Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1964. október 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megjegyzés Kereskedőszellem? A cím talán megtévesztő, hiszen nem valamiféle üzleti manipulációról, tiltott kereskedői módszerekről lesz szó, hanem az udvariasságról. Van Kaposváron egy jó ismerősöm, élelmiszerüzletben dolgozik. Régi szakember, már több évtizede kereskedő. Mindegy neki, hogy a pult mögött áll, vagy az utcán beszélget valakivel: egyformán udvarias, előzékeny mindenkivel. És erre a pulton kívüli udvariasságra mondta a minap valaki, hogy csalás az egész, kereskedőszellem ez, nem egyéb, üzleti trükk, hogy megfogja a vevőt. De hát valóban kereskedőszellem-e az udvariasság? Az emberek azért előzékenyek-e társaik iránt, mert valami hátsó gondolat vezérli őket? A vevőt, a fölöttest, a magasabb beosztásút akarják lekötelező modorukkal elkápráztatni, avagy egyszerűen emberi mivoltukból fakad mindez, és magától értetődő velejárója mindennapi életüknek? Némelyek erre esküsznek, mások arra. Nehéz lenne persze egyértelmű választ adni a kérdésre, hiszen jócskán akad napjainkban is gazsuláló, talpnyaló. Udvariasságuk erőszakolt, céljuk van vele, és sajnos, céljukat gyakran el is érik, hiszen egyik-másik embernek hízelgő a körül- ugrálás. Természetesen az üzletekben elvárjuk, hogy az eladók a lehető legudvariasabban bánjanak velünk, nem úgy, mint ahogy O. F. kaposvári olvasónkkal történt Fonyódon. A vasútállomás büféjében — mint panaszában beszámolt róla — az egyik eladó meglehetősen gorombán tárgyalt vele, és sértő kifejezésekkel illette. Jól tudjuk azt is, hogy a nyáron a Balaton-parton nem ment minden a legnagyobb rendben: sok volt a jogos reklamáció egyes pincérek, bolti eladók helytelen viselkedése miatt. Nem Htok: némelyeknek nem a vevő volt a fontos, hanem a pénz, amit három hónap alatt megkereshetnek. Bezzeg, ha ellenőrök jöttek!... Mindjárt változott a kép. A szülők általában arra nevelik gyermekeiket, hogy legyenek udvariasak a felnőttek iránt; vonaton, autóbuszon adják át helyüket az idősebbeknek; a vak embert vezessék át az úttesten; a »kérem« és a »köszönöm.« váljék mindennapos szóhasználatukká. De akkor hogyan romlanak el ezek a averekek felnőttkorukra? V lakitól csak megtanulják az udvariatlanságot! És gyakran már otthon. Meg az utcán meg a boltokban. Mert az emberek egy része bizony hajlamos arra, hogy amit elvár a másiktól, azt magára nézve már nem tartja kötelezőnek. ... Milyen kár, hogy az udvariasságot ma még ösz- szetéveszthetjük a kereskedőszellemmel ... Polesz György Elismerő oklevelet kapott a SZÖVOSZ-tól a tabi fmsz. A szeptemberben Budapesten megtartott remzetközi kereskedelmi konferencia részvevői látogatásukkor nagyra értékelték a tabi egységek fel- készültségét, ezért oklevéllel jutalmazta az fmsz-t a SZÖVOSZ. az eTuezes dibbtjb, ibb4 A divat örökké változik. Igen ám, de melyik divat? Most az egyiszer nem az öltözködésről vagy a frizuradivatról beszélünk, hanem az étkezésről. Furcsa, de így igaz: az étkezés is divathoz igazodik, pontosabban különböző korok, hoznak divatba ételféléket. Egy példa: amennyire divatos volt a középkorban a sok díszes, cicomás ruha, annyira divatban voltak a sokfogásos, reggeltől estig tartó lakomák. Ma ruhában is, ételben is az egyszerű hódít (bár az utóbbi megállapítás támadható ...) Mit esznek, mennyit és hogyan az emberek napjainkban? Elég volna egy nagyvárosnak Major Lászlóné, a Béke Étterem szakácsnője tizenhárom éve dolgozik munkahelyén, azóta hozzávetőlegesen százhuszonnyolcezer tál ételt főzött. Ebből már jóllakhatna egy akkora város is, mint Pécs. — Mi a »sláger« az étteremben? — Raguleves, rántott szelet, kolozsvári töltött káposzta, francia borda, gombás sertésszelet, töltött sertésoldalas. Ezekből sokszor százötven— kétszáz adag is elfogy. — Különlegesség? — Nem megy ... Igényesebbek ugyan az emberek, mint tizenhárom év? voltaic, de ha egy kicsit zsíros a hús, visszaküldik. Ételkülönlegességeket a legritkább esetben kémek. Az egyszerű, tartalmas, gyorsan fogyasztható ételt szeretik. Talán azért, mert sietnek.... Csemege a — csemege... Egymillió forintot forgalmaz havonta, és egy nap alatt kétezer-kétszáz vásárlót fogad Kaposváron a Május 1, utcai 220-as csemegebolt. — A hűvös idő beköszöntése óta rengeteg kávét és teát adunk el — mondja Fodor István boltvezető. — Szezoncikk a mirelit főzelék is, de sokan viszik a fagyasztott csirkezuzát, és májat, nem beszélve a hentesáruról. Ebből hetenként tíz mázsa is elfogy. — Hiánycikk? — A mák és a dióbél. — Mit szeretnek legjobban az emberek? — A csemegét... Húsáruból és cukrászsüteményből is... ...Plusz harminckét és lél millió cigaretta! Tóth János, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője kimutatást készít: a főbb élelmezési cikkekből mennyit fogyasztottak a kaposváriak októbei' elejéig. A város megevett kétszázhuszonhét vagon kenyeret, nyolcmillió péksüteményt, hatvan vagon húst, száztizenhárom vagon cukrot, százhuszonhat vagon lisztet, huszonhét vagon zsírt, és — nem élelmiszer, csak amolyan »plusz« — elszívott harminkét és fél millió cigarettát. És mindezt kilenc hónap alatt: 1964. január 1-től szeptember 30-ig! Mit mond a statisztika? Baranyai Józsefné, a Somogy megyei Statisztikai Hivatal előadója tájékoztat 1964 harmadik negyedévének élelmiszerfogyasztásáról. (A számokat a múlt év azonos időszakának adataihoz viszonyítottuk.) Elfogvott 553 tonna sertészsír (116,7 százalék), 838 mázsa étolaj (147,5 százalék), 431 mázsa margarin (114,6 százalék), 3016 tonna finomliszt (110,4 százalék), 151 tonna száraztészta (113,5 százalék), 2421 tonna cukor (107,8 századit a „sláyec" a* étUwnbe**'? Sfifnotytf fneyye is Hapbsuái iá étváqyú 335 iná&sa kávét ívzuhU meglék), 1725 mázsa cukorka (115,1 százalék), 1201 mázsa csokoládé (154,2 százalék), 335 mázsa babkávé (143,2 százalék). — Ezek megyei adatok — mondja. — Somogy országosan is a legjobb étvágyú megyék közé tartozik. Egy érdekes adat még: 335 mázsa kávéból 11 150 500 kávét lehet főzni. Mondja valaki, hogy nem kávéivó megye vagyunk ... Sokat? Keveset? Mit? Végül mit mond az étkezés mai divatjáról az orvos, dr. Lovász Eszter? — A legnagyobb baj, hogy az emberek többsége sietve eszik. Az idegrendszer nem jut a szükséges nyugalmi állapotba, emiatt nem megfelelő az emésztés. Az ideges, nyugtalan étkezés az egyik oka a gyomorfekélynek. Több vállalatnál csak fél óra ebédidőt adnak, ez kevés. Az a legjobb, ha valaki munkahelyétől egy kicsit távolabb étkezik, szépen