Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

Szerda, 1964. december 23. SOMOGYI NÉPLAP |||||Í Lelkes báb­együttes működik t nagyatádi Gá­bor Andor Mű­velődési Házban. A bábszakkör ti­zenöt tagját Fe­kete Anna óvó­nő vezeti. Száznyolcvannégy dolgozó abbahagyta a tanulást A kaposvári felnőttoktatás gondjairól KAPOSVÁRON SZEPTEM­BER VÉGÉIG 458 munkás iratkozott be az esti tagozat­ra, hogy elvégezze az általá­nos iskola hiányzó osztályait. Október végére ez a szám öt- százegyre emelkedett. A nem­rég lezajlott negyedévi beszá­molókon 262 tanuló vizsgázott le a levelező tagozaton. Ha hozzászámítom azt az ötvenöt embert, aki az esti tagozatra jár, és csak félévi beszámoló­ja van, akkor is a lemorasoló- dottak száma 184. Beszédes adatok, nem me­hetünk ei szó nélkül mellet­tük. Kaposváron tizenegy peda-. gőgös foglalkozik a felnőttok­tatással. A Tóth Lajos, a Ber­zsenyi és a Vöröshadsereg úti iskolában tanulnak a felnőt­tek és öt üzemi iskolában: a KISZÖV-nél, a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában, a ruhaüzemben, a MÁV—AKÖV közös iskolájá­ban és a kefeüzemben. A tanítás föltételei minde­nütt biztosítva vannak; ha va­lahol hiányzik szemléltetőesz­köz, ott a tanárok adnak; tér­képeket, magyarázótáblákat visznek magukkal az órákra. Az üzemiből, a szolgálatból el­engedik a dolgozókat. Mi az oka tehát, hogy a le­hetőségek ellenére tömegesen hagyják abba a tanulást az emberek? Egyre kevesebben maradnak egy-egy osztályban. AZ OKOK KERESÉSE KÖZBEN a leggyakrabban a következővel találkoztam: He­tenként egyszer tartanak fog­lalkozást a levelező tagozaton, és a megjelenés nem kötele­ző. Következmények nélkül, nyugodtan kihagynak egv-két foglalkozást az emberek, és a beszámoló előtt képtelenek pótolni a mulasztást, inkább nem mennek el vizsgázni. Ezért jó lenne kötelezővé ten­ni a részvételt; amúgy is nagy az iram, tudniillik a magyar és a matematika kivételével kéthetenként vannak órák, és egyetlen órán három-négy tananyagegységet kell leadni. Ha kötelező a részvétel, akkor az üzemek és a vállalatok fi­gyelemmel tudják kísérni és ellenőrizhetik dolgozóikat. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának nyolca­dik osztálya 50 tanulóval in­dult, harmincegyen számoltak be a negyedévi tananyagból. A hiányzó tizenkilenc közül tizennyolcán kiléptek a válla­lattól, azért hagyták abba a tanulást. Kisebb mértékben a katonai szolgálat is okozója a lemor­zsolódásnak. Egyik-másik vállalat éssze­rűtlen oktatásszervezése is hozzájárul ahhoz, hogy abba­hagyják a tanulást a dolgo­zók. A Tejipari Vállalat pél­dául tejkezelői tanfolyamot, az É lel mis zer-kiske reskedel m i Vállalat pedig boltvezetői tan­folyamat szervezett év köz­ben. Sokan emiatt abbahagy­ták az általános iskolát, mert a szakosított tanfolyam elvég­zésében anyagilag is érdekel­tek a dolgozók. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában és a ru­haüzemben azért is lemorzso­lódnak sokan, mert az asszo­nyokat nem segítik otthon. Férjük már tanult, annak ide­jén ők meghoztak minden ál­dozatot, s most, hogy róluk van szó, nincs, aki gondjaik­ból valamit átvegyen. A ruha­üzemben két nyolcadik osztály indult összesen huszonnégy hallgatóval. Most tizenketten vannak két csoportban, a ta­nítást abba kellene hagyni, merif olyan kicsi ez a szám. Összevonni sem lehet a két osztályt, az üzem nem tudja átcsoportosítani sem a hallga­tókat. A textilművekben a két hetedik osztályba tizenha­tan járnak. Érdekes az is, amit a peda­gógusok tapasztalatból mon­danak. A harminc-negyven évesek sokkal többen és szí­vesebben, igyekvőbben járnak iskolába, mint a fiatalabbak, pedig két-három évtizeddel ezelőtt jártak utoljára iskolá­ba. Száznyolcvannégy dolgozó hagyta abba az iskolát.;. Az ÜZEMEK SEGÍTŐ- KÉSZSÉGÉT nem vonjuk kétségbe, hiszen megteremtik a tanulás föltételeit. A Pamut­fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában az idén két tanter­met adtak az esti iskolások­nak, a tanítás napját hétfőre tették, így kikapcsolták az éj­szakai műszak gondját is, most már éjszakázás után senki sem ül az iskolapadba. A jó szándék jele az is, hogy jutalmat tűznek ki az üzem­ben a jó tanulók részére: pénzt, könyvet, üdülést. A kö­telező olvasmányokat az üze­mi könyvtár húsz-harminc példányban megvásárolja, hogy mindenki hozzájusson, és amelyiknek van filmválto­zata, azt a filmet megszerzik és levetítik. Szép kezdeményezések ezek és kétségtelenül eredménye­sek. A többi vállalatnak még e téren is volna mit tennie. Nem utolsósorban kötelező­vé kellene tenni az órákon va­ló részvételt. Kellő ellenőrzés­sel és szigorral bizonyára el­érnék, hogy kevesebb dolgozó maradjon ki az iskolából ké­nyelmi szempontból. Ez a ta­nulás folyamatosságát is biz­tosítaná: kevesebben ijedné­nek meg a vizsgától és az idő­közben felhalmozódott tan­anyagtól. A legutóbbi fölmérések sze­rint Kaposváron csaknem há­romezer olyan 20—40 éves ember van, aki nem végezte el az általános iskolát. Ez a szám is arra ösztönöz, hogy érdemes azokkal törődni, akik már elkezdték a tanulást. És azokkal is, akik még nem kezdték el ■ ■ ■ S. Nagy Gabriella BALATONKERESZTURON föltétien látogassa meg az AUTOCSARDA BISZTRÓT a benzinkúttal szemben. i ■ 1 n i ■ a a FRISSENSÜLTEK, HALÉTELEK, HIDEGÉTEL- KÜLÖNLEGESSÉGEK, ÜDÍTŐ ITALOK, PRESSZÓKÁVÉ fST20) munkával, felelősségei Gondolatok az ifjúsági szervezetekben folyó nevelőmunkáról röcz Sándor ifjúsági brigádja a TRANSZVILL kaposvári gyáregységénél újításból 310 000 forintot takarított meg; hogy Böhönyén özvegy Völ­gyesi Istvánnénak, Kaposváron özvegy Vigh Pálnénak önkén­tes munkával otthont építet­tek a KISZ-isták. Hozzátarto­zik ehhez a képhez, hogy 21000 fiatal fáradozik me­gyénkben az Ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalom követel­ményeinek teljesítéséért; csak­nem húszezren vesznek részt a párt- és KISZ-oktatásban; több mint 300 ifjúsági brigád küzd a tervek teljesítéséért. A somogyi fiatalok portréjához tartozik, hogy az Idén csak­nem másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, s hogy a nyári tábo­rokban ezernél több KISZ-tag kötött ismeretséget, tartós ba­rátságot a fizikai munkával. S lehetne még sok példát so­rolni arra, hogy milyenek is valójában a mi fiataljaink. Persze az igazsághoz tarto­zik, hogy a gyakorlati felada­tok mellett olykor elsikkadnak a nevelési tennivalók. Az el­ért, forintban is kifejezhető teljesítmények mellől nemegy­szer hiányzik az a nemes va­luta, melyet az elvégzett mun­kában a helyesen értelmezett tudatosság, a szocialista meg­győződésből fakadó köteles­ségtudat jelent. Elsősorban a KISZ falusi alapszervezeteinél találkozunk ilyen jelenséggel. Nagyszerű tette volt például a somogyi falusi ifjúságnak, hogy a nyári hónapokban ti­zenegyezer katasztrális hold- nyi területen .végzett rét- és legelőtisztítást. De a helytál­lás napjaiban és azóta is csak kevés szó esett arról, hogy a derekas munka végzése ne egyszerűen a jó szervezés vagy a feltörő virtus eredmé­nye legyen a fiatalok körében, hanem a további előrehaladá­sunkért érzett felelősség ter­mészetes megnyilvánulása. E tekintetben célirányos, körül­tekintő munkára van még szükség. A nevelési irányelvekből adódó feladatok megoldásá­hoz kedvező föltételeket te­remt, hogy pártunk kitérők nélküli, következetes politikát folytat, s ennek teremtő lég­körében sokszorosan bebizo­nyítható a szocialista eszmék helyessége. Emellett számot­tevő az a segítség, mely a párt- szervezetek részéről a vezetők kiválasztásában való közremű­ködés, a politikai tájékoztatás, a KISZ-szervezeteknek párt­tagok által való patronálása, az ifjúság körében folyó mun­ka megvitatása terén és sok más formában nyilvánul meg. A fiatalok neveiében elő­revivő tényező az ok­tatásban bekövetkezett kedve­ző változás is. A KlSZ-okta- tást vezető propagandisták alaposan felkészült, . képzett elvtársak, akik helyes, meg­győző eligazítást tudnak adni a felmerülő vitás kérdésekben. A propagandistáknak több mint fele 3—4 éve vezet poli­tikai oktatást, ötven százalé­kuk párttag, 80 százalékuk érettségivel vagy magasabb fo­kú iskolai végzettséggel ren­delkezik. A nevelőmunka hatékonysá­gát bizonnyal növelni fogja az a körülmény, hogy a KISZ- szervezetekbén a közelmúltban lezajlott választások nyomán sok helyütt idősebb, tapasztal­tabb vezetők kerültek az alap­szervezetek vezetőségeinek élére. Számos községben és üzemi szervezetnél vállaltak tisztséget pedagógusok, agrár­értelmiségiek, műszaki fiata­lok. További fontos tényező, hogy az 1960. évi háromszáz­zal szemben az idén csaknem másfél ezer ifjúsági vezető vett részt megyénkben to­vábbképzésen. Ez annyit je­lent, hogy minden alapszerve­zetből két-három személy el­jutott már valamilyen KISZ- tanfolyamra, s tett szert olyan ismeretekre, melyeket a tag­ság nevelésében hasznosíthat. A KISZ kb nevelési irány­elveinek megvalósítása ered­ményesen halad megyénkben. A további előrehaladáshoz ál­talánosan alkalmazható sémát adni nem lehet, a tennivaló­kat mindenütt a sajátos vi­szonyok határozzák meg. Azt azonban ki lehet és szükséges is kimondani, hogy a cél min­denütt közös; úgy kell nevelni fiataljainkat, hogy a szocia­lista építés, a szocialista tár­sadalom megbecsült tagjaivá váljanak. Ehhez nagyszerű segítséget nyújt az az akcióprogram, me­lyet a KISZ közelmúltban le­zajlott VI. kongresszusa foga­dott el, s amely a termelő- munka, a tanulás, a művelő­dés legfontosabb területeire irányítja az ifjúsági szerveze­tek, a KISZ-tagok figyelmét. A tettekhez — melyek- nek nyomán e program és a nevelési irányelvek cél­kitűzései valóra válnak —erőt adhat minden fiatalunknak az a tudat, hogy cselekedetükkel egész népünknek tesznek szol­gálatot. Bánhidi Tibor A vagyonvédelemről és a jövő évi tervekről tárgyalt a földművesszövetkezetek megyei választmánya A földművesszövetkezetek megyei választmányának leg­utóbbi ülésén —• egyik napi­rendi pontként — a vagyonvé­delemről tárgyaltak. A MÉSZÖV igazgatósága már több ízben foglalkozott á vagyonvédelemmel, s az intéz­kedések nyomán _évről évre c sökkent a károk — forgalom­hoz viszonyított — százalék­aránya. A károk csökkenésé­nek aránya viszont nem érte el az országos szintet, sőt a vendéglátóipari üzemágban rosszabbodott a helyzet. A kárstatisztika kedvezőtlen szakképzetlen. Hiba az is, hogy az fmsz-ek a fölvételkor sok­szor erkölcsi és működési bi­zonyítványt sem kérnek a dol­gozóktól. Az ellenőrzéssel kapcsolat­ban azonban a legtöbb fmsz- nél minőségi követelményt nem támasztanak, és ennek kö­vetkezménye, hogy a különbö­ző hiányosságok, mulasztások nem derülnek ki, a hibák is­métlődnek, sőt halmozódnak. Például a nagyatádi kisven­déglő hetvennyolcezer forin­tos hiányának egy részét már egy korábbi ellenőrzéskor is föl kellett volna deríteni. előtt hozta nyilvánosságra a magyar ifjúság kommunista neveléséről szóló irányelveket. Ifjúsági mozgalmunk olyan dokumentumhoz jutott ezzel, mely a párt politikájával össz­hangban, e politika irányvona­lára támaszkodva fölveti és megválaszolja a fiataljaink ne­velésével kapcsolatos legfőbb kérdéseket. A nevelési irányelvek meg­határozzák az ifjúság között, folytatandó nevelőmunka fő tartalmát és feladatát. Így fo­galmazódik ez meg az irány­elvekben; »Neveljük a fiatalo­kat a kommunista eszme iga­zába és végső győzelmébe ve­tett hitre; mutassuk meg job­ban, érzékelhetőbben a kom­munizmus jövőjét, erősítsük ifjúságunkban a szocializmus építé$e iránti felelősséget.« A feladat szépsége és nagy­sága egyaránt indokolja, hogy visszatekintsünk az utóbbi hó­napokra: Hol tartunk me­gyénkben az irányelvekből fa­kadó feladatok végrehajtásá­ban? Mi az, ami a jelent jel­lemzi, s mi az, ami a jövőbe mutat? Amit a somogyi fiatalokról általánosságban elmondha­tunk, az feltétlenül a fejlődés­re, a pozitív jelenségek soka­sodására utal. A következetes és felelősséggel végzett munka nyomán az ifjúsági szerveze­tekben fiataljaink — a gon­dolkodást, az általános embe­ri tulajdonságokat, az erkölcsi tartást tekintve — helyes irányban fejlődnek. Jóleső ér­zéssel beszélhetünk arról, hogy az ifjak döntő többsége híve a szocializmusnak, bizalommal tekint a jövő elé, egyetértés­sel támogatja a párt politiká­ját, és tettekkel bizonyítja, hogy azt a sajátjának vallja. Gokat erősödött fiatal- ^ jaink erkölcsi, politi­kai egysége az elmúlt rövid időszakban. Egykor a földtu­lajdon széles szakadékot vont a szegény és a gazdag ember fiai közé. A mai falusi fiata­lokat nem kísérti már a »régi átok«, a földközösség betemet­te ezt a szakadékot. A gyárak­ban, a földeken, az iskolák­ban, mindenhol egyaránt a fel- készültség, a rátermettség, a politikai-erkölcsi magatartás lett a .fiatalok megítélésének mércéje. Nem sokkal ezelőtt még fel­vetődött az úgynevezett gene­rációs probléma. Hajdan ugyanis a létért, a megélheté­sért folytatott küzdelemben az idősek és a fiatalok gyakran szembekerültek’ egymással. Napjainkban a közös célok egymáshoz kapcsolják a nem­zedékeket. A termelőmunká­ban és az élet más területein az idősebbek élettapasztalata, bölcsessége párosul a fiatalok energikus lendületével. Ap­róbb súrlódások természetesen vannak még. A fiatalok köré­ben olykor találkozunk az idő­sebbekkel szembeni tisztelet­lenséggel, modortalansággal, túlzott igényességgel, rátarti- sággal, a jó ízlést sértő öltöz­ködéssel, könnyelmű életmód­dal, a termelőmunka lebecsü­lésével. Az idősebbek közül viszont nem értik meg néhá- nyan a mai ifjúságot — külö­nösen az öltözködés, a tánc, a szórakozás kérdésében. Elő­fordul még, hogy a fiatalokat indokolatlanul háttérbe szorít­ják, javaslataikat nem veszik figyelembe, nem képességük­nek megfelelően foglalkoztat­ják őket. Akad az idősebbek között olyan, aki ha fölfedez valami kivetnivalót néhány fiatal magatartásában, rögtön ítéletet mond az egész ifjú­ságról : »Lám, ilyenek a mai fiatalok!« Helytelen nézet ez, hiszen lányaink és fiaink többsége becsületesen dolgozik és tanul, tisztességesen él. Bi­zonyítékok erre a munkaak­ciók, a védnökségvállalások, az önkéntes ifjúsági brigádok, a nyári táborok tapasztalatai. A mai fiatalság igazi ar- culatát akkor mutatjuk á, ha elmondjuk, hogy Bő­alakulásának egyik oka, hogy a szakképzettséget igénylő be­osztásokat nem töltik be meg­felelő emberekkel. Hat föld- művesszövetkezetnéj végzett fölmérés például azt bizonyít­ja, hogy az értékkezelők öt­venkét százaléka szakk -n! - len. A megyében oiegv " gólt százhetvennyolc hiányeset kö­zül a felelős elszámolok hat­vanhárom százaléka volt A második napirendi pont­ként a jövő évi tervekről tár­gyaltak. Tanácskoztak a ke­reskedelmi és a vendéglátó­ipari hálózat bővítéséről, fej­lesztéséről, a termeltetési, a felvásárlási és az értékesítési tervekről, valamint a Balatom- part kereskedelmi és vendég­látóipari ellátottságának javí­tásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents