Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

Csütörtök, 1985. február 25. 3 SOMOGYI NÉPLA r *P feledékeny“ ellenőr eljátszott bizalom A december 30-i közgyűlé­sen a golféi Béke Termelőszö vetkezet tagsága megvonta a bizalmat Király Józseftől, az ellenőrző bizottság elnökétől, és felfüggesztette tisztségéből. Hogyan történhetett ez, hiszen a fiatal, harminchat éves. em­ber még csak néhány éve tag­ja a közösségnek, és nemrégen kapta felelősségteljes beosztá­sát is? Mi történt? Kevés a raktár, a gólé, ezért a tsz vezetősége még október­ben elhatározta, hogy a tagok­nak járó kukoricát a határban adja ki. A mérlegeléssel Ki­rály Józsefet, az ellenőrző bi­zottság elnökét bízták meg. ű a lakására is vitetett egy von­tató — tíz mázsa ötven kilo­gramm — kukoricát, de az er­ről szóló szállítójegyet nem csatolta a többihez. — Megfeledkeztem róla ... A táskámban hordtam — vé­dekezett, amikor a tagok beje­lentése alapján fegyelmit in­dítottak ellene. Csak akkor írta be, könyveltette a maga nevére, amikor a tsz-ben már nagyon sokat beszéltek erről a visszaélésrőL Közben — december első napjaiban — még egyszer osz­tott ki kukoricát. Ekkor tizen­hét mázsa harminc kilót szál­líttatott a lakására, és ismét »►megfeledkezett-« a szállítójegy kiállításáról, a kukorica kiadá­sának bejegyzéséről. „Még úgyis jár kukorica...* Király állítása szerint az utóbbi esetkor sem akarta megkárosítani a szövetkezetét — El kellett mennem a mérlegeléstől... De szóltam a dolgozóknak, hogy állítsák ki a sízáliítójegyet, és írják be ne­vemre a kukorica kiadását..; Különben is, ha ezt a huszon­hét mázsát jóváírják, még ak­kor is jár a szövetkezettől ku­korica. A raktárban dolgozók állí­tása szerint Király nem szóit nekik a szállítójegy kiállításá­ról. Igaz, a tsz-től összesen öt­vennégy mázsa kukorica jár neki, és még nem vitte el az egészet, de ha a tagság sürge­tésére nem indul vizsgálat, mennyit hordott volna el a szövetkezettől? Védeni a kSzSst! Részt vettem a gőllei Béke Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésén. Jó volt hal­lani Szíjártó János elnök be­számolóját arról, hogy a ne­hézségek ellenére is eredmé­nyesen dolgoztak, és munka­egységenként — prémiummal együtt — csaknem negyven forintot osztanak. Rossz volt viszont hallani az elfajult vi­tát, a személyeskedést. Néhány tag — hogy feledtesse a mj.ga és családja keveset érő mun­káját — másokat, köztük a vezetőket sértegette, a becsü­letükbe gázolt. Sőt, amikor Szalai János, a fegyelmi bi­zottság elnöke ismertetni akar­ta, hány tagot és milyen vét­ségekért vontak felelősségre, közbekiáltottak, hogy erre nincs szükség. Pedig a közös vagyon védel­méről nyíltan, őszintén kellett volna beszélni. Még azok is hallgattak, akik a közgyűlést megelőző este az utcán megál­lították Szabó Zoltán főagro- nómus't, és azzal vádolták, a szövetkezet vezetőd Kaposvá­ron jártak, hogy elsimítsák Király József ügyét. Ha ez így igaz, nem tudják meggátolni, hogy szét ne hordják a közöst — tették hozzá. Tévedtek! A termelőszövet­kezet vezetőségiének följelen­tésére a rendőrség megindí­totta — és a napokban be is fejezte —■ a nyomozást. Király József 27,80 mázsa — 5560 fo­rint értékű — kukorica eltu­lajdonítása miatt hamarosan a bíróság előtt felel. Szalai László FELVÉTELI VIZSGA AUTOMATÁVAL A kijevi építészmérnöki fő­iskolán a fizikai felvételi vizsgát ebben a tanévben hét- száz diák már a Lasztocska típusú felvételi vizsgáztató­gép kérdéseire válaszolva tét te le. Az elektronikus gép ál­tal adott osztályzatok átlagos értéke szinte semmiben sem Hagyományos módszerrel húzhattak a diákok a vizsga- kérdések közül, de azután fe­lelniük kellett azokra a ki­egészítő kérdésekre is, ame­lyeket akkor kaptak, ha a gép véleménye szerint az alapkér­désekre nem tudtak helyes választ adni. Mezőgazdasági termeiősze-) v etkezetelsben megforduló em­ber gyakran hallja ezt a kér­dést: miért ér el évről évre szép eredményt ez vagy az a gazdaság? Főként ott kíván­csiak erre a tsz-vezetők és .-tagok, ahol sorozatosan elma­rad a várt jövedelem, s a gyengeség kátyújából nehezen jutnak ki. Más szövetkezetek­ben is kutatják a módját, ho­gyan léphetnének előbbre. Ne­kik kívánunk segíteni azzal, hogy most, a tervkészítések idején bemutatunk, egy olyan közös gazdaságot, amely meg­alakulásától a jók közé tarto­zik. Noha már többször is volt tapasztalatcsere a homok- szentgyorgyi Zöldmező Tsz- ben, s a kíváncsiaknak min­dig szívesen megmutatták gaz­daságukat, elmondták üzem- szervezési, munkadíjazási és más módszereiket, úgy gondol­juk, mégsem árt, ha átfogó, de a legtöbbet mondó tényezők­kel külön is foglalkozunk, el­mondjuk az olvasóknak: miért jó ez a tsz. Nem adhatunk számot cso­dákról, mert ilyenek ebben a faluban sincsenek. Azt is elő­rebocsátjuk, hogy apróbb hi­bák itt is akadnak, s közös va­gyonát és néhány egyéb gazda­sági mutatóját tekintve a Zöldmező Tsz-nél erősebb szö­vetkezet is van a megyében. Féldája azonban nagyon is követésre méltó. Beteljesült ígéretek A szentgyörgyiek többsége jó gazda hírében állt akkor is, amikor még egyénileg művel­te földjét. A kisparceüiás gaz­dálkodás korlátái között azon­ban a jólét növelésének is vol­tak határai;., sok . mindenre kellett a pénz, a megannyi ki­adás csatornáin át elfolydogált a bevétel. A házak kicsik ma­radtaik, nem futotta nagyobb­ra. Amikor 1959-ben megala­kult a szövetkezet, vegyes ér­zelmekkel néztek az új gazdál­kodási forrna elé az emberek. Igaz, a szervezők jóbb módot, a korábbinál jobb megélhetést ígértek, de minden szentgyör- gyi tudta, hogy ez az ígéret csak akkor valósulhat meg, ha ők maguk összefognak, és be­csületesen dolgoznak. Az, hogy milyen eredményeket érnek el, akkor nem volt ráírva a ter­melőszövetkezeti községet jel­ző táblára a falu végén. Ezt (az ő munkájuk döntötte el az felmúlt hat évben. Az első évi dúltak el először. Utánuk nem szekeret kikerülve a kisgazda- esi Birit, de ezt nem merte \ tehermentes közös vagyon több sokkal a stráfszekér is. párt elnöke, Kun Feri, a Biri megmondani. Ha valamit elha-'^^ tízszeresére nőtt azóta a Nagy pokrócokat hoztak az kocsisa. tároz, az szent, aki ellene szól,! . , útra. Molnár Anti ügyessége — Milyen régen volt otthon, az elveszett ember. Márpedig * munkaegység értéké sohasem révén jutott a Liesthein-kas- Biharberettyón vásár — mo- ő nem akar elveszni, még Ki-ivóit kevesebb negyven forint- télyból nekik is, jól betakaróz- tyogta az orra alatt Kérész, esi Biri szeszélye miatt sem. fnál) sőt az utóbbi két évben, tak, és a közlegények mindjárt Kiabálás, alkudozás, áldomás, Mikepércsen túl, ahová már* ,, - nárrebpli díin-tósi meg is kóstolták a bort, amit ez jutott eszébe, és vágyakozás odalátszott a Nagytemplom két; ^ Kérész óvatosságból csak az támadt benne, szeretett volna tornya meg a Csonkatorony, f alkalmaztak, 52, illetve 56 fo- indulás előtt osztott ki. ezek közé az emberek közéve- mindnyájan leszálltak, és futót-\rint