Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

Mai számunk tartalmából: Internacionalizmus az építésben (3. o.) K Ó C I (4. o.) PLAKÁTHÁBORŰ és péterfillérek (5. o.) Ojúes ú h kés zöldé Ünnepi csapatgyűlés a Latinka Sándor munkásőrszázadnál A Pamutíonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának kultúr­termében tartotta meg tegnap kiképzési évet záró ünnepi gyűlését a kaposvári Latinka Sándor munkásőrszázad. Meg­jelent az ünnepségein Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; Oravecz Ferenc megyei munkásőrparancsnok; Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára; dr. Szi­lágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke; dr. Virágh Ferenc őrnagy, városi és járási rendőrkapitány; Róna Imre, a Famutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának igazgatója; Tóth Géza, a TRANSZVILL, Győri János, az Építőipari Vál­lalat igazgatója; Nagy Zoltán, a fűtőház főnöke. — Jelentem a pártnak — kezdte az ünnepi gyűlés be­számolóját Zsák Ferenc őr­nagy, századparancsnok —, hogv sikeresen zártuk a kikéD- zési évet; a lövészetben, a köz- rendvédelmi munkában és más feladatok végrehajtásában jó eredményeket értünk el. Hasz­nos volt együttműködésünk a , zennégy — nyolc éve szolgála- rendőrsóggel, kölcsönösen se- ] tot teljesítő — munkásőrt sze­gi tettünk egymás munkájában. — Szólott a munkásőrségben folyó szocialista versenyről, leszerelő és tartalékállomány­ba vonuló munkásőrökről meg a feladatokról. — Ügy kell dolgozni — hangoztatta —, hogy mielőbb elnyerjük a »-Ki­váló század« címet . Ezután felolvasták a megyei parancsnok parancsát: — Or­bán István parancsnoknak ed­digi példás munkájáért a »Ki­váló parancsnok« címet ado­mányozom. — Majd a század­parancsnok parancsát ismertet­ték. Eközben tízen léptek elő: Kardos Gyula, Kiss Ferenc, Merkei Lajos, Miskó József, Letenyei Pál, Herczeg György, Sárosi Ferenc, Kovács Mátyás, Bárdosi Károly, Szvath Imre. Ezek a munkásőrök elsőnek kapták meg a »Kiváló pa­rancsnok« és a »Kiváló mun­kásőr« megtisztelő kitüntetést. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának parancsát ismertették ezután. Eszerint ti­A megvalósulás útján a kaposvári üzlethálózat rendezési terve (Tudósitónktól.) Tanácsi határozat mondja lei, hogy a következő években rendezni kell Kaposvár üzlet- hálózatát. E határozat végre­hajtásának lehetőségedről, idő­szerű tennivalóiról tanácskoz­tak a napokban a megyeszék* hely kereskedelmi vezetői, s több üzlet áthelyezésének, kor­szerűsítésének munkáit iktat­ták jövő évi tervükbe. A Széchenyi téri 301. sz. ön- kiszolgáló csemegebolt eladó­terét kibővítik a mellette levő és megüresedő vetőmagraktár és divatárubemutató terem he­lyiségeivel. Így fölöslegessé vá­lik a néhány házzal odébb lé­tesült 373. sz. fűszerbolt to­vábbi nyitva tartása. Ezt az üz­letet a Somogy megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat a 301. sz. bolt megnagyobbítá- sa után meg fogja szüntetni, illetve a helyiséget más cé­lokra hasznosítja. A vevőközönség régi kíván­sága valósul meg az Ady utcai 388. sz. tejbolt bővítésével, kor­szerűsítésével. A* üzlet mel­letti raktárt hozzákapcsolják a tejbolthoz, s ezzel egyidejűleg felújítják, kiegészítik a bolt berendezését is. Ugyancsak az Ady Endre ut­ca üzletsorán jelent majd vál­tozást a zöldség- és