Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
Péntek, 1965. január 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? (IV.) /I szakemberellátás rendszere Sok munkája van ilyenkor az útőrnek. Hajnalban 4 órakor kezd Balázs János, hogy mire megindul a forgalom, a veszélyes útszakaszokat már behinthesse salakkal, ne csússzanak a járművek. Beszélgetés hatvanötezer emberrel Szőke Pál, az SZMT vezető titkára nyilatkozik a szakszervezeti választásokról ísj A 3004/7. SZÁMÉ KORMÁNYHATÁROZAT KIMONDJA: az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknek megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz-ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kormányhatározat (1024/1964.) intézkedik, amelynek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítások után már jóval kisebb a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek, kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy eje- gendő és megfelelő agronómus, könyvelő legyen minden tsz- ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint részesülnek különféle kedvezményekben, ahogyan annak idején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. Ezek érvényessége az átirányításuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybe vehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fizetését, akik gyakorlóidejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kézdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább ötévi működésre kötelezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szakembernek vele együtt élő házastársa van, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásiban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban lévő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet által vagy felügyeletével szervezett to vábbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. ELŐÍRJA A RENDELET, hogy a leendő szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember jel öltet annak kérésére tagként fölveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor fölkérés, illetve pályázat útján munka- szerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél munkaviszonyban áll, akkor a tsz kérheti a munkáltatótól a szakember népgazdasági Diófűrészárut (diópadlót) VÁSÁROLUNK hatósági termelői áron személyes átvétellel. Az ajánlatokat kérjük FAIPARI KTSZ, PÉCS, Rózsa Ferenc utca 20/1. címre. Telefon 12-27. (52254) érdekből történő áthelyezését! Az így áthelyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha .tagként kerül a tsz-be. Szakembert munkaszerződéssel csak előzetes közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember javadalmazására állami támogatást vesz igénybe, akkor a munka- szerződés megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rendeletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kérésére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a hasonló beosztásiban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A RENDELET RÉSZLETESEN FOGLALKOZIK a termelőszövetkezeti szakemberek javadalamzásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mértékét, és kimondja, hogy az eredményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani, akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legföljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutatóintézetnél vagy másutt alkalmazásban vannak, és ottani munkájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vállalja a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervtől önkéntes jelentkezés alapján termel őszövetke- zetbe áthelyeztek, állami támogatásból különféle költség- térítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a föltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosz- szú lejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részére készenléti lakást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a tsz. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. MINDEZEK és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak áhhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető föltétele a nagyüzemi társas gazdaságok eredményesebb működésének. Megyénk kétszázötvenhárom szakszervezeti alapszervezetében január 1 és február 28 között taggyűléseket tartanak; Somogy megye hatvanötezer szervezett dolgozója újjáválasztja a bizalmiakat, a műhelybizottságokat és az alapszervezeti vezetőségeket. Az építőiparban erre a jelentős eseményre — a téli fagyszabadság miatt — márciusban kerül sor. A Somogyi Néplap munkatársa megkérte Szőke Pált, az SZMT vezető titkárát: nyilatkozzék a szakszervezeti választások jelentőségéről és az eddigi tapasztalatokról. — A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megyénkben két hónap alatt hatvanötezer emberrel beszélhetjük meg munkánk tapasztalatait és a ránk váró feladatokat. Célunk az, hogy a taggyűlések beszámolói mozgósítsák a dolgozókat a jobb. pontosabb munkára, ugyanakkor emeljenek szót a munkások érdekében is — mondotta Szőke elvtárs, majd így folytatta: — Ezekben a napokban egyik legfontosabb feladatunk, hogy az 1965. évi népgazdasági tervből eredő feladatokat mondjuk el a dolgozóknak, ismertessük meg velük a párt és a kormány új határozatait, a közelmúltban megjelent törvényeket. Az eddig megtartott taggyűlések tapasztalatait azzal jellemezhetném, hogy mindenütt jó légkör uralkodott; a beszámolókból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a munkások kritikusan és önkritikusan értékelik az elmúlt két év munkáját Miről beszéltek az emberek? Elsősorban a bizalomról. Elmondották, hogy a gazdasági — de a szakszervezeti és az állami — vezetők is bízzanak jobban a munkásokban, az egyszerű emberekben. Nagyon fontosnak tartották az őszinte tájékoztatást, hiszen csak akkor tudnak segíteni, ha tisztában vannak a helyzettel. A termelőüzemekben sokan szóvá tették, hogy baj van a belső kooperációval, a munkaszervezéssel. Kijelentették, hogy némelykor önmaguk is felelősek a lazaságért, a hanyagságért, azonban vezetőik sem tesznek meg mindent a pontos, rendszeres munka érdekében. — Az utóbbi időben több új rendelkezés jelent meg: a Munka Törvénykönyvének módosítása, a Miniszterta. nács és a SZOT közös határozata a termelési tanácskozások rendjéről. Esett-e szó ezekről a taggyűléseken? — Igen. Több helyen elmondották, hogy a szakszervezet nem lépett föl kellő eréllyel a termelési tanácskozásokon elhangzott jó javaslatok megvalósításáért, ezért örülnek az új rendelkezésnek. Beszéltek a lógósokról, a munkafegyelem megsértőiről is. A dolgozók megértik, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása nem a becsületes embereket érinti, hanem azokat, akik szerettek a zavarosban halászni. Követelték ugyanakkor, hc6y a felsőbb szervek is jobban szervezzék meg munkájukat, mert csak így kerülhető el a hó végi hajrá, a túlórázás, a kapkodás. A munkások tudják: ez az év nem lesz könnyű. De ha összefognak, s megkapják a részletes, pontos tájékoztatást, meg tudják oldani a termelési feladatokat. Ehhez azonban kérik — nem egy helyen joggal követelik — az előírt szociális juttatásokat is. Különösen a megyei tanács ipari vállalatainál hangzott el ez gyakran. A helyi vezetők kényelmességét tűzték pellengérre a taggyűlések felszólalói, bírálták azt a szemléletet, hogy mindent a felsőbb szervektől várnak. így van ez például a Vas- és Fémipari Vállalatnál vagy a Szikvíz és Szeszfőzde Vállalatnál. Noha az anyagi és a helyi lehetőségek részben biztosítva voltak, mégsem tettek semmit a dolgozók érdekében. Szóvá tettek az emberek más hibákat is. Megkérdezték, hogy mi a helyzet a Korona Szálló építésével, ki a felelős ezért a munkáért, megbüntették-e már a vétkeseket, a pazarlókat. — Milyen hibákkal találkoztak a taggyűléseken? — Néhány formai melléfogástól eltekintve kevés a rossz Szép eredményekkel zárta a múlt évet a Dél-balatoni Háziipari Termelőszövetkezet. Termékeinek nagy részét az egyre bővülő külföldi piac vásárolta fel. A Szovjetunión, Csehszlovákián és az NDK-n kívül Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Anglia, Svédország, Norvégia, Hollandia és Nyugat-Németország tartozik a htsz állandó vevői közé. Tavaly fűzárukat, kerti bútorokat, furnér- és fonáskosarakat, nád gyermekbútort, hímzett bébi- és gyermekruházati cikkeket, karádi és buzsáki hímzéseket exportáltak. Tervüket több mint félmillió forinttal, túlteljesítették. A külföldön már közkedvelt népi hímzéseken, bébiruhákon és furnérkosarakon kívül az idén színes, tetszetős új cikkekkel lépnek piacra. Szilágyi János kosárfonó népművész kidolgozta a hulladék anyagok okos, célszerű felhasználását. Nádból készített gyermekfotelja már a bemutató kiállításon megnyerte a külföldi keresketapasztalat. Némely helyen a^t kifogásoltuk, hogy nem beszéltek a máról és a holnapról, arról, hogy mit akarnak ott helyben tenni a terv teljesítéséért. Nem foglalkoztak eleget a bizalmiak munkájával sem. — Szakszervezeteink milyen feladatok előtt állnak ebben az évben? — Elsősorban azt kell elérni, hogy a szervezett dolgozók minél gyorsabban megismerjék vállalatuk, üzemük terveit, s azután a szakszervezeteknek meg kell határozniuk, hogy mit tesznek a tervek teljesítéséért. Biztosítaniuk kell a törvények, a határozatok végrehajtását, hogy mindenütt helyesen értelmezzék a párt, a kormány és a SZOT rendelkezéseit. Olyan légkört kell kialakítani mindenütt, amely nem tűri meg a lógást, a naplopást senki részéről sem. A szak- szervezet ezt a feladatot természetesen a párt-, a gazdasági és a KISZ-vezetéssel közösen végezheti el. Többet kell foglalkozni a szocialista brigádmozgalommal is, feladatokat kell adni a szocialista brigádoknak, törekedni kell a szocialista műhely, üzem címért folyó verseny bővítésére. Fegyelmezett, jó, becsületes munka: ez a lényeg 1965-ben, hogy a tervet teljesíthessük — mondotta befejezésül az SZMT dők tetszését. Az első megrendelő tízezer gyermekfotelt kért sürgősen. Hulladék anyagból készítik a szalmafonatos üvegeket is. Egy csapásra közkedveltté vált a furnérból készült Gondola- gyümölcsösitál. Reméljük, hogy megyénk kereskedelmi szakemberei Kaposvárra is »importálnak« belőle. N. S. A PUSZTASZABOLCSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Elektromos Üzeme egyhavi Átfutással, egyhónapos garanciával vállalja hálózati villanymotorok tekercselését 20 kW-ig. (3465) G. P. JEGYZET A HÉTKÖZNAPOKRÓL hétköznapok rohanásában gyakran elsiklunk olyan , . tények, jelenségek fölött, melyek a maguk egyszerűségében tükrözik a fejlődést. Keveset beszélünk az úgynevezett apróságokról, inkább összegezünk, és megállapítjuk, hogy az életnek szinte minden területén előreléptünk. Mert nincs megállás... De az összegezés sok-sok részletből tevődik össze, s ha az apróságokat jobban észrevesszük, több figyelmet szentelünk nekik, akkor az egészet is jobban tudjuk értékelni. Hétköznapi apróságok, ellesett pillanatok. Nagyon szeretem őket. Megkapóan természetesek és őszinték ... Sok faluban van már városba is beillő, modem, szép cukrászda-presszó. Valamelyik este jártam az egyikben. A belső helyiség sötét volt, nézték a televíziót. Nemcsak fiatalok, hanem berlinerkendőbe burkolózott nénikék is. Egy sáros csizmájú, idősebb ember jött be. Előtte kék kötény. Kezén, ruháján meglátszott, hogy munkában töltötte a napot. Először a belső helyiségbe pillantott, megérdeklődte, mit közvetítenek, utána odajött a pulthoz: — Egy duplát kérek... — Azt hittem, sört iszik... — Nem. Kávét. Elkel ilyenkor este. Nem várta meg, míg kicsorog a kávé, az ajtónak támaszkodva nézte a tévét. Később komótosan kortyolgatta a feketét. Olyan hatvan körülinek néztem. Nem sört, nem rövidet — kávét ivott a presszóban. Ha fiatalember lett volna, bizonnyal nem veszem észre ezt a pillanatot. De így észre kellett vennem, és az jutott eszembe, hogy egyszer megkérdeztem a nagyanyámat — aki élete nagy részét falun élte le —, tudta-e húsz-huszonöt évvel ezelőtt, hogy mi az a dupla. — Jó is lett volna! — s úgy nézett rám, mint aki furcsállja még a kérdést is. De most mindennap megissza a maga kávéadagját... Nagyon is jellemző hétköznapi apróság. De megjegyeztem magamnak, éppúgy, mint egy másik faluban azt a két idős asszonyt, aki a tőle megszokott bőbeszédűséggel támadt a tsz-elnökre. — Hallod-e, Józsi! Nem leszünk ám így jóban! — No, miért, Naca néném? — Az esiá Is elmentünk tévét nézni, de nem volt ott a két megbízott közül egyik sem, aki kinyitotta volna a készüléket. Nekem ma este gondoskodj ám valakiről! A számon volt, hogy közbeszólok, hogy hiszen péntek van, és nincs is adás, de nem volt rá szükség. — Most van ez a mezőgazdasági ismeretterjesztő sorozat. A magunkfajta vének nem ülhetnek be az iskolába. De ott a sötétben nem látja senki... Mégis tanul belőle az ember gyereke... Tegnap film, volt, jó lett volna az is, de most már mindegy. Ezt viszont, ha már elkezdtük, meg akarjuk hallgatni mindet! Ezért mondom, hogy gondoskodj valakiről, mert aztán fellázadunk ... Félig tréfás társalgás volt ez, de a magva elgondolkoztató. Két idős parasztasszony — és nincsenek egyedül — szót emel, megdorgálja az elnököt azért, mert egy kis mulasztás következtében nem nézhették a tv-t, és nem akarnak lemaradni az ismeretterjesztő előadásról... igen, a hétköznapok rohanásában nemegyszer él- siklunk ezek fölött az apróságok fölött. Pedig belőlük tevődik össze az egész... Vörös Márta vezető titkára. P. Gy. Százezrek hulladékból Tíz országba exportál a Dél-balatoni Htsz