megterített asztalnál. Sokan nem hiszik el, de a terítés szépsége, harmóniája is sokat számít! — Változatos-e a mai ember étrendje? — A húson kívül sok gyümölcsöt, zöldfőzeléket fogyasztunk, ez magas vitamintartalmú, és segíti a vérképzést Nincs baj a fehérjetartalommal sem, elegendő húst, tejet, tejterméket eszünk. Hibája viszont a magyar konyhának, hogy a legtöbben zsírosán főznek, szívesen fogyasztanak sok kenyeret: magasabb a zsír- és szénhidráttartalma az ételeknek a szükségesnél. A zsír és a szénhidrát hizlal, és a kövér ember hajlamosabb néhány betegségre a rendes test- súlyúnál. Ilyenek az érelmeszesedés, a cukorbetegség, a szív- bántalmak. Számokkal igazolható az is, hogy a kövér emberek átlagos életkora öt-tíz évvel rövidebb. — Mit tanácsol az orvos? — Mértéktartó, jól összeállított, tartalmas étrendet. A tél. re sok gyümölcsöt: almát, narancsot, citromot, csipkebogyót, nyers savanyú káposztát. * * * És természetesen jó étvágyat, ésszerű, egészséges alkalmazkodást a ma étkezési divatjához! Vincze Jenő Tagértekezletet tartanak a somogyi milliomosok Százkilencezer tagja van a földművesszövetkezeteknek megyénkben — Száznegyvenöt százalékos tervteljesítés az első félévben Szeptembertől december elejéig bonyolítják le a Somogy megyei földmüvesszövetkeze- tekben a szokásos — az elmúlt félév munkáját értékelő — tagértekezleteket. Az eddigi tapasztalatokról Magyar Gyulával, a MÉSZÖV osztályvezetőjével beszélgettünk. — A tagértekezletek és a közgyűlések szervezésében, lebonyolításában érvényesült a SZÖVOSZ legutóbbi kongresz- szusának a helyi szervek önállósága növelését előíró határozata — mondotta Magyar Gyula. — A szövetkezeti tagság tanácskozásain mindenütt a helyi problémák kerülnek előtérbe. A viták részletekbe menő alapossága végett a nagyobb községekben utcánként vagy utcacsoportonként tartják a megbeszéléseket, másutt a tanácsüléssel vagy a tsz-köz- gyűléssel kapcsolják össze az értekezletet. — Milyen a somogyi földművesszövetkezetek első félévi mérlege? — összesített eredménytervünket 145 százalékra, kiskereskedelmi forgalmi tervünket 104,9, vendéglátóipari forgalmi tervünket 105,8 százalékra teljesítettük. — Hogyan alakult a taglétszám? — A múlt évihez viszonyítva 107,9 százalékos az emelkedés: a harmadik negyedév végén százkilencezer földművesszövetkezeti tagot számlál, tünk. A tagság részjegyállománya 10 584 000 forint — Milyen fontosabb kérdések vetődtek föl a tagértekezleteken? — Mindenütt foglalkoztak a falusi áruellátással. A tagság általános véleménye, hogy az áruellátás javult, a földművesszövetkezeti boltokban választékos, jó minőségű árut hoznak forgalomba. Hiánycikk egyelőre a lemezáru és néhány mezőgazdasági szerszám. Az fmsz-ek kapcsolatot teremtenek a nagykereskedelmi vállalatokkal, és igyekeznek beszerezni a hiányzó árut. Téma volt a tagértekezleteken a háztáji termeltetés. Fontosságát mindenütt látják, a legtöbb földművesszövetkezet programot dolgoz ki a háztáji termelés fokozására. — Mi volt a legnépszerűbb árucikk a szaküzletekben? — A televízió. Minden típus kapható, s az utóbbi időszakban a korábbi évekhez képest többszörösére nőtt a forgalom. Nagy könnyítés, hogy a takarékszövetkezetek is adhatnak hitellevelet, az OTP csak a pénzügyi részleteket bonyolítja. így olyan községekben is emelkedett a televízióvásárlás, mint Igái, Nagybajom, Böhö- nye, Kadarkút, ahol OTP-fiók nincs, csak takarékszövetkezet — fejezte be tájékoztatóját Magyar Gyula. Alapfokú traktorvezetőképző tanfolyamok indulnak november 15-én a megyében A kaposvári járásban négyszázharminc ember oktatására készültek fel, s a traktoros- képzést hat-hét helyen bonyolítják le. A tizenkét hetes tanfolyamra elkezdődtek a jelentkezések és az orvosi vizsgálatok. Biztonságosabb építkezést MEGYÉNKBEN ÉVENTE SZÁMOTTEVŐ ÖSSZEGET és munkát fordítanak a termelőszövetkezeti építkezésekre. De ennél is többet költe- nének erre a célra, ha a beruházásokat még abban az évben megvalósítanák, amelyikre tervezik. Tavalyról például ke. reken huszonötmillió forint értékű építkezés — magasépítés és közművesítés — húzódott áit erre az évre. A szövetkezetek tehát hiába terveztek, elestek néhány nagyon fontos létesítménytől a múlt évben. Igaz, ezeknek zöme az idén elkészült, de máris küszöbön a másik, a frissebb probléma: az erre az évre előirányzott S3 000 000 forintos építkezéseknél október elsején 76 százalékos készültségi fokot állapítottak meg. Mit jelent ez pénzben? Csaknem húszmillió forint »lóg a levegőben«, még ennyinek a beépítése hiányzik ahhoz, hogy elkészüljenek a tervezett épületek. Szeptember elején több mint hetven építkezéshez még hozzá sem fogtak. Főként a belső villanyszerelés megy vontatottan. Annak a tizenegy megbízásnak a teljesítése pedig, amely a tanácsi vállalatok feladata, igen kétséges, ezért valószínű, hogy kisiparosokra bízzák ezt a munkát. Így állnak megyénkben a termelőszövetkezeti beruházások. Súlyos probléma ez akkor is, ha nemcsak a bizonytalan milliókat, a tervezett, de el nem készült és folyamatosan áthúzódó építkezéseket nézzük, hanem azt is, hogy mit takarnak a számok, mi készül, betett, volna el a forintokból. Istállók, gépszínek és más épületek építése marad el. Vagy ha fölépítették is például az istállót, hiányzik belőle a villany, a víz. Pedig minderre megvan a pénz is, a hitel is, egyrésze mégis elmarad. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az adott szövetkezeten múlik legkevésbé, elkészül-e a tervezett istállójuk. Az építő- anyaghiány sem egyedüli oka a vontatottságnak. Egy tsz-elnök így fogalmazta meg — nagyon helyesen — a véleményét: »Nagyobb összhangra lenne szükség a kivitelezők között.« Mindenki tudja, hogy építőiparunknak milyen hatalmas feladatai vannak, köztük a mezőgazdasági létesítmények egy részének elkészítése is. Nem véletlen, hogy az utóbbival esetenként lemaradnak, hiszen megannyi, ugyancsak nagy fontosságú beruházást kell ezenkívül is megvalósítaniuk. Persze helyes lenne itt is a közmondás szerint gondol, kodni: addig nyújtózkodjunk, ameddik a takarónk ér. Tehát nem kellene vállaniuk olyan megbízásokat, amelyeknek teljesítésére nem futja erejükből. Hogyan lehetne tehermentesíteni az építőipart úgy, hogy több szabad kapacitása maradjon az ipari és más építkezésekre, s emellett a mezőgazdasági létesítmények is határidőre elkészüljenek? EGY TAjÉRTEKEZLETEN néhány járási vezető elmondta véleményét a termelőszövetkezeti építkezésekről. Király Ferenc, a Csurgói Járási Tanács vb-elnöke szerint: ».4 házilagos beruházások még ebben a hónapban elkészülnek, viszont a vállalati építkezések közül egynek a befejezése sem valószínű.« Csekk József kaposvári, dr. Papp Ferenc barcsi és Kovács Ferenc nagyatádi járási tanácselnök szinte szó szerint ugyanezt állapította meg. Ebből is látszik, hogy az építőipar, jóllehet helyenként anyaghiánnyal is küzd — főként a tetőfedő hullámpala hiányzik —, nehezen birkózik meg feladatával, éppen túlterheltsége miatt A járási tanácselnökök azt is elmondták, hogy a saját rezsis építkezések határidőre befejeződnek. Ebből kínálkozik a feladat: erősíteni kell a szövetkezeti építőbrigádokat, olyan színvonalra kell emelni őket, hogy ne csak tatarozásokra és kisebb létesítmények elkészítésére legyenek alkalmasak, hanem a korszerű mezőgazdaság igényeinek megfelelő épületek létrehozására is. NÉHÁNY KÖZÖS GAZDASÁGUNKBAN vannak olyan brigádok, melyek nagyobb horderejű építkezéseket végeznek. A háromfaiak például már a közeli Babócsán is vállaltak munkát, mert a helyi tsz-nek csak karbantartó részlege van. A babócsai tanácsnak van ugyan egy nagyobb feladatok megoldására alkalmas brigádja, de leköti a községfejlesztéssel kapcsolatos építkezés. Lakócsán és Tótújfaluban külön brigád van, öthat ember dolgozik együtt. A szakemberek összevonásával eredményesebbé válna a munka. A szövetkezetek építő kollektívája csak akkor növelheti teljesítményét, ha elegendő szakemberrel rendelkezik. Egy-egy gazdaság nem mindig képes alakítani ilyen brigádot, mert vagy kevés az emberük, vagy olyan kevés építkezést terveznek, hogy nem szükséges nagyobb gárdát szervezni. Építkezések azonban nemcsak most vannak, hanem a jövőben is lesznek, hiszen a régi épületek helyett idővel újabbakat, még korszerűbbeket akarnak emelni a gazdaságok. Ehhez pedig az kell, hogy ha a meglevő brigád gyenge a feladatok elvégzésére, szövetkezetek közötti építőtársulással alakítsanak ki olyan egységeket, amelyek a modern beruházások kivitelezésében is számításba jöhetnek. Jó, jó — mondhatnák erre —, de ezeket az embereket valakinek össze is kell fognia. Ez természetes', hiszen a tsz- építőbrigádokban sokan vannak olyanok is, akik jóformán még csak nem is iparosok, csupán azért dolgoznak ezen a területen, mert kedvet éreznek hozzá. A sok közül csak egy példát említek: a kadarkúti S2£badság Termelőszövetkezet építőbrigádja vezetőjének csak segédlevele van. Bizonyos, hogy ütőképesebb brigádok nem nélkülözhetik a jól képzett vezetőt. Mérnökök, technikusok kellenek a megerősített tsz-közi brigádok élére, hogy megoldhassák feladatukat. A KÖZÖS GAZDASÁGOK ÉPÍTKEZÉSEINEK ÜTEME nem kielégítő megyénkben. Ez a megállapításunk a tavalyinak ismétlése. Milliókat terve, zünk mezőgazdasági létesítményekre, amelyek nem készülnek el határidőre. Szövetkezeteink az építőbrigádok erősítésével megszüntethetnék vagy legalábbis mérsékelhetnék ezt a bizonytalanságot. Hemesz Ferenc Értesítjük megrendelőinket, hogy az 1965. évi gépjavítási munkákra 1964. november 15-ig lehet vállalatunknál szerződést kötni. Gépjavító Állomás, Mernye. (3694) Mindenkit szeretettel várunk! A földművesszövetkezet rendezésében ÁRUSÍT ÁSSAL EGYBEKÖTÖTT VAS-MÜSZAKI MŰANYAG HÁZTARTÁSI FÖLSZERELÉS K kiállítása és vására (3696) LENGYELTÓTIBAN. Nyitva ma egész nap.