Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
ftferda, 1964. október 28. 3 SOMOGYI NEPkAF Kőröshegyen megmutatta termését f/1 ff az u] szóló Kőröshegy — olaszrizling. Ez a falu és ez a szőlőfajta a múltban szorosan összekapcsolódott: híres volt a kőröshegyi olaszrizling. Szerette a Balaton-parti dombvidéket, és a gazdák is szerették ezt a szőlőt, mert erős, ízletes, később pedig már keresett bort préselhettek belőle. Azért említettem mindezt múlt időben, mert az utóbbi évtizedben szemlátomást csökkent a kőröshegyi olaszrizling hírneve. A jó bort adó tőkék megvénültek, kivágták őket, és nem mindig gondoskodtak újratelepítésükről. Tavaly, amikor a szövetkezet vezetőivel végigjártam a határt, megmutatták a Jobblét Tsz új, tavaszi telepítésű olaszrizlingjét. ötven hold volt belőle, de elmondták, hogy ennél jóval több lesz, négyszáz holdra akarnak fölmenni, és ezzel nemcsak visszaállítják, hanem növelik is a kőröshegyi olaszrizling jó hírét. Elmagyarázták, hova hány holdat tesznek, és hogyan fogják majd művelni a támberendezéses szőlőt. Mert a mostani olaszrizling már nem karós rendszerű, hanem korszerű, nagyüzemi művelésre alkalmas szőlő lesz. Bem Antal mezőgazdásszal beszélgetünk az olaszrizling- ről. Mondja, hogy a háztáji meg a szövetkezet tizenöt hold régi szőlője jól fizet, de megmutatta első termését az új is, amit tavaly telepítettek. Ezt az idén tavasszal újabb száz holddal gyarapították. Az első kiültetésből csak néhány tőke fordult termőre, de szép fürtöket hozott. — Ügy alakítjuk ki a táblákat, hogy géppel dolgozhassunk bennük. Hetvenszer kétszáznegyven centis tő-, illetve sortávolságra telepítünk, így a talajmunkát, a permetezést és a porozást géppel végezhetjük. A metszés, a kötözés meg a szüret vár kézi erőre, de ezt győzzük. — És vannak már szőlőművelő gépeik is? — Négy RS—09-es traktorunk van, de ígértek két bolgár lánctalpas traktort is. Folyamatosan építik a tám- berendezéseket. Mintegy száz hold szőlőt még a közös szántóterületébe telepíthetnek, aztán a háztáji földek következnek. Régi tőkéket forgatnak majd ki, s helyükre új szőlő vesszejét ültetik. A nagyarányú munkára hosszú lejáratú hitelt kap a tsz, de ennek nagy részét a telepítés befejeztével elengedi az állam. Arra is gondoltak a kőröshegyiek, hogy ekkora területhez már külön brigád kell. Egyelőre Bödők Lajos szőlőtermesztő gazda vezeti a munkálatokat, de mire nagyobb terméssel lehet számolni, addigra együtt lesz a brigád. — A szövetkezeti gazdák szívesen fogadták a nagy arányú telepítés tervét, hiszen e tekintetben minden kőröshegyinek egy a vágya: azt akarják, hogy az itt termett olaszrizling méltó legyen a régi hírnévre, és ők is tudják, mennyire elősegíti ezt a nagyüzemi, gépesített szőlőművelés — mondja az agronómus. — Szeretnénk elérni, hogy ahogyan Mórt az ezerjóról, úgy ismerjék országszerte, sőt külföldön is Kőröshegyet az olaszrizlingjéről. Ez a kívánságunk megvalósítható, a tavalyi és az idei telepítéssel megtettük az első lépéseket. Kőröshegyen az idén még a kertészet és az állattenyésztésben a hizlalás adja a gazdaság fő jövedelmét. Az a néhány tőke azonban, amely az idén termőre fordult, és négy-öt fürtöt is hozott, azt mutatja, hogy egypár év múlva az olaszrizling lesz a »sláger« a Jobblét Tsz-ben. Az idén már az új, nagyüzemi szőlő is termést hozott... Hernesz Ferenc Vasönfők között MIT TENNE A kérdés így hangzott el: — Mit tenne a jegyelem megszilárdításáért, ha ön lenne a művezető? ötször tettem föl a kérdést, öt ember válaszolt rá. Eredetileg azzal a céllal jöttem, hogy az összefogásról írok. Mert az ö^tflk szeptemberben olyat tetteti, ami egyedülálló a műhely történetében. íme, a termelési mutató száraz adatai: 1 780 000 forint értékű készárut öntöttek, a tervezettnél 805 000 forint értékűvel többet. Ezt a teljesítményt olyan időszakban nyújtották, lámakor azj a veszély fenyegetett, hogy két napra le kell állni a munkával. A kú- poló ugyanis váratlanul meghibásodott. Mindenki megtette a magáét. Igaz, hogy a fizetésre senki sem panaszkodhat. Harmincán háromezren felüli összeget kaptak a borítékban. Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A másikban meg ez: szeptemberben meglazult a munkafegyelem. Napirenden voltak a veszekedések, szóváltások. Komoly, meglett férfiak vesztek össze sokszor gyerekes dolgokon. Az egyik öntő kalapácsot vágott a másikhoz Mi lett volna, ha fejbe találja? És mi történik, ha a fegyelmezetlenség öntés közben áldozatot követel? Itt minden pillanatban mindenki a másikra van utalva. Egy másod- percnyi kihagyás tragikus következményekkel járhat! A fegyelem romlott, a termelékenység ennek ellenére növekedett. Mi lett volna, ha kitűnő a munkafegyelem? Erről volt szó a termelési tanácskozáson. Vargek János szenvedélyesen kikelt magából. Öntő volt, barátai, társai régiek. Mindenkit ismer, tudja, hogy kivel hogyan kell beszélni. S azt is, hogy ez így nem mehet tovább. A művezető elmondta a magáét, mondják el a többiek is. Szemtől szemben ged is, mint magamat. Mivel veled dolgoztam, téged keményebben foglak. Velem szemben többet megengedtek magatoknak... Hallgatás. — Mit tenne? — Megmondom. Először is egyformán bánnék minden emberrel. Másodszor: a legkisebb fegyelmezetlenséget is megtorolnám. Állítom, egy hónap alatt rendes kerékvágásba jutnánk. A példakép Tanácsrendelet a legelőgazdálkodási operatÍY bizottságok megalakítására (Tudósítónktól.) A takarmány biztosításának egyik legfontosabb módja a legelőterületek fűhozamának gazdaságos hasznosítása. Sajnos, a legelőgazdálkodásban áldatlan állapotok uralkodnak, s e kedvezőtlen helyzet megszüntetésére a megyei tanács rendeletet ad ki. A megyének mindabban a községében, ahol a volt társulati legelőket a termelőszövetkezetek kezelik, öttagú legelőgazdálkodási operatív bizottságot alakítanak még ebben az évben. A községi tanács és a tsz közös feladata ez. Az operatív bizottság tagjai: a tsz-vezetőség egy tagja, a tsz vezető mezőgazdásza, a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke vagy tagja, a községi körállatorvos vagy a tsz állatorvosa; az egyéni állattartókat pedig a községi vb által kijelölt tanácstag képviseli. A bizottság feladatai közül kiemelkedik a legelő-karbantartás meghatározása, a jelújítási, újratelepítési és jásí- tási munkák kijelölése. Javaslatot tesz a legelőn használatos berendezések beszerzésére, kijelöli a legelőt, illetve az elkülönítésre váró legelőterületet. A bizottság tagjai évente legelőszemlét tartanak, ennek eredményéről tájékoztatják a községi tanács és a tsz vezetőségét. Feladatuk közé tartozik a kihelyezett apaállatok szakszerű takarmányozásának ellenőrzése is. Először Lukics Jánost kérdezem. A beszélgetésen Varge- kon kívül jelen van az üzem párttitkára. Lukics tizenegy éve öntő. Csontos, sovány ember. Itt lett gyomorbajos. Grul- ler és ő eszik üzemi ebédet. Dicséri a kosztok Az első mondata: — A fegyelem tekintetében lejjebb vagyunk a béka fenekénél ... Homlokráncolás és pillanatnyi gondolkodás után: — Elharapóztak a durvaságok ... Vargekra néz. A művezető egy kockás füzetbe jegyzi Lukics szavait. — Te is tudod, hogy így van! Közbevágok: — Miért jutottak ide? — Mert vannak kiskirályok ... — Micsodák? — Akiknek mindent szabad ... Vargek fölnéz: — Nézd, Jancsi, én közülietek kerültem ki. Ismerlek téGaitüiMyek. töi'tsieAsiámok modem Mztmiási kisgépe^ nagy vólasiiékban k a a földmíívesszövetke zeti vo'to/icfcfcon Amikor Hosszút legutóbb megkérdeztem, hogy ki a példaképe, ezt mondta: — A munkában Csokonai Gyula. Csokonai rekedt hangon beszélt. Ingének bal ujja hiányzik. Vállig kilátszik meztelen, izmos keze.- Hosszút megsértette a cikkével. Nem kellett volna kiírni azt az üzemi demokráciát. Mi van abban, hogy nem tudta, fiatal még ... A kérdésre, sértődötten: — Semit se tennék. Én ilyet egyszerűen nem vállalnék. — Miért? Tömör a válasz. — Nem! Másról beszélgetünk egy ideig. Váratlan a fenyegetés.-r Nézze, ha nem azt írja, amit mondtam, én felhívom telefonon, de azt nem köszöni meg. — Ideges? — Itt lettem az. Tizenöt éves korom óta vagyok itt... Amikor megérti, hogy miről van szó:- Az kellene, hogy Jancsi többet legyen közöttünk. Négy lépés innen a műhely. Hagyja fenébe ezt a koszos irodát! Akkor mindent lát majd. Mindezt hevesen gesztikulálva. Aztán karba fonja a kezét: — És még az is kellene, hogy becsületes hangon beszéljünk egymással... A kalapácsot Csokonai dobta. Mielőtt kimegy, visszaolvasom szavait. — Ezt leírhatja. Tartom. A táncmester 9 — Haragszik még? — Haragszom. — Miért? — Abból a cikkből az látszott, hogy huligán vagyok... — Azt írtam, amit mondott? Vargek jegyez és közbeszól: — Szóról szóra. — Haragszik anyira, hogy engem is megverne? A nevetés szétterül az arcán. — Á, anyira azért nem ... A témára térve Fazekas József elgondolkodik: — Nem kellene sokat tenni. — Legyen szíves, sorolja. — Tessék. Egy: meg kell a dolgozót is érteni. Sokszor van igaza. És az idegeskedésen lehetne segíteni. Kettő: változtatnék a munkakörülményeken. — Más nincs? — Ne sürgessen, nem olyan könnyű ám ez! Gondolkodni kell. A párttitkár segíteni akar. Ismeri az öntödét, de Hosszú máris folytatja: —> Aki dobálóma, annak ötven fillérrel csökkenteném az órabérét. — És a durva beszéd? — Az nehéz ügy. A fiataloknak beverném a száját, de az öregekkel meg lennék akadva. Azoknak illemből nem lehetne odaütni. Pedig higgye el, két hét alatt mindenki leszokna róla. 7 A szakma művészé (3702) Olyan a bajusza, mint egy divatfinak. Lucz István a neve. Víg kedélyű rakoncátlan. Huszonegy éves, egy éve öntő. Ebből az egy évből százhuszonhét napot volt beteg egyfolytában. Ahogy megkapta, el is adta a bakancsát. A vas befolyt a félcipőjébe. — Kellett a pénz... És mosolyog csibészesen, bele az ember szemébe. A minap munkaidőben kiszaladt a boltba. Egy óra múlva sétált vissza, közben udvarolt egy kicsit. — Fegyelmezett embernek tartja magát? Nevet, izeg-mozog — Fiatal vagyok. — Volt már komoly? — Néhányszor. — Milyen iskolai végzettsé ge van? — Hát a nyolc meg háromévi tánciskola. Az kötelező volt. Vargek egyszer nagyon elkapta. Akkor úgy sírt, mint egy gyerek. — Mondom, hogy mit tennék. Várja, hogy írjam a nyilatkozatát. — Hát kérem szépen, én először is több pénzt adnék a fiataloknak, hogy ne itt, hanem a grillben legyenek vidámak. És még egy korszakalkotást hajtanék végre. A tej helyett sört adnék védőitalnak. Én azt tanultam az iskolában, hogy a sör folyékony kenyér... — Mást nem tenne? — Bőven elég ez is. Csak az elsőt valósítsa meg ... Amikor én születtem, So- mogyvári Lajos már elismert öntőmester volt. Dércsípte, kormos arcú, sűrű ember. — Ideges? — Az szamárság... — Ők miért azok? — Mert nem számolnak háromig Mindig háromig kell számolni, akkor soha sincs baj... Két szenvedélye van. Az öntés meg a pecázás. A nyáron fogott egy ötkilós pontyot. Három üveg sört iszik naponta. Egyet ebéd előtt, egyet utána, az utolsót este. — Valamikor nagy fegyelem volt ám itt... Rágyújt, és fújja a füstöt. — öntőkhöz méltó vasfegyelem. Ha valaki öt percet késett, fél órát levontak tőle. Pedig az sem volt ám igazságos dolog. Csöndes méltósággal: a a a a- A Janit mindenki szereti. Barátja volt a tükéknek. Innen hajtott föl. Neki egy kicsit ezért nehéz... — Mit tenne? — Megfognám a népet... — Mást nem? — Hát egyet-kettőt alaposan megbüntetnék. Az használna, azt hiszem... — És még egyszer a jó tanács: — Ha megsértettek, számolni háromig. Ha megütöttek, akkor is. Mindig. Én negyven éve csinálom így, garantáltan beválik. A sértésből ölelés lett, a kézemelésböl barátság... A legfiatalabb Csupa szem. És sugárzó, gondtalan mosoly. A tél végén azt kérdeztem, ki az öntöde legboldogabb embere. Mindenki ezt mondta: — Orsós Jancsi. Öntősegéd. Átlagosan ezerötszáz forint a fizetése. Néha több. Csokonai mellett dolgozik, ő a legfiatalabb. —■ Pofont kapott itt? < — Azt nem. — Soha? — Mondtam, hogy nem. — És mást? — Néha nadrágon rúgtak. — Mikor? — Ha megérdemeltem. Még fanulókorombanü Ha elblinc- kéztem az időt, akkor előfordult. — Azóta nem? — Azóta sose. Segéd vagyak már! — Haragudott érte? — Dehogy! Eszembe se jutott. Ha nem kapom, most trehány volnék. Albérletben lakik, kétszáz forintot fizet. Négyen vannak a szobában. Hideg ebédet eszik, úgy veszi. Ma tizenöt deka szalonnát, tíz deka disz- nósajot és fél kiló kenyeret hozott. El is fogyott. — Miért nem eszik meleg ételt? — Á, sok az öt forint érte! (Ez a mai hideg hét forint öt fillérbe került). Meg aztán nincs is arra idő, hogy elmenjen az ember, úgy kellene szökni. — Mit kellene? — Mondtam. Szökni! Mert a munka mellett kell itt lenni... — Mond meg, mit tennél, ha te volnál a művezető. Határozott a válasz: — Én mindenkivel beszélgetnék. Németh Sándor-r Hosszú hozzászólása A cikk megjelenésekor felhívott telefonon, s azt mondta, nem mer az édesapja elé kerülni. Kerteles nélkül jól lé- rámolt Tervszer ííilenség Amikor a nyáron megkezdték a bitumen hordását, s egyre több halom emelkedett a Géza utcában, jöllélegzett, megörült az ott lakó mintegy hatszáz ember, örömük érthető volt: a Géza utca Kaposvár egyik legelhanyagoltabb része. A járdákon, az úttesten életveszélyes a közlekedés, a sok gödör nemcsak éjszaka, hanem nappal is nehezíti, akadályozza a gyalogjárók és a járművek haladását. Az úttest ősztől tavaszig járhatatlan. Tüzelőt ide szállítani vagy a mentőket kihívni lehetetlen. Ha beteg van az utcában, több száz métert kell vinni, hogy a mentőkocsiba tehessék. örültek az utcabeliek, mert azt gondolták, hogy az őszre vagy legalább a télre mindez megváltozik. Örömük azonban korainak bizonyult. A 1'’rnkotf "c' azóta "rint"*1 °nüt hanyatt, bitumen- hegyek jó része ugyanis eltorlaszolja az úttestet, néhol még a járdát is. Az történt, hogy csak később jöttek rá: ha az utcát rendbe akarják hozni, előbb csatornázni kell. Ezt a munkát azonban a bitumen akadályozza. Nemrégen megkezdték elszállítását, majd hozzáláttak az utca elején a csatorna ásásához is. Amikor vagy húsz métert kiástak, észrevették, hogy rossz irányban végzik a munkát. Betemették tehát az árkot, s újat kezdtek ásni. Az utca elején mintegy harmincméternyi hosszúságban van kiásva a csatorna. A közlekedés a bitumenhe- nyektől és a kidobott jöldtől szinte lehetetlen. Mi lesz a télen? Nem lehetne tervszerűbben dolgozni, s ha már elhatározták, hogy elkezdik, akkor mielőbb bejejezni r munkát? Sz. L.
