Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
Csütörtök, 1984. szeptember 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP ESTE A BECS ALIBAN Valóságos bábeli hangzavar uralkodik esténként a balaton- lellei Becsali Csárda asztalai körül. Hogy mennyi a külföldi, az már az autóparkírozón is látható. Egy sokszínű osztrák autóbusz mellett csehszlovák és amerikai kocsik. De rintot forgalmaz a vendéglő. Hogy milyen érzéssel távoznak innen a külföldiek, arról hűen tanúskodik a vendégkönyv. Egy hatvantagú olasz turistacsoport vezetője a maga és táVsai nevében például a következőket írta bele: »SzíNemzetközi »tánc verseny«. látni francia, lengyel, angol és kanadai jelzésű autókat is. Nemcsak a jó konyha, hanem az ízlésesen berendezett vendéglő is vonzza a vendégeket: a fafaragású asztalok, a magyaros díszítésű térítők, a falakon látható dísztárgyak stb. Esténként három-négyszázán fordulnak meg itt. Hétköznaponként 20 000, ünnepvasárnapon 25—30 000, egy hónap alatt több mint 600 000 füvünkbe zártuk az itt tapasztaltakon keresztül az egész magyar népet... Köszönet a baráti, kedves kiszolgálásért, vendéglátásért, az ízes magyar ételekért...« Záros Béla üzletvezető viszont panaszkodik: — Nagyon sok vendéget helyhiány miatt el kell küldeni... A konyha és a tálaló- helyiség is szűk, nem bírja el a forgalmat. Talán jövőre megnagyobbítják a konyhát és a belső helyiségeket. Igen nagy szükség lenne rá... Közben a kerthelyiségben felhangzik Barcsa Jenő népi zenekarának hangulatos muzsikája. Magyar nótával kezdik műsorukat, aztán a vendégek kérésére tánczenét játszanak. Együtt táncol magyar és lengyel, csehszlovák és német, francia és olasz. A zene közelebb !mzta őket egymáshoz. Sz. L. Barcza Jenő és zenekara. összehajtható vándor cipödobos- Öblös üvegek faláda fahordó nátronzsák Felújításra szoruló, - -o—> ..w—_ - átveszi, felújított állapotban raktárról szállít az egész országba a GSngySlegielújitó Vállalat Budapest, XIII., Dagály utca 3. Telefon: 200-285, 200-380, 200-705. (4256) Nagy Józsefné könnyűipari miniszter nyilatkozata a lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról és az új vidéki könnyűipari üzemekről A Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste Nagy Józsefné könnyűipari minisztert, s a szakembereket és a fogyasztókat egyaránt érdeklő kérdéseket tett föl neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a válaszokat. — Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett — a belkereskedelmi miniszter beszámolója kapcsán — a kereskedelem és az ipar együttműködéséről, kapcsolataik további javifásának szükségességéről. Hogyan látja ezt a kérdést a miniszternő? —• A könnyűipar és a belkereskedelem között kielégítő kapcsolat alakult ki. Immár egy évtizede közös programtárgyalásokat folytatunk. Ezé" ken megállapítjuk, hogy mit gyártunk és mit szállítunk a belföldi fogyasztóknak. Ha szűk kapacitásról vagy hiánycikkről van szó, szinte gyártmányonként határozunk. Ugyanúgy megállapodunk például abban is, hogy a szezoncikkeket vagy az új gyártmányokat milyen ütemben szállítjuk. Ezeken a tárgyalásokon beszéljük meg a minőségjavító intézkedéseket, a csomagolás fejlesztését, hogy a jó minőségű áru szebb köntösben kerüljön a vevő elé. Az éves terv végrehajtása közben igyekszünk az ipari és a kereskedelmi vállalatok között közvetlen kapcsolatot kiépíteni. A legtöbb iparágban a megrendeléseket ma már nem a központi szerveknek adják fel, hanem az új, átszervezett vállalatoknak. A kereskedelmi szakemberek így a piackutató" sokon, az árubemutatókon tapasztalt jogos igényeket közvetlenül a vállalatokhoz továbbíthatják. Mi természetesen igyekszünk éves terveinket — tekintetbe véve anyagkészleteinket és kapacitásunkat — a vevők kívánságai szerint rugalmasan megváltoztatni. Mód van arra tehát, hogy szükség esetén eltérjünk éves megállapodásainktól is. Mindez persze nem jelenti azt — mint ahogy az ország- gyűlésen elhangzott referátumból és a hozzászólásokból is kitűnt —, hogy már megteremtettük a kereslet és a kínálat, a termelés és a fogyasztás teljes összhangját. Ezt még sok tényező gátolja, így az ipar anyagellátási nehézségei, a kereskedelem nem mindig helyes keresletfölmérése, az ipar egyenlőtlen szállítása, az új gyártmányok nehézkes bevezetése, de igen jelentősen