Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. december 18. Az ENSZ közgyűlése folytatta a politikai vitát Az ENSZ közgyűlése szerda délután folytatta az általános politikai vitát. Tunézia képvi­selője hangoztatta, hogy kor­mánya elítéli a külföldi in­tervenció minden forrni ját Kongóban és felhívja az ENSZ-tagállamait, támogassák az Afrikai Egység Szervezeté­nek erőfeszítéseit, amelyek Kongóban a rend és a béke helyreállítására irányulnak. Kijelentette, hogy a világszer­vezet legfontosabb feladata a gyarmati országoknak és né­peknek biztosítandó független­ségről elfogadott nyilatkozat megvalósítása. A tunéziai kül­dött követelte a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítását. Az ezután felszólaló Hanan új-zélandi igazságügy-minisz­ter főképpen az ENSZ úgyne­vezett pénzügyi válságával foglalkozott, amelyért á fele- ' lősségel a Szovjetunióra igye­kezett hárítani. Szabah kuwaiti külügymi­niszter hangoztatta, hogy a genfi világkereskedelmi érte­kezleten elfogadott ajánlások haladást jelentenek ugyan, de nem elégítik ki teljesen a fej­lődésben levő országok óhaját. A kuwaiti kormány rendkívül ■ fontosnak tartja az általános és teljes leszerelés problémá­ját, amelynek megoldásától az emberiség sorsa függ. Kuwait örömmel üdvözli a gyarmati népek függetlenségi harcának sikereit, de kénytelen megál­lapítani, hogy ez a harc még korántsem fejeződött be. A Niger Köztársaság külügy­minisztere és Burundi külügy­minisztere emlékeztetett arra, hogy még mindig nem szerez­tek teljes érvényt az 1960-ban. elfogadott azon nyilatkozat­nak, amely a gyarmati sorban élő népek függetlenségéről -<szól. Burundi határozottan el­ítéli a gyarmatosító hatalmak, elsősorban Portugália erőfe­szítéseit*'a felszabadító moz­galmak elfojtására. Az ENSZ-közgyűlés csütör­tök délelőtti ülésén az általá­nos politikai vitában felszólaló Dugerszuren mongol külügy­miniszter hangsúlyozta: A Szovjetunió jó példát muta­tott minden országnak akkor, amikor csökkentette katonai költségvetését, s más orszá­goknak is követniük kell eb­ben, hogy közelebb juthassunk az általános és teljes leszere­lés megvalósulásához. A NA­TO tagállamai és különösen az Egyesült Államok azonban ehelyett fokozzák a nemzet­közi feszültséget. A miniszter Déldaként említette meg Wa­shington dél-vietnami beavat­kozását, hangoztatva, hogy a saigoni bábrendszert semmifé­le erőfeszítés sem mentheti meg. Dugerszuren követelte, hogy vessenek véget a Kuba elleni fenyegetéseknek, majd i sürgette a népi Kína ENSZ-jo- ijainak helyreállítását, végül I hangoztatta, hogy ami az ENSZ úgynevezett pénzügyi inehézségeit illeti, egyetért a Iszovjet kormány álláspontjá­val. Szíria és Szaud-Arábia kül­dötte főként a gyarmatosítás maradványai elleni harccal, valamint a Közel-Kelet hely­zetével foglalkozott beszédé­ben. A malaysiai delegátus fel­szólalásának jórészét annak szentelte, hogy vádakat szórt Indonéziára. * * * A Biztonsági Tanács szerdán magyar idő szerint 21.30 óra­kor ismét összeült, hogy foly­tassa a kongói kérdés vitáját. A vitában részt vettek olyan államok képviselői is, amelyek ugyan nem tagjai a Biztonsá­gi Tanácsnak, de felhatalma­zást kaptak arra, hogy szava­zati jog nélkül kifejthessék véleményüket a kongói kér­désben. Az elsőnek felszólaló Mbazumutima, Burundi kül­ügyminisztere rámutatott ar­ra, hogy bizonyos imperialista hatalmak egész Kongót egy nagy Katangává szeretnék át­alakítani Afrika szívében. Usher elefántcsontparti kül­dött felszólalásában hangoztat­ta, hogy a kongói problémát nem lehet katonai eszközökkel megoldani, és az immár több mint négy év óta folyó kongat dráma lezárása csak nemzeti megbékélés útján lehetséges. A brazil küldött durva kiro­hanást intézett a kongói fel­szabadító mozgalom ellen és azt állította, hogy a kongói nép hatalmas szenvedéséért nem a külföldi zsoldosok, ha­nem maguk a kongóiak felelő­sek. A brazil küldött végül tá­mogatta azt az amerikai javas­latot, hogy a kongói helyzet kivizsgálására alakítsanak bi­zottságot. SZERENCSE SORSJEGGYEL megnyerheti Kapható az újságárusoknál és a levélkózbesítőknél 1 Odaka ugandai külügymi­niszter éles támadást intézett a Biztonsági Tanács keddi ülé­sén felszólalt Wachuku nigé­riai külügyminiszter ellen, aki védelmébe vette az amerikai —belga fegyveres intervenciót. Odaka hangoztatta, hogy a ni­gériai külügyminiszter széthú­zást akar szítani az afrikai küldöttségek között. Az ugan­dai külügyminiszter megcáfol­ta a gyarmattartók prókátorai­nak azt az állítását, amely szerint Csombénak joga volt külföldi haderőket hívni Kon­góba. Hangoztatta, hogy a stanleyville-i akció külföldi be­avatkozás volt a kongói pol­gárháborúba. Huszonkét afrikai állam kül­ügyminisztere és állandó ENSZ-képviselője szerdán dél­után New Yorkban zárt ülést tartott, amelyen megtárgyal­ták a Jomo Kenyatta elnökle­tével felállított kongói külön­bizottság jelentését. A Itztonsági Tanács csü­törtök délelőtti ülésén Oscar Kambona tanzániai külügymi­niszter, valamint Marokkó képviselője után Fedorenko, a Szovjetunió állandó képviselő­je szólalt fel. Hangoztatta, hogy az amerikai—belga fegy­veres intervenció önkény és erőszak volt a NATO-országok részéről, összehangolt gyarma­tosító akció, amely a kongói nép szabadságharcának elnyo­mására irányult, de ugyanak­kor más afrikai országokat és az egész világ békéjét is fe­nyegeti, sérti az ENSZ alapok­mányát. Az érdekelteknek azonban tudomásul kell venniük, hogy napjainkban a gyarmatosításra már kimondták a halálos íté­letet. Afrika népei ma már nem fegyvertelenek, s nem is védtelenek az ilyen kísérle­tekkel szemben. Fedorenko rámutatott, té­nyek bizonyítják, hogy Csőm­be kihívja maga ellen Afrika népeit, s a gyakorlatban ki­árusítja az országot a gyarma­tosítóknak. Ezt bizonyítja töb­bek között, hogy külföldi zsol­dosokkal és fegyverekkel akarja elnyomni a hazafias erőket, a kongói államappará­tust belga tisztviselők kezére játssza, s hosszú lejáratú szer­ződéseket köt a nagy monopó­liumokkal, rendelkezésükre bocsátva az ország bizonyos területeit, ahol adminisztratív jogokat is biztosít nekik. A zsoldosok soraiban 150 belga harcol, élükön a volt katangai belga főkonzullal, aki jelenleg ezredes Csőmbe hadseregében. Ezen felül 250 belga tanácsadó i is szolgál Csőmbe katonaságá­ban. A belga katonák jelenlé­te azonban ellentétes a Biz­tonsági Tanács korábbi hatá­rozataival. A szovjet delegátus képmu­tató ürügynek nevezte az ál­lítólagos humanitárius indoko­kat rámutatva, hogy a Stan­ley ville-ben levő fehérek éle­tét kizárólag az intervenció veszélyeztette. Az sem felel meg a valóságnak — folytatta —, hogy az imperialista akciót Csőmbe kormányának kérése legalizálja, mert a valóságban ez a kormány nem nevezhető törvényesnek. Fedorenko végül kijelentet­te: A Szovjetunió az ENSZ alapokmánya megsértésének tekinti az akciót, s elítéli azt. A szovjet kormány támogatja az afrikai országok javaslatait, követeli a külföldi beavatkozás megszüntetését, a zsoldosok ki­vonását s annak biztosítását, hogy a kongói kérdést az erre legilletékesebb — az ország népe — oldja meg, mindenfaj­ta beavatkozás, imperialista kísérlet nélkül. A szovjet kül­dött felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen meg 1 mindent az új gyarmatosító akciók elhárítására. (MTI) »aiEtónsági felülvizsgálat« a Biztonsági Tanács üléstermében. A knbr.1 ellenforradalmárok legutóbbi aknavetős merényletét kö­vetően az ENSZ-palota őrsége felülvizsgálatot tartott a Bizton- . sági Tanács üléstermében is. (Rádiótelefotő — MTI Külföldi Képszolgálat) Franciaországban nem évülnek el a fasiszta háborúban elkövetett bűncselekmények A francia parlamentben rég­óta nem volt példa arra, hogy a kormánypárt és az ellenzéki képviselők egységesen szavaz­tak volna. Ez történt szerda este, amikor Cosic-Floret MRP-képviselő a törvényelő­készítő bizottság nevében elő­terjesztette az emberiség el­len elkövetett háborús bűnök elévülhetetlenségéről szóló tör­vényjavaslatot. 471 képviselő ellenszavazat nélkül elfogadta a törvényt, amely kimondja, hogy azok a háborús bűnök, amelyeket az ENSZ 1946. feb­ruár 13-i határozatával az em­beriség elleni bűncselekmény­nek nyilvánított, természetük­nél fogva nem évülnek el. A Francia KP nevében Ma- rie-Claude Vaillant Couturier képviselő szólt hozzá a javas­lathoz. Felháborító erkölcste­lenség lenne — hangoztatta a képviselőnő —, ha a legször­nyűbb bűncselekmények elkö­vetői húsz év után szabadlá­bon, háborítatlanul élhetnék napjaikat. A kommunista képviselőnő beszédét még a De Gaulle-ista padsorokban is megtapsolták. (MTI) Mikojan, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének el- ! nőké december 21-től 23-ig j nem hivatalos baráti látoga- ; tást tesz Finnországban. A lá- togatás idején eszmecserét folytat Kekkonen finn köztár- I sasági elnökkel a két országot kölcsönösen érdeklő kérdések­ről. Egyúttal átadja Kekko- nennek a Lenin-rendet, amely- lyel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1964. szeptember 18-án tüntette ki a finn köztársasági elnököt. Az Egyesült Államok atom­erő bizottsága bejelentette, hogy szerdán a nevadai kí­sérleti telepen két föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Martin Luther King, a pol­gárjogokért küzdő mozgalom vezetője a Nobel-békedíj átvé­tele után Oslóból szerdán New Yorkba érkezett. Az Egyesült Államok és Ro­mánia között szerdán Wa­shingtonban megbeszélések kezdődtek az érvényben levő négyéves kulturális, oktatási és tudományos csereprogram kibővítéséről. Ortiz argentin külügyminisz­ter elnökletével szerdán Wa­shingtonban megkezdődött az első rendkívüli Amerika-közi értekezlet, amelynek feladata az Amerikai Államok Szerve­zetébe való tagfelvétel eljárá­sának kidolgozása. Az L’Humanité jelentése szerint a francóista hatóságok zárolták az astúriai bányászok segélyalapját. U Thant meggyógyult Az ENSZ sajtóosztályának képviselője bejelentette, hogy U Thant ENSZ-főtitkár fel­épült betegségéből, s pénteken elhagyja a kórházat. A világszervezet főtitkárát december 4-én nyombél-fe- kéllyel szállították a New York-i Leroy-kórházba. Az or­vosi közlemény szerint U Thant meggyógyult, de még (Folytatás az 1. oldalról.) A közlemény ezután óvatos formában említést tesz a NA- TO-n belüli ellentétekről, majd a továbbiakban hangsú­lyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell katonai erőfe­szítéseiket. A multilaterális NATO-atomhaderőről nem tesz említést a záróközlemény, de kijelenti, hogy »a hagyomá­nyos és a nukleáris fegyverek­kel kapcsolatos problémákról« tovább folyik az eszmecsere a szövetségesek között. Külön pont foglalkozik a le­szerelés kérdésével. Eszerint a nyugati kormányok további egyezmények megkötésére tö­rekednek a leszerelés kérdésé­ben, és különösen fontosnak tartják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozá­sát. A délkelet-ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai helyzetre csak általánosságban utal a nyilatkozat, a ciprusi kérdés­sel kapcsolatban a tanácsülés ismét megbízta a NATO főtit­kárát, hogy »ellenőrizze« a gö­rög—török kapcsolatok alaku­lását. A NATO miniszteri tanácsá­nak legközelebbi ülését a jövő év májusában Londonban tartják. * * * Az atlanti miniszteri érte­kezlet keretein kívül további kétoldalú megbeszélésekre ke­rült sor. Couve de Murville francia külügyminiszter egy óra hosszat tárgyalt csütörtö­kön reggel Ruskkal. Előző es­te McNamara amerikai és egy hétig otthonában kell pi­hennie, s csak azután térhet vissza hivatalába. A főtitkár — mint az AFP és az AP közli — a kórházban fogadta Adlai Stevenson ame­rikai és Nyikolaj Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátust, s megvitatta velük az ENSZ pénzügyi problémáit. (MTI) Messmer francia hadügymi­niszter tartott hosszabb meg­beszélést. A francia—amerikai tárgyalások témája az ameri­kai, az atlanti és a francia atomhaderők koordinálásának kérdése volt. Az atlanti tanácsülés egyik jellemző tünete a francia— nyugatnémet ellentétek kiéle­ződése volt. Schröder nyugat­német külügyminiszter az ér­tekezlet befejeződése előtt nyi­latkozatot tett, amelyben igye­kezett enyhíteni a felmerült nézeteltéréseket és azt hangoz­tatta, hogy a német kérdés na­pirendre tűzése körül Couve de Murville francia külügyminisz­terrel támadt ellentétei félre­értésen alapultak. Az a lénye­ges — hangoztatta a bonni külügyminiszter —, hogy a NATO-országok valamennyien egyetértenek abban, hogy »a német problémát a nemzetközi tárgyalások előterében kell tartani.« (MTI) Spychalski marsall, lengyel nemzetvédelmi miniszter és a lengyel hadsereg politikai fő­csoportja meghívására szer­dán A. Jepisev hadseregtábor­nok a szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökének vezetésé­vel politikai tisztek csoportja érkezett Lengyelországba. Több neves japán politikus és közéleti személyiség kezde­ményezésére Japánban meg­alakítják a Japán—Szovjet Baráti Társaságot. Az Antara jelentése szerint az indonéz biztonsági szervek Makasarban letartóztattak 59 ellenforradalmárt. A nyomo­zás során megállapították, hogy a szálak az ellenforradal­márok indonéziai főhadiszál­lásáról külföldre, nevezetesen Tajvanra, az Egyesült Álla­mokba, Hollandiába. Francia- országba és Japánba vezet­nek. Rapacki lengyel külügymi­niszter — tájékozott angol for­rás szerint — december 19-től 22-ig magánlátogatást tesz Londonban. Megbeszéléseket folytat majd Gordon Walker brit külügyminiszterrel. Meg­beszélésük témája valószínű­leg Rapackinak az ENSZ-köz­gyűlés ülésén elhangzott ja­vaslat lesz egy, az európai biztonság kérdésével foglalko­zó értekezlet összehívásáról. Szerdán éjfélkor a sziget fő­kormányzójának rendeletére feloszlatták a ceyloni parla­mentet, és új választásokat ír­tak ki. A választások időpont­ja 1965. március 22. A parla­ment feloszlatásának előzmé­nye, hogy a jobboldali erők­nek december elején sikerült bizalmatlansági indítványt el­fogadtatniuk Bandaranaike asszony miniszterelnök kor­mánya ellen. 4 jól ápolt haj kiemeli az arc szépségét! Hajazíne különböző lehet, — a jólápoltság követelménye mindegyikre vonatkozik. Gondosan válassza meg hajápoló szeréti A TOJÁS - SHAMPOO táplálja, tökéletesen tisztítja a hajat és a fejbőrt rilvmes, szép fényű lesz a haja, • TOJÁS-SHAMPOO-t használ! (S. Befejeződött a HATÓ miniszteri tanácsának értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents