Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
/ Vasárnap, 1964. szeptember 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP PÁ RTVEZ ETŐS ÉG-VÁ L ASZTÁS ELŐTT VÍZVÁRON Vezetőségválasztásra készülődnek a vízvari kommunisták. Tóka József, a pártszervezet titkára mind többet gondol arra, hogy mi kerüljön majd be a beszámolóba a legutóbbi két esztendő munkájáról. Bizonyosan nem lesz könnyű odaállnia a novemberi taggyűlés elé. — Az én koromban már hamar fárad az ember. Űgyhogy át is adom a stafétabotot Hálámnál fiatalabbnak — mondja. A párttitkár példája Ha az arcára, egyenes tartására figyel valaki, nem is gondolná, hogy Tóka elvtárs már hatvanhét esztendős. A munkából már nyugdíjazták, persze azért még mindennap eljá- rogat dolgozni a termelőszövetkezetbe. Nem akar elszakadni a tsz-től, míg egészsége, ereje engedi dolgozni. Meg aztán az az igazság — vallja meg —, hogy a nyugdíj mellé is kell még valami á ’megélhetéshez. Elszakadni dehogy kíván a pártélettől, ha mentesítik is a titkári funkció alól. Tudja. hogy gazdag tapasztalataira szüksége lesz továbbra is a pártszervezetnek. Sajnos, az öregség utoléri az embert, s maga is érzi, mennyire kínos, ha például a gyűlésen azon kapja magát, hogy akarata e’- 'enéfe el-elbóbiskol. Észre se vette, úgy elmentek az évek. Negyvenöt óta < szüntelenül részt vett a mozgalomban. Akkoriban nem ismerte a fáradtságot — Nem volt annyi nap, ahány gyűlés — emlékszik —, s én nem maradtam el a magam hibájából • egyetlen összejövetelről sem. Ma? Sajnos, a mai fiatalokban kevesebb a kitartás, néha a párttagoknak ötven százaléka sem jön el a taggyűlésre. Két ér óta nem vettek föl tagjelöltet Több jel mutat arra, hogy a vízvári pártszervezetben nem lüktet úgy a munka, mint ahogy ezt el lehetne várni. A párttitkáron kívül Horváth Sándor tanácselnök és Serbet Vince tanácstitkár is elmondta, hogy a pártszervezet tagsága nem elég aktív. Horváth elvtárs megemlítette, hogy némelyek oktalan sértődöttségből visszahúzódnak, dohognak, s nemigen látja hasznát munkájuknak a közösség. Akadnak olyanok is, akiket korábban az emberek elmozdítottak vezető tisztségükből, s ezek most nem magukban, hanem másokban keresik a hibát, s mint mondani szokták, a kákán is csomót keresnek. Politikánkkal szembeni bizalmatlanság, meg nem értés is található a helytelen megnyilvánulások között. Egyik-másik elvtárs némelykor érvelés helyett csapkodódással, bizalmatlansággal, türelmetlenséggel próbál igazat szerezni magának, s ez a legkevésbé sem öregbíti a pártszervezet tekintélyét. Serbet elvtárs — aki három éve tartozik ehhez a pártszervezethez — is azt bírálta, hogy egyik-másik párttag nemigen tudja állni a versenyt a kívül- álókkal folytatott vitában — vagy nem is vállalja a vitát —, mert semmit sem tesz azért, hogy gyarapítsa politikai és általános műveltségét. Nem jó az — jegyezte meg —, ha a párttag nem tud tanácsot adni a hozzáfordulóknak. Azzal, hogy kijelentem, én párttag vagyok, nem lehet elintézni a vitát. Legutoljára 1962-ben vettek föl tagjelöltet a pártszervezetbe. Több segítséget várnak a járási pártbizottságtól A nagyobbik baj az, hogy a pártba fölvetteknek sem mindegyike vált be; akad olyan, akiről nem a legszebben beszélnek a pártonkívüliek, és ez sajnos megint csak nem erősíti a pártszervezet tekintélyét. Még ennél is nagyobb hiba, hogy a pártszervezet édeskeveset foglalkozik tagjainak nevelésével, nem lépnek föl határozottan a pártfegyelem, „ párterkölcs megsértőivel szemben. Előfordult, hogy a taggyűlést azért nem tartották meg, mert Közeledik a tél. Ez az évszak különösen az építőipar munkáját nehezíti meg. Major József nagyatádi fő-építésvezetőtől arról érdeklődtünk, lelkészültek-e a télre. — Vállalatunk vezetősége már augusztusban megszabta a téliesítéssei kapcsolatos feladatokat — mondotta. — A hozzánk tartozó barcsi, nagyatádi és marcali járásban már fel is készültünk a télre. Barcson, Nagyatádon, Marcaliban lakásokat építünk a téli hónapokban, és különféle előkészítő munkákat is végzünk. A lakásokat, mire megjön a hideg idő, tető alá hozzuk, hogy fűthesse- sék őket. A tüzelő nagy részét már beszereztük. A nagyatádi xő-építésvezetőségen öt vagon szenet tárolunk. Megrendeltük az említett lakásokhoz szükséges építőanyagot is, Dolgozóinknak fűtött szállásról, meleg ételről, italról gondoskodunk. — Hogyan biztosítanak meleg szállást a munkásoknak ott, ahol a vállalatnak nincs munkásszállása? — Ott magánházaknál helyezzük el őket. Barcson pél(Tudósítónktól.) 250 000 farint költséggel jól gépesített, karszerű cukrászüzem kezdte meg működését a nyáron Toponáran. Lestyán Ferenc cukrászmester irányításával az első hónapban ötvenezer, a második hónapban már hetvenötezer forint értékű árut a napirend kijelölt előadója elutazott a községből anélkül, hogy erről idejében szólt volna. Passzívvá, gyűléskerülővé lehet tenni így is embereket. Tóka elvtárs panaszkodott, hogy nemigen kap segítséget a párttagságtól. Noha többször beszéltek már arról, hogy erősíteni kellene a pártszervezetet, gyakorlatilag jóformán semmit sem tettek ezért. A Barcsi Járási Pártbizottságon ismerik a vízvári pártszervezet helyzetét, tudják, hogy bár a tsz gazdaságilag a legjobbak közé tartozik, a pártmunka gyengén megy a községben. Az okok nagyjából ismertek a járási pártszerv előtt, mégis keveset tettek azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. A vízvári elvtársak például fölvetik, hogy igen ritkán látják taggyűlésükön a járási pártbizottság képviselőjét. Pedig jogos a kérdés: ki segítsen, ha nem a járás? A vízvári helyzeten a vízvári elvtársaknak kell változtatni a járási pártbizottság hatékony közreműködésével. Kezdődjön száznyolcvan fokos fordulat a pártmunkában a közeli pártve- zetőség-választással. Varga József dául olyan lakásokat béreltünk ki dolgozóinknak, amelyekben egész télen át ellakhatnak. — Kell-e fagyszabadságra küldeni embereket? — Dolgozóinkat meg akarjuk tartani. Szeretnénk egész télen át foglalkoztatni őket. Ha az időjárás nagyon rossz lenne, és megbénítaná a munkát, akkor persze szükség lesz a szabadságolásra. Ebben az esetben egyszer egyik, másszor másik dolgozó menne szabadságra. Váltanák egymást. Teljes fagyszabadságra senkit sem akarunk elküldeni. — Idejében tető alá kerül- nek-e a téliesítésre szánt épületek? — Igen. November 15-re tető alatt lesz a barcsi kétszer tizenkettő, a nagyatádi harminc- nyolc és a marcali huszonnégy lakás. Kijelöltük az előkészítő munkák helyét is. — Miért sikerült jobban a téliesítés? — Azért, mert a vállalat kellő időben gondolt a télre. Ügy kötötte meg a szerződéseket, hogy legyeinek téliesíthető épületeink. Sz. N. készítettek. A bázisüzem a kaposvári frnsz huszonöt községét látja el hidegkonyhai készítményekkel és cukrászipari termékekkel. Ez évben a FŰSZERT megrendelésére 50 mázsa fondantból Télapó-figurákat gyártanak, és ezeket Somogybán és Zalában hozza forgalomba a kereskedelem. Felkészültek a télre Interjú az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat nagyatádi fő-építésvezetőjével Huszonöt községet lát el a toponári cnkrásziízem Mindent megteszünk a vetés sikeréért Beszélgetés Petrekanits Andor elvtárssal, a Marcali Járási Pártbizottság el ső titkárával A szeptemberi jelentések arról adnak számot, hogy az időszerű munkák zömével a marcali járás termelőszövetkezetei haladnak az élen. Jóllehet kívánatos volna, hogy még előbbre tartsanak, mégis tény, hogy idejében, szervezetten fogtak hozzá a tennivalókhoz. Ennek az idei év gazdasági eredményei betetőzésének és a jövő év megalapozásának szempontjából egyaránt nagyon fontos időszaknak munkaszervezési, irányítási, ellenőrzési tapasztalatairól beszélgettünk Petrekanits Andor elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával. Alapos előkészítés — Főként minek tulajdonítja Petrekanits elvtárs a jó kezdést? — Az időszerű munkák állását meghatározó sok tényező közül elsősorban a gondos, alapos politikai és szervezeti előkészítés jelentőségét hangsúlyozom. Jól bevált módszerünk szerint a nyár végén közös tanácskozásra hívjuk össze a járás termelőszövetkezeti elnökeit, párttitkárait, főagronómusait és a községi tanácsok elnökeit. Az érdekelt valamennyi helyi vezető azonos tájékoztatást kapott, és egységesen értelmezhette a feladatokat. Irányelveket adtunk nekik, ismertettük elgondolásainkat, kértük tanácsaikat, észrevételüket,, és javasoltuk, hogy községenként széles körű megbeszélésen állítsák össze a járási intézkedési terv iránymutatásán alapuló helyi ütemtervet. A községekben az őszi munkákról nem külön-külön tárgyalt az ösz- szes szerv és testület, hanem a helyi vezetés tervjavaslatát együttesen vitatta meg a párt- vezetőség, a tsz-vezetőség, az ellenőrző bizottság, a végrehajtó bizottság, a tömegszervezetek vezetősége; javasoltuk, hogy a brigádok és a munkacsapatok vezetőit is vonják be a megbeszélésbe azért, hogy az ütemterv minél több ember véleményére épüljön, és róla szinte az egész tsz-tagság már akkor értesüljön, amikor még módja van helyes elgondolásaival, tanácsaival, kiegészíteni vagy esetleg módosítani az őszi munkák helyi programját. A községi megbeszélések tanulságait járási pártbizottságunk és a tanács együttes vb- ülésén összegeztük. Utána — még szeptember elején — ismét összehívtuk a helyi vezetőket Ekkor már véglegesen megállapodhattunk az ütemtervekben. Bevált módszerek alkalmazása — Hogyan vélekedtek az érdekeltek erről a tanácskozássorozatról; nem tartották-e fölöslegesnek a sok értekezést, és most a gyakorlat miként bizonyítja a megbeszélések hasznosságát? — A szövetkezeti és a községi vezetők túlnyomó többsége már tudja, érti, hogy nagyüzemet irányítani, különösen fontos kampányfeladatokat eredményesen megoldani kellő előkészítés, szervezés nélkül szinte lehetetlen. A tennivalók gondos számbavétele, a rendelkezésre álló erő pontos fölmérése, a munkák sorrendjének több éves tapasztalatokon alapuló megállapítása a siker elengedhetetlen föltétele. S törekedtünk arra, hogy tartalmas legyen, töltse be szerepét valamennyi tanácskozás, adjon határozott, követendő, hasznos útmutatást, könnyítse meg az eligazodást a helyi vezetőknek. Ügy értékeljük, hogy ezt a célt sikerült elérnünk. Ami még a megbeszélések hasznosságát illeti: nem elvont tételek fejtegetésére, hanem konkrét tapasztalatok gyakorlati alkalmazásának előmozdítására fordítottuk a megbeszéléseket Például a táblakijelölésről szólva emlékeztettünk a tavalyi indokolatlan táblacserékre. Óvtuk valamennyi szövetkezet vezetőit attól, hogy az idén is zavar támadjon az üzemanyagellátásban, s javasoltuk, hogy szeptember 10-ig töltsenek meg minden hordót és tartályt. A kettős műszak megszervezését az eddiginél jobban szorgalmaztuk. Jelenleg a 183 száintótraktomak egyharmada dolgozik éjszakánként is. Ezt úgy értük el, hogy nemcsak a szövetkezeti vezetőkkel, hanem a traktorosokkal is megértettük a váltótársak munkába állításának szükségességét. És sorolhatnám tovább a példákat: mind azt bizonyítja, hogy amiben a helyi vezetőkkel kölcsönösen megállapodtunk, az előmozdítja a munkát, és sorra-rendre megvalósul. Tervszerű irányítással — Hogyan irányítanak ilyen gondos előkészítés után, mii tesznek, ha helyenként lemaradás vagy fennakadás támad? — Termelőszövetkezeti, községi vezetőink túlnyomó többsége — mint már említettem — érti, tudja, mi a kötelessége. Mi tiszteletben tartjuk önállóságukat, építünk felelősségérzetükre. A járási értekezleteken is, személyes beszélgetéseken is meggyőződtünk arról, hogy mind a betakarítás, mind a vetés roppant nagy gondját magukénak vallják, s vállalják a sikerért a felelősséget. Ügy dolgoznak, hogy mindent a kenyérgabona-vetés, az ország, jövő évi kenyere biztosításának rendelnek alá. Ebben tőlünk telhetőén segítjük, támogatjuk őket. Értekeztünk, tanácskoztunk, megegyeztünk ”elük, most már nem Marcaliba hívjuk őket, hanem mi megyünk hozzájuk. Ebben az időszakban egyetlen szerv sem hívhatja össze a járás összes helyi vezetőjét, hadd dolgozzanak, hadd irányítsák a munkákat személyesen, mert ez most a legfontosabb dolguk. A helyszíni segítés az irányítás fő módszere a szán tás-vetés dandárjában. Ez ad módot a lemaradás okainak gyors és pontos feltárására, s az azon nyomban foganatosított intézkedés teszi lehetővé a munka meggyorsítását. A körzeti beosztásnak megfelelően négy járási vezető ellenőriz állandóan. A hét elején az instruktorokat kifejezetten azokba a szövetkezetekbe küldtük, amelyek valami ok miatt még nem vetettek rozsot vagy őszi árpát. Versenyben egymással — A szövetkezeti gazdák hogyan állnak helyt a nagy munkákban? — Felkészülten várták az őszt járásunk szövetkezeti gazdái. A párttagok, a községi vezetők megbeszélték velük tennivalóikat. Munkájukról, szorgalmukról csak elismeréssel szólhatunk. Nagy igyekezettel szedik a burgonyát, a cukorrépát, törik a kukoricát. A meggyőző szó mellett erre serkenti őket a premizálás is. Az anyagi ösztönzésnek több formája található járásunkban. A tavasszal elhatározott és azóta alkalmazott premizálási módszereknek most mindénütt érvényt szereznek. Erre külön felhívtuk a tsz-vezetők figyelmét. Megítélésünk szerint a szervezett és jó ütemű betakarításnak mindez megfelelő biztosítéka. Bízunk abban, hogy mindenütt előbb betakarítják a kapásnövények termését a búzával bevetendő tábláról, és csak utána kezdenek hozzá tömegesen a szürethez. Az igyekezetre, a szorgalomra jellemző, hogy szövetkezetenként verseny bontakozott ki. Tsz-tagok, munkacsapatok, brigádok versengnek egymással, hogy idejében és jó minőségben elvégezzék a betakarítást és a vetést. A szövetkezetek együttes kezdeményezése alapján járásunk a barcsi járással közösen indított őszi versenyt. Ebben a határidők és a minőségi követelmények megtartásával a kapások gondos betakarítását, a kenyérgabona jövő évi jó termésének megalapozását, a mélyszántás elvégzését tűztük ki célul. K. J. H kvcka rÉTEit: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Ramuta: csuhdi emdiibs De a fát szállító szekereket indián lovasok rohanták meg. \ tv- ffk. _ s/SÁ Derekasan dolgozott a fűrészmalom
