Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
Kedd, 1964. november 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP A szövetkezeti építőipar új feladatai Az MSZMP Központi Bizottsága az év elején hozott határozatában a szükségletek jobb kielégítése végett komoly teendőket jelölt meg a szövetkezeti építőipar számára is. Az ezt követő kormányhatározat pedig a szövetkezetek feladatává tette, hogy — a lakosság részére eddig: végzett karbantartó munka mellett — a? 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervben áz országos lakóházépítésben is jelentős részt vállaljanak. Az OKISZ országos választmánya a napokban részletesen megvitatta, hogy az új feladatoknak megfelelően miként kapcsolódhatnak be a szövetkezetek a több szintes társas ház-építési akcióba. A tervek szerint 1970-ig a szövetkezeti építőiparnak a vidéki nagyvárosokban 11000, a kisebb helységekben további 4000, Budapesten 5000, összesen tehát 20 000 több szintes Társasházban létesülő lakást kell építenie. Ugyancsak a szövetkezeti építőipar feladata lesz 15 000 földszintes lakóház építése városokban éa községekben. Az utóbbiakat elsősorban csoportos családi és sorházak formájában kívánják megvalósítani. A szövetkezeti építőiparban a termelékenység jelenleg lényegesen alacsonyabb, mint az állami iparban. Az egy főre jutó termelési érték mintegy 30 százalékkal kisebb. A termelékenység növekedésének üteme 1963-ban mindössze 3 százalék volt, míg az állami ipai-ban 8 százalék. A lemaradást az eltérő munkaszervezés, anyagellátás, szakemberhiány és a gépesítés alacsony foka is magyarázza. így például a szövetkezetek a földmunkák elvégzéséhez és a téli munka biztosításához géppel alig rendelkeznek. Az egyéb géppark ugyancsak csekély és elavult. Ugyanez a helyzet a szállítóeszközök területén is. Ráadásul kevés a mérnök, az építőmester, illetve a technikus és a kőműves. A szövetkezeteknek tehát megjelelő munkaszervezéssel, jó építési tervek biztosításával, az anyagellátás jobb megszervezésével és gépesítéssel el kell érniük, hogy egy-egy társasház építésének időtartama a jelenlegi 24—36 hónapról 12 —14 hónapra csökkenjen. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szakemberképzésre is. Az új feladatok mellett a szövetkezeteknek nem szabad elfeledkezniük arról sem, hogy egyik legfontosabb teendőjük továbbra is a lakosság részére végzendő javító-szolgáltatás, karbantartás. Az Építő KISZÖV éppen ezért célul tűzte: vidéken — különösen a nagyobb városokban — külön karbantartó szövetkezeteket hoznak majd létre a lakosság igényeinek kielégítésére. A tapasztalat ugyanis bizonyítja: a kettős feladattal működő szövetkezetek szívesebben vállalnak új építkezéseket vagy közületi munkát, mert az kifizetődőbb számukra. A karbantartó szövetkezetekben pedig növelni kívánják a burkoló, a festő-mázoló, a cserép- kályha-építő részlegek kapacitását. Az építőipari szövetkezetek fejlesztésénél tekintetbe veszik, hogy a növekvő feladatokat nem lehet sem a létszám, sem a gépek számának nagyarányú növelésével megoldani, hiszen mindkettő függ a népgazdaság lehetőségeitől. A fejlesztést elsősorban a munka, az anyagellátás jobb megszervezésével, szakképzéssel, a munkafegyelem megszilárdításával érhetik el. Ezek együttesen igen sok tartalékot jelentenek a megfelelő eredmény eléréséhez, G. I. Állati termékekből csaknem 400 000 forint többletbevétel Göllén (Tudósítónktól.) A göllei Béke Tsz szép eredményeket ért el az állati termékek értékesítésében. Október 1-ig jóval túlteljesítették háromnegyed évi tervüket. A közelmúltban megtartott vezetőségi ülésen megállapították, hogy az előirányzott 814 000 forinttal szemben 1 208 Ö00 forint bevételhez jutottak állati termékekből kilenc hónap alatt. Tehéntejből például 275 000, juhtejből pedig 62 000 forint többletbevételük volt ebben az időszakban. A méz csaknem kétszer annyit hozott, mint amen njót előirányoztak, a gyapjúért pedig 45 000 forinttal kaptak többet a tervezettnél. A tenyészállatok értékesítése azonban már nem sikerült ilyen jól. Igaz, hogy hízómarhából, hízott sertésből és j útiból 3 782 000 forinthoz jutottak — nem számítottak ennyire —, tenyészsertést és előírási üszőt azonban kevesebbet adtak el a tervezettnél. Az év hátralevő részében még négyszáz hízott sertést és negyven bíjlómarhát értékesít a tsz. A gölleiek most a gümőkór- mentes szarvasmarha-állomány kialakításán fáradoznak. Ez a községben sikerült is, de a tsz-hez tartozó Inám-pusztán van még a szövetkezetnek fertőzött szarvasmarhája. A műanyagtalpú cipő könnyű, hajlékony, és nem ázik át! Férfifélcipő vulkanizált gumitalppal 160,— Ft Férfifélcipő mikroporózus gumitalppal 257,— Ft Női bundacipő mikroporózus gumitalppal 104,— Ft-tól 369,— Ft-ig Női félcipő mikroporózus gumitalppal 201,— Ft Száras gyermekcipő vulkanizált gumitalppal 31—38-as méretig 96,— Ft-tól 125,— Ft-ig (3530) Jól fizetett az alma Kutason Az asszony párttitkár Csaknem négyszáz holdon szüretelt almát a Kutasd Állami Gazdaság. Hetven vagon gyümölcs termett, pedig sok volt az elemi kár. A vihar és a jégverés mintegy négyszázezer forint terméskiesést okozott. Ennek ellenére többet hozott a gyümölcsös a tervezettnél, ugyanis a tervezett 3,50 helyett 4,20 forintos átlagáron értékesítették az almát. A termés hetven százaléka exportképes volt. Nagy részét Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba szállították. A kaposvári hűtőház is tárol kutasd almát későbbi szállításra. A termés másik részét a nagyatádi, a szigetvári és a budapesti konzervgyárak dolgozták fel befőttnek, de került közvetlenül a fogyasztókhoz is gyümölcs. Még soha nem állt nő a ná- gocsi pártszervezet élén. A párttitkári funkciót mindig férfi töltötte be. De csak töltötte, mert ebben az évben asszony titkárt választottak a nágocsiak. Mégpedig kétszer. Először október elején, amikor különvált a termelőszövetkezeti és a községi pártszervezet. Akkor Tar Jenőné lett a községiek párttitkára. Másodszor pedig november negyedikén, a vezetőségválasztó taggyűlésen szavaztak rá a falu kommunistái. Ilyen fiatal titkár még sohasem dolgozott ebben a pártszervezetben. o Tizenegy évvel ezelőtt elkeseredetten jött a faluba a fiatal pedagógus. Azt kérték tőle, hogy legalább egy évet töltsön Nágocson, s akkor elhelyekérdezték, hova szeretne menni. — Maradok — válaszolta. Most, amikor megkérdem tőle, miért döntött így, tömören válaszol: — Megszerettem a falut és az embereket. A férje a termelőszövetkezet főagronómusa. Nagyon elfoglalt ember. Reggel korán indul hazulról, s gyakran csak a késő esté veti haza. A párttitkárnak is sok az elfoglaltsága. Délelőtt tanít, délután a napköziben dolgozik, este meg ott van a falu könyvtára. — Hogyan győri a megsokszorozódott munkát? i — Kevesebbet alszunk, de a munkának menni kell — válaszolja, s a hangsúly a kell szón van. — Nagyon szeretem az embereket, s higgye el, nincs jobb érzés, mint értük dolgozni. A férj nem párttag, s amikor arról esett szó, hogy feleségét vezetőségi tagnak választják, féltette. Attól tartott, hogy nem bír majd a sok munkával. Amikor néhány héttel ezelőtt mégis párttitkár lett, mellé állt. Előfordult, hogy a pártrendezvényeken ott volt az egész család. A feleség, a férj és a négyéves Beáta. — S a falu hogyan fogadta a hírt? — A taggyűlés után akadt, aki azt mondta, hogy a nő azért csak nő. Ebben a mondatban kétkedéssel vegyes aggodalom csengett. Vajon képes lesz-e akkor is helytállni, amikor nem megy minden a legnagyobb rendben? A ráháruló feladatokat meg