Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Vasárnap, 1964. szeptember 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP TAMÄSKODO »SZAKEMBER« GÉPEK A KIÁLLÍTÁSON — Nagyon kérem hallgasson meg. Tudom, hogy járt már nálunk Kapospulán, ismeri szövetkezetünket, azt is tudja, milyen az állattenyésztésünk. Nem vagyok haragtartó ember, de úgy megszégyenítettek, hogy nem hagy nyugodni a dolog. Sokat megértem életemben, de még senki sem tett nevetségessé. Most ez történt. Tulajdonképpen ahelyett is pirulnom kellett, aki megbántott... Jó másfél hónapja a Szovjetunióban jártam tanulmányúton. Igazán szép volt, jó volt, jól éreztem magam, de nem erről akarok beszélni. Egyik este Kijevben bejön a szobámba egy fiatalember. Azt mondja, ő is somogyi, Nagybajomban brigádvezető, beszélgessünk egy kicsit. Örömmel fogadtam, még nevettem is, hogy otthon, ki tudja, mikor találkoztunk volna, itt meg összehozott bennünket a sors. Jól is esett egy kicsit a hazai dolgokról társalogni. Beszéltünk erről, arról ; elmondtam, hogy nálunk elég jól megy minden, fő erősségünk az állattenyésztés, és én is ott dolgozom. Szóval a jószágokra terelődött a szó. — Én növénytermelési brigádvezető vagyok, de értek az állatokhoz is, ha vásárolunk, vagy valami ilyesmi, akkor mindig engem bíznak meg — mondta a vendégem. Ahogy kivettem a szavaiból, nem lehet túlságosan magasszíntű az állattenyésztés náluk, és nem dicsekvésből, de elmondtam, neki, hogy nálunk húszliteres tehén nincs is, így és így takarmányozunk meg szelektálunk. De azt már büszkén mondtam, hogy van egy 34 literes tehenünk, a Rózsa. Erre kegyetlenül elkezd nevetni, felugrik és azt mondja : — Ne nézzen engem bolondnak, Visnyei bácsi ! 34 literes tehén. Ugyan ! Mondom, értek az állatokhoz, ilyen nagyképű meséket nem veszek be ! Hiába magyaráztam, hogy ez nem mese, miért hazudnék, jöjjön el, győződjön meg róla. Megkérdeztem, hol él egyáltalán, hogy ez az adat annyira elképzelhetetlen neki. De csak kinevetett. És otthagyott. Igen bántott ez, és arra gondoltam, ha ezt a brigádvezetőt jó állattenyésztő szakembernek ismerik el otthon, akkor nagy hiba lehet ott az állattenyésztéssel ! Nem jött szóba többet a dolog. Hazafelé utaztunk, már majdnem Dombóvárra értünk, mikor a többiek előtt nagyon hangosan odalépett hozzám : — Na, Visnyei bácsi, akkor én most leszállók magával, aztán megnézem azt a híres tehenet... Erre a többiek mind elkezdtek nevetni. Rajtam nevettek, nem tudom, mit mondhatott nekik. Igen méregbe gurultam : — Ne csináljon cirkuszt... Tessék, jöjjön, és nézze meg, ha még mindig azt hiszi, hogy hazudok. Egyébként maga vagy ötven évvel el van maradva, és én csak annyit mondhatok, hogy baj lesz maguknál, ha ilyen kezekben van az irányítás, mint a magáé. Ez végleg feltüzelte. Nevetséges figurát csinált belőlem a többiek előtt. Semmi oka nem volt rá, de szégyelltem magam helyette is. Hogy még jobban nevessenek, olyanokat mondott, hogy ő most mégsem száll le, de akkor elhiszi, hogy létezik ilyen tehén, ha az elnök meg az agronómus aláírásával küldök neki egy levelet... Nagyon bánt ez a dolog. Nemcsak az, ami történt, hanem az is, hogy egyáltalán vannak ilyen parasztemberek. Azon vagyunk, hogy minél több olyan tehenünk legyen, mint a Rózsa, és akad ember, aki egyszerűen mesének tartja az egészet! A magyar FVE függesztett háromvasú, váltva forgató eke kitűnően alkalmas az eróziónak kitett lejtős területek talajvédő művelésére Persze azóta már lehiggadtam. Egyszerű állatgondozó vagyok, és az a véleményem, valamit tenni kellene. Van a megyében jó néhány kiváló állattenyésztő tsz. Az ilyen ta- máskodó embereket el kellene küldeni ezekbe a gazdaságokba, hogy lássanak, tapasztaljanak. Mert az, hogy engem megsértett ez a brigádvezető, meg ezzel valamennyiünket, még hagyján, a hiba az, hogy emiatt a szemlélet miatt még baj lehet náluk a tsz-ben. — Szegény Rózsa. Nem hittem volna, hogy ilyen gondot okoz a 34 literével... Följegyezte : Vörös Márta Műszer a levegő elektromosságának mérésére New Yorkban a barométerek kiegészítőjeként a levegő elektromosság-tartalmának mérésére szolgáló műszert hoztak forgalomba. Sárga vonal jelzi a kisméretű elektromosságot, zöld a normálisát és vörös a normálisnál jóval erősebbet. inagy munkaszélességű talajművelő eszközök. Mindez a nagyüzemi termelés kibontakozására vall. A kisüzem világszerte életképtelenné vált, s ezért a kisüzemekben használatos gépek gyártása hanyatlóban van, nemcsak a szocialista hanem a tőkés országokban is. A másik jellemző: a szakosított termelés ugyancsak tükröződik a gépesítési bemutatón. A traktor ma már nemcsak pusztán a lovat helyettesíti. Sokféle berendezéssel: hidraulikával, forgótengellyel, tárcsával és egyéb kiegészítő berendezésekkel van felszerelve, amelyekkel külön-külön egy-egy speciális munkagépet üzemeltethetnek. ^SHSE5ESZ5ESE5HSESE5ESESEEHSH5ESEÍjHEEHES'a5HSc!S2SE5a5E52SE5HSa5"ESESE5E5ZE25a5HSE5a5ES2S2 zik abban, hogy nemsokára új. ra elmennek abba a szép boltba észre sem veszi, hogy ő bűnhődik. Szülei, kis társadalma évszázados maradatlan- sága miatt bűnhődik. Üres kézzel megy majd az iskolába, s az iskola ismeretlen és új világa csúfolódással kezdődik. Hatvan vagy nyolcvan forint miatt. Pedig dolgoznak a szülei. Benn a faluban laknak, és biztosan kerülne füzetekre Szedett-vedett ruhákban, szokatlanul szőke és bozontos fejével magára vonta a figyelmet. Maszatos képén csodálat ült, kerekretágult szemmel bámult itt mindent. Mások számára egy falusi kis írószerbolt igazán nem jelent semmi különöset, bemennek, megvásárolják azt, ami éppen kell. Sanyika érthetetlen rajongással bámulta a fakult polcokon sorakozó sok mindent. Édesanyja, kendős, magas homlokú cigányasszony óvatosan érdeklődött az eladótól: — Mennyibe kerül egy olyan elsősöknek való táska? Olyan, amit a hátukra akasztanak? — Már csak ez az egy van. ez a vászon. Huszonhárom forint. — És az irkák? Azok menynyibe kerülnek? Olyan elsős gyereknek. — Huszonegy ötven. — És még mi kell egy ilyen gyereknek? — Könyvek. Azt az iskolában kell megvenni. — És az mennyibe kerül? — Én nem tudom. Sanyika nem figyelte a párbeszédet. Am v ' -nác'talavu.l álldogált még egy darabig. Biztosan a pénzeket számolgatta. Talán húsz forint ha lehetett nála. Aztán határozatlanul ennyit mondott: — Gyere Sanyika. Majd egyszer visszajövünk ide. Kézen fogta a gyereket és elmentek. Gyorsan megvettem a levélpapírt és borítékot. A sarkon akkor fordultak be. Pár házzal odébb, magas fakerítés mögött tűntek el. Bekukucskáltam. Pici, sárga ház. Itt laknak tehát Sanyiik. Bent a faluban, a gimnázium mellett. S-ajtyxk(L Sanyika még nem ért semmit. Nem érti egészen, hogy neki miért nem lesznek füzetei, könyvei. De nem is tűnődik rajta. Hatvan vagy nyolcvan forinton múlik, hogy Sanyika is éppen olyan első osztályos kis. fiú legyen, mint a többi. Sok ilyen kis Sanyika van. Akad olyan is, akinek megveszik az irkákat, könyveket, ceruzát Otthon aztán a többi apróság pár napon belül széthord, ösz- szetép mindent. Tulajdonképpen nincs egy tiszta asztalsarok, nincs egy csöndes zúg, ahova leülhetne tanulni. Sanyika most vidám, ö még nem érti ezeket a dolgokat, bipenz ... Kerekiben segítenek az ilyen gyerekeknek. A pedagógus gondoskodik arról, hogy a ci- gánysziilök megvegyék a gyermekeknek a tanszert. Az iskola napközijében délután megtanulják a leckét, cs kis polcokon otthagyják füzeteiket, könyveiket. Sanyika azt sem tudja hol van Kereki, mit sem sejt arról, hogy sokan cigánykérdésről beszélnek, és azon tanakodnak, hogy mit lehet tenni? A gyerekek érdekében azt, amit Kerekiben. Többen végzik el a nyolc általánost, gyermekkorukban megszokják. hogy egyenlő társak mindenkivel, nem érzik magukat megbélyegzettnek pár füzet, egy hátitáska és egy könyv miatt. Sanyika szemén jól láttam, hogy tanulni akar ... — S. Nagy— Az SFZ-6 jelű lengyel gyár tmányú, meleglevegős gabonaszárító berendezés éránként 60 mázsa termény szárítását végzi. például az angol fotocellás válogató, amely alak, nagyság és szín szerint is elkülöníti a terményt. A gabona-betakarítás gépei és eszközei között új típusokat látunk, új megoldásokat kevésbé. Pedig a szalmabetakaríHiányérzete támad a látogatónak a kukorica-betakarítás gépeit szemlélve. Gondot jelent ennek a nagy vetésterületű növénynek a betakarítása. Nem a kiállítás rendezőségén múlott, hogy a szükséges gépekből szerény a készlet: gépA KN 1400-as szovjet esatomanyitó eke segítségével 300 cm széles és 110 cm mely öiiiözű csatorna készíthető. Az idei mezőgazdasági kiállítás szemléltetően bizonyítja, mennyire fejlődik a gépi technika, s hogy egyre nagyobb szerepe van a mezőgazdasági termelésben. Miután a gépesítés köre mind jobban kiterjed, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a kiállítás rendezősége termelési áganként és műveletcsoportonként sorakoztatta fel a gépeket. A •»géperdőbe«« járva a mező- gazdaság gépesítésére jellemző néhány dolog külön is szem- beötlik. Az első: világszerte évről- évre nő a traktorok vonóerő teljesítménye. Ez figyelhető meg a hazai DUTRA traktorcsalád újabb tagjánál: így a D—í—K továbbfejlesztésekor is erre törekedtek a gépszerkesztők. Mind nagyobb teljesítményűek a munkagépek, a mélyszámtó, a széles barázdák fordító ekék, a nehéz és a jet burgonya- és a lengyel répakombájnt, amelyek viszonylag egyszerűek, könnyen kezelhetők. A zöldségtermesztésben számos kitűnő gépesítési ötlet valósult meg. Szedőgépek, szállítószalagok, osztályozok egész sora segíti a termelékenység növelését ebben a fontos üzemágban. Hasonlóképpen bő választékot kapunk a gyü- mölcstermesztósi gépekből. A belterjes üzemágaknak a gépesítése is erőteljesen megindult, amihez a KGST-n belüli tapasztalatcsere szintén nagy segítséget nyújt. Ugyanez vonatkozik a növényvédelem szerteágazó feladatokat ellátó gépsoraira. A magtisztító berendezések sok kiváló, ötletes újdonságot kínálnak A magvak kezelésének úgyszólván minden szakasza gépesíthető, sőt automatizálható. A baráti országok számos gépegységet vonultattak fel ebben a csoportban, de láthattunk belőlük a tőkés országok pavilonjában is. Ilyen Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sorkö zi permetezőgép. Teljesítménye 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép állítható szórófejekkel, percenként 70 liter növényvédő folyadékot permetez, egyszerre három sorra. tás gépesítése még mindig nincs kellőképpen megoldva. A gazdaságok biztonságosan működő és kevés kézi munkát kívánó bálázókat várnak, olyanokat, amelyek a kombájnszalmát azonnal, menet közben sajtolnák, s tennék könnyen szállíthatóvá. gyártásunk évek óta vajúdik a KB-típusok fejlesztésével. Reméljük a bemutatott KBF az idén a gyakorlatban is kitesz magáért! Szerencsénk, hogy a kitűnő szovjet kombájnokra szerelhető adapterek jól beváltak. Sárközy Péter Néha a célgép maga traktor, mint pl. a szőlőművelés gépe, a hidas traktor, vagy a keskeny nyomtávú bolgár lánctalpas szőlőművelő. Az előbbi — hazai gyártmány — a szőlősorok felett jár el, az utóbbi közöttük. A nehéz — gyakran lánctalpas vagy négykerék-meghajtá- sos traktorokat főként a talajművelésben, a könnyű, sokféle eszközzel fölszerelhető traktorokat pedig a növényápolásban használják. A kettő közti átmenetet jelenti az univerzális traktorok csoportja, amely mindkét feladatot — gyakran a szállítás feladatát is — ellátja. Sok újdonságot fedez fel az ember a burgonya- és répaszedő gépek között. A legtöbb baráti ország hozott belőlük. Különösen sokan tanulmányozzák érdeklődéssel a szov
