Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

Kedd, 1964. november 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP A szövetkezeti építőipar új feladatai Az MSZMP Központi Bizott­sága az év elején hozott hatá­rozatában a szükségletek jobb kielégítése végett komoly te­endőket jelölt meg a szövet­kezeti építőipar számára is. Az ezt követő kormányhatározat pedig a szövetkezetek felada­tává tette, hogy — a lakosság részére eddig: végzett karban­tartó munka mellett — a? 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervben áz országos la­kóházépítésben is jelentős részt vállaljanak. Az OKISZ országos választ­mánya a napokban részletesen megvitatta, hogy az új felada­toknak megfelelően miként kapcsolódhatnak be a szövet­kezetek a több szintes társas ház-építési akcióba. A tervek szerint 1970-ig a szövetkezeti építőiparnak a vidéki nagyvá­rosokban 11000, a kisebb helységekben további 4000, Bu­dapesten 5000, összesen tehát 20 000 több szintes Társasház­ban létesülő lakást kell építe­nie. Ugyancsak a szövetkezeti építőipar feladata lesz 15 000 földszintes lakóház építése vá­rosokban éa községekben. Az utóbbiakat elsősorban csopor­tos családi és sorházak formá­jában kívánják megvalósítani. A szövetkezeti építőiparban a termelékenység jelenleg lé­nyegesen alacsonyabb, mint az állami iparban. Az egy főre ju­tó termelési érték mintegy 30 százalékkal kisebb. A termelé­kenység növekedésének üteme 1963-ban mindössze 3 százalék volt, míg az állami ipai-ban 8 százalék. A lemaradást az el­térő munkaszervezés, anyagel­látás, szakemberhiány és a gé­pesítés alacsony foka is ma­gyarázza. így például a szövet­kezetek a földmunkák elvégzé­séhez és a téli munka biztosí­tásához géppel alig rendelkez­nek. Az egyéb géppark ugyan­csak csekély és elavult. Ugyan­ez a helyzet a szállítóeszközök területén is. Ráadásul kevés a mérnök, az építőmester, illet­ve a technikus és a kőműves. A szövetkezeteknek tehát megjelelő munkaszervezéssel, jó építési tervek biztosításával, az anyagellátás jobb megszer­vezésével és gépesítéssel el kell érniük, hogy egy-egy tár­sasház építésének időtartama a jelenlegi 24—36 hónapról 12 —14 hónapra csökkenjen. Fo­kozott figyelmet kell fordíta­niuk a szakemberképzésre is. Az új feladatok mellett a szövetkezeteknek nem szabad elfeledkezniük arról sem, hogy egyik legfontosabb teendőjük továbbra is a lakosság részére végzendő javító-szolgáltatás, karbantartás. Az Építő KISZÖV éppen ezért célul tűzte: vidéken — különösen a nagyobb városokban — külön karbantartó szövetkezeteket hoznak majd létre a lakosság igényeinek kielégítésére. A ta­pasztalat ugyanis bizonyítja: a kettős feladattal működő szö­vetkezetek szívesebben vállal­nak új építkezéseket vagy kö­zületi munkát, mert az kifi­zetődőbb számukra. A kar­bantartó szövetkezetekben pe­dig növelni kívánják a burko­ló, a festő-mázoló, a cserép- kályha-építő részlegek kapaci­tását. Az építőipari szövetkezetek fejlesztésénél tekintetbe ve­szik, hogy a növekvő feladato­kat nem lehet sem a létszám, sem a gépek számának nagy­arányú növelésével megolda­ni, hiszen mindkettő függ a népgazdaság lehetőségeitől. A fejlesztést elsősorban a mun­ka, az anyagellátás jobb meg­szervezésével, szakképzéssel, a munkafegyelem megszilárdítá­sával érhetik el. Ezek együtte­sen igen sok tartalékot jelente­nek a megfelelő eredmény el­éréséhez, G. I. Állati termékekből csaknem 400 000 forint többletbevétel Göllén (Tudósítónktól.) A göllei Béke Tsz szép ered­ményeket ért el az állati ter­mékek értékesítésében. Októ­ber 1-ig jóval túlteljesítették háromnegyed évi tervüket. A közelmúltban megtartott veze­tőségi ülésen megállapították, hogy az előirányzott 814 000 forinttal szemben 1 208 Ö00 fo­rint bevételhez jutottak állati termékekből kilenc hónap alatt. Tehéntejből például 275 000, juhtejből pedig 62 000 forint többletbevételük volt ebben az időszakban. A méz csaknem kétszer annyit hozott, mint amen njót előirányoztak, a gyapjúért pedig 45 000 forint­tal kaptak többet a tervezett­nél. A tenyészállatok értékesíté­se azonban már nem sikerült ilyen jól. Igaz, hogy hízómar­hából, hízott sertésből és j úti­ból 3 782 000 forinthoz jutot­tak — nem számítottak ennyi­re —, tenyészsertést és előírá­si üszőt azonban kevesebbet adtak el a tervezettnél. Az év hátralevő részében még négy­száz hízott sertést és negyven bíjlómarhát értékesít a tsz. A gölleiek most a gümőkór- mentes szarvasmarha-állo­mány kialakításán fáradoznak. Ez a községben sikerült is, de a tsz-hez tartozó Inám-pusztán van még a szövetkezetnek fer­tőzött szarvasmarhája. A műanyagtalpú cipő könnyű, hajlékony, és nem ázik át! Férfifélcipő vulkanizált gumitalppal 160,— Ft Férfifélcipő mikroporózus gumitalppal 257,— Ft Női bundacipő mikroporó­zus gumitalppal 104,— Ft-tól 369,— Ft-ig Női félcipő mikroporózus gumitalppal 201,— Ft Száras gyermekcipő vulkanizált gumitalppal 31—38-as méretig 96,— Ft-tól 125,— Ft-ig (3530) Jól fizetett az alma Kutason Az asszony párttitkár Csaknem négyszáz holdon szüretelt almát a Kutasd Álla­mi Gazdaság. Hetven vagon gyümölcs ter­mett, pedig sok volt az elemi kár. A vihar és a jégverés mintegy négyszázezer forint terméskiesést okozott. Ennek ellenére többet hozott a gyü­mölcsös a tervezettnél, ugyan­is a tervezett 3,50 helyett 4,20 forintos átlagáron értékesítet­ték az almát. A termés hetven százaléka exportképes volt. Nagy részét Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársa­ságba szállították. A kaposvári hűtőház is tárol kutasd almát későbbi szállításra. A termés másik részét a nagyatádi, a szigetvári és a budapesti konzervgyárak dol­gozták fel befőttnek, de ke­rült közvetlenül a fogyasztók­hoz is gyümölcs. Még soha nem állt nő a ná- gocsi pártszervezet élén. A párttitkári funkciót mindig férfi töltötte be. De csak töl­tötte, mert ebben az évben asszony titkárt választottak a nágocsiak. Mégpedig kétszer. Először október elején, amikor különvált a termelőszövetkeze­ti és a községi pártszervezet. Akkor Tar Jenőné lett a közsé­giek párttitkára. Másodszor pedig november negyedikén, a vezetőségválasztó taggyűlésen szavaztak rá a falu kommunis­tái. Ilyen fiatal titkár még sohasem dolgozott ebben a pártszervezetben. o Tizenegy évvel ezelőtt elke­seredetten jött a faluba a fia­tal pedagógus. Azt kérték tő­le, hogy legalább egy évet tölt­sön Nágocson, s akkor elhelye­kérdezték, hova szeretne men­ni. — Maradok — válaszolta. Most, amikor megkérdem tőle, miért döntött így, tömö­ren válaszol: — Megszerettem a falut és az embereket. A férje a termelőszövetkezet főagronómusa. Nagyon elfog­lalt ember. Reggel korán in­dul hazulról, s gyakran csak a késő esté veti haza. A párttit­kárnak is sok az elfoglaltsága. Délelőtt tanít, délután a nap­köziben dolgozik, este meg ott van a falu könyvtára. — Hogyan győri a megsok­szorozódott munkát? i — Kevesebbet alszunk, de a munkának menni kell — vála­szolja, s a hangsúly a kell szón van. — Nagyon szeretem az embereket, s higgye el, nincs jobb érzés, mint értük dolgoz­ni. A férj nem párttag, s ami­kor arról esett szó, hogy fele­ségét vezetőségi tagnak vá­lasztják, féltette. Attól tartott, hogy nem bír majd a sok mun­kával. Amikor néhány héttel ezelőtt mégis párttitkár lett, mellé állt. Előfordult, hogy a pártrendezvényeken ott volt az egész család. A feleség, a férj és a négyéves Beáta. — S a falu hogyan fogadta a hírt? — A taggyűlés után akadt, aki azt mondta, hogy a nő azért csak nő. Ebben a mondatban kétke­déssel vegyes aggodalom csen­gett. Vajon képes lesz-e akkor is helytállni, amikor nem megy minden a legnagyobb rendben? A ráháruló feladatokat meg tudja-e mindig oldani? Hogy minél jobban helyt­áll jón, tanul. Az első évfolya­mot végzi a tabi Marxista— Leninista Esti Egyetemen. A negyedévi beszámolókon hu­szonötén vettek részt. Hárman vizsgáztak jeles eredménnyel, közöttük Tar Jenőné. A faluban kés pártszervezet működik, munkájuk azonban szorosan összefügg. Hiszen a községet nem lehet elválasz­tani a termelőszövetkezettől. Sok olyan feladat vár még megoldásra, amit csak közös erővel tudnak elvégezni. A legfontosabbakat így fogal­mazta meg az új párttitkár: — Akadnak olyan párttagok, akik gyakran még a taggyűlés­re sem jönnek el, pedig ez a legelemibb kötelességük. Vagy itt van a politikai oktatás. A múltkor például azért kellett elhalasztani egy előadást, mert mindössze hárman jelentek meg. Aztán feltűnt, hogy egy- egy taggyűlésen sokszor órá­kig vitatkoznak az emberek jogos vagy vélt sérelmeiken, s közben más, fontos doígok megválaszolatlanul maradnak. Nem tudok belenyugodni, hogy egy kocsi szalma problémája sokszor órákat vonjon el a tag­gyűlésből, s csöndben marad­janak az emberek, akkor, ha a falu sorsát érintő kérdésekről esik szó. Elevenebb, pezsgőbb pártéletet kell teremteni. Eh­hez pedig nem elég, hogy csak a vezetőség akarja. A pártta­gokkal kell együtt munkálkod­ni. Sokat tanulni és tanítani... Kercza Imre zik másik községbe. Az egy év letelte után meg­JÓL FIZET A HÍZOTT LIBA Tízszázalékos eredményjavulás Kapoiyon szonöt forintos munkaegység­gel ért föl az első esztendő vé­gén. Ma, ha egy munkanormát teljesít a szövetkezeti gazda Kapoiyon, harmincnyolc fo­rintra tesz szert. Ezenfelül természetbeli prémium is jár. A kapáskukoricából például öt, a vegyszeresből pedig há­rom százalékot kapnak ilyen címen. A cukorrépa minden mázsája után két forintot fi­zet a tsz ugyancsak prémium­ként. Takács Imre ádándi lakos tíz libára kötött szerződést, darabjáért 150 forintot kapott. Kapoiyon 1962 óta pénzzel díjazzák a munkát a termelő- szövetkezetben. Négyszázöt­venezer forint vissza nem té­rítendő állami segítséget kap­tak az induláshoz. Ez meg a gazdálkodás eredménye hu­Ki a felelős? OKTÓBER 20-AN ESTE tíz óra előtt tíz perccel a Nagyatádi Fonalgyárban a munkásnők arra lettek fi­gyelmesek, hogy Galambos Irén, az 1. számú motringoló- gép kezelője véres kezét ma­ga elé tartva segítségért kiál­tott. A leány csak annyit bírt mondani, hogy váltótár­sa, Sípos Sándorné elindította a gépet, miközben ő tisztítot­ta. A fogaskerék elkapta az ujját..: Irént elsősegélyben részesí­tették, és értesítették a tör­téntekről Gregor István meg Halász István művezetőket. Gregor a kocsiján azonnal kórházba szállította a lányt, s kérte Halászt, vizsgálja ki a baleset körülményeit. Ga­lambos Irénnek levették a mutatóujját. Most betegállo­mányban van. KI A FELELŐS A BAL­ESETÉRT? Megpróbáltam ki­deríteni. A gépet két helyen lehet elindítani. Ott, ahol a baleset történt, a falra sze­relt gombbal és a gép köze­pe táján egy kapcsolóval. A kapcsolóval azonban csak ak­kor lehet mozgásba hozni a motringolót, ha a faligombot benyomják, azaz, ha áramot vezetnek a gépbe. A munkateremben semmi­féle írás sem rögzíti, mikor kell a gépet tisztítani, mikor lehet vele megkezdeni a munkát. Az üzemben nincs technológiai utasítás. A dol­gozóknak munkába álláskor megmondják, mi a teendőjük, mitől óvakodjanak. Ennyiből áll a balesetvédelmi oktatás. Megállapítottam azt is. hogy a baleset után a gépet azonnal üzembe helyezték, továbbá, hogy Halász István, a váltó­műszak vezetője, Siposné fö- löttese nem teljesítette Gre­gor kérését, nem végezte el a vizsgálatot. Az egyik szemta­nú szerint e szavakkal tért napirendre a dolog fölött: »Nincs semmi baj; Siposné, maga itt se volt...« Jegyzőkönyvet csak a bal­eset utáni napon vettek föl. Beszéltem Galambos Irén­nel. Szerinte Siposnét terheli a felelősség. — Az asszony a műszak vége előtt negyed­órával oda állított a géphez, és meg akarta kezdeni a munkát — mondta. — Kér­tem, ne tegye ezt, mert tisz­títani akarom a gépet. Siposné mégis elindította a motringo­lót. Én megállítottam a fali áramtalanító gombbal, azután elmentem seprűért. Amikor visszaértem, a masina még állt. Benyúltam a fogaskere­kek közé. Recsegés, ropogás, aztán elszédültem ... Siposnét hibáztatják má­sok is. Az egyik dolgozó ezt mondta: »Siposné a baleset után megmutatta, hogy hol tisztította Galambos Irén a gépet, és elismerte, hogy el­indította.« Egy másik szemta­nú szerint Siposné az eset után összetörtén állt a fal mellett, és azt mondta: »Jaj, nem bírom a kezemet...« SIPOSNÉ NEM ÉRZI MA­GÁT BŰNÖSNEK. A vizsgáló bizottság előtt azt vallotta, hogy tíz óra előtt állt mun­kába. Egyszer Irén tudtával elindította a gépet, aztán el­ment áruért. A baleset a tá­vollétében történt. A gép másodszori elindításáról nem beszélt. Egyébként sem tudta volna középütt mozgásba hoz­ni a berendezést, ha Irén elő­zőleg a falikapcsolónál áram­talanította a masinát — mondta. Két dolgozó Siposné állítá­sát igyekezett igazolni. Ha Siposné ártatlan, akkor ki idézte elő a balesetet? Ta­lán Galambos Irén szándéko­san tette kezét a mozgásban levő fogaskerekek közé? Le­hetetlen! Ez csak úgy tör­ténhetett volna meg, ha el­veszti halló- és látóképessé­gét. Elmentem Siposné lakására. Azzal vádolta a vizsgáló bi­zottságot, hogy csak a lány tanúinak vallomását veszi fi­gyelembe, az ő tanúiét nem. Megvallom, nem mertem vol­na kimondani, hogy másod­szor ő indította el a gépet, még akkor sem, ha elképzel­hető, hogy miközben Irén a seprűért ment, ő a falikap­csoló gombját is benyomhat­ta. Végül azt mondtam neki, ha másért nem, hát azért hi­báztatható, hogy a műszak kezdete előtt munkába állt. —. Honnan tudtam volna, hogy ez szabálytalan? — csattant fel. — Nincs olyan rendelkezés, hogy ezt nem lehet megtenni, eddig is elő­fordult, de senki sem szólt miatta. Igen — gondoltam kese­rűen —, a munkarend, a bal­esetvédelmi utasítások hiánya, a nem kielégítő oktatás mind, mind hozzájárult a szeren­csétlenséghez. Az a tény pe­dig, hogy Halász István mű­vezető fittyet hánjTt a tör­téntekre, s nem vizsgálta meg azonnal a baleset körülmé­nyeit, szinte lehetetlenné te­szi a felelősség megállaoítá- sát, az eredményes nyom'z'st. Szegedi Nándor A pénzfizetés kedveltté vált a szövetkezetben. A nők munkájának normáját azonban módosítja majd a szövetkezet, mert némi aránytalanság van az egyes díjtételek között, A jövő év elején ennek rendezé­se lesz a vezetőség legfonto­sabb feladata. Az egy-egy munkanoo-mára tervezett osztalék nyolcvan százalékát rendszeresen kifi­zette a tsz, és most a várható jövedelemből következtetve nemcsak á hiányzó húsz szá­zalékot kapják meg a gazdák év végén, hanem ennél tíz százalékkal többet. Az ipar­ban nyereségrészesedésnek, a tsz-ben jövedelemkiegészítés­nek hívják ezt, mert a terve­zett és az elért jövedelem kü­lönbségét kapja kézhez a tsz- tag. A többletrészesedést a zárszámadás után fizetik ki: ezt az összeget az alaprészese­dés száz forintjainak arányá­ban osztják szét. Huszonkétmillió forint nyereség (Tudósítónktól.) A napokban összesítették me­gyénk földművesszövetkezeteinek idei eredményeit. Az összes nye­reség 21 889 000 forint. A legjob­ban a kiskereskedelem dolgozott. Többletnyereségük 2 190 000 forint. A vendéglátóipar viszont 946 000 forinttal alatta maradt az elő­irányzatnak. Ugyanis több új üz­let nyílt a Balaton-parton, és mű­ködtetésük sok többletköltséggel járt. A felvásárlási üzemág a terve­zett nyereségnél 316 000 forinttal ért el kevesebbet; nem tudták fel­vásárolni az előírt mennyiségű burgonyát. Ipari tevékenységük­kel az fmsz-ek 300 000 forinttal több nyereségre tettek szert a ter­vezettnél.

Next

/
Thumbnails
Contents