Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1964. december 20 Sikeres körzeti bajnokság sikertelen befejezéssel a siófoki tárásban Tartós lesz-e a fölemelkedés a K. Kinizsinél? Egyetlen NB Ill-as csapat sem nyert olyan biztosan baj­nokságot 1964-ben, mint a Ka­posvári Kinizsi. Az együttes már csaknem az első forduló­ban bebiztosította elsőségét, annak: ellenére, hogy »félidő­ben« csupán öt pont volt az előnye. A tavaszi idény végé­re azonban úgy feljavult a csa­pat, hogy az őszi idény első öt fordulója után már szinte vi­tathatatlan volt a bajnoksága. Az idei év kétségkívül igen sok sikert hozott a K. Kinizsi labdarúgócsapatának. Már a bajnoki rajt megkezdése előtt látni lehetett, hogy nem úgy fog ebben a bajnokságban sze­repelni, mint 1963 őszéin. Vá­rad! Lajos edző 1963-ban, ami­kor a csapat kiesett az NB II- ből, hozzálátott az átszervezés­hez. Türelmet kért, és a veze­tők türelmesek is voltak. A si­kertelen egyfordulós bajnok­ság után senki sem követelte az edző fejét, mint ahogy ez — sajnos — a rosszul szereplő labdarúgócsapatoknál szokás. Váradi tudta, hogy új csapatot kell szerveznie. Mint az indu­lás előtt mondotta, elsősorban szellemében akarta megújítani az együttest. Sikerült is. Jól­lehet a tavaszi rajt nem a leg­jobban indult, a labdarúgók nem vesztették el fejüket. Ha­marosan a bajnoki táblázat élére került a csapat, s a veze­tő helyét nem is engedte át egy pillanatra sem másnak. Részletesen elemezni az eredményeket fölösleges lenne A Kinizsi bainoki sikerei fi­gyelmet keltettek, és ismertek nemcsak Somogybán, hanem országszerte. Az nemkülönben, hogy a csapat egy NB Tl-es csoportban megnyerte a Nvá- ri Kupát. A nyári szünetben meg olyan eredményekkel büszkélkedhettek, mint az Oroszlány fölött aratott 5:2 arányú győzelem vagy az olim­piai válogatottól elszenvedett 4:5 arányú »győzelemmel fel­érő vereség«. Az NB Ill-as bajnokság fö­lényes megnyerése meg az imént felsorolt eredménylista maga helyett beszél. Az előbbi siker azt jelenti, hogy a K. Ki­nizsi ismét a Fölemelkedés út­jára lépett 1954-ben ívelt, elő­ször fölféle a grafikon. Két év múltán a Kinizsi Flesett az NB II-ből, de újból nekirugasz­kodott, s visszatomászta ma­gát az NB II-be. Azonban ek­kor sem tudott gyökeret verni. Jött az 1962—63. évi bajnok­ság, s következett ismét a ki­esés. Most, másfél év múltán azonban ismét fölfelé fut a grafikon vonala. Következik újból tehát az NB II. Hogy mit hoz az 1965. év, arról ma még korai volna be­szélni. 1964 történetét azonban nem árt egy kissé fölidézni. Nem akarunk üinneprontók lenni, s távol áll tőlünk, hogy kisebbítsük a valóban új szel­lemű csapat kétségkívül pom­pás sikerének értékét. A si­kerhez nem férhet kétség. Az is biztos, hogy a siker ková­csai nem keveset tettek az idei eredményekért. A »mester«, Váradi Lajos, a fiatal edző bizonyította, hogy nemcsak annak idején, játékos korában volt otthon a zöld gyepen, hanem mint edző is Idtűnő adottságokkal rendel­kezik. A szakosztály vezetőitől sok támogatást kapott. A sike­rek mögött ott találjuk a sport­kör labdarúgó-szakosztálya kollektívájának fáradhatatlan munkáját is. Az a körülmény, hof” az idei bajnokságot szin­te tizenhárom-tizennégy játé­kos küzdötte végig, azt bizo­nyítja. hogy a szakvezetőknek sikerült egységes csapatot ko­vácsolniuk. Kovács