Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

SOMOGYI NEPLAI 2 Szerda, 1965. január 21. Diplomáciai viharok Ciprus körűi Vita az ENSZ-közgyűlésen a görög és török képviselők között A szovjet parlamenti kül­döttség törökországi látogatá­sának kedvező légköre, majd Törökországnak az MLF-terv- vel kapcsolatos negatív állás­pontja érthető ingerültséget keltett azokban a NATO-kö- rökben, amelyek a Földközi- tenger keleti medencéjét jó hídfőállásnak tartják a szocia­lista Kelet-Európa ellen irá­nyuló katonai és politikai ter­veik megvalósításához. Ugyanezek a körök a szovjet — török közeledés kapcsán most hadjáratot indítottak a hagyományos szovjet—ciprusi jóviszony ellen. Ismeretes, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter ez év január 21-én három kérdésről külpolitikai interjút adott az Izvesztyijának és egyebek kö­zött foglalkozott a ciprusi hely­zettel is. A. szovjet külügymi­niszter leszögezte a szovjet ál­láspontot a leglényegesebb kér­désekben: 1. a Ciprusi Köztársaság füg­getlenségének, szuverenitásá­nak, területi sérthetetlenségé­nek támogatása és védelmezésc minden külföldi beavatkozással szemben; 2. Ciprus népének elidege­níthetetlen joga, hogy megha­tározza saját sorsa alakítását független államán belül; 3. elsőrendű fontosságú Cip­rus biztonságának kérdése, ezért területéről minden kül­földi csapatot ki kell vonni és Cipruson nem lehet idegen tá­maszpont. A Szovjetunió a ciprusi gö­rög és török nemzeti közössé­gek létéből indult ki, s mindig az olyan rendezés mellett szállt síkra, amely a független Cipru­si Köztársaságon belül biztosí­taná mindkét közösség törvé­nyes jogainak érvényesítését, békés . életét és együttműködé­sét Ciprus függetlenségének megszilárdítása érdekében. Hivatalos szovjet megnyilat­kozások mutattak rá, hogy a ciprusi törökök nemzetiségi kérdését neokolonialista cé­lokból élezik ki bizonyos nyu­gati hatalmak, amelyek az »Oszd meg és uralkodj!« — el\' sikerében reménykednek. Gromiko külügyminiszter in­terjújában hangoztatta, hogy Ciprus népe önállóan és szuve­rén módon választhat bármi­lyen államberendezkedés! for­mát, amelv lehetővé tenné a két nemzeti közösség sajátos helyzetének figyelembevételét, fmr választhatja a föderatív formát is. Ez a megjegyzés váltott ki diplomáciai vihart, jóllehet, Gromiko nyilatkozata egyértel­műen kimondta, hogy ez a for­ma. is feltételezi az egységes központi kormányt, az egysé­ges honvédelmi szervezetet, valamint a központosított köz- igazgatási és igazságszolgálta­tási rendszert. A »föderatív forma« nem azonos azokkal a korábban vá­zolt török tervekkel, amelyek lényegében Ciprus kettéosztá­sát célozták. Gromiko fenntar­tásai ezt egyértelműen meg­mutatják. A Szovjetunió min­denféle külföldi beavatkozást igyekszik távoltartani a fiatal független államtól, egyben a belső problémák valamiféle megoldását ajánlja a ciprusi kormánynak éppen a külföldi beavatkozási veszély teljes el­hárítására. Erkin török külügyminiszter a hétfői ENSZ-közgyűlésen mondott beszédének nagy ré­szét a ciprusi problémának szentelte. Makacsul védelmezte azoknak az úgynevezett garan­ciális és szövetségi szerződések­nek a sérthetetlenségét és »szentségét«, amelyeket Cip­rusra a függetlenség elnyerésé­nek időszakában kényszsrítet- ték rá. Erkin ezután megvádol­ta a görög kormányt, előkészü­leteket tesz az enózisra, majd kijelentette, hogy »Görögország jogellenesen már több mint 10 000 katonát és tisztet kül­dött Ciprusra«. Erkin szerint az enózis »a ciprusi török közös­ség leigázását és nemzeti jogai­nak megcsorbítását« jelentené A válaszadás jogán Biciosz görög küldött, és Kiprianu cip­rusi külügyminiszter visszauta­sította Erkin török külügymi­niszter vádjait. Mindketten hangoztatták, hogy Törökor­szág politikája fenyegeti Ciprus függetlenségét és területi épsé­gét. (MTI) Csőmbe támadást tervez a szomszédos Kongó ellen? A brazzaville-i hatóságok at-, Köztársaság (Brazzaville) tájé­koztatásügyi államtitkára ked­tól tartanak, hogy Csőmbe há­borús kalandra készül országuk ellen. A brazzaville-i rádió keddi jelentése szerint a kon­gói miniszterelnök amerikai tá- .Mogatóinak tanácsára fontol­gatja a brazzaville-i Kongó el­len indítandó támadás tervét. Erre azt akarja ürügynek fel­használni, hogy a szomszédos Kongóban működő felkelők vasárnap megtámadtak a kor­mánycsapatok által védelme­zett Nkolo városát. Bemard Zoniaba, a Kongói den közölte a sajtóval, hogy Csőmbe katonái és fehér zsol­dosai az amerikai bombázók támogatásával rendszeresen megsértik a köztársaság terü­letét. A határsértőik vandál pusztítást okoznak a brazzavil. le-i Kongóban, sanyargatják, kirabolják a békés lakosságot. A belga külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök a kormány vendégeként január 28-án Brüsszelbe érkezik. (MTI) Válságosra fordult az iráni miniszterelnök állapota Mint a Reuter jelenti, a keddre virradó éjszaka hirtelen válságosra fordult Ali Manszur iráni miniszterelnök állapota. A 41 éves kormányfő ellen csütörtökön merényletet követ, tek el, amikor éppen be akart lépni a parlament kapuján. Ali Manszurt a merénylő há­rom golyója találta el. A Reu­ter értesülése szerint az orvo­sok szívmasszázzsal próbálják megmenteni az életnek a mi­niszterelnököt, de erre kevés a remény. (MTI) Kémkedő ame ikai diplomatát utasi o.tak ki a Szovjetunióból A szovjet külügyminiszté­rium nemkívánatos személy­nek nyilvánította és kiutasítot­ta a Szovjetunióból Richard F. Stolzot, az amerikai nagykövet, ség első titkárát. A hivatalos közlemény meg­állapítja: tavaly decemberben illetékes szovjet hatóságok kémkedés és külföldi hírszer­zőkkel fenntartott bűnös kap­csolat vádjával letartóztatta B. szovjet állampolgárt. A vizsgá­lat során kiderült, hogy B. az amerikai nagykövetség első tit­kárával, Kenneth A. Kerst-tel tartott fenn kapcsolatot. Kerst azóta már elhagyta a Szovjet­uniót. A most kiutasított Ri­chard Stolz bűnsegéd! minőség­ben részt vett Kerst üzelmei- ben. (MTI) A MAGYAR VÖRÖSKERESZT 120 000 forint értékű takarót, tá­bori ágyat és gyógyszert küldött légi úton Algériába, az árvíz- és földrengés sújtotta lakosság meg­segítésére. SUBANDRIO indonéz miniszter­elnök-helyettes és külügyminisz­ter kedden beszédet mondott Pe- kingben a Kínában tartózkodó indonéz küldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlésen. KUBAI MIL1CISTÁK elfogtak négy ellenséges ügynököt. Az el­lenforradalmi csoportot Eloy Gu­tierrez Menoyo vezette. ADAM RAPACKI lengyel kül­ügyminiszter ötnapos hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. DR. TULSZI GIRI nepáli mi­niszterelnök lemondott tisztségé­ről — jelentette be hétfőn a ne­páli rádió. ERZSÉBET ANGOL KIRÁLYNŐ jóváhagyta John Ere wen alten- gernagy kinevezését az angol ha­diflotta főparancsnokává. JOHNSON ELNÖK meghívta AJUB F^an pakisztáni elnököt, hogy ta\ksszal vagy a nyár ele­jén tegyen hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Sasztri in­diai miniszterelnök májusra ha­sonló meghívást kapott Johnson elnöktől . KÍNAI TÜDŐSÖK ÉS SZAK­EMBEREK újabb csoportja érke­zett Moszkvába. A 11 fizikus és mérnök bekapcsolódik a dubnai Egyesített Atomon tató Intézet munkájába. KIM BEN DTK, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszk­vai nagykövete látogatást tett Alekszej Koszigin szovjet minisz­terelnöknél, és megbeszélést foly­tatott vele. PORTUGÁLIA repedésekben meglepetés ér: Hitler »Mein Kampf-x-ját lát­juk Mussolini és Franco mű­vei mellett. És természetesen egy nyugatnémet riporter szemével “iMírM »Portugáliában megállt az idő« — írja a nyugatné­met Stern riportere. Ezt az országot 1928 óta Antonio Salazar és a titkosrendőrség kormányozza. Salazar barátai azt állítják, hogy a diktátor biztosítja a békét és a nyu­galmat. Eszerint Portugália egy boldog ország lenne? A turista — ilyennek látja. De a Stern riportere igyekezett a kulisszák mögé pillantani. És ekkor olyan országot talált, amelyben »valóban nyugalom ben« — sok jogtalansággal. Erről a »nyugalomról« Elindulás Olyan, mint egy szolid né­met üzletember. Jól szabott öltöny, jól táplált, gondosan ápolt körmök: MANUEL EGREJA AREZ, Portugália hamburgi alkonzulja. Támoga­tását kértem. Portugáliáról szeretnék írni, az Ibériai fél­sziget nyugati partján , fekvő és a NATO-hoz tartozó or­szágról, amelyről a portói bornál, a parafakészítményei­ről és olajos szardíniánál a.ig tudunk többet. — Remélem, nem visz be­le politikát, Jaeger úr. — Ne­vet. Német kiejtése kifogásta­lan. Visszanevetek. — Szeretném megismerni az ön országát. Olyannak, ami­lyen. Se többnek, se keve­sebbnek. Válaszom nem elégíti ki. Túl általánosnak találja. — Szeretem a németeket. Becsülöm őket. Mi, Portugá­liában mind becsüljük a né­meteket. Azonban rossz ta­pasztalataink is vannak ... Bgy másodperc szünetet van, olyan, mint a temető­számol be K. Jaeger riportja. tart: »... az újságírókkal.« Nem értem. Nem akarom megérteni. Kicsit zavarba jön. — Vannak előítéletek, Jae­ger úr. Érti, ugye? Portugália idegen önnek. Remélem, nem ítél elhamarkodottan. Igye­kezzék tárgyilagos maradni. Mindennek két oldala van. Biztosítom: igyekszem tár­gyilagos lenni. Jutalmam: ajánlólevél a sajtófőnökhöz, Lisszabonba; egy csomó úti­prospektus, propagandaanyag és egy német nyelvű útika­lauz. — Hogy már előre képet alkothasson. Nevetve köszönöm meg, és az ajánlott tárgyilagosságra gondolok. Búcsúzáskor mele­gen megszorítja a kezem. — Remélem, Jaeger úr, ön a nyolcszázéves német—por­tugál barátság jegyében írja meg a cikkét. Számolni kezdek: 1147 ke­reszteshadjáratok, 1147 Lisz- szabont földig rombolták. En­nek azonban semmi köze Né­metországhoz, lefeljebb a kölniekhez: ők vettek részt benne annakidején. A német birodalmat csak 1871-ben ala­pították. Na mindegy, egy hét múlva Lisszabonban le­szek, majd meglátjuk. Lisszabon Május vége van. Nyári hőségre számítottam. Lissza­bonban azonban kellemes hő­mérséklet fogadott. Az útle­vél- és vámformaságokat gyorsan elintézték. Előzéke­nyek. Kint taxi vár. Nyaktö­rő út vezet a belvárosba. Széles sugárutak, pompás pa­loták, parkok és virágok, amerre nézek. Túlnyomóan Volkswagenek és Mercedesek, továbbá angol gépkocsik- Eu­rópai főváros. A sgj tóhivatalban már vár­nak. Ütiprogramunk összeál­lítva. Meglepődöm. A titkár nevet. »Gondoljon a kényel­mére. Csak egy hónapig ma­rad így. Sokat akar látni. Ml terminusokat állítottunk ösz- sze az ön részére: népünne­pélyeket, állami ünnepeket.« * * * Járjuk Lisszabont. Szép vá­ros. Sok utcát, teret neveztek el a szabadságról. »Liberda- de«. Ez feltűnő. Az emberek jól öltözöttek, az urak feke­tében, a hölgyek a nyári di­vat szerint. Mindenesetre a főutcákon. Az éttermek és kávéházak zsúfoltak. A lisz- szaboniaknak van idejük, él­vezik a napsütést. Luxusüzle­tek, akárcsak Párizsban vagy Düsseldorfban. A könyvke­ebben az országban. A fasisz­ta irodalom találkozót adott egymásnak a lisszaboni köny­vesboltokban. Egyenruhák Elhagyjuk a széles sugár­utakat. Az utcák szűkebbé válnak, a kirakatok kisebbek. Az óváros festői, zegzugos, szinte romantikus. Egészség- ügyi berendezés , ismeretlen. Sűrűn lakott. Szegénységről árulkodik. A turisták számá­ra különösen vonzó — jegyzi meg útikönyvem. Lisszabon lakosságának kétharmada ezekben e festői negyedekben él. Egyenruha-üzletek tűnnek fel. Rangjelzések hivalkodnak, ejtőernyős kombinációk, gom­bok, vállpántok, köpenyek, csizmák, derékszíjak, csatok. Akaratlanul színházi jelme­zekre gondolok. Figyelem az egyenruhákat. Bár inkább ne tettem volna. Meg lehet za­varodni. Van polgári gárda (Guarde Civil), nemzeti gár­da (Guarde National), közle­kedési rendőr, vámos, és tud­ja az ég (vagy Salazar), hányféle különböző rendőri alakulat És mindegyik a sa­ját egyenruháját hordja. A csodatévö escudok A kávéházakban kollégák­kal találkozom. Egy íorgató­Részvétnyilvánítás Sir Winston Churcill halála alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke II. Erzsébetnek, Nagy-Britannia királynőjének táviratban fejezte ki részvétét az Elnöki Tanács, a kormány és saját nevében Sir Winston Churchill halála alkalmából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízta Incze Jenő rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, hogy Sir Winston Churchill temetésén különleges megbízottként kép­viselje a Magyar Népköztánsa­Réssvétláíogutás a budapesti angol nagykövetnél Szilágyi Béla külügyminisz­ter-helyettes, Házi Vencel rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a külügyminiszté. rium 5. területi osztályának vezetője, valamint Gergely Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője látogatást tett Nagy-Britannia budapesti nagykövetségén, s részvétüket fejezték ki Sir Ivor Thomas Montagus Pink Nagy-Britannia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének Sir Winston Churchill elhunyta alkalmiból. A Kulturális Kapcsolatok In­tézete nevében Rosta Endre ügyvezető elnök és Vályi Gá­bor osztályvezető fejezték ki részvétüket. (MTI) Klaus osztrák kancellár: Ausztria a Kelet—Nyugat közötti enyhülést óhajtja Klaus osztrák kancellár ked­den beszédet mondott az Euró. pa Tanács tanácskozó gyűlé­sén. A kormányfő ezúttal is megerősítette, hogy Ausztria a szabad és demokratikus Euró­páról vallott nyugati eszméket teszi magáévá, de olyan össz­európai egységért száll síkra, amely magában foglalja a föld­rész valamennyi országát. Klaus ismét aláhúzta: Ausztria »szabadsága és függetlensege megőrzésének érdekében« néni mondhat le arról, hogy lépest tartson »az európai gazdasági integráció dinamikus erejével«, ki kell bővítenie kapcsolatait a Közös Piaccal, figyelembe vé­ve a semlegességből eredő kö­telezettségeit. Ausztria — mon­dotta a továbbiakban — akkor járul hozzá a legnagyobb mér­tékben a Kelet—Nyugat közötti enyhüléshez, ha abban a föld­rajzi térségben, amelyben él. békés viszonyokat teremt, s rámutatott: éppen az utóbbi hónapokban következett be ja­vulás Ausztriának Magyaror­szághoz, Romániához, Bulgá­riához és Lengyelországhoz fű­ződő kapcsolataiban. (MTI A pápa döntése bíbornokok létszámának növel Sséről a VI. Pál pápa döntése, hetvenhatról százháromra véli a bíborosak létszámát — széles körű visszhangra talál az olasz sajtóban. A 27 új kar­dinális hivatalos kinevezésére február 22-én kerül sor. Erre a napra hívta össze ugyanis a pápa az úgynevezett titkos konzisztóriumot. A bíborosi testület összetéte­lével kapcsolatban Nazareno Fabbretti, a neves Ferenc-rendi publicista a torinói Gazzetta csoport dokumentumfilmet akar készíteni. A készüléke­ket azonban még nem kapták meg. Három napja harcolnak a vámmal, vándorolnak hiva­talról hivatalra. Nagyon szép hivatalok, a XIX. században épült palotákban, parkok és virágoskertek közepette. Nagyvonalú berendezések, ré­giek és alaposak. Mahagoni és bársony. Előzékeny tisztvi. selők. Csak senki sem illetékes. Sajnálkoznak. Az első nap után a bürokrácia folyosóján találtak egy ügynököt, olyan adószakértő félét. Neki sem sikerült. Túl sok a hatóság. Kétségbeesésükben pénzt ajánlottak néki. Kicsit za­varban voltak, de nem láttak más kiutat. Azóta minden zsi­nóron szalad. Száz escudo ide, száz escudo oda, rögtön elintéz pecsétet, aláírást, ok­mányt. Holnap reggel elhoz­hatják a vámtól filmfelszere­lésüket. Északra utazunk Tras os Montes megyébe. Az út jó. Forgalom alig van. Egy-egy autóbusz, néha-néha egy te­herautó. Két tucat privát ko­csi. Az aszfaltutat főleg ökör- és szamárkordék használják. A vidék hegyes és hűvös. Külföldi rendszámú autó er­refelé ismeretien. Tras os Montes nem turista szenzáció. Célunk a vidék déli részén fekvő 3000 lakosú járási szék­hely, Mogadoure. (Folytatjuk) Del Popolóban ezeket írja: »A bíborosi testületben az új dön­téssel az olaszok elveszítették azt az egyharmadot, amely e'\- dig számszerű lehetőséget, s majdnem teljes biztonságot nyújtott nekik ahhoz, hogy — mint ahogy századokon át tet­ték — olasz pápát választanak, illetve, hogy megakadályozzák, ha akarják egy más nemzetisé­gű pápa megválasztását.« A milánói Giomo szerint VI. Pál döntésének jelentősége a következőkben foglalható ösz- sze: 1. A pápa fokozottabban »in- temacionalizálni« akarja a bí­borosi testületet, s talán az ed­diginél gyakrabban kíván kon­zultálni tagjaival. így akar — részlegesen bár — eleget tenni annak a zsinat többsége által hangoztatott igénynek, amely az egyház vezetésében a püspö­kök befolyásának növelésére úgynevezett »kollégiális veze­tés« élre juttatására irányul. 2. A Giorno szerint VI. Pál az új afrikai bíborosok kineve. zésével folytatni akarja előd­jének kezdeményezését, vagyis azt, hogy nagyobb képviseletet szánjon a volt gyarmatok kato­likus egyházainak. 3. A kelet néhány pátriárká­jának bíborosi rangra emelésé­vel az orthodox vallásúakkal fennálló régi ellentéteket akar­ja csökkenteni. (MTI) Ünnepségek Indiában Az Indiai Köztársaság ki­kiáltásának 15. évfordulója al­kalmából kedd délelőtt katonai díszszemle és színpompás fel­vonulás volt Delhiben. Már jó­val az ünnepség megkezdése előtt nagy tömegek özönlöttek el a főváros főútvonalára veze­tő utcákat. Az indiai fegyveres erők kü­lönböző fegyveme' i >k fel­vonulása után került sor arra a felvonul ís--a. amelynek rész­vevői kül ■■->'•>"■>0 transzparen­seken s v ' I ették India álla­mainak gazdasági és kulturális fejlődését. (MTI) hogy nö-

Next

/
Thumbnails
Contents