Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

Vasárnap, 1964. december 20 3 SOMOGYI NÉPLAP Ami! a termelőszövetkezeti újításokról tudni kell Á. tsz-ek mind több erő- és munkagépet, eszközt, berende­zést használnak. Érdekük, hogy a termesztés és a tenyész­tés fejlett módszerein kívül felhasználják azokat az új, gazdaságos műszaki megoldá­sokat is, amelyek az újítások eredményeként jönnek létre. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Találmányi Hi­vatal irányelveket dolgozott ki az újítások elbírálására és a javaslattevők díjazására. Az irányelvek szerint újítás lehet a termelőszövetkezet gazdasá­gi tevékenységével kapcsolatos minden olyan termesztési, te­nyésztési, műszaki stb. megol­dásra vonatkozó javaslat, amelynek megvalósítása atsz- nek hasznos és a népgazdaság­nak is előnyös. Az újítás szer­zőjének az ismerhető el, aki javaslatát elsőként nyújtotta be. Elsőbbsége akkor is fenn­áll, ha újítási javaslatát ér­tekezleten vagy más úton hoz­ta a vezetőség tudomására, de írásban csak később nyújtotta be. Az újítási javaslatot a dol­gozó saját gazdaságában nyújt­hatja be, ha azonban javasla­ta másutt valósítható meg, ott is előterjesztheti. A javaslat­nak részletes leírást (szükség esetén vázlatot) kell tartal­maznia, amelyből a megoldás használhatóságát elbírálhat­ják. A javaslatban föl kell tüntetni a benyújtó nevét, munkaköri beosztását és lak­helyét. Ha többen dolgozták ki a javaslatot, meg kell jelölni a társszerzőség arányát is. A javaslat elfogadásáról, kísér­letre utalásáról és díjazásáról a termelőszövetkezet vezetősé­ge határoz. Az ezer forintot meghaladó újítási díj megálla­pításához a közgyűlés jóváha­gyása szükséges. A javaslat elfogadásakor az újítót az alkalmazásba vétel Túlteljesítette évi áruforgalmi tervét az igali áruház (Tudósítónktól.) December 1-ig 108 száza­lékra teljesítette évi árufor­galmi tervét az igali áruház. A hónap végére valószínűleg elérik a 115 százalékot. Az árukészlet bőséges, választé­kos. A modem bútorok és a televíziók iránt nagy az ér­deklődés. Nagy sikert ara­tott a legújabb típusú zseb­rádió is. Nem feledkeztek meg a kicsinyekről sem: a Játék- osztály árukészlete bőséges, minden igényt kielégítő. Az áruház dolgozói udvaria­sak, előzékenyek, sok ötletet adnak az ajándék kiválasztá­sához. Nem véletlen, hogy 1963-ban elnyerték a szocia­lista brigád címet. Terveik kö­zött szerepel, hogy jövőre tár­sadalmi munkában parkosít­ják az áruház környékét. időpontjától számított egy év alatt elért és kimutatható gaz­dasági többleteredmény alap­ján kell díjazni, összehasonlí­tási alapul az alkalmazás előt­ti év tényleges költsége vagy a műszaki és egyéb gazdasági mutató szolgál. Ha a megva­lósított újítás eredménye bi­zonyítható, az alkalmazástól számított egy év alatt elért gazdasági többleteredmény 2— 10 százalékát ajánlatos újítási díjként megállapítani. Nem szabad azonban szem elől té­veszteni a javaslat műszaki jellegét, a régivel szemben el­ért haladást, a javaslat bonyo­lultságát, a termelés szempont­jából való jelentőségét, gazda­ságosságát, a minőség javulá­sát és a javaslat egyéb hasz­nosságát Ezeket a tényezőket akkor is figyelembe kell ven­ni, ha az újítási díjat nem a százalékos díjkulcs szerint, ha­nem egy összegben állapítják meg. A tsz-ekbén elfogadott és eredményesen alkalmazott újításoknak a járás, illetve a megye termelőszövetkezeteiben való elterjesztését a szakigaz­gatási szervek végzik. Ezért fontos, hogy az eredményes újításokat, amelyeket másutt is alkalmazhatnak, a tsz-ek küldjék meg a járási mezőgaz­dasági osztálynak. Az osztály felülvizsgálja a beküldött újí­tásokat, és ezekből a más gaz­daságokban is alkalmazhatókat megküldi a járás tsz-eihez. A nagyobb jelentőségű újításo­kat a megyei mezőgazdasági osztályhoz is föl kell terjesz­teni, hogy a megfelelőket szét- küldhessék a termelőszövetke­zeteknek. Ezek közül az or­szágos jelentőségű újítások a Földművelésügyi Minisztérium titkárságához kerülnek. Az ismertetett irányelvek bővebb, részletesebb elemzése a Mezőgazdasági Értesítő 1964. november 11-i számában ta­lálható. H. F. Kétszeres haszon seprűcirokból Szép eredményt hozott tavaly s seprücírok termesztése a kadar­kúti Szabadság Termelőszövetke­zetben. Ezen felbuzdulva az idén négy holdat vetettek el cirokkal, és rövidesen hozzáfognak a be­takarított növény feldolgozásához. A szövetkezeti gazdák téli foglal­koztatásához ez a munka is hoz­zájárul: azok, akik a dohány* imí- tásban és a favágásban valamilyen ok miatt nem vehetnek részt, itt találhatnak majd elfoglaltságot. A cirokból seprűt kötnek. Az idén mintegy ötezer darabot akarnak eladni. A. nyeleket is a termelő- szövetkezeiben készítik, és f.bb€l nemcsak magukat látják el, ha­nem a Balaton menti, seprűkötés­sel is foglalkozó közös gazdasá­goknak is küldenek. A növény magját takarmányozásra használ­ják, egyéb szemes terményekkel keverve ez adja a közös baromfi- állomány elcségét. Férfifodrász tanulólányok (Tudósítónktól.) Faluhelyen ritkaság, hogy egy leány a férfifodrász szak­mát válassza. A tahi járásban ilyen még nem volt A szak­mát tanuló lányok többsége inkább női fodrász akar len­ni. A járásban "úttörőnek« számít Varga Teréz és Kiss Éva, a Tabi Építő és Vegyes­ipari ütsz két tanulója, aki az idén az általános iskola el­végzése után a férfifodrász szakmát választotta. Kiss Éva másfél hónapja tanuló, s még csak a figyelésnél meg a szap­panozásnál tart. Varga Teri július 1-én kezdte tanulóide­jét Mizerák István üzletvezető mellett, s a pár hónapos fi­gyelés és szappanozás után már megkezdte a borotválást, nemrég pedig a hajvágást is. Internacionalismus as építésben A NEMZETEK KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLAT nem tartozik aiz új dolgok kö­zé. A középkori kereskedők Európát és Ázsiát bejárva a népek kézműiparának és me­zőgazdasági termékeinek legja­vát cserélték ki. A közlekedés és a gyáripar kapitalista fejlő­dése egyebek között ászt is je­lentette, hogy a nemzetek kö­zötti árucsere és gazdasági kapcsolat rendkívül elterjedt. A tőkés gazdaság fejlődése ütemének gyorsulása — és ter­mészetesen a profit növelésé­nek a vágya is — már az első világháború előtt aktuálissá te­szi a kapitalista országok szer­vezett, irányított gazdasági munkamegosztását. Igaz, ak­kor, 1913-ban az Európai Egye­sült Államok gondolata kútba esett De a második világhá­ború után két tőkés csoporto­sulást is tető alá hoztak. Az egyik az Európai Gazdasági Közösség, a másik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Márpedig ha a tőkéseknek hasznos a gazdasági munka megosztása, akkor nekünk, a szocializmus építőinek még in­kább az. A JÓZANUL GONDOLKO­DÓ EMBER azt hihetné, hogy mindazok, akik oly sokszor el­mondották Marx—Engels Tervezik a siófoki művelődési házat (Tudósítónktól.) A siófoki művelődési ház tervezésére a Pécsi Tervező Iroda siófoki irodája kapott megbízást. A járási és a köz­ségi illetékesek előtt Bánrévy Pál tervezőmérnök és Kopári Dénes, a tervezőiroda vezetője ismertette az építési terveket. Néhány éven belül Siófok központjában épül fel a kor­szerű és minden igényt kielé­gítő művelődési ház, amelyben helyet kap egy hatszáz sze­mélyt befogadó színházterem korszerű színpaddal, zsinór­padlással, öltözőhelyiségekkel és zenekari árokkal. Az új művelődési házban kong­resszusok, nagyobb szabású is­meretterjesztő előadások meg­tartására szolgáló kétszáz sze­mélyes előadóterem is lesz. Klub- és szakköri helyiségek, irodák, gondnoki lakás és az épülethez csatlakozó új járási könyvtár is itt kap helyet. A művelődési ház 12 000 000 forintba kerül. A „Poste restante" kisablak // Egy csinos diáklány toporog az ablak előtti sorban. Vörös Márta hivatali kézbesítő mo­sollyal üdvözli, s már nyújtja is neki a várva várt borítékot, amelyen a felírás: Poste res­tante. A lány észreveszi kérdő te­kintetem, s már mondja is: — Haza nem mehet... Törzsvendége a kézbesítő­nek. Rajta kívül még akadnak néhányan a városban, akik így leveleznek. — Nincs nagy poste restan- te-forgalom — mondja a kéz­Esős, haras időben védi egészségét a gumilábbeli! Ferii sárcipö 80—87,50 Ft-ig Női Wellington gumicsizma 230,50 Ft-ig Női hócipő ala­csony és magas sarkú fekete drapp és barna színekben 110—130,— Ft-ig Gyermek hócipő fekete és fehér színben, gombos és húzózáras kivitelben 5C—80,— Ft-ig Gyermek Wellington äümicsizma 130—173,— Ft-ig (3726) besítő—, mindössze négy vár most a fiókomban... — Titkosként kezelik a le­veleket? — Igen. Csak személyi iga­zolványra adjuk ki. Például a férj nem viheti el a felesége levelét... Előfordul, hogy a címzett nem jön a leveléért Ilyenkor egy hónapig tartják, aztán visszaküldik a feladónak. Ha a feladó nincs feltüntetve, ak­kor a budapesti bontóposta próbálja megállapítani, hogy ki kinek címezte. — Nemcsak szerelmes leve­lek vannak nálunk, hanem hi­vatalosak is. Például itt marad aa olyan vállalatok postája, amelyeknek nincsen posta­fiókjuk. Ha cirkusz jón Ka­posvárra, mindig hozzánk cí- mezteti leveleit. Hátramegyek a pult mögé. Már üresek a bontószekrények, elvitték a leveleket. — Hány levél fordul meg a kezében naponta? — kérdem Vörös Mártát. — Körülbelül ezer. Itt van­nak a postafiókok, az ajánlott küldemények és az olyan utal­ványok, amelyeknek a kézbe­sítését megkísérelték, de a címzett nem volt otthon. Közben újabb és újabb ar­cok jelennek meg a kisablak- nál. Vörög Márta ügyesen, gyorsan szolgálja ki vagy vi­lágosítja fel őket. Van, aki le­vélért jön, akad, aki valami­lyen problémával, mint az imént is egy idős férfi. Ex­presszlevelet adott fel tegnap, de elfelejtett bélyeget ragasz­tani rá. Nem emlékezik a cím­re sem, csak arra, hogy vala­milyen Gáborné, Budapest. — A bontásnál megtaláljuk a levelet, legyen nyugodt a bácsi — szól Vörös Márta, s elveszi a bélyeg árát. Reggel fél héttől délig alig van megállás ennél az ablak­nál. A másik bejáraton egy idő­sebb, postásruhás ember lép be. Meglátja, hogy beszélge­tünk, odajön, s megkérdi, mi­lyen postás vagyok, hogy mun­ka helyett csevegek. — Hát, munka nélküli. .1 — válaszolom. — Csak jönne le hozzám a vasútra, megdolgoztatnám — mondja. — Megálljon csak, megírom én magát a Postások Lapjának. Azzal már el is megy a »fő­nökhöz«. Vörös Márta nevet. — Tallér bácsi pályaudvari ellenőr — mondja. — Nagyon vicces ember. Azt hitte, hogy maga itt dolgozik nálunk... A kis közjáték után ismét egy várakozó áll a kisablak- nál. Balázs József, a cukorgyár dolgozója. Pénzt kapott Sze­rencsről. Néhányan állnak még mögötte. — Sok emberrel bánok itt a postán, sok türelemre van szükség — mondja búcsúzóul a kézbesítő. — De nagyon sze­retem a munkám, a leveleket meg a kisablakot. Strubl Márta Kommunista Kiáltványának zárószavaiit: a »Világ proletár­jai, egyesüljetek!« ragyogó gondolatot, a szocialista orszá­gok gazdasági összefogásának fontosságát is értik és támo­gatják. Sajnos, akadnak, akik aggá­lyoskodnak, akiknél nem esik egybe a szó és a tett. Álcádnak emberek, akik az üzemi érte­kezleteken, a politikai vitákon — úgy, ahogy a szemináriumi füzetekben olvasható — hang­súlyozzák és elismerik az or­szágok közötti gazdasági együttműködés történelmi je­lentőségét, ám amikor a tet­tekre kerül sor, kiderül, hogy itt is, ott is feltámad a nacio­nalizmusból táplálkozó autar- chiás törekvés. Amikor közis­mertté vált, hogy műszeripa­runk növelheti kapacitását — mert a Szovjetunió, Bulgária, a Német Demokratikus Köz­társaság a KGST kooperációja alapján átveszi a magyar ter­mékeket —, mindenki örült. De amikor a munkamegosztás­nak a másik oldala is szóba került, éspedig az, hogy Ma­gyarország Bulgária javára csökkentette a hagyományos rádiógyártást, akkor egyszerre megszólaltak a szkeptikusok. »Vajon jó-e ez nekünk?« A kérdésre biztonságosan vála- szolhatjuk, hogy nemcsak Bul­gáriának, hanem nekünk, ma­gyaroknak. is jó a két ország közötti egyezség. A bolgárok­nak jó, hogy segítséget adtunk köztársaságuk rádiógyártásá­nak megalapozásához. A test­véri Bulgáriának az is jó, hogy a rádió piacának kialakításá­hoz is hozzájárultunk. A Ma­gyar Népköztársaságnak is elő­nyös, hogy a rádiógyártás csökkentésével felszabadult munka- és gépkapacitást a te­levíziós készülékek nagyobb sorozatban való előállítására lehet felhasználni. Még meg sem száradt a tin­ta a közös magyar—cseh víri- erömű-rendszer építéséről szó­ló egyezményen, a kákán is csomót keresők máris megszó­laltak. — Lesz-e elegendő víz a je­lenlegi Duna-mederben? — Nem lesz-e túl sok viz a jelenlegi Duna-me'derben? — Ha már készül vízi erőmű a Dunán, miért éppen a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság területén lesznek a turbinák? A MEGJEGYZÉSEKET HALLVA ember legyen a tal­pán, aki meg tudja ítélni, hogy a tüskét mikor szúrják jobbról és mikor balról. A jobb- és baloldali torzítás bírálatának az a célja, hogy a város és a falu népét zavaró nézeteket le­leplezzük. Ehhez sok segítséget adnak a kommunista mozga­lom dokumentumai. Lenin föl­ismerte, hogy a proletár- és a kapitalista állam is szükség­szerűen gazdasági kapcsolatot hoz létre. A kapitalista or­jszágok vezetőinek többsége föl­ismeri, hogy rendszerüknek mit sem használ az elszigetelő­dés. »A burzsoá országok —■ mondta Lenin — kénytelenek kereskedni Oroszországgal. Tudják, hogy a gazdasági kap­csolatok ilyen vagy amolyan formái nélkül a bomlás az ed­diginél is nagyobb lesz.« Ha Lenin az első proletárál lám és a kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatoknak szó­szólója volt, nem nehéz elkép­zelni, hogy a szocializmust építő országok együttműködé­séért mindent elkövetett volna. Akik Lenint megértik és kö­vetik, azok napjaink egyik leg­fontosabb forradalmi tetteiként fejlesztik és támogatják a szo­cializmust építő országok gaz­dasági együttműködését. »A teljes egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás alap­ján — lev szól a kommunista és munkáspártok 1957-es nyi­latkozata — a szocialista álla­mok széles körű gazdasági és kulturális együttműködést lé­tesítettek egymás közötti amely fontos szerepet töli be minden egyes szocialista or­szág gazdasági és politikai füg­getlenségének erősítéséhsn, va­lamint az egész szocialista kö­zösség erősítésében.« A JOBB- ÉS BALOLDA­LI TORZÍTOK — akik csak szavakban beszélnek a prole tár internacionalizmusról, és közben cselekedeteikben nacio­nalista, autarchiás törekvése­ket támogatnak — nem szol­gálják a szocialista világforra­dalom ügyét. A szocialista or­szágok gazdasági kooperációja, testvéri együttműködése szer­ves része az emberi haladás­nak. Az együttműködés jó a szocialista országok munkásai­nak, parasztjainak, értelmiségi dolgozóinak, mert előmozdítja az életszínvonal növekedését. Az együttműködés lehetővé te­szi, hogy a szocialista országok világszínvonalú gazdaságot hozzanak létre. Újra és újra Lenint hívjuk segítségül, Lenint, aki oly sok­szor hangoztatta, hogy a szo­cializmus a kapitalizmust vég­legesen akkor győri le, amikor az emberiség javára többet és jobb minőségűt termel. A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban a szo­cializmus véglegesen meggyö­kerezett. A szocialista hatalom megszilárdulása után a dolgo­zók magas életszínvonalat vár­nak. E jogos igény kielégítése nem lehet másképpen, mint nemzetközi összefogással. A forradalmi harci erőt az internacionalista összefogás adta. Gazdaságunk hatékony­ságát is azzal sokszorozzuk, hogy az emberi ész, alkotóké­pesség és a technika erejét szocialista összefogással meg­hatványozzuk. Lányai Sándor A második ötéves terv járási intézkedési tervének végrehajtásáról tanácskoztak Fonyódon (Tudósítónktól.) A Fonyódi Járási Tanács V. B. rendszeresen megvizsgálja, hogyan hajtják végre a má­sodik ötéves terv intézkedési tervében megjelölt feladato­kat. Legutóbb megállapították, hogy mind a mezőgazdasági termelésben, mind pedig egyéb vonatkozásban fejlődés tapasz­talható. A termelőszövetkezetek po­litikailag és gazdaságilag meg­szilárdultak, emelkedett a ve­zetés színvonala, javult a ta­gok kollektív szelleme. Nem kielégítő viszont a termésátla­gok növekedése: nem érte el a tervezettet. Növelni kell a tehenek szá­mát kiváló fajtájú egyedek beállításával. Ennek megvaló­sítását egyelőre akadályozza, hogy kevés a korszerű férő­hely, ezért a szakembereknek hogy az évi beruházási terve­ket teljesítsék. A Balaton-parti igények jobb kielégítése végett fokozni kell a zöldség- és a gyümölcs- termesztést. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy több község­ben jogosan igénylik új böl­csődék, óvodák, iskolai tan­termek, törpe vízművek, or­vosi rendelők, utak stb. épí­tését. Mindezt azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha a központi támogatás a helyi erőforrások megfelelő kihasz­nálásával és társadalmi mun­kával párosul. A feladatok eredményesebb megvalósítása céljából a vég­rehajtó bizottság — egyebek között — elhatározta, hogy szakköröket kell alakítani, és ki kell szélesíteni a szocialista mindent el kell követniük, I brigádversenyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents