Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

H SOMOGYI NÉPLAP Wilsoní meghív iák Párizsim Mint a nyugati hírügynök­ségek közlik, a francia fővá­rosban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy Wilson brit miniszterelnököt meghív­ták Párizsba. Az angol kor­mányfő Stewart külügyminisz­ter kíséretében április 1-től 3-ig tartózkodik majd a fran­cia fővárosban, s tárgyal De Gaulle elnökkel, Pompidou mi­niszterelnökkel és Couve de Murville külügyminiszterrel. (MTI) Péntek, m>. február lfl. Magyar tervhivatali küldött­ség érkezett tegnap repülőgé­pen Bukarestbe, dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Terv­hivatal elnökiéinek vezetésé­vel. A küldöttség az 1936/70. évi magyar—<rcanán gazdasági együttműködésről szóló jegy­zőkönyv aláírására érkezett a román fővárosiba. gurgiba tunéziai elnököt a kairói egyetem díszdoktorává választották. A díszoklevél át- nyújtása alkalmából rende­zett ünnepségen a tunéziai ál­lamfő- beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, or­szága ingadozás nélkül a szo­cialista fejlődés útját válasz­totta. Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter belgiumi hiva­talos látogatásának befejezté­vel szerdán este hazaérkezett Varsóba. Ajub Khan pakisztáni elnök április 25-től április 30-ig Johnson elnök meghívására hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Sztrájkba lépett csütörtökön több mint 200 000 ölasz ffiun- ‘rkás, hogy így tiltakozzék az elbocsátások ellen. Milánó­ban 50 000 gépipari munkás sztrájkolt, majd a város köz­pontjába vonult és ott nagy­gyűlést tartott. Viterbóban, Riminiben és Goriziában az összes ipari és mezőgazdasági dolgozók beszüntették a mun­kát, tüntettek a drágaság és a munkáslétszám csökkentése ellen. Spaak belga külügyminiszter New Yorkba érkezett, ahol felszólal a nemzetközi béketa­nácskozás ülésén. Musztafa A1 Khatim Khali­fa, szudáni miniszterelnök csü­törtökön benyújtotta kormá­nya lemondását az államta­nácsnak. Khartoumi politikai megfigyelők véleménye sze­rint az új pártkoalíció veze­tője valószínűleg ugyancsak Khatim Khalifa lesz. Joseph Lénart csehszlovák miniszterelnök március 2-től 7-ig Új-Delhiben, 7—10-ig pe­dig Kairóban tesz hivatalos látogatást. Az osztrák parlament szer­dán délután tárgyalta a ha­tárjelek felújításáról és ha­tár-vegyesbizottság felállítá­sáról megkötött magyar—oszt­rák szerződéseket. Beható vi­ta után egyhangúlag jóvá­hagyták a szerződések meg­kötését. Ismét betörtek Ugandába m keüsgéi kormánycsapatok Folitikai gyilkosságok Brazzaville-ben A BÖRTÖNBEN ÍRT Onama ugandai belügyin!- f zaville-i eseményekkel kap- niszter szerdán kiadott közle-1 csolatban megállapítja: ményo szerint a kongói (Leo­poldville) kormány csapa tok megint két alkalommal be­törtek Uganda területére. Egy kongói őrjárat kedden Uganda délnyugati részén sér­tette meg a határt és beha­tolt az ottani határőrállomás­ra, majd ellenállásba ütközve visszavonult. Egy másik _ őr-, járat az északi határvidéken hatolt be, de szintén mene­külésre kényszerült Biztonsági okokból Uganda a ruandai határ lezárását is elrendelte. Johnson elnök szerda este magához kérette Tanzania, Kenya és Uganda, nagyköve­tét, s jelentések szerint a kongói kérdésről tárgyalt ve­lük. Ezt megelőzően Kironde, Uganda állandó ENSZ-képvi- selője sajtóértekezletet tar­tott, amelyen jelen volt Zam­bia, Kenya és Tanzania ENSZ-küldötte is. Az ugandai ENSZ-képviselő hangoztatta, hogy kormánya felelősnek tekinti az Egyesült Államokat az országa ellen intézett kongói bombatáma­dás miatt, minthogy a kon­gói gépeket amerikaiak, il­letve kubai ellenforradalmár pilóták vezették, akiket az amerikai kormányhatóságok szerveztek be és fizetnék. Az események azt bizonyítják — mondotta Kironde —, hogy az Egyesült Államok a Bizton­sági Tanács határozata elle­nére folytatja kongói beavat­kozását, s ezzel minden afri­kai állam biztonságát fenye­geti. Ez az akciója — mon­dotta az ugandai ENSZ-kül ­dött — nem sokban különbö­zik attól, amit Vietnamban művel. Meggyilkolták a Kongói Köztársaság (Brazaville) fő- államiü'gyészét és a távirati iroda vezérigazgatóját —. je­leníti a brazaville-i rádió. Lazar a Maesokotát, a főál- lamügyészt és Anselme Mas- souanét, a Kongói Távirati Iroda vezérigazgatóját — aki a tájékoztatásügyi miniszter tárcáját is betöltötte — a hét elején meggyilkolva találták brazaville-i lakásán. Eltűnt otthonából Joseph Pouabou, a legfelső bíróság elnöke is. A nyomozás eddigi adatai szerint ismeretlen tettesekből álló terrorosztag tört be a magas rangú tisztviselők lakására hétfőn este. A két férfi holttestét borzal­masan megcsonkították. ' A legfelső bíróság el­nökét még mindig keresik. Az emberrablás, illetve a gyilkosságok éjszakáján — mint a brazaville-i rádió mondja — a Kongó folyó bra­zaville-i partján letartóztat­tak nyolc léopoldville-i állam­polgárt. A brazaville-i rádió közle­ménye szerint a gyilkosságok összefüggésben állnak a két K angó viszonyának válságá­val. A léopoldville-i rádió idő­a Iéopoldvilíe-i hatóságok ismét arra készülnek, hogy fegyveres agresszió ténye elé állítsák Afrikát. Brazaville-i Kongó határain nagy számú nehézfegyverzetű katonaságot vontak össze. Az Egyesült Államoktól kapott repülőgépekkel rendszeresen megsértik brazaville-i Kongó légi határait. Washington és Brüsszel mindent megtesz, hogy léo­poldville-i Kongót az afrikai gyarmatosítás melegágyává tegye, olyan állammá változ­tassa, amely elfojtja a nem­zeti felszabadító mozgalmat saját határain túl is. (MTI) NASSZER: Ken engedjük ne i ka! migisaro ni »Nem engedjük magunkat megzsarolni, nem hagyjuk, hogy bárki is nyomást gyako­roljon ránk« — jelentette ki Nasszer elnök Hans Ulrich Kempskinek, a Süddeutsche Zeitung Kairóba küldött fő­riporterének adott nyilatkoza­tában. Nasszer elnök utalt arra, hogy a bonni fenyegetések egyáltalán nem ijesztik meg az EAK kormányát. »A bonni kormány úgynevezett gazdasá­gi segélyénél tulajdonképpen hat-hét százalékos kamatláb mellett nyújtott kölcsönökről és hitelekről van szó — mon­dotta Nasszer. — Ilyen feltételekkel bármi­lyen európai országtól kapha­tunk pénzt. De ezek a feltéte­lek második ötéves tervünk szempontjából már úgyis el­viselhetetlenek lennének. Az a pénz, amit a Kelettől ka­punk, olcsóbb, csak két és fél százalékos kamatot kell fizetni utána. És ezeket a hiteleket nem kötik semmiféle feltétel­hez.-« Nasszer ezután kijelentette, hogy az EAK mindkét német állammal ugyanolyan kapcso­latokat kíván fenntartani, mint jelenleg, egyelőre nem terve­zik a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NDK-val. »Ha azonban az NSZK diplomáciai kapcsolatokat létesítene Izrael­lel — tette hozzá —, akkor önök ne döbbenjenek meg, ha mi elismerjük Kelet-Németor- szágot.