biztos kezű őre volt a kapunak. A néhány ízben szerepelt Szentes, ha kellett, úgyszintén. A hátvédhármas Balogh—Szigeti—Zag összeté­telben volt az igazi. Filiszár ta­lán csak maga mondhatná meg, hogy miért nem tudott beleilleszkedni ebbe a sorba. A Szabó^—Bíró fedezetpár, ha elemében volt, nagyszerű ösz- szekötő kapocsnak bizonyult a védők és a támadók között. A csatársor tagjai a végén már egymás gondolatát is ismerték, hisz állandóan egy összetétel­ben szerepeltek, függetlenül attól, hogy ki hányas számú mezt húzott magára. Jutási és Laczkovics, a két szélső, a Kerkai—Herbei—Göncz belső­hármas időnként nagyszerű dolgokat produkált. Azok, aki az említetteken kí­vül szóhoz jutottak, legföljebb esetenként kellett hogv meg­oldjanak egy-egy részfeladatot. Ügy fest, hogy ez a csapat sok­ra képes. De ..; A Kinizsi népes szurkolótá­bora az idei bajnokságban két csapatot ismert, noha mindkét csapat tagjai egv és ugyanazon személyek voltak. Az »igazi« csapat formája a tavaszi idény végén és a nyári szünetben ju­tott el a legmagasabb pontra. Az őszi bajnokság kezdeten, maid a jugoszláviai portván egy másik Kinizsit ismertünk meg, amely időnként csak ár- nvéka volt önmagának. És ez figvelmet érdemlő körülmény Az őszi gyengébb sorozatban kiforrásként (nem a szakveze­tőktől) gyakran hallottuk: az a tény, hogy a csapat nyolc-ti­zennégy ponttal vezetett a baj­nokságban, visszahúzó erő volt. A tekintélyes előny nem kész­tette a fiúkat teljes erőkifej­tésre. Véleményünk szerint azonban nem ez volt a tartós formahanyatlás elsődleges oka. Inkább egy másik tényező, és ezt a jövőben nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. A K. Kinizsi csaknem ötven edzéssel vágott neki az idei bajnokságnak. A formábaho- zás is kitűnően sikerült, sőt a formában tartás is hosszú időn át. Hisz július—augusztusban még kitűnő formában volt a csapat. Ezután azonban tartós letérés következett. És aligha hisszük, hogy mindez véletlen. A csapat ugyanis, mondhat­nánk, teljes erőbedobással küz­dötte végig a tavaszi bajnoki forduló?, majd a Nyári Kupa- mérkőzéseket és a presztízs­jellegű barátságos találkozókat. Ekkora megterhelést egy ilyen adottságokkal rendelkező csa­pat nem bírhat el. A Kinizsi is kifáradt. Ez volt a hanyatlás közvetlen oka. A küzdeni tudás azonban nem csökkent. Nem­egyszer a szív és a lélek segí­tette az együttest, hogy gyen­gébb ellenfeleket minimális különbséggel győzzön le az őszi fordulóban. 1964 tehát a siker éve volt; 1965 is az lehet. Nem kell hoz­zá más, mint az, hogy a szak­vezetők továbbra is biztosítsák azokat a körülményeket, ame­lyek az együttest hozzásegítet­ték a bajnokság megnyerésé­hez. De le kell szűrni az idei év tanulságait is. A Nvári Ku­pa-mérkőzések és egyéb talál­kozók kétes értékű dicsőségét úgy learatni, hogy abból a baj­nokságban kara származzék a csapatnak, még egyszer nem lenne helyes. Ahhoz, hogy a csapat grafikonja jelenlegi szintién fusson tovább, sőt emelkedjék is, az idei bajnok­ságból a jo és rossz tapasztala­tokat egyaránt le kell vonniuk a szakvezetőknek. Kovács Sándor Annak idején, amikor a leg­főbb sporthatóság elfogadásra ajánlotta a járások sportvezetői­nek a körzeti bajnokságok rend­szerét, Siófokon helyeslésre ta­lált az MTS javaslattervezete. Ba­logh István, a járási sportszövet­ség elnöke a különböző szakszö­vetségek vezetőivel arról beszélt, hogy az új bajnoki rend előse- gítheti a rendszeres sportolást, fejlődést hozhat. A labdarúgók elsőként vállalkoz­tak a körzeti bajnokság rendjének kialakítására. 