Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1964. november 7. A Szovjetunió csaknem fél évszázados nagyszeré fejlődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek diadala DÍSZÜNNEPSÉG BUDAPESTEN AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa péntek este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a kormány több tagja, közéleti személyiségek, régi munkásmozgalmi harcosok, több üzem dolgozója. Az elnökségben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A díszünnepséget a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Cseterki Lajos elvtérs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenhetedik évfordulóját ünnepeljük. 1917. november hetedikén a nép kezébe vette saját sorsának intézését: az orosz proletariátus, a nagy Lenin teremtette kommunista párt vezetésével a Föld egyhatodán létrehozta a világ első szocialista államát, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében, véget ért a világon a kizsákmányolok egyeduralma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét a Föld minden részén ápolják. Minden haladó, szabadságszerető nép büszke a Nagy Október szülöttére, a világ első szocialista államára: az erős, hatalmas, kommunizmust építő Szovjetunióra. — Most, negyvenhét esztendő után a győztes forradalmat ünnepli november 7-én tizennégy szocialista ország népe, az emberiség egyharmada. Visszanyert függetlenségét ünnepli az egykori gyarmatbirodalmak romjaiból fölemelkedett csaknem egész Ázsia és Afrika. A harc és a remény ünnepe ez a világ minden elnyomott munkása számára. November 7-e az emberi haladás, a béke és a szabadság ünnepe. A Szovjetunió példája bizonyítja: az emberiség jövője a szocializmus A Szovjetunió csaknem félévszázados nagyszerű fejlődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek diadala. Egyúttal annak bizonysága, hogy milyen nagyot alkot a kizsákmányolástól megszabadult nép. Oroszország 1913- ban a világ ipari termelésének nem egészen 3 százalékát adta, ma a Szovjetunió több mint 20 százalékát termeli. A szovjet ipar ma egy hét alatt annyit termel, mint az első világháború előtt egy egész évben. A fejlődés gyorsaságát mutatja, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme és ipari termelése az elmúlt 9—10 évben körülbelül kétszeresére, a Egyesült Államoké ugyanezen idő alatt pedig csak körülbelül 20 százalékkal emelkedett. Nem meglepő tehát, ha a kapitalista világban már régen nem a lekicsinylés, hanem a komoly versenytársnak kijáró elismerés hangján beszélnek a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről. Egyre több az olyan burzsoá politikus és gazdasági szakember is, aki már nem kételkedik abban, hogy a szocializmus győzni tud és győzni fog a két rendszer békés gazdasági versenyében. — A Szovjetunió Kommunista Pártja már a forradalom győzelmét is úgy fogta fel, mint a munkásosztály győzelmét a világ egy részében. Ebből az internacionalista felfogásból következően mindig és minden támogatást megadott és megad a szabadságért küzdő és a szocializmust építő népeknek. Szolidaritásával ott áll a kapitalista országok harcoló munkásosztálya, dolgozó tömegei mellett. Internacionalista kötelességét teljesíti a szovjet nép azzal is, hogy a kommunista társadalom sikeres építésével döntő hatást gyakorol a világ fejlődésére, töri az utat az emberiség előtt. Gazdasági-, és bámulatos tudományos sikereivel bizonyítja, hogy az egész emberiség jövője: a szocializmus. A XX. és a XXII. kongresszus helyesen elemezte korunkat A Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik és huszonkettedik kongresszusának elméleti és politikai tételei tovább gazdagították az egész világ munkásmozgalmának eszmei, politikai tárházát. A két világtörténelmi jelentőségű kongresszus bátran leszámolt a gondolatot és tettet egyaránt gúzsbakötő dogmatizmussal, a személyi kultusszal és ezzel szárnyakat adott a marxista gondolkodásnak, felszabadította a tömegek alkotó kedvét. Megtisztította a szocializmus eszméit mindentől, ami azoktól idegen. Azóta ismét teljes fényében ragyog a szocialista humanizmus eszméje. A Szovjetunió Kommunista Pártja merte és tudta felvetni elsőnek korunk legégetőbb kérdéseit, és tudott azokra helyesen válaszolni. A huszadik kongresszus tanításai nyomán vált világossá az emberiség előtt, hogy a tömegpusztító fegyverek korában egyedül a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mentheti meg a világot a katasztrófát hozó háborútól. A huszadik kongresszus tette világossá, hogy a megváltozott világpolitikai erőviszonyok a háborút elkerülhetővé teszik. A huszadik kongresszus tanítja azt is, hogy ma. amikor a szocializmus már világrend- szer és mások az erőviszonyok, lehetséges a szocialista társadalom megteremtése békés eszközökkel. Az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások határozatai azért épülnek minden alapvető kérdésben a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik és huszonkettedik kongresszusán elfogadott határozatokra, mert azok helyesen elemzik korunkat, helyes következtetéseket vonnak le napjaink gazdasági és politikai helyzetéből. A dogmatikus, szektás merevséget bátran elvető, a revi- zionizmust leleplező 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokban türköződő lenini politika rugalmas és következetes alkalmazása eredményeként világszerte megerősödtek a kommunista pártok, megszilárdult önállóságuk, szorosabbá váltak kapcsolataik a tömegekkel, megnőtt körülöttük a szövetségesek és a rokonszenve- zők tábora. A Szovjetuniót, a szocialista országokat a béke legtöbb védelmezőik*~4 ’ '—ü- li az emberiség. Népünk sorsa összefonódik az Októberi Forradalommal A világtörténelem fejlődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, és annak nyomán páratlanul meggyorsult. A második világháború után létrejött a szocialista világrendszer. Nőtt a szocialista országok ereje, tekintélye, vonzása. Széthullott a gyarmati rendszer. A szocializmus átlépte Európa és Ázsia határait, megjelent az amerikai kontinensen és terjed Afrikában. Mind több nép vallja programjának a szocializmust. A szocializmus világméretű győzelme megállíthatatlan. — Kedves Elvtársak! Hazánk felszabadulása óta húszadszor ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső évfordulóját. Ez az évforduló magyar ünnep is, mert népünk sorsa összefonódik az Októberi Forradalommal. Hozzáfűzi a Nagy Október idején vívott közös harc, az 1919-es Tanácsköztársaság dicső emléke, és az, hogy 1945- ben a szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat. így vált lehetővé, hogy valóra váljanak a költő szavai: »-Ez itt most már a mi országunk, itt most már a mi kezünk épít«. 1945-ben, élve a történelem adta lehetőséggel, hazánk szabad, független országgá vált és rövid idő alatt minden hatalom a dolgozó népé lett. A leghaladóbb társadalmi osztály, a munkásosztály nemcsak önmagát szabadította fel a kapitalizmus járma alól, hanem fölemelte az egész népet, az egész nemzetet. Visszavonhatatlanul eltűnt a sötét múlt, a hárommillió koldus, az ezernyi fajta népbetegség országa, az úri Magyarország, amelynek népéről így írt Móricz Zsigmond: »Ha szegény, csak magyar lehet. Ha magyar, csak szegény lehet-». Két évtized alkotó munkájával és harcával örökre és visz- szavonhatatlanul felszámoltuk hazánkban a dolgozó emberek kizsákmányolását. Népünk a munkásosztály vezetével lerakta a szocializmus alapjait, s most szilárd léptekkel halad a kitűzött cél, a szocializmus teljes fölépítése útján. Népgazdaságunk szilárd. Szüntelenül fejlődő iparunk ma már ötszörösét termeli a háború előttinek és egyenletesen fejlődik. Bekövetkezett a történelmi fordulat a mezőgazdaságban, parasztságunk a közös gazdálkodás útjára lépett. A nagyüzemek megszilárdulása, a termelés fejlődése évről évre bizonyítja politikánk helyességét. A szocialista mezőgazdaság adta a múlt évben a mezőgazdaság összes árutermelésének 93 százalékát. Barát és ellenség láthatja, hogy az ország népe szabadon, félelem nélkül él, tanul, művelődik, jól táplálkozik és öltözködik, nyugodtan és bizakodva tekint a jövőbe. Hazánkban szilárd a szocialista törvényesség. Pártunk és kormányunk az utóbbi években nemegyszer adta tanúbizonyságát a szocialista humanizmusnak. További előrehaladásunk záloga A szocialista építésben elért eredményeinket pártunk reálisan értékeli. Világosan látjuk nehézségeinket, tennivalóinkéit is. További előrehaladásunk záloga: a jobban szervezett, lelkiismeretesebb, eredményesebb munka. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy olcsóbban termeljünk, emeljük a munka termelékenységét, javítsuk az iparirányítás módszereit, az üzemek közötti együttműködést és biztosítsuk üzemeink folyamatos termelését. Csak építőmunkánk eredményei biztosíthatják fejlődésünk további föltételeit, az életszínvonal további emelését. Népünk anyagi jóléte miatt nincs szégyenkezni valónk. De őszintén meg kell mondani, hogy az életszínvonal a jövőben csak akkor emelkedhet, ha megteremtjük az ahhoz szükséges anyagi javakat. A szocialista építőmunkánk vezető ereje a párt. A párt egységes, ezt az egységet az ellenforradalom elleni harcban kovácsoltuk ki. Pártunkban visszaállítottuk jogaiba a lenini normákat. A kollektív vezetés elvét gyakorlattá tettük. A párt és a nép viszonyát a kölcsönös bizalom jellemzi, népünk magáénak érzi a pártot, amely minden fontos kérdés eldöntésénél tanácskozik a dolgozókkal. Politikánk a dolgozó nép érdekeit fejezi ki. Ennek a politikának, a nép szolgálatának nagyobb terheit a kommunisták vállalják. Ugyanakkor pártunk eleget tesz a szocializmus frontján reánk hámló nemzetközi kötelességeinek is. Ezért erősítjük összefogásunkat a szocialista országokkal, és mindenekelőtt népünk hűséges barátjával, a Szovjetunióval. Pártunk küzd a marxizmus— leninizmus mindennemű torzítása ellen, állandóan tanulmányozza a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait, elemzi saját utunk tanulságait, körültekintő. megfontolt, nyilt és őszinte politikát folytat, helyesen alkalmazza az elméletet viszonyainkra. Merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik kongresszusának gazdag tanításaiból és hasznosítottuk azokat munkánkban. Ezzel magyarázható, hogy pártunk nyolc év óta egyenes, töretlen politikát folytat és e politika sikereket hozott. Bátran elmondhatjuk, hogy nem volt még történelmünkben olyan időszak, amikor névünk a maihoz hasonló nyugalomban, békében, biztonságban élt volna. Éppen ezért valljuk, hogy politikánkon jottányit sem változtatunk. Ezen a bevált, helyesnek bizonyult úton haladunk a jövőben is. Hűek vagyunk a szocialista világrendszerhez Kedves Elvtársak! Pártunk politikája: népünk erőinek összefogása a szocializmus teljes fölépítésére egyben nemzetközi összefogás is függetlenségünk és szocialista vívmányaink védelmében, a béke és a haladás szolgálatában. Nincs biztonságban a szocialista építés a szocializmus * erőinek összefogása nélkül, nincs internacionalizmus a Szovjetunióhoz való baráti ragaszkodás nélkül. A Szovjetunióval összefűz bennünket a társadalmi rend azonossága, céljaink és érdekeink közössége. Pártjaink évtizedekre visz- szatekintő testvéri kapcsola- 1 tait még szorosabbra fűzi a A magyar párt- és ifarmaaykilldiöffség Moszkvába érkezett Péntek délben Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével Moszkvába érkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely az SZKP és a szovjet kormány meghívására részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A magyar és szovjet zászlókkal díszített Kijev-pálya- udvaron a magyar vendégeket L. I. Brezsn-'iev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, J. V. Andropov és L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, M. A. Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyettese, P. N. Fedosz- jev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, M. A. Tyiho- nov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese, N. P. Firjubin, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, külügyminiszterhelyettes, L. N. Tolkunov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és mások fogadták. A pályaudvari fogadáson megjelent Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete és a nagykövetség számos munkatársa. (MTI) teljes egyetértés, a huszadik és huszonkettedik kongresz- szus, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok elveihez való következetes ragaszkodás. Saját érdekünk, hogy ahogyan a Szovjetunió mindig példamutatóan teljesítette internacionalista kötelességét a világ munkásosztálya, elnyomott népei iránt, úgy mi is teljesítsük internacionalista kötelességünket. Külpolitikánkat alapvetően meghatározza, hogy hűek vagyunk a szocialista világrend- szerhez, a Varsói Szerződéshez. Ez biztosítja, hogy csorbítatlanul megőrizzük állami szuverenitásunkat és békében építhessük hazánkban a szocializmust. A szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejének állandó gyarapodása a szocialista világrend- szert az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé teszi. A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió olyan gazdasági és katonai erőt hoztak létre, és a munkásosztály, a felszabadult és felszabadulásukért küzdő népek, a békéHívei vagyunk az A béke, a szocializmus és az emberi haladás legkövetkezetesebb harcosai a kommunista pártok. E világtörténelmi küldetésük teljesítésének elengedhetetlen föltétele a munkás- osztály, a marxista—leninista pártok egysége és közös erőfeszítése. A nemzetközi kommunista mozgalom összeforrott- ságának napjainkban különösen nagy jelentősége van. Jó dolog az, hogy ma a moszkvai ünnepségen jelen vannak a szocialista országok küldöttségei, üdvözöljük ezt, mint a nemzetközi munkásmozgalomban az egységre válótörekvés megnyilvánulását. Meggyőződésünk, hogy az egységet csak elvi engedmények nélkül lehet összekovácsolni. Ehhez azok az elvek és megállapítások összessége szolgál alapul, amelyekkel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kongresszusa gazdagította a marxizmus—leniniz- must, és amelyeket az 1957. és 1960. évi tanácskozásokon a kommunista és munkáspártok mint helyeseket, a nemzetközi kommunista mozgalom fő irányaként elfogadtak. Ezeket az elveket az élet is igazolta. A nemzetközi munkásmozgalomban viták folynak. Mi hívei vagyunk az elvtársi vitáknak, tanácskozásoknak. Az a véleményünk, hogy meg kell vitatni a kapitalista világban, a munkásosztály harcában, a ért harcoló százmilliók akkora erővé növekedtek, hogy hatásukra megváltoztak a világpolitikai erőviszonyok, lehetővé vált, hogy az imperialisták kényszerű szükségességként tudomásul vegyék a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját, és ezzel csökkent a nukleáris világháború veszélye. A szocializmus képes arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai között döntő győzelmet aras a kapitalizmus felett. A szocialista országok erősödése, a béke megőrzése kedvező feltételeket teremt a népek forradalmi harcának fejlődéséhez. A moszkvai atomcsendszer- ződés, a világűr »atomfegyver- mentesítése«, a hasadó anyagok gyártásáról szóló pozitív megállapodás azt mutatja, hogy a kommunisták, a munkásosztály, az összes dolgozó és békeszerető erők munkájának és harcának eredményeképpen ma már nem ábránd, hanem valóság az a kor, melyben a pusztító vilábháborúkat kiiktathatjuk a társadalom életéből. íp: elvtársi vitáknak nemzeti felszabadító harcban 1960 óta végbement változásokat, a szocialista építésben elért fejlődést, és ki kell tűzni az új feladatokat. Kedves Elvtársak! Népünk igaz és erős barátot becsül és szeret a Szovjetunióban, a Szovjetunió Kommunista Pártjában. Úgy tekint a világ első szocialista államára, annak népére, mint testvérére, legjobb barátjára, mint a béke és a szocializmus legerősebb támaszára, élharcosára. Meggyőződésünk, hogy a népeinket és pártjainkat összefűző testvéri baráti kapcsolatok, amelyeket fejlődésünk talpkövének tekintünk, a jövőben tovább erősödnek és javára válnak népeinknek, az egész szocialista közösségnek, a világbéke ügyének. A magyar nép a Nagy Október szellemében folytatja harcát a szocializmusért és szövetségben a világ haladó erőivel az emberiség békéjéért. — Éljen a kommunizmust építő szovjet nép és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép örök barátsága!’ Éljen és növekedjék a szocializmus erőinek egysége! — Éljen és győzedelmeskedjék az egész világon a szocializmus és a béke! — fejezte be tapssal fogadott beszédét Cseterki elvtárs. Friss István látogatása megyénkben Friss István, a párt Központi Bizottságának tagja, a Köz- gazdasági Tudományos Intézet igazgatója Nagy Tamás, László János és Csöndes Béla tudományos kutatók társaságában megyénkbe látogatott. Csütörtökön a megyei tanácson eszmecserét folytattak Illés Dezsővel és Szigeti Istvánnal. a megyei pártbizottság titkáraival, Sási Jánossal, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesével, Mohar Lászlóval. a mezőgazdasági osztály vezetőjével és dr. Németh Sándorral, a mezőgazdasági osztály munkatársával. A beszélgetés után a vendégek meglátogatták a homokszentgyör- gyi termelőszövetkezetet. Tegnap a kaposfői termelőszövetkezetet keresték föl, majd Kaposvárra visszatérve fogadta őket Németh Ferenc, a megyei náribizottsáp első titkára.