Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. január 23. Közlemény a varsói tanácskozásról. (Folytatás az I. oldalról.) a javaslatát, hogy hívják ösz- j sze a világ kormányfőinek ér- ! tekezletét, és azon vitassák : meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását és teljes meg- : semmisítését, valamint első lé- j pésként e fegyverek alkalmazásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagállamai ugyancsak támogatják az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javaslatát leszerelési világkonferencia összehívására. A politikai tanácskozó testület kijelenti, hogy az imperializmus fenyegetéseivel ízemben a szocialista országok teljesen egységesek és szolidárisak, és az imperialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknázzák, kudarcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagállamai ezután is minden erejükkel arra törekszenek, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a feszültség enyhítéséhez és a leszereléshez, a békés egymás mellett éléshez, és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. (MTI) A Kádár slvSirs vezette magyar !<íildöttsé| elutazott Varsóból A M í-ísgarszágak segi lsévé a isiiéi országoknak A KGST-tagországck 45 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Ez a segítség tette lehetővé 1220 iparvállalat, berendezés és egyéb objektum építését Ázsiában (6"0), Afrikában (550) és Latin-Amerikában (40). A KGST-tagországok eddig 8,6 milliárd rubel összegben nyújtottak hiteleket a fejlődő országoknak. (MTI) A segítség Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökének vezetésével a Varsói Szerződés tagállamainak értekezletén részt vett magyar küldöttség csütörtökön este elutazott a lengyel fővárosból. A központi pályaudvaron a magyar küldöttség, búcsúztatására megjelent Józef Cyrankiewitz, a lengyel minisztertanács elnöke, Adam Rapacki külügyminiszter, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes, Jerzy Bordzilowski hadsereg- tábornok, vezérkari főnök, a nemzetvédelmi miniszter-helyettes, tábornokok, a külügyminisztérium főtisztviselői Moszkvában megnyílt az SZVSZ-einökség ülése Renato Bitossi, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke csütörtök reggel Moszkvában megnyitotta az SZVSZ elnökségének 47. ülésszakát, amely megvitatja a varsói VI. szak- szervezeti világkongresszus előkészítését. Az októberben megnyíló kongresszus előkészületeiről Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára tartott beszámolót. A világszövetség 1965. évi költségvetését Edvin Chleboun, az SZVSZ alelnöke ismerteti. Az elnökség ezenkívül a végrehajtó bizottság 29. ülésszakának előkészületeiről is tárgyal. (MTI) és Jerzy Zielinski, a budapesti lengyel nagykövetség első titkára. Jelen volt a magyar küldöttség búcsúztatásánál Martin Ferenc, a Magyar Népköz- társaság varsói nagykövete, a Lengyelországba akkreditált magyar diplomaták, újságírók, foto- és rádióriporterek. Kádár elvtérs és a magyar küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek a lengyel vendéglátókkal és szívélyes, meleg búcsú után a küldöttség különvonata 18 óra 06 perckor kigördült a varsói pályaudvarról. Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete csütörtökön ebédet adott Kádár János és a vezetésével Varsóban tartózkodó magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) időben érkezett Egy AN—2. gép startolt Magadanból, hogy orvosi segítséget vigyen a sarkkörön túlra. Az út felénél a pilóták közölték a repülőterükkel, hogy valami baj lehet a motorral, mert a »hideg rázza'< a gépet. Kényszerleszállást hajtottak végre valamelyik északi folyó jegén, s akkor derült ki, hogy az egyik légcsavar vége letört. A szovjet pilóták 40 fokos hidegben munkához láttak, mindegyik légcsavarból levágtak egyformán 25 centimétert, s miután helyreállították a szimmetriát, folytatták útjukat a sarki éjszakában. A segítség időben megérkezett... NASSZER: Merénylet az iráni miniszterelnök ellen Tovább kell erősítenünk az országban a szocialista társadalmat A merénylőt elfogták — Manszur állcpota kielégítő Nasszer elnök az EAK nemzetgyűlésében szerda este elmondott beszédében meghatározta az arab forradalom fel- 'íu-adatait az elkövetkező hat év- '•’"rc. Nasszer abból az alkalomból jelent meg a parlament ülésén, hogy hivatalosan jelölték a közelgő elnökválasztásokra. — Fő feladatunk — mondott ta —, hogy előkészítsük az utat az új nemzedék számára, amely megvívja majd harcát politikai, gazdasági és szellemi téren egyaránt. Nasszer hangsúlyozta az EAK szerepét az arab felszabadító küzdelemben és rámutatott, sem az imperialisták, sem Izrael nem vonul ki az arabok területéről a maga jószántából. Kiemelte, az EAK nemcsak a rokon- szenv alapján kíséri figyelemmel a kongói eseményeket, hanem földrajzi szükségszerűség folytán is. Égy független Kongó nem fogja megengedni, hogy támaszpontként használják fel a többi afrikai nép ellen. Nasszer figyelmeztette Egyiptom népét, hogy újabb áldozatokat kell vállalnia az iparfejlesztés politikájának végrehajtása érdekében. A nemzeti jövedelem megkétszerezéséti célul kitűző tízéves terv második felének végrehajtása az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket követel az egyiptomiaktól — mondotta. Nasszer elnök beszédében elemezte Egyiptom fejlődését az utóbbi öt esztendőben. Elmondta, hogy ez idő alatt megépült az asszuáni gát első részlege. Az építkezésnek ez a szakasza tulajdonképpen csak afféle bevezető a második szakasz nagyszabású építkezéséhez, amely mintegy kétmillió feddan föld öntözését és a köztársaság teljes villamosítását teszi majd lehetővé. A feladatokkal foglalkozva Nasszer hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni az országban a szocialista társadalmat. A demokrácia gyakorlati érvényesítése szavatolja köztársaságunk biztonságát — mondotta az elnök. — Erélyeseknek kell lennünk, nem szabad megtűrni semmiféle ingadozást, semmiféle kompromisszumot, ha az céljaink megvalósítását, életformánk alapjait veszélyeztetné — jelentette ki Nasszer. (MTI) Merényletet követtek el csütörtök reggel Hasszán AH Manszur iráni miniszterelnök ellen. Az AP jelentése szerint Manszur kocsijából kiszállva a medzslisz (parlament) épületébe tartott, amikor valaki közelről négy lövést adott le rá. Manszurt két revolvergolyó találta el, egyik átfúrta a torkát, a másik a hasüregbe hatolt. A miniszterelnököt azonnal a kórházi műtőbe szállították, megoperálták, és bár eszméletét két órával később sem nyerte vissza, orvosai szerint állapota kielégítő. A burundi biztonsági szervek elfogták Pierre Ngendan- dumwe miniszterelnök gyilkosát. A miniszterelnököt — mint ismeretes— a múlt hét péntekjén agyonlőtték, amikor távozott abból a kórházból, ahol felesége néhány nappal korábban gyermeknek adoii életet. Az AFP jelentése szerint a gyilkos Myenzi Conzale, az A biztonsági rendőrség a helyszínen letartóztatott egy húszéves férfit. Irán ezen a héten Öt új olaj- egyezményt kötött különböző nagyvállalatokkal. Ezeket a szerződéseket akarta Manszur bemutatni a parlamentben. A rendőrségi vizsgálat folyamatban van. A teheráni rádió jelentése szerint a merénylő Mohamed Bokharai, főiskolai hallgató. A hatóságok nem közlik, volt-c. cinkostársa, s milyen háttere volt a gyilkossági kísérletnek. (MTI) usumburai amerikai nagykö.- vetség rwandai származású könyvelője. A gyilkos bevallotta, hogy tettéért hárommillió burundi frankot kapott, s ezt az összeget »egy idegen nyújtotta át neki«. Ugyancsak »közelebbről meg nem nevezett külföldiek« voltak azok, akik Gonzalét a merénylet színhelyére szállitották. (MTI) Gyilkosság hárommillió frankért Elfogták a burundi miniszterelnök gyilkosát Egy emberöltő forradalma A pétervári „véres vasárnapról” Hatvan év kerek emberöltő, de a történelemben rövid útszakasz tele küzdelemmel, véráldozattal, háborúkkal, válságokkal, két világháború földrengető kataklizmájával, elbukott és győztes forradalmakkal. A nyitány: 1905. Keleten folyt az orosz—japán háború, az európai országok újságjai hónapok óta első oldalon közölték az onnan érkezett híreket: Port-Artúrnál bekerítették a cári flottát, hősi halált halt Verescsagin, a nagy festő, a japánok százharmincezer katonát vesztettek, Moszkvában, Harkovban, Bakuban háborúellenes megmozdulások voltak... Azon a reggelen — Magyar- országon január 22-ét írtak — a 31 dapesti Napló Ady Endre A cári ágyú filozofál című versét közölte. »A cári ágyú úgy dohog: Miért visztek engem Napkeletre? Az orosz ágyúnak ma már csak itthon van ereje, kedve. Gyújtsatok a szivembe itt, hol a céltábla nem ja páni, Próbálgassátok sűrűén: Meglássátok, fogok találni!... « Ady látnoki szeme nemcsak a magyar holnapot jövendölte meg: messzire, a világ más tájaira is ellátott. A »cári ágyú« már valóban filozofált: miért irányítsa tüzét idegen partokra, amikor a legfőbb rossz otthon van, az orosz birodalom határain belül? A század első éveinek súlyos gazdasági válsága és a japán háború ellenállásra késztette a népet: a hatvan év előtti január Péterváron a Putyi- lov sztrájkjával kezdődött. A forradalomellenes szervezetek a cár könyörületében bíztak, a felvonulókkal egyházi zsolozsmákat énekeltettek, szentképeket, templomi zászlókat cipel tettek. Békessé g és alázat ült az embereken, amikor Gapon pópa a másfél százezer néma tüntetőt megállította a Téli Palotánál: kérvényt vittek a cárnak. Ezen a reggelen a sortűz ötezer embert tarolt le, több mint ezer halott maradt a tér kövén. Mi volt a munkások kérvényében? »Mi, Pétervár munkásai, asz- szony alakkal, gyermekeinkkel, gyámoltalan öreg s.mieinkkel eléd járultunk, uralkodónk, hogy igazságot, védelmet kérjünk. Koldusokká lettünk, elnyomnak bennünket, inunk szakadtáig dolgoztatnak, kigúnyolnak, nem vesznek emberszámba bennünket. Mindezt türelemmel viseltük, de most már fojtogat bennünket a nyomor, a jogfosz- tottság, elzárják előlünk a művelődés útját, a zsarnokság és önkény igájában vergődünk. Türelmünk véget ért: elérkezett az a rettenetes perc, amikor már úgy érezzük, meghalni is jobb, mint továbbra is elviselni e pokoli megpróbáltatásokat.« Vasárnap volt, a pópa a küldöttség élén a palota kapujához ért. Mögötte a téren másfél százezer éhező, fázó proletár szorongott. Az Alek- szandr tér fáin gyerekek gubbasztottak: fagyoskodó, csipogó verebek. A csendőrök és katonák golyói először őket szedték le: véresen, hangtalanul puffantak szüleik nyakába. Aztán a sűrű sorokat tizedelték a lövedékek. A Vaszilevszkij szigeten emelkedtek az első barikádok. A munkások fegyvereket szereztek, megütköztek a cári csapatokkal. — A munkásosztály átesett a forradalmi tűzkeresztségen — mondta Lenin, aki akkor Genfben tartózkodott. Így írt erről az eseményről: »Az orosz proletariátusra tekint lázas türelmetlenséggel az egész világ proletariátusa. A cárizmus megdöntése Oroszországban — ezt a harcot munkásosztályunk hősiesen megkezdte —, fordulópont lesz valamennyi ország történelmében . . . « Magyarországon választási előkészületek folytak ezekben a napokban, folyt a látványos vetélkedés Tisza István és az Andrássy, Bánffy, Apponyi vezette »ellenzéki« koalíció között. A szavazások óráiban terjedt el a hír: Oroszországban kitört a forradalom, a »véres vasárnap« elindította azt a lavinát, amelynek útját, hatását senki se tudja felmérni. Megmozdultak ;az ózdi .munkások, a pécsiek, a szegediek, a nagy gyárak munkásai és a nincstelen falusi nép, mindazok, akik se Tisza, se Andrássy mellett nem tettek hitet, akiknek az úri választáshoz nem volt közük, de a messziről jött hírek hallatára felforrósodott a szívük. Gyűléseket tartottak, éltették a forradalmat, kibon. tották a vörös zászlókat. A »véres vasámap«-ot a lodzi felkelés, az ivanovo voz- nyeszenszk-i hatalmas sztrájk, az első szovjetek megalakulása, a litván, az észt, az ukrajnai és Volga vidéki parasztmegmozdulások, a Patyomkin cirkáló lázadása követték. Nálunk, minden korábbinál nagyobb erejű sztrájkok — harmincezer vasmunkásé, majd a pécsi bányászoké, a dél-dunántúli földmunkásoké — rázták meg az országot. Ady nem tért napirendre a »véres vasárnap« tanulságai fölött. »Január 22-én pedig — írta egy későbbi cikkében — az egész világ proletársága ünnepre készült. Ünnepelni a forradalom Moszkváját. £1 kell halasztani az ünnepet. Egyelőre és bizonyosan csak egyelőre ., . « A magyar munkásosztály legjobbjai, a nemzetközi forradalmi mozgalom részeseiként, fokozódó erővel, céltudatossággal vettek részt abban a küzdelemben, amely 1905 óta egy emberöltőn át, vereségeken és győzelmeken keresztül a nagy 1917-es Október diadaláig, 1945-ben* ; Magyarországon és egy sereg más országban a dolgozó nép felszabadulásáig, a világ erőviszonyaiban máig bekövetkezett kedvező változásokig vezetett. Vadász Ferenc ZÁRSZÁMADÁS UTÁN VÁSÁROLJON Nem ke!! a városba utazni. A szükséges árukat LAK H E LYÉ N is megvásárolhatja. Híradástechnikai, elektromos háztartási készülékekre, járművekre igényét már most jelentse be a FÖLDMUVESSZÖVETKEZETI boltokban. A föld művesszövetkezeti tagok vásárlásaik után az év végén vásárlási visszatérítést kapnak.
