Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
VtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 ÁRAi 80 FILLÉR Somogy!Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 262. szám. 1964. november 7., szombat Díszünnepség a Latinka Művelődési Házban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából Az MSZMP Somogy megyei és Kaposvár Városi Bizottsága, a megyei és a városi tanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendezett tegnap este a Latinka Sándor r'ödési Házban. A díszünnepség elnöksé- helyet foglalt Németh Ferenc, a me- iirtbizottság első titkára, Illés Dezső és ti István, a megyei pártbizottság titká- Bőhm József, a megyei tanács végrehaj- bizottságának elnöke, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, Dombóvári László, dr. Nagy Lajos, Róna Imre, dr. Sólyom Gábor és dr. Takács István, a megyei párt-vb tagjai; Bálint Istvánná, a Somogy megyei Űtépítő Vállalat párttitkára, Egri Istvánná, a Kaposvári Ruhaüzem dolgozója, Gáspár Andorné tanító, Gáts Attila gyógyszerész, Hajdú Tibor, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója, dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Hegedűs Antal nyugdíjas, Hegedűs József, a Latinka Termelőszövetkezet brigádvezetője, Horváth Sándomé, a M Q' Él tó nőtanács megyei titkára, dr. Ignácz Pál, a megyei bíróság elnöke, dr. Kerek Sándor főorvos, Kert Jánosné országgyűlési képviselő, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának dolgozója, Kercsmár Pálné, az SZTK dolgozója, Kispeti Géza nyugdíjas, Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára, Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kormány Lajos mérnök, Lesnyik Ferenc, a Tanácsi Építőipari Vállalat technikusa, Marosi János, az AKÖV csoportvezetője, Merkei Lajos mozdonyvezető, Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, Pusztai István, a Tervezőiroda dolgozója, Szabó József vezérőrnagy országgyűlési képviselő, dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács vb-elnöke és Tóth János, a megyei KISZ-bizottság első titkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Kocsis László, a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának vezetője mondotta el ünnepi beszédét. Kocsis László elytárs ünnepi beszéde — Kedves Elvtársak! Tisztelt Ünneplő Közönség! November 7-én — negyven- hetedik évfordulója alkalmával — az egész haladó emberiség tisztelettel emlékezik a világtörténelem legnagyobb eseményére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére, a világ első munkáshatalmának megalakulására. Negyvenhét évvel ezelőtt a földkerekség egyhatodán győzött, és elindult diadalmas útjára a szocialista forradalom. Hosszú harcok árán, a nagy Lenin vezette párt irányításával, a munkások, parasztok fegyveres felkelésével megdöntötték a tőkések és a föld- birtokosok hatalmát a cári Oroszországban. Győzelmükkel megszületett az első olyan állam, olyan népi hatalom, amelynek céljai egybeesnek az egész haladó emberiség céljaival, amelyre reménységgel tekintett és tekint a világ valamennyi népe, mert saját érdekeinek kifejezőjét látja benne. ... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom következményei nem egészen fél évszázad alatt átalakították a világ arculatát. Az Októberi Forradalom legyőzhetetlensége és társadalomformáló ereje éppen abban van, hogy az öntudatra ébredt tömegek alkotása volt. A győzelmes proletárforradalom a gyakorlatban bizonyította be, hogy a burzsoá uralom nem örökkévaló, hogy a gazdaságot lehet vezetni tőkések nélkül is, hogy lehetséges másfajta társadalmi rend is, mint a kapitalizmus, hogy csak a munkásosztály és a marxista—leninista párt veze- zetésével lehet kivívni a szocializmust. A forradalmat győzelemre vivő párt, a bolsevikok pártja, Lenin pártja példát mutatott arra, hogyan kell a forradalom tisztaságát megóvni minden torzítástól, a marxizmust hogyan kell alkalmazni az új helyzetre a változó körülményeknek megfelelően. Megmutatta, hogy a kommunista pártok legfontosabb — minden más párttól eltérő — sajátossága a nép szolgálata. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a forradalom szülöttét, a Szovjetuniót is ünnepeljük. Oroszországban új államtípus jött létre, a szovjet állam; megjelent a demokrácia új típusa: a dolgozók demokráciája. A Szovjetunió a szabadság, az egyenlőség, a kultúra és a tudomány hazája. A szovjet nép kommunista pártjának vezetésével a földkerekség legnagyobb országában fölépítette a világ első szocialista államát, és a haladó emberiség őszinte elismerése közepette sikeresen építi a kommunista társadalmat. Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunió maga mögött hagyta az Egyesült Államokat valamennyi fontosabb ipari és mezőgazda- sági termék előállításában mind a termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó termékmennyiséget tekintve. A szovjet népnek nagy áldozatokat kellett hoznia az elért eredményekért. Az orosz munkásosztály 1917 novemberében nehéz örökséget vett át. Egy gazdaságilag nagyon elmaradt, a cári rendszerben pusztulásnak indult országban kellett megszerveznie a hatalmat, a gazdasági életet, s hozzákezdeni a szocializmus építéséhez. Az imperialista hatalmak minden eszközzel el akarták pusztítani a szovjethatalmat, mert tudták jól, hogy az ösztönzést ad más országok elnyomott néptömegeinek. Mindent megtettek, hogy visszaforgassák a történelem kerekét: intervenciót, blokádot szerveztek; fegyverrel, rágalommal, kiéheztetéssel akarták térdre kényszeríteni a szovjethatalmat, de a szovjet nép hősiessége minden kísérletet visszavert. Lenin tervei alapján az elmaradt cári Oroszországból fejlett, hatalmas nagyiparral rendelkező országot teremtett a szovjet nép. A Szovjetunió mint sziget egyedül állt a kapitalista világ tengerében, dacolva mindennel, ami elpusztítására, megsemmisítésére irányult. A Szovjetunió viselte a második világháború legsúlyosabb terheit. S a nép hősiessége — a történelemben példátlan rövid idő alatt — a gazdaságilag legfejlettebb országok közé emelte a Szovjetuniót. A Szovjetunió1 népgazdaságának átlagos növekedési üteme az utolsó tíz évben 10 százalék, az Egyesült Államoké csak 2,9 százalék volt A Szovjetunió az Októberi Forradalom óta a legfontosabb termékekből — kőszén, nyersvas, acél, olaj, cement stb. — megsokszorozta termelését, és számos fontos termékfajta termelésének abszolút növekedése tekintetében már megelőzte az Egyesült Államokat. Ennek eredményeképpen jelenleg a Szovjetunió ipara Európában az első és világviszonylatban a második helyen áll, de a gazdasági, a tudományos és a kulturális fejlődés ütemét tekintve már régen maga mögött hagyta a világ összes országait, a tőkésvilág fellegvárát, az Amerikai Egyesült Államokat is beleértve. Ma a Szovjetunióban ötvenmilliónál több ember tanul. A Szovjetunió technikumaiban és felsőoktatási intézményeiben csaknem ötmillió diák van, szemben aiz 1913. évi száznyolcvankétezerrel. Hol van ma a világon ország a Szovjetunión kívül, amely a felnövekvő nemzedéket tíz évig, az egyetem kapujáig kötelező érvénnyel, ingyen iskoláztatja? Nincs sehol! A tudomány legfontosabb ágaiban a Szovjetunió elérte, sőt túlhaladta a vezető kapitalista országokat. Tizenkilenc évvel az első amerikai atombomba robbanása után az egész tudományos világ elismerését fejezi ki annak a szovjet tudománynak, amely megalkotta az interkon- tinális rakétatechnikát, a világ első mesterséges holdját, az első űrhajót, majd a több személyes Voszhodot. Mindezt negyvenhét év alatt hozta létre a szovjet tudomány és technika. A történelem nem ismer ahhoz hasonlót, amit a Szovjetunió véghezvitt. Annak ellenére, hogy a nagy károkat okozó személyi kultusz fékezte a szocialista forradalom erőforrásainak szabad kibontakozását, a Szovjetunió történelmi tettet hajtott végre, s bizonyságot tett a szocialista forradalom erejéről és legyőzhetetlenségéről. Az Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyvenhét év alatt nagyot változott a világ. Alapjaiban megrendült az imperializmus világrendszere. Évről évré lazul, bomlik, megoldatlan ellentmondásokkal küzd a gyarmati rendszer. Október eszméje új korszakot nyitott a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmában, és eredményeként már a két világháború között sorra fellángoltak a gyarmati és félgyarmati országokban a nemzeti felszabadító mozgalmak. Az imperializmusnak nincs többé ereje, hogy a gyarmati rendszert a régi módon fenntartsa. A régi gyarmatbirodalmak romjain egész sor új nemzeti állam keletkezett Ázsiában és Afrikában. A volt gyarmati országok népeinek többsége ezért győzelmének ihletőjét köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, s a szocializmusban a követendő példát látja. A Szovjetunió világtörténelmi szerepe, melyet a forradalmi és haladó mozgalmak élén betölt, az eltelt fél évszázad alatt még jobban megerősödött Csak a megrögzött reakciósok, imperialisták és nagyhatalmi tébolyban szenvedő, elvakult nacionalisták tagadják azt a világtörténelmi szerepet, amit a Szovjetunió a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó harc élén ma is betölt. Az Októberi Forradalom után még jó ideig sebezhető volt az első szocialista állam, most azonban biztonsággal állíthatjuk, hogy a szocializmus legyőzhetetlen, és minden, a szocialista tábor ellen irányuló fegyveres támadás visszafelé sülne el. A Nagy Október szülte szocialista világrendszer fejlődése és ereje megteremtette a lehetőségét annak, hogy egyrészt az emberiség számára legelőnyösebb módon, a két társadalmi rendszer közötti békés versengés útján diadalmaskodjék a szocializmus a világon, másrészt képes arra, hogy megakadályozza az imperialistákat egy pusztító termonukleáris világháború kirobbantásában. Mindez azt mutatja, hogy a forradalom fő ereje: a szocialista országok fejlődése, és fő vonala: békés versenyben legyőzni és túlszárnyalni az imperializmust, egy re nagyobb vonzóerővel, egyre több országot csatlakoztatni a szocialista világrendszerhez. Az erőviszonyok megváltozásának köszönhető, hogy nincsenek többé egyedül a világ békét akaró százmilliói. Van kire támaszkodniuk! Védelmezőjük a nagy Szovjetunió, amely az egész hatalmas szocialista közösség, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és a nemzeti függetlenségért folyó küzdelem megingathatatlan bástyája. Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népei tudják, hogy kivívott eredményeik és küzdelmük legfőbb támasza, legjobb barátjuk a Szovjetunió. A békéért harcolók tudják, hogy legerősebb szövetségesük a Szovjetunió. A szocializmusért küzdő és az azt építő népek tudják, hogy internacionalista testvérük és áldozatkész segítőjük a Szovjetunió. A népek, a béke érdekei azt követelik: hogy valósuljon meg az atom- és hidrogénfegyverek teljes megtiltása, majd az általános és teljes leszerelés. A népek azt kívánják, Dicsőség a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak! v- t V/'. iNTEZET • : hogy szűnjék meg végre a néniét imperializmus részéről fenyegető háborús veszély, rendeződjék minden vitás kérdés. Az atomcsendegyezmény, a hasadó anyagokról szóló megállapodás azt mutatja, hogy napjainkban nem ábránd, hanem valóság az a kor, amelyben az imperializmus rémét, a pusztító világháborúkat kiiktathatjuk a társadalom életéből E világtörténelmi küldetés teljesítésének alapvető föltétele a munkásosztály, a marxista—leninista pártok közös, nemzetközi erőfeszítése, ösz- szeforrottsága, egységes állás- foglalása. Pártunk Központi Bizottsága úgy véli — s ezzel megyénk kommunistái is egyetértenek —, hogy időszerű lenne a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, ahol megvitatnák a világban 1960 óta végbement változásokat, és a vita alapján kidolgoznák az új feladatokat Pártunk — a Magyar Szocialista Munkáspárt — a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom minden kérdésében teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártjával, és híven tartja magát az SZKP XX. és XXII. kongresszusán, valamint az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokban lefektetett irányvonalhoz. Saját történelmi tapasztalatainkból tudjuk, hogy a proletár internacionalizmus fő ismérve és fokmérője a Szovjetunióhoz. a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Lenin pártjához való viszony. Népünk a Szovjetunióval együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenhetedik évfordulóját, mert vallja, hogy ez az évforduló magyar ünnep is, a szocializmust építő népünk nagy nemzeti ünnepe. Hazánk sorsa, népünk története ezer szállal kötődik az Októberi Forradalomhoz. Hozzáköti a Tanácsköztársaság dicső emléke, hozzáköti felszabadulásunk. Nemzeti büszkeségünk " vik forrása, hogy sok tízezo ■ honfitársunk fölismerte: az ;>'-.tőben Forradalom ügye e. úttal magyar ügy is, és fegyvert fogott az Októberi Forradalom védelmére. Nemzeti múltunk i legszebb hagyománya, hogy 1919 márciusában — Októbert követően — hazánkban győzött először a szocialista forradalom. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülte Szovjetunió hadserege verte le népünkről a fasiszta bilincset. És pár év alatt a magyar munkások, parasztok és az értelmiség legjobb fiai munkájának eredményeként, a magyar kommunisták vezetésével létrejött újból a magyar proletárdiktatúra, a magyar nép hozzáfoghatott a szocializmus építéséhez. Szabadságunk, nemzeti függetlenségünk éppúgy az Októberi Forradalomban gyökerezik, mint az a felbecsülhetetlen segítség, amelyet a Szovjetunió 1956-ban nyújtott számunkra kivívott szabadságunk, nemzeti függetlenségünk védelméhez, majd országunk gazdasági életének talpraállí- tásához és a szocializmus sikeres építéséhez. Sikereinket azért érhettük el, mert pártunk, mely szilárdan küzd a marxizmus—leni- nizmus mindennemű torzítása ellen, olyan politikát folytat, amely a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Ezért vallja népünk, hogy pártunk politikája igazi nemzeti politika. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenhetedik évfordulóján visszapillantva pártunk tevékenységére megállapíthatjuk: eredményeinket annak köszönhetjük, hogy sikerült Október eszményét a magyar gyakorlatban megvalósítani. Népünk sikereinek záloga továbbra is a nagy Október eszméi. Kedves Elvtársak! Negyvenhét esztendő telt el azóta, hogy a világ fölött fölkelt Október napja. Feléje vonzódott minden becsületes, sötétséget gyűlölő és fényre szomjazó erő. Az 1917 októberében elindult láncreakció folytatódik. Nincs a világon olyan erő, amely a kommunizmus diadalmas előrenyomulását képes lenne megállítani. A Nagy Október példája továbbra is lelkesíti az emberek százmillióit a földkerekség minden részén a béke, a demokrácia, a szocializmus diadaláért vívott harcukban.
