Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA> 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 222. SZÁM * KEDD, 1964. SZEPTEMBER 22. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kisbaj omi emberek (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) A császár birodalma (S. o.) Harcban született (6. o.) Mai számunk tartalmából: Csaknem 900 holdról szedték ki a cukorrépát a kaposvári járásban c"; 7 > A cukorrépát a kaposvári já­rásban is ütemezés szerint szedik és szállítják. A legtöb­bet ebben a járásban szedtek eddig: 3945 holdból 889 holdat. Százalékos teljesítésben felül­múlják a megyei átlagot, öt termelőszövetkezet' már túl is van a cukorrépa betakarítás gondján. Bár a múlt heti érté­kelés szerint a nagyatádi és a csurgói járás 33, illetve 31 szá­zalékra állt a szedéssel, a ka­posváriak pedig csak 23 száza­lékra, de itt csaknem tizen­kétszer akkora a cukorrépate­rület, mint a két járásban együttvéve. Hogyan, milyen módszerrel szedik a répát a kaposvári já­rásban, s milyen gondjaik van­nak a betakarításban: ezt néz­tük meg három tsz-ben. A kisgyalániak végeztek A kisgyaláni Petőfi a múlt héten teljesen betakarította cukorrépáját. Az ötven hold termését át is adták a gyár­nak. Szabó Gábor tsz-elnök elmondta, hogy ilyen rövid idő aiatt — három nap elég volt a szedésre — ínég nem végeztek a cukorrépával. Három táblába vetették a ré­pát, s mindháromból minden asszonynak jutott, hogy a ki­mért 900 négyszögölből senki­nek se legyen több jó vagy rossz területe, mint a másik­nak. Megkapták az alapmun­kaegységet, s őket illeti a ter­més tíz százaléka pénzben. Vontatók és fogatok hordták a répát, sőt a traktorok éjjel még szántottak is. Fitos Lajos foga- tos már elmúlt hatvanéves, mégis napi 70—80 mázsa répát hordott le a tábláról, és mint­egy kilenc vagont rakott be. Saját gépekkel a gyárhoz is vittek répát, visszafele pedig répaszeletet hordtak. Hasonló ütemben folyik most Kisgya- lánban a burgonya és a nap­raforgó betakarítása is. Kazsok előbbre is lehetne — Ha csak a szövetkezeten múlna, már végeztünk volna — tájékoztatott Kovács Lajos tsz-elnök és Szalai László ag- ronómus az Aranykalász Tsz- ben. ötven hold cukorrépájuk­ból tíz hold még szedetlen volt a múlt hét péntekén. Jóval töb­bet tudnának szedni és szállí­tani, ha a gyár a jelenlegi há­rom vagonnál többet venne át tőlük naponta. Tavaly ugyan­ekkora területről október má­sodik felében végeztek a cu­korrépa betakarításával. Az idén egy hónappal előbb befe­jezhették volna, ha nagyobb tételeket szállíthatnának a cu­korgyárnak. A tábla szélén van az átvevőhely, a tagok is igyekeznének, mert a kisgyalá- nihoz hasonló díjazásban, pré­miumban részesülnek itt is. A holdankénti átlag a tervezett 170 mázsánál 20—30 mázsával többnek ígérkezik. ... és Büssü is Szinte ugyanez a helyzet Büssüben is. Az Űj Tavasz Tsz-ben azonban még több volt a szedetlen cukorrépa a múlt hét végén: hatvan hold­ból harminckettőn nem szed­ték föl a répát. Büssüben is csak napi három vagon a »ke­ret«. Gondjukon enyhített ugyan, hogy a kisgyaláni ra­kodóra is vihetnek répát, de ez nem oldotta meg teljesen a problémát Kétszáz mázsa kö­rül ígérkezik a holdankénti átlag, s a számítások szerint húsz nap kell ahhoz, hogy a mostani ütemezéssel elszállít­hassák répájukat. Helyére bú­zát szeretnének vetni, s nem várathat magára a talajelőké­szítés. A burgonya betakarítá­sával végeztek, törik a kukori­cát, és szednék a répát is, ha többet szállíthatnának napon­ta. Nem lehetne megoldást ta­lálni? Ezt a Kaposvári Cukor­gyár illetékeseitől kérdezzük, A járásban még több mint 3000 hold volt vissza a múlt hét vé­gén. Sokhelyütt őszi kalászoso­kat akarnak vetni a cukorré­pa után. Ezért is indokolt len­ne a répa mielőbbi elszállítása. H F. Meghaltf^S Otto Grote wo hl Berlin (MTI). Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­ga, az NDK Államitanácsa, a Minisztertanács, a népi kama­ra elnöksége és a demokrati­kus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának Elnöksége mély gyásszal tu­datja, hogy 1964. szeptember 21-én 12.35 órakor elhunyt Ot­tó Grotewohl elvtárs, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertaná­csának elnöke, az Államtanács elnökhelyettese, a német nép hű fia. Grotewohl életrajza Berlin (MTI). Otto Grotewohl, a német forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége 1894. március 11-én Braunschweig- ban született. A fiatal Grote­wohl nyomdász pályára lépett, s már inas korában csatlako­zott a német szociáldemokrata mozgalomhoz. A tehetséges nyomdászinast a mozgalom Berlinbe küldte, hogy August Bebelnek, a német szociálde­mokrácia »nagy öregjének« előadásait hallgassa. A német forradalom (1918. november 7.) kirobbanása után katonatanácstaggá választot­ták, a weimari köztársaság idején előbb a Braunschweigi képviselőház tagja, majd a braunschweigi kormány bel- ügy- és népművelésügyi mi­nisztere, később igazságügymi­nisztere lett. A hitlerista diktatúra ide­jén Hamburgban és Berlinben tartózkodott, s többszöri letar­tóztatása ellenére mindvégig bátran és következetesen ki­vette részét az illegális anti­fasiszta mozgalomból. A fel- szabadulás után Grotewohl él­harcosa volt az egységes mun­káspárt létrehozásának. Ami­kor Németország akkori szov­jet övezetében — a mai Né­niét Demokratikus Köztársa­ság területén — ez a nagy je­lentőségű esemény bekövetke­zett, a német kommunisták és szociáldemokraták egybeol­vadt pártjának, a Német Szo­cialista Egységpártnak I. kongresszusa 1946 áprilisában Wilhelm Pieck-et és Otto Gro- tewohlt egyaránt a párt elnö­kévé választotta. Otto Grote­wohl az egységes munkáspárt megteremtése óta megszakítás nélkül tagja volt az NSZEP Politikai Bizottságának. Amikor 1949. október 7-én megalakult a Német Demok­ratikus Köztársaság, a népi kamara Otto Grotewohlt vá­lasztotta a német történelem első békeállamának miniszter- einökévé, s ezt a tisztségét másfél évtizeden át, egészen haláláig 'betöltötte. Kormányhatározat a mérnök továbbképzés és a szakmérnök-képzés továbbfejlesztéséről A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent a mérnök továbbképzésről és a szakmérnök-képzés tovább­fejlesztéséről szóló kormány- határozat. A határozat megje­löli a továbbképzés legfőbb feladatait, s egyebek közt rá­mutat: alapvető követelmény, hogy a továbbképzés során a mérnökökkel megismertessék a műszaki tudományok ered­ményeit, felhasználásuk mód­szereit, a fiatal mérnököknek Emelte a termésátlagokat a talajjavítás Tapasztalatcsere Somogydöröcskén Tapasztalatcsere . látogatást rendeztek a közelmúltban a somogydöröcskei November 7. Tsz-ben. Az itt folyó talajvé­delmi munkákat elsősorban azoknak a Koppány-völgyi ter­melőszövetkezeteknek a veze­tői tanulmányozták, ahol a Vízgazdálkodási és Talajvédei- mi Társulat a jövőben ilyen jellegű munkát végez. Ahogy tájékoztatta a részve­vőket Szíjártó Ferenc, a tár­sulat elnöke és Schäfer Jakab, a szövetkezet elnöke, a múlt évben ebben a gazdaságban 202,8 holdon végezték el a Mezősi-féle altalajjavítást, és befejezték a háztáji területek kivételével az egész határ te­reprendezését. A javítási mun­ka eredménye már az első év után megmutatkozott. Ezeken a táblákon mindenütt jóval magasabb termésátlagot értek el. A Fertődi búza például 16,2 mázsát adott, csaknem kétsze­resét, mint azok a táblák, me­lyeket még nem javítottak. Az őszi árpa 13,2 mázsával fize­tett, míg a járási tervezett át­lag 12,6 mázsa. Szembentűnő a különbség a tavaszi árpánál és a burgonyánál is. Az előbbinél 9,2, illetve 3,4, az utóbbinál 73, illetve 43 mázsa termést taka­rítottak le holdanként a javí­tott, illetve az egyéb területek­ről. Negyven hold javított terüle­ten termel a szövetkezet siló- kukoricát. Májusi morzsoltban számítva, holdanként több mint húsz mázsa termést ígér ez a tábla. Mivel ilyen rendkí­vül jó a terméskilátás, úgy határoztak, nem silózzák le, hanem majd az abrakot taka­rítják be. A 70 hold lucernájuk és 20 hold vörösheréjük elis­merésre méltó fejlettségéről is meggyőződhettek a tapasztalat- csere részvevői. Ezek az első év utáni kedve­ző tapasztalatok biztatóak, ezért a szövetkezet hamarosan elkezdi a szorosadi részen 50 hold altalaj javítását. K» L átadják a gyakorlati tapaszta­latokat, a termelés irányításá­val kapcsolatos ismereteket. A kormányhatározat értel­mében a vidéken dolgozó mér­nökök továbbképzésének segí­tésére kialakítják a mérnöki továbbképző intézet vidéki központjait, elsősorban a mű­szaki egyetemek, majd a trösz­tök és nagyvállalatok közre­működésével. A szakmérnök-képzés leve­lező, esti és egyes területe­ken, kivételesen indokolt eset­ben — nappali oktatási for­mában szervezhető. A levele­ző oktatásnál a tanulmányi idő három félévtől öt félévig terjedhet, az esti és nappali oktatásnál ennél rövidebb is lehet. A felvételhez — azokon a szakmérnöki szakokon, ahol ez indokolt — meghatározott sza­kon szerzett egyetemi oklevél szükséges. Azoktól a mérnö­köktől, akik nem a megfelelő szakon végeztek, megkövetel­hető különbözeti vizsga letéte­le. A jelentkezés a szakmér­nökképzésre a levelező okta­tásnál érvényes előírások sze­rint történik, az oklevél ál­lamvizsga letételével szerezhe­tő meg. I. Hailé Szelasszié Magyarországon Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap az országház va­dásztermében ebédet adott I. Hailé Szelasszié, Etiópia csá­szára tiszteletére. Részt vettek az ebéden a császár kíséretének tagjai is. Magyar részről ott volt Ká­dár János, a kormány elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhe­lyettese, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari, Ilku Pál mű­velődésügyi, Losonczi Pál földművelésügyi, Péter János külügyminiszter, s a politikai és társadalmi élet több más vezető személyisége. Az ebéden Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pohár­köszöntőt mondott. Többek között hangoztatta: — Császári felséged látoga­tása hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a két or­szág és a két nép közötti ba­rátság jelentős eseménye. Lá­togatása olyan időszakra esik, amikor számos probléma fog­lalkoztatja a világot. Ezek kö­zül legfontosabb a nukleáris háború elkerülése és az álla­mok közötti békés és egyenjo­gú kapcsolatok megteremtésé­nek kérdése. A békés egymás mellett élés alapelvei — ért­hetően — termékeny talajra találnak Afrika és Ázsia or­szágaiban. Ezen alapelvek mellett foglaltak állást az afro- ázsiai országok számos fóru­mon, így a legutóbbi kairói konferencián is. (Folytatás a 2. oldalon) Az etióp császár látogatása Kádár Jánosnál I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára hétfőn délelőtt a ma­gyar hősök emlékművének megkoszorúzása után látoga­tást tett Kádár Jánosnál, a kormány elnökénél az Ország­házban. Ez alkalommal folyta­tódtak a magyar—etióp ta­nácskozások. (MTI) I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára Kádár Jánosnál, a Minisztertanács elnökénél a Parlamentben. (Bozsán Endre felvétele) A f orradalom katonái Somogybán Tegnap délután nyitották meg Kaposváron a Latinka Sándor Művelődési Házban A 200 000 forint bevétel Változatlan gond: az őszi szállítás Négyszáz felajánlás — Miért nem szállítanak a tsz-ek szombat — vasárnaponként ? — Tanácskozott a megyei szállítási bizottság Négyszáz esetben ajánlották fel tehergépkocsijaikat az el­múlt két hónapban megyénk üzemei, termelőszövetkezetei és állami gazdaságai a So­mogy megyei Szállítási Bizott­ságnak. A bizottság irányítot­ta járművek közül háromszáz­hatvanegy autó — köztük száznegyvenöt fuvarnappal a tsz-ek és ipari vállalatok gép­kocsijai — a MÉK-nek nyúj­tott jelentős segítséget a gyü­mölcs- és zöldségszállításban — állapították meg a megyei szállítási bizottság tegnapi ülé­sén. Különösen az ÉPFU, a Szikvíz- és Szeszfőzde Válla­lat meg a siófoki Kőolajveze­ték Vállalat, teherautói dolgoz­ezzel is tehermen- AKÖV-öt meg a tak sokat, tesítve az MÁV-ot. Megyeszerte sok gondot okoz az utóbbi időben, hogy a vas­út — legjobb akarata ellenére — képtelen elegendő teherva­gont biztosítani a szállításhoz. Sokat romlott a helyzet, mió­ta például megkezdődött a cu­korgyártás. A gyékényesi ka­vicsbánya napi kétszáz vagon helyett gyakran csak húsz­harminc kocsit kap. Éppen ezért a megyei szál­lítási bizottság változatlanul fontosnak tartja, hogy a ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok a mezőgazda- sági szállításokat saját gépko­csiparkjukkal bonyolítsák le. Feltétlenül meg kell szervezni azt is a mezőgazdaságban, hogy szombat-vasárnaponként is rakodjanak és szállítsanak. Ezzel is tehermentesíthetik az állami fuvarozó vállalatokat. A tegnapi tanácskozáson megemlítették, hogy a vizs­gált időszakban 200 000 forint fuvarbevételhez jutottak azok a vállalatok, amelyek a me­gyei szállítási bizottság ren­delkezésére bocsátották teher- képkocsijaikat. A fuvarozás premizálása kifizetődik a szál­lítási előadóknak és a gépko­csivezetőknek is: 5—5 százalé­kot kapnak a bevételből. P. Gy. forradalom katonái Somogy­bán című kiállítást, melyet a kaposvári honvédelmi hét programjában a fegyveres erők, az SZMT, a Latinka Művelődési Ház és az MHS Somogy megyei elnöksége ren­dezett. A kiállítás anyaga az 1848- as szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság és a fel- szabadulási harcok somogyi eseményeit dokumentálja ké- pekkél és történelmi érdekes- ségű okiratokkal. 1848-as és 1919-es fegyverek, a szabad­ságharc idején .megjelent új­ságok fotókópiái, Noszlopy Gáspár kézirata, gazdag fény­kép- és levéltári anyag az 1919-es somogyi 44-es vörös­ezredről, a Latinca századról, érdekes dokumentumok a So­mogy megyét felszabadító III. ukrán front 57. hadseregének és az I. bolgár hadseregnek katonáiról — ezek adják a ki­állítás anyagának zömét. A történelmi emlékeken kí­vül A forradalom katonái So­mogybán című kiállítás képet ad fegyveres erőink jelenéről is. Színes, jól összeállított tab­lókon ismerkedhetnek meg a látogatók a honvédség, határ­őrség, rendőrség, munkásőrség életével, valamint az MHS sportolóinak mozgalmas tevé­kenységével.

Next

/
Thumbnails
Contents