1963 őszén, az egy­fordulós bajnokság idején siker­rel vizsgázott az új rendszer. Hat­vannégy tavaszán már valameny- nyi sportkör helyeslésével indul­tak meg körzetesítve a bajnoki küzdelmek. Az Északi, a Közép- és a Déli csoportban egyaránt öt-öt- labdarúsócsapat adta le nevezé­sét. Hogy ezt a viszonylag kis számú mezőnyt esztendőn át fog­lalkoztassák, a járási sportszövet­ség úgy döntött, hogy négyfordu­lós bajnokság lesz 1964-ben. Ez az »úiítás« is helyesnek bizonyult. A körzeti bajnokság rendszere ki­állta a próbát. Alig-alig akadt egy- egy lemondott mérkőzés. A leg­végén. főként a tartalék csapatok egyike-másika ugyan »belefáradt-«. A körzeti bajnokságban is bebi­zonyosodott. hogy a tartalék csa­patok problémája alsóbb szinten csaknem megoldhatatlan. A sok mérkőzés arra kénysze­rítette a járási labdarúgó-szövetség vezetőit, hogy kellő számú játék­vezetőről gondoskodjanak. Ez a törekvés nem mindenben sike­rült. A körzeti bajnokság mégis jó. Elősegíti a tömegesítést. Bebi­zonyosodott, hogy a kis falusi csapatok szívesen utaznak akár többször is a szomszédos közsé­gekbe. Nem váltak unalmassá a mérkőzések. Persze az is biztossá vált, hogy a létszámban megnöve­kedett bajnokság nagyobb- köve­telményeket támaszt a rendező szövetséggel szemben. A sok mér­kőzés sok jó futbaübírcXkívánt vol­na. Ennek azonban híján vannak a siófoki járásban is, s • nemegy­szer szükség-játékvezetőt kellett beállítani. Ez a helvzet természe­tesen nem állandósítható. Épr>en ezért a Siófoki Járási Labdarúgó Szövetség vezetői a telet arra kívánják felhasználni, hogy meg­erősítsék a iárás iátékvezető bi­zottságát. Ü1 erőket igyekeznek bevonni e bizottság munkai ába, új játékvezetőket képeznek ki. Már-már úgy látszott, hogy a körzeti bajnokság százszázalékos sikerrel ér véget e járásban, ami­kor a befejező szakaszban sok ne­hézség tornyosult a rendezők elé. A kiírás értelmében ugyanis a három körzeti bajnoknak körmér­kőzésen kellett volna eldöntenie az abszolút elsőséget, s azt. hogv kit illet a járási bajnoki cím. Ez azért volt rendkívül fontos, mert a járási bajnok egy osztállyal föl­jebb léphet, bekapcsolódhat a me­gyei n. osztályú bajnokságba. Nos, a körmérkőzéses döntő fiaskóval végződött. Papíron ugyan van már bajnok a járás­ban. az a körülmény azonban, ahogy a balatonkilitiek »megnyer­ték-« ezt a bajnokságot, föltétle­nül szót érdemel. Kilitinek a Kötésével és a Ba­laton föld várral kellett volna meg­mérkőznie az elsőségért. A döntő találkozókat azonban rendre nem a zöld gyepen, hanem a zöld ász­ként: Balatoníöldvár csapatának minősítési könyveit nem sikerült előteremteni, emiatt a Kötésé el­leni mérkőzés két pontját 0:0 gól- aránnyal a Kötcse kapta. A köt­éséi csapat lemondta a Balatonki- liti elleni találkozót, így ez a két pont a kilitieké lett. Úgy látszott, hogy az elsőség kérdése a Bala- tonföldvár—Balatonkiliti mérkőzé­sen dől majd el. Ezt a meccset a földváriak 3:1 arányban megnyer­ték a pályán. Minthogy,' azonban csapatukban szerepelt a Balaton- lelléről hazatért, de még' lellei já­tékosnak számító Zsár és Zsig- mond, továbbá a zamárdi György, Így a fegyelmi bizottság a pályán született 3:l-es eredményt meg­semmisítette, s 0:0 gólaránnyal a Balatonkiliti kapta a két pontot. Előállt tehát az a furcsa hely­zet, hogy a csoportelső Balaton- kilitinek 0:0 a gólaránya, de 4 pontja van. Ez a körülmény és az, ahogy ecseteltük a »többi mér­kőzést-«, bizonyítja, hogy a finálé bizony nem sikerült. Felmerül a kérdés: miért nem? A Balatoníöldvár és a Kötcse tán nem is akar följebb kerülni? Ha nem, akkor célszerűbb lett volna ezt előre megmondani. így nem merült volna fel egy csomó költség, ami a bajnoki döntőkkel kapcsolatban keletkezett. A járás sportve tőinek rengeteg gondot, bajt okozott az ilyenfajta befeje­zés. S bizony Siófokon most azon gondolkodnak a labdarugó-veze­tők, hogy jövőre hogyan lehetne az ilyen ballépést megelőzi. Mert a sikertelen finálé ellené­re is most már kitartanak a kör­zetesítés mellett, amely a sikerte­len befejezés ellenére is végered­ményben kiállta a próbát. Végezetül álljon itt e járási bajnokság csoportküzdelmeinek végeredménye: Északi csoport 1. Balatonkiliti 16 15­1 28:13 30 2. Ságvár 16 11­5 28:3n 22 3. Balatonújhely 16 8­8 23:23 16 4. Adánd II. 16 4­12 11:16 8 5. Balatonszabadi 16­­16 5:23­Középcsoport 1. Zamárdi H. 16 12 2 2 43:16 26 2. Balatoníöldvár 16 11­5 46:23 22 3. Kereki 16 7­9 30:23 14 4. Bálványos 16 6 1 9 34:37 13 5. Kőröshegy 16 2 1 13 18:53 5 Déli csoport 3. Kötcse 16 13 1 2 38:14 27 2. Teleki 16 6 4 6 28:33 16 3. B.-szemes n. 16 7 1 8 17:24 15 4. Szólád 16 3 4 9 22:31 10 5. B.-szárszó IL 16 3 2 11 15:17 8 A természetjárás a tömegsport szolgálatában A Magyar Testnevelési és Sport­tanács a Természetbarát Szövet­ség átszervezését azért hajtotta végre, hogy a turisztika megfelel­jen azoknak a követelményeknek, amelyeket tőle a tömegsport fej­lesztésében várnak. Alig egy esz­tendeje szervezték át a természet­járó-mozgalmat, s máris bebizo­nyosodott, hogy a törekvés sike­rült. Eddig meglehetősen keveset hal­lottunk a természetjárásról mint sportágról, mert csak jóformán azok körében volt ismeretes, aki­ket a természetes vonzódás ho­zott a turisták táborába. Ma már egyre több intézmény, vállalat ve­zetői és dolgozói ismerik föl, hogy a természetjárás a közösségi ne­velésnek, az akaraterőnek, a helytállásnak és az egészségfej­lesztésnek igen fontos eszköze. A természetbarátok az aktív túrá­kon felfrissülnek, szervezett or­szág-világjáró mozgalmuk, kirán­dulásaik felüdülést jelentenek a részvevőknek. Korábban Somogybán is sok olyan ember volt, aki évtizedeken keresztül alig mozdult ki szűkebb környezetéből. A természetjárás százakat és százakat mozgósított, s ma ezek az egykor otthon ülők utaznak, látnak, tapasztalnak. Személyesen győződnek meg ar­ról, hogy milyen szép a termé­szet, s hogy dolgozó népünk or­szágszerte milyen csodálatos dol­gokat alkot. Sokan ismerkedtek meg< a szomszédos baráti államok természeti szépségeivel is. Megyénkben annak idején újat jelentett a Zselic Sportkör meg­alakulása. Ez a sportkör él, s ha szerényen is, de működik. Egy­más után alakulnak meg a járási székhelyeken e sportkör termé­szetjáró szakosztályai. A Zselic SK sikerei arra ösztönzik a többi sportkört, hogy költségvetésükben helyet kapjon a természetjáró szakosztály. Megyénkben ma még kevés a turistalétesítmény. Majdnem ez állít korlátot a gyorsabb fejlődés­nek. Éppen ezért a természetba­rátok legfőbb törekvése, hogy vál­toztassanak ezen a helyzeten. Bi­zonyos fokig tapasztalatszerzés céljából keresik föl a sportág ve­zetői más megyék turístalétesítmé- nyeit, tanulmányozzák, hogy So­mogybán miként lehetne hasonló­kat teremteni. Gyakorlati példákkal lehet bi­zonyítani. hogy nöttön-nől a ter­mészetjárás népszerűsége. Az újonnan alakult szakosztályok ma ugyan még nem versenyszerűen kapcsolódnak be a sportéletbe, de nem is ez a döntő, hanem az, hogy rendszeresen sportolnak. Rö­vid egy év távlatából megállapít­hatjuk, hogy a tömegesítés terén a somogyi természetjárók hatha­tós segítséget nyújtottak a megye sportéletének. ASZTALITENISZ A Zselickislah és a Toponár a kaposvári járás bajnoka Fontos mérkőzést játszanak ma a K. Petőfi sakkozói Folytatódik a sakkozók NB Il-es küzdelme. Az év utolsó mérkőzé­se ugyan nem jelent évzárást eb­ben a sportágban, mert itt még őszi-tavaszi rend alapján folyik a bajnokság. A mai mérkőzés Ka­posváron a K. Petőfi szempontjá­ból igen jelentős. A kaposváriak a Ganz-MÁVAG csapatát látják vendégül. A fővárosiaknak 33,5 pontjuk van, s kilencedikek a táb­lázaton. A Petőfi 30,5 pontos. Ka­posvári győzelem esetén a Petőfi Korábban hírül adtuk, hogy a kaposvári járásban tizenki­lenc csapat részvételével férfi tálnál fejezték be valahogy ek- és női bajnokság kezdődött, Már-már úgy látszott, hogy kettős zselickislaki sikerrel ér véget a bajnokság. A kisla­knak azonban nem tudtak megbirkózni a tapasztaltabb Toponárral. Legalábbis a fiúk nem. A lányok azonban igen. Herner Kálmán pedagógus ta­nítványai — mint a bajnok­ságban láttuk — egy esztendő alatt nagyon sokat fejlődtek. Egyáltalán nem biztos, hogy a zselickislakiak a spartakiádo- kon esetleg nem törnek még előbbre. A Kaposvári Járási Asztali- tenisz Szövetség vezetői úgy döntöttek, hogy a mostani baj­nokság érmeit majd a járási jelentősen előbbre léphetne a táb- lázaton. Igaz viszont, hogy a két csapat eddigi találkozóin rendre a Ganz nyert. A kaposváriak most meg akarják törni ezt a sorozatit. Új­ság a Petőfinél, hogy H. Kovács még mindig nem játszhat, viszont valószínűleg ismét csatasorba áll Marton, akivel erősödne a csapat. A mérkőzés ma délelőtt 9 órakor kezdődik a megyei tanács épüle­tében. spartakiáddöntőn adják át 1— 3. helyezetteknek. A járási bajnokság végered­ménye: Férfiak 1. Toponár 12 12 ­60:5 24 2. Zselickislak 12 11 1 58:10 22 3. Baté 12 10 2 53:15 20 4. BÜSSÜ 12 9 3 46:21 18 5. Magyaratád 12 8 4 45:27 16 6. Nagyberki 12 5 7 37:39 10 7. Bárdudvarnok 12 5 7 28:37 10 8. Büssü II. 12 4 8 26:41 8 9. Zselickislak II. 12 4 8 26:43 8 10. Igái 12 3 9 23:48 6 11. Simonfa 12 3 9 18:45 6 12. Hetes 12 1 11 6:52 2 13. Kaposszerdah. 12 1 11 5:50 2 Nők 1. Zselickislak 5 5­15:2 10 2. Toponár 5 4 1 12:9 8 3. Mezőcsokonya 5 3 2 11:9 6 4. Igái 5 2 3 10:10 4 5. Báté 5 14 5:12 2 6. Kaposszerdaheiy 5-5 4:15­HANGULATOS LAKÁS - KELLEMES OTTHON „HANQUí >A‘i ’ , ff NYO ' Rendezze be lakását új bútorral! |';W tel®! Kékes, Mohács, Rába, Csillag, Hangulat, Balaton A legújabb kivitelű hazai és modern külföldi garnitúra, fotelek, rekamiék, hálószobák KONYHABÚTOROK nagy választékban kaphatók a FŐLDMŰVESSZÖVETKEZETI bútorboltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents