Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek. 1965. január 8. Johnsont hivatalosan elnökké nyilvánították Csőmbe elhalasztotta brüsszeli útját Csőmbe cinizmusa határtalan — Nem tárgyal a felkelőkkel — Szidalmazza az afrikai országok vezetőit — A fehér zsoldosok helyébe jönnek a fekete zsoldosok — Amerikába készül Az amerikai szenátus és képviselőház szerdai együttes ülésén hivatalosan is meg­számlálták az elnökválasztás elektori szavazatait. A demok­rata párti Johnsonra 486, köz- társasági párti ellenfelére, Goldwater volt szenátorra pe­dig 52 elektori szavazat jutott. Ezután a kongresszus négy évi időtartamra ünnepélyesen elnökké nyilvánította Lyndon Mernie alkancellár és össz- németügyi miniszter, a sza­bad demokrata párt elnöke pártjának Stuttgartban tartott tanácskozása után kijelentet­te: az FDP javasolni fogja Gerstenmaiernek, a Bundestag elnökének, valamint a keresz­ténydemokrata és szociálde­mokrata pártoknak, hogy o bonni parlament küldjön mi­előbb delegációt Moszkvába. Rámutatott, hogy a Bundestag küldöttségét már régóta meg­Johnsont. Hivatalba lépésének ideje január 20. déli 12 óra. Washingtonban szerdán hi­vatalosan is bejelentették, hogy Johnson Luther Hodges helyére John Connort nevezte ki kereskedelemügyi minisz­ternek, Robert Roosa volt pénzügyminiszter-helyettes utóda pedig Frederick Deming bankelnök lett. (MTI) hívták egy moszkvai látoga­tásra, s a parlamenti delegáció moszkvai útja hasznos szolgá­latot tehetne a két ország kö­zötti légkör megjavításának, és előmozdíthatná a német kér­désben folytatandó »kis lépé­sek politikájául is. Hangsú­lyozta, hogy a német kérdés­ben történő előrehaladás ér­dekében okvetlenül szükség van a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal való vi­szony megjavítására. (MTI) Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai vezetőkhöz Dobi István, a Népköztársa­ság El n őiéi Tanácsának elnö­ke és Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üd­vözölte Liu Sao-csit és Csou En-lajt, a Kínai Népköztársa­ság elnökévé, illetve a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt újraválasztá­sa alkalmából. (MTI) A PODGORNIJ VEZETÉSÉVEL Törökországban tartózkodó szov­jet parlamenti küldöttség csütör­tökön kétnapos látogatásra Izmir­be utazott. A SZlaiAI SAJTÓ üdvözli a kormánynak az ipar államosításá­ra vonatkozó intézkedéseit. --Az államosítás — írja az Asz Szatíra — az egyetlen út a szocializmus felé, a szocializmus pedig az egyet­len út. amely biztosíthatja a nem­zetgazdaság fejlődését es a társa­dalomvirágzását.« EDGAR FAL1 RE volt francia mi­niszterelnök az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatása so­rán szerda délután fölkereste .Vasszer elnököt. A találkozó után kijelentette: teljesen kiküszöböl­ték azokat az akadályokat, ame­lyek a két ország között létesí­tendő szorosabb együttműködés és barátság útjában állták. MICHEL AFLAK, a Szíriái Baath- párt főtitkára és Szalah Bitar volt miniszterelnök házi őrizetben van. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy hallgatólagosan támogatták a jobboldaliak ténykedését, akik puccsot készítenek elő Szíriában. AVFRELL IIARR1MAN amerikai külügyminiszter-helyettes csütör­tökön Párizsból Londonba érke­zett, hogy tárgyaljon Wilson brit miniszterelnökkel és az angol kor­mány többi tagjaival. ACCRÁBAN MEGNYÍLT a Nyu­gat-afrikai Orvostársaság 5. érte­kezlete. .Az afrikai orvoslalilko- zót Jeseph Kodzo ghanai egész­ségügyi miniszter nyitotta meg. A miniszter felhívta a találkozó 78 részvevőjét, igyekezzenek elérni, hogy Afrika összes orvosai egyet­len szervezetbe tömörüljenek. A BELGA KORMÁNY drasztikus intézkedésre szánta el magát. A béremelésért sztrájkoló dokkmun­kásoknak katonai behívót kézbe­sítenek ki, s ezzel kényszerítik őket a munka fölvételére. T. F. PEART, Nagy-Britannia mezőgazdasági minisztere és A. A. Szoldatov londoni szovjet nagykö­vet csütörtökön aláírta az őt év­re szóló angol—szovjet mezőgaz­dasági tudományos és műszaki együttműködési egyezményt. Csőmbe kongói miniszterel­nök elhalasztotta péntekre tervezett brüsszeli útját. A kormányfő szerdán este Léo- poldville-ben sajtóértekezletet tartott. Előzőleg — mint már jelentettük — Stanleyville-ben járt, ahol hívei parádés fo­gadtatást szerveztek tiszteleté­re. Csőmbe szokatlanul hamar befejezte a stanleyville-i utat, s nem ment el — mint ezt ere­detileg tervezte — Kindu tar­tományba sem. Ezután jelentette be, hogy brüsszeli útjára péntek helyett «■valamikor a jövő héten« ke­rül sor. Programjának meg­változtatását »belső politikai problémák« tették szükségessé — mondotta. Csőmbe ismét leszögezte, hogy nem hajlandó tárgyalni a felkelőkkel, kormánya foly­tatja »a pacifikálási hadjára­tot« az ország északkeleti ré­szén. A kormányfő dühödt táma­dást indított több afrikai ve­zető: személy szerint Ben Bel­la algériai, Nkrumah ghanai, Modibo Keita mali és Nasszer EAK-elnök ellen. Azzal vádol­ta őket, hogy a felkelők segít­ségére siettek. Csőmbe példát­lan cinizmussal egyenesen Stanleyville-be invitálta az af­rikai államférfiakat, hogy győ­ződjenek meg saját szemükkel az ottani helyzetről. Párizsban a NATO állandó tanácsa zárt ajtók mögött megtartott konferenciáján Spaak belga külügyminiszter terjedelmes jelentést ismerte­tett. Kiszivárgott hírek sze­rint Spaak a kongói felkelők megsegítésére küldött fegyver­szállítások és az állítólagos »■kommunista beszivárgás« el­len emelt panaszt. A Reuter jelentése szerint a NATO-ta- nácsülésen nem alakult ki egyetértés a tagállamok kép­viselői között, s csak abban egyeztek meg, hogy a kérdést később ismét fel fogják vetni. Washingtoni tájékozott kö­rökből származó értesülés sze­rint Csőmbe a fehér zsoldosok helyére fekete zsoldossereget akar szervezni. A kongói kor­mány, amely a fehér zsoldosok fölbérel ésével az egész afri­kai közvéleménnyel szembe­került, azokat az afrikai ka­tonákat akarja zsoldjába ven­ni, akiket az egykori francia gyarmati hadseregekből elbo­csátottak. Amerikai kormány­körök szerint egyébként Csőm­be tudatta Washingtonnal, hogy idén az Egyesült Álla­mokba szeretne látogatni. (MTI) í Párizs dolárcsatába kezdett Szerdai párizsi jelentés szerint a francia kormány bejelentet, c, hogy a frann fedezetéül szolgáló mintegy ötmiiliárd dollár négyötöd részét a jövőben aranyban kívánja őrizni, s elhatározá­sának végrehajtását azonnal meg is kezdi: már ez év el­ső negyedében háromszáz- millió dollárt vált be arany­ra. A bejelentés az egész an­golszász politikai és pénz­ügyi világban óriási felzúdu­lást váltott ki, hiszen való­ban nem kevesebbet jelent, mint nyílt támadást a dol­lár értéke és stabilitása el­len. Ismét bebizonyosodik te­hát, hogy nagyon sok húrja van De Gaulle tábornok Amerika-ellcncs hangszeré­nek, és a francia—amerikai ellentétek nem a napi poli­tika felületi tünetei, hanem a nyugat-európai és az amerikai monopaltőke ál­landósult harcának látható jelei. Köztudott, hogy az Egye­sült Államok gazdasági éle­tének egyik krónikus baja a fizetési mérleg labilitása, s következménye, hogy az amerikai dollárkészletek évek óta állandóan csök­kennek. Ez a felyamat a dollár lassú, de folyamatos értékcsökkenését eredmé­nyezi. A helyzetet tovább súlyosbította az angol font hitelének drámai megingása az elmúlt hónapokban, amely részben Anglia tény­leges gazdasági bajainak — egyebek között a brit fizeté­si mérleg növekvő passzivitá­sának — következménye, részben pedig a nemzetközi finánctőke egy részének a Wiison-kormány sarokba- szorítására tett kísérlete. Ismeretes, hogy Anglia a font védelmére hárommil- liárd dollár hitelt kért és kapott az amerikai vezetés alatt álló nagy nemzetközi pénzcsoportoktól. Amikor most De Gaulle elnök Franciaország dollár­készleteinek aranyra vál­tását bejelenti, akkor tehát egyszerre teszi nyilvánvalóvá a tőkés világ két vezető pénzének gyengeségét, vala­mint példátlanul erős nyo- matékot ad annak a régi követelésének, hogy a dol­lár és a font helyett hoz­zanak létre egy olyan új nemzetközi fizetési eszközt, amelyben — és ez a követe­lés lényege — kifejezést nyernének az egész tőkés világ megváltozott belső erőviszonyai. Dollárkészleteinek aranyra váltását természetesen foko­zatosan hajtja végre Fran­ciaország, mert neki sem érdeke egy dollárválság ki­robbantása. Ennek következ­ményei ugyanis végigsöpör­nének az egész kapitalista világon. E pénzügyi politiká­nak a fokozatos végrehajtása azonban állandó nyomást gyakorol Washingtonra. A francia elhatározás mö­gött levő mélyebb okokat nem is igen titkolják Pá­rizsban. De Gaulle elnök pártjának lapja, a Nation, a bejelentést kommentálva megírta: A francia kormányt eddig is csak a »nyugati szolidaritás« tartotta vissza attól, hogy fölösleges dollár­jait aranyra váltsa. Ez a kizáró ok azonban — legalábbis francia részről — úgylátszik, megszűnt. Ponto­sabban — véleményünk sze­rint — szünetel mindaddig, amíg Washington nem haj­landó tudomásul venni, hogy vezető szerepét a tőkés vilá­gon belül ragyon sok vonat­kozásban ma már vitatható­vá teszi az az Európai Közös Piac, amelynek egyik leg­nagyobb ereje, politikailag pedig kétségkívül legöntuda- tosabb tagja Franciaország. H. J. Amerika lakosságának a fele beteg Johnson javaslatai az egészségügy megjavítására Johnson csütörtökön újabb üzenetben fordult a kongresz- szushoz, és ebben az üzeneté­ben előterjesztette az ország Uafobuig- (Htá Uvelvz... . »A mai Ázsia és Afrika« címmel Moszkvában megjele­nő folyóirat a múlt évben kommentáló elemekkel fűsze­rezett ismertetést közölt Habsburg Ottónak Nyugat. Németországban megjelent könyvéről. A könyv címe »Távol-Keletet nem vesztet­tük el«, s »a Habsburg-ház ^hivatalos állásfoglalását« -tükrözte. Néhány nappal ezelőtt a moszkvai posta Habsburg Ot­tó ajánlott levelét kézbesí­tette a folyóirat szerkesztősé­gének. A császári sarj ebben a levélben az ellen tiltakozik, ahogyan a folyóirat az ö könyvével foglalkozni meré­szelt. — Nos, ha a Habsburg-ház feje elégedetlen, ez azt je­lenti, hogy lelepleztük neoko. lonialista könyvét, tehát el­értük célunkat — jelentette ki Borisz Gafurov, »A mai Ázsia és Afrika« főszerkesz­tője. egészségügyének megjavításá­ra vonatkozó javaslatait. Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államokban első­sorban a szívbajnak, a ráknak és érrendszeri megbetegedé­seknek van a legtöbb áldoza­ta, az orvosi ellátás pedig ko­rántsem mondható kifogásta­lannak. Jelenleg 48 millió amerikait fenyeget a rákbeteg­ség, 15 millióan szenvednek szívbajban, 12 milliónak van valamilyen reumatikus vagy érrendszeri megbetegedése, 10 millióra tehető azoknak a szá­ma, akiknek megromlott az idegállapota, és évente 126 ezerrel szaporodik a szellemi­leg elmaradott amerikaiak tö­mege (5 és fél millió). Az elnök e helyzet orvoslá­sára javasolta, hogy regioná­lis központokat állítsanak fel e betegségek gyógyítására és leküzdésére, továbbá törvény­ben gondoskodjanak az öregek társadalombiztosításáról, kór­házi kezelésükről. Az elnök ezenkívül sürget­te az anya- és csecsemőgon­dozás megjavítását, a rokkant­gondozás fejlesztését, a szel­lemileg elmaradottaknak nyúj­tott szolgáltatások megnövelé­sét, az egészségügyi berende­zések korszerűsítését, valamint az orvosok és fogorvosok mi­nél nagyobb számban való ki­képzését. (MTI) AZ AMERIKAI LÉGIHÍD XZfb'vfcaAáf! MÖKÍTSK — Fizetünk, tündérke — — kocogtatta meg zöldköves gyűrűjével az asztalka már­ványlapját az ügyvéd úr. — Három dupla, három konyak. Hagyja csak, a többi a ma­gáé. — Mi a terved? — érdeklő­dött az utcán a stuccolt ba- juszú. — Ezzel ne törődj, édes gyermekem — veregette hát­ba joviálisán a főnök. — Én most megszerzek néhány kö­zelebbi adatot erről a Hókai nevezetű, felettébb rokonszen­ves bácsiról. Te gondoskodj arról, hogy a Veréb holnap este hét órára legyen a szo­kott helyen. — Á Veréb?! — rebbent meg az orkánkabátos szeme. Megborzongott. Fázósan húzta össze bolyhos sálját a nya­kán. Viszonylag ő volt hár­mójuk között a leggyengébb idegzetű. E pillanatban csikorogva fé­kezet le előttük, a 6-os. A stuccolt és az orkános fel­szállt, az ügyvéd úr derűsen integetett utánuk. — Tyúkeszű barmok — szö­gezte le magában elégedetten, amikor a csuklós autóbusz el­tűnt a kanyarban. — Még csak fel sem ötlött bennük a gondolat, hogy a Mukátomak nem az elpusztítása, hanem a megszerzése a bombaüzlet! Lássuk csak ... Legelőször is betelefonálok a Műanyag-ét­készletek Gyárába, mit tud­nak ott az öregről. Holnap terepszemlét tartok a laká­sán, és ha minden klappol, akkor rászabadítom a Vere­bet. Az az érzésem, hogy ezt az egész akciót egyéni szám­lára bonyolítom le. Ha beüt, felszámolom a kócerájt. Hiá­ba, sem amerikai stílus, sem nagyvonalúság, sem képzelő­erő nincs ezekben a szeren­csétlenekben. Nem látják meg a kincset az orruk előtt. Tizenkettedik fejezet INFORMÁLÓDÁS — AZ ÜZLETI ÉLET ALAPJA Tudta a nevet, Hókai, és ismerte utolsó munkahelyét. E két adat alapján gyermek- játéknak tűnt fel a lakcím kinyomozása. Az ügyvéd úr a telefonkönyvbsa 2£sa nevű (14) előfizetőt nem talált, felhívta hát az üzem személyzeti osz­tályát. — Sajnálom, telefonon ke­resztül nem adunk ki sem­milyen adatot. Szíveskedjék hivatalos formában, levél út­ján juttatni el hozzánk a kéré­sét. Nyolc napon belül vála­szolunk ... Klaccs! Üjabb tárcsázás. — Munkaügyi osztály? Itt a Hőerő Közlőmű. Néhány adatot szeretnék Hókai nevű volt alkalmazottjukról, aki nálunk nyugdíjas munkára jelentkezett... Értem, majd a — Személyzeti osztály? Jó­napot kívánok. Itt az Állami Könyvterjesztőtől Szikora Je­nő. Dolgozik önöknél egy Hókai nevezetű kartárs? — Csak dolgozott. — Kérem, a lakáscíme után érdeklődünk. Hetvennégy fo­rint könyvtartozása van, és az esedékes részletet nem fi­zette ki. személyzeti osztályhoz fordu­lunk ... Igen, levélben. Klaccs! Újabb tárcsázás. Az ügyvéd úr taktikát változtat. — Bérelszámolás? Drága kartársnő, csókolom a kezeit, engedje meg, hogy ismeretle­nül is egy privát dologban kérjem a segítségét. Nagyon kedves, előre is köszönöm ... 5 Kovács János vagyok, a Ne-] felejts utcai fodrászat vezető-] je. Most kaptam egy névtelen ] levelet, hogy megcsal a fele-J ségem és a szeretőjével, egy ] Hókai nevű nyugdíjas lakásán I randevúzik, és ez az illető az j önök gyárában, a bérelszámo- j lási osztályon dolgozik, vagy j dolgozott... Könyörgöm, kö- j zölje a címét, hadd rohanok ] oda és vágom őket miszlikek-j be... Várok, hogyne vár- j nék ... Köszönöm, írom: Hó- S kai Felicián, Kokilla utca hét, j első emelet. Nem, a további | személyi adatai nem érdekel-5 nek. Csak azt a bestiát aka- j rom tetten érni a csábítójá-1 val... Igen, Nefelejts utcai | fodrászat... Hogyne, önnek! bármikor, soron kívül... Prí-1 ma, külföldi fixatárjeink van-1 nak ... Ha éppen nem len- ♦ nék bent, csak tessék rám hi-1 vatkozni, elsőrendű kiszolgá- ? lásban lesz része. Mégegyszer ♦ köszönöm... | Klaccs. x Félóra múlva jól öltözött,! megnyerő külsejű férfi csen-1 getett be Hókai Felicián laká-1 sába. A házigazda nyitott aj-! tót, lábánál ott ténfergett a| tacskó. ! ♦ 1 (Folytatjuk) * Mende: Küldjön a Bundestag delegációt Moszkvába

Next

/
Thumbnails
Contents