Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

(íMóniink, orvos megérkezik Amíg az »NIL NOCERE« — azaz nem ártani! Ez minden gyógyító or­vos alapelve, melyet megvaló­sítani csak akkor tud, ha tu­dományát jól ismeri, s a gyógy­kezelési eljárások előírásainál nagy körültekintéssel és gon­dossággal jár el. Így kell gon­dolkoznia és viselkednie an­nak az embernek is, akinek — amíg az orvos megérkezik — a beteg vagy sérült ember se­gítségére kell sietnie. Eszméletvesztés esetén első pillantásunkat a beteg arcára vessük. Ha az arc sápadt, ve- rítékes, tapintata hűvös, a be teget vízszintesen, illetve lógó fejjel kell lefektetni, lábát ma­gasra fölemelni. Ha viszont arca vöröseskékes, akkor csak ülő helyzetbe szabad a bete­get helyeznünk. Természetesen mindkét esetben a szoros ruha­daraboktól az esziméletvesztett egyént megszabadítjuk. (A szo­ros ruhadarabok kioldása minden rosszullevő vagy sé­rült ember ellátásához hozzá­tartozik.) egyenletesen: ezen a sérült helyre helyezett szoros tiszta kötéssel segítünk. Vagy lehet a vérzés fröcskölő: akkor a fel­kart, a combot a vérzéstől a szív felé eső részén szorosan átkötjük, amíg a vérzés meg nem szűnik. Ezt a kötést azon­ban öt percenként pár másod­percre föl kell oldani, hogy a lekötött sérült végtag elhalá­sát megakadályozzuk. A ko­ponya és a hasi, valamint a mellkasi sérültet nyugalomba helyeztük, hideg időjárás ese­tén gondoskodunk melegen tartásáról. Azokat a sérülte­ket, akiknek füléből, orrából, szájából jön a vér, a legtelje­sebb nyugalomba kell helyez­ni, mindennemű mozgatásuk tilos! A fejükre helyezett hi­deg jeges borogatás hasznos lehet. Fagyott embert hirtelen me­legre vinni nem szabad, csak fokozatosan, előbb hóval, majd ruhával dörzsölve. Ha szüksé­ges, mesterséges légzést is al­kalmazzunk. Égetett emberről a szennyezett, égett ruhát el­távolítjuk, és bőségesen adunk neki inni enyhén sózott folya­dékot. Mérgezés esetén meleg víz­zel hány tatjuk a mérgezettet, majd hashajtót — ha nem várható hamarosan az orvosi segítség —, feketekávét, teát adunk. BAJBA JUTOTT TÁRSUN­KON segíteni kötelességünk, de csak akikor tudunk, ha já­ratosak vagyunk az elsőse­gélynyújtásban. Ha növekedik az elsősegélynyújtásban jár­tas emberek száma, akkor csökkenni fog az orvosi segít­ség megérkezéséig elpusztuló, de a helyes segélynyújtással még megmenthető emberek száma. O'. M, S. Hús helyett tej., tojás, túró, aludtej és főzelékfélék A szervezetnek, különösen a fejlődő gyermeknek, a serdülő ifjúnak nélkülözhetetlenek a fehérjék. Fogyasztásukat per­sze nem szabad túlzásba vin­ni, mert emésztési zavarokat okozhatnak. Kétféle fehérje van: állati és növényi eredetű. Az állati fehérjét az emberi ( szervezet közvetlenül fel tud­ja dolgozni, a növényi fehérjét előbb át kell alakítani. Állati eredetű fehérjék :a to­jás, a hűs, a belsőrészek, a vér, a túró, a sajt. Nagyon nagy a nyúlhús fehérjetartal­ma, kisebb a marha-, a borjú- és a sertéshúsé. A tejben nincs sok, annál több a tejter­mékekben (sajt, vaj túró). Növényi fehérjét tartalmaz­nak a hüvelyesek, a korpás liszt, a barna kenyér, a zab- pehely, az árpakása, a kalará- bé, a káposzta, a gersli, a ka­kaó, a dió, a gomba. Fehérjeszükségletünk asze­rint változik, hogy mennyit- doligozunk. A falusi embernek, aki szabad levegőn nagy fizi­kai erőt fejt ki, többre van szüksége, mim-t annak, aki hi­vataliban dolgozik. A háziasz- szony gondoskodjék elegendő mennyiségű fehérje tálalásá­ról, de ne csialk hús formájá­ban! Naponta 10 dkg hús fe­jenként elegendő, sőt ajánla­tos teljesein hústalan napokat is tartani. Adjunk családtag­jaiknak minél több tejet, to­jást, túrót, sajtot, aludttejet, hüvelyes főzelékeket. TERÍTETT ASZTAL Ha tálalóko­csiról kínál a háziasszony, vagy segítsé­get kap a fo­gások felszol­gálásához, asz­talközépre szép vázába friss virágot helyezzen. Ez a legegyszerűbb megoldása a virágdíszítés­nek, mely az ünnepi étkezéskor szokásos. Görcsökkel társult eszmélet- vesztéskor a beteget úgy he­lyezzük el, hogy magában kárt ne tehessen. Szájába puha anyaggal borított kanalat vagy egyéb hasonló tárgyat helye­zünk, hogy nyelvét összeha­rapni ne tudja. Szédüléses ro­ham esetén a beteget lefektet­jük. A legtöbbször igen jó ha­tású a szoba besötétítése. A beteget egyedül fölkelni ne engedjük. A nehéz légzéssel járó rosz- szulléték leginkább tüdő­vagy szíveredetűek. Ilyenkor friss levegő (ablaknyitás), ülő helyzetben nyugalomba helye­zés és megnyugtatás szüksé­ges. A nagy mellkasi fájdalom esetében a nyugalomba helye­zés után igen gondosan ügyel­jünk a betegre, hogy a legki­sebb mozgást se végezze, mert ilyenkor szív- vagy tüdőérel- záródásra gyanús a beteg, és a legcsekélyebb mozgás is vég­zetes lehet. A CUKORBETEGEK ROSZ- SZULLÉTEINÉL, amelyek re-1 megéssel, görcsökkel, sápadt­sággal és izzadással járnak együtt, és az eszméletlenségig fokozódhatnak, cukros vizet itatunk a beteggel. Eszmélet­len beteggel soha ne itassunk folyadékot, ne próbáljunk szá­jon át gyógyszert adni, mert ez csak félrenyelésre vezet, és így a beteg állapotán nem ja­vítunk, hanem — a tüdőbe ju­tó folyadékkal vagy gyógy­szerrel — ártani fogunk. Görcsös hasi fájdalmakkor meleget kell a hasra tenni, de vigyáznunk kell arra, nehogy forró fedővel a beteg bőrét összeégessük. Éles, hirtelen, késszúrásszerű hasi fájdalmak­nál a hideg, esetleg jeges bo­rogatás használhat. Hányinger, hányás esetén néhány korty hideg jeges folyadék — víz, de még inkább tea — elfo­gyasztása enyhítheti a pana­szokat. Vérhányással és _ vér­köpéssel járó roham idején se enni, se inni ne adjunk! A hasra — gyomortájra — he­lyezett jeges borogatás csök­kentheti a vérzés hevességét. A teljes nyugalom ilyenkor is rendkívül fontos. A láz csökkentését csak ak­kor kíséreljük meg, ha rövid időn belül nem várható az or­vosi segítség megérkezése. Ilyenkor is csupán a magas. 39 fölötti lázat csökkentjük a be­teg törzsére csavart, állott vízbe mártott lepedővel. A 40 Celsius fok fölötti lázat a fen­ti módon azonnal csillapitarr kell. Lehet Kalmopyrin és Istopyrim-tablettát is. adni, ha az orvos érkezése pár órán belül nem várható. Két tab­lettánál többet felnőttnek se adjunk, gyermeknek fél tab­letta a helves adag. A BALESETET SZENVE­DETT embereknek nyújtott elsősegély esetén is a legfonto­sabb. hogv óival +egvönk. ami nem árt. A cé.-n-i ..Ar-'ó-e két­féle lehet. Folyhat a vér Ha asztalközépről tálalunk, minden teríték mellé kerül egy-két szál virág. Az abroszra az ülőhelyek­nek megfelelően alaptányért helyezzünk. Ebből sosem esz­nek, erre kerül a fogásoknak megfelelő evőtányér. Leves után például le kell cserélni a levesestányért az előételes tányérra, majd az előételest a normál lapostányérra, aztán a további étrendtől függően desszertes- és gyümölcsöstá­nyér következik. A tányér­Modern rabtartónk, a televí­zió egyre többünket köt le, s mind több időnket veszi igény­be. A múlt évben mintegy százhúszezer percet — egyfoly­tában több mint két és jél hó­napot — tölthettünk a televí­zió előtt, kerek tizenötezer perccel többet, mint az előző esztendőben. A műsoridő nö­vekedéséhez elsősorban az olimpia járult hozzá. Tavaly ugyanis jó négyezer perccel több sportműsort sugároztak. Az iskola-televízió 3142 perc­cel, az újonnan bevezetett kulturális műsor, a Barango­lás pedig 2964 perccel növelte az évi műsoridőt. A legtöbb műsort az aktuá­lis főosztály szolgáltatta. Bél­és külpolitikai, ipari és mező­gazdasági, valamint sportrova­ta összesen 32 760 percre, egy­szerűbben 546 órára foglalta le a nézőket. A művészeti osztó1 műsorideje 11113 perc volt. Ebből a komoly zene kedvelői 4800 percet kaptak. Könnyű­zenét, esztrádműsort, kabarét 3160 percnyit nézhetett, hall­hatott a közönség; az irodalmi műsorok kerek kétezer perc szórakozás* nyújtottak. A te­levízió híradója 10 946 percnyi eseményt tudósított. Az év so­rán kerek két het°t tölthettünk a tv mozijában, és 104 órányi cseréknél elvisszük az el­használt evőeszközöket, ame­lyek — az ebédnek vagy va­csorának megfelelően — már a terítéskor az asztalra kerül­nek: a villák a tányértól bal­ra használati sorrendjüknek megfelelően, a kések jobbra, míg a kanalak a tányér felső pereménél foglalnak helyet. A salátástányér és a kenyér bal oldalra kerül. A poharak elhelyezési sorrendje jobbról balra: a vizes-, majd a boros­pohár. Ha olyan nagy vacsorát színházi közvetítést, televízió- játékot nézhettünk. A fiataloknak 17 623 percet adott a televízió. A közkedvelt Mazsolát, a Futrinka utcaia­kat, Joe-t, Foxi Maxit, az egyéb bábműsorokat és az esti meséket egyfolytában két és fél napig nézhették volna a gyerekek. Még a villanásnyi rajzos időjárás-jelentésekből is egész estét betöltő műsort le­hetett volna készíteni. S akinek mindez nem volt elég, magánszorgalomból még további 22 315 percet tölthe- tett a készülék előtt. Ennyi volt ugyanis a különböző mű­sorok — a televízió-híradó, az iskola-televízió, a játékfilmek stb. ismétlési ideje. 19 órakor: Bál a Savoyban. Blaháné-bérlet. VÖKÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy nő a hajón. Magyarul beszélő, szélesvásznú lengyel film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. rendezünk, hogy felszolgálóra van szükség, a tálhordó a vendégtől balra áll meg, s on­nan kívánságának megfelelő darabokat és mennyiséget rak tányérjára. Amikor a háziasz- szony oszt, elsőnek a legidő­sebb hölgynek tálal, majd a nők kiszolgálása után a fér­fiakat szintén rangjuk szerint szolgálja ki. Addig senki se egyék, míg a háziasszony ma­gának nem szedett, leült, és a maga ételéhez nem nyúlt Az italt a házigazda tölti. Elsőnek félpohámyit a saját poharába. Ez hagyományos udvariasság: ha dugóforgács lenne a bor­ban, az ő poharába kerüljön. Ezután á tálalási sorrend sze­rint az asztalnál ülőknek töl­ti meg poharait, legutoljára pedig a saját poharát tölti tele. (Rajzunk egyszemélyes te­rítéket ábrázol. A három- szöletűre hajtott, felállított szalvéta ugyancsak dísze az asztalnak, a belehelyezett vi­rág szintén színesíti az asz­talt. Az evőeszközökből leves, előétel, sült, krém és gyü­mölcsből álló menüre követ­keztethetünk.) Feketekávét és rövid italo­kat asztalbontás után szolgá­lunk fel. Díszuzsonnánál . kevesebb gond adódik. A vendéglátás ugyan itt is előírja a virágot és a dupla tányérokat, de nincs olyan sok fogás, még ha több féle süteményt adunk is; lényegesen kevesebb a tá­nyércsere és az evőeszközök válogatása, fölterítése is egy­szerűbb, a kínálás sem olyan bonyolult. A modern, sokkal praktikusabb terítést tulaj­donképpen az uzsonnák hoz­ták divatba. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Február 19-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Nincs többé válás. Magyarul beszélő lengyel film. Korhatár ! nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Februar 21-ig.) * Százhúszezer -| - huszonhétezer perc a tv előtt Művelődés — szórakozás CSIX Y GERGELY SZÍNHÁZ Sm/Mß La t uLó kn ctk. / Sok gondot okoz a mr. máknak azoknak a leányok nak az öltöztetése, akik m nem »kislányok*, de rr nem »nagylányok-«. Ebien korban a magatartás ni gyerekes, de az igény — C vatos legyen az öltözék, ami viselnek — már igen jelei: tos. Természetesen nem kel sok öltözék, hiszen a növeke­dés még nem szűnt meg, i" kább jól választott ruha szűk séges, ami a serdülő leán egyes alkalmakkor jól öltözöt t.é teszi. A szoknya térdig é* jen, mint a nagylányoknak de a ruha gallérmegoldárf nem lehet még »felnőttes-« Kerülni kell a merész dekol­tázsokat az ünnepi ruhákná’ is. íme egy képsorozat arról, hogyan lehet a serdülő leányt mindig csinosan, sőt divato­san öltöztetni. A télikabát most még min­dennapi viselet. A szabás egyeres, hogy melegen alá le­hessen öltözni. De »kislányos« még rajta a fehér szőrme­gomb és fiatalos a hozzáillő fehér prémkucsma. A csizma kényelmes, meleg és nagyon divatos is. (Első képünk.) A kabát alatt viselt ruhák még tavaszra is szólnak. A serdülő kislánynak mindig legyen kétrészes kiskosztümje. Anyaga sötétkék pepita. A le­zser ruhában kényelmes a mozgás. A fémgomb és a vál- ra helyezett pánt a legújabb divatot jelzi. A kiskosztüm pulóverral, blúzzal télen meg­felelő, mindennapi viselet. A serdülők ruhatárában fon­tos a »kis szövetruha-*. Gal­lérja kerek, végig gomboló- dik, divatos az apró golyó­gombokkal. A gallér alá tű­zött fekete ripszmasnival ün­nepélyesebb is. (Második ké­pünk.) Ünnepi, színházi ruha a kis­sé karcsúsított, ujjatlan, bár­sony »fecskegall -lios«*, ami majd a tavaszi hónapokban válik divatossá. A serdülő leányok szívesen járnak osztálymulatságra, ban­kettre, össztáncra. Szükséges tehát egy táncruha is. Világos színű brossét, taftot, broká­tot vagy glokkét vásároljunk táncruhára. A képen látható egyik ruha rózsaszín, fekete bársonyszegéllyel, a másik vi­lágoskék, elöl magas nyakkal, hátul mélyített kivágással. Az Öltözéket kis lakk- vagy bár­sonytáska és tűsarkú fekete cipő egészíti ki. (Harmadik képünk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents