Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
Kedd, 1964. december 1. 3 SOMOGYI NEPLAT A közegészség őrhelyén fertőző laboratórium Idegeneknek tilos a bemenet! Fehér köpenyes asszisztensek sürgölődnek a tábla mögötti folyosóról nyíló helyiségekben. Az asztalokon üvegtégelyek, csövek arzenálja, odébb kékesen vibrál a gázláng. Csend uralja ezeket a szobákat. Mindenki beidegzett mozdulatokkal és kevés szóval dolgozik: ez a munka — őrködni egy több százezer lakosú megye közegészségén — a szellemi koncentráció magas fokát követeli meg. Két orvos, két vegyész és egy biológus irányításával alig húszfőnyi apparátus — technikusok, asszisztensek — teljesítik ezt a küldetést a megyei kórházban működő KÖJÁL, azaz a Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás laboratóriumában. Meglehetősen zsúfoltan, szűk helyen, társbérletben két másik laboratóriummal. Évente mintegy félmillió vizsgálat — nyolc részlegben — a gyógyítás, az élet, a termelőmunka szinte minden területén, Egyetlen részlegében például, amely a még elvétve található vérbaj földerítésén munkálkodik, évi százezer vizsgálatot végeznek. Minden részlegben rendkívül sokrétű a munka. Kísérőm, dr. Báron Ferenc, s laboratórium főorvosa — amikor beléptünk az általános járványügyi bakteriológia helyiségébe — elmondta, hogy itt végzik az összes járványügyi (diagnosztikai és szűrő) vizsgálatot, elsősorban a tífusz, a paratífusz és a dizentériabaktériumürítők földerítését. Az egyik asztalon faburkolatú vizsgálati tartályok sorakoznak. — Most Somogyvár község hatvan éven felüli lakosainak szűrővizsgálatát végezzük, ti- fuszbacilus-gazdákat keresünk A bacilusgazda nem beteg, de kórokozót ürít. Ma már ritka a tífusz, évente 10—12 — 1952- ben még száz volt — a megbetegedések száma. Minden eset visszavezethető egy bacilusgazdára általában az idősebb korosztályból. Érdekes körülmény: minél több az ismert bacilusgazda, annál kevesebb a járványos megbetegedés. Ugyanis az ilyen egyéneket nyilvántartják, és ellenőrzik, hogy megtartják-e az óvó rendszabályokat. Ám földerítésük nem egyszerű: a múlt évben például hét községben mindössze négy bacilusgazdát találtak — háromezer-ötszáz vizsgálattal: ;. Adandón tíz éve sorozatosan megbetegedtek. Két bacilusgazda okozta. Vizsgálatok ezrei, tízezrei... S az .eredmény látszatra — számokban — szinte elenyésző. A valóságban: tíz éve még nyolcan-tízen meghaltak tífuszban évente, ma a megbetegedéseknek a száma ennyi;.. Nagy társadalmi kihatású munkaterülete a KÖJÁL-labo- ratóriumnak az élelmezéstel e- pülés-bakteriológia is. Ennek a részlegnek a megye egész területéről küldenek havonta — járásonként kb. negyven — vizsgálati anyagot ellenőrzésre. Az ellenőrök üzemektől, közétkeztetési, vendéglátóipari és élelmiszer-kereskedelmi egységektől veszik a mintákat. — A rendszeres ellenőrzések célja: csökkenteni az ételek baktériumszennyezettségét, megelőzni az ételmérgezéseket. S nem utolsósorban: az illetékesek érezzék felelősségüket. Ez gyakran csak pénzbüntetéssel sikerül... Ha kórokozó jut az élelmiszerbe, mérgezéses tüneteket okozhat. Az élelmiszer-bakteriológia feladata kideríteni ezek eredetét. A főorvos elmondta, hogy amióta széles körű és mindenre kiterjedő az ellenőrzés, ritka az ételmérgezés: évente mintegy tíz eset fordul elő. — Sajnos, megesik, hogy ételminta — szabálytalanul — nincs;í. A gyanúsított élelmiszer feldolgozóhelyeiről vettünk mintát. A laboratóriumi vizsgálatoknál a táptalajon ugyanaz a baktériumtörzs tenyészett ki, mint a betegek vizsgálati anyagában. Gyors intézkedéssel: járványügyi zárlattal, fertőtlenítéssel, szűrővizsgálatokkal sikerült lokalizálni a fertőzést __ G yakori jelenség még a kőtelező tisztaság és a higiénés tárolás hiánya, az alkalmazottak egészségügyi vizsgálatainak elmulasztása is, s ez néha súlyos következményekkel jár. A laboratórium azonban könyörtelenül kimutatja a hibákat, a mulasztásokat. Sokan az ellenőrzést akadékoskodásnak, a büntetést igazságtalannak vélik. Pedig a közösséget védik: évi félmillió vizsgálattal mindnyájunk egészségén őrködnek a KÖJÁL szakemberei. Wallinger Endre 579000 hold Az öntözéses gazdálkodás fejlődése hazánkban hazánk a MÚLTBAN nagyon sokat szenvedett az aszálytól. Hiába voltak bővizű folyóink, az öntözőművek hiánya miatt szinte érintetlenül folyt el a Tisza, a Körös, a Berettyó vize a szomjas, kopár földek között. Annak a néhány öntözőműnek segítségével, amely már a felszabadulás előtt is működött, alig 15—20 Q00 holdat öntözhettek — néhány Körös-vidéki uradalomban és Pest környéki bolgár kertészetben. De a Keleti Főcsatorna »-közreműködésével-“ együtt még 1961-ben is csak 165 000 holdat öntöztek Magyarországon. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes agrárpolitikája meghozta a várt eredményt. A nagyüzemivé vált mezőgazdasági termelés erőteljesebb gépesítésével egy időben meggyorsult az öntözési program megvalósítása Minden párttag váljék agitátorrá! (Tudósítónktól.) A Fonyódi Járási Párt-vb pénteki ülésén a járásban í lyó ideológiai, agitációs és propagandamunkáról tárgyaltak. Az alapszervezeti titkárok munkájáról és a taggyűlések szerepéről megállapították, hogy a felsőbb párt- határozatok gyakran pontatlanul kerülnek az alapszerveze- tekhez, emiatt a párttagság nem megfelelő aktivitással vitatja meg a határozatokból adódó helyi tennivalókat. Jóllehet erősen visszaszorult a szélsőséges szemlélet, mégis hiba, hogy ritkán tűznek napirendre elméleti kérdéseket a taggyűléseken. Viszont jó hatásúak a pártnapok és a tsz-tagok körében tartott kötetlen beszélgetések a szövetkezetek fejlődéséről, az ösz- szevonásról, a gépesítésről, a munkaerőhelyzetről és a vezetésről. Az emberek őszintén elmondják véleményüket, bírálják azokat a jelenségeket, amikor a vezetés egy szűk körre összpontosul, és a közösség nem tud kellően beleszólni a kérdések eldöntésébe. A pártpolitikai oktatásban jelenleg ezerötszázötvenen vesznek részt, ötven százalékuk pártonkívüli. A KISZ politikai iskoláin több mint ezer fiatal tanul. A politikai iskolák hatását bizonyítja, hogy az újonnan fölvett párttagok többsége évek óta rendszeresen részt vesz a pártoktatáson, és a munkában is megállják helyüket. Minden második családnak jár napilap. A Népszabadságnak, a Magyar Nemzetnek, a Népszavának és a Somogyi Néplapnak 7100 előfizetője van a járásban. Nem kielégítő azonban az olvasottság a főútvonalaktól távol eső községekben. Például Táskán, Hácson, Kisberényben és Buzsá- kon. A beszámolóban szó ésett a termelést előmozdító agitációs és propagandamunkáról is. Elfogadható eredmény csak a szakmai műveltség emelésében van. Nem kielégítő a kiváló dolgozók népszerűsítése és a jól végzett munka erkölcsi elismerése. Az anyagi ösztönzés fontosságát a vezetők megértik, és általában jól alkalmazzák. Előfordult azonban olyan eset is — a balatonszentgyörgyi Dél- Balaton Tsz-ben —, hogy a vasárnapi műszakban dolgozó traktoros nem tudta megmondani — sőt a brigád- és üzemegység-vezető sem —, hogy mennyit keres, ösztönző munkaverseny inkább csak az üzemekben van. A jelentés foglalkozott . a népművelés és a családi ünnepek társadalmi megrendezésének helyzetével is. Az összefoglalóban Nemes János, a járási pártbizottság első titkára a propaganda- munka további erősítésének szükségességét hangsúlyozta, majd a szóbeli agitáció fontosságáról szólva kiemelte, hogy munka közben minden párttag váljék agitátorrá. is. A párt VII. kongresszusa célul tűzte, hogy a második ötéves terv végéig 610 000 holdra kell növelni hazánkban az öntözött terület nagyságát, (öt év alatt tehát majdnem 500 000 holdat kellett öntözés alá vonni.) Ezután megindult a nagy átalakító munka, ötvenezer ember dolgozott a gátak, csatornák építésén, a folyók szabályozásán. Az egész országban megalakultak a vízhasznosítási társulások, és a termelőszövetkezetek megkezdték a csőkutas öntözés kiépítését. S az eredmény: 1962-ben már sok helyen sikeresen küzdöttünk az aszály ellen. Még a legaszá- lyösabb Hajdú-Eihar megyében is jó kukoricatermést takarítottak be főleg az öntözött területeken. Ez volt az első olyan aszályos év, amikor a parasztságot nem sújtotta olyan kegyetlenül a szárazság, mint más években, mert a közös gazdaságok jelentős része öntözéssel leküzdötte a természeti csapást. AZ ORSZÁGOT JÁRVA örömmel tapasztalta az ember az öntözés hasznát. Százezer holdon pompázott a rizs az alföldi szikes területeken. Sok helyen öntözték a szőlőt, a gyümölcsöst. S az öntözés igen gazdaságosnak bizonyult. A nádudvari Vörös Csillag Tsz- ben például több száz holdon az öntözött cukorrépa holdanként 300 mázsás termést adott. A békésszcntandrási Ifjú Gárda Termelőszövetkezetben 200 holdat öntöztek. Egy hold öntözésére 180—200 forintot fordítottak, az öntözött kukorica 40 holdon átlagban nyolc mázsával több termést adott, mint az öntözetlen. A békésszent- andrásiak kertészkedtek is, és kiszámították, hogy a 200 hold öntözött terület annyit jöveElemes autóépítő 185 Ft Elemes autóépítő összeszerelve 170 Ft Közlekedési játék 98 Ft Hullámvasút 88 Ft Peti baba 64 Ft Marika baba 230 Ft Porcelán készlet 46— 60 Ft ■k (3797) REGGELI - ESTE A ködös szürkületben fáradt hangon mondja az elnök: — Nálunk mindig reggel van munkaelosztás. — Miért? — Mert ebben a máról holnapra való változó időjárásban nem lehet tudni, milyen idő lesz holnap. Amit este megbeszél az ember, azt reggelre felboríthatja az időjárás. Kérdem az elnököt, mit jelent számára a szó, hogy reggel. — Ügy öt órát, fél hatot — válaszolja. — Akkor jön a brigádvezető. Számára ilyenkor kezdődik a nap. — A munkaelosztással — mondja. — Nincs ez nagyon korán? — Nincs. — Mire megbeszéljük a napi feladatokat, elszalad az idő. Horváth Imre brigádvezető ilyenkor a faluba indul, hogy idejében hírt vigyen a tagoknak, hogy hol kell aznap dolgozniuk. Az elnök az istállókhoz megy. Rövid az út a falutól a majorig, de mire kiér, az emberek már az állatok körül szorgoskodnak. Etetnek. Ez már a reggelt jelenti Somogy- babodon. — Naponta kijár a major-, ba? — Csak akkor nyugodt az ember, ha gyakran látja az állatokat — válaszolja. — Különben nem kellene kijönnöm, mert az állattenyésztésre az agronómus is ügyel. Mire a majorból visszatér az elnök, már megpezsdül az élet faluban is. Iskolába siető diákok, munkába készülő felnőttek népesítik be az utcát. A reggeli program befejeződött, indul a napi munka; S milyen ez a munka Bánjai Imre tsz-elnöknek? — Mindig oda kell menni, ahol a legjobban szorít a cipő. — Most hol a legnehezebb? — A kukoricabetakarításnál. Szép termést adott. Volt olyan terület, ahonnan ötven- mázsás átlagtermést takarítottak be. De sehol sem ritka a harminc-negyven centis cső. Az elnök lemért két csövet, egy kiló húsz dekát nyomtak. A kétszáz hold kukoricából hatvan-hetven vagon termésre számítanak. Nagy részét már letörték, a szállítás azonban gondot okoz. Az a huszonöt hold, amely még töretlen, hamarosan lefogy, ha a többit betakarították. A letört csövek még kint vannak a táblákon. Gondosan betakarták, hogy a megeredő eső ne áztassa. Tizenkét lófogat hordja a kukoricát Egymás után érkeznek a kocsisok: Oláh József, Pretz Imre, Hermann Károly meg a többiek; A magtárpadlásra — ahol a termést tárolják — szállítószalag hordja a csöveket Mindent felhordó — így nevezik a faluban. S amikor megindul a kis villanymotor, az aranysárga termés egyenletesen megy a tárolőhelyre. — Még az a szerencse, hogy nem kell az összes termést tárolni — mondja az elnök —, mert nem tudnánk hova rakni. A termés egy részét ugyanis már most elszállítják a keverőüzembe. A tagoknak is kiosztják a részesedést . s így csak a szükséges mennyiség kerül a padlásra. A szállítószalagnál három ember dolgozik: Petri Jenő, Torma Géza meg Csima Józsefi — Győzik? — Ha nincs nagy kocsiáradat, akkor igen. Máskor segít az elnök meg az agronómus is. Este a szélfútta országúton kísérem az elnököt Hazafelé igyekszik. — Elkel már a réggé! i — mondja. — Gyakran télik el a nap evés nélkül? — Dehogy! A mai különleges volt A felesége rácáfol. — Majdnem mindennap így van. Tegnap sem ettél. Hat óra elmúlott, amikor elbúcsúztam az elnöktől. A mezőben traktorok dohogtak. Azon tűnődött az elnök, hogy őket is meg kellene látogatni. Kercza Imre Eredményesen zárt a tabi tsz kertészete (Tudósítónktól.) Tizenhat holdon termelt kertészeti növényeket az idén a tabi Egyetértés Termelőszövetkezet. Az. év elején 362 000 forint bevételt terveztek a tsz vezetői. Eddig 487 160 forint értékű árut küldtek piacra, a kint levő káposztából, karfiolból és egyéb zöldségfélékből pedig még mintegy tizenháromezer forintra számítanak. Becslésük szerint a múlt évi húszezerrel szemben az idén holdanként 31 250 forintot hoz a kertészet. A kertészeti brigád tagjai a tavasszal váUalták, hogy évi bevételi tervüket százezer forinttal túlteljesítik. Nemcsak hogy állták szavukat, hanem ezenfelül még negyvenezer forint többletbevételre is szert tettek, pedig az időjárás nem volt a legkedvezőbb. A jégverés másfél hold paprikát és ugyanany- nyi paradicsomot tett tönkre. A kiesés pótlása a Baráth Györgyné kertészeti agronómus vezette húsztagú brigád szorgalmas munkáját dicséri. Némely területen kétszer, sót háromszor is termeltek zöldségfélét. Hozzákezdtek a jövő évre való felkészüléshez is. Szépen sorol a magról vetett saláta, elültették a dughagymát és az árvácskapalántát, három holdon málnát telepítettek. Jövőre már harminchat holdon kertészkednek a tabiak, s az idei hárommal szemben húsz holdon termelnek előcsiráztatott burgonyát. delmezett, mint az egész tsz- gazdaság. A letkési Bástya Termelőszövetkezetben a 170 holdas kertészet öntözőberendezésének megépítése 1 200 000 forintba került, és mór az első évben — részben a hitelelengedés útján — megtérült a befektetett összeg, sőt 400 000 forint tiszta jövedelemre is szert tettek. Szolnok megyében például 1961-ben 35 000 holdat öntöztek, amelynek évi költsége 42,2 millió forint volt, és ezen a területen 547 000 mázsa terméstöbbletet értek el. Ez kukoricaértékben 109,7 millió forint. Előreláthatóan 1965-ben 91 000 000 forint ráfordítással mintegy 285 000 000 forint érték terméstöbbletet érnek el majd a Szolnok megyeiek. Ha például a jelenleg öntözött 579 000 katasztrális hold területen csak kukoricát termelnének — persze ennél értékesebb növényeket és gyümölcsöt is termelnek —, holdanként 4 —5 mázsás többlettermést számítva kétmillió mázsa kukorica többleteredményt jelentene, amelynek forintértéke megközelíti a hatmilliárd forintot. Ezek a számok önmagukért beszélnek. AZ ÖNTÖZÉS KÖZÜGY LETT. 1963 végére már 458 000 holdon öntöztek, 1964-ben pedig 121000 holdat vontak öntözés alá. Megkezdték a Keleti Főcsatorna második ágának, a Nyugati Főcsatornának építését, amely a Hajdú és a Szolnok megyei földeket látja majd el vízzel. A második ötéves terv keretében a kormányzat több mint kétmilliárd forintot fordított az öntözőberendezések gyártására, vásárlására és építésére. Miben nyilvánul meg az állami támogatós? A 3004-es kormányrendelet alapján az állam hiteleket nyújt az öntözőművek megépítéséhez és az öntözőberendezések megvásárlásához. Továbbá az öntöző- rendszeren kívüli öntözéses termeléshez szükséges vízért nem kell vízdíjat fizetni. Az1 állami hiteleket kedvezményes föltételekkel öt-tíz év alatt lehet törleszteni, s jelentős engedmény, hogy ezeknek a hiteleknek tekintélyes részét abban az esetben nem kell visz- szafizetni, ha az öntözőberendezést a kijelölt célnak megfelelően használjál:. A víztárolók építésénél például a tárolható víz minden köbmétere után három forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Hogy milyen nagy ez a kedvezmény, azt abból láthatjuk legjobban, ha tekintetbe vesszük, hogy egy köbméter tárolóhely építése átlagosam 5—6 forintba kerül. Szövetkezeteink élnek is a lehetőségekkeL A Zala megyei tsz-ek az elmúlt négy évben szinte az egész Zala-folyót új mederbe terelték. Mint ismeretes, a Zala mindig elöntötte a réteket és legelőket, a nyári zöldáradást mételykor követte, amely megtizedelte az állat- állományt. Most az árterületeken jó széna terem, és megszűnt a mételykor. AZ ISMERTETETT PÉLDÁK is bizonyítják, hogy hazánkban megvalósulóban vám az öntözési program. Az ország tízmillió hold szántóföldjének 6 százalékán már öntözéssel termelnek. A következő néhány évben további jelentős lépéseket kell tennünk. A fejlődés lehetősége szinte korlátlan. A Duna vizét még alig használjuk öntözésre. Sok folyó vize még mai is kihasználatlan. A csőkutas öntözés ugyancsak jól bevált, telepítése gyorsan kifizetődik. Az Alföldön pedig az artézi kutak vizét lehet főleg üvegházi termesztésre felhasználni. Bizonyos, hogy az 579 000 hold után újabb ezer és ezer holdon öntöznek majd hazánkban. Az éghajlat, a napfényes órák száma és a talajadottságok erre kitűnő lehetőséget adnak. Az öntözéses gazdálkodás fejlődésének rövid útja, amely mór eddig is igen eredményes volt, árra ösztönöz, hogy további nagy területeket kapcsoljunk be az öntözéses hálózatba. Gáli Sándor
