Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. január 7. Szovjet vezetők üdvözlő távirata a kínai vezetőkhöz Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, a szovjet mi- n'szlertanács elnöke távirat­ban üdvözölte Liu Sao-csit, a KNK elnökévé, Csu Tét, az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökévé tör­tént megválasztása, valamint Csou En-lajt, az államtanács elnökévé történt kinevezése alkalmából. A Pekingbe küldött üdvöz­lő távirat kifejezésre juttatja azt a meggyőződést, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság barátsáaának és szoros együttműködésének a szocialista internacionalizmus alapelvei talaján megvalósuló további gyümölcsöző fejlődése jelentős mértékben járul hoz­zá az imperializmus ellen, a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és a kommunizmus győzelméért ví­vott harc ügyéhez. A szovjet emberek őszin­tén örülnek a testvéri kínai nép minden eredményének és újabb sikereket kívánnak ne­ki a szocializmus építéseben, a béke megszilárdításáért ví­vott harcban — hangzik a távirat. (MTI) Kormányválság Jemenben Mint a MEN hírügynökség jelenti Sanaaból, Szalal elnök a kormányalakításon kívül megbízta Hasszán Al Amrit azzal is, hogy lássa el Jemen főkormányzói tisztét, és készít­sen elő törvénytervezetet egy új tanácskozó testület megala. kításáról. Ezenkívül Szalal elnök ren­deletet adott ki nemzetvédel­mi tanács és állambiztonsági törvényszékek felállításáról és az államapparátus átszervezé. séről. Külön szerv vizsgálja majd ki az államellenes tévé. kenységgel vád alá helyezett miniszterek és más politikusok ügyét. (MTI) Új kormány Kuwaitban Szabah Szalem El Szabah Ruwaiti miniszterelnök kedden este új kormánya nevében le­tette az esküt az alkotmányra. Az eskütétel és a politikai nyi­latkozat a minisztertanács ülé­sén hangzott el. A minisztertanácson elhang­zott politikai nyilatkozatában Szabah Szalem El Szabah alá­húzta, hogy új kormánya az el nem kötelezettség politiká­ját fogja követni, és támogat­ja az ENSZ-et, az arab orszá­gokkal minden téren fokozni fogja az együttműködést. (MTI) Rusk beismerte: Ázsiában és Afrikában növekszik az Dean Rusk amerikai külügy­miniszter kedden tájékoztatta a szenátus külügyi bizottságá­nak tagjait az Egyesült Álla­mok külpolitikai problémáiról. A három és fél órás, zárt ajtók mögötti tájékoztatásra azért került sor, mert as amerikai szenátorokat aggasztja az Egyesült Ál­lamoknak Dél-Vietnam­ban, valamint más orszá­gokban elszenvedett poli­tikai kudarca. Egyes afrikai és ázsiai orszá­gokban nyílt Amerika-ellenes- ség nyilvánul meg; az egyip­tomi fővárosban például a közelmúltban tüntető fiatalok lerombolták és felgyújtották az USIS amerikai propaganda szerv könyvtárát, s Nasszer elnök december 23-án elmon­dott Port Said-i beszédében határozottan állást foglalt a kongói felkelők mellett. Azt is kijelentette, hogy Egyiptomnak nincs szük­sége amerikai segítségre, ha az Egyesült Álamok beavatkozik az ország bel- ügyeibe. A tanácskozás után a kül- L ügyminiszter a szenátus folyo­sóján rögtönzött sajtóértekez­letet tartott. Kifejezte remé­nyét, hogy »a dél-vietnami tá­bornokoknak végül is sikerül megteremteniük« az egységes kormányt. A múlt tanulságai­ból okulva azonban Rusk nem jelölte meg, mikorra várható ez az egységes kormány. Az Egyesült Államok kongói politikájáról szólva Rusk rend­kívül szűkszavúnak bizonyult. Csak annyit mondott, hogy a fő feladat jelenleg a felkelők­nek érkező fegyverszállítmá­nyok korlátozása. Erre — mint mondotta — »az Egyesült Ál­lamoknak most jó lehetősége kínálkozik«. Fulbright szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának el­nöke a sajtóértekezleten tá­mogatta Johnson elnöknek »Az Unió állapotáról« szóló Amerika ellenesség jelentésében előterjesztett ja­vaslatát, amely szerint a szovjet és amerikai ve­zetők kölcsönösen láto­gassanak el egymás ha­zájába. (MTI) Bonnban vegyes érzelmeket keltett a Johnson beszéd (Folytatás az 1. oldalról.) sítette. Mindazonáltal több kommentátor rámutat: a va­lóságban vegyes érzelmeket keltett, hogy Johnson 4S75 szót tartalmazó üzenetében mind­össze tíz szót szánt a német kérdésnek. »Johnson szavai semmiféle kötelezettségvállalást nem tar­talmaztak és egy jottányit sem változtatnak azon a tényen, hogy az elnök semmiféle kez­deményezést sem szándékszik megragadni a német kérdés­ben. Johnson terhesnek és ki­látástalannak tartja a német kérdést és úgy véli, hogy an­nak megbolygatása csak meg­zavarná az úgynevezett enyhü­lési klímát« — írja a bonni General-Anzeiger. De Gaulle elhalasztotta sajtóértekezletét A francia minisztertanács szerdán tartotta szokásos heti ülését De Gaulle elnökléscvel. A kormánynak ez volt az el­ső tanácskozása az új évben. Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter, a kormány szóvivő­je az ülés után közölte az új­ságírókkal, hogy De Gaulle február 4-én tartja hagyomá­nyossá vált év eleji sajtóérte­kezletét. A konferenciát ere­detileg január végére tervez­ték, a köztársasági elnök azon­ban Erhard kancellár párizsi látogatása miatt későbbre ha­lasztotta. A bonni kancellár január 19-én érkezik a fran­cia fővárosba. A francia— nyugatnémet szerződés sze­rint félévenként esedékes csúcstalálkozót a Párizs és Bonn viszonyában bekövetke­zett elhidegülés miatt ezúttal fokozott érdeklődés előzi meg. A francia elnök sajtónyilat­kozatának tartalma és hangja nagymértékben az Erharddal folytatott tárgyalások ered­ményétől függ. A kormány szóvivője sze­rint a minisztertanács ülésén nem volt szó Johnson esetle­ges párizsi látogatásáról. A francia—amerikai viszony alakulását azonban kedvezően ítélik meg Párizsban, Johnson hétfői beszéde, valamint Rusk és más amerikai politikusok nyilatkozatai megerősí lették azt a véleményt, hogy Wa­shington .kerüli a francia— amerikai ellentétek kiélezését, és hogy Johnson európai kör­útja során nem kerüli el a francia fővárost. (MTI) MIHAIL PETRI román külke­reskedelmi miniszter szerdán Moszkvába érkezett, ahol tárgya­lásokat folytat az 1965. évi szov­jet—román kereskedelmi megálla­podás megkötéséről. NYIKOLAJ PATOLICSEV szov­jet külkereskedelmi miniszter szerdán fogadta azt a kínai szak­értői küldöttséget, amely két nap­pal ezelőtt érkezett Moszkvába, hogy az 1965. évi szovjet-—kínai árucsereforgalomról folytasson tárgyalásokat. KIJÁRÁSI TILALMAT VEZET­TEK. BE a pakisztáni főváros kül­városi részeiben. Az intézkedésre azért került sor, mert a városban a napokban heves összetűzésekre került sor Ajub Khán hívei és az ellenzéki pártok tagjai között. Az összeütközéseknek 27 halálos és több száz sebesült áldozata van. MILOSLAV DOBRICHOVSKY csehszlovák határőr szolgálattelje­sítés közben orvul meggyilkolta bajtársát, Josef Ulrich határőrt, és átmenekült az NSZK területé­re. A csehszlovák bírói szervek a küiügvminisztérium közvetítésével a gyilkos kiadatását kérik a nyu­gatnémet szervektől. JUGOSZLÁVIA KORMÁNYA úgy határozott, hogy visszahívja a léopoldville-i jugoszláv nagykö­vetség személyzetét, mivel nem le­het normális kapcsolatokat fenn­tartania Kongó jelenlegi kormá­nyával. MANOLISZ GLEZOSZ, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet végre­hajtó bizottságának tagja, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségének meghívására üdülésre ha­zánkba érkezett. SZATO JAPAN MINISZTEREL­NÖK megismételte azt a meghí­vást, amelyet elődje, Ikeda május­ban intézett De Gaulle francia el­nökhöz. GIUSEPPE SARAGAT, az Olasz Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnökének köztársasági elnökké választása alkalmából küldött jókívánságaiért. Veszélyes downi nő játékosok Johannesburgban újra zsoldosokat toboroznak Csombénak. Két héttel az­után, hogy a Biztonsági Ta­nács — egyébként mérsé­kelt, a belga—amerikai in­tervenciót el nem ítélő — határozata a többi közt a fehér zsoldosok kivonását sürgette Kongóból. A kon­gói kormány most újabb háromszáz zsoldost verbu­vál, s a már szolgálók zscldját — a súlyos gazda­sági helyzet ellenére — to­vább emelte, mert a zsol­dos ingyen nem óvja a Csombe-féle demokráciát, amelyik pedig ismét bajban van. Maga Csőmbe is újra bi­zonytalankodik: vége a Stanleyville belga lerohaná- sa utáni hetykeségnek, me­gint romlott a kongói dik­tátor helyzete. December­ben pedig fölelevenítette a nyáron annyira reklámo­zott választásokat is, azóta viszont egyre csak halogat­ja az időpontot. Ez persze eléggé érthető, hiszen egy nyugati diplomata vélemé­nye szerint »aligha lehet hatásos választási propagan­dát folytatni ott, ahol az embert bármelyik bokor mögül egy lándzsadöfés ér­heti«. Csőmbe azonban nem a lándzsadöféstől félve hagyta ott sebbel-lobbal Stanley ville-t, szakította félbe furcsa korteskörúlját. Komoly oka van annak is, hogy Kongó diktátora pén­teken Brüsszelbe siet, ahol Spaak belga külügyminisz­terrel és a brüsszeli tőkés körökkel tárgyal, rövid időn belül másodszor, a. gazdasá­gi és katonai segélyről. A nyugati sajtó legutób­bi nagy cikkei, például az angol Economisté és az amerikai Us News and World Reporté (mindkettő a nagytőke prominens lapjá­nak számít), tanúsítják, hogy a kongói válság nem »lefutott téma.« Sőt, az US News »kibontakozó világ­méretű válságnak nevezi. E lap a lényeget így fogalmaz­za meg: »A kongói lázadók rendezik sorailcat, s kezdik visszafoglalni azokat a te­rületeket, amelyeket ko­rábban ellenőriztek.« Ez áll Csőmbe kapkodása mögött. Ezért »hanyagolja el« a választásokat. De épp a fentiek miatt vésztjósló az amerikai sajtó újbóli fel­tűnő érdeklődése Kongó iránt. Ugyancsak az Us News and World Reportban ol­vashattunk arról, hogy befo­lyásos amerikai katonai és külügyi körökben ismét az »eldőlő dominók teóriáját« emlegetik. Ez a veszélyes teória a délkelet-ázsiai vál­ságra vonatkozik a pentago­nt berkekben. Ügy hangzik, hogy »Dél-Vietnam eleste maga után vonja az egész térség elvesztését« (már ti az Egyesült Államok számá­ra). Most pedig Kongót em­legetik a »többi afrikai or­szágot ledöntő dominónak«, vagyis ha Kongó elvész, az imperialisták befolyása Af- rika-szerte lényegesen csök­ken. Ebből tehát az szűrhe­tő le, hogy a Nyugat-Kon­gót »mindenáron« meg akarja tartani közvetlen bir­tokában. A viláa már lát­hatta novemberben Stanley- ville-ben, hogy mit is je­lent ez a »mindenáron«. S most már azt is keveslik Washingtonban és Brüsszel­ben, ahol Csőmbe pénteken ennek a mindenáronnak az áráról tárgyal majd. A. J. A gyilkos nyilvános filmbemutatója Január 5-én, tehát azon a napon, amikor Egon Schultz, az NDK tavaly október 5-én meggyilkolt határőr altisztje betöltötte volna 22. születés, napját, Wolfgang Fuchs, a ter. roi-ista banda főnöke Nyugat- Berlin egyik legelőkelőbb épü­letében, a Kongresshalleban nyilvános filmbemutatót tar­tott az október 5-i, gyilkosság­gal végződött alagutas határ­provokációról. Közvetlenül a provokáció után ismeretessé vált, hogy a terroristák fejpénzekből, fény­képek és filmfelvételek eladá­sából, bemutatási jogának en­frQfOÜáUtiOMr £ „ MmÁ A Televízió vezetőségén né­mi idegesség lett úrrá. A nyilvános szereplésre fölkért személyiségek közül az utolsó Mukátor-adás után többen le­mondták az előzetes megálla­podást. Főleg egészségügyi indokkal. Hiába, ez az átko­zott influenza... A rendőrség a fölismert bű­nözőket gyorsan elfogta, és bezárta. Egyidejűleg örömmel állapította meg, hogy a tele­víziós napokon örvendetesen csökken a törvényellenes cse­lekedetek száma, és sajnálat­tal szögezte le, hogy hétfőn és pénteken növekszik. A neves publicista és köz­életi férfiú egy delegáció élén hirtelen külföldi tanulmány­útra ment és odakint nagy el­ismeréssel. fogadott előadáso­kat tartott időszerű pedagó­giai kérdésekről. Kamasz fia osztályfőnöki dorgálásban ré­szesült, és a Hunniától szer­ződési ajánlatot kapott egy mai fiatalokról szóló neorea- lista film főszerepének elját­szására ..; . Nem egyszer a Mukátorra való véletlen hivatkozás is utat tört az igazságnak. So­káig emlékezetes marad pél­dául a Markó utcai bíróságon lejátszódott eset. Téves infor­máció alapján az egyik ülnök figyelmeztette a makacsul ta­gadó vádlottat, hogy a Muká- tor látta, amikor az ország­úton elütötte, majd rútul cserben hagyta áldozatát. A gyanúsított azonnal megtört, részletes beismerő vallomást tett, és a tekintetes bíróságtól az ügyész javaslatánál súlyo­sabb büntetés kiszabását kö­vetelte. Mindent összevetve: a Mu- kátor rövid idő alatt a lakos­ság túlnyomó többségének mélységes rokonszenvét vívta ki.., Ditró főhadnagy, a köp­cös nyomozó is örült a fejle­ményeknek, de a fél szeme sírt. A nyomozásban jottányit sem jutott előbbre. És bár az ismeretlen jóhiszeműségében, segítő szándékában ő már kezdettől fogva sem kételke­dett. egy szörnyű gondolat gyötörte. Mi történik, ha ez a csodá­latos masina ártani akaró ele­mek birtokába karul? Ennek az ijesztő perspektí­vának lehetőségeit latolgatva, lehajtott fejjel baktatott ép­pen a Körúton, amikor egy járókelő véletlenül neki­ment. Ez a kis incidens jut­tatta eszébe azt a mérges öregurat, akivel a Műanyag­étkészletek Gyárának portás­fülkéje előtt karambolozott. Állítólag az mindenkire hara­gudott az üzemben. Utána kellene nézni... Hátha Bra- bácsnak is ellensége volt?! De nemcsak ő indult el ezen a nyomon! Tizenegyedik fejezel GAZEMBEREK Bizony, ez a három ele­gáns, bizalomgerjesztő külse­jű férfi, aki elé most rakja le a duplákat és a fél konyako­kat a Grizzly-Mackó fürge felszolgálónője, három elvete­mült gazfickó. Másodállásban. Szabadidő­ben. Mert egyébként szolid pol­gári foglalkozást űznek. Az orkánkabátos — anyagbeszer­ző egy állami vállalatnál. A stuccolt bajuszé pedig a La­kásrenováló Kisipari Szövet­kezet főkönyvelője. A társa­ság harmadik tagja, azzal a mosolygós, jóságos doktorbá­csi arccal — az a főnök. Mindhármuk közül a legvesze­delmesebb, legkönyörtelenebb cs:rkefogó. Civilben egy ügy­védi munkaközösség tagja. Régi, összeszokott társaság az övék. Félszóból is megértik egymást. — Brabács? — kérdi az or­kánkabátos, miközben siker­telen kísérletet tesz, hogy kis- kanalával szétnyomja a mok­kacukrot a feketéspohár al­ján. — Nem — rázza .meg fejéi tűnődve a főkönyvelő. —Bra­bács nem fog köpni. Annál sokkal okosabb fiú. Ismeri az aranyszabályt: Ne mószerold társaidat, hogy hosszú életű légy ezen a földön. Ha hall­gat. megússza két-három év­vel, és a széklábakat a fogház asztalosműhelvében nyugodt lelkiismerettel és azzal a b;z- tos tudattal enyvezheti, hogy nyereségrészesedése ez idő alatt is szépen gyarapodik. — Ugyan, gyerekek — le­gyint az ügyvéd úr. — Bra­bács nem érdekes. Persze, hogy tartja a száját. A Muká- tor tevékenysége — az az ér­dekes! Akadályozza a folya­matos üzemvitelt, a zökkenés­mentes prosreritíjk Már né- l'ánv ügyfél be is jelentette hoav kénytelen sztorníroz’ —Aiie -m mególlano'iásunkr* ÉfTéironir finom lelkű embe­rek. iH-"-nok a nyilvános sze­repléstől. Végeredményben megértem őket. A mi hivatá­sunknál nem előnyös, ha meg­lepetésszerűen fölléptetnek a televízióban. Álláspontjukat tehát megértem, de mindent megtesznek ennek az anomá­liának megszüntetése érdeké­ben. Annál is inkább. mert informátoraim közölték, hogy Brabácsot is a Mukátor oúk- tatta le, likvidálására tehát kétszeres erkölcsi indítékkal rendelkezünk. — Az nagyon fontos — he­lyeselt a stuccolt bajuszú. — Az erkölcsi indíték. Anélkül semmihez sem kezdhetünk. Az orkánkabátos elgondol­kozva simította végig homlo­kát. — Nekem Brabács panasz­kodott a lebukása előtt — szólalt meg hirtelen. — Talán egy hónapja lehet. A legutób­bi termelési értekezletükön nekitámadt valami vén szi­var a bérelszámolóból. Tőle kérte számon a leltárhiányt. Szerencsére olyan gorombán kezdte felszólalását, hogy a kulturált hangnemre felettébb kényes Gcisztola igazgató ki­vezettette a teremből. Aztán fegyelmi úton eltávolították az üzemből... Váriatok csak ... Minőiért eszemb" int a neve is. Hóka!! Ez az! Hó­kai ... Most már egész bizto­san emlékszem. Ezt a nevet említette Brabács. a vele tör­MZ-*"—-■ -1 , -p0kra járt be (Folytatjuk) gedélyezéséből, továbbá a gyil­kos merényletről tartott elő­adások »tiszteletdíjábol« egy­millió nyugati márkát (körül­belül öt és fél millió forintot) zsebeltek be. A nyugat-berlini ügyészség azonban még mind a mai na­pig nem találta meg a gyil­kosság tetteseit. (MTI) Uáwn a ÍZ. ctnelzitki,,. Illusztris vendég érkezett szerdán Becsbe: Ibn Szaúd, Szaúd-Arábia volt uralkodó­ja. A látogatás külsőségei kiválóan alkalmasak rá, hogy ámulatba ejtsék a bécsi | kispolgárt. Szaúd »kedvenc J fia« egy beatles-frizurát vi- » selő vérbeli herceg kedden ♦ négymotoros különrepülő- { gépen érkezett meg Frank* ; furtból. A másfél órás útért I — »sürgős volt a dolgom« — » mondotta — 150 000 schillin- í get fizetett, majd rögtön ♦ munkához látott. Kibérelte az ♦ egyik bécsi luxusszálló egy J teljes emeletét, benne az »el- | nöki lakosztályt.« Az utóbbi ♦ biedermaier-termeiben la­♦ kik majd az exkirály, az : emelet többi 35 szobájában í pedig a kíséret: számos her­Í ceg, valamint marcona test­őr és egyáltalán nem mar- ♦ cona háremhölgy kapott he- ♦ lyet. Az utóbbiak Szaúd szá­mára ezúttal puszta repre­zentációt jelentenek. A »nyugdíjazott« király súlyos beteg, s ismét a híres bécsi belgyógyászokkal kívánja ke­zeltetni magát. Különgépét, amely potom 700 000 schil- lingért szállította kíséretével Becsbe, műtőberendezéssel Is fölszerelték. Számos fia ezen­kívül is aggódik a volt ural­kodó testi épségéért. Rádió­val fölszerelt autókat, őrsze­meket vettek bérbe a bécsi • rendőrségtől, akiknek nem- sak Szaúdra, a számos her­cegre és háremhölgyre kell ♦ majd vigyázniuk, hanem kü- • lön a luxuskocsiparkra is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents