Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
Szombat, 1965. január 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP A szalma Szóvá tették decemberben a kaposhomoki tsz-vezetők, hogy a MÉK nem viszi el tőlük a szerződött szalmát. Pedig kellet» nekik zárszámadásra ennek az ára is. Ügy látszik — gondolhatta az ember a mél- tatlankodás hallatán —, hogy a MÉK-et ez nem érdekli, mert évi felvásárlási tervét már teljesítette. De lássuk csak, erről van-e szó. A szalmaügy másokat is foglalkoztat. Volt vele gond korábban is, van most is. Ma azonban más természetűek — mondhatnánk: ellenkező előjelűek — ezek a problémák. Bennük egy hosszas folyamat eredménye és gondja összpontosul. Az eseményekből és a megyei adatokból erre következtethetünk. 1962-ben a MÉK 330 vagon szalmát vásárolt’fel. A következő évben meg csak 300 vagonnal sikerült megvennie. A cellulózgyár kérte, várta és követelte a nyersanyagot. A megvett szalmának minél nagyobb hányada, szinte minden arra alkalmas szála hadd menjen ipari feldolgozásra — ez volt a oéL Ezért a MÉK — hogy mentse a menthető szalmát — almolásra sást, sőt kukoricaszárat is vett. Csökkent akkoriban a gabonafélék vetésterülete, nem termett elegendő szalma, nem jutott belőle kellő mennyiség eladásra. A gyár viszonf szalma nélkül nem boldogul. Biztonságosabb alapra kell helyezni nyersanyaggal való ellátását — parancsolóan írta ezt elő a feldolgozás érdeke. Ha több szalma terem Is, hogyan kaphat belőle többet az ipar? Ha a mezőgazdasági termelő jobban megtalálja számítását benne. Megemelték hát a szalma felvásárlási árát. Volt idő, amikor a MÉK csupán 30 forintot fizetett a szalma mázsájáért, aztán 40, majd 50, később 60—80 forintra nőtt, tavaly meg elérte a kerek 100 forintot az egységár. Sőt műtrágya juttatásával is serkentették a szalmaeladási kedvet. S az eredmény nem is maradt eL Tavaly a megye termelőszövetkezetei egyetlen hónap alatt leszerződték a tervezett 450 vagonnal, aztán a ráadással együtt 621 vagon szalma értékesítését vállalták. Megyénk tehát megtette a magáét avég- ből, hogy legyen elegendő nyersanyaga a cellulózgyárnak. S a szállítás? Az bizony nem követte a szerződés gyors tempóját. Az. év végéig mindössze 80 vagonnal küldhetett a MÉK a gyárnak. Más célra 40 vagonnyi ment. Egyéb elhelyezési lehetőségek hiányában az ősszel a felvásárlóknak új akcióba kellett kezdeniük: igyekeztek meggyőzni a tsz-eket, hogy bálázzák és tárolják a szalmát. A föltételek között volt a vételár 90 százalékának előzetes kifizetése, hogy ezzel az összeggel is számolhassanak a zárszámadáskor. Az idei évre nem 612, de nem is 450, hanem csak 300 vagonos előirányzatot kapott a megye. Az országos fölmérések szerint ez is elegendő lesz. Hiszen van ifi még tavaly aratott gabona szalmájából is bőségesen, csak győzzék elszállítani. Az idén lekötendő meny- nyiség pedig minden bizony- nyál 1966, tehát a jövő év átmenő tétele jesz majd. K. J. Szép eredményeket ért el a lengyeltóti földművesszövetkezet a babfelvásárlásban (Tudósítónktól.) Országszerte a földművesszövetkezetek intézik a MÉK- kei karöltve a bab termeltetését és felvásárlását. A múlt év tavaszán szerződést kötöttek a termelőszövetkezetekkel és a háztáji gazdaságokkal a minél nagyobb mennyiség felvásárlása céljából. Az országnak különösen a Nyugatra irányuló export szempontjából fontos a felvásárlási tervek teljesítése. Úgyszólván korlátlan exportlehetőségei vannak ennek a ter- melvénynek. A lengyeltóti fmsz vezetői fölismerték a babtermelés fontosságát, s bár a termelőszövetkezetekkel nem sikerül nagyobb mennyisé geket lekötni és megtermeltetni, a háztáji gazdaságok pótolták a kiesést. A gondosan előkészített munka eredményeképpen csaknem 100 százalékra teljesítették a bab felvásárlási tervét: 768 mázsát vettek át. Ebből csak 100 mázsát termeltek a tsz-ek öreglakon, Somogyváron és Kisberényben, a többit mintegy 900 háztáji gazdaság adta. A háztáji gazdasagok legtöbbet, 164 mázsát öreglakon, 160 mázsát Somogyváron és 93 mázsát Hácson értékesítettek. Nagy jelentősége volt annak, hogy az országos szervek fölemelték a szerződéses bab árát, így a föídművesszövet- kezeti felvásárlók az elsőrendű minőségű babért mázsánként 740, a szokvány fehérbabért 640 forintot fizethettek. Az fmsz műtrágyát juttatott a szerződőknek. A múlt évi megalapozott felvásárlásnak az idén is jelentkezik az eredménye: már a kezdeti időszakban 150 mázsa bab átadására kötöttek szerződést a háztáji gazffiságok. A termelőszövetkezetektől 850 mázsa termelését várja a lengyeltóti fmsz. Kész épület lógó drótokkal Nem absztrakt ábra, nem is valami tréfás kedvű művész alkotása ez a kép, amely azt a címet is viselhetné: Fehérre meszelt fal lógó drótokkal. Az embernek mosolyogni lenne kedve, ha nem tudná, hogy milyen szomorú és sajnálatos ez a kép. Sokaknak okozott bosszúságot e remekműnek egyáltalán nem nevezhető munka. A kép egy nappal a műszaki átadás előtt készült. A Tabi Gépállomás saját erőből bővítette nagy szerelőcsarnokát. 765 000 forint költséggel hidegmosót, szétszerelő és szervi zműhelyt építettek. Serényen, szorgalmasan végezték az utolsó simításokat, hogy minden rendben legyen. Csak a villanyvezeték drótjai éktelenkedtek a falon — nem is mindenütt, ugyanis a szerelés egy részét elvégezte a Somogy megyei Épület-szakipari Szolgáltató Vállalat siófoki kirendeltsége. De a munkát nem fejezte be. Se szeri, se száma a telefonálásnak, levélváltásnak, ami a villanyszerelés befejezését sürgette. Pedig mindössze Mii dolgoznak a kaposvári járás mezőgazdaságában ? A viszonylag enyhe időjárás alkalmas arra, hogy most egykét — az őszről elmaradt — mezőgazdasági munkát elvégezzenek termelőszövetkezeteink. Helyenként traktorok is dolgoztak a napokban, de főként a kukoricaszár betakarítására ad módot az időjárás. A kaposvári járásban is — Csek József járási tanácselnök tájékoztatta erről egy értekezleten a tsz-vezetőket és a községi tanácselnököket, párttitkárokat — van még mit tenni a határban. Mélyszántási előirányzatukat eddig alig 89 százalékra teljesítették, tehát szükség van arra, hogy ahol lehet, dolgozzanak a gépek. Helyenként — mint például Toponáron és Osztopánbam — már az idén is szántottak a traktorok, még a gumikerekű gépek is boldogultak. A járás közös kukoricaterületének mindössze 57 százalékáról takarították le a szárst. Ha a háztáji és az egyéni földeket is hozzávesszük, még ennél is kisebb számot kapunk. Amíg például Újvárfalván, Cserénfán végeztek ezzel a munkával is meg a mélyszántással is, és Kadarkúton is előre vannak ezekkel a tennivalókkal, ezzel szemben Általában, Eddén, Bodrogon, Gollón, Hedrehelyen és másutt mindkét munkának körülbelül csak a felénél tartanak. Sok istállótrágya vár kihordásra. Ott, ahol az útviszonyok engedik, mielőbb ki kell hordani a trágyát. Zselicszentpálon például annyi a Jalajgazdagító szerves anyag az istállók Sörül, hogy az elvetett kalászosokat és az évelő pillangósokat kivéve minden holdra 150 mázsa jut belőle. Kell-e ennél jobb segítség a nagyobb termésátlagok eléréséhez? Számottevő eredménynövelő tartalék ez, tehát okvetlenül föl kell használni: itt is és másutt is mielőbb ki kell szállítani a határba. Engedi az időjárás ezt is, csakúgy mint a kukoricaszár letakarítását és a szántást, élni kell hát a lehetőséggel mindenütt. BÍRÓSÁG! JEGYZETEK EGY TSZ-NEK a vasúti sínektől mintegy hatvanméternyire levő árpatábláján az összerakott keresztek egy mozdonyból kipattanó szikrától meggyulladtak. A MÁV ellen indított kártérítési perben az illetékes járásbíróság, majd ?, megyei bíróság ellentétes ítéletei után az ügy törvényességi óvással a Legfelsőbb Bíróság elé került, s az a MAV-ot 50 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. — A gőzmozdonyok haszná- tatával együtt jár a kéményből kipattanó szikra — hangzik a határozat. — Azonban technikailag tökéletesebb szikrafogó alkalmazásával a tűzkár elhárítható, illetve a tűzveszély csökkenthető. A vonatkozó rendelet a sínek melletti termőföldekre védőszántás végzését tette kötelezővé. A szövetkezet azonban ennek teljesítését elmulasztotta. Ezzel közrehatott a kár bekövetkezésében, ezért a kármegosztás elvét kellett alkalmazni. Három egyénileg dolgozó paraszt és egy tsz között földcserével kapcsolatban vita támadt. A községi tanács az ügyet elbírálásra az Edelényi Járásbírósághoz tette át A bíróság a szövetkezetei megfelelő értékű föld kiadására kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A határozat indokolása szerint a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblák kialakítása érdekében önkéntes földcserét hajthatnak végre. A cseréhez azonban a járási tanács vb mezőgazda- sági osztályának jóváhagyása szükséges. A földcserével ösz- szefüggő minden intézkedés államigazgatási, vagyis járási tanácsi hatáskörbe tartozik, tehát a bíróság nem illetékes az ügy elbírálására. EGY TSZ TAGJA ládák kezelésével volt megbízva. Amikor elszámoltatták, kiderült,- hogy ötezer forint értékű láda hiányzik. A vezetőség méltátalánTcét ember egynapi munkája kellett volna ahhoz, hogy a műszaki átadás napjára teljesen készen álljon az épület. Mit tehetett a gépállomás? Hiszen alig várták már, hogy üzemelhessen az épület! A lógó drótokat eltüntették egy csatlakozó doboz segítségével. A műszaki átadás megtörtént — így tehát még égetőbb szükség lett arra, hogy a hátralevő munkát mielőbb elvégezzék. Az év első munkanapján a gépállomás a siófoki ki- rendeltséghez fordult. ígéretet kaptak arra, hogy másnap kimennek a szerelők. Hogyan, hogyan se, negyedikéből ötödiké lett, akkor is csak egy ember jelent meg a munka befejezésére. Nos, ez a története a lógó drótoknak. Nem lett volna jobb elkerülni ezt, a műszaki átadás napjára nem lehetett volna befejezni a hátralevő csekélyke munkát? V. M. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben felmerülő jogi problémákkal kapcsolatban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon több irányelvül szolgáló törvényességi határozat hangzott el. Ezekből ismertetünk néhányat. V nyosságból ezer forint karterítésre kötelezte. Ezt a döntést később a közgyűlés megerősítette. A határozatot a tag sérelmesnek találta, s mint jogban járatlan ember panaszával előbb a szövetkezet vezetőségéhez, majd a járási tanácshoz fordult. Itt kioktatták, hogy a bíróságtól kérje a határozat hatályon kívül helyezését- A járásbíróság a keresetet mint elkésettet elutasította, mert a határozat meghozatalától számított harminc napon belül kellett volna a pert megindítani. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét megsemmisítette, és a bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítót, ta. A Legfelsőbb Bíróság a következőket szögezte le: — Ha a tsz-tag által egy éven belül okozott kár a háromszáz forintot meghaladja, a kártérítés kérdésében a közgyűlés dönt. Ennek határozata ellen a járásbírósághoz lehet fordulni. Ebben az esetben azonban, bár a kár ötezer forint volt, jogtalanul a vezetőség hozott határozatot, és csak azután terjesztették az ügyet a közgyűlés elé. Ezeket a hibákat a járási mezőgazda- sági osztály észrevette, és részben orvosolta, amennyiben a határozatot megsemmisítette, és felszólította a tagot, hogy harminc napon belül indítson pert, amit az illető meg is tett. Ilyen körülmények között keresete nem késett el, tehát érdemben kell elbírálni. Egy másik hasonló perben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a leltárhiány miatt a tsz-nek három hónapon belül kellett volna döntenie a kártérítés felől, de ezt elmulasz- mulasztotta, és így anyagi igényét többé nem érvényesítheti. EGY TSZ MOTORSZERELŐJE ELLEN az elnök fegyelmi eljárást indított, és azonnali hatállyal elbocsátotta. E határozat hatályon kívül helyezéséért a szerelő pert indított. A járásbíróság a keresetet egyeztető bizottsághoz tette át. Ez ellen a végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. A Legfelsőbb Bíróság az óvásnak helyt adva a következőket mondta ki: — A tsz-ekkel munkaviszonyban álló dolgozókra a Munka Törvénykönyvének szabályai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az igazgató jogkörében a tsz vezetősége jár el. Eszerint a fegyelmi határozat ellen a dolgozó az egyeztető bizottsághoz föllebbezhet. Ha nincs egyeztető bizottság — mint a tsz-eknél —, akkor a bíróságnál keresetet nyújthat be. Ebből következik, hog^ a járásbíróságnak az ügyet érdemben kellett volna elbírálnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság döntését megsemmisítette, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Egy gabonavásárló és feldolgozó vállalatnak az egyik szövetkezettel a zsákkölcsönzési díj miatt elszámolási differenciája támadt, és a tsz ellen pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a keresetet mint egy évnél nagyobb késedelemmel benyújtottat elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett. A határozat indokolása szerint a mezőgazdasági tsz-ekkel kötött szerződéseknél a követelés teljesítése iránti írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja. A felvásárló vállalat tavaly szeptemberben írásban felszólította a tsz-t, hogy tartozását fizesse meg. A ki- egyenlítés nem történt meg, ezért ez év januárjában meg. indította a pert Tekintettel arra, hogy a szeptemberi felszólítás az elévülési határidőt félbeszakította, és szeptembertől januárig, vagyis a kereset benyújtásáig egy év nem telt el, a vállalat a követelését kellő időben érvényesítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot ítélethozatalra utasította. A MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL kötött szerződésben egy tsz-tag kötelezettséget vállalt, hogy meghatározott időre tíz hizlalt sertést ad át. Ugyanakkor négyezer forint előleget és tizenöt mázsa abraktakarmány vásárlására jogosító utalványt kapott. A teljesítési határidő lejárta előtt a tsz-tagnál megjelentek a vállalat ellenőrei, s megdöbbenve állapították meg, hogy egyetlen disznója sincs. Ezért a vállalat az előleg, a takarmány ára és nyolcezer forint meghiúsulási kötbér fizetéséért pert indított ellene. A városi bíróság előtt megtartott tárgyaláson aI tsz-tag azzal Védekezett, hogy a sertések elhullottak. Bizonyítékul csatolta a községi gyepmester igazolását. A városi bíróság a keresetnek azzal a módosítással adott helyt, hogy az előlegen és a takarmányáron kívül négyezer forint kötbér fizetésére kötelezte, mert úgy találta, csak részben felelős azért, hogy nem teljesített Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a Karcagi Városi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. — Ha igaz, hogy a sertések elhullattak, az alkalmas a felelősség alóli kimentéshez — hangzik a határozat. — Ugyanis ebben az esetben nem róható a tsz-tag terhére, hogy nem teljesített. Viszont a tsz-tag maga vallotta: amikor észrevette, hogy állatai hullanak — költségkímélésből — nem hivatott állatorvost, tehát tétlenül nézte, hogy sertései elpusztulnak. Ez a közömbösség a szerződéses állattartótól elvárható magatartással, de az általános élettapasztalattal is teljesen ellentétes, és kétséget támszt, vajon az állatok valóban elhullottak-e. A városi bíróságnak tehát ki kell hallgatnia a gyepmestert, a szomszédokat, és az elhullás körülményeit tisztáznia. Csak ezután hozhat ítéletet. Hajdú Imre 2000 ÉRTÉKES NYEREMÉNY EZ AZ EV JÓL KEZDŐDIK! 2 JUTALOMSORSOLÁS A JANUÁRI SZELVÉNYEK KÖZÖTT
