Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

Csütörtök, 1965. január 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP Készülnek a felszabadulási évforduló megünneplésére a (Tudósítónktól.) A Marcali Járási Párt-vég- rehajtóbizottság közelmúltban hozott határozata és a műve­lődési tervben megszabott irányelvek alapján változatos program megvalósítását kezd­ték meg a marcali járásban hazánk felszabadulásának év­fordulója tiszteletére. Ebben többek közötti, munkaverseny szervezése, a szocialista bri- gádmozgalom föllendítése, a háborús maradványok eltün­tetése, húszéves fiatalok talál­kozója szerepel. Felszabadulási kulturális heteket is rendeznek. A már­cius közepén kezdődő és má­jus 15-ig tartó rendezvényso­rozat tervében a járás szék­helyén rendezendő néprajzi, dokumentációs, képző- és dí­szítőművészeti, valamint bé­lyegkiállítás, az általános is­kola önálló estje, a gimnázium több napos műsora és a kultu. rális szemle bemutatói szere­pelnek. A. járási művelődési ház. honismereti szakköre kes- kenyfilmet készít, amely be­mutatja a járás húszéves fej­lődését, a jelentősebb létesít­ményeket, az üzemek, gazda­ságok, művelődési intézmé­nyek életét. KÉTSZÁZEZER KILOWATT tJjabb atomerőmű meg működését Xovovoroiiyezsbcn, első kétszázezer küov/attos üzemegység géptermében clőciött már a termelőmunka. Az megkez­„líi mit tud?“ a fonyódi járásban (Tudósítónktól.) A fonyódi járási KISZ-bi- zottság és a művelődésügyi osztály vasárnap rendezte meg 400 főnyi közönség előtt Bala- tonbogláron a járás »Ki mit tud?« vetélkedőt, amelyen hetvenen szerepeltek. A leg­jobb eredményt a fonyódi gimnázium tanulói érték el. A továbbjutott nyolc sze­replő közül hat gimnazista volt. Versmondásban Kónya Emília képesítés nélküli óvó­nő és Mórocz Edit gimnáziu­mi tanuló, táricdálénekiésbaa Kertész Rózsa és Túli Zsu­zsanna tanulók győztek. Or­bán Katalin a művészi torná­ban. Mátraházi Zita pedig a hangszerszólóban jutott to­vább. Jól szerepelt a gimná­zium tánczenekara is. A tánc­csoportok közül a legjobb elő­adást a buzsáki népi együttes nyújtotta, de nagy sikere volt a gimnázium cigánytáncának és a szöllőskislakiak verbunlt- jának is. AZ ERŐS AKARATRÓL — Dohányzik, mi? — A dohányzás kultúrem- ber szokása. Mit fintorog? — Ügy árad magából, ru­hájából, hajából a bagó vas­tag bűze, hogy a kutyák va­lószínűen ettől vonítanak. — Szeretném, ha tudomá­sul venné, hogy a dohányos embernek nem szaga, hanem illata van, a homo tabacos fajtaillata. — Hányat szív naponta? — Talán ha harmincat. — Egy cigaretta egy kopor­sószeg, harminc cigaretta harminc koporsószeg. — Hagyja ezt a szakállas hülyeséget! Egyébként is el- hamvasztatom földi marad­ványaimat, mit szól hozzá! — Viszik tehát a kremató­riumba, ha hosszas és bor­zalmas kínlódás után tüdő­rákban kilehelte lelkét. — Nincs bizonyíték arra, hogy dohányzás okozza a tü­dőrákot. — A kór statisztikája... — Helytelen következteté­sek, hipotézis, rosszindulat, csak ennyit mondhatok. — Tudományos állásfogla­lást mutathatok. — Sose fáradozzon, nem kap érte célprémiumot. Az én saját tudományos tapasztala­tom szerint a társadalom minden egyede, tehát a nem­dohányzók is azzal fejezik be életüket, hogy meghalnak. — Magával nem lehet vi­tatkozni. — Dehogynem, csak oko­san, elfogulatlanul. — Figyeljen ide! Ismeri a fejlődéselméletet? — Alépítményem. mate­rialista. — Ámulok ... — Mit tetszik csinálni? — Csodálkozom. — Miért, ha szabad érdek­lődnöm? — A kiválasztódás törvé­nye szükségszerűen követeli a fennmaradó vagy a létrejö­vő új fajta testi-lelki alkatá­nak célszerű fölépítését. — Helyes! Na és? — Maga azt állítja, hogy a tudományos ember a kultúr- forradalom termékeként jött létre. — Homo tabacos ... — No, ha ez a tubákos lény csakugyan a majomtól származik, akkor abban kel­lene különböznie ősétől, hogy fején, a koponyának valahol a nyúltagy fölötti részén ké­ményt viselt. Saját anyagából kéménye nő a füst legegysze­rűbb eltávolítása érdekében. — És maga még nem ka­pott Nobel-dijat! — Elméletemet még nem hoztam nyilvánosságra. — Siessen vele, mert addig szegény marad az emberi os­tobaságok gyűjteménye. — Nyugi-nyugi, öregem, és ne nyúlkáljon a tárcája után, most hajította el a csikket. — Mióta dirigál nekem, maga, maga Nobel-díjas? — Álljon távol tőlem min­den ilyen szándék, de fontol­ja meg: ember-e az ember akarat nélkül? — Szavamra: nem. — Nahát, akkor erősítse meg magád, ne gyújtson rá a következőre. —•' Mondtam, nekem nem parancsol. — Akarattalan fatalista! — Biztosíthatom, hogy aka­ratom, szabad akaratom a sokévi átlagnál lényegesen erősebb. — Akkor hát miért dugja a szájába? Legyen erős! — Az vagyok! — Nem erről tanúskodik az a tény, hogy öngyújtóját felkattintja, s égő kanócát a bűzrudacs végéhez közelíti. — P-p-p ... uuuh ... Ez a rendkívül fejlett akaratom egyik újabb bizonyítéka. — Mi a szösz? — És bámulatos lelkierőm­nek. — Hah! — Ügy, ahogy mondom! Mert ha a Föld tengelye el­görbülne, ha eső gyanánt kénsav hullana, ha minden utcasarkon mammut nagysá­gú gége- és tüdőrákok ollót csattogtatva lesnének rám, ha maga naponta fejállást csi­nálna a belvárosi templom toronygombján, én akkor is rágyújtanék. Az erős akarat és a hősi helytállás lebír min­dent. Ezt jegyezze föl a no­teszába, maga tarfejű huli­gán! — kgy — M ILIÉT! 1HIÁT HÓNAP ALATT ÍGY MŰKÖDNEK A HÁZGYÁRAK Az. utóbbi időben egyre több szó esik a házgyárakról. Az első üzem éppen épül Bu­dapesten, a Szentendrei úton, s jelentették a lapok, hogy az­óta újabb öt berendezést vá­sároltunk a Szovjetuniótól. Mi is tulajdonképpen a ház­gyár? Hogyan működik, mi az előnye? Elkészültük után mit várhatnak az építőipartól? — ez iránt érdeklődtünk az- épí­tésügyi szakemberektől. Az alapozástól a kulcsátadásig Bevezetésüket az élet igé­nyelte. A hagyományos mó­don, téglával és habarccsal építkezni nagyon lassú és nem gazdaságos. A.z egész világon súlyos gond a lakáshelyzet, s a szakemberek már azt is ré­gen tudják, hogy csak az eddi­ginél gyorsabb építéssel lehat segíteni rajta. Az első jelentő­sebb újdonság az úgynevezett blokkos építési mód bevezeté­se volt. Evvel tulajdonképpen a téglát nagyobbitották meg — természetesen más anyagból is készült —, s néhány centimé­teres építőelemek helyett fél­emeletnyi vagy emeletnyi ma­gas és 120 centiméter . széles »építőkövekből« kezdték ösz- szerakni a lakóházakat. Az igé­nyek növekedése azonban még gyorsabb építkezést követelt, s így született meg az egyik leg­fejlettebb építési mód: a szo­bafal nagyságú és emelet ma­gasságú falpanel alkalmazása. Ezek az elemek tehát ponto­san akkorák, mint a lakóhe­lyiség egy-egy oldala és fö­démje, csak össze kell állítani belőlük a szoba négy falát és mennyezetét. Az új módszer hamar be­vált, külföldön — Franciaor­szágban, a Szovjetunióban és sok más országban — száz­számra működnek á panelgyár­tó üzemek, és hamarosan műn. kához látnak nálunk is. A házgyár kifejezés tulaj­donképpen nem is pontos; he­lyesebb házépítő kombinátok­ról beszélni, hiszen ezek az üzemek három fő részből — gyártó-, szállító- és szerelő- üzemből — állnak, s valóban komplex ipari módszerrel ké­szítik a házakat az alapozás­tól az utolsó simításig. Húsz nap helyett nyolc ór­A kombinát első, legfonto­sabb része maga a gyár, amely a paneleket készíti. Futósza­lagszerűen, folyamatos gyártó­soron állítják elő például a homlokzati falakat. A szala­gon haladó vízszintes formá­ba először vékony vasbetonré­teget raknak, majd 12 centi­méter vastag salakgyapot »pap­lant«, ez a hőszigetelő réteg. Aztán egy vastagabb vasbeton­réteg következik, majd a te­tejére cementhabarcs. Ebbé a habarcsba színes mészkő zúza­lékot szórnak, ez lesz a ház szép színes- homlokzata. Az el­készített íalelem innen gőzöl­gő kamrába megy. Az üzem­ben ugyanis a beton nem a szokásos módon, normális hő­mérsékleten szilárdul meg, ez túlságosan sokáig tartana. Az érlelőkamrákat fokozatosan 80 fokig hevítik, s így — az egyéb körülmények között 28 napig érlelendő panel — nyolc óra alatt húsznapos érettségnek megfelelően szilárdul. A víz­szintes formák innen billenő- padra, majd tovább — már függesztve — darupályára, ke­rülnek. Itt elvégzik rajtuk az utolsó műveleteket: az eset­leges hibákat kijavítják, a fe­lületeket letisztítják, becsava­rozzák az előre kihagyott he­lyekre az ajtókat, ablakokat, a bádogosok fölszerelik az ab­lakkönyöklőket, tehát a szoba Tovább javult a Somogy megyei Döntőbizottság munkája (Tudósítónktól.) Az állami vállalatok, gaz­daságok, ktsz-ek és termelő- szövetkezetek egymás közti vitáinak eldöntésére hivatot­tak a döntőbizottságok. A Somogy megyei Döntőbi­zottság munkája a múlt év­ben tovább javult. A bizott­ság elé kerülő ügyek jellege bonyolultabb, szerteágazóbb lett, több esetben hoztak mű­szaki problémákat megoldó határozatokat. Gyakori volt a szerződések körüli vita, amely amiatt támadt, hogy megszeg­ték a szerződést, a vállalt kötelezettségeket késedelme­sen teljesítették. A döntőbizottságok szerepe jelentős volt olyan esetekben, amikor a szerződő felek vala­melyike teljesíthetetlen fölté­teleket szabott, ilyenkor a fe­lülvizsgálás után módosították a szerződést. A szakszerűtlen építkezések miatt szigorúan elmarasztalja a döntőbizottság a kivitelező­ket. t A Somogy megyei Döntőbi­zottság 19G4-ben 797 esetben hozott határozatot, százzal többet, mint az előző évben. Zárszámadás után vásároljon MODERN SZOBA- ÉS KONYHABÚTORT Ajánlatunk: Szobabútor Csobák Rába Háló Békés Festett háló Erzsébet 12 540 Ft 9480 Ft 7480 Ft 5300 Ft ■ ii n v ■ $ * ü' Wf i :i< v ■ illiSi *$ é Konyhabútor NDK NDK Konyhabútor Konyhabútor Konyhabútor 3800 Ft 3800 Ft 1995 Ft 2450 Ft 2200 Ft A FÖLDMVESSZurETKEZETl Barcs, Igái, Tab, Csurgó, Siófok . Balatonbogiár, Marcali és Nagyatád Közreadják a felszabadulás katonai történetét (3833) A Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum újabb szovjet dokumentu­mok alapján közreadja Magyar- ország felszabadulásának hiteles katonai történetét. A több mint 300 oldalas kötet számos új moz­zanatát világítja meg a felszaba­dító harcoknak. Beszámol például arról, hogy a szovjet hadsereg alakulatai közül elsőként Batto- nyánál a V- önálló harckocsi had­test egy felderítő zászlóalja lépett magyar földre Birjukov hadnagy vezetésével. A legújabb hazai kutatások és a szovjet hatóságok által rendelke­zésre bocsátott dokumentációs anyagok mind teljesebb képet ad­nak a történelmi jelentőségű har­cok más részleteiről is. Bebizo­nyosodott például, hogy a hor­thysta magyar hadsereg katonái közül jóval többen álltak át a szovjet felszabadítók oldalára, mint az eddig ismeretes volt. A Kárpátokban, Szojva környékén 1944 őszén például a 6. és a 18. gyaloghadosztály 2. és 3. zászló- alja teljes egészében a szovjet csa­patok oldalára állt. A 7. szovjet gárdabadsereg arcvonalán, Aszód­tól az Ipoly-vidékig terjedő sza­kaszon 1914 decemberében több mint hatezer magyar katona és tiszt ment át a felszabadítókhoz. Az értékes hadtörténeti kiad­vány számos más, eddig nyilvá­nosságra nem S ''ült adatot, harci yiranesot, Ivr.i i -tézkedést, je­lentést stb.-t is közöl. (MTI) külső fala teljesen készen ke­rül a tárolótérre. Időközben a válaszfalak és a födémek is elkészültek már egy másik technológiai soron, az úgynevezett csoportzsaluk­ban, s szintén elszállításra ké­szek. Magát az építkezést, az ele­mek összeszerelését is a kom­binát szakemberei végzik. Az alapokat még hagyományos módon készítik ei vasbetonból, a pincétől azonban már min­den új módszer szerint törté­nik. A pincefalak, a lépcsők, a falak és födémek elhelyezé­sét toronydaruk végzik, utána néhány hegesztés a csomópon­ti kötéseknél — s áll a szoba. Kívül a homlokzaton még mű­anyaggal töltik ki a két panel közötti hézagot, s vízzáró ce­mentvakolattal bekenik. (A belső falak éleinél még erre sincs szükség.) Az előre gyár­tott falakba már a panel­üzemben hornyokat készítet­tek a villanyvezetéknek, a köz­ponti fűtés csövei pedig a fa­lon kívül futnak. Nem kell falba ágyazni a víz, a csatr--. na és a gáz vezetékeit, sem: lakások elrendezése olyan, heg a konyha, a fürdőszoba és a vécé — tehát a közművesített helyiségek — egymás mellé kerülnek. így a falaikon kívül levő szerelőaknában futhatnak a csövek, nem rontják a szo­bák belső képét. Az összesze­relés után következnek a kü­lönféle szakipari munkák, a tapétázás, a mázolás, a parket­tázás — ez ma még az épít­kezés legtovább tartó része —, s evvel a ház elkészült, azon­nal beköltözhető. Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen A házépítő kombinátok na­gyon termelékenyek. Az első, a Szentendrei úti évente 1800 lakást készít el, az öt utána következő — amelyeket a kö­vetkező ötéves tervben állíta­nak munkába valószínűleg Győrben, Miskolcon, Szegeden. Debrecenben és a fővárosban — már 4200-at. Egy tízemele­tes ház szerkezetei tehát 28 munkanap alatt készülnek el, a fölépítés pedig a kulcsátadá­sig összesen hat hónapot vesz igénybe. Most azonban még sok ten­nivalójuk van az építőipari szakembereknek. Egyrészt — és ez a legfontosabb — meg kell tanulni azt a magasfokú szervezettséget, amit az ilyen, szinte gyári precizitású ter­melés igényel. Aztán az _ új szakmákat is meg kell taníta­ni: az elhelyezőkét, a szerelő» két, s meg kell szokni a gyors gépi termelést. Az új szakem­berek első csoportja nemrég jött haza a Szovjetunióból, ahol az új műveleteket tanul­ták, egy másik munkáscsoport a tavasszal indul útnak. Ha­marosan hasznosíthatják a ta­nultakat: az első magyaror. szágl házgyár 1965 második felében megkezdi a próbaüze­met, R. Gy. Művelődéi CSIK V GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Arany-bérlet. Kevés a férfi. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Ne hagyd magad. Pitkin. Szélesvásznú angol film. Kor­határ nélkül. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. (Február 3-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Vádlott. Csehszlovák film. Az előadások kezdete 4, 6 lés 8 óra. (Január 31-ig.)

Next

/
Thumbnails
Contents