Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

Vasárnap, 1964. október 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megjegyzés Kereskedő­szellem? A cím talán megtévesz­tő, hiszen nem valamiféle üzleti manipulációról, til­tott kereskedői mód­szerekről lesz szó, hanem az udvariasságról. Van Kaposváron egy jó ismerősöm, élelmiszerüz­letben dolgozik. Régi szak­ember, már több évtizede kereskedő. Mindegy neki, hogy a pult mögött áll, vagy az utcán beszélget va­lakivel: egyformán udva­rias, előzékeny mindenki­vel. És erre a pulton kívü­li udvariasságra mondta a minap valaki, hogy csalás az egész, kereskedőszellem ez, nem egyéb, üzleti trükk, hogy megfogja a ve­vőt. De hát valóban kereske­dőszellem-e az udvarias­ság? Az emberek azért elő­zékenyek-e társaik iránt, mert valami hátsó gondo­lat vezérli őket? A vevőt, a fölöttest, a magasabb beosztásút akarják leköte­lező modorukkal elkápráz­tatni, avagy egyszerűen emberi mivoltukból fakad mindez, és magától értető­dő velejárója mindennapi életüknek? Némelyek erre esküsz­nek, mások arra. Nehéz lenne persze egyértelmű választ adni a kérdésre, hiszen jócskán akad nap­jainkban is gazsuláló, talp­nyaló. Udvariasságuk erő­szakolt, céljuk van vele, és sajnos, céljukat gyakran el is érik, hiszen egyik-másik embernek hízelgő a körül- ugrálás. Természetesen az üzle­tekben elvárjuk, hogy az eladók a lehető legudva­riasabban bánjanak ve­lünk, nem úgy, mint ahogy O. F. kaposvári olvasónk­kal történt Fonyódon. A vasútállomás büféjében — mint panaszában beszá­molt róla — az egyik el­adó meglehetősen gorom­bán tárgyalt vele, és sértő kifejezésekkel illette. Jól tudjuk azt is, hogy a nyá­ron a Balaton-parton nem ment minden a legna­gyobb rendben: sok volt a jogos reklamáció egyes pincérek, bolti eladók helytelen viselkedése miatt. Nem Htok: néme­lyeknek nem a vevő volt a fontos, hanem a pénz, amit három hónap alatt megke­reshetnek. Bezzeg, ha el­lenőrök jöttek!... Mind­járt változott a kép. A szülők általában arra nevelik gyermekeiket, hogy legyenek udvariasak a fel­nőttek iránt; vonaton, au­tóbuszon adják át helyüket az idősebbeknek; a vak embert vezessék át az út­testen; a »kérem« és a »kö­szönöm.« váljék mindenna­pos szóhasználatukká. De akkor hogyan romlanak el ezek a averekek felnőttko­rukra? V lakitól csak meg­tanulják az udvariatlansá­got! És gyakran már ott­hon. Meg az utcán meg a boltokban. Mert az embe­rek egy része bizony haj­lamos arra, hogy amit el­vár a másiktól, azt magára nézve már nem tartja kö­telezőnek. ... Milyen kár, hogy az udvariasságot ma még ösz- szetéveszthetjük a keres­kedőszellemmel ... Polesz György Elismerő oklevelet kapott a SZÖVOSZ-tól a tabi fmsz. A szeptemberben Budapesten megtartott remzetközi keres­kedelmi konferencia részve­vői látogatásukkor nagyra ér­tékelték a tabi egységek fel- készültségét, ezért oklevéllel jutalmazta az fmsz-t a SZÖVOSZ. az eTuezes dibbtjb, ibb4 A divat örökké változik. Igen ám, de melyik divat? Most az egyiszer nem az öl­tözködésről vagy a frizuradi­vatról beszélünk, hanem az ét­kezésről. Furcsa, de így igaz: az ét­kezés is divathoz igazodik, pontosabban különböző korok, hoznak divatba ételféléket. Egy példa: amennyire divatos volt a középkorban a sok dí­szes, cicomás ruha, annyira divatban voltak a sokfogásos, reggeltől estig tartó lakomák. Ma ruhában is, ételben is az egyszerű hódít (bár az utóbbi megállapítás támadható ...) Mit esznek, mennyit és ho­gyan az emberek napjaink­ban? Elég volna egy nagyvárosnak Major Lászlóné, a Béke Ét­terem szakácsnője tizenhárom éve dolgozik munkahelyén, az­óta hozzávetőlegesen százhu­szonnyolcezer tál ételt főzött. Ebből már jóllakhatna egy akkora város is, mint Pécs. — Mi a »sláger« az étterem­ben? — Raguleves, rántott szelet, kolozsvári töltött káposzta, francia borda, gombás sertés­szelet, töltött sertésoldalas. Ezekből sokszor százötven— kétszáz adag is elfogy. — Különlegesség? — Nem megy ... Igényeseb­bek ugyan az emberek, mint tizenhárom év? voltaic, de ha egy kicsit zsíros a hús, vissza­küldik. Ételkülönlegességeket a legritkább esetben kémek. Az egyszerű, tartalmas, gyorsan fogyasztható ételt szeretik. Ta­lán azért, mert sietnek.... Csemege a — csemege... Egymillió forintot forgal­maz havonta, és egy nap alatt kétezer-kétszáz vásárlót fogad Kaposváron a Május 1, utcai 220-as csemegebolt. — A hűvös idő beköszönté­se óta rengeteg kávét és teát adunk el — mondja Fodor István boltvezető. — Szezon­cikk a mirelit főzelék is, de sokan viszik a fagyasztott csirkezuzát, és májat, nem be­szélve a hentesáruról. Ebből hetenként tíz mázsa is el­fogy. — Hiánycikk? — A mák és a dióbél. — Mit szeretnek legjobban az emberek? — A csemegét... Húsáru­ból és cukrászsüteményből is... ...Plusz harminckét és lél millió cigaretta! Tóth János, a Somogy me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetője kimutatást ké­szít: a főbb élelmezési cikkek­ből mennyit fogyasztottak a kaposváriak októbei' elejéig. A város megevett kétszázhu­szonhét vagon kenyeret, nyolc­millió péksüteményt, hatvan vagon húst, száztizenhárom vagon cukrot, százhuszonhat vagon lisztet, huszonhét vagon zsírt, és — nem élelmiszer, csak amolyan »plusz« — el­szívott harminkét és fél mil­lió cigarettát. És mindezt kilenc hónap alatt: 1964. január 1-től szep­tember 30-ig! Mit mond a statisztika? Baranyai Józsefné, a Somogy megyei Statisztikai Hivatal előadója tájékoztat 1964 har­madik negyedévének élelmi­szerfogyasztásáról. (A számo­kat a múlt év azonos időszaká­nak adataihoz viszonyítottuk.) Elfogvott 553 tonna sertés­zsír (116,7 százalék), 838 má­zsa étolaj (147,5 százalék), 431 mázsa margarin (114,6 száza­lék), 3016 tonna finomliszt (110,4 százalék), 151 tonna száraztészta (113,5 százalék), 2421 tonna cukor (107,8 száza­dit a „sláyec" a* étUwnbe**'? Sfifnotytf fneyye is Hapbsuái iá étváqyú 335 iná&sa kávét ívzuhU meg­lék), 1725 mázsa cukorka (115,1 százalék), 1201 mázsa csokolá­dé (154,2 százalék), 335 mázsa babkávé (143,2 százalék). — Ezek megyei adatok — mondja. — Somogy országo­san is a legjobb étvágyú me­gyék közé tartozik. Egy érdekes adat még: 335 mázsa kávéból 11 150 500 kávét lehet főzni. Mondja valaki, hogy nem kávéivó megye va­gyunk ... Sokat? Keveset? Mit? Végül mit mond az étkezés mai divatjáról az orvos, dr. Lovász Eszter? — A legnagyobb baj, hogy az emberek többsége sietve eszik. Az idegrendszer nem jut a szükséges nyugalmi ál­lapotba, emiatt nem megfe­lelő az emésztés. Az ideges, nyugtalan étkezés az egyik oka a gyomorfekélynek. Több vál­lalatnál csak fél óra ebédidőt adnak, ez kevés. Az a legjobb, ha valaki munkahelyétől egy kicsit távolabb étkezik, szépen megterített asztalnál. Sokan nem hiszik el, de a terítés szépsége, harmóniája is sokat számít! — Változatos-e a mai ember étrendje? — A húson kívül sok gyü­mölcsöt, zöldfőzeléket fogyasz­tunk, ez magas vitamintartal­mú, és segíti a vérképzést Nincs baj a fehérjetartalom­mal sem, elegendő húst, tejet, tejterméket eszünk. Hibája vi­szont a magyar konyhának, hogy a legtöbben zsírosán főz­nek, szívesen fogyasztanak sok kenyeret: magasabb a zsír- és szénhidráttartalma az éte­leknek a szükségesnél. A zsír és a szénhidrát hizlal, és a kövér ember hajlamosabb né­hány betegségre a rendes test- súlyúnál. Ilyenek az érelmesze­sedés, a cukorbetegség, a szív- bántalmak. Számokkal igazol­ható az is, hogy a kövér embe­rek átlagos életkora öt-tíz év­vel rövidebb. — Mit tanácsol az orvos? — Mértéktartó, jól összeállí­tott, tartalmas étrendet. A tél. re sok gyümölcsöt: almát, na­rancsot, citromot, csipkebo­gyót, nyers savanyú káposztát. * * * És természetesen jó étvágyat, ésszerű, egészséges alkalmaz­kodást a ma étkezési divatjá­hoz! Vincze Jenő Tagértekezletet tartanak a somogyi milliomosok Százkilencezer tagja van a földművesszövet­kezeteknek megyénkben — Száznegyvenöt százalékos tervteljesítés az első félévben Szeptembertől december ele­jéig bonyolítják le a Somogy megyei földmüvesszövetkeze- tekben a szokásos — az el­múlt félév munkáját értékelő — tagértekezleteket. Az eddigi tapasztalatokról Magyar Gyu­lával, a MÉSZÖV osztályveze­tőjével beszélgettünk. — A tagértekezletek és a közgyűlések szervezésében, le­bonyolításában érvényesült a SZÖVOSZ legutóbbi kongresz- szusának a helyi szervek ön­állósága növelését előíró hatá­rozata — mondotta Magyar Gyula. — A szövetkezeti tag­ság tanácskozásain mindenütt a helyi problémák kerülnek előtérbe. A viták részletekbe menő alapossága végett a na­gyobb községekben utcánként vagy utcacsoportonként tart­ják a megbeszéléseket, másutt a tanácsüléssel vagy a tsz-köz- gyűléssel kapcsolják össze az értekezletet. — Milyen a somogyi földmű­vesszövetkezetek első félévi mérlege? — összesített eredményter­vünket 145 százalékra, kiske­reskedelmi forgalmi tervünket 104,9, vendéglátóipari forgalmi tervünket 105,8 százalékra tel­jesítettük. — Hogyan alakult a taglét­szám? — A múlt évihez viszonyít­va 107,9 százalékos az emelke­dés: a harmadik negyedév vé­gén százkilencezer földműves­szövetkezeti tagot számlál, tünk. A tagság részjegyállomá­nya 10 584 000 forint — Milyen fontosabb kérdé­sek vetődtek föl a tagértekez­leteken? — Mindenütt foglalkoztak a falusi áruellátással. A tagság általános véleménye, hogy az áruellátás javult, a földmű­vesszövetkezeti boltokban vá­lasztékos, jó minőségű árut hoznak forgalomba. Hiánycikk egyelőre a lemezáru és néhány mezőgazdasági szerszám. Az fmsz-ek kapcsolatot teremte­nek a nagykereskedelmi válla­latokkal, és igyekeznek besze­rezni a hiányzó árut. Téma volt a tagértekezleteken a ház­táji termeltetés. Fontosságát mindenütt látják, a legtöbb földművesszövetkezet progra­mot dolgoz ki a háztáji terme­lés fokozására. — Mi volt a legnépszerűbb árucikk a szaküzletekben? — A televízió. Minden típus kapható, s az utóbbi időszak­ban a korábbi évekhez képest többszörösére nőtt a forgalom. Nagy könnyítés, hogy a taka­rékszövetkezetek is adhatnak hitellevelet, az OTP csak a pénzügyi részleteket bonyolít­ja. így olyan községekben is emelkedett a televízióvásárlás, mint Igái, Nagybajom, Böhö- nye, Kadarkút, ahol OTP-fiók nincs, csak takarékszövetkezet — fejezte be tájékoztatóját Magyar Gyula. Alapfokú traktorvezetőképző tanfolyamok indulnak november 15-én a megyében A kaposvári járásban négy­százharminc ember oktatásá­ra készültek fel, s a traktoros- képzést hat-hét helyen bonyo­lítják le. A tizenkét hetes tanfolyamra elkezdődtek a je­lentkezések és az orvosi vizs­gálatok. Biztonságosabb építkezést MEGYÉNKBEN ÉVENTE SZÁMOTTEVŐ ÖSSZEGET és munkát fordítanak a ter­melőszövetkezeti építkezések­re. De ennél is többet költe- nének erre a célra, ha a beru­házásokat még abban az évben megvalósítanák, amelyikre tervezik. Tavalyról például ke. reken huszonötmillió forint értékű építkezés — magas­építés és közművesítés — hú­zódott áit erre az évre. A szö­vetkezetek tehát hiába tervez­tek, elestek néhány nagyon fontos létesítménytől a múlt évben. Igaz, ezeknek zöme az idén elkészült, de máris küszöbön a másik, a frissebb probléma: az erre az évre elő­irányzott S3 000 000 forintos építkezéseknél október elsején 76 százalékos készültségi fokot állapítottak meg. Mit jelent ez pénzben? Csaknem húsz­millió forint »lóg a levegő­ben«, még ennyinek a beépí­tése hiányzik ahhoz, hogy el­készüljenek a tervezett épüle­tek. Szeptember elején több mint hetven építkezéshez még hozzá sem fogtak. Főként a belső villanyszerelés megy vontatottan. Annak a tizen­egy megbízásnak a teljesítése pedig, amely a tanácsi válla­latok feladata, igen kétséges, ezért valószínű, hogy kisiparo­sokra bízzák ezt a munkát. Így állnak megyénkben a termelőszövetkezeti beruházá­sok. Súlyos probléma ez akkor is, ha nemcsak a bizonytalan milliókat, a tervezett, de el nem készült és folyamatosan áthúzódó építkezéseket néz­zük, hanem azt is, hogy mit takarnak a számok, mi készül, betett, volna el a forintokból. Istállók, gépszínek és más épü­letek építése marad el. Vagy ha fölépítették is például az istállót, hiányzik belőle a vil­lany, a víz. Pedig minderre megvan a pénz is, a hitel is, egyrésze mégis elmarad. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az adott szövetkezeten múlik legkevésbé, elkészül-e a ter­vezett istállójuk. Az építő- anyaghiány sem egyedüli oka a vontatottságnak. Egy tsz-elnök így fogalmazta meg — nagyon helyesen — a véleményét: »Nagyobb összhangra lenne szükség a kivitelezők között.« Mindenki tudja, hogy építő­iparunknak milyen hatalmas feladatai vannak, köztük a mezőgazdasági létesítmények egy részének elkészítése is. Nem véletlen, hogy az utóbbi­val esetenként lemaradnak, hiszen megannyi, ugyancsak nagy fontosságú beruházást kell ezenkívül is megvalósíta­niuk. Persze helyes lenne itt is a közmondás szerint gondol, kodni: addig nyújtózkodjunk, ameddik a takarónk ér. Tehát nem kellene vállaniuk olyan megbízásokat, amelyeknek tel­jesítésére nem futja erejükből. Hogyan lehetne tehermentesí­teni az építőipart úgy, hogy több szabad kapacitása ma­radjon az ipari és más építke­zésekre, s emellett a mezőgaz­dasági létesítmények is határ­időre elkészüljenek? EGY TAjÉRTEKEZLETEN néhány járási vezető elmond­ta véleményét a termelőszö­vetkezeti építkezésekről. Ki­rály Ferenc, a Csurgói Járási Tanács vb-elnöke szerint: ».4 házilagos beruházások még ebben a hónapban elkészülnek, viszont a vállalati építkezések közül egynek a befejezése sem valószínű.« Csekk József ka­posvári, dr. Papp Ferenc bar­csi és Kovács Ferenc nagyatá­di járási tanácselnök szinte szó szerint ugyanezt állapítot­ta meg. Ebből is látszik, hogy az építőipar, jóllehet helyen­ként anyaghiánnyal is küzd — főként a tetőfedő hullámpala hiányzik —, nehezen birkózik meg feladatával, éppen túlter­heltsége miatt A járási ta­nácselnökök azt is elmondták, hogy a saját rezsis építkezé­sek határidőre befejeződnek. Ebből kínálkozik a feladat: erősíteni kell a szövetkezeti építőbrigádokat, olyan színvo­nalra kell emelni őket, hogy ne csak tatarozásokra és ki­sebb létesítmények elkészíté­sére legyenek alkalmasak, ha­nem a korszerű mezőgazdaság igényeinek megfelelő épületek létrehozására is. NÉHÁNY KÖZÖS GAZDA­SÁGUNKBAN vannak olyan brigádok, melyek nagyobb horderejű építkezéseket végez­nek. A háromfaiak például már a közeli Babócsán is vál­laltak munkát, mert a helyi tsz-nek csak karbantartó részlege van. A babócsai ta­nácsnak van ugyan egy na­gyobb feladatok megoldására alkalmas brigádja, de leköti a községfejlesztéssel kapcsolatos építkezés. Lakócsán és Tótúj­faluban külön brigád van, öt­hat ember dolgozik együtt. A szakemberek összevonásával eredményesebbé válna a munka. A szövetkezetek építő kollektívája csak akkor nö­velheti teljesítményét, ha ele­gendő szakemberrel rendelke­zik. Egy-egy gazdaság nem mindig képes alakítani ilyen brigádot, mert vagy kevés az emberük, vagy olyan kevés építkezést terveznek, hogy nem szükséges nagyobb gárdát szervezni. Építkezések azon­ban nemcsak most vannak, hanem a jövőben is lesznek, hiszen a régi épületek helyett idővel újabbakat, még kor­szerűbbeket akarnak emelni a gazdaságok. Ehhez pedig az kell, hogy ha a meglevő bri­gád gyenge a feladatok elvég­zésére, szövetkezetek közötti építőtársulással alakítsanak ki olyan egységeket, amelyek a modern beruházások kivite­lezésében is számításba jöhet­nek. Jó, jó — mondhatnák erre —, de ezeket az embereket vala­kinek össze is kell fognia. Ez természetes', hiszen a tsz- építőbrigádokban sokan van­nak olyanok is, akik jóformán még csak nem is iparosok, csupán azért dolgoznak ezen a területen, mert kedvet érez­nek hozzá. A sok közül csak egy példát említek: a kadar­kúti S2£badság Termelőszö­vetkezet építőbrigádja vezető­jének csak segédlevele van. Bizonyos, hogy ütőképesebb brigádok nem nélkülözhetik a jól képzett vezetőt. Mérnö­kök, technikusok kellenek a megerősített tsz-közi brigádok élére, hogy megoldhassák fel­adatukat. A KÖZÖS GAZDASÁGOK ÉPÍTKEZÉSEINEK ÜTEME nem kielégítő megyénkben. Ez a megállapításunk a tavalyi­nak ismétlése. Milliókat terve, zünk mezőgazdasági létesítmé­nyekre, amelyek nem készül­nek el határidőre. Szövetkeze­teink az építőbrigádok erősí­tésével megszüntethetnék vagy legalábbis mérsékelhetnék ezt a bizonytalanságot. Hemesz Ferenc Értesítjük megrendelő­inket, hogy az 1965. évi gépjavítási munkákra 1964. november 15-ig le­het vállalatunknál szer­ződést kötni. Gépjavító Állomás, Mernye. (3694) Mindenkit szeretettel várunk! A földművesszövetkezet rendezésében ÁRUSÍT ÁSSAL EGYBEKÖTÖTT VAS-MÜSZAKI MŰANYAG HÁZTARTÁSI FÖLSZERELÉS K kiállítása és vására (3696) LENGYELTÓTIBAN. Nyitva ma egész nap.

Next

/
Thumbnails
Contents