gyümölcs­bolt, valamint a cipészkellék- és kosárbolt helyiségeinek cse­réje. Az új helyre kerülő zöld­ség- és gyümÖlcsbaTtot kibőví­tik az Ady Endre utca 15. sz. alatt felszabaduló 24 négyzet- méteres raktárhelyiséggel. A Kossuth Lajos utcában át­menetileg szünetelő 375. sz. élelmiszerboltban az épület emeletráépítési munkáinak be­fejezése után — a tervek sze­rint jövő ősszel — kezdődik meg az árusítás. A Május 1. utcai 349. sz. édességbolt he­lyén nyílik meg majd a megye- székhely első kávé- és teaszak- üzletei relnek le, illetve helyeznek tartalékállományba. Farnál Jó­zsef, Molnár István, Hegedűs Antal, Nógel Imre, Zimonyi István, Biczó Péter, Fenyő Já­nos, Vajda János és a többiek meghatottan vették át az em­lékérmet, s könny csillogott szemükben, amikor társaik tapsa közepette újból elfoglal­ták helyüket az első sorban, * * * Eskütételre sorakozik fel a 123 új munkásőr. A teremben ott ülnek a hozzátartozók is: a feleségek, gyermekek, hogy tanúi legyenek az ünnepélyes pillanatnak. Behozzák a vörös selyem csapatzászlót, amelyet a város üzemei ajándékoztak a századnak. Felhangzik az eskü szövege: »Esküszöm ...« Nógel Imre szól leszerelő tár­sai nevében: — Átadjuk nektek a fegy­vert, a zászlót; őrizzétek mind­kettőt becsülettel — kéri a fia­talokat. Megfogadjuk, Fogy mél­tók leszünk a párt bizalmára — ígéri meg esküt tett társai ne­vében Ungvári László. Ez a fogadalom látszik a többiek — Torok István, Goal Mária, Korsói Béla, Tereg János — ar­cán is. • * • — Köszönjük a párt, a szo­cializmus iránti hűséget, az ál­dozatos munkát — mondotta ünnepi megemlékezésében So­mogyi József, a városi pártbi­zottság első titkára, amikor a városi pártbizottság nevében köszöntötte a századot. — Soha ne feledjék, milyen nehéz körülmények között hozta létre, s milyen feladat­tal bízta meg pártunk a mun­kásőrséget. Dolgozzanak a jö­vőben is úgy, mint az elmúlt években — kérte felszólalásá­ban Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. El­ismerését fe'ezTé Fi a leszerelő, tartalékállományba vonuló munkásőröknek. Köszöntötte a függetlenített és a társadalmi parancsnokokat, majd arra kérte a munkásőroket, hogy az eskü szellemében végezzék munkájukat a jövőben is. Az ünnepi századgyűlés az Intemacionalé hangjaival ért- véget Sz. L. Kairóba érkezett 44.egfe!söbb Tanács küldöttsége Az Egyesült Arab Köztár­saság nemzetgyűlésének meg­hívására szombaton viszontlá- togatásra elutazott Moszkvá­ból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A de­legációt Selepin, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, miniszterelnök-helyettes vezeti. (MTI) Színjátszó csoport vagy irodalmi színpad? (7. o.) Gyermekeknek noGyußROS a mécsé» qljón (10. o.) „Ártatlan“ bűnösök (12. o.) Ifro-iíssiai országok javailata ax EWSZ-köxgjytílés munkájának előmozdítására A TASZSZ jelentése szerint az ENSZ afrikai és ázsiai tag­államainak egy csoportja pén­teken közétette javaslatait, amelyek célja a 19. közgyűlés munkájának útjában álló aka­dályok megszüntetése. Az Egye­sült Államok ugyanis azt Kö­vetelte, hogy az alapokmány 19. cikkelyében foglaltakat a1- kalmazzák a világszervezet né­hány olyan állama — köztük a Szovjetunió — ellen, amely nem hajlandó az ENSZ kongói és közép-keleti műveleteinek költségeihez - hozzájárulni; E műveleteket annak idején a Biztonsági Tanács megkerülé­sével határozták el. Az alapok­mány 19. cikkelye kimondja, hogy a világszervezeten belül nem élhetnek szavazati joguk­kal azok a tagállamok, amelyek kétévi tagdíjnak megfelelő ösz- szeggel tartoznak. Buattura, Algéria állandó ENSZ-képviselője ismertette az afro-ázsiai tagállamok 12 tagú bizottsága által kidolgozott ja­vaslatokat, amelyek értelmé­ben a tagállamok félreteszik e O Algéria állandó ENSZ-képviselője pénteken fontos ja­vaslatokat tett közzé az afro-ázsiai tagországok nevé­ben. A javaslat arra irányul, hogy elhárítsák az akadályokat az ENSZ-közgyülés útjából. A tervezet indítványozza, hogy a tagállamok önkéntes hozzájárulásukkal segítsék elő a vi­lágszervezet pénzügyi helyzetének rendezését. O Az Olasz Köztársaság új elnökének megválasztása to­vábbra is nehézségekbe ütközik. Az eddigi szavazáso­kon egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szüksé­ges abszolút többséget. A kereszténydemokrata párt ezért most új jelöltekkel próbálkozik. így még teljesen nyitott kér­dés, hogy Leone, Fanfani vagy Saragat elnyeri-e az elnöki széket. Heves harcokról érkeznek jelentések Kongóból. Hírügy­nökségek közlése szerint a felkelők csapatai továbbra is körülzárva tartják Paulis városát, és ellenállnak a bent­rekedt kormánycsapatok támadásainak. Egy másik város kör­nyékén hírek szerint tízezer szabadságharcos készül a táma­dásra. kérdésben nézeteltéréseiket és a közgyűlés munkájának elő­mozdítása érdekében lemonda­nak a 19. cikkely alkalmazásá­ról. Az ENSZ valamennyi tag­állama önkéntes hozzájárulá­sokkal segíti elő a világszerve­zet pénzügyi helyzetének ren­dezését. A hozzájárulás nem jelenti az egyes tagállamok alapvető álláspontjának meg­változtatását Az ENSZ közgyűlése legkö­zelebb hétfőn, magyar idő sze­rint 16.30 órakor ül össze, hogy folytassa az általános politikai vitát. A Biztonsági Tanács hét­főn folytatja Szíria és Izrael egymás ellen beadott panaszá­nak megvitatását (MTI) A KADARKÜTI KULTŰRCIKKBOLTBAN Módosítottak egyes munkaviszonyt érintő kérdéseke; A munkahelyükről kilépők elvesztik azokat az előnyöket, amelyek a hűségeseket megilletik — Az egyeztető bizottságok helyett vállalati döntőbizottságok létesülnek Ä Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — mint arról már beszá­moltunk — legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet alko­tott a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról. A törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvének azokat a rendelkezéseit mó­dosítja, amelyek elavultak, s ma máir nem segítik kellően a társadalmi, gazdasági fejlődést. Az eddigi rendelkezések pél­dául nem biztosítottak számot­tevő előnyöket a hosszú éveket, évtizedeket egy munkahelyen töltő dolgozóknak, s nem já­rultak hozzá a népgazdaságnak súlyos károkat okozó munka­erővándorlás csökkenteséhez. Jellemző erre, hogy a munka­béren kívüli juttatások, így a pótszabadság, a nyereségrésze­sedés, az üdülés, a jutalmazás, a természetbeni juttatás stb. ugyanúgy megillették a »ván- darmadaraícat«, a hanyagokat és a fegyelmezetleneket, mint a lelkiismeretes, példamutató dolgozókat. Ez a helyzet ért­hetően sértette az odaadó, be­csületes dolgozók igazságérze­tét, s nem adott ösztönzést a fegyelemsértőknek, a lazaságok elkövetőinek a javulásra. Az új rendelkezések ezért különb­séget tesznek a lelkiismerete­sek és a hanyagok, a fegyelme­zettek és a fegyelmezetlenek között — a munkabéren kívü­li szociális juttatásokban ugyanis teljes mértékben csak a munkahelyükhöz hű, jó mun­kát végzők részesülnek. A most elfogadott törvény­erei ű rendelet intézkedései — közvetve — segítséget nyújta­nak a munkaerőgazdálkodás problémainak megoldásához is. Az előírások szerint o jövőben a kilépéshez nem kell igazga­tói hozzájárulás, aki azonban munkahelyéről kilép, általában elveszíti mindazokat az elő­nyöket, amelyek a hosszabb időt egy munkahelyen eltöltött dolgozókat megilletik. A kilé­pő új munkahelyén olyan hely­zetbe kerül, mintha akkor ke­rülne első alkalommal munka- viszonyba, s a munkabér-meg­állapításnál, továbbá a jutta­tásoknál korlátozások lépnek életbe. Fokozott hátrányokkal kell számolniuk a jövőben az ismételten kilépőknek és azok­nak is, akiket fegyelmi úton bocsátanak el. A Munka Törvénykönyve ér­telmében eddig nem volt le­hetséges, hogy folyamatossá váljék azok munkaviszonya, akik korábban valamilyen ok­nál fogva a munkaviszonyt megszakították; hiába dolgoz­taik később példamutató szor­galommal, fegyelmezettséggel. Az új rendelkezések szerint az elvesztett idő beszámítható — ennek előfeltétele azonban ál­talában két évi egy helyben dolgozás. Aki munkahelyét is­métlődően változtatta, illető­leg felmondás nélkül hagyja ott, vagy akit fegyelmi úton bocsátanak el. annak csak há­rom évi egy helyben dolgozás után válhat folyamatossá mun­kaviszonya. A Munka Törvénykönyvének módosításával kibővül az al­kalmazható fegyelmi bünteté­sek köre, s a rendelkezések szélesítik a felmondás lehető­sedét is. Igv például a jövőben létszámfölösleg esetén is föl lehet mondani, a 75 évet r»»n- haladóan ugyanazon vállalat­nál dolgozóknak azonban csak különösen indokolt esetben mondhatnak fel. A tapasztalatok szerint in­dokolttá, időszerűvé vált a munkaügyi vitákra vonatkozó előírások módosítása is. Az ed­digi jogszabályok nem tudták biztosítani a vitás ügyek kése­delem nélküli, bürokráciamen- tes elintézését. Az egyeztető bizottságoknak például nem volt állandó elnökük — így a bizottságok nem is voltak elég stabilak — s gyakori volt, hogy a nehezebb, kényesebb ügye­ket szavazategyenlőség címén döntés nélkül »zárták le« és továbbították a felsőbb jogor­voslati szervékhez. A munka­ügyi viták intézésének idejét alaposan meghosszabbította a kelleténél több jogorvoslati fó­rum »közbeiktatása« is. Az új jogszabály értelmében az egyeztető bizottságok helyét három tagú vállalati munka­ügyi döntőbizottságok foglal­ják el. E bizottságoknak állan­dó elnökük lesz, s így az egy­séges, felelős vezetés föltétele biztosított. A döntőbizottságok az egyeztető bizottságokénál nagvobb FaTásS őrrel is rendel­keznek majd. Kimondja a mó­dosító jogszabály azt is, hogy a jövőben első fokon minden munknünyi vitát a döntőbizott­ságok bírálnak el. Így lehető­ség nyílik arra, hogy az ügyek nagy részét vállalaton belüli szerv döntse el véglegesen. Csökkentik a jogorvoslati fóru­mok számát is, de minden je­lentősebb ügyei k”t fokon bí­rálna pl. hogy b: »torttott le- ízven p törvénvpcsó<Tn«'k meg- megnyugtató elintézés. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ÁRA, 80 FILLÉR XXI. évfolyam 1964. december 20., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents