Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA. 50 mxis Mai szórnánk tartalmából: Somogy/Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJ A HU. ÉVFOLYAM 29. SZáM * CSÜTÖRTÖK, 1965. FEBUÁR 4. Jó szándék — fél siker <3. O.) Agyonverte élettársát (4. o.) Megfontoltabban, körültekintőbben rs. o.) FAGGYEJEV SAJTÓÉRTEKEZLETE } Gyorsan növekszik a szocialista országok külkereskedelme A KGST-tagállamok prágai tanácskozásairól közle­ményt adtak ki. Ebből az alkalomból tartott tegnap sajtótájékoztatót Prágában Faggyejev, a KGST titkára. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok külkereskedelme gyorsan fejlődik, s a tagállamok árucsere-forgalma 1950— 1965-ig több mint megnégyszereződött. O Láoszban a helyzet egyre áttekinthetetlenebb. A jobb­oldali tiszti csoportok nem tették le a fegyvert, sőt összetűzésekre került sor Vientiané-tól 20 kilométerre. A legfrissebb jelentések szerint Souvanna Phouma miniszter- elnök egy kórházban keresett menedéket. O Az angol alsóházban egymást kölcsönösen szidalmaz­za a konzervatív és a munkáspárt. A toryk fő takti­kája: minden bajért a munkáspárti kormányra hárítani a felelősséget. Közlemény a KGST 19. ülésszakáról, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 16. ülésszakáról A 18. és 19. ülésszak között eltelt időben az érdekelt orszá­gok egész sereg intézkedést tettek gazdasági együttműkö­désük területén. Magyarorszag, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió kelet-ukrajnai ré­szének egyesített villamos- energia-rendszeréhez csatlako­zott Románia villamosenergia­rendszere. Létrehozták és üzemibe helyezték a 93 000 egységet kitevő közös teherko­csi parkot, befejezték a Szov­jetunióban a kingiszeppi fosz- foritbánya és dúsítóüzem első részének építését; ez a létesít­mény Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia részvételével épült. A KGST-tagállamok valutá- ris és pénzügyi együttműködé­sében fontos intézkedés: az áttérés az átváltható rubelben bonyolódó több oldalú elszá­molásokra, továbbá a nemzet­közi együttműködési bánik megalapítására az 1963 októ­berében kötöt'í megállapodás alapján A KGST szervei munkájá­nak összegezése és a benne részt vevő országok közötti együttműködési helyzetének megvitatása után az ülésszak értékelte a végzett munkát és meghatározta a KGST tagálla­mok gazdasági, műszála és tudományos együttműködésé­nek további fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó fel­adatokat. A tanács 19. ülésszaka jó­váhagyta a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között kötött meg­állapodást a JSZSZK részvéte­léről a tanács szerveinek mun­kájában. A megállapodás je­lentős lépés a szocialista or­szágok gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésében. A megálla­podás előirányozza, hogy Ju- goszlá.via a KGST keretében együttműködik a KGST-tag- áüamokat és Jugoszláviát köl­csönösen érdeklő kérdésekben. A megállapodás más, Jugo­szláviának a tanács szerveinek munkájában való részvételé­vel kapcsolatos kérdéseket is szabályoz. * * * A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. január 29-től február 2-ig Prágában tartotta 16. ülésszakát. Ezen részt vet­tek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Népköz- társaság és a Szovjetunió kép­viselői. Az ülésszakon Sztanko To- dorov, a Bolgár Népköztársa­ság miniszterelnök-helyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a 19. ülésszak aján­lásaiból és döntéseiből szárma­zó rendelkezéseket, és határo­zatokat hozott teljesítésükről. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a kőolaj- és gázipar területén való együttműködés kérdéseit. A végrehajtó bizott­ság többek között megvizsgál­ta a kőolaj- és gázipar állan­dó bizottság beszámolóját a Barátság-kőolajvezeték építé­sének befejezéséről. A Barát­ság-kőolajvezeték Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjetunió szoros együttműködésével épült. A 4500 kilométernél hosz- szabb kőolajvezeték létesítése nem csupán kiemelkedő mű­száki eredmény, hanem ragyo­góan példázza a KGST-tagál- lamoknak a szocialista nem­zetközi munkamegosztás elvei alapján megvalósuló együtt­működésnek nagyfokú haté­konyságát. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságá­nak javaslatait, hogy a KGST minden tagállamában 1970-ig növeljék a 3000 méternél mé­lyebben fekvő kőolaj- és föld­gázrétegek fúrással történő ki­aknázását és tökéletesítsék a fúrás technikáját és technoló­giáját. Az ülés elfogadta a KGST gépipari állandó bizottságá­nak arra irányuló ajánlásait, hogy a KGST-tagállamok mű­ködjenek együtt fontosabb vegyipari, elektrotechnikai, fémfeldolgozó és könnyűipari berendezéseid termelésének bevezetésében és megszervezé­sében az 1966—1970. évi szük­ségletek kielégítése céljából. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta és elfogadta a nép­gazdaság fejlődésének színvo­nalát és ütemét jellemző fő mutatókat, valamint az ipari és mezőgazdasági termékek egységes cikklistáját, i A végrehajtó bizottság jó­ráhagyta 1965. évi munkatér- /'ét, amelyben a fő helyet az (1966—1970. évi tervek további összehangolása foglalja el. A tanács ülésszakán és a végrehajtó bizottság ülésén s kérdések megtárgyalása a test­véri barátság, a teljes és köl­csönös egyetértés szellemében folyt le. (MTI) Hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség Szerdán délután a prágai International Szálló nagytér* mében, ahol az elmúlt napok­ban a KGST-tagállamok tar­tották tanácskozásukat, N. V. Faggyejev, a KGST titkára tartott sajtóértekezletet mint­egy száz kül- és belföldi újság­író jelenlétében. A sajtóértekezleten Faggye­jev bevezetőül ismertette a KGST 19. ülésszakának és a végrehajtó bizottság 16. ülés­szakának eredményeit, majd összegezte a tanács főbb cél­kitűzéseit. Ezek a következők: — Segélynyújtás a tagállamok erőfeszítéseinek összesítésével az egyes országok népgazdaságának tervszerű fejlesztése alapján; — a gazdasági és technikai fej­lődés gyorsítása; — az iparilag kevésbé fejlett országok iparának gyorsabb fej­lesztése; — a munkatermelékenység ál­landó növelése; — a tagállamok népei életszín­vonalának állandó emelése. A tájékoztató ezután a KGST-n belül létesült nem. zetközi szervezetek így pél­dául a központi energetikai rendszer, a közös vagonpark stb. jelentőségével foglalko­zott. Faggyejev hangsúlyozta, hogy bővült a tagállamok együttműködése a mezőgazda­ság fejlesztésében. A mező, gazdasági állandó bizottság ja. vasiatokat dolgozott ki a komplex gépesítésre. Mint­egy 500 mezőgazdasági gép­fajta tipizálására fogadtak el ajánlásokat. Nagy jelentőségű a tagállamok műszaki tudo­mányos együttműködése, amely lehetővé teszi a műsza­ki tudományos dokumentu­mok kölcsönös és ingyenes cseréjét. A KGST titkára a továb­biakban megállapította, hogy a szocialista országok külke­reskedelme gyorsan fejlődik. A tagállamok árucserefor­galma 1963-ban 1950-hez viszonyítva 4,3-szorosára növekedett. hogy a múlt esztendőben sok nehézséggel kellett megküzde­ni a mezőgazdaságban. A Ka- posvölgyében például a pil­langósok 73,6 százalékát ki kellett szántani a mezei po­cok pusztítása miatt. A ter­méseredmények a kukorica és a cukorrépa kivételével a ter­vezett szint alatt voltak, s ez mintegy 28 millió forint ki­esést okozott. Az állattenyész­tés eredményei azonban pó­tolni tudták a növénytermesz­tésben keletkezett kiesések egy részét. Arról is beszélt, hogy nem lehet csak az idő­járást okozni a bajokért, sok helyen a rossz munkaszerve­zés, a felelőtlenség volt az ok. továbbiakban az idei tenni- v Máirrál beszélt. Azokról a 1951—56 között az árucsere­forgalom évenként 11,5 szá­zalékkal növekedett, 1959— 63 között viszont 13 százalék, kai. Bővült a külkereskede­lem a kapitalista országokkal is: 1963-ban ugyancsak 1950- hez viszonyítva 3,3-szeresére, a kevésbé fejlett országokkal pedig 7,3-szorosára növeke­dett. A KGST-országok ez idő szerint 45 ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak nyújtanak gazdasági és technikai segítséget ipari üzemek, berendezések és más objektumok létesíté­sével. A KGST 19. ülésszaka jó­váhagyta Jugoszlávia foko­zottabb részvételét a tanács szerveinek munkájában. Jugoszlávia az egyenjogú­ság és a kölcsönös elő­nyök alapján együttműkö­dik majd a KGST-tagálla- mokkal a külkereskede­lem, a pénzügy, a vas- és fémkohászat, a gépipar, a vegyipar, a tudományos és lete, felkészültsége az utóbbi években. A nők helytállnak a munkában, az élet minden te­rületén, részt vesznek a mun­kaversenyekben, sokan szo­cialista brigádban dolgoznak. A legszembetűnőbb a fejlődés a parasztasszonyok körében, ahol a közösen végzett munka eredményeként megnőtt poli­tikai, kulturális és szakmai érdeklődésük, tanulási, műve­lődési igényük. Ternyák T. Lászlóné a nő­kongresszus céljáról, feladatá­ról tájékoztatta az asszonyo­kat; beszélt az előkészítő munkáról, megadta az útmuta­tást a következő hetekben le­zajló nőtanácsi vezetőségvá­lasztásokhoz. Jugoszlávia képviselői részt vesznek majd az állandó bi­zottságok és a KGST más szerveinek munkájában. összhangban a tanács ok­mányával — mondotta Fagy- gyejev — a KGST szerveinek mun­kájában megfigyelőként részt vesznek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Kubai Köztár­saság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képviselők A továbbiakban Faggyejev elmondotta, hogy a végrehaj­tó bizottság jóváhagyta az alapvető mutatók rendszerét, amelyek jelzik a tagállamok népgazdasága fejlesztésének színvonalát és ütemét. Elfo­gadták a végrehajtó bizottság 1965-ös munkatervét, amely célul tűzi ki az 1966—70-re szóló népgazdasági tervek összehangolásának befejezését és az 1970 utáni tervek egyez­tetésének megszervezését. Faggyejev tájékoztatója után az újságírók tettek föl kérdéseket. (MTI) Holnap sajtóértekezletei tart De Gaulle De Gaulle ma délután tart­ja szokásos év eleji sajtó­konferenciáját. A megfigyelők nem várnak meglepő bejelen­téseket. a köztársasági elnök­től, inkább arra számítanak, hogy a sajtóértekezlet fényt derít a De Gaulle-i külpoliti­ka egyes homályos pontjaira. A francia külpolitikában je­lenleg tapasztalható viszony­lagos »szélcsend« egy sor meg­oldatlan problémát takar, mint a De Gaulle-i Európa- koncepció és az Egyesült Álla­mok nyugati hegemóniája köz­ti ellentmondások, Franciaor­szág és a NATO viszonya, a Nyugat-Európában tapasztal­ható amerikai gazdasági beha­tolás, a nyugati tábort meg­osztó egyéb katonai és gazda­sági kérdések. Az újságírók választ várnak arra is, hogyan egyeztethető össze Franciaor­szág és a szocialista országok kapcsolatainak sokat hangoz­tatott fejlesztése a francia— nyugatnémet katonai szövet­séggel és a Bonnak felajánlott »európai atomerő« tervével. De Gaulle sajtóértekezletét most is nagy érdeklődés elő­zi meg. Több mint nyolcszáz francia és külföldi újságíró kért meghívót az Elysée-palo- tába. (MTI) 1965. január 28-tól 30-ig Prá­gában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei. A Magyar Népköztársaságot Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte. Az ülésszak megvitatta a vég­rehajtó bizottság beszámolóját a KGST 18. és 19. ülésszaka kö­zött végzett tevékenységéről. A 19. ülésszak megállapítot­ta, hogy a tanács szerveinek a gazdasági együttműködés sok­oldalú fejlesztése terén végzett munkájához a kommunista és munkáspártok központi bizott­ságai első titkárainak és a KGST-tagállamok kormány­fődnek 1963 júliusi értekezle­tén, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 18. ülésszakán hozott határo­zatok szolgáltak alapul. A KGST 18. ülésszaka utáni időben a tagállamok együtt­működése mind kétoldalú, mind többoldalú kapcsolatok formájában tovább fejlődött és tökéletesedett. Ez az együtt­működés az egyenjogúság, az állami szuverenitás és a nem­zeti érdekek tiszteletben tar­tása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás alap- elveivel teljés összhangban valósult meg. Az ülésszak megállapította, hogy az elmúlt időszakban je­lentős munka folyt a KGST 18. ülésszaka határozatainak végrehajtására. A fő figyel­met a KGST-tagállamok nép­gazdaság-fejlesztési terveinek összehangolására, valamint a termelés nemzetközi szakosítá­sára kitűzött feladatok telje­sítésére összpontosították. Végrehajtva a KGST 18 ülésszakának a gazdasági, tu­dományos és műszaki együtt­működéséről hozott határoza­tait, a KGST-tagállamok elő­zetes munkát végeztek az 1966 —1970. évi népgazdaság-fej­lesztési tervek összehangolá­sára. A KGST-országok kétoldalú konzultációja, az előzetes el­számolási egyenlegek kidolgo­zása és az egyenlegek összesí­tése a tanács szerveiben lehe­tőséget nyújtott a KGST tag­országainak arra, hogy előze­tesen megállapíthassak a köl­csönös áruszállítások hozzáve­tőleges méreteit, előzetesen megoldhassák a gazdasági együttműködés 'több problé­máját, megjelölhessék bizo­nyos kérdések megoldásának meghatározott útját, és feltár­hassák a további kidolgozást igénylő alapvető problémákat. A tanács szervei sok aján­lást fogadtak el a legfontosabb ipari termékek termelése nemzetközi szakosításának és kooperációi ának feilesztésére. Többek között ajánlásokat fo­gadtak el vegyipari komplex technológiai vonalak, agregá- tok és egyes technológiai be­rendezések. Diesel-üzemanya­got katalitikus úton finomító és hidraulikusan tisriító be­rendezések, az erdőgazdasá®’ gének, a textilipari berendezé­sek stb. termelésének szakosí­tására és kölcsönös szállításai­ra vonatkozólag. Feilődött a gördülő-esanáevak termelésé­nek szakosítása. A fontosabb problémák tu­dományos és műszaki kutatá­sainál. valamint az ezekhez szükséges erők és eszközök összpontosításánál a párhuza­mosság megszüntetése eéliából a. KGST szervezeteiben iavas- latokat dolgoztak ki az össze­hangolásra. kerülő, távlati tu­dományos és műszaki kutatá­sok alapvető irányaira. Szerdán este hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács Georg Federer, a Német Szövetségi Köztársaság kairói nagykövete, akit kormánya jelentéstételre hazarendelt Bonnba, a kormány szerdai ülésén beszámolt az Ulbricht- meghívással kapcsolatban Kairóban folytatott megbeszé­léseiről. Előzőleg Erhard kancellárral és Schröder kül­ügyminiszterrel tanácskozott. elnökhelyettesének vezetésével részt vett a KGST 19. üléssza­kán és a végrehajtó bizottság ülésén. (MTI) Von Hase, a nyugatnémet kormány sajtófőnöke a mi­nisztertanács után sajtóérte­kezleten közölte, a kormány úgy határozott, hogy majd csak Ulbricht EAK-bell látó* gatásának befejezése után hoz­za meg esetleges »mejdorlif' intézkedéseit«. Kairói sajtójelentés szerint Ulbricht február 24-én érke' zik az EAK-ba. (MTI) műszaki kutatások egyesí­tése területén. Női nagyaktívaülés Kaposváron Előkészületek a nőkongresszusra a kaposvári járásban A Kaposvári Járási Nőta- nács összehívta aktíváit teg­nap, hogy tájékoztassa őket a nőmozgalom feladatairól, az ősszel megrendezendő nőkong­resszus előkészületeiről. Dr. Takács István, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az . időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről. A járás helyzetéről szólva elmondotta többek között, feladatokról, amelyekből — mint a szövetkezetek motor­jainak — az asszonyoknak ez­után is nagy részt kell vállal­niuk. Második napirendi pontként Kelemen Ilona megyei mun­katárs az MSZMP Politikai Bizottságának a nőmozgalom­ra vonatkozó határozatát is­mertette. Elmondotta, hogy sokat fejlődött a nők szemlé­W alter Ulbricht február 24-én érkezik Kairóba

Next

/
Thumbnails
Contents