Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

A KGST KIÁLLÍTÁSA MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE1 TAKlACS LAPJA TIZENHAT ÉVESEK őszintén az erkölcsről »SZERETNÉNK BESZÉL­GETNI a fiatalkorú bűnözők­ről és általában a fiatalok problémáiról« — így hívott meg a Munkácsy Gimnázium II/í osztálya a legutóbbi KISZ- íoglalkozásukra. Minden érdekli őket, ami a fiatalokkal kapcsolatos; prob­lémáik, véleményük mind ti- zenhaitévességükről beszél. Osztályközösségükkel semmi hiba, a fiúk és a lányok köl­csönösen tiszteletben tartják egymást, gondot a koedukált- ság okoz. Most vannak egy­mástól érettségben a legtávo­labb: a tizenhat éves fiú még majdnem kamasz, a tizenhat éves lány pedig már nő. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy közvélemény­kutatást tartok egy gimnáziu­mi osztályban az erkölcsről Még mielőtt a kényes téma elől elzárkóztak volna, a ti­toktartás és a személytelenség mögé vonultunk: papírt, ce­ruzát vettek elő. így meghall­gattam mindannyiuk vélemé­nyét, és névtelenül őszinte vá­laszokat kaptam. Mi az erkölcs? Mit foglal magában ez a szó, az életnek milyen területeit érinti? El­hangzott) az első kérdés. A másodikosok a papír fölé ha­joltak ... Most érdekes és elgondol­kodtató válaszokat olvasok a sokféle papírlapról, at gyere­kesen kusza és komoly, rende­zett sorokból. AZ ERKÖLCS JELENTÉ­SÉT legtöbben a férfi és a nő kapcsolatára szűkítették le, esetleg az illemtant (viselke­dés, öltözék) sorolták hozzá »Erkölcs: a két nem egymás­sal való egészséges viszonya. Nehéz anyagi helyzet miatt sem süllyed le olyan pontra, hogy vétsen a tisztes erköl­csösség ellen» — írja egy fiú. »Jó erkölcsű ember, akár fiú, akár lány, betartja a korához illő, két nem közötti korláto­kat« — vélekedik egy kislány. Túlnyomórészt erről írnak. Egyikük azt válaszolta, hogy így hirtelen nem tudja meg­határozni, mi az erkölcs. Meg­hökkentő egy másik fiú vála­sza: »Minden embernek van egy erkölcsi szándéka. Erkölcs alatt értem azt, hogy minden­ki kiválasztja magának a leg­jobbat, ami éppen neki legjob­ban tetszik, és azt csinálja.« Két leánytól kaptam megkö­zelítően a legjobb választ. Egyikük így ír: »Ezt a fogal­mat nem csak a külön nemű emberek viszonyára mondják. Van társadalmi erkölcs is. Az egyéni erkölcsöt nem lehet el­magatartása, helytállása. Na­gyon kevesen említették a társadalmi erkölcsöt, akkor is lopás, gyilkosság címén. Érdekesek ezek a válaszok azért is, mert nem csupán egy gimnáziumi osztály vélemé­nye, felfogása van bennük. Sokkal több — csaknem álta­lános életlátás. AZ IDŐSEBB KOROSZ­TÁLYNAK adósai vagyunk a megváltozott társadalom meg­változott erkölcsi normáinak átadásával, tudatosításával. Még a tolvajra, a sikkasztóra sem mondják, hogy erkölcste­len, bár jó érzékkel sejtik, hogy ezt is magába foglalja az erkölcs fogalma. Inkább azt mondják, bűnöző vagy bűnös. De nem tartozik minden er-* kölcsi norma a jogszabályok őrsége alá — és itt vannak a fehér foltok. A felnőtteknél ezt a mu­lasztást már nehéz lenne pó­tolni, de a fiataloknak, a gim­nazistáknak kötelességünk er­ről beszélni. Hogyan legyen kommunista erkölcsű az, aki csak egészen általános, szűk körre korlátozza az erkölcs je­lentését? Aki nem tudja, hogy a társadalmi és az egyéni ér­dek összhangja, a munkához való szocialista—kommunista viszony, a kommunista huma­nizmus, a hazafiság és az in­ternacionalizmus is az erkölcs fogalmához tartozik, az ho­gyan vigyáz a társadalmi tu­lajdonra, hogvan végzi becsü­letesen munkáját, hogyan ala­kítja ki szocialista világképét? Ösztönösen. Csak ez lehet rá a válasz. De az ösztönösség kevés. Vajon sejtik-e ezek a fiatalok, hogy az iskolai tanu­lás — az ő munkájuk — szán­tén mérhető az erkölcs mér­céivel; hogy a rendszeresség, a szorgalom, becsületesség a ta­nulásban — mindannyiunk er­kölcsi normája? Nem valószínű, hogy tud­ják. Egy tizenhat éves fiatalnak ez úttörőszervezetben vagy a KISZ-ben már feltétlenül kel­lett volna erről hallania. Az ifjúsági szervezetek feladata ezt átadni — és elevenen " hétköznapok feladataira, k"- telocséRetre bontva átadni. Ne meghatározásokat, fogalmakat mago.ltese.anak be velük, ha­nem va'óhan teevék a fiatalok magukévá társadalmunk er­kölcsi normáit. Ezt a munkát nem Ieh»t csak a közvéleménvre és csak a családra bízni. Ez az iskn­—> az ifjúsági szervezetek­re 's vár. T! zenhat évesek .. . MILLIÓNYI GOND, problé­ma foglalkoztatta őket. Tágra vi­lágban, érdeklődnék, figyel­nek, és a látottakról véleményt alkotnak. Segíteni kell őket, hogy vé­leményük megfelelő alapokon áll;'1 -. ne csak ösztönösen, ha­nem datosan ismerjék és kö­vessék a szocializmust építő társadalom erkölcsi normáit S. Nagy Gabriella »» Szép “ terem Igáiban (Tudósítónktól.) Pártcsoport-értekezleten vettem részt Igáiban ja­nuár 29-én este. Ágoston Kálmánné, a művelődési otthon igazgatója beszá­molt az 1964—63. évi műve­lődési munka eddigi ta­pasztalatairól. A terv jó, elképzelésekben gazdag, sokoldalú, megvalósításához azonban sajnos, nincs meg­felelő . helyiség. A művelő­dési ház ugyanis átalakítás, korszerűsítés miatt már egy éve nem működik. A hozzászólók is ezzel a problémával foglalkoztak. A párttitkár megbírálta a község vezetőit. Megemlí­tette, hogy a fiatalok ösz- szejöhetnének a pártkiub- ban, a járási pártbizottság is hozzájárult ehhez. Né­melyek azonban nem járul­nak hozzá a terem haszná­latához. Azért nem, mert úgymond tönkremegy a padló. Lekopik róla a sár- gítás, és újabb beeresztése nyolcvan forintba kerül. Fizetni kell a takarítót, a fűtést, a világítást, és eset­leg a berendezés is meg­rongálódhat. KI vállalja érte a felelősséget? (A mű­velődési otthon igazgatója és a KISZ-titkár szívesen vállalná, de úgy látszik, ez kevés.) A klub takarítója elmond­ta, hogy őt csak négy napra fizetik. »-Ki kívánhatja tő­lem ingyen a többletmun­kát?-« — kérdezte. Mivel nincs alkalmas hely, a fia­talok a kocsmában jönnek össze. Ott van televízió is, lehet kártyázni, táncolni is. A párttagok aggódnak a fiatalokért, féltik őket a kocsmai szórakozástól. Fél­nek attól, hogy elvesztik a bizalmukat, de mégsem ta­lálnak megoldást. A párt­klub hetenként három na­pon üresen áll, s a má­sik négy napon is csak egy elavult televízió szóra­koztatja látogatóit. A veze­tőség ügyel arra, hogy a berendezés szép és ép ma­radjon. Sokkal szebb lenne a te­rem, ha élettel telítődne meg!. . . Prágában a KGST tizenkilencedik ülésszaka alkalmából szabványkiállítás nyílt meg, amelyet megtekintettek az ülésszak részvevői is. Képünkön balról jobbra: Gaggye- jev, a KGST titkára, Takác ceshszlovák építésügyi mi­niszter, Jaroszewicz, a lengyel KGST-küldöttség veze­tője és Apró Antal miniszterelnök-helyettes. ZENEKARI EST Érdekes* sokszínű' zenekari estet hallottunk szombaton a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekarától Szimfonikus dzsesszhangverseny-« címmel. Az ötlet — a mind népszerűbb műfaj alkotásainak nagyzene­kari bemutatása — kitűnő. Ezért sajnálatos, hogy az ér­dektelenség »rekordot« javí­tott ezen a koncerten: alig szá­zan (ez a szóm az egyéb szim­fonikus hangversenyek látoga­tottságának a felénél is keve­sebb!) voltak kíváncsiak a meghirdetett műsorszámokra. Az est majdnem teljesen ki­elégítette várakozásunkat. Kellemes szórakozást, élveze­tes, jó muzsikát nyújtott egé­szében, és ez feledtette némi­leg azt is, hogy a műsor ki­emelkedő száma, Gershwin zongoraversenye, a »Rapsody in Blue« halványabb volt a többinél. A szólista, Petri Endre érdemes művész kitűnő érzékkel és technikai fölké­szültséggel szólaltatta meg ezt a remekművet. A zenekarnak azonban színvonalban nem si­került a pianista játékához si­mulnia. Teljesítményüket több ízben egyenetlennek éreztük. Kifejezően szólalt meg a zson­gó, halk lírai főtéma, mig pél­dául a befejező tétel hangsú­lyozott forte akkordjai tempó­vételben és dinamikában erőt­lenek voltak. Jobb és kiegyen­lítettebb produkció volt a má­sik zongoraverseny, Addinsell »Varsói Koncert«-je és Pogány —Martiny »Trombitafantázia« c. műve Fehérvári József szó­lójával. A zenekar Várkonyi Sándor vezetésével ebben az utóbbi és a két önálló műsor- számban: Fucsik »Marinarel- la« nyitányában és Emst Fi­scher »Az Alpoktól délre« cí­mű szimfonikus szvitjében nyújtotta képességeinek legja­vát. A hangversenynek — a pla­káttal és a műsorközléssel szemben — inkább a szimfoni­kus dzsessz és szimfonikus könnyűzene címet adtuk vol­na. A két zenekari szám na­gyon távol állt a dzsessztől, és bár hangzataiban tartalmaz ilyen elemeket, nem dzsessz a »Varsói koncert« sem. A közönség lelkesedéssel fo­gadta a bemutatott műsorszá­mokat, s meleg tapssal köszön­tötte a zenekart és a szólistá­kat. W. E. választani a társadalmi er kölestől.-» A másik igy véleke- nyitott szemmel járnak a dik: »Általában az ember ma­gatartására vonatkozik. Ré­gebben kizárólag a férfi és a nő viszonyára vonatkozott. Most azt jelenti, hogy az em­ber hogyan viselkedik a tár­sadalomban, hogyan viszonyul a munkához. Persze a régi ér­telemben vett jelentése is megmaradt.« Több általános meghatáro­zást is találtam a papírlapo­kon: az ember jelleme, meg­becsülendő tulajdonságai, jó A bizalom jele: növekvő betétállomány (Tudósítónktól.) A nagybajomi takarékszövetke­zet kutasi kirendeltsége 1961-ben alakult meg 1J2 taggal. A taglét­szám ma 587. Az alakulás óta a kirendeltség 864 esetben 3 473 000 forint kölcsönt folyósított tagjai­nak. Ilyen célra jelenleg 650 000 forint áll a tacrok rendelkezésére. A szövetkezet ^ ’,ben az évben fél­millió forinttá! Kívánja növelni be- tétá’lománvát s meg akarják sze­rezni a »milliós kirendeltség-'-« cí­met. Noé: — Gye­rünk a bárká­ba, mert itt a MAGNETOFON ÉS DIAFILM A nyelvoktatás tíj módszerei vízözön. & Hazánk egyre szélesedő gaz­dasági, politikai és kulturális kapcsolatai fokozzák az ide­gen nyelvek tanulásának szük­ségességét. Évről évre nő az idegen nyelvet tanuló felnőt­tek száma. A nyelvtudás kor­szerű igényét csak korszerű nyelvoktatással lehet kielégí­teni. Erről tanácskoztak a nyelvoktatók a nyelvtanárok második országos konferenciá­ján. A konferenciáról dr. Simon Józsefnéval, a TIT Idegen- nyelv-oktatási Választmányá­nak titkárával beszélgettünk. — A korszerű nyelvoktatás célja a beszédkészség gyors elsajátítása. A nyelvet élővé kell tenni. Kérdés, milyen módszert alkalmazzunk erre. Hiszen vannak, akik hallás alapján tanulnak könnyebben. Másokra inkább az írás, a kép hat. így beszélhetünk auditív és Vizuális módszerekről, il­letve ezeknek megfelelő se­gédeszközökről. Az előbbiek azoknál-' jelentenek segítsége' akik a hallott anyagot tanú. jók meg hamarabb, az utób­ól ü jelent az auditív se- kép mellé magnetofonszalagra gédeszközök használata? — Az auditív módszernél magnetofonon lejátszik a ta­nár a hallgatóknak például egy rövid elbeszélést. Utána mon­datokra, illetve mondatrészek­re tördeli úgy, hogy a monda­tok közötti szünetek elegen­dőek a hallottak elsajátításá­ra. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem laboratóriumában a nyelvoktatás rendelkezésére állnak a legmodernebb eszkö­zök. Ezért itt került sor a gya­korlati bemutatókra. Az egye­temen a különálló fülkék le­hetőséget adnak a tanárnak arra, hogy vezérlő berendezé­sén — a többi munkáját nem zavarva — ellenőrizhesse egy- egy hallgató munkáját, és ja­víthassa azt. — És a vizuális segédeszkö­zök? — A diafilmek, a szemlélte­tő képek. A tanfolyamon be­mutatták az első, felnőttek n--elvoktatására készült día- amely egy család mun- -inepnapjárói, továbbá ■ő foglalkozási ágak- Az alapfokon termé­I.. . . , ... , . . , , . ------:sen még csak egyszerű I biak inkább a képzeletre hat-.mondatokkal beszélhetünk a mondotta. látottakról, később azonban a különböző nyelvű szövegeket veszünk fel, azaz a két mód­szert egyesítjük. ;— Milyen az országban mű­ködő TIT-ny elvtanfolyamok segédeszköz-ellátottsága ? — Diavetítő általában min­denütt rendelkezésre áll. Az ismertetetten kívül már ké­szültek korábban is diafilmek iskolai nyelvoktatás céljaira. Ezeket és az »Ismerd meg ha- zádat«-sorozat szalagjait ugyancsak felhasználjuk az oktatáshoz. A legtöbb helyen a magnetofont is alkalmazzák erre a célra. A tanfolyamok vagy tőlünk kapnak szalagot, vagy ott helyben készítenek. A probléma csak az, hogy a mi magnóink még nem sokáig bírjak a gyakori pillanatmeg- állítást. Az ipar 19(i6-ra ígérte a nyelvoktatás céljára alkal­mas különleges magnetofonok gyártását. Az auditív és a vi­zuális segédeszközök tehát ál­talában a nyelvtanfolyamok rendelkezésére állnak. A leg­közelebbi feladat a segédesz­közök együttes, alkalmazásá­nak bevezetése ás elterk-ztése — mondotta befejez'1 a TIT Idegennyelv-oktatási Vá­lasztmányának titkára. V. J. SEM »•«»«. jop*. fsr SOROK Milyen lehet a feleség ? 30 »Ha a feleség csakugyan jó dolog lenne — írta 130 évvel ezelőtt G. Belli olasz költő —, akkor a papok ma­guknak tartanák meg.-» MODERN Barátnők egymás között: — Te mit használsz pad­lósúroláshoz? — A férjemet * * * Barátok egymás között: — Miért súrolsz padlót? Felmondtál a szobalánynak? — Nem, feleségül vettem. DIVATOS A feleség a férjhez, hogy megnyugtassa: Az idén egyetlen ruhára sem lesz szükségem. A férj: — Úristen, hogy mit ki nem talál a divat?! RAVASZ — Te hogyan szerzel pénzt a férjedtől? — Egyszerűen: nagy ve­szekedést csapok, és kije­lentem, hogy hazautazom a mamához, akkor rögtön ad útiköltséget. IGAZMONDÓ — A feleségem hazudik. — Hogyhogy ? — Folyton azt mondja, hogy ha meg nem javulok, kiugrik az ablakon, de még mindig nem ugrott ki. VESZEKEDŐS — Az éjjel tolvaj osont be a lakásunkba. Szerencsé­re a feleségem azt hitte, hogy én jövök haza, és sze­gény fickó most a kórház­ban fekszik, MOLETT — Nem is igaz, hogy a férfiak udvariatlanok. Ma a villamoson egyszerre négy férfi ugrott fel, hogy átadja nekem a helyét. — Nahát! Pedig elég lett volna, ha csak három adja át. BOLDOG — Mielőtt megnősültem, fogalmam sem volt, hogy mi a boldogság. — Értelek, csak akkor tudtad meg, amikor már ké­ső volt. A külföld humora — Eátta az új Murillót, amit a város vásárolt? — Nem szoktam az állat- kertbe járni. * * * Gaussien úr járkált a mú­zeum termeiben, elfáradt, és leült az első karosszékbe, amit útjában talált. A mú­zeum egyik tisztviselője hozzálépett: — Bocsásson meg, de ön XIV. Lajos karosszékébe ült. Kérem, szíveskedjék fel­állni. — De minek? Ha megjön, azonnal felállók. * * * — Nem borotváltam már önt, uram? — Nem. a sebhely az ar­comon még a frontról van. Somogyi Néplap v MSZMP Somosv megyei ■'»fsága » Somogy meirvei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőse?) Kaposvár. • atinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. átadja a Somogv megye* lapkiadó vállalat. Kaposvár > atinka s u. z. Telefon 13 hi Felelős kiadó? Szabó Gábor nekfildött kéziratot nem őrzünlt meg. és nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftnknél. •lőfízetés» iti nőnapra 12 fr todex- 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár« Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents