Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ★ PÉNTEK, 1965. JANUÁR 1. BOLDOG VJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK MSZMP megyeF bizottsága És a Megyei tanács I A D I A Számadásunk 1964-ről írta; Róna Imre, a Somogy megyei Párt-Végrehajtóbizottság tagja T smét eltelt egy nehéz, küzdelmekkel, erőfe­szítésekkel teli esztendő, amely alapos, körültekintő mérlegelést érdemel. Mit is tu­dott elérni pártunk vezetésé­vel dolgozó népünk, megyénk szorgalmas munkássága, pa­rasztsága, értelmisége? Ma, húsz évvel a felszabadulás után már eszébe sem jut sen­kinek, hogy fölvesse: Tud-e, alkalmas-e munkásosztályunk szorosan összefogva a dolgozó parasztsággal vezetni, alkotni, országot építeni? Az élet ré­gen eldöntötte ezt a vitát mind megyénkben, mind országos méretekben. Aki ismeri azo­kat a húsz esztendővel ezelőt­ti állapotokat, amelyek me­gyénkben uralkodtak, a mam- mutbirtokosok domináló ural­mát, s azt a kulturális elma­radottságot, amely a magyar falura annyira jellemző volt, az tudja, hogy nem volt köny- nyű az az út, melyet azóta meg­tettünk. Nem volt könnyű le­rázni a földek! és a gyárak né­pére zúdult brutális elnyo­mást, kiszolgáltatottságot, meg­szüntetni az éhséget, a nyo­morúságot, a tudatlanságot. Mindezt azért idézzük föl, hogy mindenki jobban tudja becsülni a nehezen, fáradsá­gos munkával elért eredmé­nyeinket, és érezze, hogy új, szebb életünkért, a szocializ­mus alapjainak lerakásáért ki­fejtett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. É cikknek nem feladata, hogy az eltelt húsz év eredményeit, hiányos­ságait értékelje, csupán azt szeretné vizsgálni néhány ren­delkezésre álló adat segítségé­vel, hogy hogyan állunk me­gyénkben az 1964. év legfőbb célkitűzéseinek és kötelezett­ségeink megvalósításával, me­lyek azok a feladatok, ame­lyeket szerettünk volna, de mégsem sikerült teljesen vég­rehajtani. XT a számadást készítünk, megállapíthatjuk, hogy megyénk ipari munkássága, dolgozó parasztsága becsület­tel dolgozott, és nagyjában- egészében teljesítette önként vállalt kötelezettségeit. Megyénk ipara teljesítette éves előirányzatát, és hozzá­vetőlegesen 13—14 százalékkal termelt többet, mint az 1963. évben. Ez országosan is jónak mondható. Ki kell emelni két alapvető célkitűzést, amelyet az MSZMP VIII. kongresszu­sa, valamint a Központi Bi­zottság 1963. december 5-i ha­tározata is fontos követel­ményként szabott meg: az ex­portterv teljesítését és a ter­melékenység növekedését mint olyan tényezőket, amelyek iparunk fejlődése szempontjá­ból a legjelentősebbek. Ipari üzemeink munkásainak és ve­zetőinek erőfeszítését, fárado­zását dicséri, hogy megyénk­ben az idén a termelés növe­kedésének háromnegyed ré­szét a termelékenység emel­kedésével értük el. Erre jog­gal lehetünk büszkék, mivel ez a második ötéves terv cél­kitűzésénél is jobb eredmény ebben az évben. Kimagasló si­kereket ért el a termelékeny­ség növelésében a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra, a Vas- és Fémipari Válla­lat, a Sütőipari Vállalat. Exportra termelő üzemeink többsége nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette ex­porttervét. Ebben élen jár a Kaposvári Ruhagyár, a Ba­romfifeldolgozó Országos Vál­lalat Kaposvári Gyáregysége, a Csurgói Napsugár Ktsz. Sajnálatos ténynek tartjuk, hogy néhány üzemünk külön­féle okokból, belső szervezet­lenségből nem oldotta meg a reá háruló feladatokat, adósa maradt a népgazdaságnak Nem teljesítette tervét pél­dául a Világítástechnikai Vál­lalat, a Kefeanyag-kikészítő Vállalat, nem kielégítő a ter­melékenység emelkedése az Épület-szakipari Vállalatnál. A Húsipari Vállalat, a Kefe­anyag-kikészítő Vállalat az ex­port-előirányzatát sem telje­sítette. Elengedhetetlenül fon­tos, hogy a lemaradó üzemek vezetői és társadalmi szerve­zetei alaposan elemezzék, mi­lyen intézkedéseket kell ten­niük saját erejükből, s milyen segítséget várnak felsőbb szer­vektől, hogy dolgaikat rendez­zék, és a jövőben hiánytalanul teljesítsék kötelezettségüket. Külön problémát jelent, és megyénk fejlődése szempont­jából nagy figyelmet érdemel az építőipar. Somogy ipara és mezőgazdasága nagy beruhá­zásokat, gyorsabb ütemű fej­lődést kíván. Reméljük, hogy ez így is lesz. Megyénk építő­ipara ez évben általában tel­jesítette előirányzatát. A mi­nisztériumi és a tanácsi válla­latok a tervezett 450 lakást át­adták; elkészültek a siófoki szállodasor ez évre előirány­zott egységei; befejeződött több ipari üzem bővítése, és sok iskolai tanterem is épült Egy sor területen mégsem haj­totta végre építőiparunk a párt és a kormány 1963. de­cemberi határozatát Nem nőtt kielégítően az egy főre eső termelés értéke, lassan halad a gépesítés, és a meglevő gé­peket sem használják ki min­dig kielégítően; gyakori még az anyagpocsékolás, a munka­helyeken a szervezetlenségből adódó állás, kapkodás és az ebből fakadó mértéktelen túl­óráztatás. Az új évben sokkal nagyobb figyelmet kell fordí­tani ezeknek a visszásságok­nak a megszüntetésére, mert építőiparunk ezzel az appará­tussal, ezekkel a módszerek­kel nem tudja teljesíteni a. jö­vő ugrásszerűen emelkedő fel­adatait. Már jó előre elemezni kell, hogy milyen új módsze­rekkel, intézkedésekkel fog­ják ezt a munkát elvégezni, s hogyan juthatnak előbbre. X'ejlődő ipara ellenére megyénk mezőgazdasá­gi jellegű, ezért igen nagy je­lentőségű mezőgazdaságunk termelése. Az e területen vég­zett munkát vizsgálva el­mondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága az időjárás okozta nehézségek ellenére számottevő eredményeket ért el. Igyekeztünk mindent meg­tenni pártunk és kormányunk ama célkitűzéseinek valóra váltásáért, hogy az ország ke­nyérgabona-termelése fedezze a szükségleteket. 1963 őszén teljesítettük a kenyérgabona­vetés tervét, és 1964 őszén a több hetes esőzés ellenére 0,3 százalékkal túlteljesítettük a vetéstervet. A növénytermesz­tésben az előirányzott hoza­mokat a nyári aszály sújtotta kalászosok kivételével túl­szárnyaltuk. Különösen a ku­korica, az ipari növények és a konyhakerti vetemények termésátlaga haladta meg a tervezettet. Szépen fejlődött állattenyésztésünk, és számot­tevően nőtt az állati termékek hozama. Igen nagy jelentősé­gű az a tény, hogy a közös tehén- és kocaállomány hosz- szú évek után ebben az évben elérte a tervezett szintet, te­hénből a 18 000, kocából a 14 500 darabot. Ezzel az állat- tenyésztés fejlődését biztosí­tani tudjuk a tervezett maga­sabb szinten is. További erő­feszítéseket kell tennünk azon­ban a háztáji tehén- és koca- állomány növeléséért. Állan­dóan visszatérő, megoldásra váró probléma a takarmány­ellátás saját erőből való biz­tosítása; Ezen a téren egy­részt az egy kát. holdra eső hozamok jelentős növelése a feladat, másrészt a jobb és bel- terjesebb legelő- és rétgazdál­kodás megvalósítása. Végül, de nem utolsósorban meg kell szervezni az ésszerű, gazdasá­gos, takarékos takarmányfel­használást. Ebben a munká­ban fontos feladatok várnak megyénk dolgozó parasztságá­ra és a mezőgazdaságot irá­nyító szakemberekre. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy megyénk teljesítet­te 1964. évi mezőgazdasági árufelvásárlási tervét. Tojás­ból pl. 36, tejből 5,5, baromfi­ból 1,7 százalékkal értékesí­tettek többet a megye terme­lőszövetkezetei és a háztáji gazdaságok, mint az előző év­ben. Sajnálatos viszont, hogy mintegy 10 000 kát holdon nem végeztünk ,a mélyszán­tással, és 8000 holdon rajta maradt a kukoricaszár. 'T'ovábbi fejlődésünk alap- A vető kérdése a beruhá­zások alakulása és megfelelő ütem szerinti megvalósítása 1964-ben az iparban száznyolc­millió forintot ruháztunk be, és újabb százhuszonegymilliós összértékű beruházást kezd­tünk el. Elkészültek olyan je­lentős létesítmények, mint a Barcsi Lakatosáru-üzem, a Ta­hi Zsák- és Ponyvaüzem; bő­vítettük a kaposvári kefeüze­met, a Nagyatádi Konzervgyá­rat a Nagyatádi Fonalgyárat Ezek újabb foglalkoztatást biztosítanak megyénk lakossá­gának. Megyénk vezetői nagy erő­feszítéseket tesznek iparosodá­sunk további növeléséért, s ennek bizonyos eredményei már mutatkoznak is, hisz ipa­ri dolgozóink létszáma az .elő­ző évihez viszonyítva 1964-ben több mint 2800 fővel, mintegy 18 százalékkal nőtt Ezen a téren azonban még nagyobb erőfeszítésre van szükség és több segítségre az Országos Tervhivataltól meg az ipari minisztériumoktól. Mindenek­előtt azt várjuk, hogy a so­mogyi üzemek fejlesztésére évekkel ezelőtt tett ígéreteket váltsák be. Mezőgazdaságunkban 1964- ben 218 000 000 forintot ruház­tunk be, s jelentősen nőtt me­gyénk gépállománya: 354 erő­géppel, 173 gabonakorpbájnnal és silókombájnnal van ma több, mint 1963-ban. Nőtt a gazdasági épületek, fölszerelé­sek állaga is. Ezek hatása, re­méljük, kedvezően mutatko­zik meg a következő években. Ipari és mezőgazdasági dol­gozóink jövedelmének emelke­dését jelzi a bankbetétek és a kereskedelmi forgalom növe­kedése. Az OTP-betétek össze­ge egy év alatt 127 000 000 fo­rinttal növekedett, és elérte a 440 000 000 forintot. A keres­kedelmi forgalom 621 000 000 forinttal nőtt, és elérte a két­milliárd-négyszázötvenmillió forintot. Ugrásszerűen nőtt a tartós fogyasztási cikkek for­galma. Többek között 6000 te­levíziót, 1100 hűtőszekrényt, 5500 mosógépet és 444 sze­mélygépkocsit vásárolt me­gyénk lakossága 1964-ben. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy megyénk lakossága az elsőrendű életszükségleti igé­nyeken kívül a technika és a kultúra eszközeivel a maga­sabb életnívót már nemcsak akarja, hanem tudja is biztosí­tani magának. A megyei pártbizottság és a megyei tanács továb­bi erőfeszítéseket tesz azért, hogy tovább javuljon, fejlőd­jön x megye szociális és kul­(Folytatás a 3. oldalon.) Johnson újévi üzenete a szovjet vezetőkhöz Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Johnson ame­rikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­hez és Koszigin miniszterel­nökhöz intézett újévi üzeneté­ben jókívánságait küldte a szovjet népnek, és kifejezte reményét, hogy az új eszten­dőben tovább javul a nem­zetközi légkör, és sikerek szü­letnek fontos nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében han­goztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos fel­adata a vüá#)éke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról bizto­sította a Szovjetunió veze­tőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőr­zésére, és ebben az erőfeszí­tésben »nem szorul a máso­dik helyre«. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedé­sének korlátozását, egy átfo­gó nemzetközi atomcsend- megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyag­gyártás csökkentését, a nuk­leáris energia békés célokra történő felhasználását, vala­mint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyver­zeti rendszerek, a célba jutta­tó eszközök »-befagyasztását-«. Az amerikai és a szovjet kor­mány — írta Johnson — elő­segítheti, hogy a népek szá­mára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. (MTI) 7 A Szovjetunió ezután sem fizeti a kongói hadműveleteket Január 18-ra napolták el az ENSZ-közgy ülést — Mali és Jordánia felváltva lesz a Biztonsági Tanács nem állandó tagja — Elfogadták Marokkó és Elefántcsontpart indítványát Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének 19. ülésszaka szer­dán a késő esti órákban úgy döntött, hogy ülésezését 1965. január 18-ig elnapolja. A plenáris záróülésen a köz­gyűlés egyhangúlag jóváhagy­ta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a köz­gyűlés szervének nyilvánítja az ENSZ kereskedelmi és fej­lesztési kérdésekkel foglalkozó értekezletét. A közgyűlés fel­hatalmazta U Thant főtitkárt, hogy a világszervezet rendes költségvetésének a jövő évben történő elfogadásáig az ENSZ kiadásait január 1-től kezdve az 1964. évi költségvetés szint­jén tartsa. Ezzel kapcsolatban Fedoren­ko, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjet­unió 1965-ben sem járul hoz­zá anyagilag az ENSZ közép­keleti és kongói műveleteinek fedezéséhez. Fedorenko han­goztatta, hogy a szovjet kül­döttség nem ellenzi az U Thant főtitkárnak ideiglenes intézkedésként adandó felha­talmazást, amelynek értelmé­ben a világszervezet kiadásait az 1964. évi szinten tartják. A szovjet küldöttség ezzel kap­csolatban megismétli a köz­gyűlés 18. ülésszakán kifej­tett elvi álláspontját, és fel­hívja a tagállamokat mind­azon kiadások csökkentésére, amelyek nem a világszervezet egyetemes érdekeit, hanem csupán az államok bizonyos csoportjának érdekeit szolgál­ják. Quaison-Sackey, a közgyűlés elnöke közölte, minthogy a »tájékozódás« során sem Ma­li, sem Jordánia nem kapta meg a Biztonsági Tanács Ma­rokkó mandátumának lejártá­val megüresedett egyik nem állandó tagsági helyének be­töltéséhez szükséges kétharma­dos szótöbbséget, a közgyűlé­sen részt vevő delegációk megállapodása értelmében a mandátumot megosztják olyan módon, hogy Jordánia képvi­selője 1965-ben, a Mali Köz­társaság képviselője pedig 1966-ban vesz részt a Bizton­sági Tanács munkájában. A közgyűlés elnöke ezután kifejezte azt a reményét, hogy az új évben a közgyűlésnek si­kerül ssámos, eddig rendezet­len problémát megoldania. * * * Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa háromhetes vita után szerdán este 10 sza­vazattal, Franciaország tartóz­kodása mellett elfogadta Ele­fántcsontpart és Marokkó kö­zös határozati javaslatát a kongói kérdésben. Az elfogadott határozat ér­telmében a Biztonsági Tanács felhív minden államot a kon­gói belügyekbe történő be­avatkozástól való tartózkodás­ra, illetve a beavatkozás meg­szüntetésére, továbbá megál­lapítja, hogy az Afrikai Egy­ség Szervezete szeptember HM határozatának megfelelően az idegen zsoldosoknak haladék­talanul el kell hagyniuk Kon­gót. A határozat felkéri az Af­rikai Egység Szervezetét, foly­tassa erőfeszítéseit a kongói nemzeti megbékélés érdeké­ben. A szavazás után a Csombe- kormány képviselője kijelen­tette, hogy kormánya »fenn­tartja magának a jogot kül­földi segítségre«, ha azt a hely­zet megkívánja. A Biztonsági Tanács ülését ezután meghatározatlan időre elnapolták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents