Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
Vasárnap, 1964. december 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP • • Ünnepi évzáró gyűlést tartott a nagyatádi Tóth Lajos munkásőrszázad (Tudósítónktól.) Szombaton a járási pártbizottság dísztermében került sor a nagyatádi Tóth Lajos munkásőrszázad ünnepi évzáró gyűlésére. A gyűlésen részt vett Csizmadia József, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának munkatársa, Oravecz Ferenc megyei munkásőrparancsnok, dr. Sólyom Gábor, a megyei párt-vb tagja, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, továbbá a járások munkásőrparancsnokai és a pártbizottságok munkatársai, a nagyatádi fegyveres testületek vezetői és Gémest Sándor, a járási pártbizottság titkára. A megyei parancsnoknak Nemes István munkásőr tett jelentést, majd Marosi József őrnagy, a munkásőrség járási parancsnoka beszámolt az .1984. kiképzési év eredményeiről, tapasztalatairól Az egység új feladatait ismertetve arról szólt, hogy az új kiképzési évben tovább kell fokozni a harckészültséget, erősíteni kell a fegyelmet. Oravecz Ferenc megyei parancsnok a kiképzési feladatok végrehajtásában elért eredményeiért »Kiváló parancsnoki- jelvényt adott át Marosi József járási parancsnoknak és egy díszserleget a vele járó oklevéllel együtt a századnak. Ezután a járási parancsnok Vadasfalvi Ferenc századpa- rancsnok-helyettesnek adta át a »Kiváló munkásői'i-jelvényt. Gémesi Sándor, a járási pártbizottság titkára szólt ezután a munkásőrökhöz. — A munkásőrségben való részvétel pártmegbizatás — mondotta. — A munkásőr elvtársak hirdessék a párt politikáját, mutassanak példát munkahelyükön és a magánéletükben. — A járási párt-vb nevében köszönetét mondott az eredményes munkáért, és jó egészséget kívánt az új feladatok végrehajtásához. A századgyűlés végén húsz új munkásőr tette le az esküt. Wittmann József leszerelő veterán munkásőr arra kérte őket, hogy kommunista példa- mutatással végezzék pártmegbízatásukat, majd jelképesen átadta fegyverét. Az ünnepi gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. tanfolyam a tahi járásban (Tudósítónktól.) Elkészült a tabi járás teljes gépesítésének távlati terve. E cél elérésének föltétele: kellő mennyiségű traktoros kiképzése. Az ütemterv szerint a télen 160 fiatalt kellett volna traktorosképző tanfolyamra küldeni, de csak száztizenket- ten jelentkeztek. Közülük száz- ketten alapfokú, tízen középfokú képzésen vesznek részt. A háromhónapos tanfolyamon a részvevők elsajátítják a gépek kezeléséhez szükséges ismereteket. A tanfolyamot három helyen szervezték meg: a Daránypusztai Állami Gazdaságban, a Ka- rádi Gépállomáson és a tabi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az előadásokat a járás legképzettebb szakemberei tartják. Felnőtt kommunisták Sokat gondolkodtam azon, hogyan tudnám két szóba sűríteni véleményemet egy kommunista közösség tanácskozása után. A vezetőség beszámolója — igen szenvedélyesen és nyíltan — arról árulkodott, hogy a megyei kórház pártszervezete ezernyi gonddal küzd. Csak néhányat kapásból: Egy ferde szemlélet uralkodik az intézményben, azt mondják sokan, hogy az ideológiai munka, a politikai nevelés csak a pártszervezet feladata. Baj van — szubjektív okokból — a hármas vezetés (kórház, rendelőintézet, egészségügyi osztály) egységével, az orvosok és a középkáderek kapcsolatával. A párt- szervezet állásfoglalása, biráJól dolgozik a somogyacsai gyümölcsvédelmi társulás 1000 gyümölcsfát telepítettek (Tudósítónktól.) Márciusban 40 taggal alakult meg Somogyacsán a gyümölcs- védelmi társulás. Nyomban munkához láttak, megszervezték a kártevők elleni permetezést a háztáji és a szórvány gyümölcsösökben. Gépeket az fmsz adott e célra. A szervezett védekezés eredménnyel járt. Évek óta nem adtak át a felvásárlóknak any- nyi gyümölcsöt a községben, mint az idén. A több mint félezer mázsa termésért 110 000 forintot kaptak a termelők. Különösen szilvából, meggyből, barackból és szőlőből termett sok. Az ilyen termés mellett — érthetően — megnőtt a gyü- mölcstermelésd kedv. Ennek köszönhető, hogy ezer gyü- möcsfacsemetét telepítettek az ősszel, ezzel egy időben kivágták a kiöregedett fákat. •Az acsai dombok kiválóan alkalmasak málna termelésére is. A tavasszal ötezer málna- sarjat telepítenek ide. A társúlás már szervezi a jövő évi gyümölcsvédelmet. Az AGROKER-től magas nyomású permetezőgépet rendelték. A bonnyai földművesszövetkezet is támogatja őket, hogy jó munkájukat minél nagyobb eredmények kísérjék; I ÚJ ÉV — ÚJ KAZÁNHÁZ Csaknem ötmillió forintos költséggel épül a Nagyatádi Fonalgyár új kazánháza. Előreláthatólag az új év elejére elkészül, és a saját áramforrással teljes »gőzzel« dolgozhat a gyár. Képünkön: Utolsó húzások a csavarokon. R ár ma szünetel a tanítás az Igali Általános Iskolában, Bernard Jenöné igazgatóval nem tudok beszélni. Reggel első órája a gimnáziumban van, azután részt kell vennie a tanárok továbbképzésén. Így a legjobb időpont a dél, ugyanis délután fél háromtól, majd este hattól ismét elfoglalt. Egy kis türelmet kér, amikor belépek az irodába: jelentést kell összeállítania a veszélyeztetett környezetben élő gyerekekről. Közben telefonon író-olvasó talákozót szervez, a nők akadémiájának legközelebbi előadását beszéli meg, majd füzeteiket kér az iskolának. — Mennyi szabad ideje van, ha ilyen »szüneti« napon még ebédelni sem ér rá? — Este kilenctől reggelig.. Nappal állandóan az iskolában BERNARDNÉ, IGALBÓL vagyok. Akad tennivaló bőségesen, négyszázhatvan gyerekem van. Az igazgatás mellett fizikát tanítok — a négy kötelező helyett heti tíz* órában. Bernardné tavaly vette át az általános iskola és gimnázium vezetését. Sok nehézséggel járt a gimnáziumi osztály megindítása, a feltételek biztosítása. S ma is éppen elég a gond. Igaz, a gimnáziumban már javult a helyzet, nemrégiben több mint százezer forint értékű új bútorzatot, fölszerelést kaptak. Az általános iskola azonban szűk. Háromszázhat- vankét gyereknek kell hét tantermen osztozkodnia. Délelőtt, unom fehérnemű, gyapjú 'agij műanyag ruhanemű mosasara kiválóan alkalmas. (3877) délután foglalt minden ősz tály. — A legnagyobb gondot i beiskolázás okozta, ötvenhat cigánygyerekünk van, valamennyien nagy családból. Tíz- tizenkét éves korukban már nem akarnak iskolába járni. A napközis étkeztetéstől kezdve mindent megpróbáltunk már; beválasztottuk a cigányszülő két a szülői munkaközösségek vezetőségébe, sajnos, nincs sok eredmény. Sokat vesződöm a dolgozók iskolájával is. De csak a nyolcadik osztályt tudtam megszervezni. Akadnak analfabéták is a községben, iskolába azonban nem akarnak járni. — Milyen örömmel jár az igazgatás, megéri-e a sok fáradságot? — Igen. Hisz előbbre jutottunk ... Öröm az is, hogy gimnazistáink szeretnek ide járni. Jóleső érzés, hogy fölötteseim elismerik munkámat, apró eredményeimet is értékelik. Lelkesek az úttörők, mindinkább kibontakozik a KISZ-élet a gimnáziumban. Tudtam jól, hogy nem sima pálya a pedagógusé, hiszen apám is tanár volt, huszonhárom évig tanított itt. De ha még egyszer kezdeném, akkor is ezt választanám. Kevés női igazgató van a megyében, nekem bizonyítanom kell. Megéri ... Bernardné arra is szakít időt. hogy a helybeli nőtanácsot patronálja, az úttörőszervezetet segítse. 1948-ban ő alakította meg Igáiban az úttörőszervezetet. Göllében tizenhárom évig vezette a nőmozgalmat, szép eredményekkel- dicsekedhetett. — A legnagyobb az volt, hogy amikor eljöttem onnan, hét párttag asszonyt hagytam ott, pedig amikor odakerültem, egyedül én voltam párttag—a nők között Ezek az asszonyok szerepet vállaltak a közéletben is. Mülléder Józsefné pótképviselő volt, Cser Lőrincné a járási párt-vb tagja, Berta La- josné MÉSZÖV igazgatósági tag. Igáiban a nőtanács szervező munkáját végzem. Tanfolyamokat indítunk, sütés-főzéshez odaadom a napközi konyháját. Elmondja, hogy a szülők akadémiáján főként a nevelési kérdésekkel kívánnak sokat foglalkozni. — Tervem, hogy megbeszélésre hívjuk össze az édesapákat és a nagymamákat. Az a tapasztalat, hogy az apák nem éreznek olyan felelősséget a gyermeknevelésben, mint kellene. Olyan családoknál, ahol mindkét szülő dolgozik, legtöbbször a nagymama ügyel a gyerekekre, s ezért velük is akarunk beszélgetni. Nyílik az ajtó, belép Bernardné nagylánya, a nyolcadikos Szilvi. Megkapja a »napiparancsot«, fűtsön be, etesse meg az állatokat, végezze el a ház körüli teendőket. — Nagyon sokat segít a férjemmel együtt — mondja az igazgatónő. — Nélkülük nehezen boldogulnék. Sajnos, csak szombat délután meg vasárnap vagyok együtt velük ... Tanulás, szórakozás? Beiratkoztam az egyetemre, matematika szakra. De hiába, éjjel nem megy a példamegoldás. Öt-hatezer feladatot kell megoldani egy félévben, erre nincs elég időm. Sokszor még az újságokat sem tudom átfutni. Van otthon televízió, néha rádiót hallgatok. Nagyon szeretem a zenét, de erre jut a legkevesebb .. . Néha nagyon fáradtnak érzem magam, s ilyenkor arra gondolok, hogy lesz majd könnyebb is. Kedvvel, szívesen végzem a munkámat. . Strubl Márta lata és helyes javaslata gyakran felsőbb állami szinten megtörik, s ez elkedvetleníti a kommunistákat. Csökkent a pártszervezet tekintélye, súlya, befolyása. És fejezetekre osztva sorolhatnám tovább észrevételeinket, aggályainkat. Nem szépítés-e mégis úgy sűríteni véleményemet, hogy felnőtt kommunisták élnek és dolgoznak a kórházban, hogy felnőttek a szó legnemesebb értelmében? Nem csorbítom-e az igazságot, ha olyan közösségként mutatom be ezt a pártszervezetet, mint amelyet az elvi szilárdság és a tettre- készség jellemez, s amelynek tagjai felkészülten teljesítik hivatásukat? Nem! Nagyon is igaz e két szó: felnőtt kommunisták. A dolog ugyanis kétoldalú. Gondjai sűrűjéből már sok mindenre adott helyes választ ez a pártszervezet, eredményei vitathatatlanok. hűen és következetesen harcolt a párt politikájáért. S hogy erejéből nem futotta mindenre néhány év alatt? Ez is igaz. Az a mód azonban, ahogy a pénteki VeKetőségválasztó taggyűlésen vitatkozott ez a közösség, az a bátor — és jó értelemben bátor — hang és iránymutatás, amely a beszámolóból és a hozzászólásokból kicsendült, őszinte elismerésre késztet. Ha valaki azt mondaná, hogy egy termelő üzemben nehezebb dolguk van a kommunistáknak, mint itt a megyei kórházban, a taggyűlés után bizony kétkedve fogadnám. Igaz, más a munka jellege, más a szervezet feladata is. Ez sokszor gúzsba köti a párttagokat, egyrészt azért, mert nem tehetnek mindent úgy, ahogy kellene, ahogy szeretnék, másrészt, mert helytelenül értelmezik a hivatali párt- szervezet feladatát. Igaz, a kórházban a vezetés, a munka pártellenőrzéséről nem beszélhetünk úgy, mint a termelő üzemekben. Ez azonban nem zárja ki a bírálatot, nem csökkenti a kommunisták felelősségét. A sikertelenség néha lelohasztja a kedélyeket, csökkenti az ambíciót. A taggyűlés azonban ez ellen is harcot indított. A pártszervezet eredményei, sikerei további munkára buzdítanak. Megpróbálnám a leglényegesebb mozzanatokra irányítani a figyelmet, hisz a taggyűlés tartalmát, hangulatát és határozottságát ezek adják vissza a legjobban, s mindenről úgysem beszélhetek. Kemény önkritika! így jei.lemezhetném a beszámoló egyik megállapítását. Az ideológiai munka leszűkült az oktatásra, a pártvezetőség nem figyelt eléggé a burzsoá és kispolgári nézetek elleni harcra. Pedig azt hiszem, ebben tehetne nagyon sokat a ' kórházi pártszervezet. »A szocialista szemlélet még nem tudott az intézet minden osztályára behatolni« — mondta Nagy elvtárs, a párttitkár, s ha máshol nem is, itt egy kicsit enyhén fogalmazott. Mennyi vitás kérdés oldódna meg köny- nyűszerrel s a közvélemény megelégedésére, ha nem gáto'- na a múltból itt maradt, szinte hierarchikus kapcsolat, egyes vezető orvosok és beosztottak között. Ha a vezető szakorvosok némelyike nem helytelen következtetést vonna le pártunk szövetségi politikájáról, azt ugyanis, hogy