Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
▼»sárnap, 1965. január 31. 3 SOMOGYI KCPLA1 ÜST BÁCSI, A 90 ÉVES BOGNÁR — Reméljük, még legalább tíz évet megér üst bácsi erőben, egészségben — mondották Varászlón a falu kilencvenéves bog- narmestererőL Az idős bognár még ma is rendszeresen dolgozik, és minden jel arra mutat, hogy a munkát egyelőre nem kívánja abbahagyni. 4 szakszervezet megvizsgálta: Hogyan lehetne fokozni a vasutasok újító kedvét? Hat helyen tartott brigádvizsgálatot az újítómozgalom helyzetének fölmérése végett a Vasutasok Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága. Megállapították, hogy Somogy- szobon, Barcson és a Kaposvári Fűtőházban javulás mutatkozik. Gyékényesen, a kaposvári vasútállomáson és a pályafenntartási főnökségen viszont csökkent a dolgozók újító-kedve. Gyékényesen 400 vasutas dolgozik. 1954-ben huszonhárom újítást nyújtottak be, 1964-ben pedig mindössze két. tőt. A késedelmes ügyintézés és a bürokrácia elvette a dolgozók kedvét Bódis Ferenc vonatvezető hasznos újítását csaknem másfél évi huzavona után fogadták eL Gál Dezső vonatvezető 1963. szeptember 11-én fölterjesztett újításáról még mindig nem döntöttek. Sérelmesnek tartják az állomás dolgozói a műszaki segítségadás hiányát is. Szólna- ki János főintéző, Gyurácska István és Gál Dezső vonatvezetők a korábbi években sok hasznos újítást nyújtottak be, most azonban kedvszegettek, mert úgy érzik, hogy teljesen magukra vannak hagyva. A kaposvári állomáson is a lassú, vontatott ügyintézés rontja a helyzetet. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba fölterjesztett újításokra általában fél évnél előbb semmiféle válasz nem érkezik. Tőke János főintéző 1963. június 3-án beadott újítását a mai napig sem méltatták válaszra. Az állomáson, sajnos, sem a szakvonal, se a szak- szervezet nem adta meg az újítóknak a kellő támogatást Az újítási felelős legszívesebben lemondana. A pályafenntartási főnökségen is az a tapasztalat hogy a fölterjesztés Után hosszúi hónapokig kell várni az újítások elbírálására. Somogyszobon a szakszervezeti bizottság segítséget nyújt mindenkinek. Itt is akadtak nehézségek, sérelmek, de az újítók nem hagyták elaludni a tüzet Változatlanul jó munkát végez Simon László vonatvezető, Németh Vendel anyagos és Bárdosi János előmun- kás. Barcson is jobban megy a munka, mint korábban, javulnak az eredmények. Az újításokat egy hónapon belül fölterjesztik, s két hónapon belül választ is kapnak. Bús Károly mérnök mindenkinek segít a műszaki rajzok elkészítésében. A megyei bizottság kidolgozta az újítómozgalom idei feladattervét, s javaslatot tett a gyorsabb, lelkiismeretesebb ügyintézésre. Tanácsaink munkáját az egyenletes fejlődés jellemzi Beszélgetés dr. Kassai Jánossal, a megyei tanács vb-titkárával a legutóbbi tanácsválasztás óta eltelt időszakról Hazánkban utoljára 1963 februárjában tartottak országgyűlési és tanácsválasztásokat Két év telt el azóta, s most elérkeztünk a tanácsciklus félidejéhez. A Somogyi Néplap munkatársa megkérte dr. Kassai Jánost, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát értékelje az elmúlt két esztendő munkáját, és ismertesse a tanácsaink és a megyénk lakossága előtt álló további feladatokat r- A megyei tanács végrehaj— Hogyan érvényesül a lakosság véleménye a terve. zésben, milyen a kapcsolat a tanácstagság és választó bizottsága hogyan értékeli az eltelt két esztendő munkáját, eredményeit? — Talán azzal kezdeném, hogy a tanácsok életrevalóságát nemcsak az elmúlt esztendő, hanem a korábbi évek tapasztalatai is bizonyítják. Az utóbbi két évet az egyértelmű, egyenes irányú fejlődés jellemezte. Érvényesült a munkában a tervszerűség, az előrelátás — ezt tartjuk a legnagyobb eredménynek — a korábbi évek kapkodásával, máról holnapra élésével, szájbarágós módszereivel szemben. Tanácsaink ma már minden fontosabb munkaterületen rendelkeznek rövidebb vagy hosszabb időre szóló tervekkel. Elkészült a többi között Somogy megye fejlesztésének húszéves távlati tanulmány- terve is. A kormány engedélye alapján — a legkiválóbb szakemberek bevonásával — alakítottunk egy szakbizottságot, melynek a részletes tervek kidolgozása lesz a feladata. Elkészült a megye egészségügyének és művelődésügyének hétéves terve is. Ebben szerepel például a nagyatádi és a siófoki kórház építése. Munkánk eredményeként ma már csaknem valamennyi járási székhelyem működik rendelő- intézet — az utolsót ebben az évben adják át rendeltetésének Barcson —, és tervszerűen folyik a törpevízművek építése. Ebben az évben foglalkozik a végrehajtó bizottság Somogy megye gyógyfürdőinek fejlesztési tervével. Csoko- nyavisontával, Igallal, Csisz- tapusztával mindenképpen érdemes törődni. Ezeket a terveket a községi tanácsoknak a tömegszervezetekkel: a nőtanáccsal, a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal közösen kell megvalósítaniuk; a tanácsüléseken vissza kell térni a témára, ellenőrizni kell megvalósításuk állását. tóik között? — Említettem már, hogy tanácsaink munkáját az előrelátás és a tervszerűség jellemezte. Ez annak köszönhető, hogy megjavult a testületi imunka. Két évvel ezelőtt a lakosság nagy körültekintéssel választotta meg a tanácstagokat Olyan kiváló képességű mezőgazdasági, pénzügyi, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb szakemberek kerültek a tanácsokba, akik szívügyüknek tekintik a közéleti tevékenységet Mindebből adódik, hogy javult a vitakészség, a tanácstagok elmondják véleményüket, javaslataikat és természetesen választóik javaslatait is, hiszen a tanácstagok fogadónapjain nagyon sokan élnek állampolgári jogaikkal. A különféle tervek elkészítésében a tanácstagok mellett igen sok aktivista is tevékenykedik. Jelenleg a nyolcszáznegyven- három községi állandó bizottság munkájában a tanácstagokon kívül több mint négyezer társadalmi munkás is segít. A jövőben a járási és a megyei állandó bizottságok hatásköre növekszik, hiszen a gazdasági feladatokat egyre inkább a szakbizottságok hatáskörébe utaljuk, így nagyobb lehetőség kínálkozik a lakosság tömegeinek bevonására is. — Hallottunk olyan vétetnényékét, hogy a tanácsi szakosztályok az állandó bizottságokat alárendelt szerveiknek tartják. Milyen intézkedés történt ennek megszűntetésére? — Az állandó bizottságok csak a tanácsnak vannak alárendelve, és csak a tanácsnak tartoznak beszámolni munkájukról Mivel az állandó bizottságok munkájának nagy része éppen a szakosztályok tevékenységének vizsgálatából áll, tapasztaltuk — a megyei tanácson is —, hogy a szak- igazgatási szervek vezetői dolgozói nem adták meg a kellő segítséget az állandó bizottságoknak. A vb fölfigyelt erre a tarthatatlan helyzetre, és az illetékesekkel tisztázta az ügyet, majd 1964 második felében tanácsülésen is megvitatták az állandó bizottságok tevékenységét. Ezen a tanácsülésen megfelelő határozatok születtek a további munkával kapcsolatban, a többi között az is, hogy bizonyos hatósági döntések előtt a szakigazgatási szervek kötelesek kikérni az állandó bizottságok véleményét. — Szeretnénk, ha .tájékoztatná a Somogyi Néplap ol- vasóit a tanácsok hatósági tevékenységéről. — A tanácsoknak két funkciójuk van. Az egyik a tömegszervezeti, a másik pedig a hatósági. A hatósági tevékenységet úgy kell végezni, hogy a < tanácsok kapcsolata mélyüljön a lakossággal. Erre igen sok lehetőség van kezdve a lakáskiutalástól a fiatalkorúak ügyének intézéséig. Az utóbbi hónapokban megvizsgáltuk a tanácsok ügyfélforgalmát. Kiderült, hogy egy év alatt egymilliö- kétszázezer ember kereste föl a tanácsokat megyénkben, vagyis Somogy lakosai — a legfiatalabbtól a legöregebbig — négyszer fordultak meg a tanácsoknál ügyes-bajos dolgaik intézése végett. Nagy ezenkívül a tanácsokhoz érkező ügyiratok száma is: évente nyolcszázezer. Megállapítottuk, hogy a tanácsok hatósági tevékenysége megfelelő, és megfelel a lakosság érdekeinek is. Munkájukban messzemenően érvényesül a törvényesség. Ezt bizonyítja, ho— az elsőfokú határozatok 87,3 százalékát a felek elfogadták. A törvényességre jellemző, hogy egy év alatt mindössze huszonkilenc ügyészi óvás érkezett a tanácsi szervekhez, ebből huszonkettőnek a tanácsok helyt adtak, hetet felsőbb szerveikhez továbbítottak. — Történt- e változás a tanácstagság összetételében Törékeny termetű, csontos arcú ember Navrasics György. Szakállát, haját ezüstösre festette az idő. Akkor ment él örtilosból, amikor a tsz-t szervezték. 1961-ben visszajött. Amikor elment, nem búcsúzott el senkitől sem, amikor visz- szajött, mindenkit üdvözölt A második élete akkor kezdődött, amikor búcsút intett a falunak. A vízügyhöz ment dolgozni. Jól élt mert elég szépen keresett. Végigjárta a fél Dunántúlt. Dolgozott itt is, ott is, ahová éppen irányították, de pénteken az esti vonattal mindig hazajött. A család ugyanis Örtiloson maradt. Míg ő távol járt, a faluban megindult az élet. Az emberek szorgalmasan dolgoztak a közös földe, ken, s egyszer, amikor hazajött, egy szombati napon nekiállt ő is a munkának. Nem munkaegységért, csak a családnak segített. Apjának meg a feleségének. De vasárnap megint mennie kellett, mert hétfőn Baján várta a munka. Szállása megvolt, de főtt ételt nem nagyon tudott adni a vállalat. Annyit vándoroltak, hogy az étkeztetést sehol sem tudták megszervezni. KÉT ÉLET — Én akkor is meg voltam elégedve a sorsommal — mondja. — Elég jól kerestem. Olyan ezernyolcszáz forint körül. Meg is becsültek. Amikor a téesz kért haza, azt mondták, hogy visszatartanának. Az önvívódásról nem beszél, ami akkor megy végbe az emberben, ha sorsát érintő kérdésekben kell döntenie. Egy szombaton beállított a tsz- irodába. Olyan papírt kért, amelyen igazolják, hogy a faluban nincs szükség rá. — De igenis szükségünk van minden emberre — mondták. — Szóval nem adnak papírt? — kérdezte. — De adunk. Addig, amíg itt nincs munka, elmehet máshová dolgozni. Erre nem volt szüksége. Még egy ideig eljárt dolgozni, aztán megint beállított az irodába: — Szeretnék beállni a téesz- be. Belépési nyilatkozatot tettek elé. Ez 1961 márciusában történt, a napra már nem emlékszik pontosan. Többet nem utazott el az esti vonattal. Az első élete (voltaképpen itt folytatódott Navrasics Györgynek. Mert ez az élet megszakadt egyszer. Megszakadt akkor, amikor elhagyta a falut, ahol emberré nevelkedett, s ahol a családja élt. Most kocsis a tsz-ben. Négy pár lovat gondoz. A másik istállóban is annyi áll, ott három ember dolgozik, ö egyedül. Kérdem tőle, hogyan vélekedik a visszajövetelről. Megbánta? Vagy örül neki? A seprő, mellyel az utat takarította az istállóban, egy pillanatra megáll a kezében. — Hát talán ott többet tudtam volna keresni — mondja. A tsz-ben 746 munkaegységet tartanak nyilván a neve után. — Ha arról volna szó, most is elmenne? — Hova mehetnék ötvenhét éves fejjel? Ha csak éjjeliőrnek nem. Ott pedig nagyon keveset keres az ember. Gyors számadás. Ha a tsz osztja a tervezett munkaegységértéket, akkor havi keresete itt is eléri az ezernyolcszáz forintot. Ebbe nincs beleszámítva a háztáji. És itthon van. Együtt a családdal. — Most már úgy érzem, hogy ez a munka is nehéz, nemhogy vidékre menjek. Én nem vagyok már fiatalember, hogy máshol keressem meg a kenyeremet — mondja. — Ha fiatal volna, mit tenne? — Ezt már én is szóvá tettem. Nézze meg, itt áll két pár ló, s nincs, aki befogja. Hát érdemes a fiataloknak elmenni? Aki paraszt volt, az nehezen találja meg a helyét máshol. Szavaiból néha kicsendül az az egészséges értékítélet, amely csak azokat az embereket jellejnzi, akik ismerik mind a két életnek az előnyeit és hátrányait, össze tudják vetni a kettőt. S hogy melyiket tartja jobbnak? Maga nem beszél erről, de munkája beszédes tanúbizonyság. Tettei, vei a közösért harcol. S gondolkodásmódjával? A tettek a gondolkodást is tükrözik. Kercza Imre a választás óta? — Igen. 1963. február 24-től 1965. január 1-ig háromszázhetvenkét tanácstagi hely üresedett meg a csaknem hétezerből. Háromszázhárom választókerületben lemondás, öt_ venhét helyen pedig elhalálozás miatt szűnt meg a tanácstagság. A választópolgárok igényességét bizonyítja, hogy tizenegy esetben visszahívták tanácstagjaikat, mert nem végezték munkájukat lelkiismeretesen, nem voltak méltóak az előlegezett bizalomra. Egyetlen tanácstagot kellett leváltani a két év alatt bűn- cselekmény miatt. A megüresedett tanácstagi helyeikre az időközi választásokon már új emberek kerültek, vagy pedig a rövidesen sorra kerülő részleges választásokon újak kerülnek. — Milyen feladatok várnak tanácsainkra kővetkező két évben? — A tanácsok munkájában eddig is központi helyet foglalt el a gazdasági szervező tevékenység, így kell ennek lennie a jövőben is. A megyei vb a múlt évben harminckilenc esetben foglalkozott gazdasági kérdésekkel, és úgy látjuk, hogy ennek megvolt az eredménye. A tanácsi ipar tavaly lényegesen jobb eredményeket ért el, mint korábban, és a mező- gazdaság — noha az időjárás nem kedvezett — negyvenmillió forinttal adott több terményt az országnak, mint 1963-ban. Feladatunk most az, hogy az ipar termelékenysé gét fokozzuk, és a termelést olcsóbbá tegyük. A mezőgazdaságban a növénytermesztés hozamainak emelésére kell nagyobb gondot fordítani. Tanácsaink gazdasági tevékenységében jelentős szerepük van a szolgáltatásoknak Sajnos, ezzel nem mindenütt foglalkoznak kellően. Szolgáltatási tervét a tanácsi ipar 1964-ben csupán 72,5 százalékra teljesítette, a ktszek 98,5 százalékra a minisztériumi vállalatok pedig 87 százalékra. A tanácsi iparban szolgáltatás részaránya rendkívül kicsi, mindössze 3,7 százalék, és a szövetkezeti iparban is csak 26,9 százalék. Pedig mind a tanácsi iparnak, mind a szövetkezeti iparnak elsődleges feladata a szolgáltatás. A lakosság sokat bosszankodik amiatt, hogy lassú a rádió, a tv és a háztartási gépek javítása, sőt sok községben még borbély vagy cipész sincs. Ezen a téren tanácsainknak előbbre kell lépniük. — Van-e konkrét elképzelés a szolgáltatási hálózat fejlesztésére? — A Minisztertanács 1963- ban megvizsgálta a megyei vb ilyen irányú tevékenységét. Megállapítása elmarasztaló volt A vizsgálat után a vb új tervek kidolgozását rendelte el, ezek a tervek a lakosság igényeinek kielégítését magas fokon vannak hivatva biztosítani. A munka még folyik, de eredményei már az idén megmutatkoznak. — A kőzségfejlesztés milyen helyet foglal el a tanácsi munkában? — A községfejlesztés fontos politikai kérdés. A KÖFA- tervek végrehajtásával fokozatosan javítani tudjuk a lakosság életkörülményeit, és csökkenthetjük a város meg a falu közötti különbséget. A községfejlesztési intézkedés bevezetése óta megyénkben 450 millió forintot fordítottak a lakosság hozzájárulásából különféle létesítmények elkészítésére. 550 kilométer villanyhálózatot, 850 kilorhé- ter szilárd burkolatú járdát, 30 kilométer kövesutat, 110 művelődési otthont, 120 iskolai osztálytermet, 2500 gyermek számára óvodát, ezenkívül törpe vízműveket, bölcsődéket stb. építettünk. Jelentős volt tavaly a lakosság hozzájárulása a községfejlesztéshez. A társadalmi munka tervét 166 százalékra teljesítették, ez azt jelenti, hogy egy főre 28 forint értékű társadalmi munka jutott az 1963. évi 16 forinttal szemben. A következő években is fontos feladata lesz a tanácsoknak a községfejlesztés. A jövőben azonban a termelőszövetkezeteknek nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a tervek megvalósításához, hiszen a létesítmények közvetve vagy közvetlenül a közös gazdaságok érdekeit is szolgálják. Tanácsaink legfontosabb feladata, hogy minden erejükkel a párt Központi Bizottsága és a kormány határozatainak megvalósításán munkálkodjanak. Elsősorban a mezőgazdasági termelésre, a hozamok emelésére kell nagy gondot fordítaniuk, de természetesen fontos az ipari, az építőipari termelés jobb megszervezése, a gazdaságosabb termelés is. Mindezek a feladatok sok munkát, következetességet és határozottságot követelnek a tanácsoktól. Föl kell számolni a fegyelmezetlenséget, a pazarlást, és mindenütt érvényt kell szerezni a takarékosságra vonatkozó utasításoknak — fejezte be nyilatkozatát dr. Kassai János. P. Gy. Diófűrészárut (diópadlót) VÁSÁROLUNK hatósági termelői áron személyes étvélelleL Az ajánlatokat kérjük FAIPARI KTSZ, PÉCS, Kózsa Ferenc utca 20/1. az. alá küldeni. Telefon 32-27. ($2254)
