Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

SomogyiNéplap A 7. MSÍZMP ' MEfivEI Cjf'CTTSAGA ÉS A MEGYE! TAMACS LAPJA .///ehetned és a esűkúfádé... A gipszminták, kasírozott fejek, tarka ruhák és pamuthalmok birodalmában — KEDVES KIRÁLY ELV- TÄRS, miért csapta félre a koronáját? Egy kicsit ütődött lehet, mert nem is válaszol, csak körtefe­jét billenti oldalra. — Gügyének tetszik lenni? — kérdem tőle, erre alig észre­vehetően biccent egyet, és azt mondja, »öhöm«. Ügy látszik, nem hajlandó nyilatkozni. — No, majd én beszélgetek veled — szól az oroszlán az alsó polcról. — Mire vagy ki­váncsi? — Terád — merészen vissza­tegezem a hatalmas fenevadat. Ma jókedvében van, mert így folytatja: — Kérlek szépen, ennek semmi akadálya. El kell mon­danom, hogy én egy nagyon modem oroszlán vagyok. A fe­jem hungarocellből készült Nem tudod, mi az? Ejnye... Az egy habkönnyű műanyag, amit a kirakatokban dekorá­ciónak használnak. No. A sö­rényem is gyönyörű szép, kék színű habszivacs. A szemem hatalmas fekete drágakőből készült... — Hah! Drágakő! Ugyan ... — hangzik az oroszlán lába alól. Mehemed háborodott föl. O az, aki sosem látott tehenet. — Ez egy beképzelt orosz­lán. Állandóan csak magáról beszél. Ne is törődjön vele... — Aztán így folytatja: — Sok­kal értékesebb ismeretekkel gazdagodik, ha rólam érdek­lődik ... Azt hiszem, ismer en­gem. Engem egyébként is min­denki ismer. Engem nemcsak felrúgtak a tehenek, hanem utána megsajnáltak, és hoztak nekem egy nagy tábla tejcso­kit. Bizony! — Egy kicsit megváltoztat­tuk a bábjáték végét. A gye­rekeknek nagyon tetszett ez a csokis megoldás — mondja Gáts Tibor. Most a pöttyös képű Frici akart valamit mondani, de a varázslat véget ért. A SZÍNES, KEDVES FIGU­RÁK csábítanak a játékra és a mesére. Csak egy percre ma­radtunk magunkra, s azonnal játékot rögtönöztünk. Most ismét csak bábuk. A vitrin előtt alkotójukkal, Gáts. né Sólymos Nesztával beszél­getek. — Itt a másik vitrinben egé­szen friss dolgok is vannak. Ezek a fakanál bábuk. Most folyik az óvónők havonta ese­dékes bábtovábbképzése. Ezek rögtönzött, rövid idő alatt el­készíthető bábuk — óvodások­nak — mondja. Elbúcsúzunk a bugyuta ki­rálytól, Fricitől, Mehemedtől és teheneitől, mert visszame­gyünk a műhelybe, a gipsz­minták, félig kész kasírozott fejek, tarka ruhák, pamuthal­mok birodalmába. Ebben a festői, összevissza­ságában is rendezett, zsúfolt műhelyben készülnek azok a bábuk, amelyeket országszer­te ismernek. — Tavaly májusban Kapos­váron volt az országos bábos­találkozó. Nagy sikert arattunk bábuinkkal. A Nyulacska kunyhóját tizenkilenc óvoda rendelte meg — mondja Gáts­lít. — Márciusban lesz egy éve, hogy ideköltöztünk a La­tinka Művelődési Házba, az­óta százötven bábut készítet­tünk tizenegyezer forint érték­ben. A mai postával két kérés is érkezett: a II. Rákóczi Ferenc iskola és a berzencei óvónő rendelt bábukat. Napról napra újabb kérések jönnek. A báb­műhely eladásra is készít bá­bukat meg kölcsönzésre is. Most tizenhárom mese áll köl­csönzésre készen a barna szek­rényekben. — Egy kicsit naftalinos — porolja a maci hátát Gáts Ti­bor —, nagyon eszik a mo­lyok ... SOK-SOK ÖTLETET fedez­ni föl a színes holmik, díszle­tek, bábuk között. A tehenek orrlyuka függönykarikából van. Egy régi, fonott kosár fe­neke kitűnően alkalmas a Nap szerepére. A két iciri-piciri tehén haját drótból csavarták. És ki győzné sorolni? Műszaki és díszletújítások­ról kérdem a bábos házaspárt. — Ezt az özletet a lengye­lektől loptam — mondja Gáts Tibor, és egy zöld színű, piros hegedűs tücsköt emel le a szekrény tetejéről —, világító festékkel kentük be. Egy kü­lönleges lámpa segítségével csak ez a festék