Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

Somogyinéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA filmszínházaink műsorából Siófok ismét várja vendégeit Váljék az idegenforgalom az egész lakosság ügyévé! Álmodozások kora Miért kell fajdalom ah­hoz, hogy felnőtt legyen az ember? .Meddig tart a fájdalom, és mikor válik egyszerű tapasztalattá? Mennyi furcsa dolgot ta­pasztalunk, s egyszer csak észrevesszük, hogy a sok »►furcsa« teljesen természe­tes. Ilyen gondolatokkal küzd Jancsi, a fiatal mér­nök. Az új magyar film — írta és rendezte Szabó István — diplomás fiata­lokról szól, s felnőtté vá­lásukat jó lélekrajzzal áb­rázolja. (Tudósiló nklol.) Siófok egész lakosságának érdeklődése kísérte a községi Itanács legutóbbi ülését, ame- j lyen az idegenforgalom múlt »évi tapasztalatait és az idei ^teendőket tárgyalták meg. Dr. Ormánál Istvánnak, az i idegenforgalmi állandó bizott- iság titkárának beszámolójából j megtudtuk, hogy Siófok két I sátortáborában 13 754 külföldi ^vendég összesen 34 960 vendég- nhpot töltött el a nyáron. Az idén bővítik a sátortáborokat, kezelésüket az Idegenforgalmi Hivatal veszi át. Ezzel az in­tézkedéssel akarják megszün­tetni a vadtáborozásokat. A község bevétele az üdülő­helyi díjakból 1 875 000 forint volt. A strand jövedelme meg­közelítette az egymillió forin­tot. Nagy örömmel hallották a tanácstagok és a meghívott vendégek, hogy a felbontott járdákat és utakat teljesen rendbe hozzák az idén; hogy 660 négyzetméter új aszfalt- Jjárdát is építenek, 4000 négy­ezetméter területet pedig feltöl­tenek. Szabad Ifjúság Ketten a sztyeppén ! Az üdülési idényben újabb vontató járműveket kap Sió­fok. így az üdülőtelepeiről kevesebb zökkenővel hordhat­ják el a szemetet. Ehhez per­sze az is szükséges, hogy a Kuka-edények számát gyara­pítsák. Beszélt Ormándi elvtárs a lakosság magatartásáról is. Ebből nem vizsgázott jelesre Siófok a múlt évben. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a köz­ség lakói évente két és fél millió forintot kapnak az üdü­lővendéglátó szolgálat után, és még ezenkívül is sok százezer forintnak jutnak birtokába, akkor jogosan vetődik föl az az igény, hogy a lakosságnak sok,kai udvariasabban, jó házi­gazdához illően kell a vendé­geinket fogadni. Nem közöm­bös, hogy külföldi vendégeink milyen emlékekkel térnek vissza hazájukba. Számos hozzászólás hang­zott el az ülésen. Ez azt sej te ti, hogy az idegenforgalom fejlesztése valóban közügy lesz ebben as. évben. A tanács határozatait a közeljövőben is­mertetik a lakossággal. 1942 nyara. A Szovjet­unió déli részén a Nagy Honvédő Háború második évében vagyunk, és itt, a napégette, poros sztyeppén mintha semmi sem válto­zott volna. A fullasztő hőségben szinte tapintható a csend. Hirtelen azonban idegen zaj, dübörgés, fül­siketítő zúgás hasit a le­vegőbe. Itt is háború van, ágyúk, repülők robaja kö­zeledik. Ezen a tájon állo­másozik Ogarkov összekö­tő tiszt egysége. A fiatal hadnagy nem teljesíti a parancsot: golyó általi ha­lálra Ítélik. Hogyan lesz a gyávákból igazi katona? Ogarkov nagy változását mondja el a Ketten a sztyeppén ciraű szovjet film. Szívesen fáradoznak S községük fejlesztésén a lengyeltótiak (Tudósítónktól.) é A Lengyeltóti Községi Ta- l1 nács Végrehajtó Bizottsága I'egyik legfontosabb feladatá­énak tekintette tavaly a költ- l'ségvetési és a községiéjlesz- l'tési terv teljesítését. Gondo- l'san kimunkálták bevételi for­gásaikat, eredményesen szer- fvezték és végezték a tervezett ''társadalmi munkát. Ebből a ftanácstagság is derekasan Id­evette részét, különösen Pintér \József, Árok T^ajos, Harsányi László, ifj. Kovács Ferenc, Horváth Dóri Mihály, Kenesei Géza, Horváth Ferenc, Bene Ferenc, Németh János, Varga Györgyné és Gól István. Csak­nem 20 000 forint megtakarí­tásával a tervezettnél 800 mé­terrel hosszabb járdát építet- \tek a községben. Elismerésit érdemelnek azért is. hogy — a megyében első­nek — diákotthont építettek az általános iskolához. 300 000 forintos felújítási keretet kap­tak a megyétől, azonban meg­felelő műszaki terv, költség­vetés és kivitelező hiánya miatt veszélyben forgott a terv megvalósítása. A helyi erők latbavetésével mégis le­küzdötték a nehézségeket, és elkészítették az épületet. Har­minc pusztaszentgyörgyi, bén- dek- és gárdonypusztai felső tagozatos diák kapott itt ké­nyelmes otthont és lehetősége! a tanuláshoz. Tető alá hozták az új orvosi rendelőt — a tavasszal adják át rendeltetésének —, s szá­mottevő összeget fordítottak könyvtárfejlesztésre, a műve­lődési otthon fölszerelésének kiegészítésére. Ötletes könyvterjesztés (Tudósítónktól.) A fonyódi gimnáziumban a föddszioti folyosón egy asz­talon könyvek sorakoznak. Ba­ta Lőrinc, az Állami Könyv- terjesztő Vállalat helyi bizo­mányosa települt ide. Diákok, tanárok válogatnak a könyvek között — A falusi könyvesbolt messze van, így viszont a ta­nulók, sőt még a járókelők is sokan itt vásárolhatnak. Ma eddig több mint százötven fo­rint volt a forgalom — tájé­koztat Bata bácsi. — Milyen könyvek a legke­lendőbbek? — A klasszikusok, a Rejtő- regények és természetesen a legújabb slágergyűjtemény. Sokan vásárolják a Kultúra Világa-sorozatot is, főleg a ta­nárok. Bata Lőrinc elmondja, hogy a diákok gyakran belelapoz­nak egy-egy könyvbe, s meg­kérik, tegye félre, és néhány nap múlva jelentkeznek; ösz- szejött a pénz, viszik öröm­mel az olvasnivalót. GY TIRAINISZIBÁ ISIIT MEDIUM ­ÉS AZ „ÁLDOZATOK" A vzutíia célba talált — Cchzmí te-Uintélyféltés — 7' némítás uáiUatá IViíért csak a magántrafikosoknái ? (Tudósítónktól.) A tabi földművesszövetke­zeti üzletekben és italboltok­ban hetek óta nem lehet kap­ni Symphonia cigarettát. A földművesszövetkezeti dohánybolt és a 28. sz. élel­miszerbolt december 23-án, az 5. sz. bolt január 19-én, a 3-as és 19-es élelmiszerbolt pedig január 27-én kapott utoljára a Dohányértékesító Vállalattól ebből a közked­velt cigarettából. Talán nem gyártják, vagy nincs belőle a vállalat raktá­rában? felnőttek komédiáztak a szín pádon a közönség legnagyobb megelégedésére. Ördögi ötletnek is nevezhet­né valaki, én inkább a szatíra műfajának remek és szokatla­nul új értelmezését fedezem föl abban, hogy a csoport — korántsem öncélúan — saját falujára alkalmazta Leonyid Lenes ragyogó játékát. Ez az­tán betette a kaput... A Jó médium című kis jele- lenet üzemi környezetben ját­szódik, s a szatíra eszközével mutat rá az apró-cseprő fonák­ságokra. Micsoda »főbenjáró bűnt« követtek el a rendezők! Tessék elképzelni, hogy képe­sek voltak agronómusról be­szélni, amikor a szövegkönyv­ben újítási felelős volt! Nem iskolaigazgató felesége. Komoly! átallották a forgácsolók pazar­lása helyett a traktorosokat emlegetni, s amikor arról volt szó a darabban, hogy hónapok óta nincs termelési értekezlet, akkor ők tsz-közgyűlésről be­széltek, mivelhogy ugyancsak ritkán tartanak ilyesmit a nik- lai Berzsenyi Tsz-ben! Hát nem álnokság?... De folytatom tovább. A sza­tírában arról van szó, hogy a főkönyvelő nem írja alá a zu­hanyozó költségvetését Ezek a »magukról megfeledkezett« niklai színjátszók pedig azt rótták föl, hogy még mindig késik az MHS-nek szánt támo­gatás aláírása. A transzba esett médium megígérte volna a da­rab szerint, hogy soha többé nem fogják maszek célra hasz­nálni a vállalat autóját. De hát mit csináljon ilyenkor egy LEONYID LENCS SZATÍ­RÁJA szatirikus helyzetet te­remtett Niklán. Teljesen várat­lanul egy transzba esett mé­dium kavarta föl a kedélyeket, s nyomában önfeledt kacagás töltötte be a művelődési házat. Kaposvárra már úgy érkezett a hír, hogy betiltottak egy elő­adást. Kutató expedícióra sem volt tehát szükség ahhoz, hogy a maguk »meghökkentő« való­ságában táruljanak föl. a szo­katlan ügy részletei Farsangi kabaré volt; kun­cogás, derű, jókedv és utána tánc. Hát még azután ... Az MHS niklai szervezete rendezte az előadást, s ha jól számolom, öt egyfelvonásost és apró vidám jelenetet állított színpadra Kővári Ferencné, az Ha így volna, akkor a ma- gántrafikosoknál se lehetne kapni. Náluk viszont van. Zrínyi János például február 12-én 3000, február 19-én 2000, Szász János február 16-án 3500 darabot kapott a földművesszövetkezeti bolto­kat is ellátó siófoki lerakat­tál. A dohányosok azt kérik, hogy a Dohányértékesító Vál­lalat ne csak a magántraf(ko­soknak, hanem a földműves­szövetkezeti boltoknak is egyenletesen küldjön árut, s arányosan ossza el. niklai színjátszó? Kénytelen beismerni, hogy a tsz-nek csak hintója van, de azzal aztán so­ha többé nem járnak világos nappal öreghegyi pinceszerre a falu vezetői! Ezt megígérheti! Szóval így történt. A jelenet záró sorai: »Ez a kis szatíra egy mese­beli tsz hibáit pellengérezte ki, de a mi szövetkezetünkre is rá lehetett ismerni. Ez pedig nem tréfa!■* S AMI UTÁNA KÖVETKE­ZETT ... hát bizony azt sem lehet éppen tréfának nevezni. A tsz, a község vezetői nem láthatták az előadást, csaknem valamennyien más faluban lak­nak. (Ez is téma.) De hétfőn reggel már sajnálkozva fogad­ta néhány’ asszony Lukács Lászlót, a tanács és a tsz egy­személyi elnökét; — Jaj, Lacikám, hogy saj­náljuk magát, hogy így kipel­lengérezték. Nahát, nem is hit­tem volna, Lacikám! Még az öreghegyet is emlegették meg a pinceszert... Micsodaaa?! — szúrhatott a tőr az elnök szívébe. S aztán már nem is kellett más, mint az agronómus meg a könyvelő felháborodott tiltakozása. A szatíra célba talált. És Lukács elvtárs — anélkül, hogy látta volna az előadást, anélkül, hogy tudta volna; voltaképpen miről és milyen szándékkal hangzottak el az észrevételek — állást foglalt keményen. Kő­váriné többé nem rendezhet. Az MHS nem tarthat előadást a faluban. Pusztakovácsiban sem játszhatták le a szatírát (ő ott lakik), mert mindent el­követ, hogy ne legyen közön­ség. Elvégre nem hagyhatja, hogy ilyen pocsék darabbal le­járassák a vezetők tekintélyét... S a szatírában elhangzott észrevétel igazolásaképpen még aznap délelőtt elindult a hintó az öreghegyre... Nos hát, ez volt az utójáték. Az elnök is már bánná az egé­szet, csak az öreghegyet ne emlegették volna, az nagyon elevenbe talált. A FELHÁBORODÁS hírét — megvallom — örömmel fo­gadtam. S a transzba esett médium történetét is másképp értékelem, mint akiknek jó szándékára, ötletes, helyes tö­rekvésére méltatlan volt a vá­lasz. Merőben új és követendő példa a niklaiaké. Egy ilyen aktualizált szatíra most még felháborodást kelt, talán má­sodszor is, de harmadszorra már biztosan elgondolkoztat. S< nem úgy, hogy cenzori tekin­télyféltéssel, a hatalom pozí­ciójából reagáljunk rá, hanem úgy, hogy elejét vegyük a bí­rálatnak, ne legyen okunk em­legetni többé az öreghegyet, a hintót, a közgyűlést és a transzba esett »feesegöt« ... S hogy ingváltás várható? Nem véletlenül került címbe. A gondolat Egy niklai-WßOA Pearl Buck, a világszerte ismert amerikai írónő, az Édes anyaföld című regény szerzője mondotta: — Okos asszony csak a konyharecepteket veszi át anyósától. * * * A parkolóhely, úgy látszik, világszerte problémát okoz az autósoknak. Lyonban egy csinos fiatalasszonyt ször­nyen felbőszített egy gépko­csivezető udvariatlansága. A férfi ugyanis az orra elől foglalta el az utolsó szabad parkolóhelyet. Az asszonyka szó nélkül kiszállt a kocsiból, szó nél­kül lehúzta tűsarkú cipőjét, és ugyancsak szó nélkül ap­ró pöttyöket ütögetett az elegáns autó lakkozásán. * *'* Frederick Brown amerikai regényíró legújabb könyvé­ben olvasható az alábbi mondat: »A Föld utolsó élő embere magányosan üldögélt szobájában. Egyszer csak kopogtatás hallatszott az ajtó felöl.* * , * Állattanára a tv-ben •ca A nyugat-németországi Er­langer áruházának legjobb elá rusítónő jét elbocsátottak. Pedig néhány hónap alatt kétezer ruhát és kabátot adott el egymaga 100 000 márka értékben. A hiba abban volt, hogy az ügyes elárusítónő a bol­ton kívül adta el az említett értékű ruházati cikkeket. * * * A bécsi árumintavásár te­rületén rendezett olasz ipari kiállításon bemutatták a legújabb ólasz gyártmányú robogókat is. Vágtattak, szá­guldottak, nyaktörö mutat­ványokkal kápráztatták el a nézőközönséget az olasz mo- torvezetök. A bemutatón jelen volt dr. Bock osztrák kereskede­lemügyi miniszter is, és lát­ván a motoros akrobatamu­tatványokat, megjegyezte: — Látszik, hogy nem poli- Itikusok. szilárdan ülnek a Vnyeregben! ' * » » Max Nehre svájci kritikus •írta egy ultramodern festő kiállításáról; »Olyanok ezek ■ festmények, mintha a mű­rész az atomháborút túlélt modemekről festette volna ífeet.« * » * Csőmbe egyik miniszteréi megkérdezték az újságírók, sokáig tart-e még a kongói háború. A miniszter így vá­laszolt: — Ügy vélem, sokáig. Ugyanis addig folytatjuk a küzdelmet az ország javáért, amíg Kongó egyetlen lakosa is életben van. enyem. ez a sem az asszony, Papp Jánosné igen okosan von­ta le a tanulságot az esetből ezekkel a szavakkal: — Akinek nem inge, ne ve­gye magára; vagy ha az övé, hát hordja! De jobban tenné, ha másikat keresne helyette ... Jávori Béla' Somogyi Néplap Az MSZMP Somos* melyet bizottsága és a Somogv megye» Tanáé» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. i Telefon 15-10. t5-lL Kiadja a Somogy megvet Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár Latinka 8. u. 2. Telefon 15 lö. Felelő» kiadó: Szabó Gábor Beküldőt: kéziratot nem őr/ünb meg, és nem adunk vissza. 1 erjeszti: a Magyar Posta. El A fizethető a helyt postaiifvatalokná1 és postáskézbesítőknéL Előfizetést díj egy hónapra 12 F» Index: 25087. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents