Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Tasárnap, 1965. január 31. TOGLIATTI Február 4-én Palmiro Togliattiról nevezik el a Megyei Könyvtárat. N evét diákkoromban hal­lottam először. Egy olasz tömegdal két sora között a munkásmozgalom ak. tuális jelszava dörrent: »A basso de Gasperi! — Ewiva Togliatti!« Ez az »ewiva!«, a megbe­csülés, a tisztelet, a rendkí­vüli népszerűség »éljen«-e vé­gigkísérte csaknem félszázados tevékenységét az Olasz Kom­munista Párt élén és a nem­zetközi munkásmozgalomban. Tisztelet és megbecsülés övez­te a pártvezetőt a mozgalom­ban, a stratégát az ellenállás éveiben, és később a kormány­ban az államférfit, a kommu­nista parlamenti képviselőcso­port vezetőjét Amikor 1948-ban a tajtékzó reakció merénylete csaknem kioltja életéi, százezrek ha­ragjától hangos a római utca. Százezrek ünnepük a közélet­be való visszatérését, s halá­lakor — alig fél éve — mil­liós tömeg kíséri utolsó útjára. Koporsójánál a párt, a mun­kásmozgalom vezetői és olasz állami vezetők, harcostársak és politikai ellenfelek tiszte­legtek. Az olasz szellemi élet legkiválóbbjai (pl. Carlo Levi író, festőművész; Guttuso fes­tőművész; Fellini, de Sica, An­tonioni filmrendezők és sokan mások) méltatták érdemeit, és osztoztak a párt, a munkás- osztály, az olasz nép gyászá­ban. K i volt ez az egyéniség, alát az olasz történelem legnagyobb alakjai kö zé sorol hazájában kommu­nista és nem kommunista egy­aránt, s akiben példaképét, ta­nítómesterét tiszteli a kommu­nista világmozgalom? Ki volt Palmiro Togliatti ? Pártvezető: az Olasz Kom' munista Párt egyik alapítója és harcának irányítója; politi­kus, miniszter, az Alkotmá- nyozó Nemzetgyűlés tagja; közíró, teoretikus, szónok és tekintélyes esszéíró, aki életét a munkásmozgalomnak szen­telte. Harcostársának, Gran- scinak a bebörtönzése után mint a párt főtitkára vezeti a harcot az antifasiszta erők egy­ségfrontjáért és a baloldali szektarianizmus ellen. A“z Olasz Kommunista Párt már azokban az években egybe­forrt Togliatti nevével. Togüatti jelen volt a spa­nyol polgárháború barikád­jain; az illegalitás éveiben Franciaországból, majd a má­sodik világháború alatt a Szov­jetunióból irányítja az olasz antifasiszták ellenállását. 1944- ben újra otthon: a nápolyi spontán népi fölkelés után az ellenállási harc, a fegyveres akciók fő szervezője és a Mus­solinit elsöprő általános nem­zeti felkelés stratégiai irányí­tója. A koalíciós kormány minisz­tereként a nemzetgyűlésben, a parlamentben és a párt követ­kezetes harcában egyaránt nagy tekintélyre, elismerésre tesz szert. Dinamikus és dia­lektikus szellemű mondaniva­lója mindig az élő, a népi­nemzeti valóságból táplálko­zott. Gyújtó hatású szónoki beszédeit és írásait sajátosan tiszta, egyszerű és nyelvi érté­kekben gazdag stílus jellemzi. E mberi nagysága, sze­rénysége, magasfokú műveltsége és mély hu­manizmusa: ezek hallatlan népszerűségének forrásai. Jean-Paul Sartre, a nagy fran­cia író, antifasiszta és egzisz­tencialista filozófus »Togliatti barátom« című visszaemléke­zésében így jellemzi őt: »Szerette az embereket. Ö is beszélt hozzájuk emelvény­ről, ez feladata volt. De amint lehetett, az emberek közé ve­gyült, ott lökdösődött, bukdá­csolt közöttük ... Egyszerűsé­ge, mosolya, iróniája ..., mű­veltsége és a nyugalma alatt feszülő, egész valóját szétveto ereje (mintha egy varázslattal összezsugorított, óriás egy gim­náziumi tanár testébe bújt vol­na): mindez utolérhetetlen. . .. Két nehezen összeférő tu­lajdonságot tudott egybeköt. ni: az egyik a pártvezető nél­külözhetetlen sajátja, a másik az intelektuelé: rendíthetetlen volt a cselekvésben, anélkül, hogy valaha is szem elől té vesztette volna az elveket, « módszert és a célt; soha nem fogalmazott meg úgy egy gon­dolatot, hogy az ne tartalmaz­ta volna tulajdon kritikáját. Ezért volt az írók túlnyomó része olyan jó viszonyban a párttal... Az olasz értelmiség zöme ugyan nem lépett be a pártba, de harcaikat jórészt mellette vívják... Az Qlasz Kommunista Párt az értelmi­ség pártja is.« Esszédéit százezrek hallgat­ták, írásait milliók olvasták. Közírói tevékenységét főkép­pen a párt lapjaiban, az Uni- tában és a Rinascitában fej­tette ki. (Az utóbbinak főszer­kesztője volt.) A nemzetközi munkásmozgalom elméletéből és gyakorlatából meg a napi politikai életből merített té­mái mellett írt tanulmányokat kultúrpolitikai és filozófiai kérdésekről is. (Például a He­geltől Marxig terjedő filozófia fejlődéséről.) Irt néhány iro­dalmi kötethez előszót. Ezek — és határozott, marxista szelle­mű esztétikai állásfoglalásai nem kevésbé — kiváló irodal­mi és művészeti érzékéről, tá­jékozottságáról tanúskodnak. E z az oldala, mukásságá- nak ez a része Magyar- országon kevésbé is­mert. Noha »ezek a tanulmá­nyok kiemelkedő példái a mar­xista történelmi analízisnek« írja visszaemlékezéseiben Tolnai Gábor az Élet és Iro­dalomban Togliattinak Anto­nio Gransciról, Giordano Brú­nóról, Voltaire-ről nyújtott ki­tűnő elemző tanulmányáról. Ugyanitt megjegyzi azt is, hogy amikor bemutatták Ró­mában a Biciklitolvajok című megkapó necrealista filmet, nem egy dogmatikus vélemény elítélte Vittorio de Sica világ­hírű alkotását. Togliatti fon­tosnak tartotta, időt tudott ma­gának szakítani arra, hogy nyilatkozzék efféle kérdésben is: nyílt levelet írt az egyik folyóirat szerkesztőségéhez, amelyben a Biciklitolvajok-ai az új filmművészet remeke­ként elemezte. Renato Guttuso festőművész személyes kap­csolatban állt a főtitkárral, akinek nagy része volt Guttu­so művészi fejlődésében. Fáradhatatlan, töretlen és nagy tudású forradalmár, mun­kásmozgalmi vezető és kultúr­poütikus volt Palmiro Tog­liatti csaknem öt évtizedes pá­lyafutása alatt. Erről tanús­kodnak a közvetlenül halála előtt — 1964 augusztusában — Jaltában készített utolsó föl­jegyzései is a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről és egységéről. Sorait mélyre­ható politikai tisztánlátás, a párt világnézetéből és saját egyéniségéből fakadó kultu­rált, kommunista humanizmus jellemzi. A mozgalom műve­lődésügyi kapcsolatairól föl­jegyzett gondolatai igen idő­szerűek: »Azok, akik a kultúra kü­lönböző területein távol állnak tőlünk... nem mind ellensé­geink ... Az állandó vitával megteremtett kölcsönös meg­értés biztosítja tekintélyünket, és teszi lehetővé, hogy lelep­lezzük igazi ellenségeinket, a művészi kifejezés sarlatánjait. Ezen a téren sok segítséget kaphatnánk, de nem mindig kaptunk azoktól az országok­tól, amelyekben már mi irá­nyítjuk a társadalom egész életét.« H ogy ki volt Palmiro Tog­liatti, és sokszínű egyénisége mit jelen­tett a haladó világ számára, ezt talán egyik méltatója, Sallay Géza foglalta össze a legtalálóbban a Nagyvilág nekrológjában: »Amit a nem­zetközi munkásmozgalomért tett, azt népéért is tette, és amit népe öntudatra ébreszté­séért, új kulturális föllendíté­séért tett, azt értünk is tet­te...« W. E. Hétfőn életbe lép a módosított KRESZ A Belügyminisztérium közlekedésrendészeti csoportfőnöksége közli; 1965. február 1-én hatályba lép a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 1/1965. (1. 9.) BM—KPM számú együttes rendelete, amely módosítja a közúti köz­lekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM—KPM sz. együttes rendelet (KRESZ) egyes rendelkezéseit. A gyalogosok figyel­mét felhívjak, hogy tilos és veszélyes: — lakott területen levő fő­útvonalon az úttesten áthalad­ni ott, ahol nincs kijelölt gya­logátkelőhely, vagy útkeresz­teződésben átlósan, illetőleg a járda meghosszabbított vona­lától távolabb eső úttestrészen átmenni; — főútvonal lakott terüle­ten kívüli szakaszán vagy mellékútvonalon átlósan, nem a legrövidebb áthaladást biz. tosító irányban az úttesten át­haladni ; — az úttestre lelépni anél­kül, hogy az áthaladás veszély­telenségéről meggyőződne; — úttesten való áthaladás­kor a járművek forgalmát za­varni és akadályozni, pl. ké­sedelmeskedve, szándékosan lassan a járművek forgalmát akadályozva áthaladni; — az úttestre lelépni, ha a jármű már olyan közel van, hogy a gyalogos zavartalan át­haladását a jármű vezetője lassítással vagy megállással nem bírja biztosítani; — olyan kiszámíthatatlan magatartást tanúsítani, amely a jármű vezetőjét megzavar­hatja vagy megtévesztheti; vá­ratlanul jármű elé ugrani, a jármű előtt az eredeti útirány­ból visszafordulni vagy visz- szalépni stb. Az úttesten áthaladó gya­logosoknak áthaladási el­sőbbségük van a jármű­vekkel szemben: a kijelölt gyalogátkelőhe­lyen (az úttestre zebrasáwal vagy szaggatott vastag fehér vonallal fölfestett helyeken); a közhasználatú járművek (villamos stb.) megállóhelyei­nél levő járdasziget és a kö­zelebb eső járda közötti út­testrészen (a járdaszigettől tá­volabb eső járda közötti út­testrészen áthaladni tilos); a kanyarodó járművekkel szemben, ha a gyalogos a jár­da meghosszabbított vonalában szabályosan halad át az út­testen. Ezeken a helyeken is kö­teles azonban minden gyalogos: — az úttesten késedelmes­kedés nélkül áthaladni; — meggondolatlan magatar­tástól (visszafordulás, vissza­lépés) tartózkodni; — a túl közel (féktávolságon belül) haladó jármű elé az út­testre lelépéstől tartózkodni; — minden olyan váratlan magatartástól tartózkodni, amely a jármű vezetőjét meg­tévesztheti, megzavarhatja; — a járművek vehetőivel szemben- türelmes, előzékeny magatartást tanúsítani. Azt is tudnia kell még a gyalogosnak, hogy az úttesten való áthala­dási szándékát karjának föl­emelésével is jelezheti a jár­művek vezetőinek. A járművezetők figyelmét felhívjak, hogy tilos a kijelölt gyalogátkelőhe­lyen, közhasználatú járművek, (villamos stb.) megállóhelyei­nél levő járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda közötti úttestrészen, kanyarodás ese­tén az úttesten szabályosan haladó gyalogosok forgalmát akadályozni, zavarni vagy őket bármilyen módon veszélyez­tetni ; a felsorolt helyeket a » biz­tonságosnál nagyobb sebes­séggel megközelíteni. A járművezetők kötelesek azokon a helyeken, ahol gyalogosoknak az úttesten át­haladási elsőbbségük van, jár­művük sebességét lassítani, szükség esetén megállni; a kijelölt gyalogátkelőhe­lyeknél az áthaladási elsőbbsé­get nemcsak a menetirány sze­rinti jobb oldali járdáról út­testre lépő gyalogosnak, ha­nem annak is megadni, aki a menetirány szerint bal oldali járdáról lépett az úttestre át­haladási szándékkal; az úttesten áthaladó gyalo­gosokkal szemben türelmes, előzékeny magatartást tanúsí­tani.. A motorkerékpárok ve: tői és utasai kizárólag fejre illesztett és be­csatolt bukósisakkal közleked­hetnek — helytől és sebesség­től függetlenül. Ez a rendel­kezés nem vonatkozik a segéd- motoros kerékpárok (Dongó, Berva stb.) vezetőire. Tadni valók a közúti jelzőtáblákkal kapcsolatos változásokról Fokozatosan, 1965. június 30-i hatállyal pedig teljesen megszűnik a »Várakozni ti­los!« jelzőtábla. (Fehér alapú, vörös szegélyű jelzőtábla, ben­ne fekete P betű vörös átló­val áthúzva.) A megállási és várakozási korlátozást a jövő­ben az eddig is ismert kék alapú, vörös személyű, balról jobbra vörös átlóval áthúzott jelzőtábla jelzi, mely ezentúl »Megállás és várakozás korlá­tozott!« forgalmat jelent. Ez a tábla kiegészítés nélkül megtiltja a ki- és beszállás, valamint a rakodás időtarta­mán túli várakozást. Ha a táb­la kiegészítő felirata »Megáll­ni tilos!« szöveget tartalmaz, akkor a tábla után még a ki- és beszállás, valamint rakodás idejére sem szabad megállni. A tábla alatt kiegészítő felirat jelezheti a várakozás időtar. tárnának időbeni korlátozását is órában feltüntetve. Ezzel a táblával jelzik a jövőben egyes útszakaszon azt is, hogy pá­ratlan napokon az úttest egyik, illetőleg páros napokon az út­test másik szélén van enge­délyezve vagy tiltva a megál­lás, illetőleg várakozás. Az »Előzni tilos!« táblával jel­zett útszakaszon a módosító rendelkezés értelmében gép­járművel szólómotorkerékpár, segédmotoros kerékpár és ke­rékpár megelőzhető abban az esetben, ha az nem jár a fele­zővonal átlépésével. A párhuzamos közlekedéssel kapcsolatos változás A korszerű közlekedés fölté­telezi a széles úttesteket, ahol a gépjárművek egymás mel­lett azonos irányba több sáv­ban haladhatnak. Útjainkon mind több helyen valósul meg a párhuzamos közlekedés le­hetősége. A nemzetközi egyez­ménytől eltérően azonban a KRESZ módosítása előtti szö­veg nem zárta ki a párhuza­mos közlekedésnél az adott forgalmi sávban való előzés lehetőségét. A módosítás ér­telmében párhuzamos közleke­désre alkalmas úton, ahol a forgalmi sávok fel vannak festve, egy forgalmi sávon be­lül, egymás mellett még elő­zés esetében sem haladhat két jármű, amit a párhuzamos közlekedés lehetősége nem is tesz szükségessé. A különböző forgalmi sávokban közlekedő járművek egymástól teljesen függetlenül haladhatnak gyor­sabban vagy lassabban. Azon­ban a forgalmi sáv változta­tására vonatkozó korábbi ren­delkezések továbbra is szigo­rúan kötelezőek. Segédmotoros kerékpárokra és kerékpárokra vonatkozó módosítások A segédmotoros kerékpárok a korábbi megengedett 40 km/ó sebesség helyett 50 km/ó sebességgel közlekedhetnek. Ez a megengedett sebesség felső határa. Ha a segédmotoros ke­rékpár ennél nagyobb" sebes­ség elérésére is képes, gépjár­műnek minősül, és motorke­rékpárnak tekintendő. Le kell vizsgáztatni és rendszámmal ellátni. Üj rendelkezés: »Segédmotoros kerékpárt és kerékpárt közterületien őrizet­lenül vagy lezáratlanul hagyni tilos.« A Flílügyminisztérium köz­lekedésrendészeti szervei ké­rik a lakosságét — gyalogoso­kat, utasokat és gépjárműve­zetőket —, hogy a február 1- től hatályba lépő módosító rendelkezéseket tanulmányoz­zák, és azok megtartásával se­gítsék a rendőrhatóságok mun­káját a forgalom biztonsága, a közúti balesetek megelőzése érdekében. (MTI) a A Somogy megyei Tanács vb-elnöke rendeletet hozott a kötelező munkaközvetítésről. A 281/1965. (I. 22.) sz. elnöki rendelet a további intézked - sig a következő módon szabá­lyozza a kőtelező munkaköz­vetítést a Munkaügyi Minisz­térium 8/1964. (XII. 10.) szá­mú rendelete 3. paragrafusá­nak első bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. A megyei tanács elrendeli a kötelező munkaközvetítést a megyében levő vállalatoknál, egyéb állami gazdálkodó szer­veknél és szövetkezeteknél a műszaki és az adminisztratív állománycsoportokban; a költségvetési szerveknél az ügyvitelt ellátó (adminisztra­tív) és a kisegítő állomány- csoportokban. Kötelező a munkaközvetítés a népgazda­ság minden ágában a 11640/ Rendelet inniiksiközFetíte§i»dl 1951. (VII. 24.) OT sz. körren­deletben meghatározott, az idős és csökkent munkaképes­ségűekkel betölthető munka­körökben; Kaposváron vala­mennyi állománycsoportban. Balatonszentgyörgy, Balaton- berény, Balatonmária, Bala- tonkeresztúr, Balatoníenyves, Fonyód, Balatonboglár, Bala- tonlelle, Balatonszemes, Bala­tonszárszó, Balatonföldvár, Kőröshegy, Zamárdi, Siófok és Balatonszabadi községekben április 1-től szeptember 30-ig valamennyi állománycsoport­ban, hogy a Balaton-part ál­landóan növekvő vendégfor­galmát zavartalanul elláthas­sák. A megyéi tanács munka­ügyi osztálya indokolt esetben fölmentést adhat az első pa­ragrafusban foglaltak alól. A munkaközvetítéssel kap­csolatos egyéb kérdésekben a Munkaügyi Minisztérium 8/ 1964. (XII. 10.) sz. rendeleté­nek utasításai az irányadók. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezer tárgynyeremény a lottó hétfői jutalomsorsolásán A lottó januári tárgynyere- ményhúzását február 1-én, hétfőn Nádor utcai székházá­ban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzáson a negyedik játékhét szelvényei között összesen ezer tárgy­nyereményt sorsolnak ki. Ezúttal négy, azonnal be­költözhető kétszoba-hallos, összkomfortos öröklakás és négy Moszkvics személygépko­csi jut főnyereményként a leg­szerencsésebb lottózóknak. A gazdag választékú nyere­ménylistán egyebek között 27 szobaberendezés, 16 hűtőgép, 8 női panofix bunda, 10 tel­jes ágyneműkészlet, 53 tízezer forintos vásárlási utalvány, ezenkívül 30 óra található. Háztartási fertőtlenítőszer az ALFASEPT Edények, textíliák, kéz és láb fertőtlenítésére, beteg­ápolásnál járványok idején nélkülözhetetlen az ALFASEPT! (5113)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents