Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

® * 58 !* A LEGIFJABBAK BAJNOKSÁGA A AA A /N A A Ki a leghasznosabb? Ec Jgyütt laktak egy varró- asztalkában a tű, a cérna meg az olló. Egyszer a tűt vado­natúj tűpárnába szúrták, s ez a megtiszteltetés úgy a fejébe szállt, hogy hetykén villogni kezdett. — Lám, hogy megbecsülnek! Kicsi vagyok, mégsem élhet­nek nélkülem az emberek! Én varrom nekik a sok szép ru­hát! Nagyot perdült erre az or­sóval a cérna. — Még mit nem? Hiszen te már réges-régen rozsdás lim­lom leszel, amikor a ruhájukat én még mindig összetartom! — Csitt-csatt-csitt — csat­tant fel az olló — tévedtek mind a ketten. Enyém az el­sőség, mert én szabom ki az anyagot, sőt a cérnát is el­nyisszantom, ha felesleges! — Ejnye! — kiabáltak a tű meg a cérna —, hát akkor ki a leghasznosabb közülünk?! A tű villogott, a cémaorsó pörgött, az olló csattogott ha­ragjában, mégsem tudtak meg­egyezni. Végül megkérték az öreg stoppolófát, hogy tegyen igazságot A stoppolófa kidug­ta fejét egy harisnya lyukas sarkán és azt mondta: — Addig igazán nem dönt- hetek, míg nem látom mit tud­tok! — Hát idenézz — nyisszant nagyot az olló és nekiszaladt a kikészített szövetnek. Szé­pen darabokra szabta, akkor azonban megállt a tudománya, mert mégsem lett ruha a ru­ha. Nosza, fogta magát a tű és szaporán bujkálni kezdett a szövetben. Föl-le bukfencezett, s amikor már jókora utat megtett, kimelegedve nézett hátra. — Ni, mekkorát szaladtam! Ez csak derék munka! Igenám, de akkor derült, ki hogy a cérna nem ment után- na! A varrótű hiába szurkál- ta össze a szövetet, egymagá­ban haszontalan ugrálást vég­zett. — No, lám! — kacagott a cérna —, úgy látszik mégis én­rám van a legnagyobb szük­ség! Bújt is volna tüstént a szö­vetbe, hogy ezt bebizonyítsa, de bizony nem sikerült. A tű nélkül ő sem ment semmire. Nagyot koppant az öreg stoppolófa és így szólt. — Látjátok, milyen ostoba­ság azon vitatkozni, hogy ki a leghasznosabb. Mindegyikőtök sokat ér, a maga módján, és csak egymást megsegítve és egymást megbecsülve tudtok igazán jó munkát végezni! Elszégyelte magát a tű, a cérna, az olló. Nem is vesze­kedtek többet, hanem az olló tovább vágott, a cérna a tű­vel barátságosan összekapasz­kodott, és azóta már nagyon sok szép ruhát megvarrtak együtt, békességben. Fésűs Éva TUDÓ D-E — hogy Belső-Ázsiát még 1850 táján is homály fedte. Egy Pardenone nevű szerzetes 1330-ban beutazta Tibetet és első európaiként járt Lhassza szent városában, öt évszáza­don át csak elszórtan igye­keztek a kutatók a nagy is­meretiénbe hatolni. A múlt század második felében az oroszok és az angolok kezdték meg Belsö-Ázsia tudományos felkutatását. Egymás után ke­rültek térképre a Karakorum hegység, a Pamir, a nagy siva­tagok, a Xarim medence, a Lopnor tó stb. Ma az egykori »♦fehér foltokat« — autóutak hálózzák be; Ázsia felfedte utolsó titkait. — hogy a messzi észak első név szerint ismert kutatója a görög Pfitheasz, aki idő előtt 330-ban a legendás Thule-szi- getig jutott el. Ezt a területet ma Közép-Norvégia partjaival azonosítják. & l§ §§IIÍ11!Ik vs : ; .... Házilag készített a háló és a röplabdapálya. Egész nyáron, és a napsütéses őszi na­pokon is ez az óvódások kedvenc helye. Eleinte persze nehezen ment,, ma már mind ___________biztosabban repül a háló fölött a piros pettyes labda. V izbe esett az újonc matróznak az ecse­te, miközben a hajó külsejét festette. Közel ereszkedett a Harc a török ellen (H4 Vízszintes : 1. Eger hős védője. 5. Zártam — régiesen. 9. Eléütött. 10. Morsehang. 11. Kiss Dénes név­jele. 12. Ez kell a versíráshoz — a tehetségen kívül. 14. Középső be­tűjét kettőzve : Hörpölni. 15. Ket­tősbetű. 16. Az »Egri csillagok«. 18. Libahang. 19. Drégely várat védte. 20. Titokban figyel. 21. Csukta. 22. Vízinövény. 23. Papír­ra vet. 24. Kémiai elem. 26. Om- ladék. 27. Legyek, .... , legyen. 29. TK. 30. Mátyás apja, számtalan török harc hőse. Függőleges : l. Súly. 2. Csomót bont. 3. Kiejtett mássalhangzó. 4. Védelmező. 5. Szigetvár hőse. 6. Egyik házból a másikba szólít. 7. Nem zárja el az utat. 8. O szer­vezte a »Fekete sereg«-et. 13. Az évek száma.“ 14. Kúszónövény ré­sze. 16. Az útszéli vízlefolyó. 17. Zúdítja. 19. Magános csúcs. 20. Gyermeke. 22. Szám. 24. Mázol. 25. Becézett női név. 27. Igásállat — táj szóval. 28. Fordított, kiejtett mássalhangzó. K. J. * * • Beküldendő a vízszintes 1., 19., 30., és a függőleges 5., 8. Beküldé­si határidő 1964. október 2-a, pén-| í 2 3 4 mmmm ■■■■ ■■■■ ■■■■ 5 6 7 8 9 ■ BBB ■ ■■■ ■BBB ■ ■■■ 10 11 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ B! ■■■■ ■■■■ 12 ■■■■ ■ ■■■ BBBB ■ ■■■ 1 3 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 14 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 15 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 16 17 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 18 19 ■■■■ ■■■■ BHBB ■ ■■■ 20 21 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 22 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 23 ■ BBB ■ BBB ■ tad ■ BBB ■■■■ ■BBB ■ ■■■ ■ ■■■ 24 ■ ■■■ ::sc ■■■■ 25 26 ■■■■ mmmm mmmm mmmm 27 28 29 BBBB ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 30 tek délig. A szükséges sorokat le-1 Múlt heti rejtvényünk helyes velezőlapon küldjétek be, s feltű- megfejtése : Hüsiüzem ; Konzerv- , ... . , _ . , gyár ; Vajgyár ; Fonoda, noen írjatok rá; »Gyermek ke- A nyertesek neveit Hírek című resztrejtvény. I rovatunkban találjátok. vízhez, ameddig a kötél en­gedte, és azt a néhány kavi­csot, amit a zsebében talált bedobta a vízbe az ecset mö­gé, hogy a hullámok közelebb hozzák a szerszámát. Barátja, aki egy kajüt abla­kából figyelte az esetet rákiál­tott : — Mit csinálsz? Nem tanul­tad meg az iskolában a fizi­kát ? Miért kiáltott így a másik tengerész ? (Helyes válasz : Mert a hul­lámok nem hozzák közelebb az ecsetet. A gyűrűző hullá­mok ugyanis nem mozgatják el vízszintes irányban a víz részecskéit! csak sorban meg­emelik őket. Ezért az ecsetet is csak megtáncoltatják.) Miért huruíyolnak a békák? Egyszer az állatok elhatározták, hogy hangversenyt rendeznek. Meghívtak mindenkit, és kitűzték a napot is. Addig lehet gyakorol­ni — szólt a meghívó utolsó sora. Nosza, lett is erre óriási hang­zavar ! Fújta mindegyik reggeltől estig. A békák késő éjjelig gya­koroltak. Végre eljött a verseny napja. Már mindenki az erdei tisztáson volt, csak a békák kara hiány­zott. A rendezőség elszalasztottá értük a varjút. A küldönc azzal jött vissza, hogy az énekkar össz­hangja még nem megfelelő, vár­janak néhány napot. Az állatok nem vártak. Megtar­tották a versenyt a békák nélkül. A békák azóta is minden este brekegnek, mert még most is ké­szülnek a versenyre. Egy árva gólya A fegyveres erők napja Vízszintes : 1. Tamási Áron to­borzási jelenete. 14. Számíthat rá. 17. Gyümölcsfák? 18. Szalonnát főz. 20. Francia operettszerző (Sztambul rózsája). 21. Folyóágy. 23. Szín. 25. Kavics. 26. Gyilkol- tatja. 27. Filmcsillag. 28. Kertre- kesztő. 30. Harmadik betűjét ket­tőzve: Létezni. 31. A »Holló-« köl­tője. 33. Anima. 34. TIE. 35. Nép­dal. 37. Szeszes ital. 39. Földet for­gat. 40. Személyes névmások. 41. Régiségkereskedői!) 43. Mutatószó. 44. Római szám. 45. Kupacra. 46. A Paprika Jancsi olasz testvére. 46. Az evőeszköz. 50. Helyezni. 51. Két mutatószó. 52. Balkánon. 53. Fáit elhelyezői. 55. A bérleményt birtokló. 56. Hatvan percet. 57. Művégtag. 58. Rokka vége(!) 00. Személye üt. 61. Évszak. 62. Régi súlymérték. 63. Ütőhangszer. 64. Erős óhaja. 66. Cs—a régi magyar nyelvben. 67. Ékezettel kuglizik. 69. A sivatag hajói. 70. Római szám. 71. Névelő. 72. Nem lankadó. 73. Az idős. 74. Külföldi hírügy­1 2 r 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 5:::H 14 15 16 ■ 17 ■ 18 19 Ül iiiiü 20 f 21 22 Üli:! 23 24 25 26 :::::: 27 :s:sa 28 29 30 iiiiü 31 :::::: 32 :::::: 33 :::::: 34 35 36 L I V :::::: 37 38 39 ■SSSSS 40 ül 41 42 :::::: 43 44 üBii :::::: 45 :a«: 46 iiiiü 47 48 49 iiiiü Ijjjj; 50 51 52 ill 53 54 Ül 55 56 "»M 57 58 59 iiiiü 60 61 Hjffi 62 :::::: 63 :::::: 64 65 66 iiiiií 67 68 69 :::::: 70 71. (•:»: 72 n'»* 73 u|::| 74 75 76 :::::: 77 ü::£: 78 iiiiü 79 80 81 i:|jj| 82 :::::: 83 lüiü 84 85 86 ül 87 É 88 89 yyy 90 ~:::s 91 92 93 L> 94 yyy 95 :::::: nökség rövidítése. 75. Személyes névmás. 77. Ókori bölcs. 78. A vo­natpályán. 79. A folyadék. 80. Fo- gaiddal morzsold! 82. Fürdőalkal- matossag. 83. Nagy termek. 84. Cernadarab. 85. Nem talál. 87. Fo- gadoszoba a kastélyban. 88. Harun *?••* • 89- Zenei kifejezés. 90. Ma- t5rt# Maró folyadék. 93. Keserű vízmárka. 94. Gyorsírónak felolvasás. 95. Disznómódra kifor­gatott !) Függőleges: 2. Nemcsak ide fel. 3. Szegfűféle, nálunk számos faja el szikes területeken. 4. Kossuth- dijas színművész (Bertalan). 5 UF 6. Nagy tányér. 7. Horváth’ Ká­roly. 8. Arany János verse. 9. Egye.(!) io. Szarvasra leső. li. Na- ^yázó, nagyon figyelő. 12. Éjjeli mulató. 13. Igekötő. 15. Pa­pírmértek. 16 Van ereje. 19. Kí­vánságai. 20. Petőfi verse, de ma­rfVv'V'™6.,15- 22- És ~ latinul. 23 Fozeleknovény. 24. Titokban lefigyel. 25. Lásd 23. sz. 27. Soha­sem 29. Ékezettel : közlekedési terület. 31. Kiegészít. 32. Hiányta- *:rl1 ruhadarabok. 35. Idegen férfinév. 36. Égtáj. 38. Illyés Gyula verse, de háromfelvonásos szín­müve is. 40. Francia festő. 42. RNI 43. Ezen dolgokat. 45. Az élet vé­ge. 47. Ebből állnak a mondatok. 49. Kívánság. 50. Foglyok. 51. Név­elővel : Várfalon található. 53. Szülőd — jasszosan. 54. Hírközlő. 55. Fából készült evőeszköz. 59. A köralakú. 63. Lecsavarja. 65. Ide­való hattyú Shakespeare. 67. Szám. 68. ZTN. 69. A száz dekás. 73. A nyakravaló. 74. Kézjegyével ellá­tott. 76. Erre a helyre érkezik. 78. Azon dolog mélyére. 79. Névelő­vel : főzünk vele. 81. Római szá­mok : 500, 1000, 500. 83. Kenyeret vág. 84. Becézett Sámuel. 86. Ha van, legyen kövér. 87. SMA. 90. Lásd 22. sz. 92. Karddal hadako­zik. A. I. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes l„ 35. és a függőleges 8., 20., 38. Beküldési határidő 1964. október 2-a, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá : »»Rejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése : Borravalót nem ad soha, de mindennap fizet egy ká­vét és két süteményt, amit elfe­lejt megrendelni. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találják — Ne haragudjon, hogy megszólítom ... — Dehogy, semmi... — mondtam hirtelen, és csak ak­kor láttam, hogy aki megszó­lít — egy szabályos gólya. Kaposváron a cukorgyár: környékén jártam, a vasút mentén, ott volt a gólya. Szep­tember végét írjuk, szokatlan, 'hogy gólyával találkozik az | ember. ♦ — Azt, hittem elutaztak. | — A többiek el — mondta ^szégyenlősen —, de én vala­♦ hogy lemaradtam. Annyi fi­Í nom egér van erre, hogy ... — Könnyelműség volt. ♦ — Ajaj ! Azt sem tudom, mi ♦lesz velem. Egyes egyedül ♦ mégsem vághatok neki a hosz­szú útnak. Ki hallott már olyant, hogy az ember gólya létére egyedül repüljön Afri­kába. — De jön a tél, itt mégsem maradhat. A gólyák nincsenek berendezkedve télire. — Hát éppen ez az ! Azért szólítottam meg, hogy a taná­csát kérjem, mit tehetnék, hol kaphatnék szállást télire... ? Hol ? ... Kaposváron, a cukorgyár alatt, túl a vasúti síneken egyedül, leszakadva az afrikai utasoktól, magára maradt egy gólya. Szállást keres télire. Gyerekek, ki fogadná be té­lire ? Hol és kinél teleljen a gó­lya... ? HOL A KINCS? Üjgörög népmese Egy szőlősgazda súlyosan megbetegedett és halálán volt. Köréje gyűltek mélyen elszo­morodott fiai. összeszedve I maradék erejét, jótanácsokat adott nekik az öreg. — Arra kérlek benneteket, hogy ne siránkozzatok, és ne csüggedjetek! — mondta. | — Igen, csak te itthagysz | bennünket és mi marad ránk? | Hogy éljünk mi te nélküled, ♦ egyedül és támasz nélkül, ár­tván, szegényen? — Egy dologról soha ne fe­ledkezzetek meg — felelte a szőlősgazda -L-: mindig szeres­sétek egymást és tartsatok ösz- sze. Ez az én utolsó kívánsá­gom. És most még elmondok nektek egy titkomat, melyet végórámra tartogattam ___ V alahová a kert mélyére pénzt rejtettem el, összes va­gyonomat. Ha valamelyikőtök meg akarja találni, akkor men­jen és ásson! Azt akarom, hogy ásva találja meg! Sze­rintem akkor teszitek a leg­helyesebben, ha mindnyájan együtt nekiálltok ... Mikor meghalt az apjuk, a fiúk teljesíteni akarták vég­ső kívánságát, megfogadták a tanácsait. Ásni is együtt kezd­tek. És ástak, ástak... De a végén semmit sem talátak. Ki­merültén és csüggedten leül­tek a dűlőútra. — Megtréfált minket az apánk! — szólt a legidősebb. — Alighanem úgy van — mondta a legkisebb, aki a legnagyobb igyekezettel ásott. — Az, amit apánk mondott nekünk, valamiféle retjvény lesz — vélte mosolyogva a középső, aki a legszegényebb volt közülük. — Meg kellene fejteni... — Adj isten, fiúk! — kö­szönt rájuk az arrajáró szom­széd. — Ez igen! Ti aztán de­rekasan dolgoztatok! Így, ahogy most felforgattátok a talajt, a szőlő kétszeres ter­mést hoz, majd meglátjátok ... És valóban úgy történt. Mi­kor elérkezett a szüret ideje, a tőkék tele voltak szőlőfür- tel és a testvérek most már tudták, miféle rejtvény volt apjuk végakarata. Halálukig együtt maradtak és szerették a munkát. Papp Árpád fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents