Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ★ PÉNTEK, 1965. JANUÁR 1. BOLDOG VJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK MSZMP megyeF bizottsága És a Megyei tanács I A D I A Számadásunk 1964-ről írta; Róna Imre, a Somogy megyei Párt-Végrehajtóbizottság tagja T smét eltelt egy nehéz, küzdelmekkel, erőfeszítésekkel teli esztendő, amely alapos, körültekintő mérlegelést érdemel. Mit is tudott elérni pártunk vezetésével dolgozó népünk, megyénk szorgalmas munkássága, parasztsága, értelmisége? Ma, húsz évvel a felszabadulás után már eszébe sem jut senkinek, hogy fölvesse: Tud-e, alkalmas-e munkásosztályunk szorosan összefogva a dolgozó parasztsággal vezetni, alkotni, országot építeni? Az élet régen eldöntötte ezt a vitát mind megyénkben, mind országos méretekben. Aki ismeri azokat a húsz esztendővel ezelőtti állapotokat, amelyek megyénkben uralkodtak, a mam- mutbirtokosok domináló uralmát, s azt a kulturális elmaradottságot, amely a magyar falura annyira jellemző volt, az tudja, hogy nem volt köny- nyű az az út, melyet azóta megtettünk. Nem volt könnyű lerázni a földek! és a gyárak népére zúdult brutális elnyomást, kiszolgáltatottságot, megszüntetni az éhséget, a nyomorúságot, a tudatlanságot. Mindezt azért idézzük föl, hogy mindenki jobban tudja becsülni a nehezen, fáradságos munkával elért eredményeinket, és érezze, hogy új, szebb életünkért, a szocializmus alapjainak lerakásáért kifejtett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. É cikknek nem feladata, hogy az eltelt húsz év eredményeit, hiányosságait értékelje, csupán azt szeretné vizsgálni néhány rendelkezésre álló adat segítségével, hogy hogyan állunk megyénkben az 1964. év legfőbb célkitűzéseinek és kötelezettségeink megvalósításával, melyek azok a feladatok, amelyeket szerettünk volna, de mégsem sikerült teljesen végrehajtani. XT a számadást készítünk, megállapíthatjuk, hogy megyénk ipari munkássága, dolgozó parasztsága becsülettel dolgozott, és nagyjában- egészében teljesítette önként vállalt kötelezettségeit. Megyénk ipara teljesítette éves előirányzatát, és hozzávetőlegesen 13—14 százalékkal termelt többet, mint az 1963. évben. Ez országosan is jónak mondható. Ki kell emelni két alapvető célkitűzést, amelyet az MSZMP VIII. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1963. december 5-i határozata is fontos követelményként szabott meg: az exportterv teljesítését és a termelékenység növekedését mint olyan tényezőket, amelyek iparunk fejlődése szempontjából a legjelentősebbek. Ipari üzemeink munkásainak és vezetőinek erőfeszítését, fáradozását dicséri, hogy megyénkben az idén a termelés növekedésének háromnegyed részét a termelékenység emelkedésével értük el. Erre joggal lehetünk büszkék, mivel ez a második ötéves terv célkitűzésénél is jobb eredmény ebben az évben. Kimagasló sikereket ért el a termelékenység növelésében a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Sütőipari Vállalat. Exportra termelő üzemeink többsége nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette exporttervét. Ebben élen jár a Kaposvári Ruhagyár, a Baromfifeldolgozó Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysége, a Csurgói Napsugár Ktsz. Sajnálatos ténynek tartjuk, hogy néhány üzemünk különféle okokból, belső szervezetlenségből nem oldotta meg a reá háruló feladatokat, adósa maradt a népgazdaságnak Nem teljesítette tervét például a Világítástechnikai Vállalat, a Kefeanyag-kikészítő Vállalat, nem kielégítő a termelékenység emelkedése az Épület-szakipari Vállalatnál. A Húsipari Vállalat, a Kefeanyag-kikészítő Vállalat az export-előirányzatát sem teljesítette. Elengedhetetlenül fontos, hogy a lemaradó üzemek vezetői és társadalmi szervezetei alaposan elemezzék, milyen intézkedéseket kell tenniük saját erejükből, s milyen segítséget várnak felsőbb szervektől, hogy dolgaikat rendezzék, és a jövőben hiánytalanul teljesítsék kötelezettségüket. Külön problémát jelent, és megyénk fejlődése szempontjából nagy figyelmet érdemel az építőipar. Somogy ipara és mezőgazdasága nagy beruházásokat, gyorsabb ütemű fejlődést kíván. Reméljük, hogy ez így is lesz. Megyénk építőipara ez évben általában teljesítette előirányzatát. A minisztériumi és a tanácsi vállalatok a tervezett 450 lakást átadták; elkészültek a siófoki szállodasor ez évre előirányzott egységei; befejeződött több ipari üzem bővítése, és sok iskolai tanterem is épült Egy sor területen mégsem hajtotta végre építőiparunk a párt és a kormány 1963. decemberi határozatát Nem nőtt kielégítően az egy főre eső termelés értéke, lassan halad a gépesítés, és a meglevő gépeket sem használják ki mindig kielégítően; gyakori még az anyagpocsékolás, a munkahelyeken a szervezetlenségből adódó állás, kapkodás és az ebből fakadó mértéktelen túlóráztatás. Az új évben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani ezeknek a visszásságoknak a megszüntetésére, mert építőiparunk ezzel az apparátussal, ezekkel a módszerekkel nem tudja teljesíteni a. jövő ugrásszerűen emelkedő feladatait. Már jó előre elemezni kell, hogy milyen új módszerekkel, intézkedésekkel fogják ezt a munkát elvégezni, s hogyan juthatnak előbbre. X'ejlődő ipara ellenére megyénk mezőgazdasági jellegű, ezért igen nagy jelentőségű mezőgazdaságunk termelése. Az e területen végzett munkát vizsgálva elmondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága az időjárás okozta nehézségek ellenére számottevő eredményeket ért el. Igyekeztünk mindent megtenni pártunk és kormányunk ama célkitűzéseinek valóra váltásáért, hogy az ország kenyérgabona-termelése fedezze a szükségleteket. 1963 őszén teljesítettük a kenyérgabonavetés tervét, és 1964 őszén a több hetes esőzés ellenére 0,3 százalékkal túlteljesítettük a vetéstervet. A növénytermesztésben az előirányzott hozamokat a nyári aszály sújtotta kalászosok kivételével túlszárnyaltuk. Különösen a kukorica, az ipari növények és a konyhakerti vetemények termésátlaga haladta meg a tervezettet. Szépen fejlődött állattenyésztésünk, és számottevően nőtt az állati termékek hozama. Igen nagy jelentőségű az a tény, hogy a közös tehén- és kocaállomány hosz- szú évek után ebben az évben elérte a tervezett szintet, tehénből a 18 000, kocából a 14 500 darabot. Ezzel az állat- tenyésztés fejlődését biztosítani tudjuk a tervezett magasabb szinten is. További erőfeszítéseket kell tennünk azonban a háztáji tehén- és koca- állomány növeléséért. Állandóan visszatérő, megoldásra váró probléma a takarmányellátás saját erőből való biztosítása; Ezen a téren egyrészt az egy kát. holdra eső hozamok jelentős növelése a feladat, másrészt a jobb és bel- terjesebb legelő- és rétgazdálkodás megvalósítása. Végül, de nem utolsósorban meg kell szervezni az ésszerű, gazdaságos, takarékos takarmányfelhasználást. Ebben a munkában fontos feladatok várnak megyénk dolgozó parasztságára és a mezőgazdaságot irányító szakemberekre. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy megyénk teljesítette 1964. évi mezőgazdasági árufelvásárlási tervét. Tojásból pl. 36, tejből 5,5, baromfiból 1,7 százalékkal értékesítettek többet a megye termelőszövetkezetei és a háztáji gazdaságok, mint az előző évben. Sajnálatos viszont, hogy mintegy 10 000 kát holdon nem végeztünk ,a mélyszántással, és 8000 holdon rajta maradt a kukoricaszár. 'T'ovábbi fejlődésünk alap- A vető kérdése a beruházások alakulása és megfelelő ütem szerinti megvalósítása 1964-ben az iparban száznyolcmillió forintot ruháztunk be, és újabb százhuszonegymilliós összértékű beruházást kezdtünk el. Elkészültek olyan jelentős létesítmények, mint a Barcsi Lakatosáru-üzem, a Tahi Zsák- és Ponyvaüzem; bővítettük a kaposvári kefeüzemet, a Nagyatádi Konzervgyárat a Nagyatádi Fonalgyárat Ezek újabb foglalkoztatást biztosítanak megyénk lakosságának. Megyénk vezetői nagy erőfeszítéseket tesznek iparosodásunk további növeléséért, s ennek bizonyos eredményei már mutatkoznak is, hisz ipari dolgozóink létszáma az .előző évihez viszonyítva 1964-ben több mint 2800 fővel, mintegy 18 százalékkal nőtt Ezen a téren azonban még nagyobb erőfeszítésre van szükség és több segítségre az Országos Tervhivataltól meg az ipari minisztériumoktól. Mindenekelőtt azt várjuk, hogy a somogyi üzemek fejlesztésére évekkel ezelőtt tett ígéreteket váltsák be. Mezőgazdaságunkban 1964- ben 218 000 000 forintot ruháztunk be, s jelentősen nőtt megyénk gépállománya: 354 erőgéppel, 173 gabonakorpbájnnal és silókombájnnal van ma több, mint 1963-ban. Nőtt a gazdasági épületek, fölszerelések állaga is. Ezek hatása, reméljük, kedvezően mutatkozik meg a következő években. Ipari és mezőgazdasági dolgozóink jövedelmének emelkedését jelzi a bankbetétek és a kereskedelmi forgalom növekedése. Az OTP-betétek összege egy év alatt 127 000 000 forinttal növekedett, és elérte a 440 000 000 forintot. A kereskedelmi forgalom 621 000 000 forinttal nőtt, és elérte a kétmilliárd-négyszázötvenmillió forintot. Ugrásszerűen nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Többek között 6000 televíziót, 1100 hűtőszekrényt, 5500 mosógépet és 444 személygépkocsit vásárolt megyénk lakossága 1964-ben. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy megyénk lakossága az elsőrendű életszükségleti igényeken kívül a technika és a kultúra eszközeivel a magasabb életnívót már nemcsak akarja, hanem tudja is biztosítani magának. A megyei pártbizottság és a megyei tanács további erőfeszítéseket tesz azért, hogy tovább javuljon, fejlődjön x megye szociális és kul(Folytatás a 3. oldalon.) Johnson újévi üzenete a szovjet vezetőkhöz Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johnson amerikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek, és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör, és sikerek születnek fontos nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a vüá#)éke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról biztosította a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére, és ebben az erőfeszítésben »nem szorul a második helyre«. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozását, egy átfogó nemzetközi atomcsend- megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyaggyártás csökkentését, a nukleáris energia békés célokra történő felhasználását, valamint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyverzeti rendszerek, a célba juttató eszközök »-befagyasztását-«. Az amerikai és a szovjet kormány — írta Johnson — elősegítheti, hogy a népek számára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. (MTI) 7 A Szovjetunió ezután sem fizeti a kongói hadműveleteket Január 18-ra napolták el az ENSZ-közgy ülést — Mali és Jordánia felváltva lesz a Biztonsági Tanács nem állandó tagja — Elfogadták Marokkó és Elefántcsontpart indítványát Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 19. ülésszaka szerdán a késő esti órákban úgy döntött, hogy ülésezését 1965. január 18-ig elnapolja. A plenáris záróülésen a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a közgyűlés szervének nyilvánítja az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó értekezletét. A közgyűlés felhatalmazta U Thant főtitkárt, hogy a világszervezet rendes költségvetésének a jövő évben történő elfogadásáig az ENSZ kiadásait január 1-től kezdve az 1964. évi költségvetés szintjén tartsa. Ezzel kapcsolatban Fedorenko, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió 1965-ben sem járul hozzá anyagilag az ENSZ középkeleti és kongói műveleteinek fedezéséhez. Fedorenko hangoztatta, hogy a szovjet küldöttség nem ellenzi az U Thant főtitkárnak ideiglenes intézkedésként adandó felhatalmazást, amelynek értelmében a világszervezet kiadásait az 1964. évi szinten tartják. A szovjet küldöttség ezzel kapcsolatban megismétli a közgyűlés 18. ülésszakán kifejtett elvi álláspontját, és felhívja a tagállamokat mindazon kiadások csökkentésére, amelyek nem a világszervezet egyetemes érdekeit, hanem csupán az államok bizonyos csoportjának érdekeit szolgálják. Quaison-Sackey, a közgyűlés elnöke közölte, minthogy a »tájékozódás« során sem Mali, sem Jordánia nem kapta meg a Biztonsági Tanács Marokkó mandátumának lejártával megüresedett egyik nem állandó tagsági helyének betöltéséhez szükséges kétharmados szótöbbséget, a közgyűlésen részt vevő delegációk megállapodása értelmében a mandátumot megosztják olyan módon, hogy Jordánia képviselője 1965-ben, a Mali Köztársaság képviselője pedig 1966-ban vesz részt a Biztonsági Tanács munkájában. A közgyűlés elnöke ezután kifejezte azt a reményét, hogy az új évben a közgyűlésnek sikerül ssámos, eddig rendezetlen problémát megoldania. * * * Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa háromhetes vita után szerdán este 10 szavazattal, Franciaország tartózkodása mellett elfogadta Elefántcsontpart és Marokkó közös határozati javaslatát a kongói kérdésben. Az elfogadott határozat értelmében a Biztonsági Tanács felhív minden államot a kongói belügyekbe történő beavatkozástól való tartózkodásra, illetve a beavatkozás megszüntetésére, továbbá megállapítja, hogy az Afrikai Egység Szervezete szeptember HM határozatának megfelelően az idegen zsoldosoknak haladéktalanul el kell hagyniuk Kongót. A határozat felkéri az Afrikai Egység Szervezetét, folytassa erőfeszítéseit a kongói nemzeti megbékélés érdekében. A szavazás után a Csombe- kormány képviselője kijelentette, hogy kormánya »fenntartja magának a jogot külföldi segítségre«, ha azt a helyzet megkívánja. A Biztonsági Tanács ülését ezután meghatározatlan időre elnapolták. (MTI)