a szakemberek megbecsülése együtt jár azzal, hogy bátran, felelőtlenül szórhatják szét téves nézeteiket. Másfelől kellemetlenkedőnek tartják, és nem szívesen látják az olyan szakembert, aki kommunista módon előre lát, és szakmai munkáján túl is tevékenykedik. A kórházra bizony jellemző, hogy nélkülözhetetlennek kiáltanak ki, fetisizálnak néhány jó szakembert. aki bái-mit tehet, vagy közömbös maradhat a politikai kérdések iránt — el kell fogadni tőle. Hibákat hibákra halmozhat, nincs erő — s a pártszervezetnek sem volt eddig 'ereje hozzá —, hogy szétoszlassa a bűvös ködfüggönyt, s úgy ítélje meg a hozzáférhetetlenség páncéljába zárt kiváló szakembert, mint bárki mást. A politikai nevelés csak a kommunisták, csak a pártszervezet feladata? Szemléletesen válaszolt a helytelen nézetre Kocsis lAszló elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Idézek gondolataiból: »A párt politikáját az egész dolgozó nép jóváhagyta és elfogadta. Vérehajtása nemcsak a kommunisták feladata. A párt politikájáról beszélni, a politikai nevelőmunkából részt vállalni minden állami vezető hivatali kötelessége.« Nos, hát ez az út, amelyen a kórházi pártszervezetnek tovább kell haladnia. Megdöbbentett az a megállapítás, amelyet a kórház egyik osztályáról hallottam. A beszámolóban is említették, és a hozzászólók is beszéltek erről kissé lemondó, elkeseredett hangon. »Miért lépjünk föl a hibák ellen, ha ott fönt úgyis elakad minden próbálkozás?« Mi gátolja a hibáit orvoslását? Az elvtelen személyi kapcsolat, »a te se bánts, én se bántalak« elmélet, a szubjektív ítélet. Az emlegetett osztály . adatai, »eredményei« el- keserítőek. Vezetési hibák tömkelegét hozták napvilágra két évvel ezelőtt, vizsgálat is indult. A pártszervezet volt a kezdeményező, s megbírálták, mert túllépett hatáskörén. A bírálat jogos, elfogadták a kommunisták. De miért maradt minden a régiben? Miért sikkadt el a vizsgálat, miért nem juthatott érvényre a pártszervezet helyes álláspontja? Tekintélyvesztés? Igen, az következett. De nemcsak a pártvezetés, hanem az intézmény vezetésének tekintélyén is csorba esett. A kórházi — és a külső — közvélemény ugyanis hajthatatlan, nem nyugszik bele a súlyos hibákba Egyszer már el kell jutni odáig, hogy a vezetők kimondják, ki merjék mondani véleményüket, s rendet teremtsenek belső berkeikben. A sikertelenség elkeserítő a pártszervezet számára? Nem! Tettekre buzdító, még nagyobb határozottságra és állhatatosságra. A hosszú évek óta gúzsba kötő hibák csak akkor szűnnek meg — azt többen is hangsúlyozták —, ha egységesen lép föl a kommunisták közössége, és nemcsak a taggyűlésen, hanem a munkahelyen és a tanácskozásokon is. Ha olyan közvéleményt teremt, amely nem tűri a hibák takargatását, az intrikát és a kiskirályoskodást, a fegyelemlazítást és a pazarlást, a felelőtlen ítélkezést és a lezser séget. A pártszervezet — ezen a tanácskozáson is bizonyította — képes a harcra, ha tagjai együttesen és külön-külön is következetesen képviselik álláspontját. »Kicsik és gyengék vagyunk« — mondta az egyik felszólaló. S hogy válaszoljak rá, idézek a beszámolóból, ennek sorai érzelgősség és szánalom nélkül, mást bizonyítanak: »Minden a reális tények és a hibák mérlegelése után föl kell lépnünk a helytelen magatartást, párt- szerűtlen viselkedést tanúsítókkal szemben. Nincs helye a részvétnek, a sajnálkozásnak, amikor ügyünk igazságáról van szó.« így szólt a párttitkár a vezetőség nevében, s erre hozott határozatot a taggyűlés is. fi beszámoló és a vita az eredmények sorozatát hozta felszínre, s hogy nem erről számoltam be inkább, az nem a sikerek lebecsülését jelenti. Arányaiban ezt az álláspontot követte a beszámoló is. mert a kórházi pártszervezet nem örömujjongani akart eredményei láttán, hanem szerényen értékelni azokat, s felk;' szülni a további munkára. S ez a felkészülés, ez a nekirugaszkodás biztató volt, felnőtt kommunisták elvi állásfoglalása, elismerésre méltó tette .. . Jávori Béla
