Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1964. szeptember 27. AHOL NAPONTA RENG A FÖLD... Halászat csak villanyfénynél $ Háromezer éves szigetek # Mire jó a szökőárjelző szolgálat ? Zöld folyondárok között vitt az utunk, úgyhogy szeker- cével kellett csapást vágni magunknak. A Mengyelejev vulkánt már magunk mögött hagytuk. Még sötétedés előtt szerettük volna elérni a forró, vulkáni eredetű forráshoz, amelynek gyógyhatásúról már sokat hallottunk. A nap már lenyugvófélben volt. Az őserdő csendjét csak a madárcsicsergés törte meg. Egyszer csak egy kis tisztásra értünk. Itt már hallani lehetett az óceán távoli moraját. Még egy kisebbfajta dombot kell megkerülni, s már helyben is vagyunk — gondoltuk. Ekkor váratlanul megmozdult alattunk a föld. Néhány másodperc múlva újra, aztán megint. A lovak izgatottan felnyerítettek, a madarak elhallgattak. A földrengés azonban ugyanolyan váratlanul meg is szűnt, mint ahogyan kezdődött. Mondhatom, különös érzés, amikor az ember lába alatt váratlanul megindul a föld. Azt hinné az ember, mindjárt összedől a világ. De eltelik néhány perc, s újra nyugalom honol a tájon. A Kuril-szigetek lakói, akik a Csendes-óceánon a Szovjetunió legtávolabbi vidékén élnek, megszokták már a földlökéseket, hiszen errefelé napjában tucatnyi is van belőlük. A Kuril-szigetek bolygónk legfiatalabb szigeteinek tartják: mindössze két-háromezer évesek. A tudósok véleménye szerint a szigetképződés napjainkban is tovább tart. A Kuril-szigetek történetében mindmáig sok a fehér folt. Az ismeretes, hogy orosz utazók fedezték föl a sziget- csoportot a XVIII. század elején, 1726-ban Sesztokov orosz utazó már a szigetek térképét is elkészítette. A neveket azonban, amelyek egyáltalán nem orosz hangzásúak — mint mondják —, az őslakók, az úgynevezett ajnik nyelvéből vették. Eleinte ennek a kis népcsoportnak a története rendkívül szorosan összefonódott Oroszországéval. Az ajnik fölvették a kereszténységet, gyermekeiknek pedig orosz neveket adtak. 1855-ben Japán megszerezte a déli Kuril-szigeteket, negyed századdal később pedig a szígetláncolat többi részét is. A történelmi igazságosság csak 1945-ben állt helyre. ekkor ugyanis a Kuril-szigetcsoport újra csatlakozott a Szovjetunióhoz. A szigeteken ekkorra már nem maradt egyetlen őslakó sem, mert a japánok az ajnikat a legkisebb szigetre, Siko- tánra zsúfolták, s itt a kíméletlen elnyomás következtében ez a kis népcsoport teljesen kihalt. A Kuril-szigetek vidékén ma pezsgő élet van, új települések nőttek ki a földből, új utak épülnek. Nemrég még minden zöldfélét a kontinensről szállítottak ide, ma viszont a szigetek lakosságáról egy helyi szovhoz gondoskodik, és bőségesen ellátja a lakosságot zöldfélével, tejjel és friss hússal. A Kuril-szigetek gazdaságának fő ága természetesen a halászat és a halfeldolgozás. Hiszen a Csendes-óceán mélye gazdag az értékes halfajtákban. A már említett legkisebb szigeten, a hírhedt Sikotánon az utóbbi három évben halfeldolgozó kombinát épült. Legkeresettebb árujuk egy heringhez hasonló kis ezüstös hal, amely a nyár végén tűnik fel a Kuril-szigetek térségében, hogy két hónappal később újra eltűnjön az ócefn végtelenjében. Érdekes, hogy ezt a különös halat — a helybeliek így nevezik: szajra — csak éjszaka halásszák. Reflektorokkal gyűjtik egy helyre a halat, amelyet a fény szinte hipnotizál, úgyhogy beleúszik a hálóba. A többi hónapban lepényhalat és rombuszhalat fognak itt. Az utóbbi időben nagy a keletje a bamamoszatnak is, nem beszélve a világszerte ismert rákfélékről, amelyeket ugyancsak nagy mennyiségben fognak a Kuril-szigetek partvidékén. Az éghajlati viszonyok egybként általában nem kedvezőek. Az év nagyobb részében ködös, esős az idő. Már-már azt hittük, hogy szerencsésen megérkeztünk az óceán partjára, és már befordultunk a vulkáni eredetű források felé, amikor váratlanul izgatottan hadonászó, rohanó emberre lettünk figyelmesek. Kiabálva tartott felérik. — Jön a szökőár! Azt hittük, tréfál, az ég felhőtlen volt, az óceán pedig fenséges nyugalommal küldte hullámait a homokos partra. Ám fél óra múlva, amikor végre elértük a települést, megértettük, hogy valami rendkívüli történt. Az utcákon emberek szaladgáltak, kerékpárok, motorkerékpárok, ‘autók ikáztak. Valaki újra figyelmeztetett, hogy szedjük mi is a lábunkat, amíg nem késő, és igyekezzünk mielőbb biztonságban ( lenni valamelyik dombon. Valóban, a szökőár rövidesen megérkezett a szigethez. \z óceán mélyén keletkezett földlökések óriási hullámokat épeztek, s félelmetes gyorsasággal rohantak a part felé. A Kuril-szigetek történetében sok olyan esetről tudnak, iogy a szökőár egész településeket mosott az óceánba. Manapság a szigeteken már szökőárjelző szolgálatok működnek, amelyek idejében értesítik a lakosságot a fenyegető veszedelemről. S noha a szökőár ugyanolyan gyakori jelenség ma is, mint azelőtt, az utóbbi években mégsem volt egyetlen halálos áldozata sem. Mihail Kuhtarjov Kész a csillogó karosszéria — ügyes munkáskezek az utolsó igazítást végzik a beszerelésre kerülő motoron. 134 vállalat szállította legmodernebb gyártóberendezéseinek legjavát, hogy a termelés való. ban ideális feltételek, az emberi munkaerő legmeszebbme- r.ő kímélésével indulhasson meg. Csak egy kiragadott érdekesség: egyedül az alkatrész, gyártó üzemi csarnok alapterülete nem kevesebb, mint 6 hek. tár (a Budapesti Nemzetközi Vásár Petőfi csarnokának hatszervesen beleilleszkedjék a gyártási folyamatba, tehát pél. dául a karosszériák kikészítése gyakorlatilag magán a függesztett szállítóberendezésen való áthaladás közben megy végbe! Képeink csupán ízelítőt adnak az érdekes üzemből, mely egybehangzó vélemények szerint Európa legkorszerűbb gép. kocsigyára. Kész az új Skoda 1000 MB! Jő utat kívánunk a máris népszerű gépkocsinak, melyből az első néhány darab már megérkezett hazánkba. Í^^uljuüuSÓu ÍCV KÉSZÜL Á SKODA Az automatizálás jelenlegi tetőfoka — így jellemezhetnénk a csehszlovákiai Mlada Boles. szorosa!). Ebben a gigászi üzemcsarnokban 18 hatalmas önműködő gépsor és 2000 (!) ötletes gépek néhány másodperc alatt végzik el a ponthegesztést a készülő gépkocsi karosszériáján. lav-i új Skoda autógyárat. Hosszas előkészületek után megszületett az új Skoda gépkocsi, s a friss típus gyártása a világ egyik legkorszerűbb gyá. rában indult meg. 14 országból egyedi szerszámgép ontja másodpercnyi pontossággal az új Skoda alkatarészeit. Az üzemen belüli szállítás teljesen gépesí. tett, sőt a szállítószalagok útvonalát úgy vezették, hogy az 3500 ember helyeit dolgozik az ország legnagyobb ekéje Az eke közismerten az egyik legrégibb és legelterjedtebb mezőgazdasági munkaeszköz,^ még legújabb típusa sem ad sok néznivalót sem a szakembernek, sem a laikusnak. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon mégis volt egy olyan eke, amely a nap minden órájában igen sok látogatót vonzott. Különlegessége: a maga nemében a legnagyobb az egész országban. Az óriáseke súlya »csekély« 14 tonna, s vontatásához 2, kötöttebb talajokon 3 Sz—100-as, azaz kereken 100 lóerős traktor kell. Mozgatása igy tekintélyes meny- nyiségű üzemanyagot igényel, mégsem nevezhető »drága« gépnek, mivel teljesítményét tekintve is valóságos rekordernek számít. Az eke általában barázdát húz, nevezzük tehát barázdának azt a medernek is széles árkot, melyet ez az óriás mélyít. Ennek a »barázdának;« a mélysége 1,20 méter, fenékszélessége 60 centiméter, két partja között pedig 5,5—6 méter a távolság. Az óriáseke munkája nyomán óránként 1200 méternyi hosszúságban készül el az ilyen árok. Ez annyit jelent, hogy ugyancsak óránként 3600 köbméter földet mozgat meg. Ebből pedig könnyen ki lehet számítani, hogy a gép 3500—4000 szorgalmasan dolgozó kubikos munkáját helyettesíti. Most már csak az a kérdés, hogy hol van szükség ilyen hatalmas barázdára. Nyilvánvalóan nem a szántóföldeken. Az óriásekével a káros belvizek levezetésére és a hasznos öntözővíz továbbítására szolgáló csatornákat építenek. Az eke a Vízgépészeti Vállalat egyik legújabb és legsikerültebb alkotása. Tűzhányók és emberek A Szovjetunióban már a harmincas években megkezdték a működő vulkánok energiájának tanulmányozását, de a kutatás egységes központja, a Szovjet Tudományos Akadémia kebelében működő szakosított Vulkan o- lógiai Intézet csak tavaly alakult meg. Az intézet azt tekinti céljának, hogy a vulkanoló- giábói olyan tudományt formáljon, amely a kutatás eredményeit felhasználva előre tudja majd jelezni a kitörések idejét és várható arányait. Annyit máris elértek, hogy Kamcsatkán, az intézet telephelyén á kitörések nem zúdulnak váratlanul a lakosságra. A vulkanológia mai formájában még egészen fiatal tudomány, s mint a többi tudománynak is, szakemberekre van szüksége. Ilyen szakembereket egyelőre még nem képeznek a tudományegyetemek geológiai fakultásain. Olyan kőzetkutatók, geofizikusok, geo- kémikusok adják a szakemberek seregét, akik az egyetem elvégzése után Kamcsatkán munka közben sajátítják el ezt az érdekes és vonzó tudományos szakterületet. Amikor kitör egy vulkán, az emberek igyekeznek minél messzebbre menekülni a veszélyes helytől. A vulkanológusok A vulkánkutatóknak az összkomforthoz gejzír szolgáltatja a meleg vizet. éppen ellenkezőleg viselkednek, ekkor működése közben figyelhetik meg a krátert, mintákat vehetnek, megmérhetik a láva és a gáz hőmérsékletét, összegyűjthetik mind azt az értékes tudományos anyagot, amelyet a dolgozószobában, a könyvekből nem lehet megszerezni. Az ilyen munka azonban igen kockázatos, a megfiMágneses mérés a vulkán kráterénél. gvelő könnyen szenvedhet égési sebeket, gázmérgezést. Amikor néhány hónappal ezelőtt a kutatók egy csoportja helikopterrel leereszkedett a Karimszki vulkán lejtőjére, két fiatal kutató, Genrich Steinberg és Anatolij Csirkov csaknem az életével fizetett merészségéért, annyira közel nyomultak a láva forrásához, Steinberg súlyosan megsérült, nyolc napig feküdt eszméletlenül a kórházban, Csirkov pedig, aki combcsonttörést szenvedett, ma is bottal jár... Az említett két fiatal vulka- nológus és társaik már nyolc működő vulkánt és három kitörésben levő tűzhányót másztak meg ; olyasmivel foglalkoznak, aminek elméleti jelentősége mellett rendkívül fontos gyakorlati haszna is van. Meghatározzák például, hogy hol kezdődnek és végződnek a vulkáni kitörések által fenyegetett körzetek, ilyen helyen azután nem engedélyezik az építkezést. Előre jelzik, hol és mikor várható vulkáni kitörés, s megjelölik a módot, hogyan lehetne megváltoztatni a lávafolyam irányát. Már eddig is több ízben tettek javaslatot, hogyan lehetne a vulkáni tevékenység melléktermékeiként felszínre kerülő hasznos ásványokat az iparban és az építkezésekben alkalmazni. Ezek a kutatók megtalálták annak módját is, hogy a hévizekben gazdag Kamcsatka forróvízkincsét Petropavloszk városának és környékének villamosítására és hőellátására használják fel. J. E.
