Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. szeptember 27. Rendkívüli óvintézkedések* botrányok Peruban De Gaulle látogatásit alkalmából gadóünnepség után a riportereknek egyszerűen megtiltották a távozást. Az újságírók és fotóriporterek, akik a repülőtér kijárata felé rohantak, hogy figyelemmel kísérjék De Gaulle limai bevonulását, hirtelen rohamsisakos rendőrökkel találták. szembe magukat, akik közölték, hogy további intézkedésig senki sem hagyhatja el a repülőteret. Az elkeseredett riporterek erre a repülőteret körülvevő falakon keresztül próbáltak átmászni, ott azonban a kívül őrt álló géppisztolyos katonák vártak i rájuk. Több helyen valóságos közelharc tört ki a riporterek és a karhatalom között. A tumultus során és a falmászás alatt több újságíró kisebb-na- gyobb sérüléseket szenvedett. Egy argentin újságíró leesett a magas falról, és kettős lábtörésről számolhatott be lapjának. Miközben a repülőtéren e viharos jelenetek lezajlottak, a két államfő és kísérete megérkezett a limai elnöki palotába, s megkezdték tárgyalásaikat. De Gaulle biztonságára közben a megerősített rendőri alakulatokon kívül kétezer detektív vigyáz a limai utcákon. Francia lapvélemények a De Gaulle-i latin tengelyről Lima (MTI). De Gaulle francia elnök pénteken Ecuadorból latinamerikai kőrútjának negyedik állomására, Peruba érkezett. A hírügynökségi jelentések eddig is bőven foglalkoztak azokkal a biztonsági intézkedésekkel, amelyeket a latinamerikai országok a francia államfő látogatásának idejére foganatosítottak. Ügy látszik, ebben a perui kormány rekordot állított fel. A Reuter jelentése szerint Lima nemzetközi repülőterét, ahol De Gaulle gépének le kellett szállnia, acéisisakos, géppisztolyokkal fölszerelt katonák vették körül. A repülőtér szélén három méterenként egy-egy katona ügyelt arra, hogy a fogadásra meghívott személyeken kívül senki más ne juthasson a repülőtérre. Az üdvözlő beszédek elhangzása után De Gaulle a perui elnökkel együtt zárt, golyóálló gépkocsiba szállt, hogy a repülőtérről mintegy 10 kilométerre fekvő fővárosba hajtassanak. A fogadáson részt vevő perui és külföldi újságírók azonban »lemaradtak«. A repülőtéren elhelyezkedő alakulatok ugyanis a foPárizs (MTI). A francia lapok De Gaulle dél-amerikai útját kommentálva kiemelik, hogy a köz- társasági elnök beszédeiben egyre nyíltabban az általa megjelölt harmadik út követésére szólítja fel dél-amerikai hallgatóit. Különösen a Quitóban elhangzott beszédét tartják jellemzőnek. De Gaulle itt egy új latin világ születéséről beszélt, és azt hangoztatta, hogy egyedül a latin népek képviselhetik tökéletesen a szabadság, a testvériség és az emberi méltóság eszméit. Mint a Le Monde tudósítója írja, a quitói főtéren összegyűlt nagyrészt indián hallgatóság feje fölött ilyen felíratok voltak láthatók: »Éljen De Gaulle, a latin tengely vezetője!«. Az olaszországi Vercelli városkában robbanás történt egy műanyaggyárban. Egy villanybojler repült a levegőbe. Tizenhét alkalmazott megsérült. Az anyagi kárt több mint másfél millió dollárra becsülik. Összeütközött egy motorvonat és egy autóbusz Montenegróban, Titográd közelében. Tizenhét svájci és német turista megsebesült. A francia rendőrség közölte, hogy egy út szélén kék-fehér Citroen gépkocsit talált. Föltételezik, hogy ezt az autót használták a hétfőn eltűnt és pénteken reggel megkerült három iskolás gyerek elrablói. A gépkocsit átkutatták, de nem találtak benne semmit, atni további útmutatást nyújtott volna a gyermekrablók kilétét illetően. Az indiai rendőrség több helyütt fegyverét használta a növekvő élelmiszerárak és az élelmiszerhiány miatt tüntető tömegek ellen. Markapur városban hét ember megsebesült. Bellariban tízórás kijárási tilalmat rendeltek el. Országos főbizottság alakult Saigouban Öngyilkosságot kísérelt meg egy dél-vietnami tábornok Saigon (MTI). Saigonban szombaton délelőtt tartotta első ülését a Khanh miniszterelnök és diktatúrája körül dúló válság során alakított számtalan bizottság legújabbika, az országos főbizottság, amelynek 17 tagját ezúttal Duong Van Minh államelnök válogatta ki egyházi •levezetők és közéleti személyiségek köréből. A főbizottság feladata: az ideiglenes alkotmány kidolgozása, és a törvényhozó gyűlés összehívása október 28-ig. Megfigyelők véleménye szerint a főbizottság aligha , fogja megoldani a rábízott feladatokat a várható újabb politikai válságok miatt. Mint az UPI megjegyzi, Saigonban változatlanul egymást érik az újabb államcsíny lehetőségeiről szóló hírek. Nagy feltűnést keltett Nguyen Cao Ky tábornoknak, a dél-vietnami légierők parancsnokának péntek esti bejelentése, amely szerint Dalaiban — a kegyvesztett dél-vietnami tábornokok kedvelt tartózkodási helyén — öngyilkosságot kísérelt meg Do Cao Tri tábornok, akit Khanh tábornok hatalomraju- tásakor a kormányhadsereg legjelentősebb egységének, a 2. hadtestnek élére állított, de szeptember 11-én elmozdított. A szeptember 13-i államcsíny idején a tábornok Khanht támogatta, később mégis visszavonult Dálatba, s ott egyike volt a Khanh-nal elégedetlen tábornokok csoportjának. A kísérlet nem sikerült, d a tábornokot életveszélyes sé rüléssei ápolják. * * * A saigoni rádió pénteken is mertette a dél-vietnami külügyminisztérium közleményét amely csak most válaszol í Laosszal foglalkozó tizennégj hatalmi genfi értekezlet összehívásával kapcsolatos júliusi szovjet javaslatra. A dél-vietnami kormány — amint várható volt — nem fogadja el a javaslatot. Vontató ló Erhard: »Mégis szükségük van rám ...!« (Frankfurter Allgemeine Zeitung) A Biztonsági Tanács jóváhagyta a ciprusi ENSZ-erők megbízatásának meghosszabbítását New York (MTI). A Biztonsági Tanács pénteken magyar idő szerint 20.40 órakor összeült, hogy döntsön a ciprusi ENSZ-csapatok megbízatásának meghosszabbításáról. Brazília képviselője a tanács elé terjesztette annak a határozati javaslatnak a szövegét, amelyet a tanács öt nem állandó tagja — Bolívia, Brazília, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia — dolgozott ki, s amelynek értelmében további három hónappal, ez év december 26-ig meghosszabbítanák a világszervezeti erők mandátumát. A Biztonsági Tanács az öt ország javaslatát egyhangúlag elfogadta. A szavazás után U Thant főtitkár emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy a török és a ciprusi kormány között megállapodás jött létre a szigeten állomásozó török egységek egy- harmadának más török egységek által történő felváltásáról. A ciprusi ENSZ-erők fenntartásának pénzügyi vonatkozásairól szólva a főtitkár bejelentette: Ha a világszervezet nem kapja meg a haderők fenntartásához szükséges ösz- szeget, kénytelen lesz még a mandátum december 26-i lejárta előtt utasítást adni a ciprusi ENSZ-haderők visszavonására. A főtitkár ezután ismertette azt a megállapodást, amelynek értelmében a jelenleg török reguláris egységek és ciprusi török fegyveresek ellenőrzése alatt álló nicosia—kyreniai országutat a világszervezeti erők felügyelete alá helyezik. Kiprianu ciprusi külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülésén bejelentette, hogy kormánya kérte a ciprusi kérdésnek az őszi ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzését. Párizs (MTI). Ben Bella vasárnap felavatja az arzevi földgáz-cseppfo- ’yósító üzemet, utána pedig a harmadik szaharai olajvezeték építését nyitja meg. Párizsban az algériai kormány önálló energetikai politikájának kibontakozását, a francia olaj- társaság monopolhelyzetének újabb korlátozását látják a kettős eseményben. Az új olajvezeték az algériai állam kizárólagos tulajdona lesz. Ez az első eset, hogy külföldi társaságok nem maguk szállítják el az általuk kitermelt olajat. Algéria így ellenőrizheti' természeti kincseinek kiaknázását. Morozov szovjet küldött, a Biztonsági Tanács e havi elnöke emlékeztetett a szovjet kormány korábbi emlékiratára, amely leszögezi a ciprusi ENSZ-haderők műveleteivel kapcsolatos szovjet elvi álláspontot. Az emlékirat megállapította, hogy a világszervezeti haderőknek az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartásával kell Cipruson eljárni. (MTI) Az algériai kormány eredetileg felajánlotta a francia társaságnak (az első két olajvezeték tulajdonosának), hogy vegyen részt a harmadik vezeték építésében, de kikötötte, hogy a részvények többsége az algériai állam kezében lesz. A francia társaság elutasította az ajánlatot, és panaszt emelt a hágai döntőbíróságnál. Az algériai kormány nem várta meg a döntést, kölcsönt vett föl Kuvaittól és az arab banktól, az építkezéssel pedig angol céget bízott meg. Az olajvezetéket a jövő év végén helyezik üzembe. Hailé Szelasszié megérkezett Bukarestbe Bukarest (MTI). I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára szombaton elutazott Bulgáriából. A szófiai repülőtéren búcsúztatására megjelent Georgi Trajkov, a nemzetgyűlés elnökségének elnöke, Todor Zsivkov miniszterelnök, Ivan Baser külügyminiszter, valamint több más államférfi és diplomata. A császár, aki Gheorghiu- Dejnek, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában, szombaton délben megérkezett Bukarestbe. A baneasai repülőtéren Hailé Szelassziét uralkodónak kijáró pompával fogadták. A császárt és a kíséretében lévő magas rangú személyeket Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer, a miniszter- tanács elnöke és más hivatalos román személyiségek üdvözölték. Feloszlatták a libanoni Baath-pártot Bairut (TASZSZ). Mint a beiruti rádió közli, Libanonban rendeletet adtak ki a Baath-párt feloszlatásáról. A beiruti rádió közleménye szerint ez a rendelet a párt intézményeinek és anyagi alapjainak felszámolását is jelenti. (MTI). Algéria felszámolja a francia olajtársaságok monopóliumát Száz éye alakult meg az I. Internationale 1 Híl4 szeptember 26-án angol és francia munkásvezetők, valamint lengyel, német és olasz londoni politikai emigránsok, szocialisták — fölismervén, hogy eredményt csak akkor érhetnek el, ha a különböző országokban küzdő munkások segítséget nyújtanak egymásnak —• elhatározták egy állandóan tevékenykedő összehangoló szerv felállítását. így alakult meg a Nemzetközi Munkásszövetség, vagy ahogy a későbbiekben neve inkább elterjedt: az I. Internacionálé. Ily merész lépésre a felvilágosodott munkások nem egyik pillanatról a másikra határozták el magukat. Hasonló kísérletek már aa 1840— 50-es években is történtek. Akkor azonban ezek a nemzetközi szövetségek részint gyengébbek voltak, rövidebb ideig álltak fenn, s eszmeileg sem gyakoroltak oly nagy befolyást, mint az I. Internacio- nálé. Az I. Internacionálé ugyanis magával ragadta a gondolkodó angol, francia, belga, svájci munkásságot, majd az 1860-as évek vége felé befolyása kiterjedt az olasz, a német, a spanyol és lassanként az osztrák—magyar—cseh területekre is. Sőt a Balkánon és a cári Oroszországban is feltűntek azok az úttörők, akik a szocializmus gondolatait ezeken a területeken is terjesztették. Az I. Internacionálé elméleti-politikai programját Marx Károly alkotta meg híres Alapító Üzenetében, amelyben egyfelől a termelési eszközök köztulajdonba-vételét, másfelől a politikai demokrácia. és szabadság megvalósítása céljából a politikai hatalom meghódítását hirdette meg. Marx az elvi tételek megfogalmazása mellett arra törekedett, hogy minden igazi munkásszervezetet csatlakozásra bírjon. Ennek érdekében nem túlozta el a követeléseket, a tényleges, mindennapi programban elsősorban a munkásság gazdasági követeléseit ösz- szegezte, kedvezőbb munkaidőt, bérviszonyokat sürgetett, szakszervezetek és szövetkezetek felállítását követelte. Noha a kapitalista viszonyok fennmaradása esetén átütő eredményeket nem is tartott elérhetőnek, a részleges vívmányok biztosítását is igen fontosaknak ítélte. XT ésőbb, az 1860-as évek derekán — részben a kirobbanó gazdasági válság hatására — nagyméretű sztrájkküzdelem bontakozott ki. A harcok közepette a munkások maguk is öntudatosodtak, nagyobb érdeklődést mutattak a politikai és elvi kérdések iránt. A mozgalom fellendülését és radikalizálódását bizonyítja, hogy a következő 2—3 év kongresszusain a küldöttek nagy többsége jóváhagyta az immár erőteljesebb szocialista igényű követeléseket: így a gyárak, a vasutak és a földek államosításának követelését is. Ennek az eszmei pezsgésnek volt már tényleges eredménye a Párizsi Kommün* a maga nagyszerű szociálpolitikai intézkedéssorozatával. A Kom- mün rendeletéi kiterjedtek egyes üzemek államosítására, és az üzemekben demokratikus szerveket, jóléti bizottságokat szerveztek. Az elvi és gyakorlati eredményekkel szemben az Inter- nacionálénak nemritkán súlyos akadályokat is le kellett küzdenie. A munkások között például elterjedt volt mind a politikai eszköz felhasználhatatlanságának tétele, mind a parlamentarizmus túlbecsü’,'- se. Marx maga szívósan küzdött az Internacionálé legfőbb állandó szervében, a Londonban székelő Főtanácsban a kettős hibák elkövetése ellen. Az apolitizmus egyfajta iskoláját rövidesen sikerült az Interna- cionáléból kiszorítani. 1868— 69-től azonban új ellenfél jelentkezett Bakuninnak és követőinek szemétében. A baku- ninista »baloldali«, voluntarista érvelés mit sem akart hallani megfontolt, előre átgondolt politikáról, állami segítségről, munkásvédelemről, ők egykettőre általános forradalmat szerettek volna elindítani. Az Intemacionáléban ezeket a vitákat ugyan a kongresszusokon gyakran igen heves összecsapások után végül is megoldották, de az elvi nézet- eltérések mégis gyengítették a szervezetet. A tőkéskormányok fokozott terrorja, az üldözések, a vér- veszteségek és a belső viták az 1870-es évek elején mindinkább bebizonyították, hogy az Internacionálé nem tarthatja fenn magát tovább. 1876- ban, 4 évi utóvegetáció után az Internacionálé az Egyesült Államokban feloszlott. Rövid 12 évi tevékenysége mégis korszakos jelentőségű. A munkások tíz- és százezreibe sikerült beleplántálnia a szocializmus gondolatát, az osztályharc és a proletár internacionalizmus eszméjét. X1 zt az eszmei magvetést a •®~l reakció évei sem számolhatták fel: a szocializmus eszméje immár a proletariátus nagy tömegeinek ügyévé lett, amely fél évszázaddal az alakulás után egy országban vezetett diadalhoz, egy évszázad múltán pedig a világ _egy- harmad részében válik és vált valósággá a szocializmus. S ha a beérés nem is oly prob- lémátlan, mint ahogy a nagy úttörők gondolták, a történelemben az új eszme szinte példátlan gyorsasággal tört magának utat, s alakította át az emberiség életét. Jemnitz János Október elején ismét összeül a kongói békéltető bizottság Stanleyville (MTI). Christophe Gbenye, a kongói szabadságharcosok által Stanleyville-ben kikiáltott Kongói Népköztársaság elnöke táviratot intézett az el nem kötelezett országok Kairóban október 5-én összeülő értekezletének titkárságához. Gbenye hangsúlyozza: Elégedett az értekezleten részt vevő országok arról szóló döntésével, hogy nem hívják meg Csőmbet a tanácskozásokra, és hozzáfűzi, hogy ő maga — Kongó képviseletében — kész részt venni az értekezleten. Nairobi. Pénteken Nairobiban közzé- i tették az Afrikai . Egységszer- I vezet kongói békéltető bizottsága szeptember 22-én befejeződött értekezletének határozatát. A határozat szerint a bizottság október elején ismét összeül Nairobiban, hogy meghallgassa az Egyesült Államokba utazott küldöttségének beszámolóját. Mint ismeretes, a delegáció feladata az, hogy járjon közbe Johnson elnöknél a Csombe-kormánynak nyújtott amerikai katonai segély megszüntetése végett. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője már közölte, hogy Johnson elnök nem fogadja a küldöttséget. Szufan uvong nyilatkozata terveiről Párizs (MTI). Szufanuvong laoszi miniszterelnök-helyettes, aki a három laoszi irányzat párizsi tárgyalásait a laoszi baloldali hazafias erőket képviselte, pénteken fogadta a sajtótudósítókat. Elmondotta: hétfőn utazik vissza Khang Khayba Moszkván, Pekingen. majd Hanoin keresztül. A laoszi hazafias erők küldöttsége azonban Párizsban marad, és folytatja a semleges erők, valamint a jobboldal delegációjával a tárgyalásokat. Mint ismeretes, a három laoszi irányzat képviselői Párizsban a Laosszal foglalkozó genfi értekezlet újbóli összehívásának kérdéséről, az azon részt vevő laoszi egységküldöttség összeállításáról, valamint a laoszi egységkormány problémájáról tárgyalnak.