korlátozza a szükségletek megfelelő kielégítését a raktárhiány is. A Könnyűipari Minisztérium kollégiuma éppen az utóbbi hetekben tárgyalta a gyártmányfejlesztési intézkedéseket, az új gyártmányok bevezetésével és a gyártmányfejlesztés irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatok rendjét. A cél az volt, hogy az új gyártmányok körüli huzavonát megszüntessük, és anyagilag is érdekeltté tegyük a vállalatokat új termékek gyártásában. A minisztérium kezdeményezésére a vállalatok hosszabb, féléves és éves szállítási szerződéseket kötnek a belkereskedelemmel, s ezáltal is segítenek a folyamatos áruellátásban. Ezek a szerződések megakadályozzák, hogy alapvető, nélkülözhetetlen könnyűipari fogyasztási cikkekben, például szandálokban, bizonyos fajta ruhaneműekben, ingekben, gyermekcipőkben stb. hiány keletkezzék. Az ipar és a kereskedelem jó kapcsolatának kiépítéséhez hozzátartozik az is, hogy a kereskedelem — amely közvetlenül ismeri a fogyasztók igényét, kifogásait, az esetleges áruhiányt — alaposabb piackutató tanulmányok, pontosabb igényfölmérés után juttassa el kívánságait az iparhoz. Mi pedig — lehetőségeink szerint — igyekszünk az igényeket kielégíteni. ‘ tárcák közül a könnyűiparnak van a legközvetlenebb kapcsolata a lakossággal. A fogyasztói kívánságok, a divat alaku- lása befolyásolja az ipart, az pedig — áruin keresztül -r- izlásalkotó hatással van a vevőkre, a közönségre. Egészségesen alakul-e ez a két folyamat? — A könnyűiparnak nincs olyan közvetlen kapcsolata a lakossággal, mint a kereskedelemnek, ahol az eladó naponta találkozik a vevővel. Amikor azonban használatba kerülnek a könnyűipar termékei, azok jó vagy rossz minősége szabja meg a. fogyasztónak az iparról kialakult véleményét. A kör.y- nyűipari cikkek jó minősége mindennapi életünkben szerezhet örömet, de hibái okozhatnak bosszúságot is. A fogyasztók véleménye, kívánsága befolyásolja az ipar termelését, hiszen nem célunk raktárra termelni, sőt szigorú jogszabály van arra, hogy vállalataink csak előre megrendelt árut termelhetnek. A divat alakulása — vagy azt is mondhatnánk, szeszélye — befolyásolja az ipar termelését, ha nálunk nem is annyira, mint a kapitalista országokban. Mi magunk is igyekszünk a divatot befolyásolni, az emberek ízlését és szépérzékét formálni. Több éve működik a tárcán belül a divattanács, újabban a gyártmány fejlesztési és divatbizottság, amelynek tagjai a minisztérium, az Ipar- művészeti és a Nőtanács képviselője, valamint a kereskedelmi és iparvállalatok szakemberei. A bizottság félévenként kiadott, a közös vita alapján kialakult, a divatirányzatot ösz- szefoglaló könyve utat mutat mind a nagyvállalatok divat- tervezőinek, mind a tanácsi vállalatoknak és a kereskedelemnek is. Az utolsó években sok volt a panasz, hogy a különleges méretű vásárlók nem találtak megfelelő ruházati cikkeket. Ennek a hiánynak pótlására a Ruházati Mintatervező Vállalat 1982 óta gyűjti az adatokat, hogy kialakítsa a megfelelő méretezést. 53 000 férfit, nőt, leányt mértek meg, és a részletesen kidolgozott mérettáblázat 88 férfi, 92 női, 96 leány és 102 fiú testalkatának megfelelő méretet alakított ki. Ennek alapján konfekció vállalíf- taink már különböző méretállású ruházati cikkeket gyártanak, hogy minden igényt kielégíthessenek. — Müven tapasztalatai vannak a minisztériumnak a vidéki lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról a könnyűipar szempontjából? — Ma már a televízió, a rádió, a művelődési házak hálózatának fejlődése, a közlekedés javulása következtében a falusi lakosság gyorsan reagál a változásokra, és ezért nem évek, hónapok, hanem napok kérdése, hogy a városban tért hódító, új alapanyagú, divatos cikkeket falun is keressék. A nagy lakásépítkezések nyomán falun is átalakult a lakáskultúra. Mi nemcsak számolunk ezzel a változással, hanem segítjük is a falusi lakosság ilyen irányú fejlődését. Az utóbbi években és az idén 16 nagy vidéki városban tartott több napos divatbemutatót a Ruházati Mintatervező Vállalat, több ízben ízlésnevelő előadásokkal egybekötve. A vidéki áruházak és szövetkezeti boltok programjában gyakran szerepelnek lakberendezési kiállítások is. A fejlődés oda vezetett, hogy — egy-két, a mezőgazda- sági munkát érintő cikket kivéve — ma már nem gyártunk mást a falusi és mást a városi lakosságnak. A Ruházati Mintatervező Vállalat rendszeresen foglalkozik mezőgazdasági munkaruha tervezésével, és a KGST keretében működő öltözködési állandó bizottság munkájában is fontos téma a mezőgazdasági munkaruha. 1962—63-ban férfi gépkezelőknek, tehenészeknek, női kertészeti dolgozóknak terveztek téli—nyári öltözéket, és készítettek munkaruhát általános mezőgazdasági munkához. Vállalataink általában mesz- szemenően figyelembe veszik a mezőgazdaság érdekeit. Nemrég fejeződött bo az aratás. Az ipar figyelemmel kísérte a felmerülő nehézségeket, a gátló körülményeket, és igyekezett segíteni. Így például a kender-, juta- és textiliparban a szőni tudó műszaki és adminisztratív dolgozók is a gépek mellé álltak a hiányzó szövők helyett, hogy elég zsák legyen a learatott gabonához. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Szegedi Fonógyárában vasárnaponként is dolgoztak, és gondosan ügyeltek arra, hogy naponta elszállítsák a megrendelt bálakötözőket, aratókévekötözőket. (A Rostkiegészítő Vállalat Nagylaki Gyára ebből a cikkből 50 tonnával túl is teljesítette a tervét.) De ugyanúgy szívügye volt az iparnak az ékszíj alapanyag-ellátás. Ebből a cikkből a szegedi gyár napi 1000 négyzet- métert szállított, és a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat terven felül heti 4000 négyzetmétert ad október 15-ig a mezőgazdaságnak. Művelődés — VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A matador. Szélesvásznú olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk.. Az előadások kezdete 5. 7 és 9 óra. (Szeptember 7-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ A pénzcsináló. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Szeptember 6-ig.) DÓZSA KERTMOZI A félelem bére. Francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadás kezdete este 8 óra. (Szeptember 3-ig.) — Az ipartelepülés aránytalanságainak felszámolása hosszabb távra szóló tonlos kormányzati feladat. A vidék — részben teljesen új. részbon fővárosi üzemek áttelepítésével — egyre több ipari ;;várai, üzemet kap. Mi a helyzet e téren a könnyűipari tárca szempontjából? A tervek szerint hol épül (vagy nyílik meg) jövőre, illetve a közeli egy- két évben — és milyen gyártási profillal — köny- nyűipari üzem? — Iparosítási programunkban, az új üzemegységek létesítésében, az üzembővítésben már eddig is érvényesült az az irányzat, hogy a vidéket munkaalkalommal kell ellátni. Ilyen elgondolás alapján létesült a ceglédi, a békéscsabai, a szentesi, a bácsalmási és az ózdi ruhagyári telep. Ezzel a céllal indítottuk meg a Győri Kötöttkesztyűgyár celldömölki, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi, a Pécsi Kesztyűgyár siklósi, a Szombathelyi Cipőgyár körmendi telepét. Az idei és a harmadik ötéves tervünkben előirányzott mintegy 40 új létesítmény zöme is vidéki lesz. Épül 790 milliós költséggel a Dunaújvárosi Papírgyár, a közeljövőben kezdik el — 150 milliós költséggel — a Nagylaki Bútorlapgyár építését. Ugyancsak bútorlapgyártó üzem létesül majd Fenákpusz- tán és Nyíregyházán. A nagy üzembővítések is legnagyobbrészt vidéken történnek. Tcbb mint 400 millió forintot költünk a Szegedi Textilművek bővítésére, és mintegy 70 millió forintos költséggel korszerűsítjük a Szegedi Kenderfonógyárat. Sorolhatnánk tovább a terveinkben szereplő nyomdák, - papírgyárak és egyéb iparágakhoz tartozó üzemek bővítését, létesítését, melyek mind a vidéki dolgozók jobb életkörülményeit biztosítják azzal is, hogy munkaalkalmat adnak, s azzal is, hogy termékeik a város és a falu árubőségét szolgálják — fejezte be a Központi Sajtószolgálatnak adott nyilatkozatát Nagy Józsefné könnyűipari miniszter.- szórakozás Balatoni mezsk műsora: BAT/^TONFÖLDVÁR: Morál 1963. Nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek! BALATONLELLEI FEDETT KERT: Sándor Mátyás. Szélesvásznú olasz—francia film. Kortytár nélkül. BALATONSZEMES: Hol a tábornok? Lengyel film. Korhatár nélkül. FONYÖDI KERT: Már nem olyan időket élünk. Magyar fim. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. SIÖFOK: Nevessünk. Amerikai film. IC éven aluliaknak nem ajánljuk. SIÓFOKI KERT: Minden az embereké marad. Szovjet film. Korhatár nélkül. ZAMARD1 KERT: Cartouche. Francia film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk.