látszik. Vilá­gít. Nyugodtan foghatom a csillagot, benyújthatom karo­mat a színpadra, nem látszik, csak a befestett csillag, a tü­csök ... Nagyon hangulatos éj­szakai jelenetet tudtunk így a gyerekeknek bemutatni. Mutatja a tüllfalú házat, amit hogyha hátulról világíta­nak meg egy zseblámpával, akkor látni, hogy mi történik benn. Színváltozás nélkül foly­hat a mese. A szekrények tarka ruhás lakóserege közül még a legna­gyobb macival kell okvetlenül megismerkednünk. A vihar­vert táncoslányok társaságá­ból szedi elő Gátsné. (Az újabb táncosok az előcsarnok vitrinéiben mutogatják magu­kat.) Ez a maci narrátor volt Egy nagytábla előtt mesélt, aztán házat rajzolt a táblára, és a rajzolt ház ajtaja, ablaka ki­nyílt megjelentek a meseala­kok. Aztán a maci letörölte a házat, másikat rajzolt, annak is kinyílt az ajtaja... Még a kémény is füstölt A gyerekek nagyon csodálták a macit Azt persze nem tudták, hogy az ajtó-ablak előre ki volt vág­va, a maci a vágásra rajzolt — csak csodálkoztak. RÖKAK, NYUSZKAK, mó­kusok, hangyák, ördögök, so­vány asszony, kövér asszony, pos tehenek — mind alkotóju­kat Gátsnét dicsérik. — Nem egyedül csinálom... én tervezem a figurákat a díszleteket, a kivitelezésben Én vagyok a bátor nyúl. ketten segítenek. A férjem a mesékhez zenét állít össze, magnetofonra vesszük, és azt is kölcsön adjuk... Egy újságpapírból készült, meglehetősen nagy félgömbre mutatok: — Ki lesz ebből? — Ö lesz az óriás — vála­szolja Gátsné. Az előtérben elárultam Me- hemedéknek, hogy vigyázat, óriás készül a műhelyben. A király bandzsított, látha­tóan nagyon törte a fejét, hogy mi is az az óriás. Az oroszlán azt mondta, nem baj. Mehe- mednek nem tetszett a dolog. Gyanakodva kérdezte meg: — De a felrúgás után én azért kapok csokit... ? S. Nagy Gabriella Hol van a „földi paradicsom”? Expedíció járt az indiánok »földi paradicsomában«. Az expedíció az indiánok között elterjedt legendából indult ki, amely úgy írja le az »ígéret földjét«, mint ahol »a mezők mindig virágoznak, a fák min­dig gyümölcsöt teremnek, a vadállatok nem bántják a ma­darakat, szaryas és puma bé­kében megfér, az eső akkor hull, amikor a föld szomjazza, nincsen betegség, a nők min­dig szépek, a férfiak erősek, a "források langyos vize örök ifjúságot biztosit«. E legenda alapján elindultak a Moa-folyó mentén, áthaladtak az azonos nevű hegységen, és végül Bra­zília legnyugatibb vidékén, a perui határ közelében a leírás­sal csaknem megegyező szépsé­gű területre találtak. Egyebek között magnószalagra vették az uirapuru madár énekét, amelyet a bennszülöttek “is­ten dalának« mondanak. (MTI) ne, és egy-két számadatot em­A pöttyös képű Frici és Csíkoska a macskasorozatból. A tárgyalóteremből „Jaj, megöltem a testvéremet!..." A VÉRES ARCÚ FIÜ is­mét hosszan dörömböl az or­vosi rendelő ajtaján. Nemsoká­ra kinyílik az ajtó, és az ügye­letes orvos egy kissé bizal­matlanul behívja az italszagot árasztó, tántorgó fiatalembert. — Jöjjön be, majd bekötő- zöm... — Jaj, megöltem a testvére­met! ... Velem ne törődjön .. A bátyám .. . Ott fekszik az úton eszméletlenül, rajta se­gítsen ... Az orvos azonban először a véres fiút látja el, majd elin­dul a megadott irányba. * * * SZABÓ IMRE (Balatonbog- lár, Wesselényi u. 2.) 1963. no­vember 24-én este a bogiári Boglárka Eszpresszóban feke­tézők. Nemsokára bátyja, Ist­ván lén be. — Öcsi, vigyél át motorod­dal Lellére... — Szívesen. Már mehetünk is. Akkor még egyikük sem sej­tette, hogy a kellemesnek ígér­kező kirándulás milyen trag;- kusan végződik. Lellén a Han­gulat Eszpresszóban kötöttek ki. * * * — MEGETTÜNK KÉTSZER KÉT DECI ÜRMÖST, majd ismerősökhöz ültünk át. Ott is borozgattunk, ha jól emlék­szem, két-két decit ittunk meg. Hajnali háromkor indultunk vissza. Köd volt, alig láttam. Előttem egy lámpa imbolygóit, azt hittem, kerékpár. Amikor észrevettem, hogy lovas kocsi, már késő volt. Bár nem men­tem gyorsan, nem tudtam sem fékezni, sem elkerülni. Bele­rohantunk ... elestünk. Bá­tyám eszméletét vesztette. Ki­áltoztam« a kocsis után, hogy álljon meg, segítsen, maid el­rohantam orvosért — val'oMa a napokban tartott tárgyalá­son a Kaposvári Járábíróság dr. Szabó Sándor tanácsa előtt a motor vezetője. ... MIRE DR. MAJOR ENDRE LÄTRÄNYI ORVOS — ő lát­ta el ekkor Balatonlellén az ügyeletes szolgálatot — a helyszínre ért, Szabó István magához tért. Betámogatták egy közeli házba. Az orvos gyorsan, de — mint később ki­derült — felületesen vizsgálta meg. — Agyrázkódás.;. Fektes­sék le, reggelre semmi baja — mondta, és visszament a ren­delőbe. Alig egy óra múlva ismét felzörgették a hozzátartozók, és közölték vele, hogy a sé­rült hörög, rugdalózik, nagyon rosszul van. — Ha letelik az ügyelet, reg­gel hét óra után, mielőtt haza- megyék Látrányba, majd meg­nézem — küldte el őket az orvos. Nemsokára visszatértek, és körölték, hogy a beteg állapo­ta nem javult. Kérték, adjon a mentőautóira igénybevételi la­pot. Az orvos csak nagy nehe­zen teljesítette kérésüket. Szabó Istvánt a kaposvári kór­házba szállították, azonban hiába tettek meg mindent, ké­szítették elő azonnal a műtétet, már nem segíthettek: a sérült nem sokkal a kórházba szállí­tás után meghalt. • * * — MULASZTÁST köve­tett EL dr. Major Endre, amikor a sérültet felületesen vizsgálta meg — mondotta a bíróság előtt az igazságügyi orvosszakértő. — Kötelessége lett volna a helyszínen alapo­san megvizsgálni, és ismét ki­menni, amikor a hozzátartozók közölték vele, hogy a sérült ál­lapota nem javult, hanem rosz- szabbodott. Ha Szabó István idejében kórházba kerül, a gyors műtéti beavatkozás talán megment­hette volna az életét... Szabó Imre ittasan vezette motorját, s halált okozó veszé­lyeztetés miatt a bíróság egy­évi szabadságvesztésre ítélte, két évre pedig eltiltotta a gép­járművezetéstől. Vajon a kötelességét meg­szegő orvost felelősségre von­ták-e fölöttesei, vagy az Orvo­si Etikai Bizottság? Szálai László A Thresher katasztrófája Az amerikai kongresz. szus egyesített atomener­gia-bizottsága vizsgála­tot folytatott a Thresher tengeralattjáróval kap­csolatban. Az atom-ten­geralattjáró 1963. április 10-én 129 főnyi legénysé­gével elsüllyedt az Atlan­ti-óceánon. A szerencsét­lenséget követő vizsgála­tok nem adtak egyenes választ arra, hogy tulaj­donképpen mi is okozta a katasztrófát. A bizottság jelentése megállapítja, hogy az atom-tengeralattjáró épí­tésével kapcsolatban nem feleltek meg több bizton­sági követelménynek. Ki­derült, hogy az elmúlt években több amerikai tengeralattjáró az építés során elkövetett hibák, az építéshez használt anya­gok helytelen megválasz­tása és egyéb mulasztá­sok következtében közel­járt ahhoz, hogy a Thres­her sorsára jusson. (MTI) Tájékoztató a művészeti gimnáziumokba és az Állami Balett Intézetbe történő felvételekről A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megje­lent tájékoztató szerint az 1965/66. tanévre a zenei gim­náziumokba jelentkezők név­sorát az általános iskolák igazgatói február 10-ig juttat­ják el a hozzájuk legközelebb levő gimnáziumok igazgatósá­gához. A fölvételi vizsga anyagát a zenei gimnázium, illetve a zeneművészeti szak­iskola igazgatósága közvetle­nül közli az érdekeltekkel. A fölvétel előfeltétele hangsze­res tanszakokon a tanult hangszer zeneiskolai anyagá­nak megfelelő színvonalú is­imére te. A képző- és iparművészeti gimnáziumokba az 1965—66. oktatási évre fölvételre je­lentkezők névsorát február 1- ig küldik meg az általános is­kolák igazgatói a gimnáziu­mok igazgatóságához. A je­lentkezőket március elején rajzfelvételi vizsgára hív­ják be. A fölvételi vizsga eredményéről az érdekelt ál­talános iskolák igazgatóit március 30-ig értesítik. Az Állami Balett Intézetbe az 1965/66. tanévre május 1 és 15-e között jelentkezhetnek fölvételre azok a 10—14 éves fiúk és 10—12 éves lányok, akik az általános iskola ne­gyedik osztályát elvégezték. Az intézet címe: Budapest, VI. kér., Népköztársaság útja 25. (MTI) Autóbuszt kapott Somogyegres (Tudósítónktól.) Régi vágyuk teljesült a So­mogy egresieknek: az új év­ben autóbusz közlekedik a községben. A tavaly elkészült bekötő úton a 13. sz. AKÖV- nek új kocsi beállítása nél­kül, ésszerű menetrend-módo­sítással sikerült biztosítani, hogy a Tab—Bedegkér közötti járatok érintsék Somogyeg- rest. Két-két járatpár bonyolítja le a forgalmat, amelyeken a délelőtti és a délutáni órák­ban utazhatnak a község la­kói. » » • • ■ SOAiOK Régi történet új változatban Egy olasz idegenvezető — ádáz nőgyűlölő — így ma­gyaráz a turistáknak a vati­káni képtárban: »A nőt az Isten tévedésből teremtette. Ügy esett a dolog, hogy egyik nap lesétált a pa­radicsomba, és megkérdezte Ádámot, boldog-e. Ádám az­nap pocsék hangulatban volt és így válaszolt: — Unatkozom, uram. — Igazad van — mondotta az Ür. — Tudom is, mi kell neked: egy kedves asszony­ka. Ádám elsápadt és felkiál­tott: — Uram, inkább a bordá­mat vedd ki! Az Ür így is cselekedett. Másnap megielent Éva... és a szomorú történet folytatá­sát már önök is ismerik.« Metamorfózis — Ki volt az a szőke, aki­vel a moziban láttalak? — Az a barna, akivel a nyáron a tenger mellett meg­ismerkedtem. Megoldás Egy kávéházban a követ­kező táblát függesztették ki: »Ha ön a cigarettahamut a csészébe szórja, szóljon ide­jében a pincérnek, hogy a kávét hamutartóban hozza önnek.« Kulisszák mögött — Semmi sem kellemetle­nebb, mint látni, hogy az em­berek az előadás kezdete után érkeznek. — Van ennél kellemetle­nebb. Az, hogy az emberek a darab befejezése előtt távoz­nak. A 88 éves Konrad Ade­nauer »aranyköpéseit« állí­totta össze a Klarer Kurs cí­mű szociáldemokrata újság. Ezek körött szerepel az, amit 1922. február 12-én Bénító Mussoliniról mondott: »Mus­solini nevét aranybetűkkel írják majd be a katolikus egyház történetébe.« » * * Egy vörös hajú amerikai diáklány, Bonnie Mitchell mélységesen csalódott az elektronikus agy képességei­ben. A brighami egyetem ün­nepségére ugyanis egy ilyen gép segítségével akarták az »ideális párokat« összehozni. Bonnie-nak egy magas, feke­te hajú, kék szemű, nősülni kívánó fiatalember jutott. Csupán az volt a baj, hogy a fiú — Bonnie bátyja volt. * * * G. S. Hayes ausztráliai or­vos -megfejtette« — ki tud­ja hányadszor — Mona Lisa titokzatos mosolyának rej­télyét. Kijelentette, hogy a mosoly rejtélyességének oka a felsöajak egyik izmának sérülése. Ezt az orvosi ma­gyarázatot arra alapítja, hogy egy betegének mosolya pon­tosan azonos a Mong Lisa- mosollyal, s ama bizonyos oiokizom »meghibásodásá­ból« származik. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága es a Somogy megye» Tanár» lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőse?: Kaposvár. Latinka Sándor u. L Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S . u. 2. Telefon 15 la Felelő» kiadói Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzűt&ti meg. é» nem adunk vissza. 1 erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta hí vataloi;ná> és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomai ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. La Unka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents