Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1964. október 8. Erhard ismét re vans ista követeléssel állt elő Erhard bonni kancellár ked­den sajtóértekezletet tartott Nyugat-Berlinben. Ezzel kap. csolatban Jurij Boriszov, a TASZSZ szemleírója megálla­pítja, a kancellár nem titkol­ta, hogy Bonn és Washigton mindenképpen ki akarja erő­szakolni a NATO sokoldalú atomhaderejének megteremté­sét. Azt is követelte, hogy ál­lítsák vissza az 1937. évi né­met határokat. — Az utóbbi időben a bonni kormányfő min­den megnyilatkozásában síkra száll azért, hogy változtassák meg Európá­nak a második világhábo­rú után kialakult térképet — írja Boriszov. — A kancel­lár tápot ad a revan sista pro­pagandának, bár jól tudja, hogy a mostani német hatá­rok véglegesek, és minden olyan kísérlet, amely e hatá­rok megváltoztatására irányul­na, komoly következmények­kel járna. — Erhard nevetséges hely. zetbe hozta magát, amikor ki­jelentette, hogy a nyugatné­met kancellár viseli a felelős­séget »-az egész népért«, bele­értve a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát is. Az ilyen igények annál kevésbé indokoltak, mert az NDK lakossága soha­sem hatalmazta fel a nyu­< 4 i Nem a márka ellen 1 van kifogás... Angol politikai és gazda­sági körökben sajnálkozást és megütközést keltett az a hír, hogy Erzsébet királynő kanadai útjára amerikai gyártmányú Boeing—707 tí­pusú repülőgépen indult. Az összes érintett fórum arról , panaszkodik, hogy ez a re­pülőút, amelynek az angol gépek fölényét kellett volna a világ előtt kidomboríta­nia, úgyszólván az angol re­pülőgépgyártó ipar gyenge­ségéről kiállított szegénységi bizonyítvánnyá vált. Erzsébetnek fejére olvassák, hogy De Gaulle jelenlegi { dél-amerikai útja során ugyancsak TASZSZ-kommentár gatnémet kancellárt, hogy az ő nevében beszéljen. — Igen jellemzőek Erhard- nak a NATO sokoldalú atom­haderejének megteremtésére irányuló tervezettel kapcsola­tos kijelentései. Mint mondot­ta, Nyugat-Németország és az Egyesült Államok kormánya hajlandó akár egyedül is alá­írni még ebben az évben a szóban forgó haderő megte­remtésére vonatkozó egyez­ményt. Ilyenformán a bonni kormányfő megerősítette azt, ami már régóta nyílt titok: a sokat hangoztatott »sokol­dalú« tervezet mögött tulaj­donképpen kétoldalú amerikai —nyugatnémet megállapodás rejlik. amely a nyugatnémet hadsereg számára hozzáférhe­tővé teszi a nukleáris fegyve­reket. Valahol Dél-Amerikában: Vendéglátó: — Felséged mióta van hatalmon? De Gaulle: — Hat év óta. Vendéglátó: — Te jó ég...! Az amerikai külügyminisztérium tagad, de nem cátoi a kémkedő diplomaták ügyében ; Az amerikai külügyminisz- ♦térium mindent elkövet, hogy ♦ tisztázza azt a három ameri­♦ kai katonai diplomatát, akiket {Moszkvából Vladivosztokba Ivezető utazásuk során kémke­♦ dés céljából felhasználandó ♦adatok gyűjtésén tetten értek, lés emiatt tiltakozó jegyzéket {adtak át Moszkvában. Az ♦-----­T üntetések Nicosiában | A TASZSZ jelentése szerint ► kedden Nicosia török körzeté­iben többszázan tüntettek a tö- { rök közösség szélsőséges beál- Boeing-gyártmá- j Ütött.ságú vezetőinek terror- nyú repülőgépet használ, de »uralma ellen. A tüntetőket tö-, o legelső alkalmas helyen |rök rendőrök támadták meg. mindig átszáll a francia Caravelle-mintájú repülő­gépre, és az üdvözlésére összegyűlt tömegek mindig úgy látják, hogy francia re­pülőgépből száll ki. Az an­gol királyi család is ilyen eljárást választhatott volna. A királyi palota szóvivője kijelentette: Azt az elgon­dolást, hogy a királynő szálljon át egy másik repü­lőgépre, valószínűleg meg­fontolták, de nem mondha­tom meg, hogy miért nem fogadták el. A királynő kanadai gyárt­mányú DC—8 mintájú re­pülőgépen fog hazarepülni. ♦ Az összetűzés során tíz cipru- |si török megsebesült. ♦ A ciprusi ENSZ-erők szó­♦ vivője kedden közölte, hogy a ♦ világszervezet által kiküldött ♦ vizsgálóbizottság néhány na- Ipon belül befejezi az ENSZ­♦ erők két svéd tisztje és három {katonája ügyének tanulmányo- t zását. A svéd katonákat a cip­♦ rusi kormány karhatalmi erői {tetten érték, amikor nagyobb | mennyiségű fegyvert és lőszert ♦ akartak török fegyveresek ké­szére juttatni. (MTI) 50 százalékos könyv árleszállítás október 5-től november 6-ie: a József Attila könyvesboltban, Kaposvár, Engels uíca 1., az Üzemi Könyvesboltban, Kaposvár, Ady Endre utca 14. üzemi könyvbizományosoknál. (27596 és 27597) amerikai külügyminisztérium október 6-án újabb nyilatko­zatot adoitt ki, amelyben ta­gadni próbálja a kémkedés, té­nyét. Mindamellett a nyilatko. zat nem cáfolja a szovjet jegyzékben felsorolt tényeket, azt, hogy az amerikai katonai diplomaták honvédelmi célo­kat szolgáló szovjet objektu­mokról készítettek fénykép- felvételeket, kémadatokat tar­talmazó feljegyzéseket eszkö­zöltek. A nyilatkozat azt sem cáfolja, hogy a diplomaták olyan tevékenységet folytat­tak, amely összeférhetetlen a diplomatákhoz illő magatar­tással. (MTI) Lemondott a svájei hadse­reg főparancsnoka és vezérka­ri főnöke, a légierő főparancs­nokát pedig elmozdították, ugyanis a parlament tájékoz­tatása nélkül, a hitelkereteket túllépve rendeltek »Mirage­s'« típusú francia léglökéses vadászbombázókat. A dél-vietnami kormánycsa­patok szeptemberi veszteség­listája 810 halott. 1810 se­besült, 620 katonájuk pedig eltűnt. De Gaulle francia elnök Paraguay fővárosába érkezett. A paraguayi elnök palotájá­ban »a világháború hősének, a haladás bajnokának, Európa caudillójának — vezérének—, igazi harcosnak« nevezte De Gaulle-t, akinek láthatóan jól estek Stroessner szavai. Az amerikai választási harc hullámai Párizsra is átterjed­tek. Franciaországban mintegy ötvenezer amerikai állampol­gár él, akiknek szavazatáról egyik jelölt sem mond le. Johnson és Goldwater hívei választási irodát nyitottak a francia fővárosban. Csou En-laj kínai miniszter­elnök fogadta kedden Szufa- nuvong herceg, laoszi minisz­terelnök-helyettest. A spanyolországi burgosi börtönben az embertelen bá­násmód elleni tiltakozásul egy csoport politikai rab megta­gadta a tiszteletadást a bör­tön vezetőségének. A csoport­ból húsz rabot sötét kínzózár­kába tettek. Szerdán kétórás általános sztrájkba lépett félmillió olasz közalkalmazott. A három leg­nagyobb olasz szakszervezet által kezdeményezett sztrájkot októberben minden szerdán és pénteken megismétlik. A dol­gozók a nyugdíjellátás javítá­sát követelik. A pakisztáni kormány szer­dán betiltotta pakisztáni áruk Dál-Afrikába való exportálá­sát. Bomba robbant a venezue­lai fővárosban az »All Ameri­ca Cables« amerikai vállalat székhazában. Johnson és Goldwaier Goldwaternek, a republiká­nusok elnökjelöltjének az a véleménye, hogy az Egyesült Államoknak olyan politikát kell folytatnia, amelynek eredményéképpen a Szovjet­unió — az ő szavaival — »vagy megadja magát, vagy vállalja a nukleáris háború kockázatát-'-'. Ezt a demokrata alelnökjelölt, Humphrey sze­nátor utasította vissza igen hevesen, Az ilyen politika, mondotta, »ostoba kamasz­játék« s végül is mindkét já­tékos pusztulását eredmé­nyezheti. Ettől a legújabb goldwate- riádától, amelyet egyébként kedden a szenátor azzal teté­zett, hogy szörnyű bűnnek nevezte a szocialista orszá­gokkal folytatott nyugati ke­reskedelmei — valóban kü­lönbözik az a johnsoni elkép­zelés, hogy az USA csatlakoz­zék ahhoz az ENSZ-határo- zathoz, amely 1965 a világ- szervezet megalakításának huszadik, esztendeje, a nem­zetközi kapcsolatok fejleszté­sének éve legyen. Az már vi­szont határozottan rokonságot mutat az arizonai szenátor né­zeteivel, amit Johnson most megjelent könyvében az Egye­sült Államoknak a »szabad­ság védőjének« a kommunis­ta »erőszak« elleni erélyes fel­lépéséről ír. Az átlagamerikai kevésbé világosan látja, ho­gyan egyeztethető össze a Johnsonnak Macapagal fülöp- szigeti elnökkel folytatott ta­nácskozásáról kiadott közös közleménynek az a magálla­pítása, hogy mindkét kor­mány továbbra is segítséget nyújt Dél-Vietnamnak, azzal az ugyancsak Johnsontól szár­mazó véleménnyel: »Egész józan eszünkkel és egész aka­ratunkkal küzdenünk kell a meggondolatlanság ellen.« Érdemes az amerikai vá­lasztási kampány háttere elé állítani azt a közös amerikai —angol diplomáciai manő­vert is, amelyet a minap lep­lezett le a TASZSZ szemle­írója. Home és Johnson azzal a kijelentéssel lepték meg a világot, hogy immáron csak a Szovjetunión múlik az atomfegyver elterjedését m>eg- akadályozó egyezmény meg­kötése. Ilyen javaslatot azon­ban a valóságban nem tettek a nyugati hatalmak. A szov­jet álláspont elferdítése azt szolgálja — szögezte le a TASZSZ —, hogy megkísérel­je megszerezni a szovjet hoz­zájárulást a nyugatnémet re- vansistáknak is rendelkezésé­re álló nukleáris NATO had­erő megteremtéséhez. Mind Home, mind Johnson válasz­tási ütőkártyának is szánja annak bizonygatását, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására törekszik. Az átlagamerikaiak 62 szá­zaléka, a legújabb közvéle­ménykutatások szervit, John- sont pártolja. A New York Times számítása szerint 17 államban 252 elektor egész bizonyosan a demokrata je­löltnek jut. Mindezzel együtt Goldwatert semmiképpen sem lehet máris legyőzöttnek tekinteni. A közvéleményku­tatás magas százalékát, a több mint hatvan százalékot Roo­sevelt elnök is csak egyetlen egyszer, 1936-ban érte el, s — legalábbis a XX. században — az Egyesült Államok elnö­keit a leggyakrabban alig né­hány százalék többséggel vá­lasztották meg. Révész József Bíróság elé kerül Eiehmann budapesti segítőtársa A bécsi esküdtszék előtt novem­ber 16-án kezdődik Franz Novak egykori SS-tiszt bűnpere. Novak, akit 1961 januárjában tartóztattak le Ausztriában, Eiehmann buda­pesti >>-Sonderkommandó-«-jának tagja és a deportált szállítmányok felelőse volt. A most 49 éves náci bűnöző eddigi periratai 25 kötetet tesznek ki, ehhez járul még az Eichmann-per jegyzőkönyve. Az ügyészség 15 tanú megidézte- tésére készül, akik bizonyítani tudják Novak felelősségét 400 000 magyar zsidó deportálásában. (MTI) 1964. REKORDÉV A KELET—NYUGATI KERESKEDELEMBEN ? A legutóbbi években a fej­lett tőkés országok külkereske­delme — az Egyesült Államo­kat kivéve — egyre erőtelje­sebben fejlődik a szocialista országokkal. 1964 előrelátható­lag a kelet—nyugati kereske- deTem rekord éve lesz. Tőkés viszonylatban a Közös Piac a szocialista országok legjelentő­sebb külkereskedelmi partnere. 1962-ben nyugati kereskedel­mének Lengyelország 30 száza­lékát, a Szovjetunió 40 száza­lékát, Magyarország és Cseh­szlovákia 50—50 százalékát, a többi szocialista ország pedig mintegy kétharmadát bonyoü- totta le a Közös Piaccal. Angol előretörés Mindeddig Nyugat-Németor- szágnak volt a tőkés országok közül a legnagyobb áruforgal­ma a szocialista országokkal. Ezt a pozícióját azonban most Nagy-Britannia veszélyezteti. Az angolok olyan mértékben növelték forgalmukat, hogy feltehető: jövőre elhódítják , a nyugatnémetektől az első he­lyet. Az angol—nyugatnémet ver­seny a szocialista piacokért egyébként már vagy három esztendős. Az a felismerés, hogy egymás között huzamo­sabb időn át nem tudják érté­kesíteni fölöslegeiket, az Egyesült Államok minden til­takozása ellenére megérlelte a nelyzetet a kelet—nyugati ke­reskedelem normalizálására. A döntő indítékokat, hogy kedvező ajánlatokkal jelenje­nek meg Nyugat-Európa leg­nagyobb országai a szocialista piacokon, mégis az adta, hogy mind Nagy-Britannia, mind pedig a Közös Piac országok együttes külkereskedelmi mér­lege tavaly föbbmilliárd dollá­ros hiánnyal zárult. Az Egye­sült Államok nem tud segíteni, nem tudja átvenni fölöslegei­ket, mert 3—4 esztendeje maga is exportgondokkal küzd, sőt arra akarja kényszeríteni eu­rópai szövetségeseit, hogy nyis­sák fel a vámsorompókat az amerikai áruk előtt. A hidegháború maradványa­ként Amerika külkereskedel­me egészen 1964-ig jelentékte­len volt szocialista viszonylat­ban. Még Ausztria és Dánia is nagyobb árucsereforgalmat bo­nyolított le a szocialista orszá­gokkal, mint az Egyesült Álla­mok. Ahogy a múlt esztendő- ben súlyosbodtak a gazdasági gondok, olyan mértékben for­dultak Kelet felé a nyugat-eu­rópai országok. S a szocialista piacokért folyó verseny az idén egy új elemmel bővült: a hitelversennyel. Hosszúlejáratú hitelek A nyugati országok 1934-ben egyezményt kötöttek (Berni Unió), amelyben vállalták: a külkereskedelemben csak azo­nos lejáratú hiteleket nyújta­nak, hogy egymással pénzügyi téren ne konkurráljanak. Az Egyesült' Államok 1958-ban, mint a NATO vezető országa kikényszerítette a Berni Unió tagállamaitól, hogy az eredeti megállapodásokat bővítsék ki oly módon, hogy a szocialista országoknak nem nyújtanak 5 évnél hosszabb lejáratú keres­kedelmi hiteleket. Elsőnek az angol kormány »feledkezett meg« a Berni Unióról, amikor az idén kije­lentette, hogy hajlandó garan­ciát nyújtani angol cégeknek 10—15 éves lejáratú kereske­delmi hitelekhez a Szovjetunió és a szocialista országok részé­re. Ezután Olaszország követ­kezett: olasz üzleti körök aján­latot tettek kémiai gyár építé­sére a Szovjetunió részére ki­lenc éves hitelre. Most pedig De Gaulle szor­galmazza az új szovjet—fran­cia kereskedelmi megállapodás megkötését, amelynek kereté­ben Franciaország mintegy 360 millió dollár vásárlási hitelt kínál fel a Szovjetuniónak hét­éves lejáratra. Emiatt »a né­metek dühösek, az amerikaiak nyugtalanok, az angolok izga­tottan figyelik a fejleménye­ket, a japánok nem kevésbé...« írja a francia Express. A do­log odafejlődött, hogy a Közös Piac országainak külügymi­niszterei a következő hetekben konferenciát tartanak, hogy megtárgyalják a szocialista or­szágoknak nyújtandó hosszúle­járatú hitelek ügyét. Saragat olasz külügyminiszter javasol­ta, hogy tekintsenek el a Ber­ni Unió megállapodásaitól, es egyezzenek bele a hosszúlejára­tú hitelek nyújtásába. Francia- ország támogatja az olasz ja­vaslatot, a nyugatnémetek és a hollandok ellenzik. A nyugat­németek azonban már tettek egy lépést, hogy le ne marad­janak a franciákkal és az an­golokkal szemben a verseny­ben. Bonn hozzájárult, hogy exportáló vállalatai a kormány külön engedélye nélkül is ad­hassanak 5 évre szóló keres­kedelmi hiteleket a Szovjet­uniónak. És Amerika? Az amerikaiak egyelőre ma­kacsul ragaszkodnak a berni megállapodásokhoz, de erre már a nyugat-európaiak alig figyelnek. Amerikai üzleti kö­rök viszont állandó nyomás alatt tartják a Johnson-kor- mányt, hogy liberalizálja a külkereskedelmet a szocialista országokkal. Bizonyos enyhíté­seket az idén már tettek John- sonék és azt jósolják, hogy rö­videsen az amerikaiak is fel­adják eddigi merev álláspont­jukat. Mindezek persze csak kezde­ti lépések. A kelet-nyugati ke­reskedelem lehetőségei még koránt sincsenek kihasználva. Ügy tűnik azonban, hogy a nyugatiak gazdasági problé­mái megnyitják az elzárkózás kapuját. Pozsgai József

Next

/
Thumbnails
Contents