« (MTI) Gambia függetlenné vált Csütörtökre virradó éjjel függetlenné vált Gambia, Nagy-Britannia háromszáz éves nyugat-afrikai gyarmata. Az ünnepi szertartás alkal­mából felvonták a kék, vö­rös, zöld és fehér színű nem­zeti zászlót. David K. Jawara, Gambia miniszterelnöke mon­dott ünnepi beszédet. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot kül­dött Gambia miniszterelnöké­nek. Ebben közölte, hogy a Szovjetunió kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Gambiával. A venezuelai Caldera kon­centrációs tábor politikai foglyai példátlan hőstettet hajtottak végre. Életük koc­káztatásával könyvet írtak, amelyet aztán sikerült ki­csempészniük a szögesdrót mögül. A könyv nemrég napvilágot is látott. Címe: »Gazdaság és nemzeti fel- szabadulás«. Az akció egyik részvevője, Torres, a Venezuelai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja igy idézi fel a történteket: — A könyvet valóban rendkívüli körülmények kö­zepette írtuk. Hiszen a tá­bor rendje olyan volt, hogy még csomagot sem kaphat­tunk. Látogatásról szó sem lehetett. A szögesdrót kerí­tést ördögien kiagyalt riasz­tó rendszer egészítette ki. A tábor egy szigeten fekszik, a hihetetlenül rossz egész­ségügyi viszonyok miatt so­kan közülünk súlyosan meg­betegedtek. — Egy alkalommal általá­nos házkutatást tartottak ná­lunk és elvették forrásmun­káinkat, a papírt és az író­szert. Szidalmaztak és bán­talmaztak, majd külön meg­aláztatásul Isla del Burro- ra, a Szamárszigetre tolon- coltak bennünket. Itt úgy bántak velünk, mint az álla­tokkal. — A könyvet a harmadik általános házkutatás után kezdtük írni. Ez a házkuta­tás úgy zajlott le, hogy a foglyokat kiterelték a bara- kokból és arra kényszerítet­ték őket, hogy órák hosszat vigyázzban álljanak a tűző napon. Aki moccanni mert, annak gumibottal estek neki. A könyv társszerzői: Terre- las, Caricote, Tamasaucasa, Sanchez azóta is magukon viselik azoknak a kínzások­nak a nyomait. A legrosszabb azonban az volt, hogy a házkutatás után munkaeszközök nélkül ma­radtunk. Mégsem hagytuk magunkat, s a könyv végül is elkészült. A tömegek meg­tudhatják belőle, miért har­colnak a nemzeti felszabadí- tási front partizánjai. Mind­annyiunk előtt az a szent cél lebeg, hogy hazánkat végre szabadnak láthassuk. Mun­kánk egyúttal bizonyíték is: tanúságtétel arról, hogy nem törhetik meg azt az eszmét, amely közönséges halandó-, kát ekkora erkölcsi és fizikai erővel ruház fel, Venezuelában egyébként 36 börtönben és három kon­centrációs táborban őriznek politikai foglyokat, javarészt kommunista párttagokat és más haladó, baloldali szer­vezetek, a Leoríi-kormány- nyal szemben álló csoporto­sulások híveit. A politikai foglyok egy ré­sze a már említett Caldera táborban sínylődik Tacarigua szigetén (más néven: Isla del Burro). Ez az internáló tábor külső megjelenésében is a náci koncentrációs táboro­kat idézi: barakjaival, szö­gesdrót kerítéseivel, amely­be villanyáramot vezettek, a hitleristák szedizmusára em­lékeztető felügyelőivel. A Caldera tábor foglyai iszonyú körülmények köze­pette raboskodnak, de még­sem adják fel a harcot. Áll­hatatosságuk, hősiességük ékes bizonysába a »Gazda­ság és nemzeti felszabadu­lás« című 225 oldalas könyv is. A könyv egyes fejezeteit újságfoszlányokra írták, majd ezt a sajátos kéziratot illegálisan egy venezuelai városba továbbították, ahol illegális nyomda működik. Az