volt az egy munkanormá­Alig hagyták el az állomást, gyűlni, elfelejteni az utolsó tak a szekerek után, hogy föl-Jra jutó össaeig. Hogy mindez Birinek eszébe jutott a fele- másfél hónapot, Kicsi Birivel, melegítsék fázós testüket. Af . _. . sége tegnap esti tanácsa. Az a Köztársasággal meg a köz- közlegényeken semmiféle izga- r alapvetően mineK Koszonneto, asszony azt mondta, engedjék biztonságiakkal együtt. Ha van lom nem volt tapasztalható, fazt a közelmúltban megtartott szabadon a börtönbe zárt em- bátorsága, talán leugrik a hin- Inkább jókedvűeik voltak. Sőt,1 ’ zárszámadó közgyűlésen így bérekét, mielőtt elindulnak, tóról, és szalad, amíg eltűnik mi több, egyiknek-másiknak?^ „ t nehogy abba kössenek bele a a szeme elől a hintó meg a már keresztben állt a szeme a< ^ debreceniek. Hátha igaza van stráfszekér. De gyáva volt, nem melegítőnek beszívogatott bor-íe®uk tsz-lag, Vagner Lajosne. az asszonynak? Ha azok is sza- mert az elnök mellett meg se tói. Ez természetesen Kicsi Bi-< — Az eredményeknek min- badon vannak, nem vethetnek moccanni. rinek egy csöppet sem tetszettjéig a helyes tervezés, a jó a szemére semmit! De nem! Kicsi Biri, ha szunyókálásá- Ráérnek majd iszogatni, ha munkaszervezés valamint a Elhessegette magától a gondo- g; felriadt, mindig a kilomé- szerencsesén túlesnek ezen a* . .., latot, mert jobbnak tartotta térkövét leste. Ahogy közeled- viziten, akkor vigadjanak fogság es a vezetők egymás így. Csak ügyeletes maradt ott- tek Debrecenbe, úgy nőtt ben- majd. iránti tisztelete, kölcsönös hon a faluban, s így könnyen ne az izgaiom. Hiába kortyol- Ki is adta a parancsot: \ megbecsülése az alapja — kiengedné gatott a kisüstiből, a torkát szó- — Senki ne igyon ezentúl .imondita, majd így folytatta: — fígérjük, hogy mindig, rendkí­A Lasztocska. vizsgáztat... különbözött attól az átlagos osztályzattól, amelyet a fel­vételizők egy másik, hagyo­mányos módszerekkel, taná­rok által vizsgáztatott cso­portja kapott. A gép 250 vizs­gakérdést tett föl: ezek ma­gukban foglalták a felvételi teljes anyagát. Hogyan zajlott le a kísér­let? Az előadóteremben 15 vizsgáztatógépet állítottak fel. Mind a tizenötbe különböző kérdéseket »tápláltak be«.. A felvételiző hallgatókat kiok­tatták a vizsgáztatógép keze­lésére, majd megkezdődött a munka. Az oktatóknak joguk volt egy fokkal leszállítani vágy fölemelni a gép által adott érdemjegyet. Ám a tapaszta­lat azt mutatta, hogy a taná­ri ellenőrzés a legtöbb eset­ben a vizsgáztatógépet iga­zolta. — A géppel fele-harmadnyi időt vesz igénybe a vizsgázta­tás, mint egyébként — mond­ta Vlagyimir Ozsogin, a főis­kola programozott oktatási la­boratóriumának vezetője. — Az osztályozás is elfogulatla­nabb. Miért jó a haaiOASzentgyörgyi Zöldmező Tsz? Már az alakuláskor gyökeret vert az összefogás baj történne, ha ^ ___________________ __ __ , ő ket. Majd ha hazaérkeznek, rongató érzés csak nem múlt egy kortyot sem' akkor erről is lehet szó Addig el. Megpróbált Kérésszel be- . . ' 1TI meg kibírjak, hisz eddig is szélgetni, de az »ezredes« csak A D ek nl i megvoltak a pincében. fogad­JEjSTSSSföSL? SS.1'810“ a|.«* ne» ,cS ta. takaróba. Az elnök egyre job-inünk. A nép hallgat vezetőire az ötszázhetven szövetkezeti gazda közül több mint száz öregségi és munkaképtelensé­gi járadékot kap, a közös munkákban mégis ötszáznál többen vesznek részt. Minden feüiatíteítat szívesen vállalnak az emberek, s, abból keletke­zik probléma, ha valakinek véletlenül elfelejtenek megbí­zatást adni. Balogh Józsefeknél arról be­szélgettünk, hogy szerintük — hárman dolgoznak a családból a közösben —, az ő megítélé­sük szerint jó-e tsz-ük, s ha igen, minek tulajdonítják ezt. Az idős házigazda így véleke­dett: — Én jónak tartom a Zöldmezőt, szép pénz a mun- kanormánkénti 56 forint; így a család évi részesedése több mint negyvenezer forint. Hogy miből jön a pénz? Igaz, sok munkát öltünk a vetőburgo­nyába, de jól is fizetett. Ez az egyik. A másik 'pedig a szor­galom. — Nálunk összetart a tag­ság —• vette át a szót a felesé­ge —, a nép hallgat vezetőire, így aztán mindenki igyekszik teljes erejével előrevinni a szövetkezetét. Unokáink van­nak, eljár fölöttünk az idő, de dolgozni szeretünk. Kasza József az egységes munkába állásról beszélt, s szerinte is abban van a szép eredmények nyitja, hogy sok a szorgalmas ember a tsz-ben. Kálóczi Kárőlynénak és má­soknak' is az a véleményük a hatodik zárszámadás után, hogy az összhang jelentősen előrevitte a közösséget. Egé­szen aprónak látszó, de szá­mottevő mozzanatokat észre- vesznek az emberek, és ezeken keresztül mérik a köztük és a vezetők közötti szoros kapcso­latot. Meglátják! például, hogy mindig idejében intézkednek a talajerő visszapótlására, s tudják, hogy ez nekik is ked­vez, ezáltal is emelkedik jö­vedelmük. Vagy csupán egy emberi jótulajdonság, a tiszte­letadás: Kálócziné szerint Ex- ner Zoltán főagronómust nem lehet megelőzni a köszönés­ben. Kis dolgok ezek? Azok. Ter­mészetesek, felelősség és meg­becsülés árad belőlük, s ha ez a sok kis részlet egységes egésszé olvad össze, alapvetően befolyásolhatja egy gazdaság eredményeit; többek között ezt is bizonyítja a szentgyör- gyi példa. Mindig őszintén Az összefogás úgyszólván rendszerré vált a Zöldmező Tsz-ben, mint ahogyan az is, hogy a vezetőség véleményét tiszteletben tartja a tagság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül bó- Míngatnának egy-egy elképze­lésre, mindig és mindenben teljes lenne az egyetértés. Ad­dig azonban semmilyen ügy­ben sem döntenek, amíg nem jutottak közös nevezőre. Berki József tsz-etnök na­gyon fontosnak tartja a gaz­daság problémáinak széles kö­rű megbeszélését, a szövetke­zeti demokrácia teljes érvé­nyesítését. — Meg kell vitatni mindent, mert enélkül nem képviselhe­tünk közös ügyet. Mindig ab­ból indulunk ki, hogy a tag­ság őszinteséget vár tőlünk, természetes tehát a teljes nyíltság, a tagsággal való gya­kori beszélgetés. Közgyűlést mindig összehív­ni nem lehet, ezért ha téma adódik, üzemegységenként ta­lálkoznak az emberekkel így volt ez legutóbb a zárszámadó közgyűlés előtt is. Jellemző például, hogy az eredmények elismerése után elsőként nem a tagság, hanem önmaguk fo­gyatékosságait bírálták a ve­zetők. Nem féltek elmondani, hogy néha következe tlcn a szakvezetés, s feltárták az ira- njutásban és a más munkák­ban előfordult hibákat is. Csak így teremthettek erkölcsi alapot a tagság fogyatékossá­gainak kritizálására, csak így vonhatták felelősségre azokat, akik nem álltak helyt becsü­letesem Az évenként erősödő együvé tartozásból fakadhatott az a természetes őszinteség, ami Homokszentgyörgyön a tagság és a vezetőség kapcsolatát jel­lemzi. így válhatott lehetővé, hogy a Zöldmező Tsz vezetői a tagság támogatását élvezve olyan naigy és kockázatos fel­adatok megoldására is vállal­kozhattak, amelyekhez hason­lót megyénk szövetkezetei kö­zül kevésben találunk. (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc vüli körülmények között is Hét órakor elérték Újfalut, Pedig az »ezredes« egyálta- kan elkomoruló arcáról látták,i nyolc óra után pedig Derecs- ian nem aludt. Nagyon is éb- ez a mostani portya veszedel­két. Ettől kezdve gya-krabbcin rcn szcuriitScittci, mi lehet sl vé- niesebb lesz minden eddisinél láttak az út mellett kilőtt tan- go ennek az új kiruccanásnak. A közlegényeknek először ju-l kokat, a nagy debreceni csata Attól tartott, még több fogát eszükbe, hogy ebből baj isi f . maradványait. De szekeret is kiverik itt, mint Békésházan. jeket. Amint a veszedelemre} gondolkodtak, ezzel az egyre sűrűbben hagytak maguk Debrecenben még bosszút sem gondoltak, akaratlanul ősz-^elhatározással _álltak muriká- után. Az ő lovaik pihentek állhat, mert Kicsi Biri a va- szébb húzódtak a lócákon, s a szinte kivétel nel­vnlta-k tmnnban mentek el a rosban nagyon is csöndes em- eiCsöndesedtek. Molnár Antiidul raanden evben. Hittek az voltak, trappban mentek ei a ^ lesz> ha egyaitaian szoba ott ült középütt, előtte egyikük4alakuláskor megválasztott ve­megrakott szekerek mellett. állnak vele. Ö a belügyminisz- sem mert ilyesmiről beszélni, i tetőknek, és ez a bizalom köl­_ Debrecenbe viszik a por- tér levelét trükknek tartotta. " " Jcsönös volt. A szorgalomra f razil oiacra — szólt az egyik Szerinte ezzel csalták lémre Ki- LFolutatiukJ ^jellemző például, hogy noha CSAK TERV MARAD? A Somogy megyei Finom- mechanikai Vállalat főmér­nöke még a múlt évben ja­vasolta, hogy mérnökökből, technikusokból alakítsanak egy olyan kollektívát, amely az újítók ötleteit szaksze­rűen (műszaki rajzban) ki tudja fejezni, továbbá léte. sítsenek valamelyik vállalat­nál egy kísérleti műhelyt, ahol a rajzok alapján elké­szíthetik a különféle gépeket, berendezéseket, eszközöket stb. A megyei tanács ipari osz­tálya örült a javaslatnak, s megbízta a Finommechanikai Vállalatot a kísérleti műhely létrehozásával. Sajnos, a vál­lalatnál most azt mondják, hogy a műhelyből nem lesz semmi sem, ugyanis egy fil­lért sem kaptak erre a célra. Kívánhatja-e valaki, hogy az üzem teljesen a maga költ­ségén létesítsen egy olyan műhelyt, amely csak kis rész. ben szolgálja saját célját, s kivonjon a termelésből szak­munkásokat? — kérdezik a vállalatnál. Nagyarányú kísérletezésre nincs — nem is lehet — a vállalatnak kapacitása, anya­gi fedezete, hiszen nem kí­sérleti üzem Ha a maga ere­jéből fedezné az újítások ki­vitelezésének költségeit, alighanem le kellene monda­nia a nyereségről, a minősé­gi mutatók teljesítéséről. Ezt pedig nem lehel tőle kíván­ni. A célszerű az lenne, ha a megyei tanács ipari osztá­lya biztosítana a vállalatnak bizonyos összeget kizárólag kísérleti célokra (a szüksé­ges pénzt az iparvállalatok is összeadhatnák), és megala­kítaná azt a műszaki kollek. lívát, amely szakszerűen el­készítené az újítások rajzait, s megvitatná az újítókkal a kivitelezés módját. Ez elő­mozdítaná az újítások gyors bevezetését. A kísérletezésre fordított összeg, a rajzok el­készítéséért stb. kifizetett néhány száz forint tisztelet- díj bőségesen megtérülne! — Szegedi — Szívhangok hanglemezen A Medicina Egészségügy Ki­adó új művei közül különös érdeklődésre tarthat számot Kamarás János Hallgatózás a szív felett című könyve, amely a szívhangok és zörejek külön­böző fajtáival foglalkozik. Új­donság, hogy a szívhangok a könyvhöz mellékelt három hanglemezen hallhatok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents