Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

/ Vasárnap, 1964. szeptember 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP PÁ RTVEZ ETŐS ÉG-VÁ L ASZTÁS ELŐTT VÍZVÁRON Vezetőségválasztásra készü­lődnek a vízvari kommunisták. Tóka József, a pártszervezet titkára mind többet gondol ar­ra, hogy mi kerüljön majd be a beszámolóba a legutóbbi két esztendő munkájáról. Bizonyo­san nem lesz könnyű odaállnia a novemberi taggyűlés elé. — Az én koromban már ha­mar fárad az ember. Űgyhogy át is adom a stafétabotot Há­lámnál fiatalabbnak — mond­ja. A párttitkár példája Ha az arcára, egyenes tartá­sára figyel valaki, nem is gon­dolná, hogy Tóka elvtárs már hatvanhét esztendős. A mun­kából már nyugdíjazták, per­sze azért még mindennap eljá- rogat dolgozni a termelőszö­vetkezetbe. Nem akar elsza­kadni a tsz-től, míg egészsége, ereje engedi dolgozni. Meg az­tán az az igazság — vallja meg —, hogy a nyugdíj mellé is kell még valami á ’megélhetés­hez. Elszakadni dehogy kíván a pártélettől, ha mentesítik is a titkári funkció alól. Tud­ja. hogy gazdag tapasztalataira szüksége lesz továbbra is a pártszervezetnek. Sajnos, az öregség utoléri az embert, s maga is érzi, mennyire kínos, ha például a gyűlésen azon kapja magát, hogy akarata e’- 'enéfe el-elbóbiskol. Észre se vette, úgy elmentek az évek. Negyvenöt óta < szüntelenül részt vett a mozgalomban. Ak­koriban nem ismerte a fáradt­ságot — Nem volt annyi nap, ahány gyűlés — emlékszik —, s én nem maradtam el a ma­gam hibájából • egyetlen össze­jövetelről sem. Ma? Sajnos, a mai fiatalokban kevesebb a kitartás, néha a párttagoknak ötven százaléka sem jön el a taggyűlésre. Két ér óta nem vettek föl tagjelöltet Több jel mutat arra, hogy a vízvári pártszervezetben nem lüktet úgy a munka, mint ahogy ezt el lehetne várni. A párttitkáron kívül Horváth Sándor tanácselnök és Serbet Vince tanácstitkár is elmondta, hogy a pártszervezet tag­sága nem elég aktív. Horváth elvtárs megemlí­tette, hogy némelyek ok­talan sértődöttségből vissza­húzódnak, dohognak, s nem­igen látja hasznát munkájuk­nak a közösség. Akadnak olya­nok is, akiket korábban az em­berek elmozdítottak vezető tisztségükből, s ezek most nem magukban, hanem másokban keresik a hibát, s mint monda­ni szokták, a kákán is csomót keresnek. Politikánkkal szem­beni bizalmatlanság, meg nem értés is található a helytelen megnyilvánulások között. Egyik-másik elvtárs némelykor érvelés helyett csapkodódással, bizalmatlansággal, türelmet­lenséggel próbál igazat sze­rezni magának, s ez a legke­vésbé sem öregbíti a pártszer­vezet tekintélyét. Serbet elvtárs — aki három éve tartozik ehhez a pártszer­vezethez — is azt bírálta, hogy egyik-másik párttag nemigen tudja állni a versenyt a kívül- álókkal folytatott vitában — vagy nem is vállalja a vitát —, mert semmit sem tesz azért, hogy gyarapítsa politikai és ál­talános műveltségét. Nem jó az — jegyezte meg —, ha a párttag nem tud tanácsot adni a hozzáfordulóknak. Azzal, hogy kijelentem, én párttag vagyok, nem lehet elintézni a vitát. Legutoljára 1962-ben vettek föl tagjelöltet a pártszervezet­be. Több segítséget várnak a járási pártbizottságtól A nagyobbik baj az, hogy a pártba fölvetteknek sem mind­egyike vált be; akad olyan, akiről nem a legszebben be­szélnek a pártonkívüliek, és ez sajnos megint csak nem erősí­ti a pártszervezet tekintélyét. Még ennél is nagyobb hiba, hogy a pártszervezet édeskeve­set foglalkozik tagjainak neve­lésével, nem lépnek föl határo­zottan a pártfegyelem, „ párt­erkölcs megsértőivel szemben. Előfordult, hogy a taggyűlést azért nem tartották meg, mert Közeledik a tél. Ez az év­szak különösen az építőipar munkáját nehezíti meg. Ma­jor József nagyatádi fő-építés­vezetőtől arról érdeklődtünk, lelkészültek-e a télre. — Vállalatunk vezetősége már augusztusban megszabta a téliesítéssei kapcsolatos fel­adatokat — mondotta. — A hozzánk tartozó barcsi, nagy­atádi és marcali járásban már fel is készültünk a télre. Bar­cson, Nagyatádon, Marcaliban lakásokat építünk a téli hóna­pokban, és különféle előkészítő munkákat is végzünk. A laká­sokat, mire megjön a hideg idő, tető alá hozzuk, hogy fűthesse- sék őket. A tüzelő nagy részét már beszereztük. A nagyatádi xő-építésvezetőségen öt vagon szenet tárolunk. Megrendeltük az említett lakásokhoz szüksé­ges építőanyagot is, Dolgo­zóinknak fűtött szállásról, me­leg ételről, italról gondosko­dunk. — Hogyan biztosítanak me­leg szállást a munkásoknak ott, ahol a vállalatnak nincs mun­kásszállása? — Ott magánházaknál he­lyezzük el őket. Barcson pél­(Tudósítónktól.) 250 000 farint költséggel jól gépesített, karszerű cukrász­üzem kezdte meg működését a nyáron Toponáran. Lestyán Ferenc cukrászmester irányítá­sával az első hónapban ötven­ezer, a második hónapban már hetvenötezer forint értékű árut a napirend kijelölt előadója elutazott a községből anélkül, hogy erről idejében szólt vol­na. Passzívvá, gyűléskerülővé lehet tenni így is embereket. Tóka elvtárs panaszkodott, hogy nemigen kap segítséget a párttagságtól. Noha többször beszéltek már arról, hogy erő­síteni kellene a pártszerveze­tet, gyakorlatilag jóformán semmit sem tettek ezért. A Barcsi Járási Pártbizottsá­gon ismerik a vízvári pártszer­vezet helyzetét, tudják, hogy bár a tsz gazdaságilag a leg­jobbak közé tartozik, a párt­munka gyengén megy a köz­ségben. Az okok nagyjából is­mertek a járási pártszerv előtt, mégis keveset tettek azért, hogy ez a helyzet megváltoz­zon. A vízvári elvtársak pél­dául fölvetik, hogy igen ritkán látják taggyűlésükön a járási pártbizottság képviselőjét. Pe­dig jogos a kérdés: ki segítsen, ha nem a járás? A vízvári helyzeten a vízvá­ri elvtársaknak kell változtatni a járási pártbizottság hatékony közreműködésével. Kezdődjön száznyolcvan fokos fordulat a pártmunkában a közeli pártve- zetőség-választással. Varga József dául olyan lakásokat béreltünk ki dolgozóinknak, amelyekben egész télen át ellakhatnak. — Kell-e fagyszabadságra küldeni embereket? — Dolgozóinkat meg akarjuk tartani. Szeretnénk egész télen át foglalkoztatni őket. Ha az időjárás nagyon rossz lenne, és megbénítaná a munkát, akkor persze szükség lesz a szabad­ságolásra. Ebben az esetben egyszer egyik, másszor másik dolgozó menne szabadságra. Váltanák egymást. Teljes fagy­szabadságra senkit sem aka­runk elküldeni. — Idejében tető alá kerül- nek-e a téliesítésre szánt épü­letek? — Igen. November 15-re te­tő alatt lesz a barcsi kétszer ti­zenkettő, a nagyatádi harminc- nyolc és a marcali huszonnégy lakás. Kijelöltük az előkészítő munkák helyét is. — Miért sikerült jobban a téliesítés? — Azért, mert a vállalat kel­lő időben gondolt a télre. Ügy kötötte meg a szerződéseket, hogy legyeinek téliesíthető épü­leteink. Sz. N. készítettek. A bázisüzem a kaposvári frnsz huszonöt köz­ségét látja el hidegkonyhai ké­szítményekkel és cukrászipari termékekkel. Ez évben a FŰSZERT megrendelésére 50 mázsa fondantból Télapó-figu­rákat gyártanak, és ezeket So­mogybán és Zalában hozza for­galomba a kereskedelem. Felkészültek a télre Interjú az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat nagyatádi fő-építésvezetőjével Huszonöt községet lát el a toponári cnkrásziízem Mindent megteszünk a vetés sikeréért Beszélgetés Petrekanits Andor elvtárssal, a Marcali Járási Pártbizottság el ső titkárával A szeptemberi jelentések ar­ról adnak számot, hogy az idő­szerű munkák zömével a mar­cali járás termelőszövetkezetei haladnak az élen. Jóllehet kí­vánatos volna, hogy még előbbre tartsanak, mégis tény, hogy idejében, szervezetten fogtak hozzá a tennivalókhoz. Ennek az idei év gazdasági eredményei betetőzésének és a jövő év megalapozásának szempontjából egyaránt nagyon fontos időszaknak munkaszer­vezési, irányítási, ellenőrzési tapasztalatairól beszélgettünk Petrekanits Andor elvtárssal, a járási pártbizottság első tit­kárával. Alapos előkészítés — Főként minek tulajdonít­ja Petrekanits elvtárs a jó kezdést? — Az időszerű munkák állá­sát meghatározó sok tényező közül elsősorban a gondos, alapos politikai és szervezeti előkészítés jelentőségét hang­súlyozom. Jól bevált mód­szerünk szerint a nyár végén közös tanácskozás­ra hívjuk össze a járás ter­melőszövetkezeti elnökeit, párttitkárait, főagronómusait és a községi tanácsok elnökeit. Az érdekelt valamennyi helyi vezető azonos tájékoztatást ka­pott, és egységesen értelmez­hette a feladatokat. Irányelve­ket adtunk nekik, ismertettük elgondolásainkat, kértük taná­csaikat, észrevételüket,, és ja­vasoltuk, hogy községenként széles körű megbeszélésen ál­lítsák össze a járási intézkedé­si terv iránymutatásán alapuló helyi ütemtervet. A községek­ben az őszi munkákról nem külön-külön tárgyalt az ösz- szes szerv és testület, hanem a helyi vezetés tervjavaslatát együttesen vitatta meg a párt- vezetőség, a tsz-vezetőség, az ellenőrző bizottság, a végrehaj­tó bizottság, a tömegszerveze­tek vezetősége; javasoltuk, hogy a brigádok és a munka­csapatok vezetőit is vonják be a megbeszélésbe azért, hogy az ütemterv minél több ember véleményére épüljön, és róla szinte az egész tsz-tagság már akkor értesüljön, amikor még módja van helyes elgondolá­saival, tanácsaival, kiegészíteni vagy esetleg módosítani az őszi munkák helyi programját. A községi megbeszélések ta­nulságait járási pártbizottsá­gunk és a tanács együttes vb- ülésén összegeztük. Utána — még szeptember elején — is­mét összehívtuk a helyi veze­tőket Ekkor már véglegesen megállapodhattunk az ütem­tervekben. Bevált módszerek alkalmazása — Hogyan vélekedtek az ér­dekeltek erről a tanácskozásso­rozatról; nem tartották-e fölös­legesnek a sok értekezést, és most a gyakorlat miként bizo­nyítja a megbeszélések hasz­nosságát? — A szövetkezeti és a közsé­gi vezetők túlnyomó többsége már tudja, érti, hogy nagyüze­met irányítani, különösen fon­tos kampányfeladatokat ered­ményesen megoldani kellő elő­készítés, szervezés nélkül szin­te lehetetlen. A tennivalók gondos számbavétele, a ren­delkezésre álló erő pontos föl­mérése, a munkák sorrendjé­nek több éves tapasztalatokon alapuló megállapítása a siker elengedhetetlen föltétele. S tö­rekedtünk arra, hogy tartalmas legyen, töltse be szerepét vala­mennyi tanácskozás, adjon ha­tározott, követendő, hasznos útmutatást, könnyítse meg az eligazodást a helyi vezetőknek. Ügy értékeljük, hogy ezt a célt sikerült elérnünk. Ami még a megbeszélések hasznosságát illeti: nem elvont tételek fejtegetésére, hanem konkrét tapasztalatok gyakor­lati alkalmazásának előmozdí­tására fordítottuk a megbeszé­léseket Például a táblakijelö­lésről szólva emlékeztettünk a tavalyi indokolatlan táblacse­rékre. Óvtuk valamennyi szö­vetkezet vezetőit attól, hogy az idén is zavar támadjon az üzemanyagellátásban, s java­soltuk, hogy szeptember 10-ig töltsenek meg minden hordót és tartályt. A kettős műszak megszervezését az eddiginél jobban szorgalmaztuk. Jelen­leg a 183 száintótraktomak egyharmada dolgozik éjszakán­ként is. Ezt úgy értük el, hogy nemcsak a szövetkezeti veze­tőkkel, hanem a traktorosok­kal is megértettük a váltótár­sak munkába állításának szük­ségességét. És sorolhatnám to­vább a példákat: mind azt bi­zonyítja, hogy amiben a helyi vezetőkkel kölcsönösen megál­lapodtunk, az előmozdítja a munkát, és sorra-rendre meg­valósul. Tervszerű irányítással — Hogyan irányítanak ilyen gondos előkészítés után, mii tesznek, ha helyenként lemara­dás vagy fennakadás támad? — Termelőszövetkezeti, köz­ségi vezetőink túlnyomó több­sége — mint már említettem — érti, tudja, mi a kötelessége. Mi tiszteletben tartjuk önálló­ságukat, építünk felelősségér­zetükre. A járási értekezlete­ken is, személyes beszélgetése­ken is meggyőződtünk arról, hogy mind a betakarítás, mind a vetés roppant nagy gondját magukénak vallják, s vállal­ják a sikerért a felelősséget. Ügy dolgoznak, hogy mindent a kenyérgabona-vetés, az or­szág, jövő évi kenyere biztosí­tásának rendelnek alá. Ebben tőlünk telhetőén segítjük, tá­mogatjuk őket. Értekeztünk, tanácskoztunk, megegyeztünk ”elük, most már nem Marca­liba hívjuk őket, hanem mi megyünk hozzájuk. Ebben az időszakban egyetlen szerv sem hívhatja össze a járás összes helyi vezetőjét, hadd dolgozza­nak, hadd irányítsák a munká­kat személyesen, mert ez most a legfontosabb dolguk. A hely­színi segítés az irányítás fő módszere a szán tás-vetés dan­dárjában. Ez ad módot a le­maradás okainak gyors és pon­tos feltárására, s az azon nyomban foganatosított intéz­kedés teszi lehetővé a munka meggyorsítását. A körzeti be­osztásnak megfelelően négy járási vezető ellenőriz állan­dóan. A hét elején az instruk­torokat kifejezetten azokba a szövetkezetekbe küldtük, ame­lyek valami ok miatt még nem vetettek rozsot vagy őszi ár­pát. Versenyben egymással — A szövetkezeti gazdák ho­gyan állnak helyt a nagy mun­kákban? — Felkészülten várták az őszt járásunk szövetkezeti gaz­dái. A párttagok, a községi ve­zetők megbeszélték velük ten­nivalóikat. Munkájukról, szor­galmukról csak elismeréssel szólhatunk. Nagy igyekezettel szedik a burgonyát, a cukorré­pát, törik a kukoricát. A meg­győző szó mellett erre serken­ti őket a premizálás is. Az anyagi ösztönzésnek több for­mája található járásunkban. A tavasszal elhatározott és azóta alkalmazott premizálási mód­szereknek most mindénütt ér­vényt szereznek. Erre külön felhívtuk a tsz-vezetők figyel­mét. Megítélésünk szerint a szervezett és jó ütemű betaka­rításnak mindez megfelelő biztosítéka. Bízunk abban, hogy mindenütt előbb betaka­rítják a kapásnövények termé­sét a búzával bevetendő táblá­ról, és csak utána kezdenek hozzá tömegesen a szürethez. Az igyekezetre, a szorgalom­ra jellemző, hogy szövetkeze­tenként verseny bontakozott ki. Tsz-tagok, munkacsapatok, brigádok versengnek egymás­sal, hogy idejében és jó minő­ségben elvégezzék a betakarí­tást és a vetést. A szövetkeze­tek együttes kezdeményezése alapján járásunk a barcsi já­rással közösen indított őszi versenyt. Ebben a határidők és a minőségi követelmények megtartásával a kapások gon­dos betakarítását, a kenyérga­bona jövő évi jó termésének megalapozását, a mélyszántás elvégzését tűztük ki célul. K. J. H kvcka rÉTEit: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Ramuta: csuhdi emdiibs De a fát szállító szekereket indián lovasok rohanták meg. \ tv- ffk. _ s/SÁ Derekasan dolgozott a fűrészmalom

Next

/
Thumbnails
Contents