illegális sajtónak naav szerepe van a venezaeulai hazafiak szabadságharcába A »Gazdaság és nemzeti fel szabadulás« immár a hatodik könyv, amelyet a nemzeti felszabadítási front illegáli­san kiadott és terjeszt — az ország határain túl, is. <rvwwvwwy«yvwwwwwvvvv ♦ Az atnuLUai Uidásítá is a cakéiáU Szokolovszkij marsall szerdai sajtóértekezletén teljes pompá­val jelentek meg a NATO-or- szágok moszkvai katonai atta­séi. Érthetően felvillanyozta — bár korántsem lepte meg őket a New York Herald Tri­bune moszkvai tudósítójának kérdése: — Marsall,' szíveskedjék kö­zölni, hány szovjet interkonti­nentális és globális rakéta van harci készenlétben, és ezek kö­zül hány irányul közvetlenül az Egyesült Államokra? GERÖ JÁNOS: Szokolovszkij marsall habo­zás nélkül válaszolt: — A világsajtó egy része 250 000, más része pedig 400 000 megatonnára becsüli az atom- hatalmak rakétáinak robbanó­erejét. A tudósító úr nyilván tudja, hogy mennyi rakétája van az Egyesült Áramoknak. Elenyésző számban vannak atomraketák Franciaországban és Angliában is. Minthogy több atomhatalom nincs, a többi mind a Szovjetunióban van. Souvanna Phouma tárgyalásokat javasol a három laoszi irányzat képviselőinek Souvanna Phouma minisz­terelnök a sajtó képviselőinek tett nyilatkozatában k*eleri­te tte, hogy a laoszi semleges és jobboldali irányzat hajlan­dó újabb tárgyalásokat kez­deni a baloldallal és ahhoz is hozzájárul, hogy a Hazafias Arcvonal pártjának négy mi­nisztere visszatérjen a kor­mányba. A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy a megbeszé­léseket most már nem szük­séges Párizsban megrendezni, Laoszban is le lehet bonyolí­tani. Az UPI értesülése szerint a külföldire menekült Phou- mi Nosavan helyére a laoszi jobboldal képviselőjeként Leuam eddigi közoktatásügyi minisztert nevezték ki a kor­mányba miniszterelnök-he­lyettessé. (MTI) KICSI BIKI kiráiysága 15. Szatirikus kisregény. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat (Kaposvár, Május í. u. 57. szám) ■ ipari famiiókaf vess. föl kőműves, burkoló, ács-állványozó, parkettás, szobafestő-mázoló, vízszigetelő és épületbádogos szakmákban. A fölvételhez általános iskolai végzettség és Í7. életéiben aluli korhatár szükséges. Jelentkezni a vállalat személyzeti osztályán lehet. (3928) X El'ri a szobájában elméiké- Eszerint négy pártot alapí- veeztecéi» nélkül válaszolt a " dett politikai karrierjéről, tottak. Újjáalakították a Ma- brazavll.le-i vártakra, s min- \ amikor a »százados« berob- gyár Kommunista Pártot, rien felelősséget elhárított a ’ bánt hozzá, és lélekszakadva amely Mihályi lecsukása után gyilkosságok nevében. í elmesélte a rajtuk esett sérel- teljesen megszűnt létezni. En­* * * > met. Molnár azt várta, hogy nek élére Biri magát nevezte Az Izvesztyija csütörtök es- ’ elnökük az ő pártjukat fogja, kmMihályi helyett. Sorrendben ti számában a legutóbbi bra- £ és elrettentő megtorlást ren- másodiknak létrehozták a Szó­déi el a »lázadók« ellen. Biri ciáldemokrata Pártot. Ide azonban egykedvűen hallgatta Stromot, a nyomdászt jelölte végig a balul sikerült rekvirá- titkárnak. Azzal a föltétellel lás történetét, majd csak eny- engedte ki a börtönből, ha ezt nyit dünnyögött maga elé: a tisztséget elfogadja. Harma­— Hülyék vagytok vala- diknak újjászervezték a Füg- mennyien! getlen Kisgazda, Földmunkás Molnár leforrázva iszkolt az és Polgári Pártot, melynek el- ajtó felé. Az elnök még meg- nőkéül Kicsi Biri a kisbírót, hagyta neki, hogy tartsa együtt Kun Ferit tette meg. Kun a az embereket, ne engedje szét- kisgazdapártnak korteskedett széledni őket a sikertelenség már a harmincas években, miatt. emellett két hold föld gazdájá­nak mondhatta magát. Most XVII. meg a Liesthein-birtokból is , szakított tíz holdat, tehát va- Néhány nappal Molnarek fu- ló(Ji birt0kOs lett, ezért esett tása után döntő változások tör- a választás. Na meg azért téntek a Köztársaság életében. js> mer^. j£Un kezdettől fogva Kicsi Biri nagyszabású ta- szolgálatot teljesített az elnök nácskozásra hívta össze legbi- ,. . , .... „„„ í zaimasabb embereit, s közölte aminek. fejeben _ meg­i velük óriási horderejű határo- kapta ő is a közbiztonsagiak- > zatainak lényegét. *ak iáró illetményt, vagyis Kicsi Biri embere volt testes- tül-lelkestül. Végül megala­kultalak mondta ki a Köztár­saság örökös elnöke a Nem­zeti Parasztpártot is. Ennek azonban nem nevezett ki sem elnököt, sem titkárt. A pa- asztpárt vezetőjének kiválasz­tását Kérészre bízta. Olyan­formán gondolta: a közbizton­sági alakulat valamelyik föld nélküli tagja erre alkalmas lesz. Ad neki tíz holdat a Liesthein-birtokból, és meg­van a parasztpárt vezetője is. Mivel pedig a közbiztonságia­kat Kérész ismerte legjobban, ezért bízta rá az ügy intézését. Mindezek megtörténte után újjáalakították a Nemzeti Bi­zottságot is a pártok vezetői­ből. Ennek elnöke Kicsi Biri lett ugyancsak saját elhatáro­zása alapján. És hogy valami látszata is legyen a dolognak, még aznap összedoboltatták a lakosságot, az egyes pártok híveit a köz­ségháza egy-egy külön szobá­jába. Itt azután újra kimond­ták a pártok megalakulását. A gyűléseken ugyan elég kevesen vettek részt, na de nem is ez volt a lényeges. Kicsi Elír! a közbiztonsági alakulatot is átkeresztelte. Rendőrség lett a neve, ugyan­úgy, ahogy a többi környező községben; Molnár Antit pedig fölmentette a közbiztonsági alakulat helyettes vezetésétől, és főjegyzőnek tette meg. Nem jókedvéből hozta létre az elnök ezeket a változtatá­sokat, a kényszer vitte rá. A szomszédos községek példájá­ból, de meg az újságból érke­ző hírekből is világosan látta, hogy az ország az Ideiglenes Kormányt követi. Elzárni pe­dig nem tudta Biharberettyót s külvilágtól, hiszen most Ciár működött a posta, és a vasúti forgalom is megindult Debre­cen, valamint Nagyvárad felé Igaz, a postán érkezett újsá­gokat rendre elkobozták, és az utazgatást is igyekeztek korlá­tozni. A hírek azonban ennek ellenére terjedtek. A faluban azt beszélték az emberek, hogy jobb lenne, ha itt is működ­nének a demokratikus pártok és a Nemzeti Bizottság Egye­sek a földigénylő bizottság létrehozását is követelték, már nyíltan beszéltek róla, hogy Biri helyett a bizottság tár­gyaljon a békésháziakkal leg­alább ezer hold átadásáról. Mindez világosan mutatta: a falusiak nem bíztak Biri or- szágnagyobbításában, és más­képpen gondolták a földre­form megvalósítását is. A r°- bel.lisségben odáig merészked­tek, hogy három ember — Mihályi sógora, aki szintén ko­vács és kezdetben feljárogatott a Kommunista Párt helyiségé­be, Süket Kábái fia, aki Mol­nár Antiéknak osztotta az igaz­ságot és még egy paraszt elin­dult Biri ellen panaszt tenni az Ideiglenes "Kormányhoz, Debrecenbe. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents