Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
Péntek, 1965. január 29. 3 SOMOGYI NÉPLAt' Örömök, gépek — és az ember Csupa olaj az egész ember. Arca, ruhája tele van sötétbarna foltokkal. A keze fekete: a gépzsír meg az olaj festette meg. A sildes sapka alól örökké vidám szempár mosolyog. ötvenöt éves, de sokkal fiatalabbmak látszik. Arcán nyoma sincs az idő ráncainak. Tettre kész ember. 1 A hétköznapok forgatagában Az idős tratorossal egy késő őszi éjszakán találkoztam először. Akkor alig ért rá a beszélgetésre. Sürgetett a vetés. Az őszi munkák befejeztével a műhelybe került. Most azon vívódik magában, hogy bent maradjon-e végképp, vagy visszamenjen a traktorra. Nehéz megválni a géptől, de az idő, a sok éjszakázás már megviselte Vodenyák Józsefet. A műhelyben nem olyan nehéz a munka, mint a földeken. Bár nagyon szeretett kinn dolgozni, de a sók éjszakázás, az esős, hideg idő meg a forró nyár, próbára tette egészségét. Az ősszel már hasogatott a lába. Az orvos javasolta neki, hosv szálljon le a gépről, keressen valami könnyebb munkát. Azt mondták neki, vigyázzon az egészségére, mert még nem lehet nyugdíjba menni; — Nem is akarok — válaszolta. Beszédstílusát az a különös szláv akcentus színesíti, amelyet csak a Dráva menti emberek ismernek. ő a legidősebb traktoros a Csakonyavisontai Gépállomás darányi üzemegységében. Ötvenkettő óta dolgozik itt. Ezalatt tíz traktorost nevelt föl. Egy részük azóta már búcsút intett a gépállomásnak, tsz- ben helyezkedett el, de az idős «■tanító« maradt. Barcsról jár ki naponta az üzemegységbe, s ezért az állomástól sokat gyalogol. — Ez a nehéz — mondja. — Fáj a lábam, s ezt nem nagyon bírom. De nem hagynám itt semmiért az üzemegységet. Nekem a gép a mindenem. Az életút Tizenhét év forrasztotta ösz- sze a gépekkel. A tanulás első napjaira most is világosan emlékszik. Cseléd volt Verőcén. De ha tehette, a gépek között forgolódott. Egyszer a műhelyvezető azt mondta neki: — Tanuld meg, Jóska. Valamikor hasznát veheted. Attól a naptól kezdve traktoron ült Jól emlékszik most is arra a nehézkesen működő Lanz Bulldogra. ; Március végére minden terv elkészül Tizenöt mérnök és huszonhárom technikus tervez Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a tervkészítés terv- szerűtlensége károkat okozott megyénk építőipari vállalatainak. Megkértük Perecsi Ferencet, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét, mondja el, mit tettek azért, hogy az építővállalatok idejében megkapják a tervdokumentációkat. — A korábbi években valóban tervszerűtlen volt a tervezés — mondta Perecsi Ferenc. — A kapkodás és a késés azon túl, hogy anyagi veszteséget okozott, bizonytalanná tette a vállalatok gazdálkodását. Az elkésett megrendelések miatt zökkenők keletkeztek az anyagellátásban, eltolódtak a határidők. — Mit tesznek a nemrég kiadott kormányrendelet végrehajtásáért? — Az első fontos dolog a rendeletben megszabott határidő megtartása. Március 31-ig minden ez évben épülő létesítmény terveit ei kell készíteni, és át kell adni. A tervezőirodában tíz mérnök és huszonhárom technikus, a beruházási irodában öt mérnök dolgozik a terveken. Harmincmillió forintos termelőszövetkezeti és húszmilliós tanácsi építkezés tervdokumentációiról van szó. Az idei- év nagy feladatok elé állítja tervezőinket. A jövő év jó előkészítése végett az 1966- os) építkezések terveit ez év augusztus 31-ig kell elkészíteni — fejezte be tájékoztatóját az építési és közlekedési osztály vezetője. Minden napra — négyszáz toias A mernyei tsz hamarosan megkezdi a tenyésztojás szállítását (Tudósítónktól.) A mernyei Március 15. Termelőszövetkezet méltán büszke szcnt- miklósi telepére. Számottevő jó- szágállomány van ebben a «■ jorban, ahol a fő prolii a nevelés. A 137 szarvasmarha java része no- vendékállat, a kocák mellett ezen a telepen csak a választásig maradnak a malacok. . A legszívesebben a vörös izlandi baromfiakat mutatják meg a látogatónak a dolgozók. Jelenleg mintegy 2900 egyedböl áll törzs- állományuk. A gondos tartás, a helyes takarmányozás meglátszik a tojáshozamon Is. Ihász József brigádvezetö elmondta, hogy most, a télen is átlagosan négyszáz tojást adnak a baromfiak. A tojásokat frissen adják át a baromfiiparnak, vagy a piacon értékesítik. A szövetkezetnek szerződése van a keltetőállomással is. Hamarosan megkezdik a szállítást, hozzásegítve a megyét ahhoz, hogy elegendő mennyiségű tenyészbaromfi álljon a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok rendelkezésére. Óaranyban 1952-ben kezdte a munkát Azóta végigszántat- ta a Dráva menti tsz-ek határát. — Mindig mentünk, amikor csak munka volt Ebben az egy mondatban foglalta össze a kora hajnali indulást és a késő éjszakai munkát is. Azt az utat, melyet az első fordulóktól a Szocialista Munkáért Érdeméremig megtett Mert bizony sokat kellett éjszakázni. Négy típusú traktort vezetett életében. Mind a négy a szívéhez nőtt, hiszen oly sok élménye fűződik mindegyikhez. Kellemes és kellemetlen egyaránt. Előfordult, hogy puha földön ült fel a traktorra, s mire leszállt, négyujjnyi fagya volt a földnek. Dolgozott a régi, váltott műszakok idején is, amikor még nagyon kevés volt a traktor. Tavasszal elindultak, s míg nem esett motorhiba, addig bírni kellett az embereknek is, mert nem volt megállás. A megsokasodott munka parancsolta így. Mert a feladat minden évben nagy volt, az ember meg a gép kevés. — Azért az utóbbi években már könnyebb volt — mondja. De a régi, megszokott munkatempóból keveset engedett. A tsz-ekben, ahol dolgozott, mindenütt nagyon szerették lelkiismeretes munkájáért Mindig a legjobb tudással A tizenkét év elég volt ahhoz, hogy a gépnek minden rezdülését megérezze. Azt mondják, hogy az utóbbi időben nem is keletkezett olyan géphiba, ami miatt hosszabb ideig állnia kellett volna. Most, hogy a műhelybe hívják, egy kicsit nyugtalan. — Nem bánnám, ha lenne munka, akkor mehetnék a tavasszal szántani én is. — De az orvos már nem javasolja. — Ügy érzem, még egy évig bírnám. — Előbb-utóbb úgyis be keil jönni a műhelybe. — Be, az iglaz, de kint is nagyon jó lenne. A műhelymunka sem új számára, de tavasz fakadtával mindig hívja a határ. Megszerette, s most nehéz tőle elválni. Hiszen álmai valósultak meg a földeken. Bent marad-e a műhelyben vagy sem, még nem dőlt el. S ha szavait hallgatja az ember, úgy érzi, nem is ez a legfontosabb. Dolgozni akar, tudásának legjavát adni, akár az egymásra simuló barázdák között, akár a műhelyben, az olajos alkatrészek, szétszedett gépek között. Kercza Imre Zárszámadás Ni klán KIHIRDETTEK A ZÁRSZÁMADÁST a niklai Berzsenyi Dániel Tsiz-ben. A szövetkezeti gazdák érdeklődésére jellemző, hogy alig fértek el a művelődési otthonban. A férfiak és az asszonyok egyaránt eljöttek a közgyűlésre, hogy amint az évi munkának, ugyanúgy most a számvetésnek is részesei legyenek. A hosszú órákig tartó, érdemi tanácskozás még azt is feledtette, hogy a zsúfolt teremben sokuknak csak állóhely jutott. A rend, a fegyelmezettség, a felelősség az emberek megfontoltságára, józan ítélőképességére vallott. Lukács László tsz-elnök először a munkáról adott számöt. Figyelemreméltó tényeket sorolt fel. Kalászosokból kiesés, kapásokból — a burgonya kivételével — a tervezettnél nagyobb hozam, ipari növényekből még szebb eredmény. Tehát mindazt, ami az emberekre várt, megtették. Méltán kaptak dicséretet a szorgalmas asszonyok legszorgalrrtasabb- jai: Keresztes József né, Pomo- zi Ferencné, Semsei Kálmánná és Simon Imrévé. A cukorrépa, a kukorica meg kivált a dohány kapálásában leginkább ők jeleskedtek. A niklaiak egyre szilárduló közösségének meghitt hangulata, tisztult légköre, igazságot osztó értékítélete azt is elbírja, sőt meg is követeli, hogy a hanyagságot vagy a mulasztást se hagyják szó nélkül. Ezért is mondta az elnök: nincs rendjén, hogy némelyek csak felszólításra vettek kapát a kezükbe. E nyilvános elmarasztaláson nem sértődött meg, indokoltságát nem próbálta vitatni Dóra Györgyné, Kesztyűs Józsefné, Misefa Pálné, Nagy Lajosné, Niklai Jánosné és Tálos Istvánná. A GAZDÁLKODÁSRA TÉRVE a beszámoló csak a legfontosabb adatokat ismertette. Mit fejeznek ki ezek? Azt, hogy a korábbi állami támogatást is figyelembe véve meg a tagság döntő többségének szorgalma, igyekezete, helytállása eredményeként a szövetkezet kilábalt súlyos gazdasági nehézségeiből, a gyengék közül a közepesek szintjére emelkedett. Jóllehet a niklaiak a mostaninál nagyobb személyes jövedelemre számítottak, megélhetési gondokkal nem kell küzdeniük. Egy-egy dolgozó tagra a közösből az előirányzott 5500 forint helyett 5971 forint értékű részesedés jutott. Igen, többet vártak, s ennek hangot is adták a közgyűlésen, ám a jelenért a jövő biztonságát nem lehet feláldozni. Az idei évnek minden eddiginél szilárdabb gazdasági alapot teremtettek, s úgyszólván tartozás nélkül kezdték 1965-öt. A mostani tartalékolás majd a következő zárszámadáskor, sőt már év közben is érezteti kedvező hatását. Amit félretettek, abból senki sem visz el egyetlen fillémyi értéket sem, mindaz a niklaiak gazdálkodásának, megélhetésének biztonságát szolgálja. A VITA CSUPÁN ÉRINTETTE ezt a témát, de nem kizárólag az osztalék körül forgott, hanem átfogta a szövetkezet szinte valamennyi, közgyűlésre való ügyét-dalgát. A nyári gabonabetakarítástól a téli fairtás elosztásáig, a burgonyaültetéstől a legel őjaví tűsig, a járhatatlan dűlőutak megjavításának sürgetésétől a gépek megóvásáig, a sovány háztáji szőlője termőerejének növelésétől a szociális és kulturális alap felosztásáig sok minden szóba került itt. Tisztázták egyéb nyugtalanító kér, déseiket is. A tavasz végén például kényszerhasznosításra kellett kiadni elhagyott földeket. Másként senki sem vállalta, csak felesben. Az eljárás nevében is benne van: kényszermegoldás ez. Nem tekinthető tehát kivételezésnek. Vagy például némelyek jogtalanul hozzányúltak a közös vagyonhoz. Egyikük néhány darab fát tulajdonított el, má. síkúk a tilosban kaszált takarmányt. Tettük nem minősül bűncselekménynek, ezért kártérítéssel is beérte a közgyűlés: úgy döntött, hogy kiki fizesse meg az elvitt portéka értékét Mindezek a kérdések, amelyek — a közgyűlési vita tanú. sága szerint — élénken foglalkoztatták a tagságot, nem te- rettóék el a figyelmet a termelés idei tennivalóiról. Állásfoglalásuk azt fejezte ki, hogy kellően számba vették a múlt év tanulságait, és készülnek arra, hogy az idén tovább jussanak szövetkezetük megerősítésének már megkezdett és eddig járt útján. VÉGEZETÜL MÉG ANNYIT: a közgyűlésen szinte senkit sem ért meglepetés. A termelés és a gazdálkodás főbb mutatóit csaknem mindenki már napokkal előbb megismerte. Az előkészítés időszakában megtárgyalták mindezt párt- faggyűlésen, beszéltek a dolgokról az emberek kisebb-na- gyobb csoportjai. S a beszámoló is jól rendszerezte a mondanivalót, közérthetően vázolta a helyzetet. Tavaly ilyenkor az elnök számokkal, adatokkal teletűzdelt huszonkét oldalt olvasott fel. Mostani rövidebb beszámolója mégis jobban elérte célját: tájékoztatott, értékelt, tanulságokat vont le. Ezért váltott ki olyan kötetlen, fesztelen és nyílt, őszinte eszmecserét, amelyből — minden bizonnyal — okul a tagság is, a vezetés is azért, hogy 1965 befejeztével óz előrelépés újabb tényeit vehessék számba. Kutas József A számok mögött A húsipariak sikerének nyitja A száraznak tetsző számadatok tükrében vizsgáltuk a minap a Somogy megyei Húsipari Vállalat tavalyi munkáját. Az idényjeleggel járó létszámingadozás ellenére szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A számok elemzése közben két dolog ragadott meg. Az egyik: 1963 tizenegy hónapja alatt a termelési érték 145 millió, 1964 megfelelő időszakában 153 millió forint volt. 1963-ban 154, 1964-ben pedig 149 munkás dolgozott a vállalatnál. Nyolcmillió forint értékkel termeltek többet kevesebb munkással. A másik: 1963-ban 28 000, 1964-ben — pedig ekkor többet termeltek — 13 500 túlórát használtak fel. Évi átlagban 132 órával csökkent egy-egy dolgozó munkaideje. Dicséretre méltó, hogy 29 900 munkaórával tudták csökkenteni a munkaidőt, kisebb létszámmal dolgoztak, mégis többet termeltek. De vajon nem károsodtak-e a vállalat munkásai? Nem. Ugyanis a termelési érték növelésével arányosan emelték a dolgozók átlag órabérét. Tehát senki sem vitt haza kevesebbet a borítékban, mint azelőtt. Sőt! A jól szervezett munka kettős hasznot hozott; kevesebb munkával azonos bért kerestek a dolgozók, olcsóbban kapott több húsárut a népgazdaság Hogyan csinálták ezt a húsipariak? Nagy gondot fordítottak a munka jó megszervezésére. A vállalatvezetés a pártszervezet segíségével egész éven át arra törekedett, hogy minden problémát a lehető legésszerűbb módon oldjanak meg. Szervezés kérdése volt csupán a túlórák számának csökkentése és a gépesítés adta lehetőségek kihasználása. Az új automata töltőberendezést az országban egyedül a kaposvári üzem tudja (!) használni. Másutt állítólag nem vált be. Itt meg vannak vele elégedve, dicsérik. Egypár évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartották volna, hogy női brigádokat alakítsanak, s hogy betanított munkásokra bízzák a töltést. Most bátran félrelökték az előítéleteket A szakmunkásoknak valóban szaktudást igénylő feladatokat adnak. Kezdetben hallatszott ugyan zúgolódás, meg nem értés, de csakhamar minden a rendes kerékvágásba került A női brigádok megálltak helyüket Eredményeik semmivel sem maradtak el a férfi szakmunkások korábbi — elérhetetlennek tartott — teljesítményei mögött. Javult a munka minősége is. A több milliós eredményjavulás eléréséhez két dologra volt szükség: bátorságra és tenni akarásra. N. S. ZÁRSZÁMADÁS UTÁN szaküzleteink minden igényt kielégítő választékkal várják vásárlóinkat! Konfekció-méteráru, kötött- és fehérnemű, cipó, divatáru, függöny, szőnyeg Televízió, rádió, porszívó, padlókefélő, mosógép, csillár, motorkerékpár, kerékpár, modern szoba- és konyhagarnitúra Újdonságok nagy választékban a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi, fonyódi, siófoki és balatonboglári szaküzleteiben. Ne felejtse, szak üzletben vásároljon!
