőltetett nyugalmat a rend- »Rendelet a nagybirtokrendszer ban — sziszegte. Kétségbeesve), ;zerzesre más gazdasagod- fcában biztonságosabban irá­berei előtt nem szégyellj, ta- őreire. megszüntetéséről és a földmí- nézett az utcán mindenfelé, de . íeT2Fsak ™, I?e§' Ián visszafordítja a szekeret Még mielőtt Biri hozzájuk vés nép földhözjuttatásáról.« hiába átkozódott, hiába keres-)blV3.Skr:’ oaneni sajat kez- Biharberettyó felé. — Kár volt csatlakozhatott volna, egycsa- — Ezek is földreformot esi- te, Kérész eltűnt nyomtalanul, idemenyezesre is. Fo növényük otthonról kimoccannunk —só- pat ember közéjük furakodott. nálnak, végrehajtják, amit a j/[ar nem js Ehetett tovább hajtotta, és utoljára előhúzta Nagy részük diákformájú fia- sarkadkerbsztúri tanító mon- , . .... , az üveget, hogy bátorságot tál volt. Birihez is odaszaladt dott — gondolta az elnök ke- Keresm> mert a kozbiztonsagiak merítsen belőle. Amikor aztán egy diák, megrázta a kabátját, sernyésen, és zsebébe süllyesz- voltak körülötte mind, s jót húzott az üvegből, megint és a kezébe nyomott egy pa- tette az újságot. vezényszó nélkül húzódtak a felcsillant benne a reménység, pírt. Űjra indult a közbiztonságiak kormányépület bejárata felé. — Megegyezünk a belugymi- — Itt van a foldreformtor- íejé de mintjenütt niszterrel, miért ne egyeznénk vény, most jövünk a nyomdá- nevétő emberekbe botlott Egy meg? Nincsen nekünk semmi, bői, holnap az egész felszaba- re többen csatlakoztak á tö­dé semmi bajunk egymással, dított országban kihirdetjük. megjleZ; és zajosan vonultak a ha meg van, azt is tisztázzuk Drága barátaim, nem vártatok utcára amerről ők érkez- áncvájra. Láthatja, nekem hiába. tek. ’ nincs kifogásom a személye el len, az első szavára megjelen­tem Debrecenben. Hamarosan elérték a szín­házat. Ott a fiatalember rámu­tatott egy nagy, kétemeletes, szürke épületre: — Itt van ni! Ebben van a kormány. Mindennap csapatos­tul jönnek a küldöttségek a fa­lukból. Innen várja a megvál- tást mindenki. Maguk is a földreformot sürgetik, ugye? ujjongó, Két rendőr azonban feltartóz­tatta őket. — Hová, hová? Álljon meg a menet! Kicsi Biri lejjebb húzta ko­záksapkáját a fején, és izga­tottan magyarázott: — A Ezzel se szó, se beszéd, ar- — Hát ami azt illeti, mi eh- con csókolta. hez is hamarabb hozzákezd­Biri letörülte arcáról a nyá- tünk — mondta, amint a föld­lat, azután belepillantott az reformot hirdető újságot meg­újságba. tapogatta a zsebében. Aztán megyünk. Ide hívatott, »A rendkívüli Miniszterta- irigykedve hozzátette: — Majd akarunk beszélni nács elfogadta a földreformot meglátjuk, mire jutnak vele, _ N e , ’ nnal — így kezdődött a szöveg, kell-e a parasztoknak a föld- , -Nyugalom, azonnal meg majd így folytatódott: — El- jük? kérdezzük. Honnan jöttek? kobozzák a hazaárulók, a nyi- Megvárta, amíg a zajongók- — Biharberettyóból. és a háborús bűnösök tói kissé megtisztul az utca, A rendőr arca felderült. Ne- ü múlt évi zárszámadáskor meg birtokát. Az ezer holdon felüli maid egv alkalmas pillanatban vetett is tele szájjal. Kicsi bí- ■ közelítette az öt és fél millió Tartalék ­Mint már említettük, a ho- Jmokszentgyörgyiek évről évre nagyobb jövedelemhez jutnak a közösből. A múlt évben pél­dául több mint hét és fél mil­lió forintot kapott a termelő- szövetkezet tagsága. De ez az összeg csak egy része a meg­termelt értékeknek, hiszen köztudott, hogy számottevő ki­adása is van a tsz-nek üzem­viteli célokra, hiteltörlesztés- belügyminiszterhezfre stb. Ezen felül aztán a gaz- vele idálkcdás biztonságáért jó, ha tartalékról is gondoskodik. Hamokszentgyörgyön 1961- től csupán a pénzbeli tartalé­kolás csaknem egymillió fo­rinttal növekedett évente, s a _ __. , , , , . birtokokat teljesen igénybe ve- odalépett embereihez. Kérészt T™ forintot a természetbeli és a D e ezt mar csak úgy búcsú- szik. Megváltás ellenében kereste, hogy megmondja ne- , l g bb a kepebe > pénzbeli tartalék. Az év végi mondta. Választ nem is igénybe kell venni a száz hol- ki, mi a teendő. De kérészt maszott volna, de akkorra Részesedés felosztásakor nem vart, otthagyta okét. dón felüli birtokokat is. Igény- nem látta sehol. Majdnem egy- már több rendőr is odaér ke-) kellett ugyan hozzányúlniuk Kicsi Biri fürgén ugrott le a jogosult a gazdasági cseléde- szerre szálltak le a hintóról. zett. fáz 1963-ban félretett összeg­hintóból, és igyekezett a stráí- ken és mezőgazdasági munka- Kérész a túlsó oldalon, ő meg «ekér mellé az embereihez, sokon kívül a nagycsaládos kis- erről, az épület felől. S most (Folytatjuk.) rhe7 mégis hasznos volt az ak- rkori tartalék. Erről Csonka nyithatnak, s elősegíthetik gazdaságuk további erősödését. biztonság főkönyvelő tájékozta­Vilmos tott: — Tavaly a havonkénti ga­rantált előleg kifizetéséhez már nem vettünk igénybe rö­vid lejáratú hitelt, ezt saját erőből megoldottuk — mon­dotta. — Az év első felében a folyamatos állatértékesítésből és az 1963-ban tartalékolt majdnem két és fél millió fo­rintból fedeztük a pénzszük­ségletet, a második félévben pedig már a növénytermesztés árbevételei is rendelkezésünk­re álltak. Tehát »besegített« a tarta­lék, s év végén is igénybe ve­hették volna, ha tavaly vala­miből pótolhatatlan kiesésük szánmarik, s ez veszélyezteti a *erve-,ett részesedést. Ebből is 1'tr"- milyen számottevő se- gitt -g lehet, mennyire bizton- sá" •' á teheti a gazdálkodást a jövedelemből félre tett ösz- szeg. (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents