Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

Kedd, 1964. november 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP ELÉG-E A JÖ SZÁNDÉK ahhoz, hogy valaki valamilyen felelős poszton eredményesen megállja a helyét? Ezen az igen jelentős kérdésen vitat­koztak nemrégen egy kis ter­melőszövetkezetünk vezetői, s az előttük álló nem éppen ör­vendetes példa hatására a kér­désre egyhangú nemmel vála­szoltak. Az történt, hogy a szövetke­zetből elment az állattenyésztő agronómus, és jobb híján az egyik brigádvezetőt állították a felelős posztra. A képesítést és a kellő tapasztalatot nélkülö­ző újdonsült állattenyésztő tele volt jó szándékkal. Éjt nappallá téve dolgozott, nem ismert sem fáradságot, sem szabad időt, mégsem boldogult. Nem tudta átfogni bonyolult feladatait, s kiderült, hogy a tudása is ke­vés a sok ismeretet kívánó őr­helyen. A tehenészetben pél­dául a helytelen takarmányo­zás miatt fokozatosan csökkent a tejhozam, és a hízók sem gyarapodtak a kellő ütemben. Végül is a vezetőségnek új szakember után kellett néznie, pedig — amint előrebocsátot- tuk — a jószándékban egy pillanatig sem volt okuk ké­telkedni. A jó szándék nagyon értékes tulajdonság, s ráadásul a mi társadalmunkban az élet, az egymásért végzett erőfeszítések egyik alapfeltétele. Szocialista humanista társadalmunk eleve feltételezi a jó szándékot min­den tenni akaró emberben, s ez az alapja az egymás iránti kölcsönös bizalomnak is. Fia­taljainknál, kezdő, fejlődésben levő embereknél, még ha hi­báznak is, mindig méltányol­juk a jó szándékot, és indokolt esetben elnézzük a botlást. jék, kifejleszthessék magukban azokat a képességeket, ame­lyekkel fölvértezve felelhet­nek meg igazán a bizalomnak. Ma, amikor már húsz éve építjük az új társadalmat, és nem szűkölködünk szakembe­rekben sem, joggal tarthatjuk felelőtlenségnek, ha valaki úgy kap egy nagy felelősséggel járó, a gazdaság szempontjá­ból fontos feladatot, hogy an­nak sikerét csak a jó szán­dék garantálja. Aki ma felké­születlenül vágja fejszéjét ilyen nagy fába, abban — mint a szövetkezet példája bi­zonyítja — a felelőtlenség fölé­be kerekedett a jó szándéknak. S ha valami kár származik az Ma délelőtt országosan meg­kezdődik a gyermekbénulás elleni védekezés, a Sabin-ol- tás. Az 1961. október 1-e és 1964. augusztus 31-e között született gyermekeket oltják be a teljes védettséget bizto­sító Sabin-cseppekkel. Mivel a teljes védettséghez három ol­tás szükséges, a megelőző ak­ciót három részben bonyolít­ják le. Megyénkben csaknem tizen­hatezer gyermek részesül az oltásban. Az oltásokat Kapós­ilyen vállalkozásból, még a nyilvánvaló jó szándék sem mentesítheti a felelősség válla­lása alól. Igazuk volt tehát az emlí­tett szövetkezet vezetőinek, amikor a saját felelősségüket sem kendőzve megállapították: a tapasztalatlan ember, még ha jó szándék vezérli is, köny- nyen hibát hibára halmoz. A mai alkotó, építő világban az igazi jó szándék már a tehetség kiművelését, a vállalt felada­tokhoz szükséges tudás és tapasztalat becsületes meg­szerzését, összegyűjtését is kell hogy jelentse. váron az SZTK rendelőintéze­tében, illetve a bölcsődés gyer­mekeknek helyben, vidéken pedig a körzeti orvosi rende­lőkben adják meg. Az első oltást november 17— 21-e, a másodikat 1965. feb­ruár 2—6-a, a harmadikat 1965. március 9—13-a között kapják meg a gyermekek. 1959, a Sabin-oltás beveze­tése óta szórványos megbete­gedés sem fordult elő az or­szágban. a pótkocsi ? Az ősz a terményszállí­tások ideje. Nagyon sok szállítóeszközre van ilyen­kor szükség. Ennek hiá­nyában nemegyszer aka­dozott a termények be­szállítása a mezőről. Hiá­ba van a hiány, azért fö­lösleg mindig akad. Leg­alábbis erre enged követ­keztetni az a pótkocsi, amely már hosszú hetek óta áll a sárban a hencsei vasútállomástól alig száz méterre. Még valamikor az esőzések előtt trágyát szállítottak vele, aztán el­romlott az egyik kereke. Egy ideig rajta volt a trá­gya, majd leszórták a ko­csi mellé, s egy szép na­pon el is szállították. A kocsi azonban kint maradt. Ott mosta az eső, gumijai már beleragadtak a sár­ba. Annyi szállítóeszköze volna a Nagybajomi Gép­állomásnak, hogy ezt a pótkocsit már nem tudja használni? Vagy elfeled­keztek róla? Mindenesetre jó lenne biztosabb helyre tenni, vagy kijavítva hasz­nálni, még mielőtt a fagy végképp odakötné a sár­hoz, nehogy esetleg a téli leltárból is kimaradjon! Csecsemé- és tbc-gondozé társbérletben Fertőzőveszély ■— 455 nyilvántartott beteg — Huszonnégy év óta Kékesdi Gyula Ma megkezdődnek a Sahin-oltások A NAGY TETTEKRE FÖL KELL KÉSZÜLNI, mert el­mélyült tudás, sokoldalú ta­pasztalatok nélkül nem juthat messzire az ember. A jó szán­dék szította fel a vezető poszt­ra került munkás-, paraszt- káderek ezreiben azt a mély felelősségérzetet, mely könyv mellé ültette a legjobb szán- dékúakat, hogy gazdag isme­reteket szerezzenek, tehetsé­gük pengéjét élesre köszörül­Egymilliő külföldi járt az idén Magyarországon Az Országos Idegenforgalmi Tanács hétfői ülésén dr. Vitéz András ismertette az idegen- forgalom 1964. évi eredmé­nyeit, tapasztalatait és az 1965. évi fejlesztési tervet. Rámutatott, hogy az idén október 1-ig 1 074 000 külföldi turista fordult meg hazánk­ban, s ezenkívül 437 000 volt az átutazó külföldiek száma. A magyarok közül is sokan töltötték szabadságukat kül­földön; október 1-ig 1 077 000 magyar állampolgár utazott külföldre. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal részletes tervet dolgo­zott ki az idegenforgalom 1965. évi lebonyolítására. (MTI) 1940-ben készült el az épü­let, a K-típusú egészségház Nagyatádon. Itt kapott helyet a tüdőgondozó meg az anya­Öreyeket köszöntöttek Balatoniéin (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnep volt va­sárnap délután a balatonlellei Vörös Csillag Étteremben. A szakmaközi bizottság, a közsé­gi tanács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a termelő- szövetkezet vezetői uzsonnán látták vendégül a község het­ven éven felüli öregjeit. Az ünnepség elnökségében ott ült a kilencvenéves Bodrogi Gyu­lává is. A megjelent 217 idős em­bert Papp Gyula népfronttit­kár és Kertész Lajos vb-élnök köszöntötte, majd az úttörők verssel és virággal kedvesked­tek. A köszöntésre Táskái Jó­zsi bácsi válaszolt. Meghatot- tan köszönte meg a községi vezetők figyelmességét és sze­rető gondoskodását. Az ünnepség után cigányze­nekar fokozta a hangulatot. Sokan táncra is perdültek. Az idős embereket a ktsz szállí­totta autóval, hogy az út fá­radságától megkímélje őket. Erzsébet-napra LEGSZEBB AJÁNDÉK az ÜVEG, PORCELÁN, DÍSZM Ű. Bő választék a SOMOGY MEGYEI IPARCIKK­KISKERESKEDELMI VÁLLALAT üveg- és porcelánboltjaiban: Kaposvár, Fonyód (Balaton Áruház), Nagyatád, Barcs (áruház). (45360) ugyanúgy és csecsemővédelmi szolgálat, az akkori Zöldkereszt. Két várószoba, laboratórium, töltő­helyiség, röntgenszoba és ren­delők. Akkor korszerű volt, most már elavult és kicsi. 1940-ben egy orvos és egy asszisztens dolgozott a tbc- gondozóban. Most öten vizs­gálják, kezelik a betegeket, és végzik az adminisztrációt. Két íróasztaluk van mindössze. A kis irodában alig férünk el hárman. Dr. Naményi Miklós, a tbc-gondozó vezetője ironi­kusan mondja; — Szerencse, hogy már kol­lapszus terápiát csak elvétve végzünk, így a töltőasztalt is felhasználhatjuk a különféle kartotéklapok rendezésére, egyúttal ez Calmette nővér íróasztala is. Ha kell a töltő­asztal, akkor lepakolunk róla, sterilizáljuk, kezelés után meg visszarakunk rá mindent. Nincs steril váró, és nincs külön helyiség az oltáshoz sem. A röntgenszobának a su­gárbiológiai intézet előírása szerint legkevesebb huszonöt négyzetméteresnek kell lennie. — A mi röntgenszobánk ti­zenkét és fél négyzetméter. Csodálom, hogy így vagyok, ahogy vagyok — mondja az orvos. — Nagyon örültünk negy­venben ennek az épületnek. De most már kinőttük. Szinte tarthatatlan ez az állapot. Tudja ezt a megyei egészség- ügyi osztály is, mégsem törté­nik semmi. Majd a kórház megold mindent, de arra még évekig kell várni. — A fertőzés veszélyezteti a csecsemőgondozót? — Meglehetősen szerencsét­len társbérlet ez. Egy folyosó köt össze a csecsemőgondozó­val; az épületben nincs fertő­zésveszély, de az épület előtt igen. Jönnek, mennek a bete­gek, a gyerekek is szaladgál­nak, gyakran odamennek a gümőkóros betegekhez. A gye­rekkocsik is kinn sorakoznak a ház előtt, mellette járnak és várakoznak nyáron a mi be­tegeink. Ha el tudnák helyezni az anya- és ceecsemőgondozót, ez mindent megoldana addig is, amíg elkészül a kórház — mondja Naményi Miidós. A nagyatádi tüdőgondozó­nak 455 nyilvántartott betege van, közülük csak 82 áll ellen­őrzés alatt, a többi aktív be­teg. A statisztika lelkiismere­tes és eredményes munkáról tanúskodik. A gyógyultak szá­ma évről évre emelkedik. Ta­valy 86, az idén az első fél­évben 81 gyógyultat jelentet­tek ki. A megyei tanácson dr. He­rendi Ernő főorvost, az egész­ségügyi osztály vezetőjét kér­deztem meg a tbc-gondozó fej­lesztéséről. —Évek óta foglalkoztatja az egészségügyi osztályt a nagy­atádi gondozó sorsa. Voltak ki­látások arra, hogy máshová költöztetjük a csecsemőgondo­zót, de nem lett belőle semmi. Kétségtelen, hogy a kórház tervezése miatt egy kicsit el­aludt a gondozó ügye. Meg lehetne oldani, ha a járási ta­nács épületet adna a tanács­adó részére. Nekünk erre nincs pénzünk, csak ők te­hetnek valamit. A Pécsi Tervezőiroda mér­nökei a nagyatádi kórház ter­vein dolgoznak. Ötszáz ágyas intézet lesz szakrendeléssel. A telek is megvan, közművesí- tették. De évekbe telik, míg elké­szül. Addig is kellene valami megoldást találni a csecsemő- és tbc-gondozó társbérletének megszüntetésére. S. Nagy Gabriella Szakbizottságot küld Bábonymegyerbe a járási tanács (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának legutób­bi ülésén a bábonymegyeri tanács vb munkáját elemez­ték. Megállapították: bár lé­nyegesen javult a tanács mun­kája, súlyos hiba, hogy az öt­tagú mezőgazdasági állandó bizottság csak papíron létezik. A tsz-ben nem kielégítően szervezik a munkát. Hanya­gul bánnak a szövetkezet gé­peivel, idő előtt tönkremen­nek, előfordul, hogy a munka befejeztével kint hagyják őket a határban gazdátlanul. A mu­lasztók felelősségre vonása gyakran elmarad. Sem a vég­rehajtó bizottság, sem az el­lenőrző bizottság nem tesz meg mindent a törvényesség megtartásáért. A járási tanács vb úgy ha­tározott, rövidesen egy szak­emberekből álló bizottságot küld Bábonymegyerre, hogy megvizsgálja a termelőszövet­kezet vezetésének módszereit, és segítsenek a munka ered­ményesebbé tételében. ŐSZ A TAVON Halk csobbanással zuhan a kerítőháló a vízbe, aztán las­san, méltóságteljesen száll alá. A parton gumicsizmás férfiak, fakó köténves asszonyok szo­rítják feszesen a kötelet. Halásznák. A tó tükörsima vizét gyen­alja, s ott meghúzódnak a ha­lak. Harmincnyolc hold víztükrön kell végighúzni a hálót a Bár­dibükki Állami Gazdaságban. Ez kétszáz mázsa halat jelent. Kemény emberek a halá­szok. Naphosszat térdig érő A partra szorított halak. géden fodrozza a lassan úszó háló. A parton gépkocsi várja a halakat. Tizenöt mázsát akar vinni a kaposvári hal­boltokba. — Tizenöt mázsának há­romszor húzunk — mondja Lovász István halászmester. Az emberek óvatosan viszik a part felé a halakat. Nagy halászcsizmás, napszítta arcú ember szorítja a fenékhez a hálót. — Muszáj, mert gödrös az vízben húzzák a hálót. Ilyen­kor már hideg a víz. — Mi már hozzászoktunk ehhez — szól az egyik asszony. — Aki a halászatot megked­veli, nem is tudna szakmát változtatni — mondja Lovász István. A kerítőháló lassan közeleg a part felé. A sima, szürkés vizet iszapszínűre keverik a vergődő halak. Aztán még egy rántás, s máris a parton vannak. Az asszonyok kosarat ragad­nak, s osztá­lyozzák a hala­kat Egy részük visszakerül a telelőbe, a töb­bi pedig gépko­csin utazik Ka­posvárra. — Mit jelent, hogy első osz­tályú? — kér­dem. Az asszo­nyok vagy há­romkilós tükör­pontyot vesz­nek ki a ládá­ból. — Ezt — mutat ják. — S amit visszatesznek a telelőbe? — Jövőre ab­ból is lehet el­ső osztályú... Osztályozzák a halakat. Kercza Imre A Népművelés melléklete: Tájékoztató a televízió műsoráról (Tudósítónktól.) A Népművelési Intézet, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ meg a Ma­gyar Televízió novembertől rendszeresen közli — két hó­napra előre — a tv műsorát, és az ajánlott műsorokra külön felhívja a figyelmet. Az első melléklet bevezetője módszer­tani tanácsot ad a népműve­lés és a televízió együttműkö­déséhez, a tv műsorainak fel- használásához. Felhívja a nép­művelők figyelmét a jövőben induló érdekes műsorokra is. A Századunk tizenkét előadásból álló sorozat lesz; korunk sors­formáló politikai, társadalmi, tudományos és művészeti ese­ményeit mutatja be filmeken. Az elmúlt húsz év kiemelkedő irodalmi, képzőművészeti, film- és zenei alkotásait is műsorra tűzi a televízió. Az irodalom népszerűsítésére februárban indul a Földönjáró csillagok című tizenkét előadásból álló sorozat. Ismét jelentkezik majd a Ki mit tud is. A mellékletben a szerkesz­tők a műsorokhoz kapcsolódó irodalom jegyzékét is közük. A Népművelés új melléklete hasznos segítője lesz minden népművelőnek. (3033) Szép, értékes, hasznos ajándék a töltőtoll és o golyóstoll

Next

/
Thumbnails
Contents