Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

Kedd, 1964. október 27. 3 SOMOGYI NÉPLA; ícn&t lUcbtlcd ieUntkezlU - jleput'éyép vntnt Dakaibót - T&kiá tniftcUft átUfnásíi foytatt — Ezt kaptuk Ernst Kren- keltől... A színes levelezőlap egyik oldalán hatalmas, az Északi- sark jégtáblái közé ékelődött hajó, a Cseljuskin. — A Cseljuskin 1934-ben süllyedt el, legénysége az úszó jégtáblákra menekült. Emst Krenkel volt a rádiósuk, közvetve ő mentette meg az expedíciót: rádiójának jelzésé­re repülőgépet küldtek a jég­mezőre. Ernst Krenkel ma a világ egyik leghíresebb rádió­amatőre. Többször teremtet­tünk vele mi is összeköttetést. Mindig elküldte az igazolóla­pot. Egy boltíves kis szobában beszélgetünk Nassz Ferenccel, az MHS rádióklubjának veze­tőjével. Az ablakon túlról be­szűrődik a Dózsa György utca lármája, autók futnak ott lent, emberek sétálnak — ám a fa­lak a közvetlen környezetet kí­vül rekesztik. Az ablak alatti .asztalon viszont egy húszwat­tos rádióadó-vevő az egész vi­lágot a szobába hozza... Idegesen sípol a készülék, Nassz Ferenc hangol. — Ez egy etióp adó, egy finn amatőrtől kérdezik a pon­tos greenwichi időt. Ütemes, erősödő, majd hal­kuló sípolás. Nassz Ferenc úgy olvassa a morzejeleket, mint más az újságot. — Van egy angol rövidíté­sekből kialakult nemzetközi rádiósnyelv, ezen értjük meg egymást. Hív, egy krasznodari amatőr jelentkezik: — Itt Borisz ... Itt Borisz ... Értek mindent, kedves Feri. Nagyon köszönöm az újabb összeköttetést. Kopogtat, sípol a vevő, most egy kicsit erősebben... De miért mondja Nassz Ferenc, hogy —szabad? — Mert ez az ajtó volt. — mosolyog. Dr. Mihály fi János orvos jön, az egyik leglelkesebb kaposvá­ri amatőr rádiós. — János! — mondja később Nassz —, Dél-Jemen! Az egyik legritkább körzet... — Puskavégre kell kapni, ha megy — mondja izgatottan az orvos. A jemeni adó azonban nem válaszol. Egy sikertelen hívás azért nem szegi kedvét a vér­beli amatőrnek. A kis húsz. wattos készülékkel a világ leg­távolabbi pontja is elérhető. A kaposvári amatőrök az éter hullámgin eljutottak már a Fidzsi-szigetekre, Madagasz­kárra, a Cook-szigetre, Hondu. rasba, Andorrába, Nigériába, Ciprusra, a Gibraltárra, sőt a Vatikánba is. — A pápai titkárság egyik embere is amatőr rádiós, HU 1 CN a hívójele. És a legérdekesebb »út«? — A Déli-sarkra vezetett. Többször beszélgettünk a szov­jet Mimij támaszpont rádiósá­val, Gerával. Ezt a QSL igazo­lólapot kaptuk tőle. Kék-fehér színű lap a Déli­sark térképével, másik oldalán két pingvin és a felirat: USSR ANTARCTIC EXPEDITION. Rendkívül érdekes, sok tü­relmet, figyelmet igénylő, hasznos szenvedély a rádiózás. Talán a hasznos egy kicsit sze­rény jelző is, hiszen az amatőr rádiósok nemegyszer életet is mentettek. Egy francia amatőr rádiós hívta a magyar állomásokat. Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat dombóvári telepe 8—10 éves gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket és lakatosokat keres fölvételre (3693) Segítséget kért, egy leukémiá­ban szenvedő grenoble-i férfi­nak sürgősen szüksége volt egy magyar gyógyszerre, a Degra- nolra. A hívást vették a kapos­vári és a pesti amatőrök is, és a gyógyszert a rádiósok kérésé­re a Vöröskereszt még aznap elküldte Grenoble-ba. Regél a' krónika egy jugoszláv kislány­ról, akinek rádión kért magyar gyógyszer mentette meg az éle­tét, és egy Afrikát járó izraeli fiatalemberről, akit autósze­rencsétlenség ért a sivatag egyik oázisában, több száz ki­lométerre minden nagyobb te­lepüléstől. Azonnali sebészeti beavatkozásra volt szükség. Az oázis amatőr rádiósának hívására Dakarból rögtön az oázisba repült egy sebészor­vos ... 1 Szeretik, becsülik szerte a világon a rádiósokat. Ök pe­dig, hogy még jobban elsajá­títsák a szép szenvedély forté­lyait, országos és nemzetközi; versenyeket rendeznek. Az MHS kaposvári amatőréi már száznyolcvan állammal; léptek összeköttetésbe, Q9L- lapjaik között őrzik a legbecse­sebb trófeákat. Országosan és nemzetközileg is szép sikereket értek el. Öt hazai verseny el­ső díját hozták el, a kétszer negyvennyolc órás észak-ame­rikai versenyen tizenegyezer- kétszázhatvanhat összekötte­tést teremtettek a távoli konti­nenssel. Ez világviszonylatban az ötödik legjobb eredmény volt. A boltíves szoba falán dip-; lomák jelzik a sikereket. — A legértékesebb talán a! DX Century Clubtól kapott: diplománk — mondja Nassz; Ferenc. — Ehhez száz ország-; gal kellett találkoznunk az éterben. De itt van a tizenöt,! északi sarkkörön belül dolgozó; állomással fölvett kapcsola- j tunkat bizonyító diploma is,! aztán a magyar WHD, a nigé-; riai 5 N2 Award... Néhány lépcső vezet le a rá­diós szobából a tanterembe, ahol a tanfolyamra járókat, a politechnikásokat oktatják a rádiózásra. — Most kezdjük majd a szervezést. Várjuk az új klub­tagokat ... _ Keskeny arcú, sovány férfi a klubvezető. Kora délután kezd­tük a beszélgetést, másról sem esett szó, csak szenvedélyéről — sok ember izgalmas szenve­délyéről —, a rádiózásról. Köz­ben beesteledett, s addig négy földrészt kalandoztunk be az éterben. — Néha valóban éteri adást is alkalmunk van hallgatni. Amikor Tyereskova és Bi- kovszkij az űrben száguldott, feleségem elcsípte a Vosztok jelzéseit. Felejthetetlen él­mény ... Kéréssel búcsúzom: próbálja meghívni a XVIII. Nyári Olimpiai Játékok városát, To­kiót. Másnap reggel jött a tele­fonhívás. Hangokat hallott Ja­pánból, de a közvetlen össze­köttetés nem sikerült. Hiába, az olimpia napjaiban a tokiói­aknál nem volt foglaltabb ál­lomás ... Pedig a japán fővárosban is van ismerős: Yoshikuni Yabu- zaki. Személyesen még nem ta­lálkoztak, de az éter hullá­main annál többször. A legszebb talán az Nassz Ferencék szenvedélyében, hogy a kis Dózsa György utcai szo­bából a világ bármely tájára eljuthatnak: Tokiótól Londo­nig, az Északi-sarktól az An- tartlctiszig. Vincze Jenő A Fejér megyei kezdeményezés nyomán Nagy szükség van a női kisgépkezelőkre megyénkben JÚNIUS 21-ÉN IRTUNK la­punkban a Fejér megyei kezdeményezésről, arról, hogy az országban elsőként itt szervezték meg a terme­lőszövetkezetekben dolgozó nők részére a kisgépkeze- lői tanfolyamok »A törvénysze­rű fejlődés azt követeli, hogy a gépesítés vonatkozásában se mondjunk le a női munkaerő­ről. Az őszig van idő elemezni, megvitatni a tapasztaltakat. Rajtunk áll, hogy milyen mó­don követjük a kezdeménye­zést, milyen eredménnyel szol dasági műveltségének fokozá­sát« — írtuk akkor. Az ősz itt van; nézzük, vizsgáljuk meg, mit tettünk azért, hogy ennek a nagyon hasznos kezdeménye­zésnek követői akadjanak So­mogybán is. A megállapítás már akkor elhangzott: erre a tanfolyamra föltétien szükség van nálunk is. A tapasztalatcsere első ta­nulsága az volt, hogy a maradi szemlélet, gondolkodásmód miatt nem könnyű megszer­vezni a tanfolyamok számtalan és sokrétű akadállyal kell megbirkózni. Ezért úgy hatá­gáljuk a célt: a, nők mezőgaz■ — _____ roztak, hogy nem az egész me­g yében, hanem csak a kapos­vári járásban indítanak kis­gépkezelői tanfolyamot. Itt ugyanis elég sok szövetkezet­ben van a gépesítés olyan fo­kon, hogy már ezen a téren sem lehet nélkülözni a nőket. LOWY SÁNDOR 1906—1929 Mindössze huszonhárom évet élt. Rövidéletútja még­is örökké emlékézetes. Ben­ne van a sokat tapasztalt ifjúmunkás humanizmusa, elindulása és föleszmélése, megérkezése a marxista—le­ninista zászló alá. Szerette az életet, de oly nagyon, hogy még a halált is vállal­ta tisztaságáért és teljessé­géért. Az iskolából egy másik is­kolába került: inasként eojj pékműhelybe, ahol megta­nulta, mit jelent a tőke és a munka harca. Önmaga sor­sán mérte le, mennyire fáj­hat ifjú osztályostársainak ugyanaz a gyötrelem. Kora hajnaltól késő éjszakáig tar­tott a munkaideje. Öt azon­ban szellemének rendkívüli fogékonysága megóvta a be­letörődés csapdájától. Célul tűzte maga elé méltatlan helyzetének megváltoztatá­sát. így került a kommu­nista ifjúmunkások közé. Ekkoriban Csehszlovákiában élt még, ahol — tizennyolc éves korában — a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tit­kári teendőit bízták rá. 1926-ban került Magyar- országra. Az itt szerzett tapasztala­tok fokozták elszántságát. Tehetsége a küzdelem élvo­nalába vezényelte, s mint a K1MSZ titkára irányította a kommunista fiatalokat. Eredményes munkáját az MSZMP ifjúmunkás-alosztá­lyában folytatta. Az osztály­harc minden területén bá­mulatos rátermettséggel állt helyt. A nagy célok erős akaratot oltottak belé. A kor illegális mozgalmá­nak terepe rendkívüli vesze­delmekkel volt tele. A po­litikai nyomozók, a rendőr- kémek, a besúgók, az áru­lók, a megalkuvók egész so­kasága akadályozta huma­nista céljainak megvalósítá­sában. Az előre nem látha­tó buktatok, egy pillanatnyi elfáradás vagy konspirációs hiba máris elbuktatta a har­cost. Löwy mindezt jól tudta. Áldozatos szívvel követte azonban korabeli példaké­peit. Lelkesítette az illegá­lis magyar kommunista párt hősiessége és leninista igaz­sága. Gyémántok csiszolták a gyémántot, s az idők nyo­mása gondoskodott kemény­ségéről. 1929. október 27-én harcosként halt meg. 1927-ben zúdult rá a Hor- thy-féle politikai rendőrség gépezete. Csupán a dantei Pokol borzalmaihoz hason­líthatók az akkori főkapi­tányság kínzókamráiban át­élt szenvedései. Megtörni mégsetn tudták. Nem vált méltatlanná sem a mozga­lomhoz, sem önmagához. Végső fokon a törvény láb­bal tiprásával állították a burzsoá vérbíróság elé, s az sokadmagával elítélte. őt három és fél évi fegyházzal sújtották. A fegyházban tovább gyö­törték. Az elviselhetetlen bánásmód ellen az ország valamennyi fegyintézetében éhségsztrájkkal tiltakoztak a politikai elítéltek. Ez a küz­delem — 1929-ben — bámu­latra késztette az egész vi­lág haladó embereit. Ezért a nekidühödött reakció min­denáron le akarta törni az ellenállást. A szó szoros ér­telmében megölték az éh­ségsztrájk vezetőit. Löwy közéjük tartozott. Fizikai létében elmúlt azon a ködös, rideg októberi napon, de tetteiben él, ezek hatása soha el nem mú­lik... F. M. Értesítjük megrendelő­inket, hogy az 1965. évi gépjavítási munkákra 1964. november 15-ig le­het vállalatunknál szer­ződést kötni. Gépjavító Állomás, Mernye. (3694) Jelentés a betakarításról mennyi termény van A múlt hetekben a kapásnö­vények betakarításával előbb­re tartott a megye, mint 1963 őszének azonos időszakában. Most a kedvezőtlen időjárás csökkentette ezt az előnyt, ezért sok még a betakarítani- való. A legújabb jelentés alap­ján vegyük sorra, mennyi ter­mény van még a mezőn. Tavaly ilyenkor 258 hold napraforgó várt betakarításra, most 1788 holdnak a termését mossa az eső. A romlás veszé­lyének erősen kitett termés megmentésére érdemes közvet­lenebb és nagyobb díjtételű anyagi ösztönzést alkalmazni, amint ezt például a siófoki já­rásban teszik. Á cukorrépa be­takarításával a múlt évi 80 százalékkal szemben 62 száza­léknál tartunk. A tavalyinál kétszerié nagyobb területen, 3249 holdon van kint a répa. Egyik fő növényünknek, a burgonyának nagyobb hánya­da került prizmába áz idén, mint egy évvel ezelőtt. Szedés­re 625 hold vár szemben a ta­valyi 2252 holddal. A kukorica törésével szintén előbbre tar­a mezon tunk: a tavalyi 55 százalék he­lyett 58 százalékkal végeztek megyénk közös és háztáji gaz­daságai. Jelenleg mintegy negyvenhat és fél ezer hold tö­retlen. A szárnak viszont még csak a 28 százalékát vágták le. Nem megnyugvás, ha egyik­másik növényféleség betakarí­tásával előbbre tart megyénk, mint tavaly ilyenkor. A múlt év őszén kedvezett az időjárás ennek a munkának, most meg kisebb megszakításokkal hetek óta esik. A mostoha körülmé­nyekhez mérten tehát sok ter­mény van még a földeken. Ha nehezebb is, ha nagyobb erő­feszítést követel is a munka, tenni kell, mihelyt és ameddig csak lehet. Néhány órányi tö­réssel is fogy a kukorica; ha két traktor húzza is a sáros dűlöuton a félig megrakott pótkocsit, így is kevesebb ré­pa marad kupacokban. A beta­karításra szükséges megragad­ni minden alkalmat, hiszen a megtermelt érték megmentésé­ről van szó. — Kutas — HA FELLAPOZOM JEGY­ZETFÜZETEMET, és a Fejér megyében hallottakat összeha­sonlítom néhány itteni tsz-ve- zető véleményével, akkor azt mondhatom, hogy semmivel sem könnyebb a mi helyze­tünk, mint annak idején a Fe­jér megyeieké: a vélemények, a megjegyzések sokszor szórói szóra azonosak. — Beszélgettünk erről a do­logról a vezetőkkel — mondta Memyén Kovács József párt­titkár. — Nekünk igazán öröm ez a tanfolyam. Három asz- szonyt okvetlenül szeretnénk rá elküldeni. Annyi kisebb gép, villanymotor van nálunk, melyek mellé kénytelenek va­gyunk férfiakat állítani, jólle­het más területen sokkal na­gyobb szükség van rájuk. Nem­egyszer megesett, hogy amikor asszonyok dolgoztak itt a ma­jorban, beszaladt egyikük: jöj­jön, indítsa be valaki a gabo­nafúvót, mert ők nem értenek hozzá. Ez az egy példa is mu­tatja, milyen nagy szükség van arra, hogy a nők között legyen olyan, aki ért a gépekhez. Már beszélgettem a feleségemmel erről, de ’milyenek az asszo­nyok?! Mindjárt azt kérdezte: rajta kívül ki menne még a tanfolyamra? Ebben a véleményben benne van minden. S abban is, amit Kadarkúton Varga János fő- agronómus mondott: — Egy ügyes asszony vagy leány gyönyörűen és könnyen elvégezheti az RS 09-cel a sa- rabolást, a fűkaszálást stb. És akadnak vezetők, akik a holnap érdekében, a törvény- szerű fejlődés figyelembevéte­lével látják hasznosnak ezt a kezdeményezést. — A betakarítás a legna- "”obb gond — mondta Kisbó- li Tibor főagronómus Ráksi- ban. — Előbb-utóbb gépesíteni fogják a nők e legnehezebb munkáját. Nélkülözhetetlen lesz, hogy asszonyaink értsenek a gépekhez! Itt a legfőbb ide­je, hogy megkezdjük képzésü­ket. A TANFOLYAM HASZNOS­SÁGÁRÓL vitatkozni, azt hi­szem, nem sok szövetkezeti ve­zetővel kellene. Répáspusztán és Jákóban — ahol még kitöl­tetlenek a jelentkezési lapok — hasonló véleményen vannak a vezetők. Csakhogy az asszo­nyok mereven elzárkóznak. Ez a tiltakozás mondatta ki velük: — Sajnos, mi nem tudunk senkit sem küldeni, nem vál­lalják. — Kadlicskónéban nagyon bíztam — mondta Gyurákovics János répáspusztai elnök. — Bár ő is ott volt JTejér megyé­ben, most mégis azt mondja, nem megy el a tanfolyamra Persze még beszélünk vele. Igen, a. legfontosabb: nem szabad lemondani, nem szabad a könnyebbik megoldást vá­lasztani! Tény ugyanis, hogv nem mindenütt akadnak olyan lelkes fiatalok, mint Kadarkú­ton. — Én- nagyon örülök ennek a lehetőségnek — Szabó Ilonka szavait idézem. — Mikor Végh János bácsi szólt, másnap né­hány volt osztálytársammal fölkerestük, hogy számítson ránk, mi biztosan elmegyünk a tanfolyamra. — Verner Margit­ra. Kiss Máriára és Flórián Matildra gondolt Szabó Ilonka. Minden bizonnyal akadnak mások is, akik kedvet kapnak ezektől a fiataloktól. — Az biztos, hogy nem len­ne rossz, megbeszélem az urammal, és holnap válaszo­lok. — A szentgáloskéri Bödő József né most hallott először erről a tanfolyamról, és így nyilatkozott. De azért ő is hoz­zátette: — No és ki jönne még? Ezt a kérdést másodszor hal­lottam, ezért mondom, hogy a szervezéskor jó lenne erre is ügyelni. Az asszonyok érzéke­nyebbek környezetükre, vitat­hatatlan, hogy több körültekin­tést kívánnak. NOVEMBERBEN INDUL a tizenkét hetes tanfolyam. Har­mincöt-negyven parasztasszony és lány részvételére számíta­nak. S ha egészen őszinték akarunk lenni, be kell valla­nunk, hogy a napi feladatok egy kissé elterelték a figyel­münket: többet kellett volna beszélni a Fejér megyei kezde­ményezés hasznosságáról, töb­bet kellett volna tenni azért, hogy az első tanfolyam jól si­kerüljön. A mostani napok fel­adata, hogy elvégezzük a szer­vező munkát. Egy kicsit több odaadással és céltudatosab­ban, mint eddig. Minden bi­zonnyal megyénkben is úgy lesz, hogy akik ma még gon­dolkodnak, esetleg vonakod­nak, néhány hónap múlva elé­gedetten és örömmel fogják mondani: »Igen jó, hogy el­végeztem ezt a tanfolyamot, könnyebb a dolgom, van állan­dó munkám.« iÉs ez sem mindegy! Vörös Márta ITT AZ ŐSZ! Korszerű, divatos férfifelöltők és átmeneti kabátok nagy választékban! Mintás, tweed karakterű anyagokból több színben 470-től 750,— Ft-ig. LEGYEN MINDIG JÓLÖLTÖZÖTT! (2363)

Next

/
Thumbnails
Contents