tudja-e mindig oldani? Hogy minél jobban helytáll jón, tanul. Az első évfolyamot végzi a tabi Marxista— Leninista Esti Egyetemen. A negyedévi beszámolókon huszonötén vettek részt. Hárman vizsgáztak jeles eredménnyel, közöttük Tar Jenőné. A faluban kés pártszervezet működik, munkájuk azonban szorosan összefügg. Hiszen a községet nem lehet elválasztani a termelőszövetkezettől. Sok olyan feladat vár még megoldásra, amit csak közös erővel tudnak elvégezni. A legfontosabbakat így fogalmazta meg az új párttitkár: — Akadnak olyan párttagok, akik gyakran még a taggyűlésre sem jönnek el, pedig ez a legelemibb kötelességük. Vagy itt van a politikai oktatás. A múltkor például azért kellett elhalasztani egy előadást, mert mindössze hárman jelentek meg. Aztán feltűnt, hogy egy- egy taggyűlésen sokszor órákig vitatkoznak az emberek jogos vagy vélt sérelmeiken, s közben más, fontos doígok megválaszolatlanul maradnak. Nem tudok belenyugodni, hogy egy kocsi szalma problémája sokszor órákat vonjon el a taggyűlésből, s csöndben maradjanak az emberek, akkor, ha a falu sorsát érintő kérdésekről esik szó. Elevenebb, pezsgőbb pártéletet kell teremteni. Ehhez pedig nem elég, hogy csak a vezetőség akarja. A párttagokkal kell együtt munkálkodni. Sokat tanulni és tanítani... Kercza Imre zik másik községbe. Az egy év letelte után megJÓL FIZET A HÍZOTT LIBA Tízszázalékos eredményjavulás Kapoiyon szonöt forintos munkaegységgel ért föl az első esztendő végén. Ma, ha egy munkanormát teljesít a szövetkezeti gazda Kapoiyon, harmincnyolc forintra tesz szert. Ezenfelül természetbeli prémium is jár. A kapáskukoricából például öt, a vegyszeresből pedig három százalékot kapnak ilyen címen. A cukorrépa minden mázsája után két forintot fizet a tsz ugyancsak prémiumként. Takács Imre ádándi lakos tíz libára kötött szerződést, darabjáért 150 forintot kapott. Kapoiyon 1962 óta pénzzel díjazzák a munkát a termelő- szövetkezetben. Négyszázötvenezer forint vissza nem térítendő állami segítséget kaptak az induláshoz. Ez meg a gazdálkodás eredménye huKi a felelős? OKTÓBER 20-AN ESTE tíz óra előtt tíz perccel a Nagyatádi Fonalgyárban a munkásnők arra lettek figyelmesek, hogy Galambos Irén, az 1. számú motringoló- gép kezelője véres kezét maga elé tartva segítségért kiáltott. A leány csak annyit bírt mondani, hogy váltótársa, Sípos Sándorné elindította a gépet, miközben ő tisztította. A fogaskerék elkapta az ujját..: Irént elsősegélyben részesítették, és értesítették a történtekről Gregor István meg Halász István művezetőket. Gregor a kocsiján azonnal kórházba szállította a lányt, s kérte Halászt, vizsgálja ki a baleset körülményeit. Galambos Irénnek levették a mutatóujját. Most betegállományban van. KI A FELELŐS A BALESETÉRT? Megpróbáltam kideríteni. A gépet két helyen lehet elindítani. Ott, ahol a baleset történt, a falra szerelt gombbal és a gép közepe táján egy kapcsolóval. A kapcsolóval azonban csak akkor lehet mozgásba hozni a motringolót, ha a faligombot benyomják, azaz, ha áramot vezetnek a gépbe. A munkateremben semmiféle írás sem rögzíti, mikor kell a gépet tisztítani, mikor lehet vele megkezdeni a munkát. Az üzemben nincs technológiai utasítás. A dolgozóknak munkába álláskor megmondják, mi a teendőjük, mitől óvakodjanak. Ennyiből áll a balesetvédelmi oktatás. Megállapítottam azt is. hogy a baleset után a gépet azonnal üzembe helyezték, továbbá, hogy Halász István, a váltóműszak vezetője, Siposné fö- löttese nem teljesítette Gregor kérését, nem végezte el a vizsgálatot. Az egyik szemtanú szerint e szavakkal tért napirendre a dolog fölött: »Nincs semmi baj; Siposné, maga itt se volt...« Jegyzőkönyvet csak a baleset utáni napon vettek föl. Beszéltem Galambos Irénnel. Szerinte Siposnét terheli a felelősség. — Az asszony a műszak vége előtt negyedórával oda állított a géphez, és meg akarta kezdeni a munkát — mondta. — Kértem, ne tegye ezt, mert tisztítani akarom a gépet. Siposné mégis elindította a motringolót. Én megállítottam a fali áramtalanító gombbal, azután elmentem seprűért. Amikor visszaértem, a masina még állt. Benyúltam a fogaskerekek közé. Recsegés, ropogás, aztán elszédültem ... Siposnét hibáztatják mások is. Az egyik dolgozó ezt mondta: »Siposné a baleset után megmutatta, hogy hol tisztította Galambos Irén a gépet, és elismerte, hogy elindította.« Egy másik szemtanú szerint Siposné az eset után összetörtén állt a fal mellett, és azt mondta: »Jaj, nem bírom a kezemet...« SIPOSNÉ NEM ÉRZI MAGÁT BŰNÖSNEK. A vizsgáló bizottság előtt azt vallotta, hogy tíz óra előtt állt munkába. Egyszer Irén tudtával elindította a gépet, aztán elment áruért. A baleset a távollétében történt. A gép másodszori elindításáról nem beszélt. Egyébként sem tudta volna középütt mozgásba hozni a berendezést, ha Irén előzőleg a falikapcsolónál áramtalanította a masinát — mondta. Két dolgozó Siposné állítását igyekezett igazolni. Ha Siposné ártatlan, akkor ki idézte elő a balesetet? Talán Galambos Irén szándékosan tette kezét a mozgásban levő fogaskerekek közé? Lehetetlen! Ez csak úgy történhetett volna meg, ha elveszti halló- és látóképességét. Elmentem Siposné lakására. Azzal vádolta a vizsgáló bizottságot, hogy csak a lány tanúinak vallomását veszi figyelembe, az ő tanúiét nem. Megvallom, nem mertem volna kimondani, hogy másodszor ő indította el a gépet, még akkor sem, ha elképzelhető, hogy miközben Irén a seprűért ment, ő a falikapcsoló gombját is benyomhatta. Végül azt mondtam neki, ha másért nem, hát azért hibáztatható, hogy a műszak kezdete előtt munkába állt. —. Honnan tudtam volna, hogy ez szabálytalan? — csattant fel. — Nincs olyan rendelkezés, hogy ezt nem lehet megtenni, eddig is előfordult, de senki sem szólt miatta. Igen — gondoltam keserűen —, a munkarend, a balesetvédelmi utasítások hiánya, a nem kielégítő oktatás mind, mind hozzájárult a szerencsétlenséghez. Az a tény pedig, hogy Halász István művezető fittyet hánjTt a történtekre, s nem vizsgálta meg azonnal a baleset körülményeit, szinte lehetetlenné teszi a felelősség megállaoítá- sát, az eredményes nyom'z'st. Szegedi Nándor A pénzfizetés kedveltté vált a szövetkezetben. A nők munkájának normáját azonban módosítja majd a szövetkezet, mert némi aránytalanság van az egyes díjtételek között, A jövő év elején ennek rendezése lesz a vezetőség legfontosabb feladata. Az egy-egy munkanoo-mára tervezett osztalék nyolcvan százalékát rendszeresen kifizette a tsz, és most a várható jövedelemből következtetve nemcsak á hiányzó húsz százalékot kapják meg a gazdák év végén, hanem ennél tíz százalékkal többet. Az iparban nyereségrészesedésnek, a tsz-ben jövedelemkiegészítésnek hívják ezt, mert a tervezett és az elért jövedelem különbségét kapja kézhez a tsz- tag. A többletrészesedést a zárszámadás után fizetik ki: ezt az összeget az alaprészesedés száz forintjainak arányában osztják szét. Huszonkétmillió forint nyereség (Tudósítónktól.) A napokban összesítették megyénk földművesszövetkezeteinek idei eredményeit. Az összes nyereség 21 889 000 forint. A legjobban a kiskereskedelem dolgozott. Többletnyereségük 2 190 000 forint. A vendéglátóipar viszont 946 000 forinttal alatta maradt az előirányzatnak. Ugyanis több új üzlet nyílt a Balaton-parton, és működtetésük sok többletköltséggel járt. A felvásárlási üzemág a tervezett nyereségnél 316 000 forinttal ért el kevesebbet; nem tudták felvásárolni az előírt mennyiségű burgonyát. Ipari tevékenységükkel az fmsz-ek 300 000 forinttal több nyereségre tettek szert a tervezettnél.
