Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-08 / 236. szám
Csütörtök, 1964. október 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy pillantás a népgazdaságba flz ipari termelés önköltségének alakulásáról Az iparvállalatok legfontosabb feladatai közé tartozik a termelésnövelés és az önköltségcsökkentés. Az első félévben az állami ipar termelése 9 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A gazdaságosság területén azonban nem értünk eü ilyen eredményt. A költségszánt ugyanis az első félévben magasabb volt, mint 1963-ban. Ha a tavalyi első félévhez mérten mutatkozik is némi javulás (1963 első felében 89,7 százalék, 1964 ugyanazon időszakában 89,6 százalék volt a költségszint), nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 1963 első negyedében a szokatlanul szigorú tél okozta többletköltség átmenetileg megdrágította a termelést. Az akkori önköltséghez hasonlítva nem számottevő az egyezrelékes javulás. Az önköltségcsökkentés idei tervének időarányos részét az első félévben nem teljesítette az ipar. Pedig aligha lehet azt állítani, hogy az 1,2 százalékos csökkentési előirányzat az ipar egészére valamilyen feszített terv volna. N«n jelent ez többet, mint hogy az idén olyan költség- szintet akarunk, amelyet eredetileg a múlt évre irányoztunk elő. Ha az ipar termelési kiadásainak egyes tételeit hasonlítjuk össze a tavalyival, akkor kitűnik, hogy a munkabéreknek az összköltséghez mért aránya az idén egy kissé csökkent. A termelési költségeknek azonban nem ez a fő tétele, hanem az anyagköltség. Az első félévi termelési költségnek csaknem 70 százalékát, a termelési értéknek majdnem 63 százalékát alkották az anyagköltségek. Ez az arány magasabb a tavalyinál, akár az önköltséghez, ’akár a termelési értékhez hasonlítjuk. Ma pedig leginkább ez a költségtétel befolyásolja az önköltséget és vele a vállalati nyereséget, az akkumulációt, nem utolsósorban pedig a nyereségrészesedést. Egész ipari termelésünket tekintve manapság az anyagköltség egyezrelékes csökkentése is más- félszáz-millió forint megtakarítást eredményez a népgazdaságnak. A másik tétel, amely ugyancsak hátrányosan befolyásolta az idén az önköltséget: az értékcsökkenési leírás. A termelési értékhez viszonyítva ez is magasabb volt az idén, mint 1963-ban. Ez arra vall, hogy a múlt évihez mérten romlott a termelőberendezések kihasználása, ezért jutott több értékcsökkenési leírás a termelési érték minden száz forintjára. Pedig most már az eszközlekötésd járulék is arra szorítja a vállalatokat, hogy minél alaposabban használják ki állóeszközeiket. A költségek alakulása a termelési érték százalékában: Érdemes volt hozzáfogni Anyag Bér Éirtékcsökk. Összkölts. Nyer. 1963. I. félév 62,7 12,2 leírás 5,9 89,7 10,3 1963. évi 62,7 12,0 5,6 89,3 10,7 1964. L félév 62J1 12,0 5,8 89,6 10,4 Az eddig ismertetett adatok az egész állami iparra vonatkoznak. Ha iparáganként s ezenbelül vállalatonként vizsgáljuk a helyzetet, akkor eltérő képet kapunk. A termelési költségek az idén főleg a bányászatban emelkedtek erősen, de magasabbak voltak a tavalyinál a gépiparban, a vegyiparban és a textiliparban is — mindenütt elsősorban az anyagköltségek növekedése miatt. Jobb a költséghelyzet az idén a kohászatban és a textilruházati iparban; mindkét iparágban az anyaghányad csökkenése mozdította elő a javulást. Az idei első félév mérlegének tanulságai nagyon élesen megvilágítják az iparvállalatok és az egyes iparágak legfontosabb feladatait az év hátralevő részére: a termelés gazdaságosságának növelése végett mindenekelőtt anyagta- karékosságra, minőségjavításra, selejtcsökkentésre van szükség, továbbá arra, hogy az eddiginél jobban használják ki mindenütt a rendelkezésre álló termelőberendezéseket. Nem vitás, hogy azok a vállalati kollektívák, munkások és műszakiak, akik sikeresen munkálkodnak a termelés mennyiségi növelésén, nagyobb körültekintéssel és jobb szervezéssel az év végéig a legtöbb helyen teljesítik az önköltségcsökkentési feladatokat is. Ádám László A HÁZTÁJI GAZDASAGOK termelési, árutermelési lehetőségeinek teljesebb kiaknázására megyeszerte több éves helyi tervet készítettek. A központi irányelveket és a községi elgondolásokat a MÉSZÖV egységes megyei programba foglalta. Három részre taglalja a program a célokat: bizonyos cikkekből termeljenek a parasztcsaládok annyit, ameny- nyi elegendő önfogyasztásra; más termelvényekkel fedezzék az összes helyi szükségletet; némely termékből pedig — a saját és a helyi ellátáson felül — adjanaJt központi készletbe is. Ezeket a célokat a földművesszövetkezeti mozgalom az év elején meghirdette, s vállalta, hogy nem egyszerű részvevője, hanem első számú felelőse lesz a háztáji termelés előmozdításának. Most elérkezett az év közi számvetés ideje. A MÉSZÖV választmánya éppen ezért legutóbbi ülésének napirendjére tűzte, és Küher János MÉK-igazgató beszámolója alapján megtárgyalta ezt a témát. FIGYELEMREMÉLTÓ TÉNYEKET ismertetett a beszámoló. Ami például a zöldségellátást illeti: jóval kevesebb árut kellett a MÉK-nek telepeiről falura vinnie, vagy egyik községből a másikba szállítania helyi ellátásra, mint a korábbi évek bármelyikében. Akkoriban az volt szokásban, hogy helyi készlet hiányában a falusi boltok hagymát, zöldpaprikát és egyéb konyhakerti termelvényt a MÉK- től rendeltek. Ezen a visszás helyzeten változtatott a fölismerés tudatosítása és a földművesszövetkezetek céltudatosabb. hatékonyabb szervező munkája: helyben — a ház körüli veteményeskertekben, árokpartokon, rétszéleken — megtermelni a levesbe való zöldségfélét. S akinek több van, mint amennyit el tud fogyasztani, az adja el a helyi bolt útján annak, akinek a faluban szüksége van rá. Tavaly 45 vagonnyí zöldárut forgalmazott így a szövetkezeti kereskedelem, az idén augusztus végéig pedig 150 bolt 112 vagon helyben termelt zöldárut adott el. Közreműködtek a falusi zöldségellátás megoldásában a termelőszövetkezetek is. Adtak át helyi fogyasztásra zöldséget az fmsz-nek, s egyik-másik pedig pavilonban árusította saját termelvényét. Sok helyen megfelelt céljának ez a módszer, így kellene gondoskodnia az önellátásról például Csurgónak is. Országos kórházgazdasági ankét Háromnapos kórházgazdasági ankétot rendez a Somogy megyei Tanács V. B. Egészség- ügyi Osztálya, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete és a megyei kórház Siófokon, a Bányászszakszervezet üdülőjében. Az sínkét ma kezdődött meg. Az első napon a részvevők a kórházi munkaszervezés időszerű kérdéseiről tárgyaltak, holnap a kórházak belső ellen őrzéséről és létszámgazdálkodásáról tanácskoznak. Szombaton délelőtt pedig üzemlátogatáson vesznek részt Kaposváron a megyei kórházban. A háztáji gyümölcsösök növényvédelmének szervezése, amellett, hogy fontos állami feladat, ugyancsak kötelessége a megye minden települését behálózó földművesszövetkezeti rendszernek is. Társulások, növényvédő brigádok szervezése szerepelt az idei programban. Számos helyen létrejött a szövetkezésnek, a paraszti összefogásnak ez a kezdetleges formája. Az fmsz permetezőgépet kölcsönzött a társulásoknak, brigádoknak; intézte, hogy a gépállomás, a termelőszövetkezet segítsen a szórványgyümölcsösök növényvédelmében is. E munka eredménye: 7507 termelő 56 424 gyümölcsfájának megper- metezése. Egy évvel korábban csak 1115 gazdához jutott el a földművesszövetkezet ilyen jellegű segítsége. Van tehát haladás ezen a téren is. A baromfitenyésztés fejlődésében szintén lemérhető az fmsz-ek tevékenysége. Csaknem kétmillió naposcsibét juttattak el a keltetőktől a háztáji baromfitartókhoz. Megszervezték öt községben a teljes, tíz faluban pedig a részleges állománycserét. A víziszárnyasok elterjedését megalapozandó törzstenyészetet létesítettek néhány termelőszövetkezetben. SOROLHATNÁNK TOVÁBB a számokat, adatokat. A mérleg azonban már így is mutat. Azt mutatja, hogy érdemes és helyes volt hozzáfogni ehhez a feladathoz. Pontosabban szólva: érdemes volt szervezettebben folytatni azt a munkát, melyet az fmsz-ek szinte létrejöttük óta végeznek a zöldség és gyümölcs ház körüli termeltetésében, a baromfitartásban és a termelés sok más ágazatában. Nem idegen tőlük ez az elfoglaltság; nem másért, hanem a faluért, tulajdon gazdáikért — a tagságért — teszik mindazt, amit evégből tesznek. A termelők ezreivel, tízezreivel állnak kapcsolatban, nagy tömegekhez kell eljutniuk. Tegyék meg becsülettel azt is, ami a háztáji programok további végrehajtásából rájuk vár. Most elérkeztek oda, hogy a szakszerűség és a távlatokat illető céltudatosság minden követelményének megvalósítására is fokozottabban ügyelhetnek. Vonatkozik ez a leghatásosabb növényvédő szerek kiválasztására, a többszöri permetezés megszervezésére, a zöldségpalánták előteremtésének szerződéses biztosítására és a legbe- váltabb baromfifajták elterjesztésére egyaránt. E sokrétű és aprólékos, megannyi gonddal, vesződséggel járó munkában az fmsz-ek nem maradhatnak magukra — nagyobb támogatást érdemelnek a helyi tanácsoktól, a tsz-ektől és az érdekelt vállalatoktól is. Csakis szervezettebb összefogással és teljesebb, hatékonyabb együttműködéssel születhet meg az eredmény; csakis így érhető el a közös gazdaságok érdekeit nem veszélyeztető, azokkal jól összehangolt háztáji programok valamennyi további célja is. Kutas József Megyei csúcs 971 000 000 forintos forgalom a falusi boltokban (Tudósítónktól.) Mesénkben a földművesszö- vetkefetek még soha nem adtak el annyi árut, és a vendégek sem fogyasztottak annyi ételt meg italt kilenc hónap alatt, mint az idén. A falvakban 785 000 000 forintért vásároltak élelmiszert meg iparcikket, a vendéglátó- ipar forgalma pedig meghaladta a 186 000 000 forintot. Ezzel a földművesszövetkezetek a kiskereskedelmi tervet 4,4 százalékkal, a vendéglátóipari tervet pedig 5 százalékkal túlteljesítették. A múlt évvel összehasonlítva a vizsgált időszakban 78 500 000 forinttal volt nagyobb a falusi kereskedelem és a vendéglátóipar forgalma. Örök ruha Az ivanovói textilipari tudományos kutatóintézet munkatársai olyan anyagot állítottak elő, amely gyakorlatilag nem használódik el. A szakemberek a közönséges pamutszövetet acetilénnel és ecetsavgözökkel preparálták, s ennek révén olyan szövetet kaptak, amely azt is elviselte, hogy két napon keresztül plusz 160 fokos hőmérsékletű helyiségben tartották. A szövetre sem a kénsav, sem a salétromsav nincs hatással. A vegyipar, a kohászat és más iparágak dolgozói rendkívül tartós munkaruhához juthatnak. LET ELEJÉM Egyszerre szabadultak fel mind a négyen. Bozsó 1., Csaba, Bozsó II. és Lacika. Szabósegédek lettek a Kaposvári Ruhaüzemben. Mindig egyformán öltöztek, együtt jártak. A vezetők tréfásan, szeretetből kis huligánoknak becézték őket. Csak egyikükkel beszélhetek, mert a többiek más műszakban dolgoznak. Bozso I. — igazi nevén Vass József — serkenő szakállú, nyurga fiú. Az első, amit föl- jegyzek: az újdonsült szabósegéd jól öltözött. Íme a ruházata, amiben dolgozik: hófehér puplining, elegáns angol nyak. kendő, csíkos szövetű párhuzamos nadrág és ragyogó fényes, 320 forintos fekete félcipő. — Hogyan kezdi az életet egy szabósegéd? Nem énti a kérdést. MagyaCsehszlovák traktorok és mezőgazdasági gépek nagy sikerű kiállítása A »MOTQKOV« Csehszlovák Külkereskedelmi Vállalat, Prága által 1964. szeptember 30-án és október 1-én a íraposf&redi Aranykalász Termelősxővetkesetben rendezett csehszlovák traktorok és mezőgazdasági gépek kiállítását sok környékbeli érdeklődő és meghívott vendég tekintette meg. A kiállított mezőgazdasági gépeket a helyszínen ki lehetett próbálni. A gépek nagy érdeklődést keltettek. A vándorkiállítás továbbment a hartai Lenin Termelőszövetkezetbe (Bács megye), ahol október 5-én rendezték a bemutatót. Innen folytatja további vándorútját az országban. (9825) rázni kezdem, de már az elején közbeszól. — Én így képzeltem el mindent. Hogy ilyen lesz... — Hány éves volt, amikor elhatározta, hogy szabó lesz? — Irtó kicsi... — És miért választotta ezt a szakmát? — Anya végett. Ő már tíz éve itt van az üzemben. Annyit mesélt róla, hogy másra nem is gondoltam. — Szeret itt? — Nagyon... A munkaterem középső sorának közepén beszélgetünk. Minden gépnél nő van. — Nem furcsa? — A, egyáltalán nem. Inkább jó... — Kit becsül a legjobban? —• A főnököt... A főnök itt ül a varrógép szélén. Tizennégy éve éppen annyi idős volt, mint most Bozsó I. Akkor került ide, szabósegédként kezdte. — Minek örült a legjobban? — Annak, hogy segéd lettem. — És mit szeret a legjobban? — Táncolni. Zavarba jön. Elsimítja a haját. — A tangót. Azt szeretem. — Hogyan ünnepelte meg a szabadulást? — Elmentünk a fiúkkal tán colni. — Szokott inni? — Csak sört. — Részeg volt már? jo. — Egyszer. De az nem Utána beteg az ember. — Mennyi a zsebpénze? — Háromszázat kapok. — Elég? — Bőven ... — A többi pénz? — Anyukám kezeli, így a jó... — Hány öltöny ruhája van? Homlokráncolás és rövid töprengés után: — Két jó öltöny, négy nadrág, zakók, pulóverok. A ruháimat én csinálom. — Szerelmes volt már? Lángba borul az arca, zavarban van. — Irtó régen volt az. Még hatodikos koromban. Azóta nem... — Amíg tanuló volt, bántotta valaki? — Soha. Rendesek voltak a mesterek. — Szidást kapott? — Azt bőven. Tanulni nem szerettem. Amikor történelemből elcsúsztam, nagyon megfogták a galléromat... — Meddig akar itt dolgozni? Meghökkenve néz rám. Hogy lehet ilyet kérdezni? — Mindig! — Milyen szabónak tartja magát? Pirulás és az őszinte válasz: — Közepesnek. De jó akarok lenni... — Mi a terve? Csillog a szeme, az egész arca csupa öröm. — Egy motor. Egy szép fekete Pannónia. Ez a tervem ... Németh Sándor kvcka Péter, VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD híznia: csaHáDi hdkís
