Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
Csütörtök, 1964. szeptember 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP öreg“ fiatalok — öreg éppen nem vagyok, novemberben leszek huszonhat. De figyelj csak! Menjek a hatnyolc évvel fiatalabbak közé, ugráljak úgy, ahogyan ők fütyülnek? Nem, öregem, ebbő! nem kérek. A kérdés elgondolkodtató: Miért van az, hogy a KISZ maholnap »gyerekszervezet« lesz, hiszen a húsz éven felülieknek csak kis hányada tagja valamelyik alapszervezetnek? A második X... Barcson kerestem a választ, ahol a 370 gimnazistán kívül 121 húsz éven aluli és mindössze 82 húsz éven felüli fiatal tagja a KISZ-nek. A járási arány rosszabb: 1960-ban, a KISZ I. kongresszusának évében 850 húsz éven aluli fiatalt tartottak nyilván a járásban, s mindössze 326 KISZ-ista volt túl a második ikszen. Ma következő a helyzet: húszévesnél fiatalabb 1132, idősebb 322. — Negatív »fejlődés« ... — mondja tréfás komolysággal Király György járási KISZ- titkár. — Sokat foglalkoztunk már ezzel a jelenséggel, magyarázatot is találtunk az okok egyik-másikára, de ezzel még nem oldódott meg a túlfiatalo- dás problémája. Végigjártuk az alapszervezeteket, beszélgettünk fiatalokkal, Iákértük az idősebbek véleményét, kerestük a választ a miértre. Dél-magyarországi Fűrészek. A parkettüzemben tízórai szünet van, néhány percre megálltak a gépek, leülepedett a fűrészpor. Balogh József KISZ-titkárt keressük. Magas, csontos fiú, húszéves, az őszszel megy katonának. — Nagyon nehéz itt titkárnak lenni — panaszolja. — A nősök, férjezettek mind elmennek az alapszervezetből. Az idősebbek nem akarnak együtt dolgozni velünk a KISZ-ben. — Fiatal a vezetőség? — Heten vagyunk, öten húsz éven aluliak, meg két öreg Az »öregek« — Angyal Ferenc meg Árvái Anna — huszonegy évesek. Az alapszervezet tagjainak átlagos életkora 17—18 év. Ugyanakkor a nagy gyártelepen sok húsz-harminc közötti fiatalt látni. — Csak nem csinálok magamból bohócot! — mondja az egyik. — Még jó, hogy az óvodába nem akarnak beíratni! Hol a hiba ? Volt egy időszak a KISZ életében, amikor túlzásba vitték a vezetőségek fiatalítását. Ennek káros hatása most jelentkezik. A túlságosan is fiatal vezetőség nem tud tekintélyt tartani, nem rendelkezik elegendő tapasztalattal, a fiatalok irányításához szükséges politikai érzékkel. Emiatt szé- ledt szét csaknem a ktsz alapszervezete is. Aztán a huszonnégy éves Kémes Lászlót választották titkárnak. — Már sikerült elérnünk, hogy a tagság kérje egy rendezvény megtartását. Azelőtt? Hat-hét embert alig tudtunk a harminchatból összeszedni taggyűlésre. A Vegyesipari és az Építőipari Ktsz^nél dolgozó 45 KISZ korosztályú fiatalból 36 tagja az alapszervezetnek. A többi kilenc? — Húsz éven felüliek — mondja a titkár. — KISZ-tagok voltak valamennyien, de elmaradoztak. Kovács József asztalos: — Katona voltam, nem küldték utánam a tagkönyvemet, hiába kértem. A leszerelés után? Bár családom van, de még így is szívesen dolgoznék a KISZ-ben, de senki sem hívott. Még gyűlésre sem. Itt is, ott is szóba kerül, hogy a leszerelés után csak kevesen mennek vissza régi alapszervezetükhöz. Ilyen véleményt is hallottam: — A honvédségnél annyi a kötött, kötelező foglalkozás, akár KISZ-munkáról, akár másról van szó, hogy az ember a leszerelés után örül, ha nagy ívben kikerülhet mindent, ami szervezett... Virovecz őrnagy, járási kiegészítő parancsnok: — A bevonulás előtt rendszeresen foglalkozunk a fiatalokkal, legtöbbjük az MHS szakköreibe is beiratkozik. Két év múlva? Elszélednek. Hiába volt kiváló katona valaki, csak a legritkább esetekben jön a szakkörökbe. Talán hasonló a helyzet a KISZ-szel is. A legfőbb hiba, hogy az alapszervezetek nem törődnek katona tagjaikkal. Elszakadnak egymástól, a fiatal nem érzi, hogy régi társasága ragaszkodik hozzá, elhidegül, időközben más társaságot keres és talál, vagy megnősül, s a leszerelés után nem tér vissza régi alapszervezetébe. Barcson a járási KISZ-bi- zottság és a kiegészítő parancsnokság értekezletet rendezett a leszerelteknek, hívták vissza a huszonkét éveseket az alapszervezetekbe. ígéretet kaptak is, de jóformán csak azt... Fásultság ? A KISZ-korosztályúak közül kétszáz nem tagja egyik alapszervezetnek sem Barcson, s a tagok közül is sokan — a húsz éven felüliekre gondolok — elfásultak. Néhány hónapja például elhatározták a járási tanács 19-es létszámú alapszervezetében, hogy felosztanak. Szerencsére a feloszlásból semmi sem lett, találtak munkát a fiatalok. De mi lehetett az eredője annak, hogy egyáltalán felvetődött az alapszervezet megszüntetésének gondolata? Akárhogyan nézzük is, elsősorban a fásultság. A barcsi Vörös Csillag Tsz- ben dolgozó fiataloknak jól berendezett KISZ-helyiségük van, munkakörülményeik, anyagi helyzetük lényegesen jobb az átlagosnál. Mégis ... Jelen pillanatban vezető sincs az alapszervezet élén. Somogyi Ilona volt a titkár a Vörös Csillagban. Jól dolgozott, kéthónapos KISZ-iskolára küldték. Ilonka növénytermelő volt a tsz-ben, ezért nem tudta a kapcsolatot szorosabbra fűzni a fiatalokkal. Kérték a tsz vezetőségét, helyezzék olyan munkakörbe, ahol az alapszervezet irányításával is szabadabban foglalkozhat. A tsz a kérést nem teljesítette, Somogyi Ilona elment Barcsról, most Kaposváron dolgozik a textilben... Megoldást keres a tsz is, a járási bizottság is. Fazekas András szigorló mérnököt szeretnék titkárnak. Talán így majd rendbe jön az alapszervezet élete. Lehetne újat? Igen A színes, mozgalmas ifjúsági élet minden lehetősége adva van Barcson. Mást ne mondjunk, a művelődési ház... Szakkörök, zeneoktatás, színjátszó csoport, tánc- és egyéb rendezvények, színházi előadások, klubestek, rengeteg újság, folyóirat, rádió, tv, játékok szolgálják a fiatalok szórakozását. — Az a baj, hogy a fiatalok nem tudják, mit csináljanak — mondja Vértes György igazgató. — Ha elmennek is a KISZ- be, a taggyűlésen gyakran kinevetik a tapasztalatlan titkárt, esetleg gépiesen végigcsinálják a szokványos programot. Lehetne újat? Persze! Csakhogy ehhez megfelelő vezetésre, tapasztalt ember irányító tevékenységére volna szükség. Én például nem emlékszem arra, hogy valaha is odament volna egy vezetőségi taghoz a szervezeten kívüli, hogy belépne. Pedig az kellene, hogy a KISZ-en kívülit hajtsa valami, hogy tag lehessen. Hogy olyan szervezetnek lehet a tagja, ahol jól érezheti magát. A hibákat könnyű egymás mellé sorakoztatni, de ebből még nem lesz megoldás. Feltárásuk legföljebb az első lépés lehet a megoldás felé. Vincze Jenő Marx Károly-közi Kaposvári Fodrász és Fényképész Szövetkezet modern női és férfi fodrászüzletet létesített húszezer forintos költséggel. „A tej naponta kell a családnak" A termelőszövetkezetek megalakulásával a háztáji istállókban néhány jószág helye megüresedett. A lovakat és a megengedett létszámon felüli szarvasmarhákat a közös istállókba kötötték, a közös vagyont gyarapították velük. A belépéskor visszatartott tehén azóta öregedett, kevesebb tejet adott, és az ilyen állaton igyekeztek túl adni a gazdák. Meghizlalták hát, és eladták vágásra, közfogyasztásra. A helye azonban üres maradt, és ha jól körülnézünk a megyében, sok helyütt még ma is üres. Miért? Talán nem juthatnak vemhes üszőhöz a tsz-tagok, hogy pótolhatnák a tehenüket? Dehogynem! Az Állatforgalmi Vállalat kihelyezési akciója — most vásárlási akciója — lehetőséNe legyenek tehén nélkül a háztáji istállók gómarha—üszőcsere-akció során. Érdemes külön is megemlíteni, hogy a július 1-én indult vásárlási akció — 5800 foringet, sőt nagyon kedvező lehetőséget nyújt a tehénutánpótlás beszerzéséhez. A baj ott van, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek mindenütt. Közmegelégedésre dolgoznak a földművesszövetkezetek 12,2 millió forint részjegyekre — Bővül a szolgáltatás — Falusi takarékok a lakosságért — Kulturált kereskedelem Bármelyik kezeti elnök földművess zövet- nehéz helyzetbe kerülne, ha kapásból fel kellene sorolnia: mi mindennel foglalkozik a szövetkezet A csaknem húszéves múltra visz- szatekintő — ma már több mint 124 000 tagot, a megye lakosságának egyharmadát számláló — földművesszövetkezeti mozgalom évről évre több feladatot vállal magára és lát el, mindinkább közmegelégedésre. 204 milliós saját vagyon Az évek számával együtt nőtt tekintélyük, szerepük, fejlődött, formálódott szervezetük. A termelőszövetkezetek megalakulásával, megszilárdulásával hivatásuk nem csökkent. L étjogosultságukat az élet igazolta. A falusi lakosság — amelynek többsége földművesszövetkezeti tag is — magáénak érzi szövetkezetét, segítette a nagy gazdasági egységek megteremtését, erősítését. Nagy jelentőségű dolog az, hogy a földművesszövetkezetek vagyonának 55,3 százalékával — pontosan 204 652 000 forinttal — ma már a szövetkezetek rendelkeznek. A kiváltott részjegyekre 12,2 millió forintot fizettek be a szövetkezeti tagok, ezzel járulnak hozzá a gazdálkodás, az ellátás javításához. Az erők koncentrálásával egyidejűleg új feladatokat vállalt magára a mozgalom, s ez hasznos a lakosságnak is, a népgazdaságnak is. Elegendő csak arra utalni, hogy a földművesszövetkezetek egyre nagyobb szolgáltatási tevékenységet látnak el, az iparcikk és élelmiszerellátáson kívül me- gyeszerte új szolgáltatási ágakat hívtak életre (harisnyát, lábbelit javíttatnak, fontos cikkeket kölcsönöznek, építőanyagot, cukrászati termékeket, hűsítő italokat állítanak elő, és ezzel tehermentesítik, kisegítik az állami ipart). Közvetítenek a falusi lakosság és az ipar, az állami piac között; serkentik, segítik a háztáji gazdaságok árutermelését. Szerződést kötnek, a fölös mezőgazdasági termékeket felvásárolják és eljuttatják az ország éléskamrájába. Nehéz lenne összeszámlálni: hány féle terméket vásárolnak. Ez tájanként, községenként változik, nő vagy csökken az áruk köre. A burgonyán, a sokféle gyümölcsön, a tojáson, barom fin kívül a földművesszövetkezet révén lel gazdára a méz, a toll és sok olyan cikk is, amely egyébként talán a hulladékba kerülne. A csurgói járásban az iparcikkek egész kereskedelmi forgalmát egyetlen, az egész járást egyesítő földművesszövetkezet bonyolítja le. Megszervezik, felkarolják a lakosság takarékossági mozgalmát. A földművesszövetkezeti irányítás alatt működő falusi takarékok ma már több ezer falusi család száz forintjait kezelik és kamatoztatják. Sok százezer forintra rúg az az összeg, amit évente kölcsön adnak a hitelt igénylőknek. Már az eddigiekből is látható, milyen sokrétű a földművesszövetkezetek munkája. Ehhez még hozzászámíthatjuk azt a tevékenységet is, amely az egyébként elkallódó nemzeti értékek, a mező, az erdő vadon termő kincseinek összegyűjtéséből származik. Mert a földművesszövetkezetek nemcsak tojást, baromfit, burgonyát, babot, zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak, hanem csigát, békát, piócát, több tucatnyi gyógynövényt is, s ezek nemcsak a velük foglalkozóknak nyújtanak hasznot, hanem a népgazdaságnak is. Só és könyv egymás mellett Gyakran bírálják a földművesszövetkezeteket az italboltok elmaradottsága miatt. Ez esetenként helyénvaló is, ám tagadhatatlan a változás, a fejlődés. Sok községben a talponállók, a rossz emlékű kocsmák helyén kulturált vendéglők, eszpresszók létesültek, mint ahogy sok falusi bolt árubősége, választéka sem marad alatta a városi színvonalnak. A boltban ott a televízió, a rádió, a hűtőszekrény és ha kissé furcsán is hat, a kenyér, a só, a cukor, a hentesáru mellett ott a könyv is, hogy újabb híveket hódítson a kultúrának, a művészetnek. Varga József A marcali járás példát mutat Ha megyei szinten nézzük a kihelyezési akció eddigi eredményeit, a marcali járás kivételével úgyszólván egyik járás sem mutat biztató képet. A barcsi járásban például 450 üsző kihelyezését irányozták elő, ennek gyakran alig egy- hatoda került ki a gazdákhoz. Vontatottság tapasztalható a nagyatádi, a csurgói, a fonyódi meg a siófoki járásban is. És amíg itt lemaradásról beszélhetünk, elismerésre méltó az az eredmény, amelyet a marcali járás eddig elért. Itt törődnek a tehénállomány fejlesztésével, az utánpótlás iránti érdeklődés nagy. 240 vemhes és 86 szűz üszőt adtak ki a gazdáknak, ezenfelül több mint harminc darabot kaptak a vátért kap vemhes üszőt a gazda — keretében 27 darabot adtak ki a háztájiba. Nemesviden Karancz László tanácselnök mondta, hogy szívesen igényelnek vemhes üszőt a gazdák. A tsz közös állományából juttatnak a háztájiba is, és a további kérések kielégítésére is elegendő alapanyag áll rendelkezésre. 15 üszőt helyeztek ki eddig a községben, öttel többet, mint amennyire korábban számítottak. Tanácsüléseken, párttaggyűléseken és más ösz- szejöveteleken is foglalkoztak az akció hasznosságával, ez éreztette hatását. A község párszervezetei, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetői fontosnak tartották a program sikeres megvalósítását. Segítettek a járási pártbizottság, a járási tanács vezetői és a vállalat marcali kirendeltségének vezetője is. Kéthelyen mindent megadnak a tehéntartáshoz Bántó Károllyal, az Állatforgalmi Vállalat marcali kirendeltségének vezetőjével ellátogattunk néhány községbe, többek között Kéthelyre is. H1 öl- járóban elmondta a kirendeltségvezető, hogy van olyan község, ahol a felvásárlóval együtt három napig járták a házakat, s győzték meg a gazdákat az üszővásárlási akció előnyérő1. Ügyeltek arra, hogy a vásárokon jó, tenyésztésre alkalmas üszők között válogathassanak a szövetkezeti gazdák. Kéthelyen az okozott gondot, hogy a korábban k; helyezett öt vemhes üsző közül kettő ellás közben elhullott. Ezután megtorpanás következett be, de csak rövid időre. — Ismét föllendül a vásárlási kedv — mondta Bántó elvtárs —, főként a tsz segítsége révén. Miben nyilvánul meg ez a segítség? Elsősorban abban, hogy a közös elsődleges fejlesztése mellett a háztáji erősítését is közügynek tekintik. A réti szénán és a pillangósokon kívül lédús takarmányt, répát is kapnak a tagok, egységenként 2—3 kilót. Ezenkívül egy árokpart nyolc kilométer hosszú szakaszán is vethettek takarmányrépát, kizárólag a háztáji állatok etetésére. Nem véletlen, hogy ezek után Nagy Dezső takarmányos például így vélekedett: — Nem vettem én takarmányt, kapok eleget a közösből meg a háztájiból. Pedig két hízómarhám is van, és két hónappal ezelőtt vettem a vállalattól egy vemhes üszőt. — Megérte a vétel? — Ez majd az ellés után derül ki, de azt hiszem, jól jártam. Kocát már korábban is vettem a vállalattól, azzal sem csapódtam be. És mit mond Pálfi Imréné. növénytermesztő? Az ő istállójukban is két hónapja áll a vállalattól vásárolt üsző. — Tej nélkül nem lehet meg a család. Most még vesszük a tejet, naponta négy litert fogyasztunk. Pálfiék rövidesen saját istállójukból hordhatják a tejet reggelire, vacsorára, sőt még a csarnokba is. Nekik megéri, de ugyanígy kifizetődő lenne a tehéntartás a megye többi háztáji gazdaságában is. Hemesz Ferenc II répalevelet is hasznosit]ák Várdán Jól sikerült a 73 hold cukorrépa a várdai Üj Élet Tsz-ben. A tervezett 155 mázsával szemben a becslések szerint elérte a holdankénti 190—200 mázsás átlagtermést A répa szedésre érett. A múlt hét végén hozzáláttak a termés betakarításához. Naponta átlag 200—250 mázsát szállítanak a Kaposvári Cukorgyárba. Erre a célra állítottak be egy teherautót és egy Zetor traktort. Krammer József tsz- elnök azt mondja, azért sietnek annyira most a répa betakarításával, mert a szeptember 15-ig leszállított mennyiség után a cukorgyár felárat fizet. Ha már megadták ezt a lehetőséget, szeretnénk minél jobban kihasználni, meg aztán, ha megkezdődik a burgonyaszedés és a kukoricatörés, akkor úgyis lefoglalja a tagokat az a munka. A fölszedett répának minden részét hasznosítják Várdán. A leveleket sem hagyják szanaszét a földön, hanem gondosan betakarítják. Jó lesz majd téli takarmánynak. Amióta szállítják a répát, azóta rendszeresen hoznak a cukorgyárból répaszeletet is. Ennek egy részét már most etetik az állatokkal, a pedig télire tárolják mellé kiegészítésnek. többit a siló Barcsi vasszerkezeti üzemünkbe azonnali belépéssel FELVESZÜNK gépésztechnikusokat. Jelentkezés az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyára barcsi telepének főmérnökénél. __________________________(3538)
