Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
SOMOGYI NEPLAI 2 Szerda, 1965. január 21. Diplomáciai viharok Ciprus körűi Vita az ENSZ-közgyűlésen a görög és török képviselők között A szovjet parlamenti küldöttség törökországi látogatásának kedvező légköre, majd Törökországnak az MLF-terv- vel kapcsolatos negatív álláspontja érthető ingerültséget keltett azokban a NATO-kö- rökben, amelyek a Földközi- tenger keleti medencéjét jó hídfőállásnak tartják a szocialista Kelet-Európa ellen irányuló katonai és politikai terveik megvalósításához. Ugyanezek a körök a szovjet — török közeledés kapcsán most hadjáratot indítottak a hagyományos szovjet—ciprusi jóviszony ellen. Ismeretes, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter ez év január 21-én három kérdésről külpolitikai interjút adott az Izvesztyijának és egyebek között foglalkozott a ciprusi helyzettel is. A. szovjet külügyminiszter leszögezte a szovjet álláspontot a leglényegesebb kérdésekben: 1. a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának, területi sérthetetlenségének támogatása és védelmezésc minden külföldi beavatkozással szemben; 2. Ciprus népének elidegeníthetetlen joga, hogy meghatározza saját sorsa alakítását független államán belül; 3. elsőrendű fontosságú Ciprus biztonságának kérdése, ezért területéről minden külföldi csapatot ki kell vonni és Cipruson nem lehet idegen támaszpont. A Szovjetunió a ciprusi görög és török nemzeti közösségek létéből indult ki, s mindig az olyan rendezés mellett szállt síkra, amely a független Ciprusi Köztársaságon belül biztosítaná mindkét közösség törvényes jogainak érvényesítését, békés . életét és együttműködését Ciprus függetlenségének megszilárdítása érdekében. Hivatalos szovjet megnyilatkozások mutattak rá, hogy a ciprusi törökök nemzetiségi kérdését neokolonialista célokból élezik ki bizonyos nyugati hatalmak, amelyek az »Oszd meg és uralkodj!« — el\' sikerében reménykednek. Gromiko külügyminiszter interjújában hangoztatta, hogy Ciprus népe önállóan és szuverén módon választhat bármilyen államberendezkedés! formát, amelv lehetővé tenné a két nemzeti közösség sajátos helyzetének figyelembevételét, fmr választhatja a föderatív formát is. Ez a megjegyzés váltott ki diplomáciai vihart, jóllehet, Gromiko nyilatkozata egyértelműen kimondta, hogy ez a forma. is feltételezi az egységes központi kormányt, az egységes honvédelmi szervezetet, valamint a központosított köz- igazgatási és igazságszolgáltatási rendszert. A »föderatív forma« nem azonos azokkal a korábban vázolt török tervekkel, amelyek lényegében Ciprus kettéosztását célozták. Gromiko fenntartásai ezt egyértelműen megmutatják. A Szovjetunió mindenféle külföldi beavatkozást igyekszik távoltartani a fiatal független államtól, egyben a belső problémák valamiféle megoldását ajánlja a ciprusi kormánynak éppen a külföldi beavatkozási veszély teljes elhárítására. Erkin török külügyminiszter a hétfői ENSZ-közgyűlésen mondott beszédének nagy részét a ciprusi problémának szentelte. Makacsul védelmezte azoknak az úgynevezett garanciális és szövetségi szerződéseknek a sérthetetlenségét és »szentségét«, amelyeket Ciprusra a függetlenség elnyerésének időszakában kényszsrítet- ték rá. Erkin ezután megvádolta a görög kormányt, előkészületeket tesz az enózisra, majd kijelentette, hogy »Görögország jogellenesen már több mint 10 000 katonát és tisztet küldött Ciprusra«. Erkin szerint az enózis »a ciprusi török közösség leigázását és nemzeti jogainak megcsorbítását« jelentené A válaszadás jogán Biciosz görög küldött, és Kiprianu ciprusi külügyminiszter visszautasította Erkin török külügyminiszter vádjait. Mindketten hangoztatták, hogy Törökország politikája fenyegeti Ciprus függetlenségét és területi épségét. (MTI) Csőmbe támadást tervez a szomszédos Kongó ellen? A brazzaville-i hatóságok at-, Köztársaság (Brazzaville) tájékoztatásügyi államtitkára kedtól tartanak, hogy Csőmbe háborús kalandra készül országuk ellen. A brazzaville-i rádió keddi jelentése szerint a kongói miniszterelnök amerikai tá- .Mogatóinak tanácsára fontolgatja a brazzaville-i Kongó ellen indítandó támadás tervét. Erre azt akarja ürügynek felhasználni, hogy a szomszédos Kongóban működő felkelők vasárnap megtámadtak a kormánycsapatok által védelmezett Nkolo városát. Bemard Zoniaba, a Kongói den közölte a sajtóval, hogy Csőmbe katonái és fehér zsoldosai az amerikai bombázók támogatásával rendszeresen megsértik a köztársaság területét. A határsértőik vandál pusztítást okoznak a brazzavil. le-i Kongóban, sanyargatják, kirabolják a békés lakosságot. A belga külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök a kormány vendégeként január 28-án Brüsszelbe érkezik. (MTI) Válságosra fordult az iráni miniszterelnök állapota Mint a Reuter jelenti, a keddre virradó éjszaka hirtelen válságosra fordult Ali Manszur iráni miniszterelnök állapota. A 41 éves kormányfő ellen csütörtökön merényletet követ, tek el, amikor éppen be akart lépni a parlament kapuján. Ali Manszurt a merénylő három golyója találta el. A Reuter értesülése szerint az orvosok szívmasszázzsal próbálják megmenteni az életnek a miniszterelnököt, de erre kevés a remény. (MTI) Kémkedő ame ikai diplomatát utasi o.tak ki a Szovjetunióból A szovjet külügyminisztérium nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította a Szovjetunióból Richard F. Stolzot, az amerikai nagykövet, ség első titkárát. A hivatalos közlemény megállapítja: tavaly decemberben illetékes szovjet hatóságok kémkedés és külföldi hírszerzőkkel fenntartott bűnös kapcsolat vádjával letartóztatta B. szovjet állampolgárt. A vizsgálat során kiderült, hogy B. az amerikai nagykövetség első titkárával, Kenneth A. Kerst-tel tartott fenn kapcsolatot. Kerst azóta már elhagyta a Szovjetuniót. A most kiutasított Richard Stolz bűnsegéd! minőségben részt vett Kerst üzelmei- ben. (MTI) A MAGYAR VÖRÖSKERESZT 120 000 forint értékű takarót, tábori ágyat és gyógyszert küldött légi úton Algériába, az árvíz- és földrengés sújtotta lakosság megsegítésére. SUBANDRIO indonéz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kedden beszédet mondott Pe- kingben a Kínában tartózkodó indonéz küldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlésen. KUBAI MIL1CISTÁK elfogtak négy ellenséges ügynököt. Az ellenforradalmi csoportot Eloy Gutierrez Menoyo vezette. ADAM RAPACKI lengyel külügyminiszter ötnapos hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. DR. TULSZI GIRI nepáli miniszterelnök lemondott tisztségéről — jelentette be hétfőn a nepáli rádió. ERZSÉBET ANGOL KIRÁLYNŐ jóváhagyta John Ere wen alten- gernagy kinevezését az angol hadiflotta főparancsnokává. JOHNSON ELNÖK meghívta AJUB F^an pakisztáni elnököt, hogy ta\ksszal vagy a nyár elején tegyen hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Sasztri indiai miniszterelnök májusra hasonló meghívást kapott Johnson elnöktől . KÍNAI TÜDŐSÖK ÉS SZAKEMBEREK újabb csoportja érkezett Moszkvába. A 11 fizikus és mérnök bekapcsolódik a dubnai Egyesített Atomon tató Intézet munkájába. KIM BEN DTK, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete látogatást tett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöknél, és megbeszélést folytatott vele. PORTUGÁLIA repedésekben meglepetés ér: Hitler »Mein Kampf-x-ját látjuk Mussolini és Franco művei mellett. És természetesen egy nyugatnémet riporter szemével “iMírM »Portugáliában megállt az idő« — írja a nyugatnémet Stern riportere. Ezt az országot 1928 óta Antonio Salazar és a titkosrendőrség kormányozza. Salazar barátai azt állítják, hogy a diktátor biztosítja a békét és a nyugalmat. Eszerint Portugália egy boldog ország lenne? A turista — ilyennek látja. De a Stern riportere igyekezett a kulisszák mögé pillantani. És ekkor olyan országot talált, amelyben »valóban nyugalom ben« — sok jogtalansággal. Erről a »nyugalomról« Elindulás Olyan, mint egy szolid német üzletember. Jól szabott öltöny, jól táplált, gondosan ápolt körmök: MANUEL EGREJA AREZ, Portugália hamburgi alkonzulja. Támogatását kértem. Portugáliáról szeretnék írni, az Ibériai félsziget nyugati partján , fekvő és a NATO-hoz tartozó országról, amelyről a portói bornál, a parafakészítményeiről és olajos szardíniánál a.ig tudunk többet. — Remélem, nem visz bele politikát, Jaeger úr. — Nevet. Német kiejtése kifogástalan. Visszanevetek. — Szeretném megismerni az ön országát. Olyannak, amilyen. Se többnek, se kevesebbnek. Válaszom nem elégíti ki. Túl általánosnak találja. — Szeretem a németeket. Becsülöm őket. Mi, Portugáliában mind becsüljük a németeket. Azonban rossz tapasztalataink is vannak ... Bgy másodperc szünetet van, olyan, mint a temetőszámol be K. Jaeger riportja. tart: »... az újságírókkal.« Nem értem. Nem akarom megérteni. Kicsit zavarba jön. — Vannak előítéletek, Jaeger úr. Érti, ugye? Portugália idegen önnek. Remélem, nem ítél elhamarkodottan. Igyekezzék tárgyilagos maradni. Mindennek két oldala van. Biztosítom: igyekszem tárgyilagos lenni. Jutalmam: ajánlólevél a sajtófőnökhöz, Lisszabonba; egy csomó útiprospektus, propagandaanyag és egy német nyelvű útikalauz. — Hogy már előre képet alkothasson. Nevetve köszönöm meg, és az ajánlott tárgyilagosságra gondolok. Búcsúzáskor melegen megszorítja a kezem. — Remélem, Jaeger úr, ön a nyolcszázéves német—portugál barátság jegyében írja meg a cikkét. Számolni kezdek: 1147 kereszteshadjáratok, 1147 Lisz- szabont földig rombolták. Ennek azonban semmi köze Németországhoz, lefeljebb a kölniekhez: ők vettek részt benne annakidején. A német birodalmat csak 1871-ben alapították. Na mindegy, egy hét múlva Lisszabonban leszek, majd meglátjuk. Lisszabon Május vége van. Nyári hőségre számítottam. Lisszabonban azonban kellemes hőmérséklet fogadott. Az útlevél- és vámformaságokat gyorsan elintézték. Előzékenyek. Kint taxi vár. Nyaktörő út vezet a belvárosba. Széles sugárutak, pompás paloták, parkok és virágok, amerre nézek. Túlnyomóan Volkswagenek és Mercedesek, továbbá angol gépkocsik- Európai főváros. A sgj tóhivatalban már várnak. Ütiprogramunk összeállítva. Meglepődöm. A titkár nevet. »Gondoljon a kényelmére. Csak egy hónapig marad így. Sokat akar látni. Ml terminusokat állítottunk ösz- sze az ön részére: népünnepélyeket, állami ünnepeket.« * * * Járjuk Lisszabont. Szép város. Sok utcát, teret neveztek el a szabadságról. »Liberda- de«. Ez feltűnő. Az emberek jól öltözöttek, az urak feketében, a hölgyek a nyári divat szerint. Mindenesetre a főutcákon. Az éttermek és kávéházak zsúfoltak. A lisz- szaboniaknak van idejük, élvezik a napsütést. Luxusüzletek, akárcsak Párizsban vagy Düsseldorfban. A könyvkeebben az országban. A fasiszta irodalom találkozót adott egymásnak a lisszaboni könyvesboltokban. Egyenruhák Elhagyjuk a széles sugárutakat. Az utcák szűkebbé válnak, a kirakatok kisebbek. Az óváros festői, zegzugos, szinte romantikus. Egészség- ügyi berendezés , ismeretlen. Sűrűn lakott. Szegénységről árulkodik. A turisták számára különösen vonzó — jegyzi meg útikönyvem. Lisszabon lakosságának kétharmada ezekben e festői negyedekben él. Egyenruha-üzletek tűnnek fel. Rangjelzések hivalkodnak, ejtőernyős kombinációk, gombok, vállpántok, köpenyek, csizmák, derékszíjak, csatok. Akaratlanul színházi jelmezekre gondolok. Figyelem az egyenruhákat. Bár inkább ne tettem volna. Meg lehet zavarodni. Van polgári gárda (Guarde Civil), nemzeti gárda (Guarde National), közlekedési rendőr, vámos, és tudja az ég (vagy Salazar), hányféle különböző rendőri alakulat És mindegyik a saját egyenruháját hordja. A csodatévö escudok A kávéházakban kollégákkal találkozom. Egy íorgatóRészvétnyilvánítás Sir Winston Churcill halála alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke II. Erzsébetnek, Nagy-Britannia királynőjének táviratban fejezte ki részvétét az Elnöki Tanács, a kormány és saját nevében Sir Winston Churchill halála alkalmából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízta Incze Jenő rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, hogy Sir Winston Churchill temetésén különleges megbízottként képviselje a Magyar NépköztánsaRéssvétláíogutás a budapesti angol nagykövetnél Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Házi Vencel rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a külügyminiszté. rium 5. területi osztályának vezetője, valamint Gergely Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője látogatást tett Nagy-Britannia budapesti nagykövetségén, s részvétüket fejezték ki Sir Ivor Thomas Montagus Pink Nagy-Britannia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének Sir Winston Churchill elhunyta alkalmiból. A Kulturális Kapcsolatok Intézete nevében Rosta Endre ügyvezető elnök és Vályi Gábor osztályvezető fejezték ki részvétüket. (MTI) Klaus osztrák kancellár: Ausztria a Kelet—Nyugat közötti enyhülést óhajtja Klaus osztrák kancellár kedden beszédet mondott az Euró. pa Tanács tanácskozó gyűlésén. A kormányfő ezúttal is megerősítette, hogy Ausztria a szabad és demokratikus Európáról vallott nyugati eszméket teszi magáévá, de olyan összeurópai egységért száll síkra, amely magában foglalja a földrész valamennyi országát. Klaus ismét aláhúzta: Ausztria »szabadsága és függetlensege megőrzésének érdekében« néni mondhat le arról, hogy lépest tartson »az európai gazdasági integráció dinamikus erejével«, ki kell bővítenie kapcsolatait a Közös Piaccal, figyelembe véve a semlegességből eredő kötelezettségeit. Ausztria — mondotta a továbbiakban — akkor járul hozzá a legnagyobb mértékben a Kelet—Nyugat közötti enyhüléshez, ha abban a földrajzi térségben, amelyben él. békés viszonyokat teremt, s rámutatott: éppen az utóbbi hónapokban következett be javulás Ausztriának Magyarországhoz, Romániához, Bulgáriához és Lengyelországhoz fűződő kapcsolataiban. (MTI A pápa döntése bíbornokok létszámának növel Sséről a VI. Pál pápa döntése, hetvenhatról százháromra véli a bíborosak létszámát — széles körű visszhangra talál az olasz sajtóban. A 27 új kardinális hivatalos kinevezésére február 22-én kerül sor. Erre a napra hívta össze ugyanis a pápa az úgynevezett titkos konzisztóriumot. A bíborosi testület összetételével kapcsolatban Nazareno Fabbretti, a neves Ferenc-rendi publicista a torinói Gazzetta csoport dokumentumfilmet akar készíteni. A készülékeket azonban még nem kapták meg. Három napja harcolnak a vámmal, vándorolnak hivatalról hivatalra. Nagyon szép hivatalok, a XIX. században épült palotákban, parkok és virágoskertek közepette. Nagyvonalú berendezések, régiek és alaposak. Mahagoni és bársony. Előzékeny tisztvi. selők. Csak senki sem illetékes. Sajnálkoznak. Az első nap után a bürokrácia folyosóján találtak egy ügynököt, olyan adószakértő félét. Neki sem sikerült. Túl sok a hatóság. Kétségbeesésükben pénzt ajánlottak néki. Kicsit zavarban voltak, de nem láttak más kiutat. Azóta minden zsinóron szalad. Száz escudo ide, száz escudo oda, rögtön elintéz pecsétet, aláírást, okmányt. Holnap reggel elhozhatják a vámtól filmfelszerelésüket. Északra utazunk Tras os Montes megyébe. Az út jó. Forgalom alig van. Egy-egy autóbusz, néha-néha egy teherautó. Két tucat privát kocsi. Az aszfaltutat főleg ökör- és szamárkordék használják. A vidék hegyes és hűvös. Külföldi rendszámú autó errefelé ismeretien. Tras os Montes nem turista szenzáció. Célunk a vidék déli részén fekvő 3000 lakosú járási székhely, Mogadoure. (Folytatjuk) Del Popolóban ezeket írja: »A bíborosi testületben az új döntéssel az olaszok elveszítették azt az egyharmadot, amely e'\- dig számszerű lehetőséget, s majdnem teljes biztonságot nyújtott nekik ahhoz, hogy — mint ahogy századokon át tették — olasz pápát választanak, illetve, hogy megakadályozzák, ha akarják egy más nemzetiségű pápa megválasztását.« A milánói Giomo szerint VI. Pál döntésének jelentősége a következőkben foglalható ösz- sze: 1. A pápa fokozottabban »in- temacionalizálni« akarja a bíborosi testületet, s talán az eddiginél gyakrabban kíván konzultálni tagjaival. így akar — részlegesen bár — eleget tenni annak a zsinat többsége által hangoztatott igénynek, amely az egyház vezetésében a püspökök befolyásának növelésére úgynevezett »kollégiális vezetés« élre juttatására irányul. 2. A Giorno szerint VI. Pál az új afrikai bíborosok kineve. zésével folytatni akarja elődjének kezdeményezését, vagyis azt, hogy nagyobb képviseletet szánjon a volt gyarmatok katolikus egyházainak. 3. A kelet néhány pátriárkájának bíborosi rangra emelésével az orthodox vallásúakkal fennálló régi ellentéteket akarja csökkenteni. (MTI) Ünnepségek Indiában Az Indiai Köztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából kedd délelőtt katonai díszszemle és színpompás felvonulás volt Delhiben. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt nagy tömegek özönlöttek el a főváros főútvonalára vezető utcákat. Az indiai fegyveres erők különböző fegyveme' i >k felvonulása után került sor arra a felvonul ís--a. amelynek részvevői kül ■■->'•>"■>0 transzparenseken s v ' I ették India államainak gazdasági és kulturális fejlődését. (MTI) hogy nö-