Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
Csütörtök, 1965. február 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az utóbbi években többször tapasztaltuk, hogy a rossz tervek miatt elhúzódott egyegy létesítmény építése. Megvizsgáltuk, változott-e a helyzet. Drága épületek A Somogy megyei Építőipari Vállalatnál kedvezőtlen választ adtak. Az év első hónapjában három olyan tervet kaptak, amit kifogásolni kellett. Az egyiket az Állami Épülettervező Vállalat, a másikát a HM tervezőcsioportja, a harmadikat pedig a Földművesszövetkezeti Tervező Vállalat készítette. A három tervet azért tartják rossznak, mert monolitszerkezetek építését írják elő. Ez pedig drága is, korszerűtlen is. Az ilyen szerkezetekhez igen sok zsaluzóanyag kell. Elkészítésük idő- és munkaigényes. Sajnos — mondták az Építőipari Vállalatnál — a terveknek gyakran ez a hibájuk. Az ilyen korszerűtlen tervek hátráltatják a létesítmények elkészítését (egy tavalynyáron kifogásolt terv csak az idén került ismét a kivitelezőhöz), akadályozzák az építők munkáját, többletköltséget okoznak (a tervek hibájával kapcsolatban kialakult vitás ügyekben ugyanis az Építésügyi Minisztérium dönt, oda kell feljárni), s végül anyag- pocsókolást idéznek elő. Egy ritkán megtartott rendelet Az építők szerint úgy lehetne csökkenteni a rossz tervek számát, ha megtartanák a 45/ 1961. számú kormányrendelet 6. fejezete 16. paragrafusának 46. pontjában foglaltakat. A rendelet kimondja: »Ha a kivitelező kijelölése megtörtént, vagy az a tevékenységi kör alapján adott, a tervező a kivitelezési technológiát és a Mezőgazdasági szerárukat, kerítésfonatokat, a rossz munkaszervezést, valamint a felhasználandó anyagokat érintő kérdésben köteles kikérni, egyéb kérdésben pedig kikérheti a kivitelező, véleményéi.« Hogy e rendeletet milyen hasznos megtartani, az a nagyatádi kórház tervbírálatakor is bebizonyosodott. (A Pécsi Tervező Vállalat ugyanis — szakítva a korábbi helytelen gyakorlattal — meghívta a Somogy megyei Építőipari Vállalat képviselőjét a tervbírálatra.) A kivitelező vállalat küldötte elmondotta: Nern tartia jónak, hogy a tervezők olajba áztatott kórba (káva nélkül) akarják beépíttetni az ablakkeretet. Az olaj a nap hatására elpárolog, a kóc tönkremegy, s az ablak meg a fal között rések támadnak. Javasolta, készítsenek kapcsolt gerébtokos faablakot vagv mint a siófoki kórháznál, vasablakot. Hagyományos rossz viszony A tervezők elismerték, hogy ritkán hívják meg a kivitelező vállalat képviselőit a tervbírálatra. Az együttműködés hiánya a két szakma képviselőinek gyakori nézeteltéréséből fakad. (Kevésszer marad el a megbeszélés technikai nehézségek, nagy távolságok stb. miatt.) A tervezők egy része a kivitelezők szakmai tudását nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy felülbírálják a tervező munkáját. Akadálya az együttműködésnek az is, hogy sokszor a tervezéskor még nem tudni, ki lesz a kivitelező. A tervezők egyébként tagadták, hogy ragaszkodnak a drágább építkezéshez; azt állítják, hogy szívesen terveznének több korszerű épületet. A kivitelező azonban gyakran elzárkózik ez elől. Szereti a hagyományos, drágább építési módokat alkalmazni, ha érdeke úgy kívánja. Ugyanis legfőbb érdeke a termelési érték növelése. Az épület - átadása másodrendű kérdés. (Tervet átadás nélkül is lehet teljesíterv teni.) Azt, ami ezt elősegíti, szívesen vállalja. A monolitszerkezet nem kedvező számára, ezért nem szereti. Egyébként — mondták a tervezőirodában — a tervezőket a jelenlegi ösztönzési módszer arra sarkallja, hogy drágán tervezzenek. Műnél nagyobb egy létesítmény költsége, annál nagyobb a tervező teljesítménye. Itt tehát van némi ellentmondás. Ügy véljük, hogy az ilyen ösztönzés hatására a legjobb szándék ellenére is gyakran a költségesebb megoldásra törekszik a tervező. •• Összhangban egymással! A beszélgetésekből az a tanulság szűrhető le, hogy a kivitelszőnek és a tervezőnek az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatban kell lennie 'egymással. A kivitelező hasznos javaslatokat tehet a tervezőnek, s az idejében kijavíthatja a hibákat. Persze a tervező is segíthet észrevételeivel a kivitelezőnek. A rendelet, amelyet 1961-ben hoztak, 1965-re se avult el. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb legyen a hiba, a kár, kevesebb a fölösleges vita, akkor ezt a rendeletet minden esetben meg kell tartani! Érdeme^ lenne megtiltani, hogy olyan tervek alapián kössenek szerződést, amelyeknek bírálatánál a kivitelező nem volt jelen. Hasznos lenne, ha az illetékesek felülvizsgálnák az anyagi ösztönzés formáit. Az a tény például, hogy a tervező teljesítménye az épület költségeitől függ, nem ösztönöz arra, hogy minél olcsóbb épületeket tervezzenek. Érdemes lenne a munkát a létesítmények (lakások, termek stb.) száma alapján lemérni. Gondolkozni kellene olyan anyagi ösztönző bevezetésén, amely arra sarkallja a kivitelezőket, hogy a népgazdasági érdeket helyezzék a vállalat érdekei elé. Szegedi Nándor Egy esztendő után ZÁRSZÁMADÁS NAGYSZAKÁCSIBAN Mikor beléptem a nagyszakácsi művelődési házba, megkapott a fegyelmezett csönd, a szinte tisztelettudóan suttogó beszéd, s az is, ahogyan helyet foglaltak az emberek. Jobb oldalon a férfiak, bal oldalon a nők. — Mikor moziba jönnek, akkor is így szoktak ülni? — Nem. Az más. Akkor kiki a párja mellett... De hát ez ünnepélyes alkalom, és ilyenkor külön ülünk. Pisszenés nélkül hallgatták végig a beszámolót. Nem vágtak egymás szavába, mikor a felszólalásokra került a sor. Pedig akadt olyasmi is, amin vitatkoztak. Egy esztendőt zártak, egy év munkájáról adtak számot. És nemcsak az volt a figyelemreméltó, ami elhangzott ezen a közgyűlésen, hanem az is, ahogyan elmondták. Ez a fegyelmezettség nyilvánult meg a hétköznapokon is, amikor kapálni kellett a kukoricát, learatni a kenyérnek valót és behordani a szép cukorrépatermést. A műit évről ad számot Sárdi László tsz-elnők. De megmentették vegyszerezéssel. Az állattenyésztés többi ágazatának többlethozamával, a terven felüli pulykaállomány beállításával pótolták a A legtöbbet felszólaló Szabó József beszél. egymillió-hatszázhetvenegyezer iorint jut a tagságnak. Ez munkaegységedként hatvan fillérrel több a tervezettnél. — Csaknem az egész összeget most osztjuk ki, mert év közben alig néhányan vettek tói el t.egei. A bexxámoló tükrében ki-iu megláthatta sajat magát, hogy o mit tett — és megtett-e mindent, amire képes. Nem, ezt senki sem mondta, ezzel senki sem dicskedett. — Egy kicsit jobban, egy kicsit többet, hiszen az alapok megvannak — ezekkel a szavakkal zárta beszámolóját Ger- gyc Jenő, az ellenőrző bizottság elnöke. Előzőleg arról beszélt, hogy: — Minden évben megfogadjuk,, hogy a polyvát jobban megtakarítjuk. Ilyenkor megígérjük, aztán mégsem történik. semmi. Legyen egyszer vége ennek, emberek! Mindenki láthatja, hogy a betakarítással évről évre kevesebb a baj. De azt hiszem, jó lenne, ha a lovaknál kimérnénk az abrakot. Sokat meg lehetne így takarítani. A megfontolt vélemény mindig ébreszt gondolatokat. S bár a néhány nappal előbb megtartott kibővített párttaggyűlésen szinte minden ké-- dést megvitattak, maradt danivaló a közgyűlésre i ba kerüit a tanulás; hogy h ■ - záértő emberek dolgozzam-1 minden területen; hogy az egyébként kitűnő traktorosét; egy kicsit jobban becsüljék meg gépeiket: hogy ki-ki vigyázzon a rábízott szerszámokra, munkaeszközökre. Pécsek Géza, Kiigler János. Kollár Péter, Szatmári Lajos egymás után mondtak véleményt, ök is — éppúg.y, mirft a legtöbbet felszólaló Szabó József — arról beszéltek, mit lehetne tenni, hogy a következő zárszámadás még eredményesebb legyen. — Mi, tagok is serkentsük a vezetőséget, hogy jó minőségű földbe kerüljön a klumpli. Fölemelték az átvételi árat, sokat permetezőgépalkatrészeket, mezőgazdasági szakkönyveket vásároljon a Kaposvár és Vidéke Körzeti FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET — Ml >■1111 Ml !■!W » '■—Hí tu zőga/dasági n < szakbolt >ában, Kaposvár. _ A4v Endre utca 3., f> telefon 21-74. Kiskorpádi gyümölcstermelők a versenyben A Kutasi Állami Gazdaság kiskorpádi üzemegységének gyümölcstermelői eredményes munkájukkal ismét nagy elismerést szereztek maguknak. Lénárt Gyula harminctagú munkáskollektívája 1964-ben úgy dolgozott, hogy immár másodszor elnyerte a szocialista brigád címet. Almából, kajsziból és szilvából egyaránt túlteljesítették termelési előirányzatukat is meg az azt meghaladó versenyvállalásukat is. A kimagasló eredményekért az őket megillető erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítették a gyümölcstermelőket. Közülük ketten — Nagy János és id. Heink Péter — kiválódolgozó-jelvényt kaptak. Oklevelet adtak át Mihalcsen- kó István, Sefner József, Svenczler József és Szalai A takarékszövetkezetek fejlődése számokban (Tudósítónktól.) Elkészült megyénk huszonkét takarékszövetkezetének múlt övi mérlege. A legtöbb szövetkezet elégedett lehet eredményével. A tervezett 365 000 forint helyett 541 000 forint nyereséggel zárták az évet. Mindössze két szövetkezet zárt veszteséggel. Balatonszárszón a kői -sönalap kedvezőtlen kihasználása, Kadarkúton pedig az okozta a veszteséget, hogy a takarék csak nemrég kezdte meg működését. A szövetkezetek 76 000 forint visszatérítést fizettek tagjaiknak a részjegyek után. Sokat fejlődött a takarékszövetkezeti mozgalom. Tavaly például háromeaer-kétszá/kilenc ve nharn romai nőtt a taglétszám, részjegyalapjuk 1 728 000 forint. A múlt esztendőben majdnem kétezer új betétes helyezte el megtakarított pénzét takarékszövetkezetben. Az év végén 19 000 000 forintra rúgott a betétek összege. A zárszámadásokkal kapcsolatos kifizetéseket főleg ebben a hónapban bonyolft.lák le. Több takarék — mint például a böhönyei és a somog’ s 'msonl — a tsz-ekkel kötött r-egáJlanodás alapján maga fizeti ki a munkaegységekre Járó összegeket is. Sándor brigádtagoknak. Kiosztották a brigádban a pénzjutalmat is. A felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére kibontakozó versenyben a kiskorpádi gyümölcstermelők újabb célt tűztek maguk elé. A szocialista brigád címmel kétszeresen kitüntetett kollektíva vállalta, hogy a többi dolgozót is beszervezi a versenybe, s együttesen úgy munkálkodnak az idén, hogy megszervezzék a szocialista üzemrész címet. (Tudósítónktól.) Tabon gondosan készülnek hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára. Legutóbb a községi pártszervezet vezetősége és a pedagógus pártalapszervezet tűzte napirendre április 4-e műsorának jnegbeszélését. A huszadik évforduló méltó megünneplésére kétnapos gazdag programot terveznek a község vezetői. Április 3-án este az úttörők és KlSZ-fiata- lok fáklyás felvonulásával, majd tábortűzi műsorral zárul a nap. Másnap délelőtt a Szabadság parkban díszünnepség lesz, este a művelődési házban irodalmi estet rendeznek a tabi irodalmi színpad közreműködésével. Ez a műsor két részből áll. Az első rész címe »Fel kellene szabadulni már«, a másodiké »Itt most már a mi kezünk épít". Húsz szavaló, szavalókórus, az általános iskola és a gimnázium összevont — százhúsz tagú — énekkara szerepel a műsorban. A művelődési házban fel- szabadulási t»Mó- és kö '-v- kiállftás nyílik. A kié’” ' ianyagát a gimnázium és a jáSokat dolgoztak ebben. a májú kétezer holdas határban, s ha nincs ez az egység, a nagy szorgalom, akkor nem ér 27, illetve a prémiummal együtt 36,60 forintot egy munkaegység. Mert sok volt a buktató, sok a nehéz nap 1964-ben. Sárdi László elnök beszámolója mintha egy képzeletbeli tükröt tartott vclna a tagság elé az elmúlt esztendőről. Tükröződött benne minden jó, minden elismerést érdemlő cselekedet, de a rossz, a kivetnivaló is. A téli ellésekkor igen sok malac elhullott. Kevesebb lett a kenyérgabona, az árpa, az 1. brigád erejéből nem futotta 55 hold kukorica megkapálására. rási könyvtár segítségével gyűjtik össze. A fényképes tablókon Tab húszéves fejlődését dokumentálják. A könyvkiállítást »Felszabadulás az irodalomban« címmel a húsz év óta megjelent jelentősebb irodalmi művekből állítják össze. Háziasszonyok klubja alakult Tabon (Tudósítónktól.) A tabi nőtanács kezdeményezésére nemrégen megalakult a háziasszonyok klubja. Az új klub nagy látogatottságnak Örvend. A nő tan ács tfz-tizenkét aktívájának szervező munkája nyomán már az első összejövetelen több mint száz asszony jelent meg. A klubélet szerepéről és jelentőségéről Pili György, a községi pártszervezet titkára szólt. Megválasztották az öttagú vezetőséget, és megállapodtak abban, hogy kéthetenként a pártbizottság klubhelyiségében tartják meg a foglalkozásokat. Sokrétű, színes programjukban a többi között divatbemutató, sütés-főzési tanácsadó, a háztartási gépek kezelésének oktatása, egészségiig -i irodalmi előadások, élThér ...á mólók, teaestek és o p; ':*eDen ^oglalkosáiolt rendezése szerepei. kiesést. Nem kapkodva, megkésve, nem az utolsó pillanatban, hanem előrelátóan, idejében. Feszülten figyelő tekintetek. Mindenki igyekszik megjegyezni az elhangzó számokat: —... 171 000 forint többlet- bevételt hozott a cukorrépa. Igen örülünk, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola itt végzi műtrágyázási kísérleteinek egy részét. Láthatta mindenki, hogy ezek a táblák 25—26 mázsával többet adtak. A burgonya 77 000 forinttal, a hízómarha 41 000 forinttal fizetett többet a vártnál. S a végső eredmény: a jövő év gondos megalapozása, a 165 000 forintos tartalékolás, az űj erőgépek vásárlása mellett 19 órakor: Bál a Savoy ban. Arany-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy nő a hajón. Magyarul beszél':, szélesvásznú lengyel film. 1 -ven aluliaknak nem ajánljuk. hozhat az nekünk. — Aztán — mondta Szabó József — megpróbálkozhatnánk egy kis kertészettel is. Csak arra vigyázzunk, hogj- a köz vagyona sértetlen maradjon, úgy dolgozzon mindenki, hogy ne vesszen kárba semmi ... Akkor — állítom, gazdatársak — biztos, hogy jövőre még nagyobb ünnep lesz a zárszámadás. A köxgyüléx után nemigen verődtek össze csoportok az utcán. Megbeszéltek, megvitattak mindent odabent. Öröm volt végighallgatni a közgyűlést, ahol a parasztemberek a jó gazda szemével pillantottak bele a múlt év tükrébe, s egymásért érzett felelősséggel mondtak vér:-: vényt. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Február 19-ig.) SZABAD IFJCSAG FILMSZÍNHÁZ Nincs többé válás. Magyarul beszélő lengyel film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 1, 6 és 8 óra. (Február 21-is) Gazdag programot terveznek Tabon a felszabadulás évfordulójára Vörös Márta Művelődés — szórakozás CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ
